Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

Szombat, 1982. július 3. Megállapodás Együttműködési szerződést kötött a Raabersped Nemzetközi Szállítmányozás és az ÁTl Közraktározási Közvont a nemzetközi forgalomban közlekedő konténerek tárolására és javítására. Az együttműködésről szóló megállapodást pénteken a két vállalat igazgatója írta alá. A jelentős nemzetközi konténerforgalmat lebonyolító Kaabersped az együttműködés révén az eddigieknél teljesebb szolgáltatást nyújthat külföldi megrendelőinek. Az együttműködés alapján a jövőben a Raabersped szervezésében a hibás konténerek a közraktári telepekre kerülnek, ahol a szükséges javításokat elvégzik. Az együttműködés emellett lehetőséget teremt a raktári szolgáltatás bővítésére. A két vállalat komplett szolgáltatása várhatóan jelentősen elősegíti hazánkban a nemzetközi konténerforgalom növekedését. Továbbfejlesztik az együttműködést Tanácsi és szakszervezeti vezetők megbeszélése Szegeden Szegeden, a megyei tanács székházában tegnap, nénteken délelőtt a Csongrád megyei tanács és az SZMT vezetői tárgyaltak az együttműködés továbbfejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Szabó Sándor megvei tanácselnök, dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese. Szabó G. László és Szabó Jánosné tanácselnök-helyettesek, valamint dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára. dr. Dobóczky Károlyné és Kovács Sándor, az SZMT titkárai. valamint Szögi Béla, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. Mint köztudott, a két szerv együttműködését korábban kötött megállapodás szabályozza, és a tegnapi tanácskozáson az eddigi tapasztalatok alapján a további közös feladatokat határozták meg. Elsősorban a lakosság ellátása. az életszínvonal megőrzése. az életkörülmények javítása érdekében születtek közös javaslatok, és a vezetők sorra vették a két szerv teendőit. A megbeszélésen szó volt a településfejlesztés lehetőségeinek még jobb kihasználásáról. az új lakásgazdálkodásra való felkészülésről és az ötnapos munkahéttel kapcsolatos feladatokról. Számos kérdés mellett napirenden szerepeltek a kultúra, a sport és a szociálpolitika időszerű tennivalói Község - óvoda nélkül Domaszék az egyetlen község a szegedi járásban, ahol még nincs a tanácsnak óvodája. Óriási szükség lenne rá, hiszen például a szeptemberben iskolába induló 41 első osztályos közül öszszesen hárman jártak a Szőlőfürt Szakszövetkezet üzemi óvodájába. A többieket heti két alkalommal iskolaelőkészítő tanfolyamra kell járatni. Társadalmi munka — csúcsidőben Ez az óvoda — ha megépül —, töménytelen sok társadalmi munkával készül. Tanácsi vezetők, pedagógusok. szülők, szakszövetkezeti dolgozók, kisiparosok, a járási tanács tisztségviselői mind azon vannak, hogy minél előbb befejeződjön a munka. Körülbelül egy hónapja, hogy a járás vezetői körülnéztek a folyamatban levő beruházásokon: Domaszéken fogadta őket a legszomorúbb kép. Az óvoda kapuján lakat lógott, a beszélgetés zajára csak egy fekete macska futott el a bő 1 éve álló falak közül. Alit a munka. A járási pártbizottság el6Ő titkára akkor kemény szavakkal biztatta intézkedésre az érdekelteket. Azóta valamelyest felgyorsult a építkezés. Csütörtökön két kőműves kisiparos dolgozott a belső vakoláson. — Félig társadalmi munkában megy. Mikor melyik kisiparos ér rá, az jön el — mondja Tapodi István kőműves. — A segédmunkát a község lakossága végzi. Mindennap más kisgyerekes szülő van beosztva. Nem ideális így dolgozni, hiszen ezek a társadalmi munkások szakmailag nem értenek a dologhoz: mire megtanulnák, mi hol van, akkorra elmennek. jön helyettük más, akinek újból bele kell tanulnia. Tavaly júliusban hat napot dolgozott Tapodi István másokkal együtt. — Azóta csak a tetőszigtelés készült el. Ha azt megcsinálták volna időben, akkor lehetett volna téliesíteni az epületet, és télen elvégezni a belső szerelést. így azonban csak akkor lehetett kezdeni a munkát, amikor a szigetelés elkészült. — A kisiparosok szinte egész évre előre betáblázzák magukat rendelésekkel — mondja Cseri János. — A magánépíttetök is nyáron szeretnek építkezni. Most későn szóltak. Szívesen eljön az ember, de nagyon nehéz megmagyarázni a másik megrendelőnek, hogy ígéret ellenére csúszik az ő munkája. — Társadalmi munkásokat is nehezebb ilyenkor szerezni, mert most van a nyári munkacsúcs. Amikor több szabad idejük van az embereknek, szívesen jönnek segíteni, azt azonban senki nem kívánhatja tőlük, hogy amikor arat a földjükön a kombájn, akkor otthagyják, hogy segédmunkáskod janak az óvodában. Voltak korábban félreértések az adó miatt is. Tisztázódott, hogy ez lakossági munkának számít, nem keU adózni utána, ugyanakkor fizetnek a szakembereknek a munkáért. A két mester ügy vélekedett, július végére a kőműves munkák befejeződnek. A villanyszerelés már most kész, a vízvezetékek háromnegyede is a helyére került A kazánházat korábban olajfűtésűre tervezték, de az olaj árának emelkedése miatt új terv készült. A kazánház alapjait is lerakták, a falak építésére a közeljövőben kerül sor. A sok mezőgazdasági munka miatt szombaton dolgoznának itt a legtöbben, erre a napra tervezik a nagyobb akciókat. Kardos' Lászlóné, aki ezen a héten „felügyelte" az építkezést, szervezte a társadalmi munkásokat. Csúcs Istvánt és munkahelyi brigádját említi, akik hatan jöttek, és a legnagyobb terem aljzatbetonját egy nap alatt elkészítették. Vannak viszont, akik megígérik, hogy jönnek, aztán felé sem néznek az építkezésnek. Ilyenkor a rpestereknek kell a segédmunkát is végezni, s nyilván elmaradnak az ütemtervtől. Ki irányítson ? Dr. Kálló Antalné iskolaigazgató is abban látja a késedelem egyik fő okát, hogy tavaly ősszel nem szigetelték a tetőt, hiszen akkor télen elvégezhették volna a belső szerelést. A másik ok, hogy nem volt megfelelő műszaki vezető, aki hozzáértéssel irányíthatta volna a munkát, koordinálhatta volna a különböző anyagok, gépek, berendezések helyszínre szállítását. A társadalmi szervezőknek nem volt hatáskörük intézkedni. Előfordult, hogy salak hiányzott, hogy futószalag. nem tudták. ki hol hagyta abba. A társadalmi munkát is nagyon körültekintően kellett megszervezni, nem mindjárt tanultak bele. S ha ballagás vagy nagyobb lakodalom van a faluban, nem érdemes társadalmi munkaakciót szervezni... — A sok szervezésben, az esetenkénti üresjáratban olykor el is fásultak az emberek. Voltak akik nagvon gyorsan és hibátlanul dolgoztak: Srankó József villanyszerelő. Németh József vízvezetékszerelő Volt olyan is. aki nem itt lakik, csak a faluban váltotta ki az iparengedélyét: demoralizálta az embereket, hogy hét órától tétlenül vártak, a mester, meg még nyolckor is a postán állt, hogy valamilyen csekket befizessen. A szakmai irányítás hiányának tudható be, hogy volt olyan közfal, amit később le kellett bontani és újraépíteni. Ügy tűnik, az óvoda építése — bár sok hibával folyt eddig —. végre sínen van. A járási hivataltól jár ide rendszeresen egy műszaki irányító, a kisiparosok dolgoznak, a lakosság segít, a munka halad. Erejükön fölül Az óvoda papír szerinti kivitelezője a mórahalmi tanács költségvetési üzeme. Vezetője, Keresztes Ferenc azt mondja, erejüket meghaladja a sok, társadalmi szempontból ugyan indokolt, a kivitelezői kapacitás szempontjából azonban alig megvalósítható beruházás. — Mi úgy kötöttük a szerződést, hogy az anyagot biztosítjuk, a kivitelezést azonban kisiparosok végzik. Ez nekünk gazdasági szempontból a lehető legrosszabb üzlet. Először azonban a kisiparosokkal is társadalmi munkában állapodtak meg. A társadalmi munkában óriási, de nem korlátlan lehetőségek vannak. Tisztázni kell, mit lehet az emberektől elvárni, és többre nem szabad számítani. Műszaki irányító rajtam kívül egyetlen nyugdíjas van a költségvetési üzemnél. Nem lehetünk egyszerre három-négy helyen, olyanon is, ahol nem is a mi embereink dolgoznak. Elterjedt az a kósza hir. hogy mi '81 december végére vállaltuk a befejezést. Ez nem szerepel a szerződésben. Hiába szigeteltük volna tavaly ősszel a tetőt, nem lehetett volna téliesíteni az épületet. Nagyvállalatok is leálltak, olyan kemény tél volt idén. Ki fűtött volna, mivel, és kinek a költségén? Arról nem beszélve, hogy nálunk kőműves szigeteli a tetőt, nem tetőszigetelő szakember. kétszerannyira kel] hát figyelni. A válaszfalat azért kellett lebontani, mert rossz minőségben készült el. Egyébként igaz. hogy nem a mi embereink végzik a munkát, de a papíron az én nevem szerepel, és a felelősség is az enyém. Olyan indoklás ellenében, hogy Domaszéken még nincs óvoda, visszautasítani sem lehetett a munkát. Főként úgy, hogy láttuk a hatalmas lelkesedést, jóravaló akaratot. Ha kezdettől fogva a mai szervezéssel — fizetett iparosok, társadalmi segédmunkások — megy a dolog, már készen volna az óvoda. — És így? — Ha a mostani ütemben dolgoznak, november T-re át lehet adni. Tanács István Országos értekezlet Jelenleg olyan fejlődési szakaszban van a közigazgatási szervezet, illetve a tanácsrendszer, amelyben a közigazgatás társadalmi bázisát szélesíteni, a képviseleti szerepét növelni kell — mutattak rá azon a tanácskozáson. amelyet pénteken Gyulán tartottak. 19 megye és a megyei városok tanácsai végrehajtó bizottsági titkárainak részvételével. Az eszmecserén Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese egyebek közt kiemelte: azzal, hogy az 1971-es tanácstörvény a népképviseleti önkormányzati ielleg kibontakoztatását deklarálta, a tanácsok még nem váltak a szó szoros értelmében vett népképviseleti szervekké. Előrehaladás egyértelműen tapasztalható, de még bőven van tennivaló annak érdekében. hogy a törvény gyakorlattá váljon. A követendő módszer az érdekek ütköztetésével kialakított közösségi politika, a lakosság részvétele a közösségi gondok megoldásában. A tanácskozás második témájaként az igazgatási társulások tapasztalatairól tárgyaltak. A vitaindítót Kilényi Géza, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettese tartotta. Mint mondotta, ezen a területen országos felmérést hajtottak végre, amelynek tapasztalatai azt mutatják, hogy az együttműködési formák igen változatosak, s a tanácsok kooperációja igen hasznos. A társulási forma továbbfejlesztésénél kívánatos, hogy a kisközségek, nagyközségek, városok közötti együttműködésben az általánosítható megoldások terjedjenek el. A vitaindítót korreferátumok követték. (MTI) Propagandisták kitüntetése Konferencia keretében értékelte a KISZ Csongrád megyei bizottsága az 1981 — 82-es politikai képzési év tapasztalatait és a propagandisták munkáját. A konferenciát tegnap, pénteken Újszegeden, a KISZ-iskolán tartották. A politikai képzés tapasztalatairól Kmetykó Lajos, az iskola igazgatója adott összefoglalót. A munka értékelését követően Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZbizottság első titkára kitüntetéseket adott át. Az ifjúsági szövetségben végzett kimagasló propagandistatevékenvségéért a KISZ KB Kiváló Propagandista plakettjét kapta Pópa Mária, Révész Andrásné, Pein Obrád, Tégla József, Tóth István és Vass Istvánt. A kitüntetett propagandistákat köszön, ötté Varga István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa is. szólt az önképzés fontosságáról, s arról, hogy a fiatalokkal megfelelő élettapasztalattal, problémaérzékenységgel bíró. vitaképes propagandisták dolgozzanak. Vállalkozás nemcsak kicsiben M

inden időszakban vannak kulcsszavaink Ezek sommázzák törekvéseinket, ám gvakran elkövetjük a hibát, hogv unásig ismételgetve, elkoptatjuk őket. Ha visszagondolunk az utóbbi öt-hat évre, ilyen fontos szavunknak tekinthetjük a natókonvságot. a minőséget, aztán az ésszerű takarékosságot. Uiabban sokat ígérő jelszavunk lett. hogv vállalkozni kell. Olyannyira, hogv hovatovább másról sem beszélünk, mint a kisvállalkozásokról, pedig a vállalkozás nemcsak rájuk vonatkozik. A zöld utat kapott polgári jogi társaságról, a hűsz-eavnéhánv tagot számláló szakszövekezetekről. a gazdasági munkaközösségekről — egyébként helyesen — sokat beszélünk, de mellettük nem sikkadhatnak el a megvei. vagv éppen országos léptékkel mérhető vállalkozások, hiszen a nemzeti jövedelem döntő többsége mégiscsak tőlük származik. Sikerük, vagy kudarcuk alapvető hatással van boldogulásunkra. Ebbe a körbe tartoznak, az — elsősorban építőiparból — jól ismert fővállalkozások is. Ha találomra tíz szakembert megkérdezünk, szerintük mit tekinthetünk fővállalkozásnak sokféle választ gyűjthetnénk össze. Minek tagadni: két évtizede vitáznak e tevékenység körülhatárolásáról. Ami a lényeg: a fővállalkozó szervezési feladatot lát el. Lényegében szellemi ereiét kamatoztatja, hiszen szakértelmét. kockázatvállaló készségét bocsátja áruba. \ forma közismert, mégis — envhén szólva — mérsékelten bővül a fővállalkozók köre Nemrégiben hallottam jó hírű számítástechnikai vállalatunkról, hogy végre beszállt a „ringbe", s korszerű adatátviteli rendszer honosítására vállalkozott Kijelentették, hogv programot adnak, betanítják a megrendelő embereit, de sem a gvár telepítését, sem az ahhoz szükséges építési munkálatok szervezését nem végzik el. Mindezért fölvettek volna tíz százalék fővállalkozói díjat. Az üzlet nem jött létre, mégis elgondolkoztató. hogy helyenként mennyire nem ismerik azt sem. mi a dolguk, ha már egvszer erre a körültekintést igénylő többletmunkára szerződtek Az is igaz. hogv nem irigylésre méltó a fővállalkozók helyzete. A nem túlságosan magas díjért iókora kockázatot vállalnak, mert a szerződéses fegvelem — hiába ábrándozunk az építtetők piacának megteremtéséről — ma sem sokkal jobb., mint mikor egvre-másra kezdtek kiemelt beruházásokba. Valóiában azonban a megrendelők vannak kiszolgáltatott helyzetben. Örülnek. ha egyáltalán találnak megfelelő fővállalkozót aki összefogja, irányítja a munkát, és felel is érte. Bár ami a felelősséget illeti, sok esetben iobb. ha nem firtatjuk. mert furcsa módon ..elsimul" az ügv. No rem magától, hanem a szerződő felek ióvoltából. Csak egynél óát erre: a késedelmes fővállalkozó korábban köteles volt az árból hét százalék engedményt adni Ha azonban a kárvallott megrendelő lemond erről a oénzről. „el van boronálva" az ügv. Akkor is. ha súlvos milliókra rúg a kár, vagv a határidő csúszása miatt az elmaradt haszon. Mielőtt alaposan elvernénk a port a megalkuvó megrendelőkön, nem árt szemügyre venni helyzetüket. Ha ugvanis behajtják a jogos követelésüket, akkor a fővállalkozó fizet, ám legközelebb a feltételek meghallgatása nélkül mond nemet, és a jogaival következetesen élő megrendelő kilincselhet más cégértnél, ha ugyan ebben a zárt körben szóba állnak vele. Nagyobb városokban még istenes a helvzet. de gondoljunk bele annak a téesznek a lehetőségeibe, amelv az Alföld közepén keres fővállalkozót például korszerű csibekeltető építéséhez, telepítéséhez. Amíg nem válogathat. és el kell fogadnia bárkit, aki vállalkozik al'eha javul a helyzet. A

Gazdasági Bizottság döntése nvomán most olvan rendelkezések láttak napvilágot. melvek bizonyára enyhítenek maid ezen a feszültségen. Az egyik úi szabály: ha versenytárgyaláson dől el hogy ki legven a fővállalkozó, a szerződésben szabadon állapíthatják meg a neki járó díi mértékét. Megszűnnek az előleg fizetésével kapcsolatos bürokratikus kötöttségek, mert ebben is — iogszabálvi rteretek között — a felek megállapodása számít. Érdekes kísérlet, hogy a fővállalkozásokra bevezetik az úgynevezett csúszóórklauzulát. Eddig az árakat prognózisok alapján számították ki. Igv aztán nem egvszer a szerződök közvetlen előidézői voltak annak hogv az árak ne csak kövessék, hanem kifejezetten előidézzék az inflálódást. A jövőben a felek nem állapodnak meg eiőie az árakban, hanem kötelezik magukat, hogv egv szakértő harmadikra bízzák az ár megállapítását. Lehet ez a KSH árjegvzéke éppúgy, mint — beruházásnál például — az ÉGSZI hivatalos kalkulációja. Mindez várhatóan élénkíti maid a fővállalkozási kedvet. Ahhoz azonban önmagában kevés, hogv döntő változásokat reméljünk. A kiszolgáltatottságot — és az ezzel járó anvagi. erkölcsi hátránvokat — csak a piaci egyensúly helyrebillenése szüntethetné meg. Gazsó L. Ferenc Nagyüzem a konzervgyárakban Teljes a nagyüzem a konzervgyárakban. Jelenleg éiiel-nappal fogadják, dolgozzák fel a beérkező zöldségét, gyümölcsöt. A legtöbb munkát a zöldborsó adja, a 16 gyár közül 11-ben e tennék tartósítására rendezkedtek most be. Az elmúlt hetek esőzése jót tett a szemeknek, s 'előreláthatóan a tervezett mennyiségű borsót dolgozhatják fel a gyárak. • A termés nagyobb részét gépi kaszálás után külön telepre szállítják, ahol kicsépelik, azután kerül a szem a gyárakba. Néhány mezőgazdasági nagyüzemben azonban már a legkorszerűbb berendezések végzik a betakarítást, amelyek ki is csépelik a borsót, így termelékenyebb a munka. A gyárakba érkező nyersanyagot mossák. tisztítják. osztályozzák, üvegbe, illetve dobozba zárják, s hőkezelik. A konzervborsó keresett a külpiacon. Az első szállítmányok már el is indultak. a többi között a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba. A borsó mellett tart nép a málna, a cseresznye és a meggy szezonja. A málna nagyobb részét Dunakeszin a Budapesti Konzervgyárban és az óvári üzemben dolgozzák fel. hordókba rakják, hűtve szállítják a tőkés országokba ahol üdítőital-alapanyagként hasznosítják. A meggyből és a cseresznyéből lekvár és befőtt készül: elsősorban a paksi, a nagyatádi és a dunakeszi üzem rendezkedett bc feldolgozásukra. (MTI)