Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

Péntek, 1982. augusztus 20. 11 nemzeti történelmünk tükre Emlékpark a pusztán Őpusztaszer: Darutollas, büszke Árvád vezér közel száz esztendeje jelzi a millenniumi oszlopcsarnok csúcsán, hoav 896-ban a Verecke felől érkező nomád magyarok. honfoalaló őseink itt ejtették szerét, ezen a pusztán az orszáoalavitásnak. E táj földjére ..Árpad vére győzelemben csoraa". ez az a hely. ahol ,.n vezér cs nemesei elrendezték az orszáanak minden szokástörvényét mea valamennyi ioaát is. hoav miképpen szolgáljanak a vezérnek mea főembereinek. vagy miképpen tegyenek iaazsáaot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér velejött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakossáoukkal eavütt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a maoyarok a maauk nyelvén Szeri-nek nevezték el. mert ott ejtették mea a szerét az orszáa egész dolgának." Anonymus Geszté jának sorai romantikus legendákká terebélyesedtek az évszázadok során, de a honalapítás, a nemzetté válás starthelye máig Őpusztaszer a tudatunkban. Évszázadoknak kellett eltelnie, míg újabb jelképes karót verhettek a pusztaszeri földbe. 1945. március 29-én országos ünnepség keretében itt kezdték mea a földosztást, mérni a határt, ionos tulajdonosának birtokába adni az ősi jussot. a földet. Ez is honfoglalás volt. méapedia iaazi. mert igazságos. Az ópiisztaszen föld mélye ősi titkokat őriz. A régészek ásói nvorrián megelevenedik a múlt. az egymás fölé rakódó földrétegek az eavmást követő történelmi korokról is tudósítanak, az előkerült leletek a magyarság életét is reprezentálják. Nem véletlen hát. hoav hazánknak ezt a természeti szépségekben aazdaa helyét Nemzeti Történeti Emlékparkká nyilvánították, ahol az egyre gazdagodó látnivalók mellett a leanagyobb ünnep a mai. augusztus 20-a. államalapításunk, alkotmányunk és úi kenyerünk ünnepe. Két honfoglalás A szeri országgyűlésről több rrunt háromszáz esztendővel később irott adatok tudósítanak. Vajon mennyire lehettek hitelesek ezek a följegyzések,' mennyire színezte a három évszázaddal előbbi tényeket, az idő, a tudat, a mesélő kedv? Van-e olyan módszer. amellyel az írott források elólti múltba is leáshat a tudomány? A régészet minden esetre Ópusztaszeren is vállalkozott arra. hoav mesvallassa a Tiszamenti, hosszú évszázadokig háborítatlan földet, leásson mélyé' re, s jelképesen múltunkba is, leletek mozaikjaiból következtessen történelmünk naev pillanatára. Szer monostorától Őpusztaszer ig című könyvében Trogmayer Ottó és Zombori István eddigi kutatásaik eredményeit tárták a Gyorsuló idő sorozat olvasói elé. Ha ma valaki az Ároád-emlekmű melletti dombról nézi Szer monostorának föltárt alaprajzát, és kicsit meglendíti fantáziáját. kialakulhat benne egy kep őseink életéről. A monostor homlokfala még 1855-ben is állott. a Pallavicini uradalom építkezése során bontották le, hoszszú ideig a környék lakói kőbányának használták. A múlt század legnevezetesebb magyar régésze. Rómer Flóris kezdett ásatásokat 1882 tavaszán. Föltárta a templom alapfalait és a padozat egy részét, de amennyi eredményt fölmutatott legalább akkora pusztítást vitt végbe. A múlt századi ásatás óta több ízben folytattak itt kutatómunkákat. de az egyetlen. minden lészletre kiterjedő és koncepciózus föltárást az utóbbi évtizedben végezték Trogmayer Ottó irányításával. Az adatok bizonyítják, hogy Szeren hét építési " periódus előzte meg Anonymus korát, ez generációkra átszámítva azt jelenti, hogy a legrégebbi templom az ezredforduló táján épülhetett. A jnonostor mellett most kezdték föltárni a környező mezőváros településnyomait. Az épületek mellett jelentősek a sírleletek. Hisz az ott talált érmek. textilmarndvánvok. övek. párták, díszek mind-mind a korabeli életmódra utalnak. A föltárt szobormaradványokat restaurálták, kiegészítették, s a román és a koragótikus szobrászat szép darabjai ma a monostor falánál köszöntik az arra járókat. A kör-nyék történetének másik Jelentős fejezete a Pallaviciniek uradalma, melynek okiratát 1803. január 3-án írták alá. A mintegy 140 évig tartó birtoklás időszakának külön feiezete a millennium éve. amikor nagv, hazafias, díszmagyaros indulattal elhelyezték az Árpád-emlékmű alapkövét, búcsút hirdettek, s elkezdődött az úgynevezett „szobori búcsú" hagrománya. Oj dátum 1944 ősze, amikor a szovjet csapatok fölszabadították e tájat. A következő év tavaszán a Minisztertanács elfogadta a földreformot, s ünnepi külsőségek között a fölszabadított területek egyik legnagyobb birtokán, a volt pusztaszeri Pallavicini-uradalomban került sor a „második honfoglalásra", amikor a magyar parasztok végre saját földhöz jutottak. Őpusztaszer történetében új fejezet kezdődött 10 esztendeje. Országos döntés született a Nemzeti Történeti Emlékpark megépítéséről. az 55 hektárnyi területen. Nemzeti históriánknak olyan zarándok helye lesz ez az emlékpark, mely fölöleli évezre- > des történelmünket, méltó emléket állít őseinknek, a felszabadulásnak és földosztásnak, az itt elő népek küzdelmes életének. A dél-alföldi Tisza-vidék, ritka és csodálatos természeti adottságai és történelmi emlékei jóvoltából, régóta foglalkoztatta az ország dolgában gondolkodókat, hogy az eddiginél jobban és tartalmasabban ki kellene használni a meglevő és még rejtett lehetőségeket ismeretterjesztésre, tudatformálásra, idegenforgalmi célokra. A Szegedtől majdnem Csongrádig terjedő pusztaszerfehértói tájvédelmi körzet, a Tisza vonulatát követve kiváló adottságokat teremt e koncepció megvalósítására. A Fehér-tó madárvilága nemzetközileg ismert, a Sas-ér árterülete páratlanul gazdag növényekben és állatokban, s a honfoglalók sátrainak emléke éppúgy itt él, mint a volt Pallavicini-cselédek földosztást jelző karói. S bár a millennium óta az Árpád-egilékmű környéke búcsújáró hely volt, szocialista társadalmunk megtalálta azokat a lehetőségeket, kapcsolódási pontokat, amelyek segíthetik a történelmi tisztánlátást, a szocialista tudat gazdagítását, v népünk önismeretét és önbecsülését. Erdei Ferenc kezdeményezésére született meg az országos döntés az emlékpark létesítésére. S tíz év alatt — különösen az utóbbi néhány évben — szemmel látható a gyarapodás, a fejlődés. Néhány évvel ezelőtt egy busznyi ember még azt kérdezte tőlem az Árpád-emlékmű tövében, hogy ezenkívül van-e itt még valami látnivaló? Ma már napokat lehet eltölteni Pusztaszeren. A szegedi kapu fogadja az érkezőket. A honfoglalók jurtáinak formáját idézi Kiss Istvánnak, a CSOMITERV építészének betonfa-üveg épülete, a támpilléreken szegedi szobrászok tondói utalnak az ajándékozó város történetére, jellegzetességeire és Őpusztaszer művekké sűrített üzeneteire. Fritz Mihály, Lapis András, Szathmáry Gyöngyi, Klial Sándor és Tóth Valéria készítette a szegedi kapuhoz a körformájű bronz műveket. A bejárati épület belső falán elkészült Tóth Valéria nagy méretű domborműve. (Részlete lapunk címoldalán látható.) A 60 négy-zetméteres felületen megjelennek a környéző táj motívumai, nádasok, sások, füzesek, az itt élő állatok, madarak és az emberek. A dombormű két központi jelenete a búzakalász-koszorú alatti aratóünnep tánca és az új kenyér előtt tisztelgő epizód — frissen szántott barázdák között lebegő ruhás fiatalok hozzák a föld és a munka ajándékát, az újsütetű friss kenyeret, az „életet". A bejárati épületből két űt vezet. Szinte jelképesen: az egyik a múltba, a másik a jelenbe. A múltba vezető út az Árpád-emlékművet célozza meg, mely mögött a monostor -alaprajza és a kapubélleteket díszítő rekonstruált szobrok láthatók, mellettük bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a folyamatban levő ásatás munkálataiba, ott ugyanis a mezőváros épületei várnak arra, hogy ismét napvilágra kerüljenek. Az Árpád-emlékmű másik oldalán, ott. ahol egykor a Tisza folyt, már elkészültek a Feszty-körképet befogadó énület kör alakú betonalapiai. Nóvák István, a CSOMITERV építésztervezője készítette el egy sikertelen pályázat után kapott megbízás nyomán. Ez az épület a hatalmas, 118 méter hosszú körkép mellett helyt ad több múzeumi kiállításnak is. A tervek szerint bemutatják majd a magyar historizmus legjelentősebb képzőművészeti anyagát, rendeznek agrártörténeti kiállítást, és bemutatják az itteni régészeti ásatások gazdag leletanyagát Az épület tetejéről panoramakilátás nyílik majd a környező alföldi tájra. Természetesen az eoület leglátványosabb tartozéka Feszty Árpád Magyarok bejövetele című óriási körképe lesz. 1975-ben került Szegedre a háborúban megrongálódott, darabokban levő, jórészt hiányos, széthurcolt és nagy nehezen összeszedett hatalmas festmény. Itt kezdődött el a restaurálás sok éves munkája. Eljutottak odáig, hogy letisztították, kipótolták és levédték a képet, s kipróbálták a műanyag tartószerkezetet. Ha fölépül a 25 méter magas, kúp alakú csarnok betonszerkezete, ott állítják majd föl a körképet, s a restaurálás további munkálatai már a közönség előtt zajlanak majd. S végre minden kétkedő láthatja majd a millenniumra készült, a kor legkiválóbb festőit foglalkoztató kordokumentumot, meggyőződhet művészi kvalitásairól, sajátos világszemléletéről. A másik kapukijárat a nemsokára elkészülő felszabadulási és földosztási emlékműhöz vezet majd, amely előtt alakítják ki a népgyűlések terét. Kiss Sándor pályázat útján nyerte el az emlékmű-megbízást és Vadász György építésszel egy modern harangtornyot tervezett. Ez a monumentum jelképiségével, méreteivel, hangzásával méltón képviseli majd történelmünk progresszivitásának folytonosságát, a haladó hagyományok beépülését napjainkba. Itt a népgyűlések terén rendezik majd az augusztus 20-i nagy találkozókat, munkások, parasztok, értelmiségiek alkotmánynapi randevúját," a történelem igézetében. A monostort és a népgyűlések terét köti össze a népi épületegyüttes és a mezőgazdasági gépgyűjtemény. A skanzenben már látható a teljes hűséggel berendezett szegedi és szentesi tanya, a csongrádi halászház, a makói hagymásporta és az árpádhalmi tanyai elemi népiskola. Valamennyi a századforduló táját idézi, s legtöbbje az eredeti épület áttelepítésével került ide. Épül a vásárhelyi olvasókör és a korabeli falusi tűzoltószertár, lesz majd szélmalom, kovácsműhely és szatócsüzlet is. A mezőgazdasági gépgyűjtemény a monumentális gőzekétől a körmöstraktoron és régen á járásban pöfögő kisvasúton át az első veavvédő repülőréoin a kö/ö''' ség ele tárja ezeket a ma mémuzeális masinákat. A képzőművészet sem lesz motohagyerek Ópusztaszeren. A már említett műalkotásokon kívül fölállítják Melocco Miklós kétfigurás földművelő emlékművét, a majdani tó parti án mi Íven iól mutatna Tápai Antal Hálóvetője, a tanyai iskola udvara pedig színje kiált Kligl Sándor vásárhelyi Tanyai iskolások című szobrának másodpéldánya után. Nem hallgathatjuk el. hogy a központi erőforrások mellett rengeteg társadalmi munka sűrűsödik ezekben az épületekben.