Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

(Csütörtök, 1982. július 8. 5 Vak Béla Gyulán Társaság a társtalanokért * i Hazai saitóban egyedülál- pen még csak egy vágyott, ban az, hogy valójában az A gyulai várszínház délután kezdődik a strandon. Ide vonul napfürdőzni, lubickolni az éjszakába nyúló előadások fáradalmait délelőtt pihegő, lazító színészcsapat, népség, katonaság, adminisztráció. (A belépőket is leghelyesebb már itt biztosítani, esténként le sem veszik a „minden jegy elkelt" táblát odaát, a várbeli följárónál, hol az utolsó percekben is érkeznek váratlan vendégek, akiket leültetni szent kötelességnek vallják a gondos szervezők, előzékeny propagandisták.) A medencék melletti fövenyen láttam nyújtózni Hernádi Juditot, Mádi Szabó Gábort, Kern Andrást, s futottam össze Vass Gáborral, a szegedi színház művészével — este láttam viszont a színpadon — meg a Kozával Kozaróczy Józseftel, ha valaki nem tudná; pár éve költözött át a Tisza partjáról a Körös partjára, s Békéscsaba színházának és persze a nyári gyulainak szervezője, művészeti titkára: lelkesedése, ügyszeretete a régi, bár fülembe súgja sejtelmesen, nyugdíjba készül, az idő felette is eljárt. Hazám, hazám, te mindenem. Erkel zenéje, Búnk híres áriájának ismert motívuma a játékok szignálja — miként a mi szabadtérinknek a Szeged híres város —, erre zarándokol a környék emberáradata este kilenc előtt a vártoronyhoz, de ez hangzott föl délután az uszodában ls, versenyek eredményhirdetésénél: a gyulai Erkel-kultusz mindenható. A lassan két évtizedes múltú várszínházról művészeti vezetője, Sík Ferenc arra büszke, hogy „a történelem, a mítosz és a folklór hármasságát" nemes tartalommal tölti ki, s itt „született meg az ország legkövetkezetesebb műsorpolitikájú, átgondolt koncepciójú színháza, mely országos figyelmet vívott ki magának." Dr. Becsei József, a Békés megyei tanács elnökhelyettese pedig arra, hogy „tágítva az eredetileg megfogalmazott programot, kilépve a vár falain, ma már a város több helyén tradicionális játszási tér alakult ki, s ezek az ünnepnapok utóbb nemcsak Gyulához kötődnek, összenőnek a békés-tarhosi napokkal", hogy a televízió ország-világ elé tárja a várszínházi produkciókat, melyek közül nem egyet műsorra tűznek a kőszinházak is, a határainkon kívüli magyarság lírájának fesztiválanyaga pedig — amire a szegedi tévéstúdióval szövetkeztek — idén először könyv alakban is eljut az érdeklődőkhöz, Előreküldött ének címmel kiadta a Békés megyei tanács. De fejleszthetik bármerre Gyula nyári fesztiválját, magamfajta újkonzervatív színházjárót a történelmi drámák levegője bódít a vár romantikus kőíészkében. Persze más is lehet így vele. Jelesül mondjuk a Vígszínház vezető rendezője, Marton László, hisz Székely János drámájáról, melyet most színpadra állított, jó okkal nyilatkozta: mintha ide íródott volna. A Vak Béla király sorrendben a harmadik Székely-ősbemutató Gyulán. A Caligula helytartóját még Harag György rendezte 1978-ban, két éve, később Szinetár Miklós a Hugenottákat, mely Protestánsok címmel azóta is megy a Pesti Színházban, s most a Vak Béla, amit Marton ugyancsak szeretne bevinni ősszel a vígszínházt kamarába, s amelyről Sütő Andrással szólva szintén elmondhatjuk, Székelynek „hévvel és felelősségérzettel írott drámáiból" való. Szegedi irodalomkedvelőknek, színházbarátoknak felette izgalmas textus. Pár esztendeje a Tiszatáj közölte, a szabadtéri is eljátszotta Páskándi Géza Kálmán királyát, most ennek a történelmi kornak kronológiai meghosszabbításából épül a cselekmény. Amott is, itt is látjuk a lázadó Álmos hercegnek és fiának, Bélának megvakítását, amint utódlásra alkalmatlanná teszi, kompromittálja a kálmáni hatalom és politika, ám Páskándi drámájában Álmosék ettől a pillanattól lényegében letűnnek a színről, Székely viszont azt a történelmi szituációt elemzi, amikor visszatérnek, s az 1132-es véres aradi országgyűlésen az egykori kisemmizettek bosszút állnak, revansot vesznek. Érdekes módon azonban magának Vak Béla királynak szándékai ellenére. Székely János sajátos írói intuícióinak történelemolvasatában ugyanis Béla pontosan annak a Könyves Kálmánnak egységpolitikáját akarja folytatni, melynek szellemébe, koncepciójába az ellenzék megbékítése nemcsak belefér, de | kardinális kérdés: betömni j a szájukat, ellátni földi ja- j vakkal, egyszersmind távol is tartani a közvetlen po- | litika tűzhelyétől, érezzék legalább jól magukat, ha már nincs hatalmuk többé. Csakhogy. Az ország belső politikai vonalvezetése külső körülmények alakulásának függvénye. S amikor megjelenik a láthatáron Borisz, Kálmán törvénytelen fia, mint trónbitorló, hogy külső segédleltei érvényt szerezzen igényének a koronára, ismét csatasorba rendeződik a néhai Álmos-párt, összezár, s uralkodójuknak, Bélának ellenében is — merthogy az vak, tehát önálló döntésre képtelen — leszámol a belső ellenzékkel: a külső fenyegetettség öntisztítást kíván, úgy lehet csak erős, ellenállóképes a „nemzet", ha nem osztja meg bévül a sorait, ha potenciális ellenfeleit likvidálja. Hiába kardoskodik Béla, értve-megértve elődjeinek, a történelemnek üzenetét. Rossz vért szül a pártoskodás, mindiglen bajt kavar, ha pápisták és pogányok, a hatalom kegyeltjei és kitaszítottjai mentek ölre egymással — a király békességóhajtása írott malaszt marad. A tanácsadók személyes érdekeiket is féltik, adott esetben azt öltöztetik országos érdekek halotti gyolcsába, mi lesz, ha az ellentábor föléjük kerül. családjukkal, gyermekeikkel, vagyonukkal kipottyannak a pikszisből. Székely János drámájának psradoxona tehát, hogy Kálmán ellenfele, Béla, a kálmáni politika folytatása révén kerül konfliktusba saját párthíveivel, vagyishát üzenetet hallunk: a történelem nem ismer éterien tiszta eszméket, a hatalom pártos természetű, az érdekeket ellenérdekek determinálják. • Külön misét ér Székely kemény, racionális, mégis költői nyelvezete. Figuráitól egyetlen fölösleges mondat, szó el nem hangzik, mégis kifejezően, szépen beszélnek — ideális drámai stíl ez. Hát még olyan színészek tolmácsolásában mint Lukács Sándor (Béla), Kern András (Kálmán), Gáti Oszkár (Vak Béla „szeme", barátja és elmart tanácsadója: Gellért), Tahi Tóth László, Mádi Szabó Gábor, Hernádi Judit és mások. Marton László rendezése úgy igazodik a szabadtéri előadások kötelező látványigényéhez, hogy nem tolakszik a sző hatalmának elébe. Az intimebb gyulai várban, minden esetre, teheti. Nikolényi István Hazai sajtóban egyedülálló, mondhatnám bizarr magánvállalkozást reklámozó hirdetésre lettem figyelmes a minap, nem máshol, mint lapunk hasábjain. Természetesen nem a manapság gombamódra szaporodó kisvállalkozás ténye okozta meglepetésemet, hanem a cél, melynek megvalósításába a Fortuna „fedőnevet" viselő szegedi társulás belevágott. Nem másra szövetkeztek ugyanis, minthogy házastársat, kártyapartnert, úti-sport-tanulótársat, valamint baráti társaságot keressenek és találjanak mindazok számára, akiknek mindez kapcsolatteremtőképesség, netán idő- vagy — uram bocsá' — bátorság hiányában egyedül nem megy. Az ötlet szokatlansága és természetes emberi kíváncsiságom okán jártam utána e munkaközösség létrehozása miértjének, és adom közre egy ma még talán meghökkentő vállalkozás nyílt titkait a hirdetésben hangsúlyozott diszkréció szigorú megtartásával. Mi kell egy ilyen vállalkozáshoz az alapötleten kívül? Minimális alaptőkp. Mindössze néhány ezer forint a szükséges nyomtatványok elkészítéséhez és a fogadószoba bérléséhez, néhány hét kitartás a meglepett hatósági szervek engedélyének megszerzéséhez. No persze még egy kis „plusz". Példának okáért jó emberismeret, szuggesztív egyéniség, némi pszichológiai jártasság, megértés, empátia, kitartó türelem, s az embereken való segíteni akarás cselekvő vágya. Mindez együtt a Fortuna Kapcsolatteremtő Társaság, mely csupán a szó jogi értelmében gazdasági társulás, hiszen egy fiatal házaspár vállalta magára a város — hozzájuk bizalommal és reménnyel forduló — társtalan, illetve társaságtalan lakóinak partnergondjait. Fortuna — ki ne tudná — a szerencse istennője. A társaság — jóllehet e csábítóan vonzó nevet választotta — természetesen mégsem a forgandó szerencsére bízza a kapcsolatteremtések sikerét. illetvet sikertelenségét. Szigorúan ügyfeleik igényeinek megfelelő társak után kutatnak. A „személyi adatlapon" több tucat külső és belső emberi tulajdonság sorakozik a testmagasságtól az anyagi körülményeken át az érdeklődési körig. Felsorolhatatlanul sok személyiségjegy, mely tulajdonképUj film Oroszlányi gépek marokkói íoszfátitányában Négy kamionnal indították útnak az Oroszlányi Szénbányáktól azokat a vágatbiztosító berendezéseket, amelyeket a marokkói foszfátbányák számára gyártottak a vállalat gépüzemében. Az 1980-as Budapesti Nemzetközi Vásáron nagydíjat nyert berendezést kitűnő eredménnyel próbálták kl a joussoufiai foszfátbányában, és két újabbat rendeltek. Ignatkó György, Ilyés Zoltán, Németh Ferenc. Rácz Mátyás, Varga Albert, valamint Varró Jenő bánya- és gépészmérnökök találmánya a nagy tömegtermelő munkahelyek régi gondját oldja meg. Az ilyen bányatérségekben a vágatkereszteződések a legforgalmasabb föld alatti gócpontok. Ezeken át jutnak a dolgozók munkahelyükre, viszik le a nagv súlyú gépeket, a termelés más eszközeit, és ezeken át kerül felszínre a kitermelt nyersanyag, legyen az szén, foszfát más egvéb. Egy-egy ilyen vágatkereszteződés szélessége elérheti a 4,5, hosszúsága a 6.5 métert; a boltozatra óriási kőzetnyomás nehezedik. Az új berendezés kibéleli a falat, s a legnagyobb nyomásnál is teljes biztonságot nyújt. Negyventonnányl szerkezetét elemeire szétszedve, a bánya bármelyik nontiára el tudják juttatni. A biztonság megteremtése mellett gazdaságosabbá is válik általa a termelés. pen még csak egy vágyott, de valójában megtalálható és létező ember jellemének öszszetevője. Ki-ki kívánságának, reális elvárásainak és kritikus önismeretének megfelelően jelöli meg a partnerrel szembeni igényeit. A kartonokra rögzített kívánságok irányt mutatnak a társkereséshez, melyet a megállapodás szerint a társaságnak négy hónapon belül kell megtalálnia. Ez idő alatt három partner bemutatását vállalják. Ha az első randevú sikeres, a megbízatásuk véget ér. Ha ftem, még van két alkalom a próbálkozásra. S ha netán minden találkozás kudarccal végződik, akkor mindössze annyit tehetnek, hogy az ügyintézésre befizetett 500 forint kétharmadát viszszatérítik — a valószínűleg önhibájából társtalanul maradt — ügyfélnek. Minden, törvénybe nem ütköző magánkapcsolat létrejötténél bábáskodnak. Nem keresnek viszont bronzvörös hajú, 100 centiméteres mellbőséggel rendelkező, 30 év alatti pókerpartnert idősödő úr számára, valamint telefonon rendelt, hosszú, barna hajú, lehetőleg diplomás hölgyet dubrovniki társasutazáshoz. Az első napokban ugyanis ilyen és ehhez hasonló igényekkel jelentkező ügyfelek is akadtak. Egy hét tapasztalata azonban az, hogy valójában az emberek többsége megértette, miért is született meg a Fortuna KT. Meglepő tény, hogy sok 30 év körüli fiatalember kereste fel már az első napokban az irodát. Különösen azért, mert Szegeden köztudottan több az egyedülálló fiatal nő. Jöttek olyan idős emberek — javarészt özvegyek —, akik immáron 20—25 éve élnek egyedül, társtalanul. S jelentkeztek a válási dömping áldozatai, s nem kevés, szerelemben csalódott fiatal lány. A legkülönbözőbb korosztály képviselőinek közös ismérve: a partnerrel szembeni érzelmi igényesség, és az ismerkedési kalandoktól való félelem. Az első het tapasztalata — a várakozásnak megfelelően —, hogy a legtöbb jelentkező férjet, feleséget keres, de már az első napon akadt olyan fiatalember, aki feltaláló társ után kutatott. Mivel egy jó ultipartner sem adatik meg mindenkinek, ezt bizonyítja, egy másik kívánság. Akad olyan ember is, aki kifejezetten gyűlöl egyedül pecázni. arról nem is beszélve, hogy teniszpartnert sem igen könnyű találni, különösen kezdő fokon. így fest közvetlenül a start után egy nem mindennapi magántársulás. Ha jól meggondoljuk, az ötlet nem is olyan bizarr. Kalocsai Katalin Megbízások, kinevezések Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Váncsa Jenő miniszter rektori, főigazgatói dékáni megbízásokat, egyetemi és főiskolai tanári kinevezéseket adott át. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán Gábor Miklósné főiskolai tanár főigazgatói megbízását újabb három évre meghosszabbította. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter illetékes helyettese a 'Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán Huszka Tibor főiskolai tanárnak főigazgatóhelyettesi megbízását újabb három évre meghosszabbította, Virág József főiskolai docenst a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán főigazgatóhelyettesi teendők ellátásával három évre megbízta. A júliusi Tiszatáj Színes, zenés francia film. Irta és rendezte: Eric Dionysius és Eric Mistler. Kép: Jean Francis Gontlre. Szereplő az AC DC együttes tagjai: Angus Young, Malcolm Young, Bon Scott, Phil Rudd, Cliff Williams. Töredelmesen be kell vallanom. nem szeretem az ilyen filmeket. Igaz, eddig mindössze két hasonlót láttam, mindkettő a Beatles együttes közreműködésével készült (Egy nehéz nap éjszakája és a Sárga tengeralattjáró). Csakhogy azokban a népszerű rockzene mellett volt eredeti humor, laza cselekmény, kedves figurák. A Szóljon a rock címűben viszont üvöltő zene van, mosdatlan, tetovált, izzadt muzsikusok extatikus őrjöngése, alpári szövegek, melynek fő témája a nemi aktus, a társadalmon kívüliség, az ördög és a pokol. Legyen bármilyen világhírű az ausztráliai AC/DC kemény rockegyüttes, üvöltözzön koncertjeiken néhány ezer hasonszőrű tinédzser, műsoruk nem filmtéma. Ha a kemény rock egyet jelent a pokróc-durvasággal, az idegeket korbácsoló monoton üvöltéssel és trágársággaL a halálba kergető alkoholizmussal (a szólóénekes, Ben Scott alkoholmérgezésben elhunyt), akkor nincs helye nemhogy a művészetek, de a szórakoztatás terepén sem. Angus Young. szólógitáros valóban mestere hangszerének, s elhiszem szakértő kritikusának, hogy „az utóbbj idők egyik legeredetibb és legteátrálisabb rock előadója", mégis inkább sajnálatra méltó izzasztó ugrabugrálása, fenékmutogató sztriptize, öngerjesztő előadásmódja. Az európai turné párizsi és belgiumi koncertjén készült képsorokat a szállodaszobában és ködös utcákon készített primitív nyilatkozatok kötik össze. Ilyeneket mondanak ennek a világhírű együttesnek sztár tagjai: ..Ha lesz harmadik világháború, azt én robbantom ki." Egyetlen dolog érdekel, a szex, de azt is meg lehet unni," .„Sofőr voltam, sztár lettem." „Az alkohol a legfontosabb" — és hasonló épületes megnyilatkozásokat. A film egyik külföldi kritikusa azt írta: „Becsületes, önmagát vállaló film." Ami a mondat második felét illeti, lehet hogy igaza van. Persze, ezt vállalni nem nagy kunszt. T. L, Varázsköreim címmel — több mint harminc oldalon — izgalmas interjú jelent meg a folyóirat új számában. Az élő magyar irodalom csúcsaira jutott Sütő András Ablonczy László kérdéseire válaszol. Beszél itt az^ író első színházi élményeiről, a maga korai színpadi szerzői kalandjairól, az ötvenes évekbeli megpróbáltatásokról, szerző. rendező es színész együttműködéséről — és természetesen azokról a drámákról (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán. Káin és Ábel. A szuzai menyegző), melyek a hetvenes évek egyetemes magyar irodalmának kiemelkedő alkotásai. Sütő András ii odalomeszményére is jellemző áz a gondolat, mely a beszélgetést zárja: „Az én vágyam az volt. hogy színháztermeinket olyan sokaság vegye birtokába, amelynek nemzetiségi eszmélete a kollektív sorsviselés (és alakítási szándék) jegyében radikalizálódik. Sajátosságunk — tehát önmagunk — méltóságának immár meg-meglobbanó közösségi tudatával. Ez a folyamat elindult és látható zavarba ejti mindazokat, akik történelmi közérzetünkre a nemzeti nihilizmust ajánlják régóta gyógyírként." A júliusi Tiszatáiban Csoóri Sándor, Kovács István. Pintér Lajos, Zalán Tibor. Simái Mihály és Dobozi Eszter versei olvashatók. Simái Mihály írja Ballada című versében: „lélek nélkül . a vérrel oltott mész csak mész marad." — Tisznszentmáétonba érve. Tóth Béla Balassiemlékekre bukkan. Ttt volt egykor a Losonczy-várkastélv. Balassi szerelmének, Annának lakhelye. Ez a ténv jó alkalom Tóth Béla számira ahhoz, hogv a kalandos életű költő útját fölelevenítse. — Az Örökség rovatban Demény János sorozata folytatódik. Tamás Attila Az irodaimi mű jelentése című tanulmánya azokkal a felfogásokkal száll vitába, „amelyek szerint az irodalmi, sőt a másfaita műalkotások jelentését is olyan nyelvészeti, illetve jelelméleti koncepcióknak a talaján állva lehet meghatározni. melyek a fogalmi közlést ... tekintik legfontosaobnak. az ehhez "árulónak felfogott sajátosan művészi teljesítményt pedig abban keresik, hogy a közlésnek az egyes müvekben sajátos, a megszokottól eltérő a -nyelvezete-." Kulcsár Szabó Ernő tanulmánya (Jelszerűség, teremtett világ, értelmezés) a modern regények elemzéséhez ad segítséget. A Tiszatá.l közölte néhány évvel ezelőtt Sütő András A szuzai menyegző című drámáját. A művet azóta — többek között — a budapesti Nemzeti Színház és a kolozsvári Állami Magyar Színház vitte-sikerre. A drámát most Görömoei András elemzi. A Kritika rovatban Ágh István az úiabb költőnemzedék egvik legtehetségesebb képviselőjéről, Tóth Erzsébetről ír. Déry Tibor. Örkény István és Esterházy Péter kötetét Mátyás István, Szalay Károly és Kulcsár Szabó Ernő bírálja. Lagzi István és Erdődy Gábor pedig olvan munkákat ismertet, melvek az 1848-as forradalommal és szabadságharccal foglalkoznak. A Tiszatáj júliusi számát Szabó Iván — legutóbbi vásárhelyi kiállításán szereplő — alkotásai illusztrálják. 4 F