Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 174. szám 1982. július 27., kedd Ara: 1,40 forint M S I M P SZEGED VÁROS I *B t Z O T T S Á G Á N Á K L APJA Szakmai tárgyalások — Üzletkötések Eddig: 50 ezer látogató Jugoszláv nap a Szegedi Ipari Vásáron , Megnyílt a Szegedi Nyári Tárlat Díjazott művészek seregszemléje A tegnapi, hétfői napon a jugoszláv kiállítók sajtótájé­koztatójával kezdődött a vá­sár eseményeinek sora. Az újságírók klubjában dr. Zsó­tér Mihály, a szegedi vásár igazgatója köszöntötte a ha­zai és a jugoszláv újságíró­kat. Részt vett a tájékozta­tón a szegedi városi pártbi­zottság képviseletében dr. Solymosy Margit, a városi tanácsot pedig dr. Csikós Ferenc, a végrehajtó bizott­ság titkára képviselte. Mane Diklity, a Szabadkai Kereskedelmi Szervezetek vezérigazgatója részletesen beszámolt a jugoszláv kiál­lítókról. Elmondotta többek között, hogy • Magvarország és Jugoszlávia között baráti, jószomszédi kapcsolatok van­nak. s a szegedi vásár jelen­tős szerepet játszik a gazda­sági együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy Sza~ badka és Szeged testvérvárosi kapcsolata példamutató. a társadalmi, gazdasági, keres­kedelmi. kulturális és sport­életben egyaránt gyümölcsö­ző. Méltatta az idei szegedi vásárt, s elmondta, hogv so­ha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg a kiállítás iráflf egész Jugoszláviában. Ennek köszönhető, hogv 138 bemutatkozót láthattak a szegedi vásáron. Természete­sen többségben vannak a szabadkai és a vajdasági szervezetek, de egész Jugo­szláviából jöttek gyárak, vál­lalatok termékeikkel. Ezer négyzetméteren állítanak ki a C pavilonban, s minteev tizenöt gazdasági ágazat mutatja be termékeit: az élelmiszeripar, a vegyipar, a textilipar, faipar. műszer­ipar. a bútorgyártás és más területek hozták el újdonsá­gaikat. Bíznak abban — hangsú­lyozta —. hogy a bemutatott jugoszláviai áruk elősegítik majd a magyar partnerekkel kialakult kereskedelmi és gazdasági ügyletek bővítését, s lehetőséget nyújtanak arra is. hogy újabb térmeiési kooperációk alakuljanak ki. Elsősorban a határ menti árucserére, termelési együtt­működésre célzott. Megje­gyezte. hogy e kapcsolatok értéke jelentősen bővült az utóbbi években. Tavaly pél­dául a határ menti árucsere­export és -import értéke 70 millió dollár volt. s ebből a vajdasági terület, és a szom­szédos Csongrád és Bács me­gyék területének üzleti kap­csolata 23,3 millió dollárral részesedett. Ez az összeg 60 százalékkal haladta meg a korábbi esztendőben realizált értéket. Az idei szegedi vá­sáron a kompenzációs üzleti — export- és import- — .ér­ték 3 millió dollár lesz. Megtudtuk azt is, hogy még koránt sincs kihasznál­va az a lehetőség, amelv a határ menti termelőszerveze­tek. kereskedelmi cégek „tar­solyában" van. Különösen nagy lehetőségek rejlenek a termelési kooperációban. a harmadik piacon való közös munkában. Az ú jságírók kér­déseire válaszolva elmondta Mane Diklity és Lengyel La­jos. a Szabadkai Gazdasági Kamara titkára, hogy már kiválasztották a vásári áru­csere-tranzakcióba bevont cikkeket, s a jugoszláv part­nerek zömmel bútorokat, do­hányárukat, italokat, szörpö­ket adnak, mig a magvarok rádióakusztikai cikkeket, lámpákat, porcelán árukat, alumínium és zománcos edé­nyeket szállítanak Jugoszlá­viába. Arról is érdeklődtek az új­ságírók, hogy milyen terme­lési kapcsolatok alakultak és­alakulnak kj a két szomszé­dos ország vállalatai között. A válasz: különösen az épí­tőipari cégek tudnának evü­mölcsözőbben együttműköd­ni; a vásárhelyi HÖDGEP és a jugoszláviai KEVER cég között reményt keltő tárgya­lások indultak, s a Pofceda cég is szeretne együttmű­ködni legalább tizenhat ma­gyar vállalattal. A szakmai tárgyalások elkezdődtek a vásárban, s ezeken a ta­nácskozásokon üzleti jellegű végeredményt várnak; a tex­tiliparban. a mezőgazdasági területen, illetve a határ menti árucserében és n KE­VER cég saját piaci szférá­jában. Örömmel nyugtázhattuk, amikor Sóti Imre. a sza­szabadkai Pannónia Vásár igazgatója elmondta, hogv a szegedi vásár nem csupán a közeli területek gazdasági életében játszik pezsdítö sze­repet, hanem a magvar—ju­goszláv gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok egészé­ben is. Példák egész sorát lehetne megemlíteni. A kézi­szerszámgyár a Zasztava cég­nek küld szerszámkészlete­ket. S ió néhány üzlet a sze­gedi. illetve a szabadkai ipari vásárokon indul el út­jára. * A tegnapi, hétfői hápog még több eseményről is hírt adtait a vásár rendezői. A lengyelországi Lódz kiállítói elmondták, hogy az áruházi cserék keretében 40 ezer ru­beles üzletet kötöttek a Sze­ged Nagyáruház és a Kódzi Textilipari Külkereskedelmi Vállalat képviselői. Szakmai napok keretében találkozott partnereivel a Makói Vas­és Fémipari Szövetkezet, a Győri Kötöttkesztyűgyár. a DÉLKER és a budipesti Reklámszövetség. A vásár­igazgatóság ajándékot adott az ötvenezredik látogatónak. Nagy tászló felvétele A megnyitó résztvevőinek egy csoportja A közönség nagy érdeklődéssel kiséri a Namateks cég bemutatóját Rendhagyó kiállítás az idei Szegedi Ünnepi Hetek legrangosabb képzőművészeti rendezvénye, a XXIII. Sze­gedi Nyári Tarlat. A soron­kövelkezö matematikai számmal jegyzik, ám e mostani kiállítás mégis sok­ban különbözik az előzőek­től. Az idén ugyanis a kiál­lítások történetének eddigi díjazott művészeinek bemu­tató jellegű tárlatát rendez­te meg a városi tanács mű­velődésügyi osztálya, a Mó­ra Ferenc Múzeum, a Ma­gyar Képző- és Ipgrm ^vé­szek 'SzöVétségének áét-ma? gyarországi területi szerve­zete a kiállítási intézmények közreműködésével a Hor­váth Mihály utcai Képtár­ban. A nyári tárlatokon, a kí­sérleti évek után. a karak­ter körvonalazását követően 1965 óta adtak díjakat a megvei és városi tanács, a Fesztivál Intéző Bizottság, a Művészeti Alap, a Szövet­ség, a Fiatal Képzőművé­szek Stúdiója és a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa jóvoltából. Az elmúlt tizen­hét esztendő alatt száz al­kalommal nyújtottak át dí­jakat és jutalmakat össze­sen 87 művésznek. Mind­egyikük címére küldtek meghívót, mégis csak 72-en küldték el . munkáikat az idei Szegedi Nyári Tárlatra, tizenöten távol maradtak. A képzőművészet iránt ér­deklődők ezen az országos tárlaton 189 müvet — 104 festményt. 31 grafikai lapot. 54 szobrot és érmet — lát­hatnak. Az ünnepélyes megnvitón. vasárnap délelőtt dr. Trog­mayer Ottó megyei múze­umigazgató köszöntötte az érdeklődők népes táborét, köztük dr. Székely Sándort, a városi pártbizottság titká­rát, Srnbó G. Lászlót; a me­gyei tanács elnökhelyette­sét. Papp Gyulát, a városi tanács elnökét, a Fesztivál Intéző; Bízottság elnökét és dr, Dobóczky Károlynét, az, SZMT titkárát.' Megnyitó beszédet Kiss István Kossuth-díjas szob­rászművész, az. MSZMP Központi' Bizottságának tag­ja. a Magvar Képző- és Iparművészek Szövetségé­nek elnöke mondott, fel­idézve a szegedi seregszem­lék történetének legfonto­sabb állomásait, a nyári tárlatok helyét és szerepét a magyar képzőművészet elmúlt negyedszázadában. Hangsúlyozta, e kiállításso­rozat nyitottságát, sajátos karakteréi, A tárlátot Üry Ibolya művészettörténész rendezte, a kiállítás katalógusét ter­vezte és szerkesztette Bernt József. A XXIII. Szegedi Nyári Tárlat szeptember 20­ig tekinthető' még . JiápohM íb-től fsr óráig. ' ' - ; '•' ; Az ünnepélyes megnyitót megelőzően Papp Gyula fo­gadást adott a szegedi Kis­színház előcsarnokában a kiállításon szereplő alkotó­művészek. a szervezők és rendezők tiszteletére. Félévi gyorsmérleg Nagyüzem a konzervgyárakban A föidény az idén fokozott feladatot jelent az önállósult 16 konzervipari üzemnek mert a nagy nyári meleg miatt több termék szezonja lerövidül, másrészt a meg­nehezült külpiaci körülmé­nyek között az előirányzott nyereséget gyakran csak új szervezési, gyártási .megoldá­sokkal képesek elérni. Min­denesetre az eddigi tapasz­talatok szerint általában megfelelő mennyiségű zöld­ség-gyümölcs érkezik az üze­mekbe a mezőgazdasági partnerektől. A legtöbb helyen nyújtott műszakokkal, a szabad szom­batokon is igyekeznek a fel­dolgozóvonalakat mind job­ban kihasználni. A kecske­méti gyárban a csúcsidény munkaerőgondjait részben diákok foglalkoztatásával oldják meg. Jelenleg 150 is­kolás .segít felezni, hámozni a naponta beérkező 8—10 vagonnyi sárgabarackot. E termékből elsősorban a kül­földön keresett lekvár és ivóié-alapanyag készül. Megsokszorozódtak az üzem feladatúi, mert más évek egyhónapos szezonjával szemben most kéthetes a sárgabarackszezon, a párás, fülledt idő meggyorsította az érést. A Szegedi Konzervgyár nemcsak nyári alkalmi mun­kásokkal igyekszik gondjain enyhíteni. Saját dolgozóinak egy részét is érdekeltté tette a külföldön igen kapós ter­mék, az uborka termeszté­sében, feldolgozásában. Bé­relt területen 24 dolgozónak 200—200 négyszögöles ubor­kaparcellát osztottak ki, meg­tanították őket a művelésre, vetőmaggal, öntözőberende­zéssel látták el őket. A ter­mesztők jól vizsgáztak. Olyan válogatott apró cse­megeuborkát adtak át a gyárnak, amely a legkelen­dőbb külföldön, magasabb áron értékesíthető. E mód­szert jövőre szélesebb kör­ben kívánja az üzem kiter­jeszteni. A Békéscsabai Konzerv­gyár az idén a tervezettnél kevesebb zöldborsót tudott felvásárolni és feldolgozni. A jövedelemkiesést a szá­raztészta-gyártás fokozásával pótolja: 1600 tonnával ter­mel többet az eredetileg tervezettnél. A Debreceni Konzervgyár egyik legfőbb terméke, a málna iránt fo­kozódott a külföldi kereslet, s megfelelő árat is kínálnak érte. Csakhogy a Nyírség­ben, ahonnan a málna na­gyobb része származik, jú­niusban vihar- és jégkár ti­zedelte a termést. A hiányzó mennyiséget, mintegy 110 tonnát, a Dunakeszi Kon­zervgyártól vásárolták meg, ahol kevésbé értékes hordós­málna előállítására rendez­kedtek be. Az átvett mál­nából gyorsfagyasztott ter­méket készítettek, s már el is szállították a külföldi megrendelőnek. (MTI) ' Csaknem 14 ezer lakás Az építőipari vállalatok és szövetkezetek — az ÉVM gyorsjelentése szerint — csíaknem 14 ezer új otthont adtak át az év első felében. Ezzel éves feladatuknak 34 százalékát teljesítették, te­hát a nagyobb rész, több mint 27 ezer lakás átadása a második félévre maradt. A legtöbb új otthont az ÉVM­vállalatok építették: 12 ezer 300-at adtak át, az idei ösz­szes feladat 36 százalékát, s jelenleg több mint 37 ezer otthon építésén dolgoznak. Ebből 10 ezer már a jövő évi lakásátadást szolgálja, el­sősorban azt, hogy lényege­sen javítsák az építés üte­mét, s ne torlódjanak az átadások az év utolsó hó­napjaira. Az egyenletes munka megszervezésében már az idén jó példát mu­tatott a Borsod, a Győr­Sopron, a Komárom és a Zala megyei ÉVM-válIalat, amely ez évi átadási ter­vének a felét teljesítette az első félév végéig. Az új la­kásokat építő tanácsi válla­latoknak és építőipari szö­vetkezeteknek is sok még a feladatuk a munka üteme­sebbé tételéért, hiszen ez év első hat hónapjában az át­adások száma alig haladta meg az idei előirányzat egy­negyed részét. Kedvező vi­szont, hogy lényegesen nö­velték a fenntartási, az épü­let-felújítási és a korszerűi sítési munkák arányát. Az építőanyag-ipar 5 szá­zalékkal több terméket szál­lított az építőknek ez év elsö felében, mint a múlt év azonos időszakában. A ke­reslethez igazodva a beton­elemgyártók mintegy 150 ezer méterrel több feszített vas­beton födémgerendát készí-i tettek, ám ugyanakkor , a régebbi típusú lágyvas ge­rendából 60 százalékkal ke­vesebbet állítottak elő. A gyorsan megkedvelt, porrá oltott mész iránti igények kielégítése érdekében a mészüzemek 62 százalékkal többet szállítottak az építők- • nek, mint a múlt év azo­nos időszakában. A beton adalékanyagaiból, cementből, kavicsból zúzott kőből a mérsékeltebb Igényeknek megfelelően 5—6 százalékkal kevesebbet állítottak elő. Az épületasztalos-ipari üzemek ablakokból 33. beépíthető szobaszekrényből 8 száza­lékkal többet készítettek, mint egv évvel ezelőtt. A fi­nomkerámiai-ipar átlagos ütemben. 5 százalékkal bő­vítette termelését, falburkoló csempéből, s ugyanakkor a növekvő igények kielégítésé­re 10 százalékkal több kály­hacsempét gyártott. (MTI)"

Next

/
Oldalképek
Tartalom