Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

Szerda, 1982. augusztus 18. 7 szecjedi ünnepi hetek zeum Horváth Mihály utcai Képtárában szeptember 20ig. Fotóklubok 18. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési augusztus művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, szeptember 6-ig. Török László fotóművész Stáció című kiállítása a Központban, Bartók Béla Művelődési 29-ig, naponta Központ B galériájában 6 augusztus 29-ig Fritz Mihály és délelőtt 10 és délután óra között. Fritz Miháiy ég Szabő Bódy Irén textiitervezö és Tamás szobrászművészek Kumpost Éva keramikus, kiállítása a Móra Ferenc Munkácsy-díjas iparművé- Múzeum Kupolagalériájászek kiállítása a Gulácsy ban. Lajos Teremben, augusztus Gerle Margit keramikus 19-ig, vasárnap kivételével kiállítása a Bartók Béla XXIII. Szegedi Nyári naponta. Művelődési Központban, Tárlat a Móra Ferenc Mű- Takács Győző keramikus- augusztus 20-ig. Lakodalmas. Bemutató Dóm téren, ma este fél 9kor. Visszapillantó Gyorsmérleg a kiállításokról Látvány, mozgás, amennyi csak lehet Hétfőn Szegedre — A Dóm tér az országRégen megdőlt az a véle- Tény, hogy az utóbbi mény, hogy a nyár a művé- években szinte képzőművészetek uborkaszezonja; sőt, szeti fesztivállá terebélyeseazt a 8—10 éve még igaz dett szegedi kiállítási" progmegállapítást is korrigál- ram prímszereplője a nyári nunk kell, hogy nyáron Sze- tárlat. De körülötte és melgedre költözik a kultúra, lette igen értékes kiállítások Talán úgy fogalmazhatunk várták az érdeklődőket. Már helyesen, hogy hazánkban a e tárlatok rendezési szemnyár a művészetek új és sa- pontjai is kezdenek kialajátos időszakát jelenti, s te- kulni. Fontosnak tartják a repén még ma is kiemelkedő szegedi kötődéseket, mindig helyet foglal el Szeged. Bi- akad itt élő, itt született, itt zonyos, hogy nincs az or- diplomázott művész önálló szágban még egy olyan bemutatója vagy olyan alkokomplex művészeti-kulturá- tó, aki szegedi tárlatokon lis-tudományos-szórakozási- díjakat nyert, a város utcáidegenforgalmi programso- in, terein köztéri munkája rozat, mint a Szegedi Ünnepi áll. Így kapott kiállítási leHetek. S ezek valamennyien lehetőséget a szegedi Tömörkölcsönhatásban vannak egy- kény István Művészeti Szakmással, a szabadtéri játékok középiskolában végzett, s ma máig tömegeket vonz, akik- ott tanító, tavaly díjazott nek napközi programjairól, szobrászművész, Fritz Mivendéglátásukról gondoskod- hály; a szegedi Tanárképző ni kötelessége, a színház fel- Főiskolán diplomázott Lonokeltheti az érdeklődést a vics László; a szegedi szüleban tabui legalkalmasabb többi művészeti ág iránt és tésű Takács Győző; az itt tanceloadasokra. A nagy lét- fordítva. Nehezülő gazdasági élő Gerle Margit; a városszam eleve garantálja a körülményeink között és az hoz ezer szállal kötődő Varlatványt, a feladat az, ho- ország gyarapodó rendezvé- ga Mátyás; a Fotószalon tagyan mozgassuk a jelen- nyei menett csak tudatos, valyi nagydíjasa Török lévőket kisebb-nagyobb következetes és tervszerű László vagy Józsa Bálint, ütemben. Ha csökkentem a munkával tartható fönn a akinek nagyszerű térplasztiszínpadon levők szamat. fo- hosszú évek alatt kiharcolt kája az MTA Szegedi Biolókozhatom a hatast, azutan színvonal. S ez érvényes a giai Központjának jelképe megint mások a közönség szegedi nyár képzőművészeti lett. reakcioi ha csak férfi vagy rirosramiaira is csak női táncosok vannak a —- ,, , , , « A másik kiállításszervező színpadon. Vagy: két-három Kendhagvo seregszemle lett szempont a műfaji sokszínűtömeges táncszám után már f .X*IIL s*e9ed* ség. Ez illik leginkább a szeegvfajta tudat alatti vágy at" Az országos kiállítási ha- gedi nyár tarka forgatagááhítozik szólókra. Egyszóval lózat átrendezése nyomán az hoz. Az idel programban nem lehet túltenni magún- ldel evet átmenetinek tekin- volt grafikai bemutató (Szekat a tér adottságain. A tettek a nyari tarlat reade" gedi Grafikai Stúdió, Lonodél-alföldi számban például zcn (a tavaszi országos Kep- vics László), rendeztek festcsak két ember lesz látható, zomuveszeti Kiállítás össze- ménykiállítást (Anna Marók sem töltik be mélvség- toborzasa, es az a teny, hogy git)j szobortárlatokat (Fritz ben a teret, de olyan váltó- 1983-tól Szeged ad otthont a Mihály, Szabó Tamás, Józsa zatos koreográfiájú tánc- festeszetl biennaleknak, a Bálint, Mitsui Sen), fotóseA művészeti vezető: Tímár anyagot produkálnak, hogy nyan tórlat megrendezésé- regszemléket (Fotóklubok Sándor feltétlenül biztosítaniuk kell nek atgondolasara készte- xVIII. Szegedi Szalonja, a figyelmet és a művészi tett>- >Sy aztan ,de" a kéP' Török László), egy páratlarészletesen felépített pro- hatást. A hagyományos ter- tarlban az eddigi díjazottak nul gazdag éietmű föltérkéduk^t lmuXü avagy ™szetü előadástól alapjai- ^móU^t^^ellT peZ'Sére ÍS SOr kerÜU (Var" elég az egyes részek meg- ban természetesen nem tér- azelmult 22 évről ad jelze- ga Mátyás Kossuth-díjas kidélelőtt érkezett a Magyar Állami Népi Együttes de ebéd után az Április 4. útján, a tanárképző főiskola előtt már egymás után álltak meg az autók, bajuszos srácok hangszereket pakoltak ki, táncosok érkeztek csapatostul — egyelőre még civilben —, próba előtti forgatag uralkodott mindenfelé. A zöld Zsiguli előbb elszáguldott valahová, kisvártatva viszszarohant, és a belőle kipattanó Timár Sándor, az együttes művészeti vezetője, az új műsor, a Lakodalmas összeállítója előbb némileg szabadkozott: — Elnézést, de látható, mennyi bonyodalommal jár, míg új helyszínen egy produkció „sínre kerül". A szegedi Lakodalmas egyik újdonsága az, hogy az énekkar és a tánckar együtt, egyenrangú partnerként és némileg univerzálisabb teljesítménnyel vesz részt a produkcióban. Az Állami ZTrkesltettséae lazább hetünk' el7 de"ami' igaz!" Igaz: seket ez a kiállítás, hisz né- ;áld művész díszletterveiBalettintezet néptanctago- ^tűrában? A Dóm téren m más á lépték; Igyekszünk mi vargabetű utan 1965-ben nek, gratikáinak, festmézatának .tizenhárom párosa siniKiuraoan.- , egészíti ki az együttest, az mit járhatunk? énekesek pedig ezúttal nem. — Kodály megírta a Szécsak passzív szereplők lesz- kelyfonót, de írt kamaranek, nemcsak beállnak a műveket is. Nem tartom tánckar közé, hanem maguk feltétlenül fontosnak vagy Is mozognak, táncolnak éppen elengedhetetlennek a majd. Ekkora téren nem al- dramaturgiai „nagy egysémásként is alkalmazkodni: kristályosodott ki a máig ér- nyejnek és kerámiáinak bea néptánc természetéből kö- vényes konceptló — az or- mutatója. Ez a tárlat fölvet vetkezik, hogy természetes sza8 festőinek, grafikusainak, egy ötletet. miért ne lehet_ környezetben az igazi. Itt szobrászainak keresztmet- ne az elkövetkezőkben szép a körnvezetnek átmenetet szet-kiállítása —, azóta ad- sorban bemutatni a szabadkell képeznie. Ennek a ki- nak a rendező, szervező és téri leggyakoribb alkotóinak váló adottságokkal rendel- patronáló szervek dijakat, pályáját, például Márk Ti, , _ .„. , x , - _ . _ kező térnek igyekszünk ki- munkajutalmakat. Az elmúlt vadar jelmezeit, Fehér Mikkalmazunk önálló kórust: ha get". Egyrészről adott egy használni minden lehetséges 17 esztendő során 100 alka- JÓSi Forray Gábor díszleteit kis letszamban is, de a eszmei alapgondolat, az Al- jellegzetességét még archi- lommal nyújtottak at az el- stb Láttunk továbbá iparminden folott uralkodó tánc- lami Népi Együttesnél ím- tektúráját is Megpróbálunk ismeréseket 87 művésznek. művészeti tárlatokat (a Képnak rendeljük ala. A ha- máron hagyományként. ígv építkezni. Vagv például Valamennyiük címere el- csarnok Gulácsy Lajos Tergyomanyos neptáncbemuta- Másfelől ami összefogja az más a látószög ha a néző küldték a meghívót, mégis mében nvaranta reprezentat.6-elemek kozul csak a ze- egészt, egyik vagy másik felülről nyer képet a tánc- csak 72-en jelentkeztek mun- tív iparművészeti kiállítások nekarnak lesz onallo szama, egység koreográfiai kohe- ról A szl-npadon a termé- káikkal. A képtár három . érdeklődőket é« minden egyes darab folya- renciája, zártsága. A gyö- szet valóságos mélysége el- szintjén 189 művet láthat- vdI->dK dz eraeKioaoKet es matosan váltja majd a má- nyörű egytálétel is, a több- vész, itt viszont érvényesül. nak szeptember közepén az vásárlókat — mostani két sikat, dallal tánccal együtt., fogásos menü is — ebéd. fgy 'életet nyerhet a térraiz- érdeklődők — 104 festményt, kiállításon Szemereki Teréz — Eszerint az új Lakó- Lakodalmast másutt ra komponált produkció. 31 grafikai lapot, 54 szobrot keramikus és Polgár Csaba dalmasban a mozgás all ko- ~ -"-berwtatták a Szándékaink tehát ilven és és érmet Érdekes összeve- textiltervező> majd két Mun. fcöztu. ehhez ba^ megfigyelő- tésre, ^lésre ^dhatoU ^^ Ródy Idestova következetesen sikerül meg- Irén kékfestő zéppontban? — Igen, jobban mint valaha. Arra törekedtünk, hogy látványban a lehető leggazdagabb legyen a népi együttes három szegedi előadása. Annyi mozgást, anynyi látványt igyekszünk nyújtani, amennyire csak képesek vagyunk. — Egyenrangú partneri viszonyról beszélt táncosok és énekesek között. Mégis nehezen képzelhető azonos felkészültségi szint, ha egy énekes táncol vagy egy táncos dalol... — Aki néptánccal foglalkozik, ugyanúgy kell tudnia néni hangvételben énekelni, mint a dalosoknak legalábbis alapfokon táncolni. Igaz, a kórust hosszadalmas munkával készítettük föl, bár nem a mai szegedi premier lesz az első ilyen jellegű bemutatónk, hiszen már Győrött és a fertőrákosi barlangszínházban is ebben a felfogásban léptünk föl. Természetesen az énekesek testalkata és kora igen eltérő, e tényezőket számításba kellett venni, de vajon nem éppen egy Lakodalmas lakodalmas jellege indokolja a sokszínűséget, így egyfajta hitelt is adván a műsornak? A lakodalomban is ki így táncol, ki úgy énekel, változó stílusban. felfogásban. Persze nekünk minderre koherens produkciót kell építenünk, megfelelő színvonalon. — Ha már koherenciáról esik szó: régi vita a néptáncegyüttesek műsorainak értékelésekor, mennyire szükséges dramaturgiailag ugyan mar Dóm térről viszont dott, mennyire összehason- sekre líthatatlan mindenféle hazai ménykedünk. és Kunpost színpaddal. A néptáncban egy éve készülünk az új. a valósítani a rendezők elkép- Éva keramikus rendezett köugyanakkor nagy hagyomá- szegedi Lakodalmasra. Lehet ^seri. azaz^ minden mkoto zös kiállítást, bemutatta friss nyokkai rendelkezik. Ebben mas vágyunk, mint hogy lye, annak idején kivívta az munkáit Gerle Margit és Taaz összefüggésben mik az el- szé° legyen? elismerést, s mellé két friss kács Győző, ezenkívül megképzelések? Domonkos László munkát is csatok rendezték Erdélyi János Végy négy jóhangú, megszállott lelkesedéssel áldott fiatalt, ha szükséges, nyerj meg vendégművészt is, gondoskodj fantáziadús díszletfestőkről, meg talp- eső ráesett zongoristáról, s véKisoperisták ként hatott meggyőzően, kevésbé, de azért bájosan, Lucille szerelmes gyámleányka figurájában. Vajda Julit viszont a Méhul-dakíséri venciójú muzsikájával, ám rabban Lisette szobaleáhiába a ma embere éppoly szí- nyaként éreztem oldottabbgül kell még valaki, aki a lenne mindez, ha a szegedi vesen fogadja ezeket a figyelemmel munkájukat, mégis kis csoportot irányítja. Ez lenne kamara társulat sának? Még sok-sok összefogja, kisoperisták nem szeretnék gondűző, bájosan naiv töroly áhítatos rajongással receptje egy színházat, a muzsikát. létrehozá- Ez a titkuk! S mert szeretik, gyönyörűnek talál- letésű zenét. Akár tényező ják, másokkal is meg akar- A nürnbergi baba, szükséges. Például nem árt, ják osztani örömüket — és ha a művészeti vezető jó játszanak. 6zervező. rendező, drama- csinálnak, ahogy ők mondturg. műfordító, ha kell ják, tanyaszínházat, s menténeteket, s a szellemes, könnyed, inkább klasszikus, mint romantikus ihAdam akár Méhul Szerelmi cselszövés zeneszerző, sőt díszletező nek munkás egyszemélyben. Mint Bárdi Sándor, az operaénekes. Aki fáradhatatlan odaadással dolgozik, gondokat legyőzve: népmint főiskolai oktató, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola volt vagy ielenlegi hallgatóival. a szegedi nak, színesebbnek, természetesebbnek. Ördögh József is gondosan formálta szerepét, de még felszabadultabban, izgalmasabban lehetne megrajzolni Henrik segédet, vagy a Szerelmi cselszövésben (bár keVándorszínházat című kis egyfelvonásosait vésbé hálás szerep) Dorvai hallgattuk, az előadás kel- titkár személyét. Méhul lemesem felüdített, elszóra- vígoperájában Geronte koztatott. Tiszta, kultúrált zsugori bankárjaként Egri Lászlót (mint vendég) hallgattuk szívesen. élveztük ilyen-olyan tek. kvartettek). Szilágyi Béla (aki tanári diplomáciája mellé most szerzi a zeneakadémián az falura tanyákra, kisvárosokba, ahová hívják énekhangok, ápolt csengéőket. Fáradságot, s kényei- sű többszólamúság (tercetmetlenségeket, művelés ez a javából. Hétfőn este itthon, a szegedi tanácsház udvarán, operaénekes-művészi okleideális esztétikai — akusz- veiét), mint Cornelius meskarakterisztikus szerepformálását. „Zenekarként" Wendler Tibor (tanárképző főiskolai hallgató) zongorázott ügyesen és kifejezően. Az egyszerű, szellekisopera alapítóival, törzs- tikai viszonyok között. a ter Adam művében, vagy mes díszleteket és jelme- __ ..... . a. . 1 ' i * » • i .1 _ . I. • t l T 1 T '!'/"» 7/> A rtc Ip-f vonv. nlr Ao tagjaival. Ar Országos Filharmónia immár második éve legalizálja működési engedélyével a társulatot. Muzsikáló udvaron mutattak be két f-ancia vígoperát. Méhul és Adam megközelítően p XIX. század A Bartók Béla Művelődési első felében szórakoztatta Központ viszont patronálja, s a városi tanács is jóihallgatóit. formás, árnyalt, kifejező, gazdag dallamininasként Méhul darabjában egvaránt kiemelkedően iól énekelt és tehetségesen komédiázott. Tóth Márta inkább karakter szerepében, A nürnbergi baba kissé írhatjuk, ügyefogyott Benjaminjazeket Talcács Istvánnak és Szalai Sándornak, a rendezést Bárdi Sándor mellett Seregi Zoltánnak érdeméül Berényi Bogáta könyvművész és Váci György könyvkötő tárlatát). A stílusok, kifejezésmódok sokfélesége is jellemzője volt a szezonnak. A természeti indíttatású művektől a szürreális asszociációkon át a népművészet forrásaiból táplálkozó művekig és a jelszerű üzenetekig igen széles a skála. Néhány példa ezek illusztrálására. Fritz Mihály szobrai a klasszikus szépségeszmény jegyében születnek, a lírai realizmus hatja át karakteres portréit, cizellált érméit; a természet közvetlen hatása érződött Szemereki Teréz leveleket, ágakat őrző kerámiáin, Polgár Csaba a növényi motívumokat szitatechnikával vászonra mentő textiljein, Gerle Margit a természet pusztulására és a környezetszennyezés veszélyeire figyelmeztető Védett virágok című kerámiacsoportján; a groteszk és a torz ötvözéséből formált figyelmeztető szobrokat Szabó Tamás; a naiv művészet látásmódján iskolázott Anna Margit biblikus bábszínháza egy szürreális-expresszív és szenvedélyes világ vonzkörébe kapcsolt be bennünket; a népművészet forma- és motívumkincséből, mesterségbeli örökéből táblálkozik Bódy Irén virágzó kékfestőművészete, Kunpost Éva esetlenül bájos, korongozott köcsög-, butella- és korsóformájú figurái, Takács Győző kerámiaművészete; a tiszta rend a jelszerű fogalmazás, a logika diadala jellemzi Lonovics László szűkszavú szitanyomatait, s ezt a világot bontotta krómacél téri formákká Józsa Bálint, s alakította különös írásjeleiből is gazdagítva azt szobrokká a japán Mitsui Sen, teremtette meg ennek a jelvilágnak komplex egységét könyvterveiben Erdélyi János. A Szegedi Ünnepi Hetek minden pVo|t'áíhját újra és újra élteti, megrendezést jogosságát igazolja a hatalmas nézősereg. Hiába kongatják a vészharangot a Játékok fölött, hiába kérdőjelezik meg a tárlatok megrendezésének fontosságát, évente tíz- és tízezren részvételükkel adják le igényeik szavazatát. Persze, minden programsorozat a hiányokat is megfogalmazza, így nem hagyható szó nélkül, hogy olyan évekkel ezelőtt bevált, óriási népszerűségnek örvendő tárlatokat kell nélkülöznünk, mint a szabadtéri szoborkiállítások vagy a klasszikus — mindenekelőtt a helyi — művészeti értékek koncepciózus bemutatását. Az is tény, hogy jó néhány sikeres szabadtéri szoborkiállítás a rongálok, néhány felelőtlen, garázda cselekedete nyomán szűnt meg. ám arra már vérszegényebb a magyarázat, hogy miért nincs ebben széles kitekintésű képzőművészeti együttesben vissza-visszatérő és következetes helye a múlt értékeinek?! Egy több mint kéthónapos, egyetlen városra koncentráló, közel 20 időszaki kiállítást magába foglaló program tervezése, megszervezése, gördülékeny lebonyolítása, hatalmas feladat. Csak felkészült szakembergárdával, erőt, energiát nem kímélő, munkáját hivatásnak tekintő dolgozók sokaságával valósítható meg. Persze egy-egy tárlat alkotásai előtt csak a művészre gondolunk — ez így természetes. De így, mérlegkészítés táján, essen szó a névtelen szereplőkről: művelődési intézmények, múzeumok szakembereiről, kiállításrendezőkről. azokról, akik festik a paravánokat, tisztítják az üveglapokat, akik naponta csillogó parkettával fogadják az érkezőket, akik kezünkbe adják a katalógusmankókat. akik elkalauzoltak bennünket, akik majd lebontják, autókba rakják, elszállítják a munkánkat. Csak az élmények maradnak meg bennünk, talán örökre, de legalábbis jövő ilyenkorig. Tandi Lajos 1