Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

Kedd, T 982. iúlius 6. 3 Prágai pártkiildöüség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bi­zottságának meghívására fő­városunkba érkezett a prá­gai pártbizottság delegáció­ja. A küldöttséget Antonin Kapek, a Csehszlovák Kom­munista Párt elnöksége tag­ja. a prágai pártbizottság vezető titkára vezeti. A de­legációt a Ferihegyi repü­lőtéren Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagja, a budapesti párt­bizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke fogad­ta. Tanácskozás a bányabiztonságról Hétfőn, tegnap. Veszprém, nehéz geológiai viszonyok­Fejér, Zala és Vas megye kai terhelt területei kivé­bányáinak képviselői Veszp- telével — kifogástalannak rémben, a kerületi bánya- mondható. A terület bá­műszaki felügyelőségen ér- nyái úttörői a színdinamika lékelték az első félév bá- alkalmazásának is. Figye­nyabiztonsági helyzetét, lemfelhívó színekre festik Szén-, bauxit-, mangán- és a veszélyesebb gépeket, be­kőbányákban szerzett ta- rendezéseket, korszerűsítet­pasztalatokat összegezve ték a bányavilágítást. A Czintula László, a felügye- bauxit- és a szénbányában lőség vezetője hangsúlyozta: igen korszerű a föld alatti négy megyében az első fél- szállítás és közlekedés, évben lényegesen kedvezőb- Mint a tanácskozáson be­bek a baleseti mutatók, mint jelentették: a négy megye az országos átlag. A A bá nyajárások tapasztalatai sze­rint, az említett körzetben kialakított, együttesen mint­egy 380 kilométer bányavá­gat állapota, a föld alatti üzemek biztonsága —, a vár­palotai szénmedence egyes bányáiban az év második fe­lében üzem-egészségügyi hó­napot rendeznek, amelyen a munkavédelem mellett fo­kozott hangsúlyt kap a kü­lönböző megbetegedések megelőzése. Lelkendeztünk az újság­ban öt évvel ezelőtt, hogy cigányóvoda nyílt Bakson. Most azért lelkendezünk, hogy nincs már cigányóvoda Bakson. Nem arról van szó, hogy mindegy, minek örülünk, csak örülhessünk, mert az mindig jól mutat. Hogyne figyeltünk volna, amikor azt láttuk, hogy addig a cigány­gyerekek többsége megre­kedt az általános iskola leg­alsó osztályaiban, és addig maradt ott, amíg terhes, vagy túlkoros nem lett. Meggyőződésünk, hogy csu­pán szociális intézkedések­kel a cigányproblémát meg­oldani nem tudjuk, szelle­mi fölzárkózás nélkül nem Jehet előbbre jutpi. Az óvo­d^ löbbek között arra ,is váló,' hogy az iskoláskorig megtanítsa a gyerekeket kö­zösségben vagy legalább cso­portban élni. Tudtuk ugyan, mint ahogy az óvoda szer­vezői is tudták, hogy az nyok sem idegenkednek az elkülönítés nagy veszélyek- óvodától, sőt: természetesál­kel is járhat, de azt is tud- lapotnak tartják, és szívesen tuk, hogy a két óvoda gyer- hozzák gyermekeiket. Tisz­mekeit nem lehet egybe tár. hozzák, ruhájuk is tisz­ereszteni. Magyarul sem ta. A higiénia otthoni hiá­tudtak beszélni mindnyájan nyosságait nem kell pótol­a cigányok közül, a legkoro- ni, vagy nem többször kell, sabb tolmácsolt az óvónőnek mint általában. Azóta min­is. a vegyes óvodában az den baksi cigány dolgozik, első benyomások végzetesen ez a tény önmagában óriási kellemetlenek lehettek vol- változást jelent. .Azt is ész­na. Azért sem lehetett kö- re kell vennünk, hogy a fia­zös óvoda, mert még az is- fal szülőkön — még mindig kolások is úgy kezdték a jóval fiatalabbak, napot, hogy bent az iskolá- ahogy a hazai szokás ban mosdatták meg őket rint várhatnánk — fölfe­reggel, átöltöztették, dél- dezhető az iskola igen ha­után pedig visszaadták rá- tározott' nyoma: különbül juk' az otthoni gúnyát. Az akarnak élni. óvodásoknál még nagyobb Jó érzékkel> fokozatosan Ketten az "óvodából éppen az Iskolára való elő- ,kel .tették, át éúlidft , u.Té­pi n Latosan fogalmaz Bárkai Mihály, azt mondja, nem készítés ment nehezén. Azóta lényeges változások történtek. Maguk a cigá­gondoskodásra volt szük­ség. Sokkal jobb volt a ci­gányóvoda, mintha semmi nem lett volna, sok hát­rányt behozhattak a gyere­kek, de nem mindent. Egy csoportban voltak a legki­sebbek és a legnagyobbak, szüntették meg a cigány­óvodát. A sarkos fordulatok gyakran veszélyesek, a pe­dagógiában szinte mindig. Először a nagycsoportosokat vitték át a másikba, illet­ve néhány magyar gyere­Uéiiidiagiiosziiba Célműszer, kézben hordozható Miért állt le a kombájn? pet műhelybe kellene szál­— Erre a kérdésre azonnal lítani. Az ellenőrzéskor a hi­feleletet ad az a diagnoszti- bahely azonnal behatárolha­kai célműszer, amelyet a tó, megállapítható. melyik Debreceni Agártudományi panel hibája okozza az Egyetem mezőtúri mezőgaz- üzemzavart, dasági gépészeti főiskolai A tsz agroelektronikai karán fejlesztettek ki és a részlege az aratás kezdeté­helyi Magyar—Mongol Ba- ig ötven ilyen diagnosztikai rátság Tsz agroelektronikai célműszert gyártott. Ezek részlegében gyártanak. A nagyobb része 3 szolnoki berendezés az E—516-os TSZ KER útján a termelési NDK-kombájn elektronikus rendszerközpontokba ke­agyát, az úgynevezett pane- riilt. A műszer iránt az leket ellenőrzi, illetve azok E—515-ös típusú kombáino­beszabályozására alkalmas, kat gváró NDK-beli Fort­Az eszköz nagv előnye, hogv schritt Kombinát is érdek­kézben hordozható, kint a lődik. Az előzetes tárgyalá­tapsoltak neki a szülők. Az éréshez idő kellett. A változás mérhető az óvodában is: szinte nincs különbség. Látom, egyik­másik tiszta fehérben van — valóban tiszta rajtuk a fehér —, még a rikító szí­neket is kerülik. Együtt ját­szanak. A gyermekek nem ismerik a származási kü­lönbségeket, amíg meg nem tanítják rá őket. Ez a taní­tás. ebben az óvodában, azt hiszem, elmarad. Mérhető mint azonban a változás az is­sze- kola első osztályában is. Nagy a különbség. Feszülten figyeljük a ci­gányság életét, számolgatjuk a följebb jutás lépcsőit. Nagy türelem és kemény kitar­tás kell hozzá. Az a tudat is, hogy ezt a gondot a mi korosztályunknak föltétle­nül meg kell oldania, kü­lönben halmozódnak a gon­dok. és beláthatatlan kö­vetkezményekkel járnak. A fölzárkózást kicsi korban, fejben kell kezdeni. Ezt akarják a baksiak. Jó, hogy a baksi cigányok is ugyan­ezt akarják. A többség min­denképpen. Horváth Dezső E gyik-másik szavunk sok emberben érthetetlen módon jóformán csak negatív érzelmeket, rosszalló meg­nyilatkozásokat" vált ki. Ilyen szó a szab­vány is. Hallatán arra gondolnak, hogy a magyar szabványok túl merevek. ezért például nem sarkallnak új termékek beve­zetésére. De az is felróható, hogy szigo­rúságuk miatt inkább gátolják, mint ser­kentik a technikai fejlesztést. Ilyen és eh­hez hasonló megjegyzéseket gyakran hal­lani termékeink minőségét, az alkalmazott termelési technológia egyes részleteit sza­batosan meghatározó műszaki paraméte­rekről. a szabványokról. Sokan vélekednek úgy. hogy ezek az előírások (pontosabban: alkotóik) túlzott biztonsá'gra törekszenek s emiatt sok anyag, energia megy pocsék­ba. Ha általánosságban nem is helytállóak ezek a megállapítások, konkrét példát mindig találni az említett vélemények alá­támasztására. Ilyenformán jogos az az igény, hogy szükség van a szabványok fo­lyamatos felülvizsgálatára, arra, hogy idő­ről időre összehasonlítsák: műszaki előírá­saink. szabványaink összhangban vannak-e a nemzetközi követelményekkel és a hazai lehetőségekkel. Az utóbbi időszakban a kormányzat és más irányító szervek több alkalommal is foglalkoztak a szabványosí­tás helyzetével. Ezt követően intenzív munka kezdődött az érvényben levő elírá­sok elemzése, és szükség szerinti enyhítése, korszerűsítése, a felesleges kötöttségek fel­oldása érdekében. Az utóbbiak sorába tar­tozik például, hogy, mérsékelték — és el­sősorban az alapvető közszükségleti és élel­mezési cikkekre korlátozták — az úi ter­mékek forgalomba hozatala előtti kötelező vizsgálatokat. Ugyancsak enyhítették az importból származó árucikkekkel kapcso­latos vizsgálati előírásokat. Ha például egy termék (például a Grundig-lemezjátszó!) világszerte bizonyította minőségét, felesle­ges idehaza ellenőrzések sorával lassítani a beszerzést! A gazdálkodók egy része megfeledkezik arról, hogy — bár a szabványok zöme kö­telező érvényű — akad olyan előírás is. amelytől bizonyos esetekben felmentéssel vagv anélkül el lehet térni. A vállalatok nagy része — kényelmi okokból — egye­lőre nem él ezekkel a lehetőségekkel. A szabványok egyik fontos funkciója a sejk. kpzül: a minőség védelme. Mert szab­ványok írják elő azokat a követeimenye­ket, amelyek meghatározzák egy-egy ter­mek vagy technológia nívóját. „A szab­vány a minőség mércéje'' — ezzel a jel­szóval átfogó munkaprogram alapján több tárca és a Magyar Szabványügyi Hivatal szakemberei hozzáfogtak az előírások fe­lülvizsgálatához. Az elemzések kiderítet­ték: a jelenlegi árrendszer nem ösztönöz Kellőképpen a kiváló nívó elérésére, ugyan­is a gyenge és a csúcsminőség közötti árkü­lönbségben nem mindig térülnek meg a ráfordítások, s jobbik esetben sem ösztön­ző a haszon nagysága. Exporttermékeink minőségén az utóbbi időben (a sokszor em­• FF ¥ nmseg legetett okok miatt) különösen sok múlik. Ezért is szükséges tehát a szabványok kor­szerűsítése, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elemzései azt mutatják, hogy a mi­nőségi eltérések miatt esetenként tekinté­lyes devizaösszegtől esik el egy-egy vál­lalat, illetve az ország. Hasonlóképpen sok a hiányosság a belföldi szállítási szerződé­sek készítése során. Az okmányokban oly­kor például ki sem kötik, meg sem hatá­rozzák. hogy milyen minőségű termék szál­lítását vállalják, várják. Vagy ha mégis, gyakori, hogy monopolhelyzetben lévén, vagy nyersanyaghiányra hivatkozva, nem tartják be a megállapodásban rögzített mi­nőségi feltételeket. A szabványok akkor tehetnek legtöbbet a minőségi munka javításáért, ha nem csu­pán a termelési-értékesítési munka egyes részleteibe „avatkoznak" be. hanem egysé­ges rendszerbe foglalják az egészet. Erre szolgálnak például a minőségszabályozási rendszerek. Ennek legkezdetlegesebb válto­zatában a termelési folyamat végén a jó­termékeket elkülönítik a hibástól. A leg­jobban azonban akkor működik, ha a vállalatnál megtervezik (időben beszerzik a megfelelő minőségű anyagot, berendezé­seket, megfelelő képzettségű szakembere­ket foglalkoztatnak) és ellenőrzik a minő­séget. Ha ezek a tevékenységek még köl­csönhatásban is vannak egymással, integ­rált minőségszabályozási rendszerről beszé­lünk. Nem sokat ér ugyanis az a szabá­lyozás. ha megtervezik, hogy milyen mi­nőségű terméket gyárt a vállalat, de fi­gyelmen kívül hagyják a termelés felté­teleit. azt. hogy milyen gépparkkal, rvers­és alapanyag-utánpótlással, szakembergár­dával rendelkeznek. így aztán előfordulhat hogy egyik-másik gazdálkodó szervezet megfelelő eszközök híján, óriási erőfeszí­tések árán csúcsminőséget gyárt, tetemes veszteséggel. Az sem ritka, hogy a válla­latok egyszerű tömegárut termelnek, mi­közben berendezései, a rendelkezésre álló alapanyagok és a foglalkoztatott szakem­berek ennél többre képesek. Mindez arra utal, hogy a szabványok és a minőségsza­bályozási rendszerek kialakítása során a nemzetközi követelmények és a műszaki paraméterek mellett mindig számításba kell venni a hasznot, a jövedelmezőséget. M "eg nem engedhető pazarlás, ha a termék több anyagot, több energiát, több munkát tartalmaz, mint ami­re a vevő igényt tart. vagv felesleges tulaj­donságokkal rendelkezik. Hasonlóképpen a kispórolt cement előbb-utóbb az eladón bosszulja meg magát. Éppen ezért a szab­vány szerinti és a piac által igényelt mi­nőség betartása érdekében az anyagok be­érkezésétől a termelési folyamatokon át, a végtermékig, a ráfordításokat a haszon­nal. a műszaki tulajdonságokat a piaci igényekkel összevetve kell vizsgálni a ter­mék útját. A vállalati minőségszabályozási rendszerek terjedése ugyanis hozzájárul­hat a piac- és exportképességünk javulásá­hoz. a termelés gazdaságosságához. M. P. tarlón diagnosztizálja a kombájn elektronikus hibá­ját. s ezzel lehetővé teszi a hiba gyors elhárítását, anél­kül, hogy az arató-cséplő gé­sok alapján az idén nyolc­van, jövőre pedig 300 diag­nosztizáló műszerre tart igényt. Kereskedelmi tárgyalás Hazaérkezett Lőrincze Pé­ter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára, aki Bal­timore-ban részt vett a Vi­lágkereskedelmi Központok Szövetségének közgyűlésén. Lőrincze Pétert Washington­ban fogadta Richárd Lesher, az Egyesült Államok Ke­reskedelmi Kamarájának el­nöke. akivel megbeszélést folytatott arról, hogyan já­rulhatnak hozzá a két or­szág kamarái a gazdaság: kapcsolatok fejlesztéséhez. SzáiníiásleoSinlkai együttműködés Az idén a tervek szerint böző alapegységeket szállít, a Videoton és a francia a Videoton elektronikus és Thomson-cég között a koo- mechanikus alapegységek­perációban gyártott külön- kel. valamint Software-fej­féle alkatrészek, szellemi lesztési szolgáltatással fizet, termékek kölcsönös cseréje A terminálok egv részét a eléri a 240 millió forintot. francia cég megvásárolja, és A számítástechnikában biztosítja a saját piaci háló­több éve gyümölcsöző kaD- zatán keresztül a Videoton csolat alakult ki a két vál- ... , . ' ., , lalat között. Jelenleg a fran. altal exportalt termekek cia partner. a Thomson le- harmadik piaci értékesíté­ányvállalata, a Sems külön-- sét is. Egyszerűbb csomagolásban olcsóbb élelmiszerek Azonos típusú csomago- élelmiszerek és vegyi cik­lásban, fehér alapon fekete kek. de a kínálat az ország feliratos címkén a megta- különböző részein nem karításra utaló oerselyes egyenletes. Ennek okát ab­malac emblémával hozza ban látják, hogv a termelők forgalomba az élelmiszer- éii a kereskedők egy része kereskedelem azokat az úgy- "em, tar'Ja el,éagé a donek e termekek széles kö­nevezett feher termékeket. rü bevezetését, mivel ezek arneiyeket — főként egysze- az átlagosnál alacsonyabb rűbb csomagolásuk révén — nyereséget tesznek lehetővé, a megszokottnál általában Egyre többen belátják azon­8— 0 százalékkal olcsóbban ban: érdekük, hogy vásár­érusítanak. A fogyasztók rö- lóikat igényesebb és ol­vid idő alatt megkedvelték esőbb termékekkel egyaránt ezeket az átlagos minőségi minél jobban ellássák. színvonalú. kedvező árú termékeket. Ma már 12 vál­lalat és szövetkezet száraz­tésztái, édesipari termékei, befőttjei, konzerv iei kapha­ez növeli forgalmukat, s ezért a boltokból nem hiányoz­hatnak a fehér termékek sem amelyeket jelentős ré­tegek igényelnek. A Belke­tók olcsóbb áron. Néhány reskedelmi Minisztérium is üzletben a hét és fél kilós arra ösztönzi a vállalatokat, Tomi mosóport is árusítják hogy szélesítsék az olcsó egyszerűbb csomagolásban, elf imiszerek választékát, kilónként 44 forint 40 fillér A kereskedelem folyama­helyett 38 forint 90 fillé- tusán jelzi az élelmiszer­rért- iparnak a vásárlók igényeit A Belkereskedelmi Mi- s termeltető tevékenységével msztérium élelmiszer- és ve- is igyekszik bővíteni a fehér gyí cikk-kereskedelmi főosz- termékek körét. Ennek ered­táiya az egyéves tapasztala- menyeként a közeljövőben tokát értékelve megállapí. újabb tízfajta olcsóbb élei-, totta. hogy rövid idő alatt miszer kerül az üzletek pol­közkedveltté váltak az olcsó caira. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom