Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

Szombat, 1982. július 10. 3 Tanácselnöki értekezlet Tájékoztatás a kapcsolatos lakásellátással feladatokról Pénteken a Parlamentben a főváros, a megyék és a megyei városok tanácselnö­kei értekezletet tartottak, melyet Papp Lajos államtit­kár. a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke ve­zetett. Először Juhász Ádám ipari minisztériumi államtit­kár adott tájékoztatást az iparirányítás helyzetérői. az ezzel kapcsolatos tanácsi te­endőkről. Elemezte iparunk általános helyzetét, szólt az elkövetkezendő időszak fel­adatairól. Javítani szükséges a gaz­dálkodás szervezettségét, az energiagazdálkodásihoz hasonló anyaggazdálkodási programot kell kialakítani — mondotta egyebek között, és szólott arról is. milyen belső átszervezésekkel, új vállalkozási formák elter­jesztésével lehet hatéko­nyabbá tenni egyes ipari területeket. Az előadást kö­vető vitában számos tanács­elnök a minisztérium és a tanácsok kapcsolatának ja­vítását szorgalmazta, több információt, gyakoribb kon­zultációt igényelve. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a je­lenlevőket a lakásellátás fejlesztését szolgáló — az MSZMP KB és a Miniszter­tanács határozatával jóvá­hagyott — irányelvek eddigi végrehajtásáról, a miniszté­riumokat és a tanácsokat érintő további feladatokról. A lakásépítés és -fenntar­tás, a lakáselosztás és -gaz­dálkodás fejlesztéséről ho­zott irányelveket a Közpon­ti Bizottság és a Miniszter­tanács 1982. április 7-i ülé­sén hagyta jóvá. Az irány­elvek végrehajtásának fel­adatait. ütemezését a kor­mány által jóváhagyott in­tézkedési terv határozta meg. Az elmúlt három hónap­ban végzett munkát átte­kintve megállapítható, hogy az érdekeltek kötelezettsé­geiket az intézkedési terv­ben előírtaknak megfelelően teljesítették, s adottak, a feltételek az intézkedési terv előírásainak további megvalósításához. Az eddigi és a további fel­adatok végrehajtását három bizottság irányítja és ellen­őrzi. A miniszteri, vala­mint a fővárosi és a megyei tanácsok munkabizottságai munkájukról tájékoztatják a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket. Az intézkedési terv és az ahhoz kapcso1' -'? részletesebb ütemterv meg­határozta az elvégzendő munkákat, a betartandó ha­táridőket. Az ellenőrzésre jóváhagyott irányítási prog­ram rögzíti az egyes bizott­ságok feladatkörét, az ellen­őrzési feladatokat. Április végéig az Éoítés­ügyi és Városfejlesztési, a Pénzügy-, az Igazságügy­minisrtérium és az Orszá­gos Tervhivatal kidolgozta a lakáselosztás. -gazdálkodás korszerűsítésének, a lakás­építés. -vásárlás támogatási és kedvezményrendszerének, a lakbérrendszer módosítá­sának és a lakóházfenntar­tás korszerűsítésének rész­koncepcióit, és szabályozási javaslatait. Május végére el­készültek az irányelvek és a részkoncepciók egyeztetése alapján a koncepciók, fej­lesztési javaslatok és a főbb szabályozási elvek, melyek­ről országos munkaértekez­leten tájékoztatást kaptak a megyei tanácsok általános elnökhelyettesei és érdekelt osztályvezetői. Júniusra az ÉVM, a PM és az IM kidol­gozta a lakásügyi és a pénz­ügyi jogszabályok terveze­teit. és elkészült a minisz­tertanácsi előterjesztés ter­vezete. Ezek széles körű egyeztetése jelenleg is tart. Júliusban egyeztetik a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, a tár­sadalmi és érdekképviseleti szervekkel, a fővárosi és me­gyei tanácsokkal az előter­jesztés tervezetét. A véle­ményeknek július 20-ig kell beérkezniük, az azt kö­vető egyeztetések után a mi­niszteri bizottság még júli­usban értékeli az előter­jesztés tervezetét és iogsza­bálymellékleteit, és dönt a vitás kérdésekben. Augusztusban tárgyalják a politikai testületek a határo­zat végrehajtását. Ekkor a lakbéremelés, a különböző ár- és jövedelempolitikai kérdések, a telekellátás rend­szerének továbbfejlesztését szolgáló intézkedések kerül­nek napirendre. Várhatóan ugyancsak au­gusztusban tárgyalja a Mi­nisztertanács az előterjesz­tést és a döntésnek megfele­lően kerül sor a jogszabá­lyok kiadására. Augusztusi feladat a lakásügyi tanács­rendeletek felülvizsgálatához — a lakáselosztás és .gaz­dálkodás továbbfejlesztésé­hez — szükséges irányelvek kiadása is. Augusztus végével tehát lezárul az állami szervek előkészítő szabályozó mun­kája, amelybe közben már a tanácsok véleményezésük­kel. majd a tanácsi bizottsá­gok szervezésükkel bekap­csolódtak. A továbbiakban a felada­tok döntő többsége tanácsi hatáskörbe kerül. Július 20-ig a — miniszter­tanácsi előterjesztés vélemé­nyezésével egyidejűleg — a tanácsok tájékoztatják az ÉVM-et a helyi végrehaj­tás előkészítéséről, személvi és tárgyi feltételeiről. Októ­ber végéig felülvizsgálják a helyi tanácsrendeleteket, és szükség szerint az úi vagy módosított tanácsrendelete­ket adnak ki. Novemberben a fővárosi és a megyei ta­nácsok tájékoztatást készí­tenek a helyi tanácsrendele­tekkel kapcsolatos munkák­ról. Ezek alapján kerülhet sor esetleges központi intéz­kedésekre. Jelentős feladat a lakbér­rendezéssel összefüggő mun­kák előkészítése és zökkenő­mentes végrehajtása. Ehhez a tanácsok 1983. januárjá­ban — lehetőség szerint — befejezik a lakáskataszter, a bérlemény-nyilvántartás el­lenőrzését. kialakítják a lak­bérek helyi differenciálásá­nak mértékét, amelyeket ta­nácsrendeletben szabályoz­nak. Márciusban kell megál­lapítaniuk a lakások új bé­rét, és azt írásban — az arra központilag kialakított nyomtatványok felhaszná­lásával — közlik a bérlők­kel. Egyidejűleg igazoló lapot ad­nak ki a szociális támoga­tásra jogosultak — nyugdí­jasok, többgyermekesek — részére. Május végéig az illetékes tanácsi építésügyi és pénz­ügyi szakigazgatási szervek elbírálják a vitás kérdé­seket. Biztosítani kell a bér­lők bejelentéseinek, pana­szainak érdemfjeni. gvors. szakszerű intézését. A lakásépítés és -vásárlás támogatási és kedvezmény­rendszere a tervek szerint 1983. január 1-vel változik. Ennek leglényegesebb ele­mei: a támogatás nem az építési formához és telepü­léshez, hanem a családhoz — létszámához — kapcsoló­dik. Az országban esrvséges szociálpolitikai kedvezmény lesz. a munkáltatói támo'"­tás minden munkavállalóra kiterjed. A kedvezményes kamato­zású hitel sem az építés' formához, településhez kap­csolódik. hanem a család létszámához. ígv a társadal­milag elfogadott lakásnagy­sághoz fűződik. A kamat , mértéke egységes lesz. s le- : hetővé válik úgynevezett bankkölcsön — nagyobb ka­matteherrel. rövidebb idő­tartamra — feltétele. Az Állami Tervbizottság ' — az intézkedési terv ré e­ként — a lakóház-fenntartá­si feladatok korszerűsítésé­vel külön foglalkozott. Meg­állapította, hogy a' kormány­zati munkában kiemelten kell foglalkozni a tanácsi in­gái lanok kezelésének — üze­meltetés és karbantartás, felújítás, korszerűsítés — valamennyi feladatával mégpedig a ielenlegi hely­zet átfogó javításával. Ez azért is kiemelten fontos, mert 1983. iúlius 1-től foko­zatosan emelkednek a lakbé­rek. és a több bérért a bérlő is el­várja a gyors intézkedést, a javuló karbantartó-, hi­baelhárító munkát, a na­gyobb rendet és tisztasá­got. A fejlesztésnek az a fő cél­ja. hogy az ingatlankezelő szervezetek váljanak tényle­ges gazdáivá a lakásállo­mánynak. legyen korszerű, a helyi viszonyokhoz, szükség­letekhez igazodó szervezetük, rendelkezzenek a szükséges eszközökkel, önállóan gaz­dálkodjanak bevételeikkel, és azok fedezzék is a felme­rült költségeket. A tanácsi ingatlankezelés javítását elsősorban az érde­keltségi rendszer javításával lehet elérni. Ha a munkát végzők közvetlenül érdekel­tek lesznek a kedvezőbb anyagfelhasználásban. a meglevő és használható be­rendezési tárgyak megóvásá­ban, ha bérük közvetlenül kapcsolódik a munka meny­nyiségéhez és minőségéhez, várható, hogv javul a mun­kaerkölcs. a jó munka pedig kedvező társadalmi megíté­lést is eredményez maid. Az érdekeltségi rendszert természetesen nemcsak a fi­zikai dolgozóknál változtat­ják meg. hanem az őket közvetlenül irányítóknál, sőt a szervezetek vezetőinél is. Mindezekkel azt kívániák elérni, hogy a munka szer­vezettsége, színvonala gyor­san és érzékelhetően javul­jon. A fővárosban és a na­gyobb városokban továbbra is indokolt az önálló válla­lati formát fenntartani, míg másutt e tevékenységet, a város- és közséeeazdálk" si vállalatok, költségvetési, üzemek vehetik át. Ezek mellett új szervezeti típu­sok is kialakíthatók. Az új és felújított épüle­tekben hasznos lehet a bérlőközösségek létrehozá­sa. A szervezetek korszerűsíté­sében alapkövetelmény a ke­zelői-üzemeltetési. karban­tartási. hibaelhárítási — fel­adatok maradéktalan ellátá­sa. Ezért a karbantartó rész­legek munkáján kell elsősor­ban javítani. A kezelési feladatok mel­lett az ingatlankezelő szer­vezetek megmaradó kötele­zettsége a felújítások, a k szerűsítések Elsősorban elő­készítik a felújított munkát, feladatokat. a kivitelezést pedig tanácsi építőinari vál­lalatokra. építőipari -szövet­kezetekre. tea nv vá 11a latokra. önelszámoló építőipari ,-ész­legekre bízzák. Mindez nem jelenti a meg'.evő építőipari kapacitás felszámolását, csak a szervezeti különválasz­tást. A kapacitások bővítésére bevezetik a korlátozott nyere­ségérdekeltségi rendszert, amelyből a vállalati alapo­kat egészíthetik ki. Tervezik hogy az általánostól eltérő. Kedvezőbb fejlesztési feltéte­leket biztosítanak arra. "Ai­dául — lakóház.iavítási elő­irányzat terhére — fejleszté­si alap képzésével. Az érdekeltségi rendszer már említett korszerűsítése mellett nagv jelentőségűvé válhat a bérlőközösségi rend­szer létrehozása is. Eh.ie; anyagilag is érdekeltté te­szik a bérlőközösséget. A feladatok végrehajtásához az ágazati és tanácsi ellenőrzést gyakorlatibbá teszik, és ab­ba bevonják a társadalmi szervezeteket is. A személyi tulajdonbar levő lakásállomány minteg 13 százaléka — 450 ezer la­kás — több szintes, több la­kásos lakóépületekben van ezek kezelése közoonti in tézkedéseket igényel. A fel­újítási költségek fedezetéú' szolgáló felújítási alap je­lenleg ugyanis az esedékes ráfordításoknak csak alir egynegyedét fedezi. laká­sonként legfeljebb 100 ezer forintig vehető fel OTP-hi­tel. Ezért, született olyan ja­vaslat, hogy a hiányzó összeg intézmé­nyes biztosítására a lakás­tulajdonosok — a felújítás idejére — rendelkezzenek a felújítási költség 50 szá­zalékával. A felújítási alap kialakításá­nál megkülönböztetnek maid felvonó nélküli és felvonós épületeket. Differenciálnak az épületek kora és műsza­ki állaga szerint is. Az el­képzelések. az ÉVM javas­lata szerint az épületek 15 illetve 15—30 éves koráig más felújítási alapot képez­hetnek a tulaidonosok: a felvonó nélküli épületeknél 2. illetve 3 forint négyzet­méterenként havonta, felvo­nós. épületeknél 3. illetve 4 forintot. Ezzel lehetővé vál­na. hogy a nagyjavításkor a . tulajdonosok ne kerülje­nek hirtelen nagy anyagi megterhelés elé. Ujabb szezon a konzervgyárban Megkezdődött az uborkafeldolgozás Még be sem fejeződött a a legtöbbet a külföldi meg­zöldbrosóidény a Szegedi rendelők. Konzervgyárban. máris A tervek szerint kétszázöt­újabb gépsorok láttak mun- ven vagon uborkát vásárol kához, az uborka feldolgozá-~ fel a szegedi üzem Az ap­sához. A kedvelt zöidségnö- róbb termésekből különböző vényből egyelőre naponta fűszerek hozzáadásával ké­két-harom vagon érkezik szül a csemegesavanyúság, részben a Csongrád és Bé- Szovjet külkereskedelmi vál­kés megyei áfészektől, rész- lalatok megrendelésére nagy ben pedig a gyár szállítójár- mennyiségben gyártanak művei keresik fel azokat a uborkából és paradicsomból vegyes, darabos savanyúsá­got. Néhány nap múlva kedző­dik az őszibarack feldolgo­zási idény. A tucatnyi köz­ség határait felölelő szaty­községeket. amelyek kister­melői sok év óta szinte ha­gyományosan foglalkoznak uborka termesztéssel. Fajta és nagyság szerint válogatva veszik át a ter­mést, azonban a gyárban mazj tájkörzetben — a szak­még egy gépi osztályozásnak emberek becslése szerint — vetik alá. hogy az áru ilyen közepes termés ígérkezik, vonatkozásban is megfeleljen . . . ... ,„._*, az exportkövetelményeknek. sükkaI Jobb a tavalyinál, s „ A legértékesebbek a kis mé- gazdasagok ki tudjak elégf­retű uborkák, ezekért fizetik teni a konzervipar igényeit. Rába-moforok vizsgája Befejeződött az új típusú lenőrzik, hogy a fő egysé­Rába-motorok első gyakor- gek — a hengerfej, a hen­lati próbája a grazi List In- gerpersely és a dugattyú — tézetben; a 240 lóerős szívó- megfelelnek-e az előírt mű­motort 110 órán át vizsgál- szaki követelményeknek, ták próbapadon, ugyancsak A Rába gyár az osztrák alaposan ellenőrizték a 280 intézettel közösen fejleszt ki lóerős turbófeltöltésű mo- egy új motorcsaládot, amely­tort is. Amint erről a gyár- rek öt alaptípusa és nyolc tókat értesítették, az első tagja lesz; az alapmotor 240, benyomások jók: egyik mo- a legerősebb típus pedig 350 tornál sem észleltek sem- lóerős. A sorozatgyártás a miféle meghibásodást, fo- kísérleti motorok megfelelő gyasztásuk is kedvező volt. próbáztatása s esetleges mó­A motorok próbájának dosítása után jövőre kezdő­második szakaszában azt el- dik meg. Ülésezett a városi KISZ-bizottság A KISZ Szeged városj bi- A testület második félévi zottsága tegnap. pénteken munkatervére. a megtárgya­tartotta soros ülését, Marté- landó témákra Havasi Zol­lyon. Szentirmai László, a tán, a városi KISZ-bizottság testület munkatársa jelentést titkára tett javaslatot, amit tett az elmúlt politikai kép- a bizottság elfogadott. Végül zési évről, az új politikai a közelmúltban Finnország­képzési rendszer bevezetésé- b . KISZ-es delegáció nek tapasztalatairól, majd a * 1 6 16. Szegedi Ifjúsági Napok tagjai tartottak éimenybeszá­programjáról tájékoztatott. mólót útjukról. Kanadába készül Az Egyesült Izzó Gépfejlesztési Intézetétől a Westing­house cég kanadai vállalata tavaly decemberben rendelte meg a hagyományostól eltérő lámpafelirato/.ó és minőség­ellenőrző automata gépsorokat, amelyek most elkészültek. A kél gépsor egyenként cs óránként hétezer lámpát feliratoz és ellenőriz egy kezelő felügyeletével. A képen: Próbaüzem átadás előtt. Cséuiési bemutató Ha tartják Öpusztaszeren Cséplési bemutatót rendez- tani szabadtéri mezőgazdasá­nek ma, szombaton az gi gépmúzeum egyik régi ópusztaszeri Nemzeti Törté- cséplőmasináját hozta üzem­neti Emlékparkban. Az ot- képes állapotba a Konkordia Vállalat Rákóczi Ferenc ne­vét viselő 15 tagú szocialista brigádja. A brigád — amely, nek vezetője Seres Sándor mezőgazdasági gépész — öt éve gondozza, ápolja az ópusztaszerj gyűjtemény ré­giségét. A cséplésre a szocialista brigád vállalkozott. Bemutat­ják, hogyan csépelték a ga­bonát, amikor még ismeret­len volt a kombájn. Az ér­deklődők láthatják majd a kévék adogatását. a gép ete­tését. a gabonaszemektől duzzadó zsákok elhordását, mindezt a nehéz fizikai mun­kát. amit egykor az arató­munkások végeztek. A cséplőgépet egyébként a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyárban az ötve­nes években készítették, s ez a berendezés még a hat­vanas években js dolgozott. A gép E5—42 típusú. A 42­es szám azt jelzi, hogy an­nak idején nyújtott műszak­ban negyvenkét tonna gabo­nát engedtek át rajta, ilyen teljesítménnyel dolgoztak. A nem mindennapos, lát­ványos bemutató fna dél­ellőtt tíz órakor kezdődik. Az emlékpark szomszédságában termett őszi árpát és rozsot csépelik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom