Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

2 Kedd, 1982. július 29. Készülnek a cukorgyárak a szezonra Kedvez a meleg, esős idő­járás a cukorrépának. Amennyiben az idő tovább­ra is megfelelő marad, a szeptemberben induló sze­zonban jó termést takarít­hatnak be. s adhátnak át a gazdaságok a gyáraknak. Már meg is kezdődött a felkészülés a szezonra. A mezőgazdasági üzemek fel­újítják, javítják répaszedő gépeiket. 50—60 újat is be­szereznek részben francia importból, részben a Szek­szárdi Mezőgép által kifej­lesztett korszerű berendezé­sekből. A cukorgyárakkal a szedés menetéről e napok­ban kötik a megállapodáso­kat A gyárakban a nagy kar­bantartás munkáit végzik: felújítják, kicserélik az el­avult berendezéseket. A 11­bő! 5 gyár: Ercsi. Ács, Sár­vár, Szerencs, Sarkad re­konstrukciós programot hajt végre. Előreláthatóan szentember végén már megjelenhet az úi termésből készült cukor a kereskedelemben. Minden­esetre még a tavalyi kész­letből bőségesen van a rak­tárakban. s fgy az igényeket ki tudják elégíteni, még­hozzá jó minőségű, megfele­lő választékú cukorral, vál­tozatlan áron. Megnyílt a Hotel Stadion Ha szobaszámát tekintve nem ís, de ágykihasználtság szempontjából a főváros leg­nagyobb szállodájának szá­mi* a Hotel Stadion. mely. rek maidnem négyszáz fö­nvj személyzete hétfőn ke­rült először ..éles feladatok" elé: első alkalommal fogad­tak vendégeket. A Budapest SOOM csarnok tőszomszédsá­gában épült szálló alapozá­sát 1978. III. negyedévében kezdték el. így az első ka­pavágástól számított négy éven belül került átadásra a f-tronicsillagos büszkeség. mely a Hungarhotels kezelé­sében áll. A 579 szobában 890 ágy adható ki. A szobák két­ágyasak. A szálló egyéni és csoportos megkereséseknek áll rendelkezésére. Nemzetközi Tisza-túra Vasárnap a délelőtti órák­ban Csenger térségében víz­re szállt a XV. nemzetközi Tisza-túra mezőnye. A ju­bileumi programra hét or­szágból csaknem 200-an ér­keztek, hogy vasárnaptól csaknem három hetet tölt­senek el a Szamoson, majd a Tiszán. Csaknem 600 ki­lométeres vízi útjuk során az evezés szerelmesei meg­ismerkednek a folyó menti települések néprajzi és tör­ténelmi emlékeivel, felke­resik az irodalmi neveze­tességeket, s egy-egy napot Tokaj. Szolnok és a* végállo­más. Szeged látnivalóinak megtekintésével töltenek el. A hazai, valamint az NDK és NSZK-beli jugoszláv, csehszlovák, osztrák és an­gol vízitúrázók Szegedtől to­vábbindulva csatlakozhatnak majd a nemzetközi Duna­túra mezőnyéhez. Üj kemping A Balaton déli part és So­mogy legnagyobb idegen­forgalmi gazdája, a Sió­tour a kedvező időjárásra, valamint a nagy érdeklődés­re való tekintettel és a vár­ható hétvégi ..rohamra", megnvitotta a balatonszeme­si bagódombi — hatszáz sze­mélyes — kempinget is. Mennyit ér a diploma? VITA Kevesebbet, mint az intelligencia A sorozatot érdeklődéssel olvasgatom. Közben magam is - gondolkodni kezdtem azon.- hogy t egy* diploma mennyit is érhet. Sőt azon is elgondolkodtam: lehet-e a szellemi értekeket bármilyen papírral, hivatalos, díszes, pecsétes okmánnyal mérni? Ez nem hasonlítható a pa­pírpénzhez. amelyre a ráírt összeg erejéig fizet vala­„müveltebb fő" elérése. az intelligencia- megközelítése érdekében ezt szükségesnek tartják. Kiművelt emberfők teszik az országot. . . mon­dotta Széchenvj István. Pecsétes diploma nélkül is lehet azonban intelligens va­laki. Egyik kisparaszt roko­nom. három elemivel felérte ésszel azt. hogy öt hold föl­det bérelt részben felesben. mennyi boltos, aki azért részben a termésből fizetve árucikket ad. illetve kaphat. A diploma nem csereeszköz. Annak az értéke nem deval­válódik. legfeljebb bizo­nyos idő elteltével: érvény­telenné válik, semmi lesz. Menyit érhet akkor a va­lóságban egy diploma? Egy­általán van-e értéke? — ez a döntő kérdés. Meg kell ál­lapítanunk, hogy igenis van, sőt mindig is lesz értéke. Ezt azonban egyelőre még nem a mindennapok adott­ságai döntik el teljes mér­tékben. Bizonyos szakmák­ban — műszakiakat értve, de még a földművelésben, zöld­ségtermelésben gvümölcsö­sök telepítésében és ísv to­vább —, a kellő szakkép­zettséggel bíró gyakorlati tu­dással rendelkezők is előny­ben részesülnek a diplomá­sokkal szemben. A diploma értékének még nőnie kell ahhoz, hogy az élettapaszta­lattal bírókkal szemben bi­zonyítani tudjon. Nos. itt kapcsolódik bele az, amit én eddig még a vi­ta során nem hallottam. Ez pedig az intelligencia fogal­ma, létezése: mind gvakor­lati. mind szellemi értelem­ben véve. Az intelligencia — ne ért­sük félre — igen sok eset­ben nem tanulással, a dip­lomával kezdődik az embe­rekben — mindenféle fog­lalkozási ágban —. hanem már a születéssel olyan öröklött kiválóságokkal, amelyeket a következetes ta­nulással kezd jobban felger­jeszteni. az értelem felfogó képességét még jobban fel­ébreszteni, az ösztönös tu­dást kibontakoztatni. Sokan nem azt nézik, hogy a dip­loma elnyerése után milyen értékű munkakörben tudnak elhelyezkedni, — ezt nem állítom, nem is állíthatom százszázalékig — de abban bizonyos vagyok, hogy a a földbérletet, és ötven évvel ezelőtt már magvak, virág­hagymák termesztésébe mert fogni. Hogy miért? Mert látta az édesapjától, hogy merre lehet a mezőgazda­ságban haladni. Mit kell megfogni, ha az az északi országokban már piacot je­lent. Es neki lett igaza! Ismertem Makón olyan műbútorasztalost hatvan ev­vel ezelőtt, aki Amerikába is szállította fényezett bútora­it. nemcsak Európa szinte valamennyi országába. A makói hagyma és a szegedi paprika kertészetét felka­roló munkáskezekről ne is beszéljünk. Pedig akkor még nem volt ismeretes a szö­vetkezeti társulás. Ki me­rem mondani: született adottságuk, gyakorlati és szellemi intelligenciájuk volt. Még hozzá olyan, amit ők nem is sejtettek, de az iparhoz szükséges segédleve­lek elnyerése után. nyakuk­ba vették a tarisznyát, egy­két fontosabb szerszámot és és világgá indultak. És lett eredménye? Lett bizonyítás. Az aranykezű kisiparosok ezek közül kerültek ki, és milyen jó. hogy még ma­napság is él néhánv belő­lük. De vajon meddig? Ne azt nézzük és ne azon töprengjünk, vitázzunk — bár erre is szükségünk van —, hogy ..Mennyit ér a dip­loma?" manapság. Régen többet ért. de nem js volt mindig állás, munkakör hozzá elegendő. Ma több diplomás ember kerül ki az egyetemet, főiskolát végzett fiatalokból. Elhelyezkedni el lehet, munkaerőre szükség van. Az megtörténik, hogy nem az illető által tanult szakmában tudja szeltefniér+ tékeit kütrtatöztötfi 17' Máshol lesz, rá alkalom, de né1 n/sütt galamb módjára" várjuk azt a munkahelyet. Aki keres, talál. És ez mindig jobb, mintha más ajánl olyat, amely nem az illető adott­ságaihoz való. Ügy gondolom, hogy akad­nak hozzám hasonló gondol­kodásúak. örüljünk annak, hogy az ország fiataljai mi­nél. többen szereznek diplo­mát. még akkor is, ha a végzés után nem kapnak azonnal a diplomájuknak megfelelő munkakört. c A diploma nagy érték, nagy befektetés, még ha egy-két évig pihentetjük is. Az ille­tőknek nyitott szemmel kell nézni a világot, és mindig a legtöbbre: az intelligenciára, a kiművelt fő értékére és tekintélyére szögezzék tekin­tetüket. Nekünk magyarok­nak éppen olyan érdekünk a biztos alappal, intelligenciá­val rendelkező ifjúság, fel­nőtt társadalom, mint a vi­lág. bármely népének. A dip­loma igazi értékét ezzel a szemüveggel is nézzük. Kerek György Új aratásaink M' 'itagadás. ezek a iúlius forró-tüzes napok, párás, meleg éjszakák iócs­kán próbára tettek minket. Töröl­gettük a homlokunkat, derékig gomboltuk az inget, ha lehetett, kerestük az árnyas helyeket, a mezőgazdaságiak meg azt mondják: ez kell most, mert ez az időjá­rás nagyon kedvezett eddig a betakarítás­nak. így is van, nagyszerű ütemben ha­lad az aratás, amit remélhetőleg a be­köszöntött esős hétvége sem zavar meg túlságosan. A hírek szerint a búzának mintegy hetven százalékát már lévágták e napokra, s az őszi meg a tavaszi árpával más gabonafélével sem állnak rosszul. Ami külön érdekes: búzatermelésünknek az előbb említett csaknem háromnegyedével szinte egy hét alatt végeztek. Az ántivilágban született generációm hajlamos ilyenkor elgondolkodni azokról az időkről, amikor Péter-Pálkor — mint mondani szokták széplelkű elbeszélők — megpendültek a kaszák, kezdődött az ara­tás. Aztán jött a cséplés a kazlazás. s tartott ez a munka úgy Szent Istvánig, vagyis csaknem két hónapon át. S mun­kába állt az egész család (már ahol ka­pott munkát az uraság földjén), s dolgo­zott hajnaltól sötétedésig, férfi meg az asszony, aki a markot szedte, a szalmakö­telet fonta, hogy jól megköthessék a ka­zal tetejét. Minek is ezt fölemlegetni, amikor a mai gyerek már csak falumúzeu­mok falán lát kaszát, meg más afféle szer­számot, amiről azt sem tudia. mire jó? Hát legföljebb csak azért idézzük föl még­is. mert nem volt mindez olyan nagyon régen, s hogy most egy-két hét alatt ti­zedannyi ember sem végzi azt a munkát, ami akkoriban szinte az egész parasztság nyári elfoglaltságát ielentette. A társadalom struktúrájával sok min­den változott. A félelmetes ellenségből — a gépből — barát, nélkülözhetetlen segítő­társ lett. Az aratási szerződésért ácsingózó napszámos-földmunkások Veres Péter egyik elbeszélésében még ígv szoronga­nak. ha nem vállalnák el az embertelen munkafeltételeket: ..Mit lehet itt tenni? A gépszínekben aratógépek, a folyosón csend­őrök. és az országban hárommillió koldus van." A gép akkor elvette volna a kenye­ret. ma minél több a gép. annál hama­rabb lesz kenyér. Ezért, is dolgozik az idén a földeken, a terrnélőszöVetkezétek, állami gazdaságok' hatalmas gabonatábláiban a tavalyinál ezerrel több kombájn — amint jogos öröm­mel tájékoztatta erről a megyei napilapo­kat a mezőgazdasági és élelmezésügvi mi­niszter. Mondván, hogy ennek is köszön­hető. hogy az idén a szokottnál gvorsabban és zavartalanabbul folyik a talán legföl­emelőbb munka, a termés betakarítása mindennapi kenyerünkhöz. Ami már ré­gen nem pusztán paraszti tevékenység, sőt szinte alig lehet a régi hagyományos értelemben parasztinak nevezni. Az tény. hogy a mezőgazdaság dolgozói a megha­tározók. akár kombájnon, akár más mó­don teszik a dolgukat az. érett kalászok kőzött. De velük együtt szinte az egész társadalmunk megteszi, ami rajta múlik. Különösen az úgynevezett ipari háttérről van szó, amelynek igen nagy a jelentő­sége. Tartalmában is. hiszen a rr-.itás­paraszt szövetség egyik kézzel fogható, napi gyakorlatú megnyilvánulásának te­kinthet'ük. ám — noha ez igaz — a reali­tása -okkalta hétköznapibb. Hiszen talán azok a mezőgépesek, áforosok és más< akik ezekben a hetekben többletmunka' speciális föladatokat vállaltak, csak arr gondoltak, hogy rájuk mindenképp PC szükség van, ha nem akarjuk, hogy elpe regjen a szem. hogv a netán beköszönt"' rossz idővel megdőljenek a táblák vagv ki tudja, mi egyéb baj adódjék. S ez nem csekély dolog! Ilyesmi vezette a Mezőgép Trösztöt, amelynek az idén több mint négyszáz szer­vizkocsija járja a földeket, hogy segít-e ezt a nagy nyári munkát, s rajta ne múl­jon egy percnyi kiesés sem. Erre az időre úgy szervezték meg a vállalati termeié hogy a legjobb szakemberek most ne a gyárakban, hanem a földeken legyenek. S több mezőgazdasági gépgyárban ügyeletes rendszert vezettek be. hogy az esetleges alkatrészhiányon gyorsan segíthessenek, s volt. ahol egyedi alkatrészeket külön gyár­tottak. ha már másként nem lehetett be­szerezni. Hallottunk arról is. hogy ahol éppen kombájnosok hiányoztak, oda a hozzáértő munkások a gvárból mentek se­gíteni, kombájnoshiány miatt nem kellett' lábon maradnia a gabonának. Hasonlóan szívén viseli az Áfor is az együttműködést ezekben a nagv napokban: a szükséges üzemanyag-szállításokhoz átcsoportosítot­ták a tartálykocsikat, egyeztették az igé­nyekkel a nyitvatartási időket, s több he­lyen még éjszaka is adnak ki üzemanya­got. E bben rejlik a titka — ha ez titok — az idei gyorsabb és zavartala­nabb betakarításnak, amiről a mi­niszter — mindezekre is utalva — szólott. Sokat köszönhetően a gépeknek persze mely „kezesállatunk" lett. de méainkább amitől azzá vált: a társadalmi összefogás­nak, a jó együttműködésnek. Amit minap; látogatásakor Kádár János is fölemlített a ráckevei Arany Kalász Tsz hatalmas ga­bonatábláiban aratókkal beszélgetve, s fölidézve régi aratásokat gyermekkora emlékeiből, saját élményeiből. Nehéz per­sze. s erőt. helytállást kívánó munka ez a möstani is —' ártVínt megbecsülő elisme­réssel szőtt róla de tnég!98§ík köpv­nvebb és gyp^sajgb j^^b^Tjímélő gé­pekkel.' Meg á jo szervezettségei és az ipari munkások segítségével, amit ott pél­dául a Csepel Autógyár dolgozói nyújta­nak, amikor gépalkatrészekben vagy más­ban adódik gond. összefogva. egymásra támaszkodva könnyebb a munka, iobb az eredmény — ezt láthatta a párt Központi Bizottságának első titkára a ráckevei ha­tárban. ahogyan hasonlóval találkozhatna az országban máshol is. Az aratók már becsülgetik a termés­eredményeket. Az összkép még eléggé szétszórt, változó vidékenként, sőt gazda­sagonként is. Annyi azonban bizonvos. hogy az újkenyér ünnepére az összefogás, a közös munka jó jutalmát megadja a föld. Lőkös Zoltán Támogatás a vízi közmű­társulatok beruházásaihoz A szennyvízbírságból, a pótdíjakból és más befizeté­sekből az Országos Vízügyi Hivatal úgynevezett vízügyi alapot képez, amelybői a hatodik ötéves tervben több mint egymilliárd forint tá­mogatást ad a vízi közmű­H&lpusztulás Seliwadkerfen A 70 hektáros soltvadkerti Petőfi-tóban az utóbbi 3 na­pon 2—2,5 vagon süllőt, csu­kát pontyot, amurt és bu­sát vetett felszínre a víz. A tömeges halpusztulást lég­szomj okozta, a túlzottan el­szaporodott növényevő ha­lak — az amur és a busa — megbontották a víz biológiai "gvensúlyát. Megfogyott a víz oxigéntermelő növény­zete. megsokasodtak a kék algák és a forró nyári na­nokon bekövetkezett a „tó halála". Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kör­nyezet- és vízminőség-védel­zi élet feltételeinek megte­remtcset szolgáló munka. Hétfőn délután helikopterről fertőtlenítették a tavat és partját, s összegyűjtötték az elpusztult halakat. Közöttük 8—10 kilós amúrtetemeket is találtak, s ez a szakembe­rek szerint azt jelzi, hogy a tó gazdája a kiskőrösi, se!t­vadkerti Petőfi Horgász­egyesület. elmulasztotta az é/eiKénti lehalászást. Átmenetileg — mintegy két hétig — lezárták a solt­vadkerti tavat a fürdőzők és a horgászok elől. Mentésén, helyreállításán több mint mi osztályának irányításával százan dolgoznak vízügyi nyomban megkezdődött a vi- szakemberek, halászok. társulatok beruházásaihoz. Az elosztás módját és felté­teleit újabb irányelvben rögzítette, amelyet a Víz­ügyi Értesítő most megjelent 10. számában hozott nyilvá­nosságra. Eszerint a me­gyékre lebontott — öt évre szóló — állami támogatással a területileg illetékes vízügyi igazgatóság gazdálkodik és differenciáltan, az adott be­ruházás hasznossága, sürgős­sége és egyéb megfontolások alapján nyújt támogatást. Általában a teljes beruhá­zási költség 20 százalékáig terjedhet a támogatás össze­ge, és nem haladhatja meg a tanácsi támogatás mértékét. Jelentős változás azonban a korábbi elvekhez viszonyít­va. hogy a teljes beruházási költség a 30 százalékáig ter­jedhető támogatással segít­hetik azokat a vízi közmű­tárculatokat. amelyeket a közegészségügyileg veszé­lyeztetett vizű települések egészséges vízellátására hoz­tak létre, ebben a ugyanilyen zete és alacsony jövedelme indokolja a társulat anyagi forrásainak bővítését. Előnyben részesítik azokat a csatornamű társulatokat, amelyek az új beruházással a szennyvíz biztonságos el­vezetésének és kezelésének feltételeit kívánják megte­remi eni a népgazdaságnak fontos, kiemelt vízminőség­védelmi területeken. Más­ként ítélik még azonban az országos jelentőségű üdülő­területek — a Balaton, a Velencei-tó, a Duna-kanyar, a Mátra, és Bükk üdülőkör­zet — településeit. Ezeken a helyeken ugyanis elsősorban a hétvégi házak, az üdülő­tulajdonosok érdeke a köz­művesítés. ezért csak rend­kívül indokolt esetben, az OVH illetékes főosztályainak előzetes hozzájárulásával ad­nak állami támogatást, mert ez az anyagi segítség minde­nekelőtt az állandó .'akhe­lyek víz- és csatornamű-el­Méltányosságbói látásának megteremtését és tervidőszakban fejlesztését szolgálja. Az új arányú támoga- iranyelvet ez év május kő­településeket. amelyeken a zepéi8 visszamenőlegesen a lakosok túlnyomó részének hatodik ötéves terv idősza­kedvezőtlen szociális hely- kára alkalmazzák. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom