Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

Vasárnap, 1982. július 11. 3 Napirenden A munkavédelem Az elmúlt 10—15 évben tapasztalt kedvező folyamat után 1981-ben romlott a munkavédelmi helyzet, nőtt a7. üzemi balesetek száma — állapította meg e heti, legutóbbi ülésén a Minisztertanács a SZOT Elnökségének tájékoztatója alapján. 1982 első hónapjaiban is viszonylag sok súlyos üzemi baleset fordult elő. Az utóbbi egy-másfél év baleseti adatait csak bizonyos módosításokkal lehet összehasonlítani a korábbi esztendőkével, mert 1981. január 1. óta a munkába menet és jövet történő baleseteket, továbbá a kisiparosok és kiskereskedők üzemi baleseteit is számba veszik, ezenkívül a dolgozók most már kevésbé titkolják el az üzemi sérüléseket, amelyek kiheverésére 1981. január 1. óta százszázalékos baleseti táppénzt kapnak. Vagyis nagy számban bejelentenek most már olyan baleseteket is, amelyek azelőtt is léteztek, de csak az utóbbi időben szerepelnek a kimutatásokban. Ám ezek kiszűrésével. összehasonlítható adatok alapján is 11 százalékkal több sérülés történt 1981-ben az üzemekben, mint-egy évvej korábban. A teljes körű számbavétel szerint pedig — beleértve a munkába menet és jövet törII megújuló szökőkút Pintér József felvétele Építők munkában Szeged idegenforgalmának összképéből — tessék csak a képeslapokat megnézni aligha hiányozhat a Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkút. Amúgy. Most viszont hiányzik. No persze nem örökre, csak egy darabig. S mindez éppen azért, hogy mielőbb — és minél tovább — a szegediek és a vendégek gyönyörködtetésére magasba törhessen a sok-sok vízsugár. Az 1963 óta működő kutat az idén meg sem indították. Elöregedett, a csöveit belepte a vízkő, ..vízpumpáló'' berendezései elavultak, s a színes fényt adó reflektorait is alaposan megfokította az idő, nem beszelve a vízalatti elektromos szerelvényekről: nem sok kellett hozzá, hogy életveszélyesek legyenek. Mindezek miatt végül is esedékessé vált a szökőkút teljes felújítása — megújítása. Mint László Iván, a városi tanács főelőadója elmondta, a DÉLTERV szakembereinek tervei alapján megkezdett kivitelezés a szökőkút teljes átépítését jelenti a vízmedence burkolatától a szivattyúkig. Minden új lesz, csak a „vízkép", a szökőkút vízsugarainak játéka lesz a megszokott. A lezúduló vizet megtörő betonalakzatok máris sejtetik a megújított külsőt, amelyet a tervek — és a becsületszóra vállalt határidő szerint — július 27-én láthatunk. A Városgondnokság beruházásában megrendelt munkák generálkivitelezője a Városgazdálkodási Vállalat, amelynek dolgozói az építőmesteri munkát végzik, s ha az építés-szerelés készen van, a környezet parkosítása is az ő feladatuk lesz. A szökőkút vizét speciális szivattyúk — percenként 4000 iiteres teljesítménnyel nyomják a magasba — majd, ha megérkeznek. Ezek ugyanis még Svédországban vannak, ám addig is, míg a megrendelés „átfutása" tart, a kút működni fog ideiglenes gépekkel. Ezeket a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat szakemberei szerelik. A nagyszabású felújítás kétlépcsős, „kétszintű" lesz. Első feladat — és lehetőseg —, hogy egyáltalán működjön. Erre kerülhet sor július 27-én. Vízsugár lesz, világítás nem. Az csak jövőre, mert az új színreflektorokat csak az idén, év végére ígérte a budapesti VBKM—EKA gyára. A vilátgóberendezést és a gépellátó elektromos hálózatot a Szegedi Elektromos ISZ szereli. Nem rajtuk múlik, hogv csak jövő tavasszal világítják majd meg a vízoszlopokat. Addig is nagy erővel dolgoznak a 27-i premier érdekében. tént sérüléseket is — 1981ben 130 ezer üzemi baleset fordult, elő. ebből 570 volt halálos kimenetelű. Szinte minden esetben kimutatható, hogy a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség vagy az ellenőrzés lazasága idézi elő közvetlen vagy közvetett módon a bajt. Erre utalnak azok az adatok is, amelyeket az 1981-ben bevezetett úgynevezett okkutatási rendszer keretében a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézete feltárt. Az intézet 125 ezer üzemj baleseti jegyzőkönyvet dolgozott fel. és következtetésként sokféle lazaságra hívta fel a figyelmet. Nem véletlen például, hogy a halálos üzemi balesetek száma megugrik a fizetést és a tömegesebben megünnepelt névnapokat követő napokon. A legtöbb üzemi baleset pedig hétfőn és olyankor történik, amikor előzőleg éjszakába nyúló népszerű műsort adtak a tv-ben. Nem lehet pontosan tudni, hogy a fáradtság játszik-e közre, vagy egyszerűen az élmények, a műsorok piegvitatása vonja el a figyelmet a biztonságról, de a munkától is. Az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések — az utóbbiak közül a bőrgyulladások a leggyakoribbak — visszaszorítása mindenekelőtt magának a dolgozónak és családjának az érdeke, de nagy jelentőségű a társadalom számára is. A 130 ezer üzemi baleset körülbelül 700 ezer közeli családtagot érint, a halálos üzemi balesetek nyomán pedig (a mezőgazdasági szövetkezetek adatai nélkül) tavaly 250 kiskorú gyermek maradt édesanya vagy édesapa nélkül. Üzemi baleset miatt a nem mezőgazdasági területen 1980-ban 2,2 millió, tavaly pedig már 2,7 millió napot töltöttek táppénzes állományban a sérültek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a táppénzes napok száma az utóbbi két évben 536 ezerről 656 ezerre emelkedett. A SZOT Elnöksége tájékoztatójában több megoldatlan Problémára is felhívta a figyelmet. Rámutatott például, hogy a különböző típusú targoncák javítása, szervize alkatrészhiány és központi javítóbázisok hiánya miatt évek óta nagy problémát jelent. A vállalatoknak egy része egyedileg próbál megoldást keresni. de ez gazdaságtalan. és nem mindig eléggé szakszerű. Célszerű lenne központosította:) szervezett és irányított bázist teremteni, s megszervezni a targoncave-. zetők képzését. Az ipari gázpalackok megfelelő karbantartását is sürgősen meg kellene oldani. A tudományos-technikai haladáshoz szorosan kapcsolódik az ergonómia. amelynek megteremtésére jó néhány helyen eredményes törekvések tapasztalhatók. e fontos munka összehangolása azonban még megoldatlan. Végül a SZOT Elnöksége rámutatott, hogy a munkavédelmi helyzet javítása az irányítóktól, a vállalatoktól és a munkavédelmi felügyelőktől egyaránt állandó, gyors és hatékony intézkedéseket igényel. Taxivetélkedö A taxi olyan, mint a foci, ahhoz mindenki ért — mondja ismerősom átplántálva az építőipaiba. közlekedésre, kereskedelemre, egyszóval a szem előtt levő foglalkozási ágakra alkalmazott megállapítást. Szegény taxisok nap mint nap közszájon forognak, s különösen szárnyra' kapja őket a hír egy-egy feltűnést keltőbb cselekmény okán. A minap orrbavágta utasát az egyik. Elítélték, elbocsátották. Lám. milyenek ezek! — mondják a „civilek", s elítélő véleményüket megerősíti, de egyben árnyalja is egyikük nyilvános újságlevele: ez bizony nem szép. ők pedig — az egész száztíz fős kollektíva — elhatárolja magát tőle. Lelkesen bólogatunk, úgy bizony, nagyon helyes, aztán kapkodjuk a fejünket: abból a bizonyos kollektívából eddig egy sem erősítette meg a lesújtó nyilatkozatot. ám nem <•gy most azt a kollégát szidja, aki a nevükben írta a — közvéleménynek megnyerő — levelet. „Tudnánk mi is a kedves utasokról mesélni" jelszóval felemlegetik az ominózus esetet, amelynek főszereplője az édesanyját pár napja eltemetett taxisofőr és a kapatos utas volt, aki ráadásul az anyját szidta. A jó két évtizede baleset, fegyelmi és bárminemű kihágás nélkül dolgozó gépkocsivezetőből önbíráskodásként kirobbanó feszültség végzetes lett számára. Ha tűr, ő a szenvedő, a sértett — így meg garázda. A felemlegetett történet rávilágít egyfajta, mélyben lappangó utas-taxjs feszültségre, amely esetenként kölcsönös gyanakvásban, sértő magatartásban tör utat magának, s a szolgáltató és a „szolgáltatott" kiszolgáltatott lesz egymás hangulatának és a vállalat feszített, ideges tempót diktáló tervelőírásainak. Az utas (van ilyen!) nem veszi emberszámba a taxist, a sofőr (van ilyen!) a bekéredzkedőnek kijáró fölénynyel viseltetik az utas iránt. s meg sem köszöni a pénzt, ha az csak a „hivatalos" mennyiség közelében csörgedez. Utasításba adták a Volánnál: az előzékenységet bizonyítandó nyissák ki az odaérkező utas előtt az ajtót. Nem nyitják. Ügyis bejön az utazni szándékozó. Magántaxis a Szeged étterem előtt utasra várva simul autóiával a járdaszegélyhez. ö sem nyitja ki az ajtót. (A Volántói jött. — mert jönnie kellett.) Kár lenne sokáig a szolgáltatási etiketten morfondírozni, elvégre is nincs Magyarországon sem hivatalos, sem maszek „kódex", amelyben rögzítenék az illendő cselekvéseket. Így hát marad a szakmai és emberi tisztesség. s az egymás megbecsülésének — kultúráltságunkat kifejező — szándéka. Utazni kell; a szegedi városi közlekedésben nélkülözhetetlen a taxizás, s hogy az eddigi színvonallal nem volt elégedett a lakosság, egyértelműen tükrözi, hogy újítás-frissítésként (az új rendeletnek köszönhetően) tizenkét magántaxira adtak működési engedélyt A közösségi igényen túl az a nem titkolt szándék is vezette az illetékeseket, hogy az „eszi-nem-eszinem-kap-mást" szemléletet nyílt konkurrenciával megtörjék. A verseny megindult, bár a küzdelem egyelőre egyoldalú. A magántaxisok saját távközlés híján hátrányban vannak az URH adó-vevővei közlekedő volánosokkal szemben. Szeretnének az egyetlen felállási helyükön nyilvános taxitelefont s tervezik autójukat CB-rádióval ellátni. Egyelőre csak a KIOSZ támogatja kérésüket. Marad tehát a kiállás, az utasfogás, no és a leintésre való készségesebb mozdulás. És az árkülönbözet! Az utasok többsége meglepve nyugtázza, nem drágább a maszek, mint a Volántaxi. Sőt: a 6 forintos kilométerpénzen belül nincs nyolc forintos alapdíj, s az illendő, maximális 24 forint kiállási díj sem növekedik 30—35-re. ha hívásra mennek. Megy a vetélkedés. A volt Volán-dolgozót írásban tiltották ki a taxiközpontból. biztos ami biztos, nehogy ott lopja a fuvart. Beszélgető maszekok orra előtt szedi fel az utast a Volántaxi, üres Volántaximegállóban ácsorgó utazót visz el a maszek. A vetélkedő konkurrensek konkurrenciáját teremtette meg a vállalat a közelmúltban: saját dolgozóiból magántaxi-munkaközösséget. kisvállalkozási társaságot szervezett. Hárman osztoznak már a közönség kegyein. Ketten azóta közelebb kerültek egymáshoz: a profivolános és a maszek taxis együtt szidja a munkaközösségben szolgáltatókat, mondván, a szűkösebb órákban nem jönnek az utcára, a csúcsidőben meg lefölözik a hasznot. Megy a vetélkedés. Hadd menjen, ha az az eredménye, hogy a vasútállomáson többé nem természeti csoda a felbukkanó taxi, ha útközben is kínálják magukat a szolgáltatók, s ha egyszer majd az udvariasság is választási kritérium lesz ... Verseny legyen — ne egymás ellen. Értünk! A pénzünkért! Igriczi Zsigmond Férfiak a kozmetikában A jólápoltság hatásos „ajánlólevél", magabiztos fellépés, vallja és tapasztalja minden — magára valamit is adó — nő. Tudjuk jól, hogy mindig szépnek és úgymond jól kozmetikái zottnak kell lennünk. Céljaink elérésében ez ugyanis fél siker. Nem is beszélve arról a jól ismert tényről. hogy mindezt elvárja tőlünk az „erősebb nem". Mi. nők természetesen megpróbálunk megfelelni ezen elvárásoknak még akkor is, ha sokszor félnapokat kell eltöltenünk a szépitészeti szalonokban. Persze tesszük ezt nemcsak a férfiak Kedvéért, hanem magunk jó közérzetéért és — nem utolsósorban — az. évek múlását jelző könyörtelen külső jelek késleltetéséért. Csupán azt nem értjük, miért csak a mi igényünk, gondunk, bajunk a kellemes megjelenéshez és vonzó külsőhöz hozzátartozó bőrápolás? Vajon miért nem természetes mindez a teremtés koronája számára is? E kérdés már csak azért Barlangkataló bányászok Dunaszentmiklós határában vertek sátrat a- Tatabányai Szénbányák barlangkutatói, hogy egy üregrendszerbe hatoljanak le. Az üregrendszert 28 méter mélységig ismerik. a kürtőbeli légáramlási viszonyok azonban arra utalnak, hogy a mélyben nagy kiterjedésű barlang rejtőzik. Dunaszentmiklóson kívül a Gerecsehegység más pontján is kutatnak a nyári hónapokban a tatabányai barlangászok. A Tatabánya felett emelkedő Turul-emlékmű környékén egy kisebb víznyelőt bontanak meg. Augusztusban folytatják a feltárásokat a Gerecse-hegység egyik legérdekesebb üregében, a pisznicei barlangban, ahol nemrégiben új szakaszt fedeztek fel. is felvetődik, mert a férfi szépségápolás nem napjaink találmánya. Gondoljunk csak a római férfiakra, akik a világ legtermészetesebb dolgának tartották a fürdőbe járást és a szertartásszámba menő testápolást. Valószínűleg nekik még nem voltak előítéleteik. A szépitészeti szakemberek — a férfiak ellenállását legyőzve — újra divatba hozzák a férfi szépségápolást. Külföldi példákat követve nálunk is rendre nyílnak olyan kozmetikai üzletek, melyekben a nőkéhez hasonló bőrápolási szolgáltatásokban részesítik a férfiakat. Szegeden még csak egy van, mely mindössze másfél éve áll a nagyközönség szolgálatára. A dolgokat l;ár lenne szépíteni, egyelőre még nem túl sokan látogatják. A megnyitás óta eltelt rövid idő valószínűleg kevés volt eme új szolgáltatás elfogadtatásához. A törzsvendégek köre mégis kialakult, s azok, akik a kezdet kezdetén még félve léptek ide, ma már természetes magabiztossággal járnak rendszeresen. Sokkal több férfinak van kozmetikai problémája, mint ahányan felkeresik az üzletet — mondja Papp Judit kozmetikus, a szegedi férfiak első szépségápolója. Jóllehet, a korszerű gépek segítségével végzett szakszerű kezelés a legcsúnyább bőrön is tud segíteni. A vendégek többsége a 15—25 év közötti korosztály köréből kerül ki. A serdülőkorú fiúkat legtöbbször szüleik hozzák el. felismerve azt a tényt, hogy az e korban jelentkező mitesszerek eredményes és hatásos kezelése szakszerű módon lehetséges. A gyulladásos arcbőr azonban nemcsak a serdülőJcorúakra jellemző. Jelentkezik azoknál a férfiaknál is — foglalkozási ártalomként — akik poros munkahelyen, vagy olajos anyagokkal dolgoznak. Az ilyen típusú 4 bőrnek tisztázására és megfelelő arcpakolásra van szükség ahhoz, hogy a sok esetben elhanyagolt bőrt rendbe lehessen hozni. Vendégeik többsége gyulladásos, érzékeny arcbőrű férfi. Rendszeresen járnak olyanok is, akik ránctalanítást kérnek, s olyanok, akiknek csak vitaminpakolásra, masszírozásra van szükségük. Lehetőség kínálkozik kvarcolásra, illetve infravörös lámpával történő vérkeringésfrissítésre. A férfiak többsége azt hiszi, hogy kozmetikát igénybe vevő társaik piperköcök. Holott jóllehet, a férfi szépségápolás nem megmosolyogtató luxusszolgáltatás, hanem a mai ember — legyen az férfi vagy nő — önmagával szembeni természetes igénye, mi több, egészségügyi kulturáltságának fokmérője. Kalocsai Katalin