Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BÍZOTT S Á GÁNAK LAPJA mo VÍIÁOROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Üzletkötések, sikeres bemutatók A lengyel kiállítók tájékoztatója a vásáron — 3 millió dolláros szerződést írtak alá — Az élelmiszeripar ajánlata A Szegedi Ipari Vásár tegnapi, csütörtöki napját egy jelentős üzletkötéssel kezdték. A szabadkai és a szegedi vásárok történetében ez volt a legnagyobb kom­penzációs ügylet, amelynek export-, illetve importértéke kereken 3 millió dollár. A jugoszlávok bútorokat, élel­miszeripari termékeket, ita­lokat. a magyarok pedig porcelánárukat, rádióakusz­tikai cikkeket és edényeket szállítanak többek között. Az üzleti tárgyalások- természe­tesen tovább folynak a ma­gyar és jugoszláv határ men­ti árucsere területén, és az áruházi csereügyletekben. A lengyel kiállítók képvi­selői Krystyna Pitak. a lód­zi Textil impex osztályveze­tője és Hanna Durys külke­reskedő arról adtak számot az úiságíróknak. hogv a szegedi vásár számukra hasz­nos. Eddig már egy szerző­dést aláírtak a Szeged Nagy­áruházzal. kölcsönös árucse­réjük értéke 40 ezer rubel. A lódzi külkereskedelmi cég valójában egyeduralkodó a lengyel áruházak textil- és konfekciótermékeiben. El­mondták. a szegedi vásár jó alkalmat biztosít számukra, hogy a jelenlevő jugoszláv kiállítókkal üzleti kapcsola­tokat teremtsenek. Kecseg­tető tárgyalásokat indítottak áfuházi árucsere érdekében a Textil Zágráb céggel. — Örömünkre szolgál — mondták —. hogy a testvér­városi kapcsolatokban hoz­zájárulhatunk a" Lódz és Szeged közötti barátság és természetesen a gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítéséhez. Üiabb állomása lesz e kapcsolatoknak a Lódzban októberben meg­rendezésre kerülő magyar napok, amelyre szegedi kül­döttséget is várunk. A lengyel pavHon mellett állítja Ifi termékeit egy má­sik textilipari vállalat. a KSZV. Reprezentatív bemu­tatójukon a közönség első­sorban farmeranyagaikat, a csillámló diszkószöveteiket, a márkás vadászöltönyöket ..mustrálgatja", de a szak­emberek hosszasan elidőz­nek a pvc-ponwák és a rachel „lyukas" szövetek, anyagok körül is. Ez utóbbi hálószerű termékek kitűnő­en alkalmasak a mezőgazda­ságban. üvegházak vtrag- es zöldségkertészeteiben is. Di­cséretes, hogy a KSZV ter­mékeiből készített farmer­nadrágokat a helyszínen a Komplett Kereskedelmi Vál­lalat árusítja. Kissé eldugott helyen, az O pavilonban mutatkozik be awr ELCO (a korábban VBKM-nek ismert nagyvál­lalat egyik mostanában ön­állóvá lett gvára). Plakát.iai­kon gyönyörűséges régi lám­pákat látni, a korabeli gáz­lámpáktól az utcai világí­tásra szolgáló lámpákig. So­kan meg jegyezték: milyen kár. hogv mostanában nem készítenek olyanokat. Termé­szetesen az ELCO bemuta­tott cikkei .érdéklik a szak­embereket. íróasztalokra ter­vezett és gyártott lámpáik praktikusak. Hogy van bőven enni­és innivalónk, arról a vá­sárlátogatók nap mint nap meggyőződhetnek. Arról ts. hogy miért! Kezdjük a nézgelódést fnindjárt az elején. Belépve a kapun a nagyüzemek ha­talmas gépei már sejtetik, hogy a bő termést elsősor­ban az okos géneknek kö­szönhetjük. Nélkülözhetetlen segítői a mai gazdálkodók­nak. A vásárhelyi mezőgaz­dasági gépgyár termékei nem reprezentánsa ufrvan áz egész gépesített mezőgazda­ságnak. de néhány hasznos gépet bemutatnak. Az agárdi AGROKOMP­LEX Mezőgazdasági Kombi­nát lignitpernyés és szélmo­toros tábori ellető .karámja a szakemberek szerint OIQSÓ és hasznos. A vásáron elő­ször bemutatkozó ipari kö­zös vállalkozás főleg egy­szerű. fából készült istállók, ólak összeállítására vállal­kozik Mint mondották az üzletkötésre fölhatalmazott képviselők: eddig inkább csak P vásárlátogatók kí­váncsiskodtak. a szakembe­rek későbbre halasztották az ajánlatok megtételét. Külön­ben az állattartók kívánsá­gán kívül még hétvégi háza­kat és más szükséges éoü'e­téket is terveznek, és építő­nek rétegelt, ragasztott fá­ból. Többek között a szege­di termáluszoda kupolájához és az óous7taszeri emlék­park bejáratához is az agár­diak termékeit használták. Aki szentel pár percet az idejéből, mindjárt bepillant­hat az élelmiszeripar „bo­Elsősorban a háziasszonyokat vonzza az élelmiszeripari termékbemutató Ganz-motorvonatok úton Új-Zélandba Elhagyta az országot a Ganz-MAVAG új-zélandi megrendelésre készített 44., egyben az utolsó motorvona­ta. Az összesen több mint egymilliárd forint értékű szerződésnek határidőre, két és fél év alatt tettek eleget. Mivel a motorvonatok az itthoni hagyományoktól el­térően keskeny nyomtávú sínpályára készültek, a sze­relvényeket úgynevezett ven­dégvázon Rijekába vontat­ták, ahonnan az utolsó szál­lítmányt néhány nap múlva behajózzák. A speciális fu­varra egy japán társaság vállalkozott. A vonatok több hetes út után érkeznek meg a megrendelő országba, ahol átszerelik azokat, majd meg­kezdődik a bejáratásuk. A Magyarországon készült sze­relvények közül már 11 üzemel Űj-Zélandban, elő­városi vonatként Ezek a járatok a mi HÉV-szerelvé­nyeinkhez hasonló szerepet töltenek be. • A Ganz-MAVAG ajánlatá­val 1979-ben nyert verseny­tárgyalást e vonatok szállí­tására. A Ganz-MAVAG ritkán jut hasonló nagy megrende­léshez. Nemrég kötöttek szerződést 38 mozdony bang­ladesi és 20 mozdony tuné­ziai exportjára. Űj-Zéland továbbra is jó piacnak ígér­kezik. s máris tárgyalásokat kezdtek újabb szerződéskö­tésről. (MTI) szorkánvkonyhájába". Az állami gazdaságok például mintát állítanak a piacra­valókból. KépekrőL megis­merhető a mezőhegyest mé­nes. a pankotai tehenészet, s tabló adja hírül, hogy a hosszúhegyiek 8 ezer 984 hektáros birtokán 1440 hek­táron szőlő terem, amelyből 240 ezer hektó bort 'és 14 millió palack pezsgőt érlel­nek évCnte. A Dél-alföldi Baromfifeldolgozó Vállalatok társulásának hűtőpultjaiban az ízlésesen csomagolt deb­receni pulyka, szentesi liba. kecskeméti kacsahúsok lát­tán rögtön kedve támad az embernek a tévében is rek­lámozott bontott csirkére. Hasonló az érzése a sze­gedi szalámigyár termékei­nek gusztálúsakor. Nemcsak a nagydíjat nyert tápéi má­jas. dorozsmai nyelves és szegedi húskrém, hanem a füzérekben lógó szalámik, a kerítésnek is fonható kolbá­szok. a húsboltokból ismert fölvágottak sokasága - is szí­vesen asztalhoz ültetné a vásári vendéget. Amint azt Lobkovitz Sándor igazgató­helyettes elmondotta, a si­ker alánja, hogy a termelők időre meghizlalták a vágóra szánt jószágokat és a hente­sek se tétlenkedtek. Már a kereskedőkön múlik, mennyire tudja tartani ma­Nagy László felvételei A lengyel textilipari kiállítás egy részlete gát a szegedi szalámigyár termékeivel a világpiacon. A húshoz kenyér és süte­mény is dukál, s abból is láthatunk bőven. A Szegedi Sütőipari Vállalat a kettőt össze is kombinálta. Bele­sütötte a virslit a kiflibe és úgy ajánlja a vevőknek. Hétvégére víkendkenyeret. vendégmarasztalónak pedig húsoskiflit és sós-sajtoslapo­kat, a rétesek, fánkok mellé. Arról is megyyződhetnek az érdeklődők, hogy a tészta­bőség a kutatóktól ered. A szegedi nemesítők most is foliratkoztak a nyertesek lis­tajára a jó fajta búzával és napraforgóval. Azért, hogy legyen mit tenni a tepsibe, sütőbe. A tálba valóért kap­tak . elismerést a mai mol­nárok. A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipári Vállalat a háziasszo­nyokon és az üzemi kony­hákon szándékozik segíteni. A dóci üzemben olyan pa­nír-, fánk-és gombócporokat készítenek, amelyekkel gyors és kényelmes az ebédkészí­tés. A szójaliszttel dúsított, paragrafusjelhez hasonlító, briós szinte piUanatok alatt elfogy. Ha már az ételek pará­déjánál tartunk, illik szót ejteni a télire valókról is. BeíóUeis, savanyúságok gar­madát mutatják be a kon­zervgyárak. Ugyancsak bő a választék az előre készített ételekből. A kecskemétiek inkább a kisbabás szülőkre gondoltak, míg a szegediek a húsos ebédeket kedvelőkre. De választhattak a fogyni szándékozók és a diétára kényszerülők is. A tejipar ajánlatát nem nagy bölcsesség eltalálni: igyunk minél több tejet. Szándékuk még, hogy egész­séges életmódx-a kényszerítik a súly fölöslegre hajlamos magyarokat. Túrót, tejfölt, s rengeteg sajtot javasolnak most is. mint máskor. Bar a csalafintaságra hajlamos ember söröscímkét ragasz­tott a tejivásra invitáló pla­kátra, mégis megjegyezhet­jük. a tejtermékek bemuta­tójának se kisebb a sikere a többinél. Az inni vágyók ma még inkább a pincegaz­daságok kirakatai felé tar­tanak. ahol is a jónevű bo­rok mellé gyümölcsleveket, üdítőitalokat is raktak. A Borgazdasági Vállalatok Tár­sulásának kiállításán mond­ták, hogy most még a gyen­gébb bornak se kell cégér. A mankapadtol a ilerei Az ipari termelés és áru­ellátás egyik régóta jellem­ző hibája, hogy a nagy mennyiségű árucikkek előál­lítására szakosodott és arra képes termelő üzemeknek nem éri meg kisebb szériá­ban gyártani. Az egyik gaz­daságpolitikai tanácskozáson keserű iróniával kifakadva egy felszólaló azt mondta, ebben az országban könv­nyebb atomrakétát gyártani, mint 22-es füstcsövet. Mint minden túlzó hasonlat, ez is sántít ám annyiban minden­képpen igaz, hogy a nagVr ipari termék-előállítás óha­tatlanul eredményezi bizo­nyos hiánycikkek létezését. Évekkel ezelőtt ezt ismer­ték fel azok a szakemberek, akik létrehozták a Kisipari Termeltető Vállalatot, hogy elsősorban az áru-előállítás •foghíjait" pótolják. Mint Bögre Gyula. a Kis­ipari Termeltető Vállalat igazgatója elmondta, a KTV a 27 évvel ezelőtt alakult Kisipari Exporttermeltető Iroda átszervezésével 1968­ban fordult a belföldi piac felé. A kisiparos szakma szinte valamennyi ágazatát egységbe fogó. valóiában menedzseriroda — illetve most már vállalat — kapcso­latot épít ki a kisiparosok és a kereskedelmi megren­delők között, és a piaci igé­nyek. valamint a kooperáci­ós kapcsolatok bővítésének eredményeképpen ma már megbízást ad kisiparosnak, hogy nagyvállalat megrende­lését teljesítse, ugyanígy a nagyvállalat is adott eset­J ben dolgozhat kisiparosnak. Bármilyen furcsán hang­zik is az előbbi megállapí­tás. igaz. mert a rugalma­san dolgozó vállalatnak az elsődleges cél — minden módon — a iövedelmező üz­letek megkötése, és a piaci igények minél jobb kielégí­tése. S hogy ez a piac mit igényel, arra csak néhány példát: a műszaki nagyke­reskedelmi vállalat cikklis­táján tavaly hiányzott az ásó. kapa és még néhány kerti kéziszerszám. Ezekre a KTV felvett megrendelé­seket, szerződést kötött olyan kisiparosokkal, akik­nek ezt megérte készíteni, és így a kereskedelemnek egy „hiányciikkcsoporttal" kevesebb lett az amúgy is terjedelmes listáján. Más esetben a rugalmas piacku­tató vállalat felmérte, hogy egyes ipari szerszámgépek felújítása megoldatlan. Ezek­re is kisiparosoknak adott megbízást, s többek között Csongrád megyében is van­nak. akik u KTV-vel szerző­désben. állami vállalatok ré­szére varázsolják újjá a ki­öregedett szerszámgépeket. A változatosságot. amely a vállalat tevékenységét jel­lemei. jól érzéké'teti. hogy az olvan egyszerű termékek előállítása, mint az említett kerti szerszámoké, jól meg. fér az olyan bonyolult be­rendezések gyártásával (gyártatásával), mint a ma­gvar szabadalomként Algé­riába exportált kórházi sze­métégető kemence. A KTV egyébként mintegv 30 kül­kereskedelmi vállalattal áll állandó üzleti kapcsolatban. Egyebek közt erről is esett szó azon a tanácskozá­son amelyet tegnap. csütör. tökön délután Szegeden. a KIOSZ megyei titkárságá­nak szervezésében. a KIOSZ tanácskozótermében rendez­tek. Budai Antalnénak. a KIOSZ megye; titkárának megnyitója után. Bögre Gyula ismertette a vállalat tevékenységét, működésének területeit és eddigi eredmé­pyeit. Többek között el­mondta, hogy jelenleg mint­egy 3 ezer kisipari műhely, lyel áll a vállalat kapcso­latban és az 1981. gazdasá­gi évben 18 ezer szerződést kötöttek, s az együttes ter­melési értékük meghaladta az 1 milliárd forintot. Ezt követően Tóth József. a KTV békéscsabai kiren­deltségének vezetője (ehhez a kirendeltséghez tartozik Bács-Kiskunnal eg.vült Csongrád megye is) elmond­ta. hogv a Csongrád megyei kisiparosok, akik jelenleg öl­vénen állnak szerződéses vi­szonyban a vállalattal, a hú­rom menyére előirányzott 34 millió forintos termelési értékből 18 milliót produkál­tak az elmúlt évben. Ez egyébként azt is jelentette, hogy a vállalat árbevételé­hez 11 millió forinttal járul­tak hozzá. A tegnapi ta­nácskozáson élénk eszmecse­re qlakult ki a vállalat kép­viselői és q meghívott kis­iparosok között, akik rész­ben már colgoznak a KTV­nek. részben pedig azért jöttek el. hogy a cég tevé­kenységét bővítsék saiát munkájukkal. 72. évfolyam 177. szám 1982. július 30., péntek Ára: 1,40 forint « * *• • k

Next

/
Oldalképek
Tartalom