Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-02 / 153. szám
72. évfolyam 153. szám július 2., péntek Ara: 1.40 forint Búzakóstoló fllgyőn Ikarusok Kuvaitba Csepelen Féléve s VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az aratás-cséplés a kívülállónak „látványosság": a bőgve-bömbölő gépmammutok villogó éles fogukkal fölfalják a barna kalásztengert, s megrágva, hatalmas kupacokba ejtik maguk mögé. Filák Károlynak, a szegedi Felszabadulás Tszkoinbújnosának viszont kenyérkereset, méghozzá nem is köhnyű. A búzaaratás első napján, tegnap, a Tiszátóltjése' mentén, , a Szamolya dűlőben pihenő tüzoltótraktor fülkéjében beszélgetünk: — Pihenős vagyok, tár-' sam. Hegedűs Mihály ül a fülkében — mutat a táblában billegő zöld-barna gépek egyikére. Közben pótkocsis teherautó vezetője küszködik a befordulással, idegen Skoda állja útját a keskeny bejárónál. Koncz Bálint addig ügyeskedik végül, hogy baj nélkül beáll a tarlóba. Társa, Aranyi Lajos a szárítótól érkezik, miután lebillentette a negyedik fuvar búzát. A tarlón ismét ellenőrzi a kocsioldalt meg a platóbélelőt, jól zár-e. — Egy pakolásra körülbelül 130 mázsa fér rá — int fejével az IFA felé. — Várta már az aratást? — Nagyon is, a többiekkel számolgattuk, lesz mit behozni. Elején vannak még a munkának, ilyenkor csak kóstolgatják. Mint mondják, negyedik-ötödik napra szokott betüzesedni a csapat, akkor már lehet sejdíteni, mire is mérik az aratást. Negyedes István erre figyelemmel ütemezi a sofőrök munkáját. Kezdetkor még ki is segítették a gabonaforgalmisokat. Mint tegnap délelőtt, amikor a téesz kocsijai Vásárhelyről hordták a tavalyi gabonát az uszályokhoz, hogy legyen heljw az újnak. Mikorra az aratók belelendülnek, minden teherautót a tarlóba irányítanak majd. Zöld minibusz kocog az algyői úton, megvidámodik a pihenősök arca. — Gyere, csak gyere, elfogy az uzsonna is — jegyzi meg egyikük, majd hozzáteszi: — Bárány Misa jön vele, ő hordja az ebédet és ő a körzeti szerelőnk is. Az is gyorsan kiderül, hogy az első napon az olajosok konyhájáról ötvenöt adag ebédet osztott szét, beleszámítva a szárítónál dolgozókat és a Baktóban bálázókat is. Az uzsonna zsíros kenyér zöldpaprikával. Meg is lepik, ahogy az aratók közelébe ér. A paprika harsogása közben szinte pillanatok alatt elfogy a tepsi nagyságú kenyérd^rab. Markát bontanak; kávét, porcioznak, sistereg . a szódásballon is, majdhogynem egyvégtében. Az uzsonna a váltásra is alkalmat ad. Ahol aratnak, az valamikor rizstelep volt, Hegedűs Mihály, Fekete Lajos, Dabis József és Mészáros József elindulnak a poroló kombájnok irányába. Jelezvén, hogy lejárt a szusszanásnyi idő. Különben nincs szabályos rendje a váltásnak, mindenki tudja magáról, hogy körülbelül mikor illik beballagni a géphez. Fekete Lajos elárulja: elég fönt kétkét és fél óra egyhuzamban. Öra nélkül is tudják, mikor jár le. Amikor Árendás László lejön a kombájnról, fülig poros, pedig most még nem nagyon száraz a tábla. Szerinte elég tűrhetően fizet a gabona. Biztosan ért hozzá, hiszen hetedik éve arat. Jankó Lászlónak, a gépek felelósének akkor van legjobb dolga, ha nincs is semmi dolga. Kiderül: az aratást nem bízták a véletlenre, időben, terv szerint készültek a fontos munkára. Induláskor óvatosak, sose lehet tudni, milyen váratlan baj . jöhet később. Példa rá, hogy a tegnapi ragyogó időben egyszer csak szemelni kezdett az eső. Szerencsére nem lett komoly, csak a pihenősök vették észre. A Felszabadulás Tsz-ben 12 arató kombájnoshoz hozzászámolják a tizenharmadikat, Török Istvánt is. Igaz, ő az idén már a tűzoltótraktor fülkéjéből figyeli társait, mert gépe mostanra kiöregedett a sorból. Azt mondja: neki jó, ha unalmas a nap, mert akkor nincs semmi gond az aratással. Szóba kerül, hogy mikor az árpát vágták a szikesen, bizony sokszor szükség volt tapasztalatára, hogy az elakadt kombájnokat kivontassák. Abban is bízhatunk, nemcsak ő reméli, hogy a tűzoltóekét az idén se kell a tarlóba eresztenie. Bent, a csatasorban haladó kombájnok. között két alak ;mozog. Jtíortdják, nejn^más. a jiét távqlj' efnbéi', ','rpint •Árendás Qilörgy és ' Kiss Ferenc áratásvezető. Dolguk, hogy fnegnezzék, milyen magas kotut hagynak maguk után a kombájnok, sok kalász marad-e a tarlón, vagyis a munka minőségét ellenőrzik. Kérdés a főágazatvezetőhöz, ki akkorra érkezett az aratókhoz: — Könnyen meg lehet állapítani, hogy érett-e a búza? Varga Sándor válasza:' — Tanultam húsz évig, hogy ezt el tudjam dönteni. Ma különben elsősorban azért indultunk, hogy kipróbáljuk a gépeket és ellenőrizzük a szárítót. Az igazság szerint még nem aratunk igazán. Nagyon az elején vagyunk a téesz 1155 hektáros búzaföldjének. — Mikorra lesznek készen? — Délben kezdtük. 20—30 hektár lement eddig, beleszámolva. hogy. az olajosok miatt sok a kicsi parcella. Előre semmit nem mondhatunk, de ha az idő engedi, 16—17 napnak elegendőnek kell lennie. Mi rfiást mondhatnánk: úgy legyen. Majoros Tibor Az ötnapos munkahétről Kedvező tapasztalatok Sokan fenntartással^ aggodalmakkal fogadták a 42 qrás munkahétre való áttérést. A'z azóta elteit időszak tapasztalatait vitatta meg teghap.' csütörtökön.' délután Szegeden az SZMT elnöksége. dr. Ágoston József vezető titkár elnökletével. A tanácskozáson részt vett Varga István, a megyei pártbizottság munkatársa is. A vizsgálati tapasztalatok alapján a testület megállapította, hogy az áttérés lényegében nem okozott problémát a termelésben, a forgalomban és a lakossági ellátásban sem. Az előkészítés és aa ötnapos munkahét bevezetése a dolgozók bevonásával, véleményük megkérdezésével történt meg. A vállalatok a kieső idő pótlását nemcsak normakarbantartással, hanem jobb, körültekintőbb munkaszervezéssel segítették. Szigorították a munkafegyelmet, növelték a vezetők jogkörét, a veszteségidőket pedig havonként vizsgálják, tgy tesznek például a szegedi Kábelgyárban a MEDICOR makói gyárában, a Kontaktéban, a METRIPOND-ban. A teljesítményszázalékokat is folyamatosan értékelik. A tapasztalatok és az eredmények alapján tovább csökkentette a munTársulási szerződés Közös kereskedelmi vállalat alapítására társulási szerződést kötött tíz konfekcióipari vállalat és szövetkezet, valamint a Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat. A Modex Konfekció Kereskedelmi Közps Vállalat alapvető feladata az lesz. hogy növelje a tagvállalatok — a Color Ruházati Válalat, az Egri Ruhaipari Szövetkezet, az Elegant Május 1. Ruhagyár, a Hegyalja Ruházati Szövetkezet, a Kaposvári Ruhagyár. a Salgótarjáni Ruhagyár, a Styl Ruházati Vállalat, a Szegedi, a Zalaegerszegi Ruhagyár és a Vörös Október Férfiruhagyár — termékeinek forgalmát. A közös vállalat tevékenysége elsősorban az exportpiacok feíé irányul, de működése a tervek szerint belföldre is kiterjed. Az új vállalat a hatóság jóváhagyásától függően, várhatóan 1983. január elsejétől kezdi meg működését. (MTI) kaidőt például a Kontakta, a Kábelgyár, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat és a METRIPÖND. .V' Az elnökség megállapította, hogy a vizsgált vállalatoknál általában nem nőtt a túlóra. A dolgozók túlóravállalási készségének a megítélése azonban eltérő. A kevesebb túlórát a vállalaton belüli mellékfoglalkozásúak, a gazdasági közösségben dolgozók teljesítményének is tulajdonítják. Kénytelenek viszont a nyolc órán túli munkát is igénybe venni és alkalmazni a Szegedi Ruhagyárban. valamint Szentesen a Kontaktában. A Szegedi Vasútigazgatóság pedig a folyamatos üzemvitet biztosításához és a létszámcsökkenés túlórával való ellensúlyozására 11 millió forintot kapott. A szabadnapok kiadásánál általában nem merült fel gond, kivéve a MÁV-ot és a kereskedelmet-, a szabadságok időszakában pedig az egészségügynél, főként a három műszakos és a kis létszámú kórházi osztályokon, valamint a kommunális szolgáltató vállalatoknál. Kedvezőnek ítélte meg a testület, hogy a teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál, a METRIPONDban, a Szegedi Kéziszerszámj gyárban és a HÖDIKÖT-nél. Körültekintően rendezték a | béreket a HÖDGÉP-nél. A három műszakban dolgozó egészségügyiek viszont sérelmezik, hogy nem kapnak műszakpótlékot, és az ügyeleti díjat is alacsonynak tartják. Az ötnapos munkahét bevezetésére bérpreferenciát csak a sütőipar és az egészségügyi intézmények kaptak. A vállalatok és intézmények egyébként az áttéréssel összefüggésben részletesen foglalkoztak a rövidebb munkabét bevezetésének várospolitikai hatásai• val. A kereskedelmi ellátásban a pozitív vélemények mellett bírálatok is elhangzottak. Ezek főképpen a kenyérellátással, a szombati zsúfoltsággal, az egyes boltok nyitvatartásával, illetve azok áruellátásával kapcsolatosak. Az egészségügyben az alapellátást és a hétvégi ügyeleteket általában jónak tartják — kivéve a gyermekellátást, —, de kifogásolják, hogy sok a munkaidő terhére végzett szakorvosi ellátás. A legtöbb bírálatot az egyéb lakossági szolgáltatások kapták. A közlekedésben a Volán Vállalat rugalmasságának tulajdonítható, hogy mintegy 500 menetrend módosítására került sor. Ennek ellenére tapasztalható még járatkimaradás zsúfoltság. Kedvező megoldást jelent majd az év második felére tervezett lépcsőzetes munkakezdés. Az ötnapos munkahétre való áttérést, gördülékeny bevezetését a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és területi bizottságai előterjesztések véleményezésével, valamint információk összegzésével és vizsgálataikkal segítették. Megállapította továbbá a testület azt is, hogy az ötnapos munkahét bevezetésének gazdasági és társadalompolitikai hatásai kedvezőek a megyében. A termelés és a szolgáltatás színvonala nem csökkent az áttéréssel. A dolgozók jelentős többsége fontos életszínvonal-politikai intézkedésként és kedvezően fogadta az áttérés követelményeit és alkalmazkodik az új munkarendhez. A testület a jelentést elfogadta, majd — a központi céloknak megfelelően — az ötnapos munkahét folyamatos megvalósítása érdekében meghatározta az elkövetkezendő időszak feladatait. K. P. Üjabb Ikarus autóbuszok exportjára kötött szerződést a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat a kuvaiti közlekedési vállalattal. A több mint 4 millió dolláros megállapodás alapján ötven Ikarus 250 típusú, luxuskivitelű. légkondicionált távolsági autóbuszt készítenek a mátyásföldi gyárban a közel-keleti megrendelőnek. Az autóbuszokat úgy alakítják majd ki, hogy azok a meleg, száraz éghajlaton nagyobb távolságon is a lehető legnagyobb kényelmet nyújtsák az utasoknak. Ennek megfelelően több autóbuszba olyan berendezést szerelnek, amely tárolja és hűti az ivóvizet. Az Ikarus és a Mogürt az első ilyen távolsági buszokat még az idén átadja partnerének. s a jövő év elején valamennyit leszállítja. Kuvait egyébként régi. hagyományos piaca a magyar járműiparnak. és csupán ebben az évben korábban kötött szerződések alapján már ötven magyar buszt vásárolt a kuvaiti közlekedési vállalat. (MTI) tervfeljesités A Csepel Vas- és Fémművek a bonyolult, és meglehetősen nehéz piaci feltételek között. csaknem 100 millió forinttal túlteljesítette 1982. első félévi termelési tervét — ez tűnik ki az ország legnagyobb gépipari vállalatának gyorsjelentéséből. A csepeli gyárak többet állítottak elő olyan keresett termékekből, mint például az elektródák, kerékpárok, acéláru, viszont a vártnál valamivel kevesebb készült melegen hengerelt és hidegen vont acélcsőből. Tovább javult a csepeli üzemekben a termelékenység — 1,3 százalékkal —. bár a dolgozói létszám a vártnál is jobban csökkent. A Csepel Művek általában eleget tett belföldi megrendelőinek és szoIcialista exportkötelezettségeinek, többnyire ütemesen szállíott partnereinek, és 100 százalékosan teljesíteni tudták tőkés kiviteli tervüket is. A kollektívák összefogásával. támaszkodva a brigádmozgalomra. kedvezően alakultak a termelési költségek. az első hat hónapban csökkent az energiafelhasználás, a megtakarítás mintegy 23 millió forint, örvendetes. hogy a vállalati készletek a termelésnövekedés ellenére sem haladták meg a tervezett szintet. Az eiső félév eredményei jó alapot teremtettek az éves terv teljesítéséhez, annál is inkább, mer meggyorsul Csepelen a termékszerkezet átalakítása, és a korszerű termékek aránya június végére megközelítette a 70 százalékot. (MTI) Aratnak a Felszabadulás Tsz-ben Búzát aratnak az algyői határban k