Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

Vasárnap, 1982. augusztus 1. 3 Megnyílt a Buda Penta Hotel Az osztrák kivitelező vállalat képviselője szomhaton átadta a jelképes kulcsot Farkas Balázs igazgatónak, s ezzel ünnepélyesen megnyílt Budapest új 399 szobás szállodája, a Buda Penta Hotel. A megnyitón részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen volt Johann Josef Dengler, Ausztria budapesti nagykövete is. Anclrikó Miklós, belkereskedelmi államtitkár mondott megnyitó beszédet, majd kitüntetéseket és jutalmakat adott ót a szálló tervezésében, építésében kiváló munkát végzőknek. Egymillió tonna szén Márkushegyről Felszínre küldték az egymilliomodik tonna szenet az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi aknájából, ahol a múlt év áprilisában a tervezettnél hat hónappal korábban kezdték meg a termelést. Az egymillió tonna szén kiaknázása a bánya egész kollektívájának rendkívüli erőfeszítésébe került, hiszen az akna bővítése, építése köbén kell megteremteni a zavartalan széntermelés feltételeit. Kooperáció I Az idén már mintegy 450 | tonna korszerű "vízszigetei lő anyagot gyárt az Öntödei Vállalat egy dán koncentrátumból. A korábban importált termék hazai gyártását januárban kezdték meg az Interag külkereskedelmi vállalat kezdeményezésére. A szigetelőanyag — mely két változatban készül — új és régi épületeknél egyaránt alkalmazható. Az épületek falában fúrt lyukakba helyezik az injektáló habarcsot, ami aztán a falban levő mésszel és nedvességgel vízzáró réteget alkot. A gyártmány minőségét a hazai szakembereken kívül a dán cég képviselői is rendszeresen ellenőrzik. A hazai eladások mellett a gyártók a termék exportjára is gondolnak, a kooperációs szerződés lehetővé teszi a harmadik piaci értékesítést is. Több környező országban is érdeklődnek a korszerű szigetelőanyag iránt. (MTIj V I TA Mennyit ér a í\ Marx téri körkép A közönség dijai — Ahogy a rendezők látták Hét vége, szabad szombat. Érthető, hogy igen sokan keresték fél tegnap a Szegedi Ipari Vásárt, ahová délutánra várták a 150 ezredik látogatót, A nap eseménye: szavazott a közönség. A cédulák összeszámlálása után délelőtt 11 órára derült ki, hogy közönségdíjban az Oriont. a Lignitért, a Vidia Kereskedelmi Vállalatot, az Alföldi TÜZÉPet, a Lőrinci Fonót, a Budapesti Műanyagipari Vállalatot és itrGyőri Kesztyűgyárat részesítették a vásár látogatói. Egy másik elismerésről is beszámolhatunk. A Magyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi összekötő bizottságának nagydiját a Tisza FŰSZERT érdemelte ki, a határ menti árucsere forgalom növeléséért, a választék bővítéséért. * Az önállóvá lett AGRÖKER vállalatok is képviseltették magukat az ipari vásáron. A békéscsabaiak például összefogtak a városbéli Lenin Tsz-szel, és a tatabányai Delta Ipari Szövetkezettel, s olyan terméket hoztak a bemutatóra, amely a szegedieknél nem kapható. Mint például nyúlketrecet, csepegtetös itatót. A szegedi AGROKER is elsősorban a kistermelők gondjaival számolt, mikor rotátorokat, permetezőket ajánlott a figyelmükbe. Érdekessége még. hogy a gépeladók most csak olyan portékát kínáltak. amelvek meg is vásárolhatók az AGROKER-telepeken. boltokban. Sokan kérdezősködtek, a Magyarországon gyártott, 10 lóerős kerti rotá torról, amelybe amerikai motort szereltek. Állítólag könnyebb vele bánni, mint a hasonló nagyságú olasz géppel. Sárközi István, osztályvezető-helyettes tájékoztatása szerint az idén még a Csongrádi Napokon is bemutatják áruikat és Kisteleken is kínálják a magyar mezőgazdasági gépipar lermékeit. Űjszegetien gépbemutatót tartanak. A választék bővítése érdekében műanyag csövekre. fóliákra egyezkedtek a Borsoui Vegyi Kombinattal. Bar jobbára csak a kertészkedők, kiskerttulajdono sok kedvében járt az idei vásár, gondoltak a szervezők e nagygazdaságokra is. Ugyanis a jövőben a hazai gépgyártó közösségek munkája jobban az érdeklődés középpontjába kerül, mert jóval kevesebb valuta jut külföldi gépsorokra. Nem titok, hogy a szövetkezetek szakemberei inkább az import gépeket vásárolják szívesen praktikusságuk, helytálló képességük miatt. paift^srfw HMM Kiskapa, nagykapa az AGROKER-bemutatón Az elmúlt évtized gyakorlata azt a látszatot igyekszik igazolni, hogy a hazai gépipari termékek nehézkesek és nem annyira stra- * pabírók. A vásáron látottak se győznek meg másról bennünket, még ha szemre nagyon tetszetősek a különböző zöldségbetakarító kombájnok. * A vásár utolsó előtti napján dr. Csikós Ferencet, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárát, a vásár igazgatótanácsának elnökét és dr. Zsótér Mihály vásárigazgatót megkértük, hogy rövid értékelést adjon a termékbemutatóról. — Az idei vásárban sorra dőlnek meg a csúcsok. Eddig 6 ezer négyzetméter volt a fedett kiállító terület, most 9 ezer. A látogatók száma is nagvobb. mint bármikor eddig 130-eal több kiállító jött el Szegedre. Úgy érzem, hogy . a vásár minden kitűzött célját sikerült megvalósítani. A szegedi vásár az ipar. a kereskedelem és a fogyasztók találkozója. örülünk annak. h„gv azok a cégek, amelyek nemcsak elhozták portékájukat, hanem árulták is őket pavilonjaikban, jelentős forgalmat bonyolítottak le A HÓDIKÖT például a zárásig minden valószínűség szerint félmillió forint értékű árut értékesít a Marx téren. Véleményem szerint nagy jelentősége van annak is, hogy az idén 27 kisiparos is részt vesz a seregszemlén. S valamennyiül! árui megvásárolhatók. — Nyolc éve határoztuk el, hogy a szegedi termékbemutató legyen az újdonságok vására. Nos, ezen a téren is igazolta reményeinket a mostani kiállítás, ahol közel 500 új terméket mutattak be. Nagy jelentőségű kooperációs szerződéseket is kötöttek magyar és jugoszláviai vállalatok. Végezetül ki kell emelnem, hogy a vásár most is jól szolgálta a testvérmegyei kapcsolatokat is. « Dr. Zsótér Mihály, a vásár igazgatója mondta: — Vasárnap esté 7-kor a vásár bezárja kapuit. Sokan azt hiszik talán, hogy most egy nyugalmas korszak következik, de erről szó sincs. A következő napokban a bontás ad munkát, s megkezdjük szervezni a következő Szegedi Ipari Vásárt. Ügy vélem. hogy a látogatók, a kiállítók és a szervezők is elégedettek lehetnek. A vásár 1973 óta dinamikusan fejlődik Ügy gondolom azonban. hogy enne! is előbbre kell léonünk. mert aki nem ezt teszi. az. lemarad a versengésben. Törekednünk kell a szakosodásra, ez a jövő útja. A nagy nemzetközi vásárok is ezt a célt tűzik maguk elé. Szeretnék köszönetet mondani valamennyi kiállítónknak. s mindezt abban a reményben, hogy 1984-ben ismét találkozunk itt a Marx téri vásárvárosban. * A vásár ma este befejeződik. A munka azonban folytatódik. A szegedi ipari seregszemle eddig kivívott rangja arra kötelezi a rendezőket. hogy két év múlva még szebb, elegánsabb, rangosabb termékbemutatót szervezzenek. A diníloma lényegében forma, egyfajta jogosítvány, valamilyen tevékenységhez amelynek kezdetekor csupán az alaptudást, feltételezhetjük, még a legnagyobb talentum esetében is. Eszköz, amely elősegítheti — ha okosan és jól hasznosítjuk — az egyén és a társadalom boldogulását. A diplomát sainos meglehetősen sokan célként és az érvényesülés egyedüli lehetőségeként fogják fel. A kezdő diplomás lényegében gyakornok, akinek a konkrét feladatnak, körülménynek megfelelően meg kell szereznie az elméleti felkészültséghez a tapasztalatot és a gyakorlatot, de esetenként még az elméleti tudásában is lehetnek pótolnivalók. A kezdő diplomás bére — az országos helyzethez viszonyítva, ha nem is kiemelkedő. de — elfogadható. Annál is inkább, mert az utóbbi tíz évben az országos átlagnál jóval nagvobb mértékben emelkedett. Tény hogy például 3 ezer 200 forint elég kevés, nem lehet lakást venni belőle, sőt megélni is nehéz. No de azért a munkát valahogy el kell kezdeni és egy ipari-mezőgazdasági munkás is sok évi takarékosság után tud lakáshoz jutni. A világon mindenütt és minden, kvalifikációt igénylő szakmai tevékenységnél kell valamennyi idő. míg az érintett ..bedolgozza magát" és a bére a megszerzett, tudásának-tapasztalatának függvényében. a diplomájának és a kialakult értékrendnek megfelelően alakul. A hivatástudatból valóban nem lehet megélni, de — és nemcsak a hagyományosan elfogadott értelmiségi pályáknál. hanem minden alkotó .tev;pken,vságpól. akár Jfir zikaj munkánál is — tartalmas életet nélküle sem lehet élni. A szegedi egyetemek nemcsak a város és vonzáskörzete számára képeznek diplomásokat, hanem (tudomásunk szerint) az országos igényeket is figyelembe ver szik. Jogászokat keresnek Békés. Szolnok. Borsod. Szabolcs. Tolna megyében, orvosokat Bács-Kiskun, Szabolcs, Borsod megyékben, tanárom kat (többek között angol, magyar, történelem, kémia, fizika szakosokat) Békés. Szolnok, Pest, Fejér, Veszprém megyékben. Így aztán nem tud a szívünk megszakadni a benzinkutasként, "adminisztrátorként stb dolgozó diplomásokért, annál is inkább, mert sok százezer forintba került a képzésük, amelvet ebben az országban valakiknek meg kellett termelniük. A tárgyilagosság kedvéért hozzátesszük, hogv lehetnek olyan nyomós egvéni és szociális körülmények, amelvek Alulnézetből a választott hivatás gyakorlását háttérbe szoritiák. De ezt csak egyedi és ideiglenes esetként tudjuk elfogadni, mert. ha *iem, akkor a hiba nem a társadalomban van . . . Szinte alig esett szó a műszaki értelmiségről, pedig a legnagyobb gondot az ő helyzetükben látunk. Tény, hogy a társadalom fö terheit a munkásosztály — az utóbbi húsz év változásait figyelembe véve. a mezőgazdaságban dolgozókat és a műszaki értelmiséget is ideértjük — viseli. Csak azt lehet elfogyasztani. azokból az anyagi eszközökből lehet tanári, orvosi, jogászi állásokat létesíteni. amelyeket a termelőszférában előállítanak, megtermelnek. Éppen ezért mindnyájunk közös érdeke a műszaki értelmiségnek a jelenleginél hatékonyabb erkölcsi, anyagi megbecsülése, elismerése. A termelés fő gondja a művezetőkön. eváregységvezetőkön. mérnökökön, tervezőkön technológusokon jstb., az ipari-mezőgazdasági áru- és eszköztermelés tisztikarán nyugszik. Tessék egyszer egy termelésirányító mérnököt, technikust (ez is diploma!) megkérdezni, hogy miként küzd naponta az anyag- és eszközhiány, a szervezetlenség a létszámproblémák. a szigorodó feltételek, a felülről és alulról történő nyomás, a beruházás, pénzés bérhiány miatt, de még sorolhatnánk a mindennapi termelés során adódó konkrét nehézségeket, konfliktusokat. Talán ennek is következménye. hogy a műszaki pálya ma már nem. vagy legalább is kevésbé vonzó. Riasztó jelenség, hogv bölcsészeknél. jogászoknál. orvosoknál. közgazdasági szakon többszörös a túljelentkezés, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egvetemre. a Budapesti Műszaki Egyetemre pedig lassan lasszóval kell fogni a jelentkezőket. Ez a szelekció olvan formája, amely néhány éven belül egészen biztosan éreztetni fogja hatását a gazdasági életben. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a többszöri oktatási reform következményeként sikerült a jól bevált, nemzetközi szinten is elismert magyar technikusképzést megzavarni. Szóval, hiába lesz kiváló orvosunk, tanárunk, közgazdászunk stb.. ha a termelés alacsony szinten. kevésbé hatékonyan dolgozik, nem tudjuk úgy megfizetni, ahogy az érdekelt és a társadalom is szeretné mert ismert és ma is érvényes az a tétel. hogv elosztani csak azt lehet, ami van ... Ahhoz, hogv ggvmás munkáját jobban becsüljük és elismerjük. néhány diplomásnak személyesen kellene meggyőződnie arról. hogv például a textilművekben, a gumigyárban, a DÉL.EP-nél. esetleg nálunk, egv fúróberendezésnél mennyit és milyen körülmények között dolgozik a béréért egy munkás vagy éppen egy diplomás termelésirányító. A doigok dialektikus vizsgálata nemcsak oktatási téma. hanem gyakorlati módszer is lehet... A magyar bérezés ma már nem megfelelő, ezt ..felül" is tudhatják, mert tudomásunk szerint hamarosan változások várhatók. A bérezésünknél u differenciálás helyett — a legnagyobb erőfeszítések ellenére is — éppen az ellenkezője. a nivellálás tapasztalható. Az elmúlt évek alatt olyan mélyen beivódott a köztudatba az egveniősdi. hogy alig lehet valamit tenni ellene, pedig a párt minden. gazdaságpolitikával foglalkozó határozatában a differenciálást hangsúlyozza. Emellett nagyon gyakori a bérezés végrehajtásánál az úgynevezett szociális szempont. amely szintén nem segíti a hatékonyságot. nem ösztönöz a nagyobb és iobb teljesítményre. Jellemző, hogy egy technikus hozzászóló is az egveniősdi híve és napjainkban már a (sajnos távoli) kommunista elosztást alkalmazná. Az a baj. hogy ez korántsem egvedi álláspontot tükröz. A bérezést torzította a hiányszakmák túlfizetése is. amit azonban kényszerhelyzet szült Ma Magyarországon sajnos jellemző, hogy nem a végzett munkát, az alkotó-kreatív tevékenységet hanem a beosztást, a státuszt fizetjük meg és ismerjük el. Ezért sok esetben az egyén nem a színvonalas „diplomás munka", hanem a státusz felé orientálódik. A helyes és igazságos minden tisztességesen dolgozó ember részére a szocialista elosztási elv szigorú és következetes alkalmazása lenne, legyen az diplomás, vagv az iparban, mezőgazdaságban a szolgáltatásban, vagy bárhol másutt dolgozó állampolgár. Befejezésül annyit, hogy az ember — így mi is — hajlamos arra, hogv ne a diplomát becsülje, hanem a mögötte levő emberséget. tudást, alkotókészséget, szóval, a tartalmat. Az ilyen ember előtt levesszük a kalapunkat. De olyat, aki az egyetemi éveket szenvedésnek tartja, vagv diplomás adminisztrátorként. esetleg kútkezelőként teszi talonba a diplomáját és boldogulását a társadalomtól kéri számon — nagyon sajnáljuk —. de becsülni nincs okunk. „Münnich Ferenc" brigád, a Magvar Népköztársaság kétszeres Kiváló Brigádja íKóolajkutató Vállalat) Kereskedelmi ellenőrök tapasztalatai A kereskedelmi felügyelőségek megvizsgálták a fővárosi peremkerületek és a vidéki, 1000 lakosnál kisebb települések fogyasztási cikkeilátását. valamint azt, hogy összhangban van-e a termékek minősége az árakkal, kulturált-e a kiszolgálás. Tapasztalataik szerint — különösen a kis települeseken. sőt, a tanyavilágban is — a három évvel ezelőtti hasonló vizsgálat óta jelentősen javult a lakosság áruellátása, a kereskedelem kulturáltsága. Napi cikkekből az üzletek vezetői általában a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki a választékot. Ebben nagy segítséget nyújt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok számos megyében úgynevezett háttérraktárakat létesítettek. amelyekből az árut kisebb távolságra kell szállítani. A kereskedelmi vállalatok a nagyobb vidéki városokban újabban kijelöltek olyan nagyobb üzleteket. amelyekbe a nagykereskedelem annyi árut szállít, hogy szükség esetén a körzetben levő kisboltok innen pótolhatják a hiányzó cikkeket. Bács-Kiskun megyében általában 20 kisüzlet is „ráépül" a közeli nagy boltokra. Több megyében — például Baranyában, Bács-Kiskunban és Zalában — a legutóbbi időben bővítették a mozgóbolt-hálózatot. Változatlanul gond, hogy a szállítók nem mindig visznek a kis üzletekbe kis mennyiségben rendelt cikkeket, sót, azokat a kelendő árukat sem mindig szállítják ki. amelyeket a közeli nagy boltok is szívesen átvesznek. A boltvezetők gyakrabban keresik fel a közeli városok nagykere&ke; delmi raktárait, valamint az újonnan létesült önkiszolgáló raktárakat. Az ellenőrök a megvizsgált több mint 600 fővárosi es vidéki üzlet közül átlag minden negyedik helyen tapasztaltak valamilyen rendellenességet. Gyakran számoltak többet az eladók az áruért, esetenkent gyengébb minőségű termékért első osztályú árat kértek. Főként a vidéki kisközségek boltjaiban lejárt szavatosságú termékeket árusítottak, s jó néhány helyen a raktárak sem voltak rendben. A szabálytalanság ma sem kevesebb — bár nem is több —, mint három esztendővel ezelőtt. Az esetek többségében pénzbírságot róttak ki, néhány alkalommal fegyelmit kezdeményeztek, s volt, ahol beérték figyelmeztetéssel. (MTI) » I