Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

Vasárnap, 1982. augusztus 1. 3 Megnyílt a Buda Penta Hotel Az osztrák kivitelező vál­lalat képviselője szomhaton átadta a jelképes kulcsot Farkas Balázs igazgatónak, s ezzel ünnepélyesen meg­nyílt Budapest új 399 szo­bás szállodája, a Buda Penta Hotel. A megnyitón részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, jelen volt Johann Jo­sef Dengler, Ausztria buda­pesti nagykövete is. Anclrikó Miklós, belke­reskedelmi államtitkár mon­dott megnyitó beszédet, majd kitüntetéseket és ju­talmakat adott ót a szálló tervezésében, építésében ki­váló munkát végzőknek. Egymillió tonna szén Márkushegyről Felszínre küldték az egy­milliomodik tonna szenet az Oroszlányi Szénbányák már­kushegyi aknájából, ahol a múlt év áprilisában a ter­vezettnél hat hónappal ko­rábban kezdték meg a ter­melést. Az egymillió tonna szén kiaknázása a bánya egész kollektívájának rendkívüli erőfeszítésébe került, hi­szen az akna bővítése, épí­tése köbén kell megteremte­ni a zavartalan szénterme­lés feltételeit. Kooperáció I Az idén már mintegy 450 | tonna korszerű "vízszigete­i lő anyagot gyárt az Öntödei Vállalat egy dán koncent­rátumból. A korábban importált ter­mék hazai gyártását január­ban kezdték meg az Inte­rag külkereskedelmi válla­lat kezdeményezésére. A szi­getelőanyag — mely két vál­tozatban készül — új és ré­gi épületeknél egyaránt al­kalmazható. Az épületek fa­lában fúrt lyukakba helye­zik az injektáló habarcsot, ami aztán a falban levő mésszel és nedvességgel víz­záró réteget alkot. A gyártmány minőségét a hazai szakembereken kívül a dán cég képviselői is rendszeresen ellenőrzik. A hazai eladások mellett a gyártók a termék export­jára is gondolnak, a koope­rációs szerződés lehetővé teszi a harmadik piaci ér­tékesítést is. Több környe­ző országban is érdeklődnek a korszerű szigetelőanyag iránt. (MTIj V I TA Mennyit ér a í\ Marx téri körkép A közönség dijai — Ahogy a rendezők látták Hét vége, szabad szombat. Érthető, hogy igen sokan keresték fél tegnap a Sze­gedi Ipari Vásárt, ahová délutánra várták a 150 ezre­dik látogatót, A nap ese­ménye: szavazott a közön­ség. A cédulák összeszámlá­lása után délelőtt 11 órára derült ki, hogy közönségdíj­ban az Oriont. a Lignitért, a Vidia Kereskedelmi Vál­lalatot, az Alföldi TÜZÉP­et, a Lőrinci Fonót, a Bu­dapesti Műanyagipari Vál­lalatot és itrGyőri Kesztyű­gyárat részesítették a vásár látogatói. Egy másik elisme­résről is beszámolhatunk. A Magyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi összekö­tő bizottságának nagydiját a Tisza FŰSZERT érdemel­te ki, a határ menti árucsere forgalom növeléséért, a vá­laszték bővítéséért. * Az önállóvá lett AGRÖ­KER vállalatok is képvisel­tették magukat az ipari vá­sáron. A békéscsabaiak pél­dául összefogtak a városbéli Lenin Tsz-szel, és a tatabá­nyai Delta Ipari Szövetke­zettel, s olyan terméket hoz­tak a bemutatóra, amely a szegedieknél nem kapható. Mint például nyúlketrecet, csepegtetös itatót. A szege­di AGROKER is elsősorban a kistermelők gondjaival számolt, mikor rotátorokat, permetezőket ajánlott a fi­gyelmükbe. Érdekessége még. hogy a gépeladók most csak olyan portékát kínál­tak. amelvek meg is vásá­rolhatók az AGROKER-te­lepeken. boltokban. Sokan kérdezősködtek, a Magyar­országon gyártott, 10 lóerős kerti rotá torról, amelybe amerikai motort szereltek. Állítólag könnyebb vele bán­ni, mint a hasonló nagy­ságú olasz géppel. Sárközi István, osztályvezető-helyet­tes tájékoztatása szerint az idén még a Csongrádi Na­pokon is bemutatják árui­kat és Kisteleken is kínál­ják a magyar mezőgazda­sági gépipar lermékeit. Űj­szegetien gépbemutatót tar­tanak. A választék bővítése érdekében műanyag csövek­re. fóliákra egyezkedtek a Borsoui Vegyi Kombinattal. Bar jobbára csak a ker­tészkedők, kiskerttulajdono sok kedvében járt az idei vásár, gondoltak a szerve­zők e nagygazdaságokra is. Ugyanis a jövőben a hazai gépgyártó közösségek mun­kája jobban az érdeklődés középpontjába kerül, mert jóval kevesebb valuta jut külföldi gépsorokra. Nem ti­tok, hogy a szövetkezetek szakemberei inkább az im­port gépeket vásárolják szívesen praktikusságuk, helytálló képességük miatt. paift^srfw HMM Kiskapa, nagykapa az AGROKER-bemutatón Az elmúlt évtized gyakor­lata azt a látszatot igyek­szik igazolni, hogy a hazai gépipari termékek nehéz­kesek és nem annyira stra- * pabírók. A vásáron látottak se győznek meg másról bennünket, még ha szemre nagyon tetszetősek a kü­lönböző zöldségbetakarító kombájnok. * A vásár utolsó előtti nap­ján dr. Csikós Ferencet, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkárát, a vá­sár igazgatótanácsának el­nökét és dr. Zsótér Mihály vásárigazgatót megkértük, hogy rövid értékelést ad­jon a termékbemutatóról. — Az idei vásárban sor­ra dőlnek meg a csúcsok. Eddig 6 ezer négyzetméter volt a fedett kiállító terü­let, most 9 ezer. A látoga­tók száma is nagvobb. mint bármikor eddig 130-eal több kiállító jött el Szegedre. Úgy érzem, hogy . a vásár minden kitűzött célját sike­rült megvalósítani. A sze­gedi vásár az ipar. a keres­kedelem és a fogyasztók ta­lálkozója. örülünk annak. h„gv azok a cégek, amelyek nemcsak elhozták portéká­jukat, hanem árulták is őket pavilonjaikban, jelen­tős forgalmat bonyolítottak le A HÓDIKÖT például a zárásig minden valószínűség szerint félmillió forint érté­kű árut értékesít a Marx té­ren. Véleményem szerint nagy jelentősége van annak is, hogy az idén 27 kisipa­ros is részt vesz a sereg­szemlén. S valamennyiül! árui megvásárolhatók. — Nyolc éve határoztuk el, hogy a szegedi termék­bemutató legyen az újdon­ságok vására. Nos, ezen a téren is igazolta reményein­ket a mostani kiállítás, ahol közel 500 új terméket mu­tattak be. Nagy jelentőségű kooperációs szerződéseket is kötöttek magyar és jugoszlá­viai vállalatok. Végezetül ki kell emelnem, hogy a vá­sár most is jól szolgálta a testvérmegyei kapcsolato­kat is. « Dr. Zsótér Mihály, a vá­sár igazgatója mondta: — Vasárnap esté 7-kor a vásár bezárja kapuit. So­kan azt hiszik talán, hogy most egy nyugalmas korszak következik, de erről szó sincs. A következő napok­ban a bontás ad munkát, s megkezdjük szervezni a kö­vetkező Szegedi Ipari Vá­sárt. Ügy vélem. hogy a látogatók, a kiállítók és a szervezők is elégedettek le­hetnek. A vásár 1973 óta dinamikusan fejlődik Ügy gondolom azonban. hogy enne! is előbbre kell léo­nünk. mert aki nem ezt teszi. az. lemarad a versen­gésben. Törekednünk kell a szakosodásra, ez a jövő útja. A nagy nemzetközi vásárok is ezt a célt tűzik maguk elé. Szeretnék köszönetet mondani valamennyi kiállí­tónknak. s mindezt abban a reményben, hogy 1984-ben ismét találkozunk itt a Marx téri vásárvárosban. * A vásár ma este befejező­dik. A munka azonban foly­tatódik. A szegedi ipari seregszemle eddig kivívott rangja arra kötelezi a ren­dezőket. hogy két év múlva még szebb, elegánsabb, ran­gosabb termékbemutatót szervezzenek. A diníloma lényegében forma, egyfajta jogosítvány, valamilyen tevékenységhez amelynek kezdetekor csupán az alaptudást, feltételezhet­jük, még a legnagyobb talen­tum esetében is. Eszköz, amely elősegítheti — ha oko­san és jól hasznosítjuk — az egyén és a társadalom boldogulását. A diplomát sai­nos meglehetősen sokan cél­ként és az érvényesülés egyedüli lehetőségeként fog­ják fel. A kezdő diplomás lénye­gében gyakornok, akinek a konkrét feladatnak, körül­ménynek megfelelően meg kell szereznie az elméleti fel­készültséghez a tapasztala­tot és a gyakorlatot, de ese­tenként még az elméleti tu­dásában is lehetnek pótolni­valók. A kezdő diplomás bé­re — az országos helyzethez viszonyítva, ha nem is ki­emelkedő. de — elfogadható. Annál is inkább, mert az utóbbi tíz évben az országos átlagnál jóval nagvobb mér­tékben emelkedett. Tény hogy például 3 ezer 200 fo­rint elég kevés, nem lehet la­kást venni belőle, sőt megél­ni is nehéz. No de azért a munkát valahogy el kell kez­deni és egy ipari-mezőgazda­sági munkás is sok évi taka­rékosság után tud lakáshoz jutni. A világon mindenütt és minden, kvalifikációt igény­lő szakmai tevékenységnél kell valamennyi idő. míg az érintett ..bedolgozza magát" és a bére a megszerzett, tu­dásának-tapasztalatának függ­vényében. a diplomájának és a kialakult értékrendnek megfelelően alakul. A hivatástudatból valóban nem lehet megélni, de — és nemcsak a hagyományosan elfogadott értelmiségi pá­lyáknál. hanem minden al­kotó .tev;pken,vságpól. akár Jfir zikaj munkánál is — tartal­mas életet nélküle sem lehet élni. A szegedi egyetemek nemcsak a város és vonzás­körzete számára képeznek diplomásokat, hanem (tudo­másunk szerint) az országos igényeket is figyelembe ver szik. Jogászokat keresnek Békés. Szolnok. Borsod. Sza­bolcs. Tolna megyében, orvo­sokat Bács-Kiskun, Szabolcs, Borsod megyékben, tanárom kat (többek között angol, magyar, történelem, kémia, fizika szakosokat) Békés. Szolnok, Pest, Fejér, Veszp­rém megyékben. Így aztán nem tud a szívünk megsza­kadni a benzinkutasként, "adminisztrátorként stb dol­gozó diplomásokért, annál is inkább, mert sok százezer forintba került a képzésük, amelvet ebben az országban valakiknek meg kellett ter­melniük. A tárgyilagosság kedvéért hozzátesszük, hogv lehetnek olyan nyomós egvéni és szo­ciális körülmények, amelvek Alulnézetből a választott hivatás gyakor­lását háttérbe szoritiák. De ezt csak egyedi és ideiglenes esetként tudjuk elfogadni, mert. ha *iem, akkor a hiba nem a társadalomban van . . . Szinte alig esett szó a műszaki értelmiségről, pedig a legnagyobb gondot az ő helyzetükben látunk. Tény, hogy a társadalom fö terhe­it a munkásosztály — az utóbbi húsz év változásait figyelembe véve. a mezőgaz­daságban dolgozókat és a műszaki értelmiséget is ide­értjük — viseli. Csak azt lehet elfogyasz­tani. azokból az anyagi esz­közökből lehet tanári, orvo­si, jogászi állásokat létesíte­ni. amelyeket a termelőszfé­rában előállítanak, megter­melnek. Éppen ezért mind­nyájunk közös érdeke a mű­szaki értelmiségnek a jelen­leginél hatékonyabb erkölcsi, anyagi megbecsülése, elisme­rése. A termelés fő gondja a művezetőkön. eváregység­vezetőkön. mérnökökön, ter­vezőkön technológusokon jstb., az ipari-mezőgazdasági áru- és eszköztermelés tisz­tikarán nyugszik. Tessék egy­szer egy termelésirányító mérnököt, technikust (ez is diploma!) megkérdezni, hogy miként küzd naponta az anyag- és eszközhiány, a szer­vezetlenség a létszámproblé­mák. a szigorodó feltételek, a felülről és alulról történő nyomás, a beruházás, pénz­és bérhiány miatt, de még sorolhatnánk a mindennapi termelés során adódó konk­rét nehézségeket, konfliktu­sokat. Talán ennek is következ­ménye. hogy a műszaki pá­lya ma már nem. vagy leg­alább is kevésbé vonzó. Ri­asztó jelenség, hogv bölcsé­szeknél. jogászoknál. orvo­soknál. közgazdasági szakon többszörös a túljelentkezés, a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egvetemre. a Budapes­ti Műszaki Egyetemre pedig lassan lasszóval kell fogni a jelentkezőket. Ez a szelekció olvan formája, amely né­hány éven belül egészen biz­tosan éreztetni fogja hatá­sát a gazdasági életben. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a többszöri okta­tási reform következménye­ként sikerült a jól bevált, nemzetközi szinten is elis­mert magyar technikuskép­zést megzavarni. Szóval, hiá­ba lesz kiváló orvosunk, ta­nárunk, közgazdászunk stb.. ha a termelés alacsony szin­ten. kevésbé hatékonyan dolgozik, nem tudjuk úgy megfizetni, ahogy az érde­kelt és a társadalom is sze­retné mert ismert és ma is érvényes az a tétel. hogv elosztani csak azt lehet, ami van ... Ahhoz, hogv ggvmás mun­káját jobban becsüljük és elismerjük. néhány diplo­másnak személyesen kellene meggyőződnie arról. hogv például a textilművekben, a gumigyárban, a DÉL.EP-nél. esetleg nálunk, egv fúróbe­rendezésnél mennyit és mi­lyen körülmények között dolgozik a béréért egy mun­kás vagy éppen egy diplomás termelésirányító. A doigok dialektikus vizsgálata nem­csak oktatási téma. hanem gyakorlati módszer is lehet... A magyar bérezés ma már nem megfelelő, ezt ..felül" is tudhatják, mert tudomásunk szerint hamarosan változások várhatók. A bérezésünknél u differenciálás helyett — a legnagyobb erőfeszítések el­lenére is — éppen az ellen­kezője. a nivellálás tapasz­talható. Az elmúlt évek alatt olyan mélyen beivódott a köztudatba az egveniősdi. hogy alig lehet valamit ten­ni ellene, pedig a párt min­den. gazdaságpolitikával foglalkozó határozatában a differenciálást hangsúlyozza. Emellett nagyon gyakori a bérezés végrehajtásánál az úgynevezett szociális szem­pont. amely szintén nem se­gíti a hatékonyságot. nem ösztönöz a nagyobb és iobb teljesítményre. Jellemző, hogy egy technikus hozzászó­ló is az egveniősdi híve és napjainkban már a (sajnos távoli) kommunista elosztást alkalmazná. Az a baj. hogy ez korántsem egvedi állás­pontot tükröz. A bérezést torzította a hiányszakmák túlfizetése is. amit azonban kényszerhelyzet szült Ma Magyarországon sajnos jellemző, hogy nem a végzett munkát, az alkotó-kreatív te­vékenységet hanem a beosz­tást, a státuszt fizetjük meg és ismerjük el. Ezért sok esetben az egyén nem a szín­vonalas „diplomás munka", hanem a státusz felé orien­tálódik. A helyes és igazsá­gos minden tisztességesen dolgozó ember részére a szo­cialista elosztási elv szigorú és következetes alkalmazása lenne, legyen az diplomás, vagv az iparban, mezőgazda­ságban a szolgáltatásban, vagy bárhol másutt dolgozó állampolgár. Befejezésül annyit, hogy az ember — így mi is — hajla­mos arra, hogv ne a diplo­mát becsülje, hanem a mö­götte levő emberséget. tu­dást, alkotókészséget, szóval, a tartalmat. Az ilyen ember előtt levesszük a kalapunkat. De olyat, aki az egyetemi éveket szenvedésnek tartja, vagv diplomás adminisztrá­torként. esetleg kútkezelő­ként teszi talonba a diplo­máját és boldogulását a tár­sadalomtól kéri számon — nagyon sajnáljuk —. de becsülni nincs okunk. „Münnich Ferenc" brigád, a Magvar Népköztársa­ság kétszeres Kiváló Brigádja íKóolajkutató Vállalat) Kereskedelmi ellenőrök tapasztalatai A kereskedelmi felügye­lőségek megvizsgálták a fő­városi peremkerületek és a vidéki, 1000 lakosnál kisebb települések fogyasztási cikk­eilátását. valamint azt, hogy összhangban van-e a ter­mékek minősége az árakkal, kulturált-e a kiszolgálás. Tapasztalataik szerint — különösen a kis települese­ken. sőt, a tanyavilágban is — a három évvel ezelőtti hasonló vizsgálat óta jelen­tősen javult a lakosság áru­ellátása, a kereskedelem kulturáltsága. Napi cikkek­ből az üzletek vezetői ál­talában a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki a választékot. Ebben nagy se­gítséget nyújt, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatok szá­mos megyében úgynevezett háttérraktárakat létesítet­tek. amelyekből az árut ki­sebb távolságra kell szállí­tani. A kereskedelmi vál­lalatok a nagyobb vidéki vá­rosokban újabban kijelöl­tek olyan nagyobb üzlete­ket. amelyekbe a nagyke­reskedelem annyi árut szál­lít, hogy szükség esetén a körzetben levő kisboltok in­nen pótolhatják a hiányzó cikkeket. Bács-Kiskun me­gyében általában 20 kis­üzlet is „ráépül" a közeli nagy boltokra. Több megyé­ben — például Baranyában, Bács-Kiskunban és Zalában — a legutóbbi időben bő­vítették a mozgóbolt-hálóza­tot. Változatlanul gond, hogy a szállítók nem mindig visz­nek a kis üzletekbe kis mennyiségben rendelt cik­keket, sót, azokat a kelendő árukat sem mindig szállít­ják ki. amelyeket a közeli nagy boltok is szívesen át­vesznek. A boltvezetők gyakrabban keresik fel a közeli városok nagykere&ke; delmi raktárait, valamint az újonnan létesült önkiszolgá­ló raktárakat. Az ellenőrök a megvizs­gált több mint 600 fővá­rosi es vidéki üzlet közül átlag minden negyedik he­lyen tapasztaltak valami­lyen rendellenességet. Gyak­ran számoltak többet az el­adók az áruért, esetenkent gyengébb minőségű termé­kért első osztályú árat kér­tek. Főként a vidéki kis­községek boltjaiban lejárt szavatosságú termékeket árusítottak, s jó néhány he­lyen a raktárak sem vol­tak rendben. A szabálytalanság ma sem kevesebb — bár nem is több —, mint három esz­tendővel ezelőtt. Az esetek többségében pénzbírságot róttak ki, néhány alkalom­mal fegyelmit kezdemé­nyeztek, s volt, ahol beér­ték figyelmeztetéssel. (MTI) » I

Next

/
Oldalképek
Tartalom