Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

8 KZDM Szombat, 1982. július 3. Törő István Nyári zápor Harc a Balatonért Dörög az ég alja felénk fut a zápor vakítón villámlik fehérlik a házsor, nagy fülét és farkát behúzza a róka, hosszú hetek szennyét csutakolja róla, madarak rejtőznek odúikba mélyen. csak a szamár áll kint egyedül a réten, és a szélfiúk sorban mind befogva, felhők kocsisorát maga után húzza, bömböl az erdő is porzik az út távol dirregve-durrogva messze jár a zápor. Mániánk a fa H

a valami nagy disznóságról szól a film, az első képek mindig fátlan sivárságot mutatnak. Ebben a környezetben nincs szerelem, nincs emberség, csak törtetés és krimi van. Jelbeszéd ez, a lelki sivárság szimbóluma lett a fa nélküli világ. A szegedi szem fákhoz szokott. A szegedi ember harcolni tud a fákért. Szegeden mégis pusztulnak a fák. A városgondnokság telefonált a napokban, hogy törik-vágiák a hársfákat Többször említette a telefonáló Rácz Jánost. Állítólag ő < zaklatja a hivatalt is. a rendőrséget is, ha fapusztítókat talál. Elmentem Rácz Jánoshoz. Vizsgáznom kellett először. Nagyszentmiklósról való, mondjam meg, miről híres a faluja. Kapásból mondom Bartókot, hogy ott ázületett, de neki ennyi kevés. Kivágom a rezet, az aranykincset említem, amit kerítésoszlopának földbeásásakor talált a szentmiklósi ember 1791-ben. Jól feleltem, kérdezhetek. Elég udvariatlanul kezdem. — Mániája a fa? — A fák. a madarak, az állatok. A természet. — És ezt mind Szegeden keresi? — Nem csak én, hanem más ls. Emlékszik maga a Tolbuhin sugárútra? Tele volt fával. És a Kossuth sugárútra? Négy sor fa volt benne. Soroljam még. Az Április 4. útja olyan volt, ha valaki leszállt a vonatról, és elindult, elámúlt. Gyönyörű, szép város volt Szeged. — Most nem az? — Fizető vendégek járnak hozzánk az ország más-más vidékéről, mind dicséri a várost megérkezése pillanatában. És mind a fái miatt dicséri, hiszen mást még nem látott belőle. Jólesik, ha mondják, de én csak azt érzem ki belőle, hogy máshol annyi sincsen, amennyi itt megmaradt. örülhetünk neki. hogy nem vagyunk még a sor végén, de ha csak az örömmel foglaljuk el magunkat, hamar oda jutunk. Legalább azt védjük meg, ami még megmaradt. — Egy ember hogyan tudja védeni? — Nem egyedül vagyok, ha valami bait látok, László Imre bácsi mindig velem tart. ö se fák. de nekünk kellene lobban vigyáznunk. — Miért nem vigyázunk? — Megváltozott az emberek magatartása. Én úgv látom, eldurvultunk. Az csak egy jel, hogv a fákat nem becsüljük, noha a mi környezetünket teszik hozzánk méltóvá. A lényeg mélyebben van. egymást nem becsüljük. Füves-virágos a Teleki utca. Minden virágért lehajolt valaki, amikor a földet felásta, amikor elültette. amikor megöntözte, amikor megkapálta, és jön az autós. rámegy a virágra. Nem fér el az úton? Hogyne férne! Vagv álljon oda. ahol elfér. Vannak emberek, akik ösztönösen irtóznak a jótól. — Tehát trehányak vagyunk és durvák? — Van köztünk ilyen is. Ha százból három lóg csak ki. már tud kárt csinálni. De csak akkor, ha a kilencvenhét eltűri. Nem igaz. hogv elfordul az ember a természettől, hiszen valósággal esedezik érte. Attól a háromtól fordul el. és úgy tesz. mintha nem is látná. Mert tudja, hegy olyan választ kap. amit nem szeret kapni: mi köze hozzá?! Tudja. hogv a fa szenved, mert ha sebet kap. egészen addig seb marad. amíg be nem gyógyul. de nem szól. mert kerüli a kellemetlenséget. Nincs erőnk megvédeni azt. amiben élünk? Ha valóban elfordulunk a természettől mindig nehezebb lesz visszatalálnunk hozzá. Fátlan volt valamikor az egész Alföld. Szeged árvízi képein is legföljebb növendék fasorok láthatók. A modern város már facsemetékkel indult. Nem tudiuk. melyiket kl ültette, mert a kényelmes utókor ennyi nevet nem tud megjegyezni. Legalább azt vegyük észre aki rongálja. És azt is néha. aki védi. H. D. E

gyelőre még lehet fürödni a Balatonban. Nemzeti kincsünk ez a tó. s örvendetes tény. hogy tavaly nyáron — az egyes hétvégeken —. több mint egymillióan tartózkodtak a partján, s egyidejűleg 300—350 ezren fürödtek benne. Rendkívül sokrétű tevékenységre, sokféle beruházásra. s valóságos küzdelemre van szükség ahhoz, hogy ez a kétmilliárd köbméternyi víztömeg fürdésre. sportolásra a következő években is alkalmas maradion, s hogy a vízminőségre 4—6 év múlva is a Balatonmária—Keszthely vonalában levő strandokon se legven panasz. A Balatont meg kell védeni. Kevesen tudják, hogv a Sió-zsilip bővítése, illetve a Sió-csatorna felső szakaszának — 1979-ben befejeződött — szabályozása mily nagymértékben járult hozzá e védelemhez: enélkül ugyanis nem lehetett volna az üdülésre alkalmas vízszintet sem tartani. A Balaton vízszintiének szabályozhatóvá tételén kívül védeni kell a partot, csökkenteni az iszaposodást. meg kell óvni a tó felületét, szabályozni a hínárvágást, fejleszteni a szennyvízcsatornázást, meg kell oldani a szennyvizek tisztítását a szennyvíziszap és a szippantott szennyvíz elhelyezését, kezelését, mindemellett vízvédelmi műveket is kell létesíteni. Ami a partvédelmet illeti, sokan aggódnak amiatt, hogy természetes tavunk előbb-utóbb medencévé válik. Nem eléggé közismert. hogv a délen kiépített és kiépítendő partvédő müvek nélkül a Balaton évente egy-másfél méterrel vándorolna arrébb, s hogy ezt megakadályozandó készült el eddig mintegy száz kilométernyi partvédő mű. Egyébként a tervek szerint a Balaton 236 kilométer hosszú partvonalából a parthossz nagyobb része — 127 kilométer — megmarad természetes állapotában. A Balatont kotorni is kell. A tóba évente átlagosan körülbelül 300—400 ezer köbméternyi ügynevezett üledékképző anyag — hordalék, por. növényi maradvány — kerül, ami .dúsítja a vízminőség romlását előidéző iszapot. Az iszaposodás a Keszthelyi öbölben a legnagyobb. A kísérleti kotrások már 1979-től folynak — eddig mintegy másfél millió köbméter iszapot emeltek ki a tóból —. s az értékelés eredményei alapján határozták meg a mederállapot és a környezetvédelem szempontjából káros — tehát kikotrandó — iszap mennyiségét illetve a kotrás további mértékét. A tó felületének megóvása érdekében korlátozták a feltöltést: 1979 óta a vízminőség-védelem és a legfontosabb üdülőterületek növelése érdekében mindössze 24 hektárnyi területet töltöttek fel. azaz a Balaton felülete ezáltal csak négy ezrelékkel csökkent. Szabályozták a hinárvágást is. s mert a hinár nélkülözhetetlen része a tó élővilágának, vágására szinte kizárólag a strandokon, a kikötőkben, a hajóutakon került és kerül sor. Kiemelt feladat volt az elmúlt ötéves tervben, s a mostani tervidőszakban is az maradt a szennyvízcsatornázás fejlesztése. A csatornahálózat a legsűrűbb népességű és legnagyobb forgalmú, településeken épült tovább. jelenlegi hosszúsága az üdülőövezetekben meghaladja a 330 kilométert. aminek több mint fele az utóbbi hat esztendőben készült el. És ez is kevés. sőt. a szükséglethez képest a hátrányt sem sikerült csökkenteni. A továbbiakban — a tervidőszak végéig — újabb száz kilométernyi szennyvízcsatorna készül: mindenekelőtt Siófokon. Zamárdi és Balatonvilágos. Boglárlelle és Fonyód. Balatonkenese és Bulatonakarattya között. valamint Balatonalmádiban. Szigligeten és Keszthelyen. Mivel a Balatont leginkább a szennyvizek veszélyeztetik, a tó egész vízgyűjtő területére átfogó szennyvízkezelési program készült. A programban előirányzott napi 23 ezer köbméternyi szennyvíztisztító kapacitással szemben 26 ezer 500 valósult meg az elmúlt ötéves tervben, az 1975. évi kapacitás megduplázódott. Idén Balatonfűzfőn újabb — napi 7 ezer 500 köbméter szennyvíz tisztítására képes — szennyvíztisztító üzemel, s 1935-ig a zalaegerszegi telep megépítésével — kapacitása: napi 20 ezer köbméter! — a tó vízgyűjtő területének egyik jelentős szennyező forrását számolják fel. A folyamatban levő fejlesztések révén a tervidőszak végére a balatoni üdülőkörzetben keletkező szennyvizek 60 százalékát lehet majd biológiailag tisztítani, három telepen kísérleti jelleggel megkezdődik a kémiai tisztítás is. A tisztított szennyvizek mintegy 40 százalékát más vízgyűjtők felé vezetik, s körülbelül 20 százaléka is csak közvetve — halastavon. lápon keresztül — iuthat maid a tóba. Mi legven a szennyvíziszappal? Ebből a Balaton körzetében naponta 600 köbméter „keletkezik", amelynek elhelyezése és felhasználása egyaránt gondot okoz. Kevés a lerakóhely, a tápanyagként való hasznosítástól pedig — néhány kivételtől eltekintve — általában idegenkednek a gazdaságok. A súlyos helyzet enyhítése céljából Keszthelyen egy szennyvíziszap- és háziszemét-komposztáló üzem épül. s az itt szerzett tapasztalatok alapján lehet majd dönteni a szélesebb körű alkalmazásról. Ezzel egyidejűleg más megoldási lehtőségeket — ilyen például a deponálásos érlelés — is vizsgálnak. Mivel a vízellátás fejlesztésével arányosan növekedett az úgynevezett szippantott szennyvíz mennyisége is. ki kellett dolgozni ennek kezelésének rendszerét. ..Bebizonyosodott" ugyanis, hogv az elszállítás és az elhelyezés adminisztratív szabályozásának alapfeltétele. hogy megfelelő „fogadóállomások" is legyenek. Az első ilyen fogadóberendezés Balatonfüreden készül, hasonlóak építése pedig lehetővé teszi majd a nem csatornázott üdülőterületek szippantott szennyvizeinek kezelését. Elkészült a Balaton felé tartó vizek, vízfolyások rendezési, szabályozási terve is. amely az e vízfolyások által szállított szenvnvezőanyagoknak a tótól való távoltartását célozza. E terv legjelentősebb részének megvalósítása — a Kis-Balaton helyreállítása. vízvédelmi rendszerének megépítése — már 1981-ben megkezdődött. Ez eddig — a tervezéssel egvütt — mintegy ötvenmillió forintot emésztett fel. idén további 84 millió forint építési munkára kerül sor. Ugyancsak megkezdődött a hasonló célt szolgáló marcali vízvédelmi tározó építése, amit 1985-ig be is fejeznek. A VI. ötéves terv végéig sor kerül a déli berekvizek rendezését-szabályozását szolgáló Keleti-bozótcsatorna rekonstrukciójára is. A harc a Balatonért folyik tovább. A cél az. hogv a vízminőség romlási folyamata lelassuljon, s hogy ez a folyamat a későbbiekben még megfordítható legven. A. G. Andrássy Lajos Atlasz válasza Köszönöm késő-leveled s köszönöm, hogv őszintén írtál, országossá lett gondokon: magad baján, hogy nékem sírtál . . Vigasztalót nem irhatok: magam világnyi terhet érzek vállaimon — s a csúz kikezd: látod, remegnek már e térdek ... tudja elviselni, hogy tépik a hársfákat. Megyek a napokban a Lechner tér sarkán, látom, csúnyán össze van törve a hársfa. A Sóhordó utcában karvastagságú ágat látok a földön. Jövök haza. ellepték a Teleki utcát a virágszedők. Törik az ágakat. — Szólt nekik? — Meg is kaptam azonnal a választ: mi köze hozzá? — Ténvleg: mi köze hozzá? — Csak annvi. hogv én is ennek a városnak a lakója vagvok. És jó pár fát mi ültettünk. Fogtam a telefont, fölhívtam egv ismerős őrnagyot a rendőrségen. Segítsen, de hamar. Itt is volt az URH azonnal — Megnvugodott? — Nem. Ha jól belegondolok itt nem a rendőrségnek kellene segítenie Jó. hogv segtt mert ha a rendőrök se tesznek semmit, akkor hamarabb pusztulnak a N

apóleon a velencei Szt. Márk teret Európa szalonjának nevezte. Rómában a Gianicolo-dombot lehetne így hívni. Ezt Martialis római költő :s igazolja: „Innen nézd meg a hét fejedelmi halmot, innen ítéld meg Róma egészét." Akár úgy tesszük meg a domb lábától a tetejéig tartó egyórás utat. mint a természet barátja, akár úgv. m'nt a szép rajongója, akár a múlt és a történelem szerelmeseként. itt mindent bőségesen megkapunk. Bárhonnan indulunk is el a domb tetejére, eljutunk arra a hatalmas térre, ahonnan legszebb a kilátás Rómára. Előbb azonban a világ legimpozánsabb lovasszobra parancsolja magára a tekintetet: hatalmas gránit talapzaton áll Giuseppe Garibaldi 1895-ben felállított lovasszobra. Nem meszsze tőle felesége. Anita Garibaldi bronzszobrában gyönyörködhetünk. amelynek tövében volt egykor eltemetve, de hamvait most temető őfrzl. Garibaldi hét méter magas lovasszobrát szemlélve — amint ül a nyeregben és büszkén tekint Rómára, rohamra induló 55 Rómáról jut eszembe... A Gianicolo-domb 55 mellékalakjaival —. lehetetlen, hogv eszünkbe ne juttassa az élő Garibaldihoz fűződő naidani reményünket hogv ..maid hoz Kossuth tisztát. Türr Pista meg puskát. éljen Garibaldi!" Tovább sétálva. az .olasz egység" nagyságainak mellszobrai fehérednek elénk, tipikus múlt századbeli vonásaikkal De minket itt. a Gianicolodombon az irodalom is érdekel, idézzük hát fel Tassót. aki a mi Zrínyi Miklósunknak költői mintaképe volt. Torquato Tasso hányatott életét az udvar ragyogása és a kolostorok csendje közepette töltötte. Mindig visszavágyott azonban kis Sorrentójába, hogy viszontlássa nővérét, és zaklatott lelke megpihenjen. Nyughatatlan természete és hirtelen haragja ismeretes volt. Mindez gyönge idegzetének köszönhető, hisz a költő beteg volt. és egyik rögeszméje állandóan gyötörte, miszerint a ferrarai herceg üldözi őt. Vallási kételyek is kínozták mindaddig, míg elméle elborult. A ferrarai feiedeiem ióindulattal volt iránta, úgvanynyira. hogy egyik dührohama után nem haragudott meg rá. hanem mint elmebeteget, a Szt. Anna-kolostorba zárták, amely ma egyetemi klinika, és ahol méa ma is mutogatják a Tasso börtönének nevezett kis fülkét, amelvet Lamartine francia költő megénekelt. és amelybe állítólag a különc Byron önként elzáratta magát, hogy ott a „Megszabadított Jeruzsálem" költőjének szelleme szállja meg. A körülbei 7 évig tartó zárka után Tasso kiszabadult, de állapota nem javult. 1594-ben Romában a Capitóliumon költővé koronázták. de utána már nem hagyta el soha többé Rómát. A Gianicolo-domb északi lejtőién 1435-ben alapított. szép. reneszánsz boltíves, a viláa legkisebb kerengőiű kolostorába vonult vissza, amelynek falán Stendhal megjegyzése körülbelül így hangzik egy márvánvtáblára írva: olyan szép. hogy ide meílhalni is érdemes eljönni. A kis kolostorból kijőve, ma is mutatják azt a helyet, ahol a szerencsétlen költő legszívesebben tartózkodott: a szerpentinút egvik kanyarulatánál, egv amfiteátrum romjai között, ahol a kolostor szerzetesei ma is szívesen medi'álnak. Itt áll most is a kiszáradt tölgyfa, melv alatt üldögélt, és amelyre ez van írva: Tasso tölgyfája. A szoba, melyben beteg elmével tengődött, őrzi személves tárgyait. Mikor utoljára a Tasso-múzeumot megnéztem, büszkén állapítottam meg. hogv a múzeum vendégkönyvében főleg magyar nevek vannak beírva. TlMARNÉ MAKKAR ERZSÉBET