Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

4 Péntek, 1982. augusztus 20. 11 Emlékezés Kiss Józsefre Nyolcvan éve. 1902. augusztus 27-én született Kiss József. a szegedi munkásmozgalom jelentős alakja. Családi környezete fontos szerepet játszott későbbi életútjában, hiszen édesapja, Kiss János építömunkás 1946-ban bekövetkezett haláláig aktívan tevékenykedett a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének szegedi csoportjában. Kiss Józsefnek 7 testvére volt, így a 6 elemi elvégzése után munkába kellett állnia. Miként apjánnk. neki is az építőipar adta meg a kenyérkereseti lehetőséget, kőmüvcstanonc lett 1913—19. két forradalma ferök életére szóló nvomot hagyott a fiatal Kiss Józsefben. 1920-ban lett tagja a MÉMOSZ szegedi csoportjának, innen datálódott, munkásmozgalmi múltja. Aktívan bekapcsolódott a szerrezet harcaiba. Az 1923-as Plck-szalámi gyári építőmunkás-bérmozgalom egyik kezdeményezőjévé vált. Emiatt, erről a munkahelyéről azonnal elbocsájtották. A 20-as évek végén a MÉMOSZ helyi csoportján belül lezajlott politikai küzdelmekben a baloldali nézeteket valló tagok közé tartozott. Az 1929-ben elnökké választott kommunista Ladvánszky József is számíthatott rá. , Ékkor már a Szegeden dolgozó illegális KMP csoport vezetői közül többen is kapcsolatban álltak vele. Gladics Józsefet személyes barátság is fűzte a Ktsscsaládhoz. Kiss József kommunistává válásának folyamata a 30-as években kiteljesedett, a szegedi rendőrség is ennek megfelelően kezelte. Mozgalmi tevékenységének kiemelkedő állomása volt az 1937-es év. Bekerült az építömunkás szakszervezet helyi vezetőségébe. Ugyanezen évben zajlott le a legnagyobb méretű szegedi bérmozgalom a két világháború között. Július 17-én 35 különböző helyen dolgozó 600 kőműves és ácsipari munkás tette le a szerszámot. A háromnapos sztrájk sikerrel zárult, a munkások megkapták a követeit béremelést. A szűkebb sztrájkbizottságban Kiss József is kiemelkedő szerepet játszott. A 40-es évek elején a munkásmozgalom szemoontjából egyre rosszabbodó politikai légkörben elsősorban B Vörös Segélv munkájában, valamint az 1942. és 43. évi május 1-i akciók szervezésében vett részt. A német megszállás után 1944. április 3-án Szegeden is nagyarányú letartóztatások kezdődtek. A rendszerre legveszélyesebbnek ítélt munkásmozgalmi vezetőkkel együtt Kiss Józsefet az elsők között vitték el: 17 napig a városháza pincéjében tartották fogva, majd a pesti toloncházon át a ricsei internálótáborba került. Ezt szeptember 2-án oszlatta fel a Lakatos-kormány a hírhedt Horthv-féle „kiugrási" kísérlet előkészítésének mellékmozzanataként. A kiszabadult Kiss József a MÉMOSZ országos központjában a később mártírhalált halt Csinos Bertalantól átvett segéllyel tért haza, amelyet az internáltak családtagjai között osztott szét. Sok időt nem tartózkodhatott itthon. mivel azonnal katonai behívót kapott Október 30-án Izsák környékén esett hadifogságba, miután 4 társával megszökött a viszszavonuló egységétől. 1947. júniusában térhetett haza a Szovjetunióból. Természetes volt számára, hogy azonnal jelentkezzen a .Magyar Kommunista Pártba. A fordulat éve után jelentős megbízatást kapott: a Szegedi Kádáripari Vállalatnak lett vezetője. Innen ment nyugdíjba 1962-ben. 1951—56 között a szegedi városi pártbizottság fegyelmi bizottságának munkatársaként nehéz. külső és belső konfliktusokkal járó megbízatásnak tett eleget. 1956. november 6-tól 1957. januárjáig karhatalmistaként fegyveres szolgálatot teljesítve védté a munkáshatalmat. Életútjáért 1967-ben kapta meg a Szocialista Hazáért Érdemrendet. Két éve távozott közülünk a szegedi munkásmozgalom elismert veteránjaként. Emlékét híven megőrizzük. Serfőző Zoltán • Kiss József születési évfordulója alkalmából augusztus 31-én kédden délután 5 órakor az MSZMP városi bizottsága és Szeged megvei város tanácsa koszorúzási ünnepséget rendez hamvainál, a Belvárosi temetőben. Hohlomai faedények Az ősi orosz falu nevét, Hohlomát szinte nem is említik az „aranyos", „napsugaras", vagy „lángoló" jelző nélkül. Innen indult világhódító útjára a lakkozott, festett faedény, hogy népszerűségét kivívja nemcsak a Szovjetunióban, hanem a határokon túl is. A dúsan díszített ősi iparművészeti tárgyak még ma is fontos használati eszközök a szabadban élők — halászok, favágók, vadászok — számára, hisz a tűzben edzett fa igen kemény. A hohlomai népművészeti gyár több mint 30 országba exportál kanalakat, tálkákat, hordócskákat, boros-, sörösés teáskészleteket, vázákat — mintegy ötszázféle terméket. Az itteni mesterek még önmagukat sem másolják, nincs két, tökéletesen egyforma hohlomai termék. t .. Hagyományok Tápén Rózsa Sándor nyomában Igazságot takarnak a szájhagyományban és az irodalomban ránk maradt történelmi emlékek, miszerint Rózsa Sándor betyárvezér több alkalommal is megfordult Tápén. A szeged-alsónárosi csikós fiú hötyke legénykorában perzekutor akart lenni. Végül ádáz ellenségükké vált, ezért (is) üldözték minduntalan a pandúrok. Rózsa Sándornak minden bizonnyal volt búvóhelye a Tápairétben is, mert valamennyi emlékezés oda szól. Gyermekkorom kedvenc olvasmányai közé tartozott a haramiavezérről szóló regény. Azidőben mindenütt szóba került, ahol több ember gyűlt össze. Esténkint az utcánkbeli Schmercell borbély küszöbén ülve hallgattam az öreg tápai embereket, mert hogy ott is arról beszélgettek. József mester olvasta a betyártörténeteket egybegyűjtő könyvet. Mint egyetlen olvasott embert, áhítattal hallgatták, amint részleteket mesélt belőle. Az öregek a cseréppipa csutorája mellől hümmögtek, közben egymásra, máskor meg a mesterre sandítottak. Amikor a mester elhallgatott, néhány köhintés után először öreg Nacsa András Bányászfalu Az agyag- és kaolinbányászat hazájában, a meisseni tájon, aprócska bá. ryászfaluk sorakoznak egymás mellett. A 22 bányásztelepülés egyike Löthain. M ndössze 350 lakosa van. Az. itteniek ősidők óta foglakoznak agyag- és kaolinba nyaszattal. A mai Löthain virágzó település, ahol — klJC'ukban — a pihenés ói áil is többnyire együtt töltik p falu lakói. A klub vezetője már 15 éve az egykori bányász. Hans-Dieter Scnhell. a Me.zsen környéki kaolinbánya igazgatója. Sokoldalú ember, aki a gazdasági ismeretei. szervezői képessége mellett művészi hajlamokkal is rendelkezik. Szenvedélyesen rajzol, tervez, és segíti a helybeli néo! együttes programjainak megtervezését, összeállítását. A klub 1966-ban nyitotta meg kapuit, és azóta 7500 látogató irta be nevét -, v r ntíegkönyvbe. Schnell munkáját: 12 tagú klubvezetöséa. segíti. A klubház 25b személyes előadótermének crceKes dísze van: 35 méteres falikép mutatja be a helyi bányászat történetét. A kompozíciót a klubvezető tervezte, kivitelezésében a 23 éves Peter Hoffmann lakatos vezetésével a klub tagini vettek részt. A falikép 3400 darab mozaikból ke-.zült el. A klub az értékes alkotásért állami kitüntetést kapott. szólt: „Irta é az a könyv, hogy annak a nevezetös Rúzsa Sándornak vótak tápai cimborája! is?" Ugyan, ki lött vóna? — meredt rá minden szem. „Hát az öreg Ambrúzs, az." öreg Nacsa András tovább folytatta tudálékoskodását. „Mög aztán azt tuggyák kendtök é, hogy a szögedi várbűi alagút vezetött át a Tisza alatt, igyenöst a bétyárok Porgány széli barlangjáhon?" Nem szólt senki, nem vitatkoztak vele. Volt ott néhány fiatalabb ember. akik tudták, hogy semmiféle alagút nem vezetett oda soha. Nagyot hallgattak, csak később szólalt meg Nagybajuszú Révész Jóska bácsi: „Az én apám mesélte, hogy a Sírhöybe mögénten a Nagyfenékbe gyerökkorába milyen nagy vöt a nád. Ingoványos lápos-gyékényös vét arra mindön. Ott bujkáltak a katonaság elől lógók, mög a büntetés elől menekülő szolgák, pásztorok. Egyik alkalommal éccaka legeltették az ökröket apámék, pihenésképpen kinyújtóztattak égy eldűlt nádkúpra. Mögrezzent, hát Rúzsa Sándor vét alatta. Hamarosan gyüttek a pandúrok, előlük menekült Sándor bácsi. Mondta apáméknak. hogv né mozdújjanak róla. csak akkor, amikor elhaladnak a kergetőiei. Apámék elküldték űket Makó felé. Sándor bácsi mögmenekült. Ez benne van é abba a notészba mester?" Nem volt benne. Mintahogyan az sem, hogy egyszer bocskort főzetett a híres vezér Tápén. Kissógor Jani szépen elkészítette a lábbelit. közben megfőtt a paprikáskrumpli, amiből a betyár is evett. Mikor végzett az evéssel, csak enynyit mondott: „Most aztán türűjjétök mög a szátokat, mert ha eljár, a babiloni toronyba is mögtalállak benneteket, akkor aztán lösz némulass!" Móricz Zsigmond 1940 júliusában Bálint Sándor társaságában járt Tápén, hogy a készülő Rózsa Sándor regényéhez adatokat gyűjtsön. Erről. így ír Bálint profeszszor: „Mindenütt Rózsa Sándor-hagyományok után érdeklődött. Elmentünk néhány ismerős parasztcsaládhoz. így a kiterjedt Lelenemzetséghez is. Itt hallotta a család ősanyjának a regényben Török Pálné néven emlegetett asszonynak férfias bátorságáról és okosságáról szóló történetet." Anyám szavaival: „Apám sokszor mesélt arról a híres esetről. Mondta, hogy egyik éjszaka, amikor öregapánk a réti tanyán hált, öreganyám arra érzött föl, hogy az uvaron valaki terelgeti az ökröket. Rögvest fölkelt, kezébe vötte a mindég- közelében levő botot, avval kimönt a vaksötétbe. Jól tudta, hogy kik garázdálkonnak, ezért hangos kiabálással nevükön szólítva hajtotta vissza mindet az istállóba. A bétyárok elhúzódtak, mögcsodálták öreganyám bátorságát. Az mög. miután az ajtóra rálakatolta a körösztvasat — vissza mönt a házba. Nem feküdt lé, talpon várta mög a virradatot. Hamar béröst szalajtott öregapámért, aki azonnal hazagyütt. Majdnem együtt érközött a bétyárvezérrel. Mögálltak mind a ketten. Rózsa Sándor a lován maradt, onnan mondta öregapámnak, hogy hallod-é Ambrúzs, böcsüld mög ezt az asszonyt, mert az éccaka majdnem rövidebb lött a vagyonod! Azzal elballagott, öregapám mög bemönt az istállóba, ahol öreganyám simogatta az ökröket." Ifj. Lele József Áz Antarktisz „fehér krónikája n Bolygónkon az elmúlt 100 ezer évben uralkodott éghajlatra következtetnek a szakemberek abból a páratlan Jégfúrómagból, amelyet o szovjet ..Vosztok" antarktiszi állomáson emeltek ki a túrólyukból. A termikus fúróoerendezés, amellyel az Antarktisz fehér jégkérgének mélyére hatoltak le. elerte a 2000 méteres mélységet. A «Vosztok" állomáson. földünk hidegpólusán a jégkupola átfúrása egyike a szov.,et antarktiszi program legfontosabb tudományos kutatásának. A tudósok elhatározták, hogy keresztültörnek a négy kilométer vastagságú jégpáncélon, és elérik a hatodik földrész sziklás talapzatát. A fúrólyukból kiemelt jéglúrómag. amelynek egy részét már elküldték Leningrádba. nemcsak az elmú't korok éghajlatának ingadozásairól tartalmaz információkat. hanem a fúrómagban légbuborékojc. kozmikus porrészecskék, az ősi növények spórái és virágporai is megtalálhatók, amelyeket p szél a szomszédos kontinensekről hordott ide. s amelyek konzerválódtak az Antarktisz jégpáncéljában. (APN.) kertbarátoknak A burgonya szedése, tárolása A burgonya táplálkozási jelentősége rendkívül nagy A kenyérgabona után a legfontosabb élelmiszernövényünk, és a legolcsóbb kalóriaforrás. A benne levő szénhidrátok legnagyobb része keményítőt; a késői érésű fajtak keményítótartalma átlagosan 5—7 százalékkal magasabb. Nagyon értékesek a uurgonya fehérje vegyületei is, bár a gumók fehérjetartalma nem magas, azonban az emberi szervezet ennak, mintegyp 90 százalékát hasznosítja. Ezenkívül még jelentős a burgonya Cvitamin tartalma, de ásványi anyagokban is bővelkedik. Termőterülete hazánkban jelentős. a kisgazdaságok termelése a nagyobb arányú. A termelési céltői függően beszélünk hajtatott, korái, nyári, őszi és tarlóburgonya termelésről. A korai és a nyári burgorlya szedését nem a teljes biológiai érettség állapotában végezzük, mivel a felhasználása a szedést követően rövid idő múlva megtörténik. Az őszi érésű burgonyát már tartósan kell tárolni a felhasználásig, éppen ezért meg keli várni a teljes érés idejét. A tarlóburgonyát főleg vetőmagszaporítás céljából termesztik, szedése a fagyokat követően történik. Az ószi érésű burgonya növényápolasi munkálatai általában a töltogetéssel befejeződik. Amíg a lomb a területet megfelelően eltakarja gyomosodástól nem kell tartani. A lomb száradásának, és c-zzel együtt az érés kezdetének megindulásával a gyomok kezelése és fejlődbe is meg indul, melynek következtében a terület az esetek többségében elgyomosodik. Ez a gumó fejlődését már általában nem befolyásolja hátrányosan, sőt az alacsony humusztartalmú homokos területeken a perzselő nap káros hatásától bizonyos mértékű védettséget biztosít, ezért csak a betakarítás megkezdése előtt célszerű letakarítani. A betakarítás kezdésének Időpontiát a burgonya érettségi foka határozza meg. A köztermesztésben levő burgonyafajták (Eesire) teljes érése altalában szeptember első feleben következik be. A biztonságos tárolás alapvető feltétele a gumók teljes beere.se ami akkor következik be amikor a burgonya szára teljes egészében elszárad, és minden gumó beparásodoit. Ez arról állapítható meg, hogy a gumó héja nem válik le. ha a gyököcske feiől hüvelykujjal megnyomjuk. A szedés megkezdése előtt a gyomot el kell távolítani a területről kupacba kell gyűjteni, a megszáradást követően pedig meggyújtani, Hogy a gyom magvai ne fertőzzék a területet. A szedésnél célszerű a bokrot előzőleg kapával felvágni, de nagy figyelmet kell fordítani arra hogy a gumót meg ne vágjuk. A szedést a vágás után lehetőleg rövid időn belül el kell végezni, hogy a gumó meg ne zöldüljön. Lehetőleg műanyag edényt, Vcgy olyan kosarat használjunK ami a burgonya héját r.em töri. illetve nem dörzsöli. Célszerű a válogatást a szedéssel egybekötve elvégezni, így kevesebbszer sell törni a gumót. Külön kell rakni a v^gottat, bogári ágottat, amely meg gyors felhasználásra alkalmas. Külön szedjük az aprót amely esetleg alkalmas főzve a baromfinak, de akinek van nyula, nyersen azzal is feltakarmányozhatja. A rothadt gumókat is össze kell szedni. és meg kell semmisíteni. (Lehetőleg a kert sarkában el kell ásni.). A területen hagyva a követKező evben nemcsak a burgonya termelését veszélyezteti fertőzéssel, hanem a paradicsomot is, mivel a fitoftora fertőzés mindkét növényre egyaránt veszélyes. A beérett burgonya szedésével p.tffl szabad késlekedni, mivel a gumók csírázni kezdenek. ami a burgonya beltartalmj értékét és tárolhatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. Az egészséges, megfelelő méretű burgonyát a szedést követően hűvös helyen, lehetőleg szellőztethető pincében kell tárolni. A fírolás aiatti munka ebben az esetben nem jelentős, mivel a szellőztetésen kívül csupán a csírátlanítást kell elvégezni, fa a csira hossza a 3—4 centimétert meghaladja. Természetesen a csírázással egyídőben a romlásnak indult gumókat is el kell távolítani. Ixa a tároló hőmérséklete alacsony, a csírázás üteme lassúbb, esetleg csak tavaszszal lesz szükség elvégzésere. Ha pincével, iletve hűvös tároló hellyel nem rendelkezünk, a burgonyát el kell vermelni. A verem készítésénél ügyelni kell arra, hogy a télen a talajvíz szintje alatt maradjon a verem fenékszintjenek mert ellenkező esetben télen kell felszedni a burgonyát. Amennyiben talajvíz veszélye nem fenyeget, a verem mélysége 50— 60 centiméter, szélesége 120 —130 centiméter legyen. A verem alját vékonyan célszerű szalmával kibélelni, melyet az oldalához is fel kell húzni. A burgonyát ömlesztve kell a verembe elhelyezni úgy, hogy a prizma felső része a talaj felszínét meghaladja. A prizma tetejére szilién szalmát kell rakni. A szalma vastagsága kedvezően tef olyásol ja s biztonságos tárolást. A tagyok beálltáig legfeljebb csak vékony földréteget kell a prizmára rakni, de azt is úgy, hogy a prizma felső részén csai; szalma legyen, ami biztosítja a szellőzést, a felmelegedés és a fény hatásától pedig megvédi a burgonyát. A fagyok beálltával a földréteg vastagságát növelni kell. a fagyok megszűnésével ismételten csökkenteni. a prizma tetején meg kell szüntetni. A burgonya március végéig tartható el • veremben, biztonsággal. A tavasszal virágzó növények ültetése A gumós és korán tavaszszal virágzó apróhagymás növények ültetési ideje augusztus második fele, legfeljebb szeptember első dekádjáDa húzódhat át. Késői ültetéskor a növények vagy kipusztulnak, jobbik esetben tavaszra gyengén fejlődnek és vagy csak jelentéktelen virágot hoznak. Ezek közé tartoznak a peóniák, a császárkorona, a crócusok, jrisek, a gyöngyvirágok stb. A jól elkészített talajban, esetleg gyepfelületbe üJAet-. jiik a szaporítóanyagot. Túl melyen ne ültessük növényeinket. mert a virágképzödés ebben az esetben gyakran elmarad. A crócust. irist és a gyöngyvirágot ültetés utan legalább 5 centiméter vastag szervesanyaggal takarjuk. Az ültetést követően a talajt állandóan nedvesen kell tartani. ha ehnez a lehullott csapadék nem elegendő, öntözéssel kell pótolni. I)r. Tóth Mihály megyei íokertesz