Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-04 / 155. szám

Vasárnap, 1982. július 4. 3 Ötszáz kilométer gondja Pestig elérne, meg vissza, és még innen is nyújthatnánk a maradékot ki, Szabadkáig. s újra csak visszafelé kanyaríthatnánk a végét a Széchenyi tér irányába — ha egy csőkígyóvá akarnánk összerakni azt a vízvezeték-rendszert. amely Szeged alatt behálózza az utcákat. S még ez is csak a fogyasztók közelébe juttató — így mondja a szakember — „közvezeték", amelyről a házba, lakásba, kertbe vivő csövek leágaznak. No. de csak játszunk a gondolattal, mert nemhogy összerakni-kiegyenesíteni. hanem így „görbén" megtartani sem gyerekjáték ezt az életadó érrendszert. melynek — csaknogy ne lehessen emberi hasonlatokkal élni — hét szíve van. Hét gépház — az a hét pedig hetven kútból szívja az éltető nedűt. S hogv miért nehéz ezt a rendszert kezelni? Mert már jóval túl van a nyugdíj-korhatáron. — Szegeden 1902 óta van vízvezeték, s a mai csőhálózatnak még sok helyütt a régi. nyolcvanéves elemei szállítják a vizet a föld alatt — mondja Szilléry László, a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat főmérnöke. — Néha a föld felett is... — Elég baj az, amikor már látszik, s nem is biztos, hogv mindig ott a hiba. ahol a vlz feltör az útburkolaton. Amíg a húsz centiméteres kavics-, a félméteres beton- és a tizenöt centis aszfaltrétegen áttörve a felszínre ér, bizony sokszor métereket „sétál". Így aztán nem csodálkozhatunk, hogy volt olyan hibajavításunk. amelyik 50—60 ezer forintba került. — Kinek? — A vízműveknek. Az utat is nekünk kell helyreállítani. — Hányszor csöng a hibabejelentő telefon naponta? — Inkább éves adatot mondók: jó kétezer alkalommal bontunk — ÍXORY javítsunk. — Hány dolgozó foglalkozik karbantartással? — ötszáz. — Ha az előbbi számot elosztom egy évre. átlagban napi öt hiba ion ki. Hibánként száz ember. Mégis van fogyasztó, aki hiába várja... — Ha ez csak számolás kérdése lenne! Sajnos, a hibák a legváratlanabb időben és persze „ütemezésben" fordulnak elő. Volt olyan helyünk. ahonnan be sem jöttek a szerelők, mert szinte egyik hiba a másikat érte. Ezt aztán megunjuk és — ahogyan az anyagiak engedik — kicseréljük a viv:etékeket. De ez már beruházás! A főmérnök szobájában afféle tárgyi bizonyítékként a ..csőrepedésekben" leginkább ludas elemek, az elágazást biztosító csőbilincsek sorakoznak. Amit mi, vízszivárgást észlelve, csőrepedésnek mondunk, legtöbbször nem a vezeték repedése, kilyukadása miatt keletkezik. Az összekötő csőbilincsek önmagukért beszélnek: az egyik végén hüvelyujjnyi vastag acélívet s másik felén tűbe lehetne fűzni. Megette a rozsda. Ha az évi 40—45 millió forintos hálózatlenntartásra gondolok, megkockáztatom, tán akkor is megérné hosszabb távon, ha ezek a bilincsek aranyból lennének. Na. de hát most éppen rövid távon nincsen aranyravalónk. Annál kisebbre sem. mint egy csőbilincs. Van viszont műanyagra! Erre cserélik ugyanis az elöregedett vascsöveket, és a ridegebb, repedésre, törésre hajlamos eternit csöveket. A kemény műanyag cső eredeti gyártója, egv NSZK-cég. 100 évi garanciát vállalt az anyagért. Ezt most már mi gyártjuk. Itt-ott gyári h'bával. így aztán még ezután sem képezik át a szerelőket mondjuk virágkertészeknek: mgg nem tett le a száz, év, de már voltak kirepedt, kipukkadt műanyag csöveknél javítani. De végül is. attól még. hogy imitt-amott kilyukad a cső. azért mégiscsak naoonta több tízezer köbméter vizet továbbít ez az ötszáz kilométernyi háiózat. Mikor, menynyit! Legutóbb. június 3-án a legtöbbet, 91 ezer 439 köbmétert, a legkevesebbet pedig június 19-én: 63 ezer 302 köbméternyit. Amennyire szükségünk van. Azt pedig a gépészeti osztály ielzőkészülékei — a vízellátás kiegyenlítését szolgáló víztornyokkal összeköttetésben — a nap minden percében mutatják, ahol Matuska János ellenőriz. Akár ezeket is bekapcsolhatnánk a tévé közvéleménykutató hálózatába: az esti csúcsfogyasztásnál néha ugrásszerűen emelkedik a víz szintje, ha megkezdődik a krimi. Addigra megfürdött a kedves fogyasztó és elzárta a vízcsapot. Jó példát reméltem a világbajnokság közvetítéseiben. Nem jött be: biztosan csak a férfiak rohannak a képernyő elé. Az asszonyok meg moshatnak. Ilyenkor nyáron, a nagy melegben, kísértő rém a vízkorlátozás. A vízművek főmérnöke szerint az eddigi legnagyobb — a 91 ezer köbméter fölötti — fogyasztást is megerőltetés nélkül biztosította a vízhálózat. s ennél nagyobbra az idén aligha lehet, számítani — hiszen, ha kánikula lehet is, kevesebb locsolóvizet használnak a kertekben, mint a palántázás utáni kora nyári időszakban. Ám ha mégis szükség lenne rá, elrendelheti a városi tanács a korlátozást. A vízmű elkészítette az ehhez szükséges tervet. Ha ez csak terv marad, jó, de addig is megszívlelendő; ahol lehet. takarékoskodjunk. S ne a házfal hűtésére pocsékoljuk a drágán megtermett vizet! I. Zs. Ecsetek és emberek Propilén, sörte, bogrács A serdületlen gyermekek felettébb pimaszok, de perBze megbocsáthatóan, mert pimaszságuk forrása többnyire mérhetetlennek is nevezhető kíváncsiságuk. A minap azt kérdezték tőlem, igaz-e, hogy a makarónit úgy készítik, hogy vesznek egy lyukat, s tésztával körbeöntik. Ezen még csak somolyogtam. Am amikor azt kérdezték, mi módon áll elő egy ecset, töprengővé váltam. Az ecsetek szegedi gyárában az üzemvezető fiatal ember, s fiatalos lendülettel kezd nekem magyarázni. — Az ecsetnek most keletje van. nem tudunk anynyit gyártani, amennyit az amerikai megrendelő igényelne. — Csodaecsetet gyártanak? — Csodálatosan olcsó ecsetet. — Propilén helyettesíti a sörtét — magyarázza az üzemvezető, s aprócska irodája faláról le is vesz egyet az ott díszlő ecsetekből. — <3 az. — Mostanság inkább a természetes anyagok reneszánszáról hallani sokat — mondom. — A hagyományos ecsetekhez Kínából importáljuk a sörtét. Abból jobb minőségű termék állítható elő, persze az ára is magasabb. — Spórolunk — ezt a több évtizede itt dolgozó szakmunkás mondia, aki a kedvemért beindítja a hüvelygyártó automatát. — Tulajdonképpen fémszalagot kellene használni, de mi hulladékból gyártjuk az ecsetek fémhüvelyét.. Kevésbé termelékeny így a munka, de kisebb az önköltség. A gép pedig ... (Üzemi körsétánk következő állomásán kiderül, mire is célzott.) Hat asszony, hat munkafolyamat, s hatan csak nyolcvan százalékát termelik annak műszakonként, minta gép, amelynek most szerelik össze a testvérét, ez a berendezés kónuszos, azaz hogy csonkakúp alakúra varázsolja a fémlapokat. Amíg mindezt elmagyarázzák nekem, eltelik némi idő, s megérkezik közben a művezető, aki már a harmincas évek végén is itt dolgozott. Surbankó kölyök volt. és bármilyen hihetetlen a ma ifjú olvasójának, nehéz fizikai munkával kereste a kenyerét. Ö fűtötte a hajdani gőzkazánt. — Sok minden változhatott itt azóta — mondom az igazán fiatalos mesternek, aki az év végén vonul majd nyugdíjba. Először csak ennyit mond: — Hűha! Másodszorra megismétli a sóhait, de aztán el is magyarázza. mire gondol. — Régen itt minden fából készült, faesztergák dolgoztak, fafúrók. Nézzen körül most... Ezt teszem. Az ecsetgyárban az elmúlt öt évben általánossá váltak a műanyagok, a modern, automata gépek. Természetesen a dolgozók száma is csökkent. Az Automatabrigád tagjai jókedvű fiatalasszonyok. Három éve alakult a közösség. — Miért csak mostanában, hiszen régebben dolgoznak ebben a műhelyben — kérdezem a brigád vezetőjét. — Mert ezek az automaták akkor álltak munkába. — És hogyan működnek. Elmagyarázzák, s szinte már majdnem mindent értek. Egy gép méretre vágja a sörtét, azt egy adagolószerkezet összefogja, a gép meg összeilleszti, belenyomja a fémhüvelybe. utána már csak az ecset nyelét kell hozzászögezni. A dolgok egyszerűek, de az az ember, aki ezeket a célgépeket kitalálta, nem lehetett ostoba — gondolom. Búcsúznunk kell, a kalauzom is siet, a beszélgetőtársak is. — Csinosak akarunk lenni — mondja az egyik mosolygós fiatalasszony. — Most avatjuk az új ebédlőt. Már több mint száz méterre járok a gyártól, de a pörkölt illata még érezhető, a főzőmester most forgatja meg utoljára a bográcsokat. P. F. A szövetkezeti tanács ülése A hatvanadik nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából — Rév Lajos elnökletével — Szolnokon megtartotta szombaton soros és egyben ünnepi ülését az Országos Szövetkezeti Tanács. Megnyitó beszédében Rév Lajos kiemelte: a magyar szövetkezetek az elmúlt év végén lezajlott kongresszusaikon meghatározták céljaikat, megújították vezetőségeiket és azóta még eredményesebben munkálkodnak társadalmi-gazdasági feladataink megvalósításán. Az ülés résztvevői ezt követően a szövetkezetek jogi szabályzatának továbbfejlesztésére előterjesztett javaslatokat vitatták meg. Az Országos Szövetkezeti Tanács szombati ülésének vitájában felszólalók mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy az önálló vállalati működéshez szükséges megalapozott döntéseket milyen módon lehet a legkörültekintőbben és a leggyorsabban meghozni. Ugyanígy foglalkoztak azzal is, hogy a szövetkezeti tagok érdekeltsége, döntésekben való részvétele hogyan fokozható. Az OSZT felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a vita alapján átdolgozott javaslatot az ősz folyamán terjessze az illetékes kormányzati szervek elé. Az OSZT végül megvitatta a Szolnok megyei szövetkezeti szövetségek megyei bizottsága által készített beszámolót a különböző rendeltetésű megyei szövetkezetek együttműködéséről, és a bizottság ennek érdekében kifejtett munkájáról. Az ülést követően a tanácskozás résztvevői megtekintették a szolnoki Skála utcát, ahol a megye ipari szövetkezeteinek termékeit mutatták be. árusítással egybekötve. (MTI) V ITA Mennyit ér a diploma? Szervezés és egyéni alkalmazkodás Remélhetőleg senki sem hiszi, hogy a diploma értéke mérhető lenne pusztán a megszerzésbe fektetett, vagy az általa tnegszerezhető anyagi eszközök mennyiségével. E visszataszítónak ítélt számok azonban mindenképpen egyfajta jelzésül szolgálnak. Társadalmunk értékítéletét tükrözik azzal, hogy egy átlagos felsőfokú végzettségű szellemi munkaerő életkeresete 35 százalékkal haladja meg a fizikai dolgozókét. Hírt adnak a kereslet-kínálat viszonyai közepette kialakult munkáltatói értékrendről akkor, amikor a két csoport gyakorlati idő függvényében vett kereset alakulását vizsgáljuk: a 30. életév alatti diplomások keresete még 20 százalékkal elmarad a hasonló korú fizikai csoportétól. Tíz évvel később már a felsőfokú végzettségűek vezetnek 35 százalékkal, a nyugdíjazás előtt álló korosztálynál pedig több mint 80 százalékkalVitatható-e a kereseti arányok alakulásának helyessége? Igen. Ellenérveink felsorakoztatása közben azonban ügyeljünk arra, hogy ezeket az arányokat nem csak a kormányzati szervek intézkedéseiben megtestesülő központi akarat, vagy valamiféle elhibázott és erőszakolt elméleti kereseti rangsor alakítja, hanem a mindennapok szükségét és lehetőségét figyelembevevő vállalati, intézményi gyakorlat is! Példaként elegendő arra gondolnunk, hogy a vállalati keretben dolgozó felsőfokú végzettségű pályakezdő ügyintézők bére az érvényben levő jogszabály szerint elérheti a 4500 forintot, keresetük ebből adódóan már az induláskor is I jelentősen meghaladhatja az (említett 4720 forintos átlai got. Azt, hogy valójában ettől több mint másfél ezer forinttal elmarad a bér, már a kereslet-kínálat nyújtotta lehetőségeket és a szakmai beválás kockázatát ismerő vállalati vezetés döntése alakítja ki. Legfontosabb követelményként mindenki számára a képzettségnek és egyéni elképzeléseknek megfelelő elhelyezkedés mutatkozik. E követelmény teljesülésének Országos találkozó Pécsett szombaton megkezdődött a kisgrafika művelőinek és gyűjtőinek kilencedik országos találkozója. Az esemény házigazdája: a kisgrafika-barátok pécsi klubja, a vidég legrégibb és legnépesebb kisgrafikai köre, amely most ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat a neves pécsi grafikusművész. a tíz éve elhunyt Korda Béla képzőművészeti hagyatékából rendezett kiállítással nyílt meg. Majd a mecsekaljai klub műhelymunkájával. kiállitásszervező és gyűjtő tevékenységével ismerekedtek a hazai és külföldi kisgrafika-barátok Két alkalmi grafikai kiállítást is rendeztek: az orvostudományi egyetem galériájában Kobi Baumgarten svájci grafikusművész, a városi könyvtárban pedig Czakó Ferenc grafikusművész munkáiból. A találkozó második napján — vasárnap — megnyitják az országos kisgrafikai pályázat anyagából rendezett kiállítást és átadják a pályadíjakat a legjobb kisgrafikák alkotóinak. (MTI) egyik alapját hazánkban a hosszú távú népgazdasági tervezés, a szakemberszükséglet és a közoktatás-tervezés szerves összekapcsolása teremti meg. A másik alapot az egyéni alkalmazkodás jelenti. A felsőfokú végzettségűek szakmunkaerő-szükséglet és beiskolázás tervezése népgazdasági szinten folyik. Ezekben a tervekben a területi elv érvényesítésének (a várható foglalkoztatási helyről, vagy annak környékéről való beiskolázásnak) néhány erőtlen kísérlettől eltekintve jelenleg nincs létjogosultsága. Sőt, egyes tervezők irracionálisnak minősítik ennek felvetését is. Szinte elkerülhetetlen, hogy az országos szinten kimunkált tervek megvalósítása során területi aránytalanság — egyes tájegységeknél jelentős szakemberhiány, másutt felesleg — keletkezzen. A probléma így egyoldalú megközelítésben elkeserítenek mutatkozhat. Figyelembe kell azonban vennünk egy lényeges elemet, mely a társadalmi tényekre jellemző a kölcsönös alkalmazkodás követelményét. Esetünkben azt. hogy egy adott és a fejlődés következtében folyamatosan változó munkahelyi szerkezetbe való beilleszkedés — a zavartalan munkábaállás — megfelelő társadalmi, gazdasági tervezés és szabályozás mellett is feltételezi az egyéni alkalmazkodást. Jobb esetben úgy, hogy a felsőfokú pályára készülők valós hosszútávú egyéni érdekeiket (elhelyezkedési, kereseti. önmegvalósítási stb. lehetőségeiket) szem előtt tartva döntenek a továbbtanulási irányról és választásukban nem az oktatási intézmény közelsége lesz a döntő motívum — pusztán azért, hogy a néhány éves képzési idő alatt megszokott, kedvelt környezetben tudjanak maradni. Rosszabb esetben — a rövidtávú egyéni érdekek előtérbe állításakor — a végzés utáni alkalmazkodás már nagyobb áldozatokat kíván. A képző intézmények székhelyén és környékén kialakult telítettségi állapot következtében a pályakezdők egy részének vagy el kell hagynia nagyvárosi lakóhelyét, vagy amennyiben ezt nem vállalja, a kényszer-alkalmazkodás másik formáját választva (mint a vitaindítóban említett példák is mulatták) végzettségétől eltérő, alacsonyabb iskolázottsági igényű munkakört kell elfogadnia. A továbbtanulási irányok arról tanúskodnak, hogy a Csongrád megyei egyetemista és főiskolás ifjúságnak legalább 12—13 százaléka döntött a jelzett rövidtávú érdekek alapján; megfontolatlanul olyan pályát választva, melyeknél maguk is ismerhették a megyén belüli elhelyezkedés majdnem „reménytelen" kilátásait. Eközben — mint látni fogjuk — jónéhánjr diplomás területnél többszörös álláshelykínálat várja a megyében vagy éppen Szegeden a végzősöket. Területünkön az ésszerűbb pályaválasztás és szakembergazdálkodás megalapozása érdekében rendszeresen foglalkozunk távlati szakemberszükséglett előrejelzéssel. A prognózisok összeállítása során szerzett tapasztalataink jelentős belső aránytalanságokra mutattak rá. Csongrád megyében a nem képzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatott diplomások aránya — munkáltatói megítélés szerint — valamivel alacsonyabb az országos átlagnál. Műszaki főiskolát és agrártudományi egyetemet végzett munkavállalóink 4 százaléka, műszaki egyetemi, közgazdaságtudományi és gazdasági főiskolai végzettségű dolgozóink 8 százaléka, mezőgazdasági üzemmérnökeink és tudományegyetemi végzettségű keresőink 11 százaléka képzettségétől eltérő munkakörben dolgozik. Ezzel párhuzamosan a gazdasági főiskolai végzettséget igénylő munkakörök 59 százaléka, a közgazdász munkahelyek tele, a különféle üzemmérnöki területek több mint egyharmada és a mérnöki állások 14 százaléka nem megfelelő képzettségű dolgozóval van betöltve! Felsőfokú végzettségű szakemberhiányunk megközelíti a 2500 főt. A megye ifjúságának felsőfokú továbbtanulási irányultsága és beiskolázási szerkezete eltér területünk jelenlegi és távlati igényeitől. A szükségestől jóval kevesebben jelentkeznek és nyernek felvételt a különféle -gazdasági jellegű felsőoktatási intézményekbe és műszaki egyetemekre. Túlzott az orientáció vala'menynyi Csongrád megyei székhelyű egyetem és főiskola felé. Mindezek nem adtak választ a vitaindító fő kérdésére: mennyit ér a diploma? Hozzászólásomban a vélt leértékelődés egyik okára, az egyéni alkalmazkodás kiküszöbölhető hibáiára kívántam felhívni a figyelmet. DR. CSANYI MATYAS, a Csongrád megyei Tanács VB Munkaügyi Osztályának vezetője Védőpajzs a kőlavina ellen A hegyekből lezúduló -kőés sárlavina ellen a kazahsztáni Dzsarkentszki-völgy városai és falvai biztos védelmet kaptak, most fejezték be egy óriási hidrotechnikai védőpajzs építését. Az Északi Tiensan hegység térképeit és légifotóit tanulmányozva és a szputnyikok információi alapján sikerült megállapítani a gátrendszer optimális helyét.