Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

2 Kedd, 1982. július 29. A Minisztertanács megtárgyalta Hl agráripari egyesülések tapasztalatai és továbbfejlesztésük feladatai A szovjet közlekedés problémái A macrar agrártermelésben a gazdasági együttműködés sokféle formája alakult ki. és működik eredmenyesen. A termelési szerződések és rendszerek, a gazdasági társaságok és közös vállalatok, a tudományos termelési társulások széles körű lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek a számukra legelőnyösebbet válaszszák. illetve alakítsák ki. A gazda.sagi együttműkiidés 1976-ban új formával gazdagodott. A Hajdúsag élen járó mezőgazdasági nagyüzemei ás élelmiszeripari vallalatai agráripari egyesüles alakítását kezdeményeztek. Példájukat rövidesen követte a békéscsabai, a kalocsai és a szigetközi agráripari egyesülés megalakulása. A négy egyesülésben 65 mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodó szervezet vesz részt, területük 270 ezer hektár, termelési értékük 1981-ben meghaladta a 2« milliárd forintot. . A tapasztalatszerzés céljából megalakult agráripari egyesülések egy-egy tájegysegben a termelés komplex összehangolását, a termelőkapacitások jobb kihasználását. a termelőberendezések tervszerűbb területi elrendezését, a termelés hatékonyságának növelesét, a gazdálkodásban meglévő különbségek csökkentését tűzték ki célul, ennek rendelték alá koordinációs, termelő és szolgáltató tevékenységüket is. Az eltelt fél évtized alatt az agráripari egyesülések eredményesen dolgoztak: termelési értékük 5 ét> alatt 79 százaiékkálm nyereségük 93 százalékkal növekedett. Fej 1 ödésük., Ütorié.y. ,t*rnj*tosí mutatóik alakulása jobb, mint a megalakulás előtti időszakban, vagy a hozzájuk hasonló más körzetekben, de hatékonyságban még nem érték el a kívánt szintet. Az egyesülések mezőgazdasági nagyüzemeinek 61 százaléka magas színvonalon^ gazdálkodik. A termésátlagok lendületes növekedése mellett — bár még nem kielégítő mértékben — csökkent a gazdaságok közötti különbség. A nagyüzemi tevékenységgel együtt szélesedett a háztáji gazdaságok termelésének szervezése is. Az agráripari egyesülésekben folyó termelés alapegységet ét meghatározói továbbra ls az. önálló gazdálkodást folytató nagyüzemek. Terveik, fejlesztési •koncepcióik összehangolása, az egyes szakmai, ökonómiai elemzése, az anyagi és szellemi erőforrások összefogása elősegítette a termelési lehetőségek jobb kihasználását, az alapanyag-termelés és -feldolgozás nagyobb összhangját, a párhuzamos kapacitások létrehozásának megszüntetését. Az egyesülések közös vagyonának értéke eléri a 2 milliárd forintot A kezdeti időszakban még túlzott beruházásokra törekedtek, de az utóbbi években a szolgáltatásokra is nagyobb figyelmet fordítanak. Az elhatározott beruházások rövid idő alatt, és jó minőségben készültek el. többségük ma már nyereségesen működik. Egyesülésenként többféle szolgáltatás alakult ki. és segíti a taggazdaságok munkáját. Elsősorban ez tette lehetővé, hogy az 1981. évi eredmények alapján a taggazdaságok vagyoni betétjükre átlagosan több mint 16 százalékos nyereséget kaptak. Ez azonban egyesülésenként nagy szóródást t?kar. rí.;.. Az agráripari egyesülések önkormányzat alapján, s/ük létszámú ügyintéző szervezettel működnek. A testületek mind alkalmasabb fórumai az érdekek egyeztetésének. a közös fejlesztési koncepciók kialakításának, elősegítik a magasabb szintű közösségi gondolkodást, az egymás ügyei iránti felelősséget. A taggazdaságok legjobb szakembereiből alakult szakbizottságok egyegy termelési ág átfogó elemzésével, a legjobb módszerek ajánlásával segitik az eredményesebb termelést. Az együttműködésben tovább fejlődött és erősödött az élelmiszer-termelés vertikuma, bár még nem éri el az alapításkor kitűzött színvonalat. Három egyesülésben az élelmiszeripari feldolgozás alapanyag-szükségletének döntő hányadát egyesülésen belül állítják elő. Az árutermelés tömegének növelése mellett nagy gondot fordítottak a minőség javítására is. A négy agráripari egyesülés fejlődése az eredmények ellenére differenciált. Ennek nemcsak a termőhelyi és infrastrukturális adottságok, hanem a termelési szerkezetben, a személyi és tárgyi feltételekben meglévő különbségek is az okai. Az eddigi tapasztalatok alapján a Minisztertanács megállapította, hogy az agráripari egyesülés mint a gazdasági együttműködés új, fejlett formája alkalmas egy tájegység agrártermelésének összehangolására, a gyorsabb ütemű növekedés elősegítésére. Ezért a kísérleti szakasz lezártnak tekinthető. Továbbra is elsőrendű feladat a négy agráripari egyesülés munkájának javítása, a köztük meglévő differenciáltság mérséklése, a hatékony munka feltételeinek kialakítása. Nem kevésbé fontos a testületek munkájának erősítése, olyan érdekeltségi rendszer alkalmazása, amely fokozatosáh " elősegíti az alapanyag-termelést és -feldolgozást. Sokat kell még tenni az egyesülésen belüli két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztéséért, továbbá a szolgáltatások bővítéséért is. (MTI) Lehetek őszinte? Meg kell tanulni Azt mondják, az őszinteség a veje autószerelőnek ta- Miért? Vannak dolgok, amierehy. Nem akarok vitat- nul. de nem jön ki jól a ről az ember soha nem bekozni erről a nézetről, de mesterével, a kisebbik fia szél őszintén. Magánügyek is, az az érzésem, mégis csín- válik, a nagyobbik nősül — közügyek is. Beszélni beszél ján kell vele bánni. Lehet Nagykanizsán már azt is róla, felét-harmadát elmondaz őszinteség sértő, tolakodó, tudtuk, hány disznót öltek ja. esetleg megalázó is. hetvenkettöben, és milyen Félmegoldás ez, de néha Lássunk egy példát: éve- fehérneműből állt a lánya talán szükséges. Mert az ket. évtizedeket gürcöl va- hozománya. Mit mondjak: őszinteség nem veszélytelen laki valahol, egész életét a munkájának áldozza, aztán hosszú, fárasztó utazás volt eszköz, meg kell tanulni, hokieül, hogy mások már job- van a maga helye és ideje, ban csinálják nála. Meg le- Az őszinteségnek is. Ezt nem Hát igen. mindennek meg- gyan bánjunk vele. Bencsik Gábor Szállítás tízezer kilométerre A gazdaság „kiszolgáló" iparágait a közgazdászok a termelés infrastruktúrájának nevezik. Ebbe beletartozik a közlekedés és kereskedelem minden ágazata, a raktárak és tárolók hálózata, az információs szolgálat. A termelés infrastruktúrájának fejlesztése ma az egyik legérzékenyebb pontja a szovjet gazdasági életnek. Az infrastruktúrában tükröződik a társadalmi termelés hatékonysága. Nézzük meg például a közlekedést. Egy olyan országban, amely keletről nyugatra 10 ezer kilométer, északról délre pedig 5 ezer kilométer, a távolságok legyőzése mindig a legfontosabb kérdés volt. És bár a közlekedési útvonalak hálózatának hossza meghaladja a 2 millió kilométert (nem tekintve a hajózó utaltat), a Szovjetunió közlekedésében még sok a megoldatlan probléma. Csak egyike a jövőben megoldásra váró feladatoknak az új lelőhelyek megközelítése. Az európai ré6zen található nyersanyagés fűtőanyaglelőhelyek kimerülése az országot arra kényszeríti, hogy bányászatát Keletre és Északra telepítse, ahol a közlekedési hálózatot gyakorlatilag a semmibői kell előteremteni. Tyumenyben például egy tégla egy rubelbe , kerül, mert helikopteren kell odaszállítani. Ma a Szovjetunióban a népgazdaság beruházásainak csaknem egytizedét a közlekedés fejlesztésére fordítják A következő öt évben 4 ezer kilométer vasúti pályát, több tízezer kilométer közutat. és több mint 60 ezer kilométer gáz. és olajvezetéket építenek. Ezek az új útvonalak természetesen nem oldják meg a Szovjetunió összes közlekedési problémáját. Nemrégiben például a Pravda írt arról, hogy a kellőképpen Ö6sze nem hangolt fuvarozási tevékenység miatt időnként a vonatok és tehergépkocsik egymással ellenkező irányba szállítják az ugyanolyan rakományok millió tonnáit. Vagy például a vasútvonalak rendkívül zsúfoltak, míg a folyami flotta lehetőségeit nem használják ki. Az infrastruktúra más ágazatai is hasonló gondokkal küszködnek. Például a Szovjetunóiban most átalakítják a raktározóhálózat szerkezetét: több helyen alkalmaznak majd számítógépet. az ágazatok között pedig ellátó szervezeteket alakítanak. Létrejöttek a hatalmas raktározó gazdaságok szállítmányozási egyesülései. Ma már mintegy 70 működik belőlük az országban. Hatékony munkájukat egyelőre még a bürokrácia gátolja. A Szovjetunió infrastruktúrájának megteremtése hatalmas költségeket emészt fel. miközben a beruházásra fordítható összegek korlátozottak. Az infrastruktúrába fektetett összegek azonban hamar megtérülnek, például a szállítási veszteségek csökkenésével. APN—KS HÁZASSÁG Bakacsi Tamás József és Németh Katalin, Bartus Zoltán és Demeter Erzsébet, Terhes László és Mosonyi Judit. Gyenei Zoltán István és Eperjesi Magdolna. Kovács Tibor és Bagi Mária Magdolna, W eress Ákos József és Kádár Ágnes, Selmeczi Béla és Viskáról Judit TUndé. Lednitzky Péter és Betkó Ágnes Mária. Udvari Tamás és Stumpf Klára. Németh Péter István és Juhász Erzsébet, Gál István és Simon Csilla, Darázs Zoltán és Kovács Angéla, Jaiksa György és Vörös Gizella. Nógrádi József és Vörös Erjka, Kovács Zoltán és Tix Erzsébet, Makra György és Lévai Ibolya, Oro6zi Tamás és Polner Kinga Magdolna. Katona Antal és Hallal Zsuzsanna, Pusztai Ferenc és Gilicze Ildikó Klára, Vlncze János és Papdl Gizella, Nóvák László Tibor és Szönási Ildikó Erzsébet, Hunyadi János és Horváth Ilona Erika. Sin,kő Attila és Bakos Piroska Erzsébet, Bari József és Bálint Bva, Balázs Lajos és Hármath Tünde Ilona. Nagy Imre es Szitolár Margit. Lósoncz László és Kurumczl Ilona, Boda Tibor és Kupcstk Magdolna házasságot Kötötték. SZÜLETÉS Kiss Józsefnek és Kopasz Erzsébetnek Timea. Kutasi Gábor totVánnak és Zsótér Valériának Ibolya. Katalin. Szabó Ferencnek és cene Ágnesnek Karolina. Flrna Ferencnek és Enyingi Rozáliának Eva Ilona, Szokolal Zsolt Istvánnak és Farkas Erikának Nikoletta Krtka. Krenács Mártonnak és Laurenoslk Julianna Krisztinának Márton János. zslkal Tibornak és dr. Orsvári Juditnak Ágnes. Gál Ferencnek és Batki Máriának Szabolcs, Téglás Sándornak és Nagy Piroskának Szabolcs, Szlrblk Ferenc Mihálynak és Bárányi Eva Lídiának Ferenc, Szabó Istvánnak és Belov Anikó Zsuzsannának István, Dimovits Mihálynak és Langbeln Erikának Erika Etelka. Arki Istvánnak és Pállnkó Máriának Istéán, Arki Istvánnak és PáCsaládi események linkó Máriának Csataa, Papp Lászlónak és Király Erzsébetnek Éva, Szalay József Nándornak és Lindenberger Ágnesnek Ágnes. Kunfalvi A nótának: és Asztalos Éva Máriának Adám. Csjloós Ferenc Andrásnak és Kónya Ilona Évának Ferenc, Balog Mátyásnak ék Kristóf Artna Máriának Mátyás, Tanács Zoltánnak és Kopasz Máriának Zoltán, Varga Jenő Ferencnek és Komócsin Ibolyának Gyöngyi. Szaniszló Attilának és Koczka Gyöngyinek Eszter. Németh Géza Istvánnak és Molnár Ilona Erikának Tünde, Varga Zoltán Imrének és Széosi Irén Erzsébetnek Zoltán. Se bók Istvánnak és Ocskó Margitnak Anikó Margit, Székest Istvánnak és Huszka Katalinnak Dóra, Serley Tamásnak és Soproni Idának Dánlel Péter, Kiss István Jánosnak és Deák Évának Tímea, Király Istvánnak és Nagy Ilonának Katalin, Budai Attilának és Vásárhelyi Évának Éva Diána. Juhász-Dóra ' Tamásnak és Kozincz Ildikó Teréziának Tamás. Szeles Endrénele és dr. Zsulán Ágnes Juliannának Tamás Péter. Mlg Józsefnek és Horváth Editnek Katalin, Vígh Lászlónak és Mityók Margitnak Eva, Kormány Tibornak és Vajda Zsuzsannának Péter. Berta Lajosnak és Fürt Veronikának Csaba. Radó Csabának és Dudás Mária Magdolnának Attila. ÜJvári Antalnak és Gyónt Irén Franciskának László Géza. Kothencz Pálnak és Csorba Máriának Péter. Sárompek Tivadarnak ét Kiss Zsuzsannáénak Roland Kiss Sándor Jánosnak és Király ibolya Erzsébetnek Sándor Gábor, Balogh János Csabának és dr. Földes Mária Margitnak Dóra Judit, Falusi József Andrásnak és Szabó Klára Franciskának Mónika, Szűcs Szilveszternek és Szánul Erika Ágnesnek Szilvia, Maró Andrásnak és Tapody Évának Balázs' Horváth Imrének és Knausz'Mártárwt* Pétér. Süli Istvánnak, és yGyurts Margit Etelkának Krisztina nevű gyermekük született. HALALOZAS Tatár István, Csöke Istvánné BerU Etelka. Botos József né Schwartz Margit, Kiri Ferenc* Tóth-Kovács Istvánná VAásr-í helyi Anna, Szabó Lajosmé Virág Erzsébet. Tóth Mihályné Tóth Julianna. Petheő László József, Terhes Mihályné Köröst Rozália, Kovács sándorné Hencz Erzsébet. Terhes József, Csányl Józsefné Maksa Mária. Hoffmann Jánosné Tóth Erzsébet, pap Imre Sándor, Méhes Józsefné Szűcs Rozália, Kováca Sándor, Simon Ferenc, Csillag Jánosné Mészáros Julianna, Szörényi Ferencné Bálint Erzsébet,. Szabó Lajosné Elek Erzsébet. Borbély József Zoltán. Körösi AntaJné Dékány Veronika, Nagy István János. Molnár látván. Mészáros István, Nagv Tamás, Vasug Józsefné Molnár Anna. Nagy Erzsébet, Markovios tTózsef meghalt. Szeged a hazai lapohhai 1982/29. hct. neki mondani: megöre- tudják megérteni az ünnepg«dtél, nem tartunk rád rontó közlékenyek. Akik egy Igényt? K i&gyerekek gyakran vagon cukornyi boldogságot ke- is meg tudnak keseríteni merítik anyjuk eletét várat- „néhány őszinte szó"-val. lanul őszinte kijelentéseik- Molnár Ferenc, a drámakél. — Nézd anyu, mekkora író egyik vígszínházi preíe.ie van a bácsinak! — ki- mierje után barátai és tiszáltja a villamoson a négy- telől jókora csapatával av éves csemete, és az anyja New York kávéházba vonult szeretne a föld alá süllyedni, pezsgődurrogásc® ünnepi bébi rha a bácsinak tényleg szélgetésre. Az egyik asztalnagy a feje. — Mindjárt nál egy kritikust pillantott kapsz egy pofont, és neked meg. Az újdonsült apa lellesz nagy a feled! — jön a kesültségével lépett oda hozvála&z. eképp tanulja meg zá: — Látta a darabomat? az ember a<z. etikett alap- Mit szól, milyen? — A kriszahályát. hogy testi hibáról tikus fölpillantott a melletnem beszélünk, pláne, nem te álló szerzőre. — Lehetek az érintett előtt. őszinte? — Nem lehet — váNéhány napja vonaton Molnár, és faképnél Utaztam, harmadmagammal af?y a fülkében. Egy kereszt- Na i6- ha az ember Molréjtvényekbe temetkező idő- nár Ferenc könnyű Ilyen sébb úr és egy kosarai közt nagystílűnek lenni. A legnincsenek trónoló termetes asszonyság több embernek volt az útitársam. Még az Uy«n reflexei, első állomást sem hagytuk Eszembe jutott egy újabb el. amikor az asszony esa- gondolat az őszinteségről, de ládl ügyel kiteregelésébe azt nem akarom följegyezkezdett. Megtudtuk, hogy nl. Kínos eset kapcsolódik útitárwiőnk férje minden hozzá, amit jobb nem fölhéten egyszer berúg, hogy hánytorgatni. Tényleg Jobb? Mindenhol, mindig fontos a pontos óra Szovjet gyártmányú női és férfikarórák, valamint egyéb márkás női és férfikarórák nagy választékban kaphatók óraés ékszerboltunkban: Szeged, Lenin krt 40. O A + * IB1> * x m X il> L-> TANDI Lajos: Elkészült a Szegedi kapu. — Öpusztaszer. utazási Magazin, jullus-augusztus. [A nemzeti emlékparkban. Fényképekkel.] H-h: Adjunktus. Munkásőr, jűlius. [Interjú dr Godó Györggyel, a szülészeti és nőgyógyászati klinika adjunktusával. Fényképekkel.) SZUROMI Pal: A Sertkl földjén. - Vásárhelyi Antal grafikái. Művészet, Július. [Kritika az. Ifjúsági Házban rendezett MJIlításról. Fényképekkel.] (BORBÉLY Lász-ló) b. 1.: Vlnkler László. Művészet, Július. [A Magyar Nemzeti Galériában rendezett emlékktélOitásról. Fényképpé].] [KOVARI E. Péter] kep: Jövö héten nyit a szegedi vásár. — Élelmiszer-gazdaságunk is bemutatkozik. Békés megyei Népújság, Júl. 15. [Fényképpel.] Fertőrákos. Film, Színház, Muzsika, Júl. 17. [A színház, operaegyütteséinek vendégjátéka Puccini Tosca című operájával. Fényképpel.] (SIMON Gy. Ferenc] S. Gy. F.: Tóth Valéria: Dombormű a zákányszéki házasságkötő-teremben. Képes Ü.leág, Jűl. 17. [Az alkotásról. Fényképekkel.] T. E.: Szeged] ifjúsági napoik. — Tízezer résztvevő, tőbb mint száz rendezvény. Szolnok megyei Néplap, Júl. 17, SZABÓ Pál Miklós: Nagv lehetőségeket kínál a Tisza Petflrt Népe, júl. 18. [Interjú dr Stntády Bélával. az. ATIVIZIG igazgatójával. Fényképpel.] LOSONCI Miklós: Textil és kerámia. — Szeged. Gulácsy terem. ÜJ Tükör, Júl 18. [Polgár Csaba textiljeinek és Szemereid Terez kerámiáinak kiállításáról. Fényképpel.| A G.: Für Kalorienbewusste und Schlemmer. - Gastfreundschaft In Szeged und Umgebung. Budapest pr Rundschau, jűl. 19. [Fényképpel.] Vásár Szegeden - Pénteken vásár-nyitás. Esti Hírlap, Hétföl Hírek. júl. 19. Péntektől. - Szegedi Szabadtéri Játékok. Esti H:rl»„, JÚL 20. Magyar Hírlap. Jűl. 21. Angolóra, a Tisza-parton. Magyar Hírlap, júl. 20. [Angol nyelvi tábor Szegeden általános iskolások számára.1 PETF.R László: Keltezésből alkotott utcanevek. Magyar Nemzet. JŰL 20. [Szeged! példával ls.] TARNAI László: Háry János Ismét ellátogat a Dóm térre. Pénteken kezdődnék a Szeged] Szabadtéri Játékok. Petőfi Népe. 1ül. 20. [Fényképekkel.] Szeged Drama Festival. Verdi on Cathedral Square. Daily News, Júl. 21. Tlzenhatodszor. - Szegedi tflűsagl napok. Magyar Nemzet. Júl. 21 TÓTH, Béla: Vi-rJUngungakur für Szegeder Uhrensplel. Neueste Nachrichten, Júl. 21. [FénykéPélckel.J TARJÁN Veronika: Húsz év után újra Szegeden. - Beszélgetés Békés Andrással. Pesil Műsor, Jűl. 21-28. IKodálv Háry Jánosának szabadtéri előadásáról.] Július 25-től szeptember l9-1g. - Grafikától a textilművészetig. - Szegedi Nyári Tárlat. Magvar Hírlap, JúL 22.