Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

72. évfolyam 153. szám július 2., péntek Ara: 1.40 forint Búzakóstoló fllgyőn Ikarusok Kuvaitba Csepelen Féléve s VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az aratás-cséplés a kívül­állónak „látványosság": a bőgve-bömbölő gépmammu­tok villogó éles fogukkal fölfalják a barna kalászten­gert, s megrágva, hatalmas kupacokba ejtik maguk mö­gé. Filák Károlynak, a sze­gedi Felszabadulás Tszkoin­bújnosának viszont kenyér­kereset, méghozzá nem is köhnyű. A búzaaratás első napján, tegnap, a Tiszától­tjése' mentén, , a Szamolya dűlőben pihenő tüzoltótrak­tor fülkéjében beszélgetünk: — Pihenős vagyok, tár-' sam. Hegedűs Mihály ül a fülkében — mutat a táblá­ban billegő zöld-barna gé­pek egyikére. Közben pót­kocsis teherautó vezetője küszködik a befordulással, idegen Skoda állja útját a keskeny bejárónál. Koncz Bálint addig ügyeskedik vé­gül, hogy baj nélkül beáll a tarlóba. Társa, Aranyi La­jos a szárítótól érkezik, mi­után lebillentette a negye­dik fuvar búzát. A tarlón ismét ellenőrzi a kocsioldalt meg a platóbélelőt, jól zár-e. — Egy pakolásra körülbe­lül 130 mázsa fér rá — int fejével az IFA felé. — Várta már az aratást? — Nagyon is, a többiek­kel számolgattuk, lesz mit behozni. Elején vannak még a munkának, ilyenkor csak kóstolgatják. Mint mondják, negyedik-ötödik napra szo­kott betüzesedni a csapat, akkor már lehet sejdíteni, mire is mérik az aratást. Negyedes István erre figye­lemmel ütemezi a sofőrök munkáját. Kezdetkor még ki is segítették a gabonafor­galmisokat. Mint tegnap délelőtt, amikor a téesz ko­csijai Vásárhelyről hordták a tavalyi gabonát az uszá­lyokhoz, hogy legyen heljw az újnak. Mikorra az aratók belelendülnek, minden te­herautót a tarlóba irányíta­nak majd. Zöld minibusz kocog az algyői úton, megvidámodik a pihenősök arca. — Gyere, csak gyere, el­fogy az uzsonna is — jegyzi meg egyikük, majd hozzá­teszi: — Bárány Misa jön vele, ő hordja az ebédet és ő a körzeti szerelőnk is. Az is gyorsan kiderül, hogy az első napon az ola­josok konyhájáról ötvenöt adag ebédet osztott szét, be­leszámítva a szárítónál dol­gozókat és a Baktóban bálá­zókat is. Az uzsonna zsíros kenyér zöldpaprikával. Meg is lepik, ahogy az aratók közelébe ér. A paprika har­sogása közben szinte pilla­natok alatt elfogy a tepsi nagyságú kenyérd^rab. Mar­kát bontanak; kávét, porcioz­nak, sistereg . a szódásballon is, majdhogynem egyvég­tében. Az uzsonna a váltásra is alkalmat ad. Ahol aratnak, az valamikor rizstelep volt, Hegedűs Mihály, Fekete La­jos, Dabis József és Mészáros József elindulnak a poroló kombájnok irányába. Jelez­vén, hogy lejárt a szussza­násnyi idő. Különben nincs szabályos rendje a váltásnak, minden­ki tudja magáról, hogy kö­rülbelül mikor illik bebal­lagni a géphez. Fekete La­jos elárulja: elég fönt két­két és fél óra egyhuzamban. Öra nélkül is tudják, mikor jár le. Amikor Árendás László lejön a kombájnról, fülig po­ros, pedig most még nem nagyon száraz a tábla. Sze­rinte elég tűrhetően fizet a gabona. Biztosan ért hozzá, hiszen hetedik éve arat. Jankó Lászlónak, a gépek felelósének akkor van leg­jobb dolga, ha nincs is sem­mi dolga. Kiderül: az ara­tást nem bízták a véletlen­re, időben, terv szerint ké­szültek a fontos munkára. Induláskor óvatosak, sose lehet tudni, milyen váratlan baj . jöhet később. Példa rá, hogy a tegnapi ragyogó idő­ben egyszer csak szemelni kezdett az eső. Szerencsére nem lett komoly, csak a pi­henősök vették észre. A Felszabadulás Tsz-ben 12 arató kombájnoshoz hoz­zászámolják a tizenharmadi­kat, Török Istvánt is. Igaz, ő az idén már a tűzoltó­traktor fülkéjéből figyeli társait, mert gépe mostanra kiöregedett a sorból. Azt mondja: neki jó, ha unal­mas a nap, mert akkor nincs semmi gond az ara­tással. Szóba kerül, hogy mikor az árpát vágták a szi­kesen, bizony sokszor szük­ség volt tapasztalatára, hogy az elakadt kombájnokat ki­vontassák. Abban is bízha­tunk, nemcsak ő reméli, hogy a tűzoltóekét az idén se kell a tarlóba eresztenie. Bent, a csatasorban haladó kombájnok. között két alak ;mozog. Jtíortdják, nejn^más. a jiét távqlj' efnbéi', ','rpint •Árendás Qilörgy és ' Kiss Ferenc áratásvezető. Dolguk, hogy fnegnezzék, milyen ma­gas kotut hagynak maguk után a kombájnok, sok ka­lász marad-e a tarlón, vagy­is a munka minőségét ellen­őrzik. Kérdés a főágazatve­zetőhöz, ki akkorra érkezett az aratókhoz: — Könnyen meg lehet ál­lapítani, hogy érett-e a búza? Varga Sándor válasza:' — Tanultam húsz évig, hogy ezt el tudjam dönteni. Ma különben elsősorban azért indultunk, hogy kipró­báljuk a gépeket és ellen­őrizzük a szárítót. Az igaz­ság szerint még nem ara­tunk igazán. Nagyon az ele­jén vagyunk a téesz 1155 hektáros búzaföldjének. — Mikorra lesznek ké­szen? — Délben kezdtük. 20—30 hektár lement eddig, bele­számolva. hogy. az olajosok miatt sok a kicsi parcella. Előre semmit nem mondha­tunk, de ha az idő engedi, 16—17 napnak elegendőnek kell lennie. Mi rfiást mondhatnánk: úgy legyen. Majoros Tibor Az ötnapos munkahétről Kedvező tapasztalatok Sokan fenntartással^ aggo­dalmakkal fogadták a 42 qrás munkahétre való átté­rést. A'z azóta elteit időszak tapasztalatait vitatta meg teghap.' csütörtökön.' délután Szegeden az SZMT elnök­sége. dr. Ágoston József vezető titkár elnökletével. A tanácskozáson részt vett Varga István, a megyei párt­bizottság munkatársa is. A vizsgálati tapasztalatok alapján a testület megálla­pította, hogy az áttérés lé­nyegében nem okozott prob­lémát a termelésben, a for­galomban és a lakossági el­látásban sem. Az előkészítés és aa ötna­pos munkahét bevezetése a dolgozók bevonásával, véle­ményük megkérdezésével tör­tént meg. A vállalatok a ki­eső idő pótlását nemcsak nor­makarbantartással, hanem jobb, körültekintőbb munka­szervezéssel segítették. Szigorították a munkafe­gyelmet, növelték a vezetők jogkörét, a veszteségidőket pedig havonként vizsgálják, tgy tesznek például a szege­di Kábelgyárban a MEDI­COR makói gyárában, a Kontaktéban, a METRI­POND-ban. A teljesítmény­százalékokat is folyamato­san értékelik. A tapasztalatok és az eredmények alapján tovább csökkentette a mun­Társulási szerződés Közös kereskedelmi válla­lat alapítására társulási szerződést kötött tíz konfek­cióipari vállalat és szövet­kezet, valamint a Hungaro­tex Textilkülkereskedelmi Vállalat. A Modex Konfek­ció Kereskedelmi Közps Vállalat alapvető feladata az lesz. hogy növelje a tag­vállalatok — a Color Ruhá­zati Válalat, az Egri Ruha­ipari Szövetkezet, az Ele­gant Május 1. Ruhagyár, a Hegyalja Ruházati Szövet­kezet, a Kaposvári Ruha­gyár. a Salgótarjáni Ruha­gyár, a Styl Ruházati Vál­lalat, a Szegedi, a Zalaeger­szegi Ruhagyár és a Vörös Október Férfiruhagyár — termékeinek forgalmát. A közös vállalat tevékeny­sége elsősorban az export­piacok feíé irányul, de mű­ködése a tervek szerint bel­földre is kiterjed. Az új vállalat a hatóság jóváhagyásától függően, vár­hatóan 1983. január elsejétől kezdi meg működését. (MTI) kaidőt például a Kon­takta, a Kábelgyár, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat és a MET­RIPÖND. .V' Az elnökség megállapítot­ta, hogy a vizsgált vállala­toknál általában nem nőtt a túlóra. A dolgozók túlóra­vállalási készségének a meg­ítélése azonban eltérő. A ke­vesebb túlórát a vállalaton belüli mellékfoglalkozásúak, a gazdasági közösségben dol­gozók teljesítményének is tulajdonítják. Kénytelenek viszont a nyolc órán túli munkát is igénybe venni és alkalmazni a Szegedi Ruha­gyárban. valamint Szente­sen a Kontaktában. A Sze­gedi Vasútigazgatóság pedig a folyamatos üzemvitet biz­tosításához és a létszám­csökkenés túlórával való el­lensúlyozására 11 millió fo­rintot kapott. A szabadnapok kiadásánál általában nem merült fel gond, kivéve a MÁV-ot és a kereskedelmet-, a szabadsá­gok időszakában pedig az egészségügynél, főként a három műszakos és a kis létszámú kórházi osztályo­kon, valamint a kommuná­lis szolgáltató vállalatoknál. Kedvezőnek ítélte meg a testület, hogy a teljesítmé­nyeket folyamatosan figye­lemmel kísérik a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál, a METRIPOND­ban, a Szegedi Kéziszerszám­j gyárban és a HÖDIKÖT-nél. Körültekintően rendezték a | béreket a HÖDGÉP-nél. A három műszakban dolgozó egészségügyiek viszont sé­relmezik, hogy nem kapnak műszakpótlékot, és az ügye­leti díjat is alacsonynak tartják. Az ötnapos munkahét be­vezetésére bérpreferenciát csak a sütőipar és az egész­ségügyi intézmények kap­tak. A vállalatok és intéz­mények egyébként az átté­réssel összefüggésben rész­letesen foglalkoztak a rövi­debb munkabét bevezetésé­nek várospolitikai hatásai­• val. A kereskedelmi ellátásban a pozitív vélemények mellett bírálatok is elhangzottak. Ezek főképpen a kenyérellátással, a szombati zsúfoltsággal, az egyes boltok nyitvatartásá­val, illetve azok áruellátá­sával kapcsolatosak. Az egészségügyben az alapellá­tást és a hétvégi ügyelete­ket általában jónak tartják — kivéve a gyermekellátást, —, de kifogásolják, hogy sok a munkaidő terhére végzett szakorvosi ellátás. A legtöbb bírálatot az egyéb lakossági szolgáltatások kapták. A köz­lekedésben a Volán Vállalat rugalmasságának tulajdonít­ható, hogy mintegy 500 me­netrend módosítására került sor. Ennek ellenére tapasz­talható még járatkimaradás zsúfoltság. Kedvező megol­dást jelent majd az év má­sodik felére tervezett lép­csőzetes munkakezdés. Az ötnapos munkahétre való áttérést, gördülékeny bevezetését a Szakszerveze­tek Csongrád megyei Taná­csa és területi bizottságai előterjesztések véleményezé­sével, valamint információk összegzésével és vizsgálata­ikkal segítették. Megállapí­totta továbbá a testület azt is, hogy az ötnapos munka­hét bevezetésének gazda­sági és társadalompolitikai hatásai kedvezőek a me­gyében. A termelés és a szolgáltatás színvonala nem csökkent az áttéréssel. A dolgozók jelentős többsége fontos életszínvonal-politi­kai intézkedésként és ked­vezően fogadta az áttérés követelményeit és alkalmaz­kodik az új munkarendhez. A testület a jelentést elfo­gadta, majd — a központi céloknak megfelelően — az ötnapos munkahét folyama­tos megvalósítása érdekében meghatározta az elkövetke­zendő időszak feladatait. K. P. Üjabb Ikarus autóbuszok exportjára kötött szerződést a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat a kuvaiti közleke­dési vállalattal. A több mint 4 millió dolláros megállapo­dás alapján ötven Ikarus 250 típusú, luxuskivitelű. lég­kondicionált távolsági autó­buszt készítenek a mátyás­földi gyárban a közel-keleti megrendelőnek. Az autóbu­szokat úgy alakítják majd ki, hogy azok a meleg, szá­raz éghajlaton nagyobb tá­volságon is a lehető legna­gyobb kényelmet nyújtsák az utasoknak. Ennek meg­felelően több autóbuszba olyan berendezést szerelnek, amely tárolja és hűti az ivó­vizet. Az Ikarus és a Mogürt az első ilyen távolsági buszo­kat még az idén átadja part­nerének. s a jövő év elején valamennyit leszállítja. Ku­vait egyébként régi. hagyo­mányos piaca a magyar jár­műiparnak. és csupán ebben az évben korábban kötött szerződések alapján már öt­ven magyar buszt vásárolt a kuvaiti közlekedési válla­lat. (MTI) tervfeljesités A Csepel Vas- és Fém­művek a bonyolult, és meg­lehetősen nehéz piaci felté­telek között. csaknem 100 millió forinttal túlteljesítet­te 1982. első félévi termelési tervét — ez tűnik ki az or­szág legnagyobb gépipari vállalatának gyorsjelentésé­ből. A csepeli gyárak többet állítottak elő olyan keresett termékekből, mint például az elektródák, kerékpárok, acéláru, viszont a vártnál valamivel kevesebb készült melegen hengerelt és hide­gen vont acélcsőből. Tovább javult a csepeli üzemekben a termelékenység — 1,3 szá­zalékkal —. bár a dolgozói létszám a vártnál is jobban csökkent. A Csepel Művek általában eleget tett belföl­di megrendelőinek és szo­Icialista exportkötelezettsé­geinek, többnyire ütemesen szállíott partnereinek, és 100 százalékosan teljesíteni tudták tőkés kiviteli tervü­ket is. A kollektívák összefogásá­val. támaszkodva a brigád­mozgalomra. kedvezően ala­kultak a termelési költsé­gek. az első hat hónapban csökkent az energiafelhasz­nálás, a megtakarítás mint­egy 23 millió forint, örven­detes. hogy a vállalati kész­letek a termelésnövekedés ellenére sem haladták meg a tervezett szintet. Az eiső félév eredményei jó alapot teremtettek az éves terv teljesítéséhez, an­nál is inkább, mer meg­gyorsul Csepelen a termék­szerkezet átalakítása, és a korszerű termékek aránya június végére megközelítet­te a 70 százalékot. (MTI) Aratnak a Felszabadulás Tsz-ben Búzát aratnak az algyői határban k

Next

/
Oldalképek
Tartalom