Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

3 Csütörtök. 1982. július ÍS; Dunaújvárosban Fölavatták a konverter acélművet Fél évvel korábban készült el — Értéke 9,4 milliárd forint Szerdán Dunaújvárosban felavatták a Dunai Vasmű konverter acélművét. Az ez alkalomból rendezett ünnepi munkássyűlésen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Méhes Lajos ipari miniszter, megjelent Dimitrij Novikov, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi kirendeltségének igazgatója és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A hat év alatt megvalósított állami nagyberuházás kivitelezéséről Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója tett jelentést. Elmondta, hogv a 9.4 milliárd forint értékű konverter acélmű a tervezettnél csaknem egymilliárd forinttal olcsóbban, az eredeti határidőnél fél évvel korábban készült el. Kiemelte, hogy a korszerű szovjet berendezésekkel felszerelt üzem első egysége már több mint félmillió tonna, a most elkészült második konverter pedig egy hónap alatt 37 ezer tonna minőségi acélt gyártott. A két berendezés kifogástalanul működik. Hazánkban ezek állítják eló a leggazdaságosabban, a legkisebb önköltséggel az acélt. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. majd kitüntették a konverter acélmű kivitele' zésén kiemelkedő munkát végzett tervezőket, épitőket-szerelöket és a beruházás szervezőit. Marjai József a Munka Érdemrend arany fokozatát adta át Hartmann Rudolfnak, a Kohó- és Gépipari Tervezőiroda igazgatójának; a Munka Érdemrend ezüst fokozatát hárman, bronz fokozatát hatan vették át. Heten „Kiváló Kohász''. 52-en pedig „Kiváló Munkáért'' kitüntetésben részesültek. Ezután az új konverter 76 méter magas. 17 ezer négyzetméter alapterületű nagycsarnokában ünnepi csapolás következett. Marjai József és a vendégek megtekintették a számítógéppel vezérelt. korszerű acélgyártó berendezéseket, amelyek háromnegyed óránként 130 tonna minőségi acélt állítanak elő. Ünnepi pillanat volt. amikor a konverter acélmű építéséről és avatásáról készült díszes fényképalbumokat Marjai József és Méhes Lajos aláírásával „hitelesítette". A most felavatott két konverteregység — váltott üzemmenetben — az idén összesen 750 ezer tonna. 1983tól pedig évente egymillió 150 ezer tonna acélt termel. A jobb ellátás érdekében Megalakult a Fogyasztók Csongrád megyei Tanácsa A szolgáltatások területén és kereskedelemben jelentkező általános problémák megoldása, az ellátás minőségének javítása érdekében hívta életre a Hazafias Népfront Csongrád megye elnöksége a Fogyasztók megyei Tanácsát. Ennek alakuló ülésére tagnap, szerdán délelőtt került sor a népfront Csongrád megyei bizottságén. Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára nyitotta meg a tanácskozást. Kiemelte, hogy az újonnan alakult szervezet munkája minden bizonnyal jól szolgálja majd megyénk lakosságának fogyasztói érdekeit. Ezt követően — a 31 tagú — Fogyasztók Csongrád megyei Tanácsának elnöke, Vass Imre tájékoztatta a résztvevőket a társadalmi szervezet működési elveiről és céljairól. Ismertette azokat a feladatokat, melyeknek megvalósítása során állandó kapcsolatot tartanak majd az állami és társadalmi szervekkel, a minőségvizsgáló intézményekkel, valamint a fogyasztói érdekek védelmében tevékenykedő ellenőrző szervezetekkel. A megye párt- és tanácsi szervek, a tömegszervezetek. valamint a lakosság különböző rétegeinek képviselőit tömörítő fogyasztók tanácsának alapcélkitűzése a fogyasztók érdekvédelmét elősegítő állandó társadalmi ellenőrzés biztosítása, az ellátás színvonalának emelése, a lakosság Sziiíeiésnapi megemlékezés részéről jelzett általános problémák összegyűjtése. A véleményeket és javaslatokat továbbítják az érdekelt szervekhez, illetve a Fogyasztók Országos Tanácsához. A legsürgetőbb feladatokról szólva az elnök kiemelte a bútorválaszték, az áruszállítás és a szolgáltatások minőségének javítását szoigáló teendők mielőbbi megvalósítását. Ezután dr. Mózes Ervin, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának politikai munkatársa szólt a fogyasztók helyi tanácsainak szervezési feladatairól. Perjési József, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának munkatársa hozzászólásában kiemelte, hogy a most megalakult szervezet jelentős előrelépést jelent a demokratizmus szélesítésében. Bárányi István, a Fogyasztók Országos Tanácsának titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a jelentkező fogyasztói panaszok és problémák megoldásának minden esetben igazodnia kell a helyi sajátosságokhoz. A további hozzászólók a Fogyasztók megyei Tanácsának tervezett munkamódszereivel kapcsolatos javaslatokat vetettek fel. Végezetül a felmerülő kérdésekre Molnár Sándor és Vass Imre válaszolt. Már sokadszor hallom, olvasom: jól megy minálunk a butikosoknak. Néhányszáz forintos költséggel ezerkétezer forintos ruhákat állítanak(-tatnak) eló, árulják tisztes (ségtelen) haszonnal . .. Lám. milyen könnyű nálunk pénzt keresni. S nem is keveset! Már sokadszor hallom, olvasom mindennek a kontráját: csak ne irigyeljük a butikosokat. Igaz. jól megy nekik (már amelyiknek). de meg is dolgoznak érte. s választékot adnak, úi színeket a ruházati kereskedelem szerény kínálatához. Szóval, ne irigykedjünk ráiuk, inkább örüljünk, hogy vannak, hogv dolgoznak, hogv vállalkoznak és öltöztetnek bennünket. 1. Nagy László felvétele Képünkön (balról jobbra): Papdi József. Juliász Márton és Berta István A 80 éves Juhász Mártont köszöntötték tegnap, szerdán délelőtt bensőséges ünnepseg keretében a Szeged városi pártbizottság székházában. Juhász Márton Csongrádon született, munkáscsaládban. Taníttatásának költségeit a szülők nem tudták fizetni, így már igen fiatalon kubikosként kereste kenyerét. Sorsa, élete a munkásmozgalomhoz kötötte, 1919-től már aktívan tevékenykedett a mozgalomban. Szolgált a Csepeli 22-es Vasas ezredben, részt vett Szolnokon a tanácshatalomért folyó harcokban. Röplapokat terjesztett, bekapcsolódott a Vörös Segély gyűjtési akcióba. 1943 óta tagja a pártnak. Eredményes mozgalmi te-' vékenysége elismeréséül megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet és a Tanácsköztársaságért Emlékérmet. A 80. születésnapját ünneplő Juhász Mártont a megyei pártbizottság nevében Papdi József, a pártbizottság titkára, a városi pártbizottság nevében Berta István, a pártbizottság titkára köszöntötte. Papdi József az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának köszöntő levelét, Berta István a városi pártbizottság emlékplakettjét adta át az ünnepeltnek. Fotóbiennálé Országos fotókiállítással nyitják meg július 9-én. pénteken 17 órakor az esztergomi vármúzeum rondellájában a III. esztergomi fotóbiennálét. A 180 pályázó 1300 felvételéből 72 alkotó műveit javasolta kiállításra a zsűri. A megnyitón osztják ki az 5000 forintos fődíjat, a 4000. illetve 3000 forintos díjat, valamint a három 2000 forintos nívódíjat. Szóval, irigykedjünk, vagv ne irigykedjünk? Ez itt a kérdés, méghozzá a javából, amit amúgy is gyakorta fölteszünk, sokszor képzelt, még többször valóságos „társadalmi lelkiismeretünket" toleráló, a jövedelmek és a személyi függetlenség fokozódó differenciálódását elviselni tudó tűrőképességünket vizsgálva. Mert hát ilyesfajta önvizsgálatra gyakorta kényszerülünk. S a végén többnyire levonjuk a konklúziót: ne irigykedjünk! Ne. mert szükség van a vállalkozó szellemű emberekre, minden korábbinál nagyobb szükség. Köztük a butikosokra is. Ám ez a „ne irigykedjünk"! konklúzió — ügy tapasztalom — nemigen nyugtatja meg a nyughatatlanokat (azaz a helyzetüket békésen elfogadó, inkább mások sorát vizslató, kényelmes belenyugvókat). Sőt. megvallom őszintén, a legtöbb érvelés igazában engem sem nyugtat meg. S ha meglennének a szükséges (kereskedői. ruhatervezői I stb.) adottságaim, képzettségeim és képességeim, alighanem én is irigykednék azokra, akik mondjuk húszharminc (no jó. legven ötven) százalékkal több munkáért száz-kétszáz (vagv háromszáz?) százalékkal többet vágnak z-ebre. Illetve, lehet, hogy nem is irigykednék. Tán inkább föltenném a kérdést: tehet-e róla a bu! tikos (vagv más vállalkozó), hogv valamivel több munkáért jóval többet keres? S ha ígv teszem föl a kérdést, már lehet, hogv irigv sem leszek. Legföljebb bosszús, mert arra lennék kénytelen rájönni, hogv „csunán" arról van szó: a piaci mechanizmusokra éoítő. azokat jobban kiszolgálni kívánó kisvállalkozások világában éppen a meghatározó alapok, a piaci mechanizmusok hatását csökkentjük. Például azáltal, -hogy ebből a világból sokszor hiányzik az igazi konkurrencia. az igazi . verseny. S így aztán valóban megeshet, hogv a különben csak nyolcszázért eladható ruha ezerhatért , is vevőre találhat. Már sokadszor hallom, olvasom: vállalatokon belül nem alakul elegendő kisvállalkozás. Nehézkes a jogi ' szabályozás, sok a bürokra! tikus akadály, sokan és sokfelé tartanak a kisközösség közhangulatától, lav aztán inkább lemondanak a plusz pénzekről, amikhez plusz munkával juthatnának hozzá. És hogy hogyan függ ez össze a butikosok kiskereskedők, s más kisvállalkozók ügyével? Például a következőképpen: Adva van mondjuk eav ruhagyár, bizonyos számú szalaggal, amiken napközben két műszakban gyártják, amit szoktak. (Azaz jobbára a viszonylag divatjamúlt és viszonylag olcsó ruhaneműket.) És ha például az itt dolgozók alakítanának egy kisvállakozást. a harmadik műszakra? Élelmes és tehetséges tervezőkkel. gyártáselőkészítőkkel, keresni kívánó varrónőkkel, ió anyagbeszerzőkkel stb. És készítenék a legdivatosabb holmikat, kis sorozatokban uevan, de mégiscsak sorozatban. Vajon így mennyibe kerülne egy-egy ruha. Olvan például. amit a butikban — igazi versenv hiányában, és a viszonylag egyedi gyártás aránylag magasabb költségei révén — ezerhatért kínálhatnak? Alighanem jóval kevesebbe. Kevesebbe, annál is inkább, mert az ily módon, kis sorozatokban készülő ruhák nemcsak egy tutik kívánatos választékát gazdagíthatnák, hanem például a ruházati kereskedelem hétköznapi üzleteit. Például úgy, hogy a ruhagyár és a kereskedelem közötti megszokott üzleti kapcsolatokban cserélne gazdát az így készült termék, s jutna el a fogyasztóhoz. Vagy nem jutna el megfelelő érdekeltség híján? De hát egyre több (és nemcsak élelmiszer- és vendéglátóipari) üzlet működhetne szerződéses. alapon. kisvállalkozásjelleggel. Így már az érdekeltséggel sem lenne gond. Mindenki minél többfélét igyekezne adni a vásárlónak. hogv valóban jól kereshessen. És ha hiányoznak a szükséges alapanyagok. kiegészítő kellékek? Azok gyártóinál is meg lehelne szervezni a vállalaton belüli kisvállalkozást... 2. bérszabályozásunk valóban nem teszi lehetővé az igazi differenciálást. Am ha egy kisvállalkozás integrálódik a szocialista nagyüzembe, s annak átlagon felüli hasznot hajt, hát a nagvüzem a tágabb költségkeretből fizethet. Így végül mindenki jól jár: a vállalat, a vállalkozók, a vásárlók. És hogy miért van minderre szükség? Nagyjából mindenki tudja: manapság átlagos teljesítménnyel egyre nehezebb megélni, érvényesülni a piacon, a hazain és a külföldin egyaránt. De hát az tyriberek jó része megszokta az átlagos szellemi vagy fizikai igénybevételt. s hozzájuk, az átlagos teljesítményt nyújtó átlaghoz készülnek mércéink. A többséghez. A többet vállalni akaró és tudó kisebbség oedig — mit tehetett mást. érdekeltség híján — hosszú ideig csak alkalmazkodott. Most végre lehetőséget kapott arra. hogy kezdeményezzen. hoey többet és jobbat alkosson, hogy éljen fizikai és szellemi képességeivel, képzettségével, tudásával, vállalkozókedvével. Lehetőséget kapott ha egyelőre csak korlátozottan bontogatják is szárnyaikat az alkotó, értékteremtő kisközösségek új formái. 3. A gondolatmenet tán profánnak hat. s mit tagadjam, az is. Mert így sokszor úgy tűnik, mi a szocialista vállalaton belüli magánvállalkozás pártján vagyunk. Holott nam erről van szó. Sokkal inkább a valódi differenciálás lehető, égéiről. a mindenkinek munkáia szerint elv következetes érvényesítésének lehetőségéről. Arról, hogv az átlagon felüli teljesítményeket valóban átlagon felül is díjazhassuk. Mégpedig azokat az átlagon felüli teljesítményeket, amelyek valóban átlagon felüli hasznot is hoznak a vállalatnak. a vásárlónak, s a népgazdaságnak is. Közismertek mai szabályozó rendszerünk korlátai. Merev, az átlaghoz igazodó Márpedig éppen e korlátozott szárnypróbálgatás az oka a leginkább szemet szúró aránytalanságoknak. a teljesítményhez viszonyított néha valóban tekintélyes jövedelemkülönbségeknek (és árkülönbségeknek). Mert a vállalkozások kiterjedtebb rendszere mindenképpen valódi versenyt szülne, mivel a kínálat legalábbis egyensúlyba kerülhetne a kereslettel minőségben, divatosságban. választékban, használati értékben egvaránt. S nemcsak ruházatban, hanem sok minden másban is. Mindenkénpen igazi versenyre, a piaci mechanizmusok valódi működésére lenne szükségünk. Legiobb lenne természetesen, ha végre a váFa'atok lennének — nevükhöz illőn — valóban vállalkozók. D ? amíg az nem megv. a kisvállalkozások rendszere is segíthet e mechanizmusok éi-vénvesitésében. a jövedelem- és árkülönbségek csökkentésében. Addig ugyanis valóban nagy pénzek kerülhetnek egv-egv kisvállalkozás, vagy vállalkozó kezébe, monopolhelyzete révén. És ez a kisebb baj. A nagyobb: ha nem adunk teret az érdeke! iséggel is megtámogatott vá'.lalkozókedvnek. emberi, s -ellemi energiákat váltunk aprópénzre. Értékteremtő energiákat. Szávay István Együttműködés A Renault és az Ikarus együttes fellépésének eredményeként a Renault. Algériában versenytárgyalást nyert, amelynek értelmében Algéria a következő másfél évben 600 darab autóbuszt vásárol. A szerződés értéke 28 millió francia frank. Az autóbuszok alvázát az RVI (a Renault Művek ipari járműgyára) szállítja Magyarországra. és az Ikarus székesfehérvári üzeme szereli rá az IK 543 típusú. 6 5 méteres, 24 személyes karosszériát. A kész autóbuszokat ezután egy adriai kikötőből szállítják ei Algériába. Élettani vánriertfvüiés Pécsett tartja idei — sorrendben a 47. vándorgyűlését a Magyar Élettani Társaság. Ez az egyik legrégibb hazai orvostudományi társaság, Szent-Györgyi Albert professzor kezdeményezésére 1931-ben alakult meg Tihanyban. Azóta minden évben más más egyetemi városban ülnek össze az élettan kutatói. Az idei vándorgyűlésnek több érdekes pécsi vonatkozása van: ötven évvel ezelőtt a mecsekaljai város fogadta az alapítását követő első vándorgyűlés résztvevőit, harmincöt évvel ezelőtt a pécsi vándorgyűléssel alakult újjá a háborúban szétzilálódott élettani társaság és ez alkalommal tizedszer találkoznak a MÉT tagjai Pécsett. Az orvostudományi egyetem aulájában szerdán plenáris üléssel kezdődött meg a háromnapos program, amelyen csaknem félezren vesznek részt. Tisztelettel és kegyelettel emlékeztek meg a Magyar Élettani Társaság nemrég elhunyt elnökéről, Lissák Kálmán akadémikusról. A vándorgyűlés soros elnöke, Grastyán Endre akadémikus, egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani intézetének igazgatója tartotta a megnyitó előadást a mozgás agyi mechanizmusáról, majd szekcióüléseken folytatódott a munka, összesen 340 előadás hangzik eL