Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

3 Szombat, 1982. július 24. Tanácskozás Dr. Dobi Ferenc Theodor Kery osztrák bur­genlandi tartományi főnök Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására július 15. és 16-án láto­gatást tett Budapesten. A tárgyalások során áttekin­tették a magyar—burgenlan­di gazdasági kapcsolatok ala­kulását és továbbfejlesztésé­nek lehetőségét. A tárgyaló felek kifejezték kölcsönös érdekeltségüket a határmenti kapcsolatok fejlesztésében. Theodor Keryt fogadta Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter és Kapolyi László ipari minisztériumi állam­titkár. (MTI)) Nyári látogatása Szegeden egyetemek munka Szeged 5. számú választó­kerületének országgyűlési képviselője, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára e hé­ten látogatást tett városunk­ban. A képviselőt elsőként Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára fogadta a párt­bizottság • székházában. Ez­után a MÁV-pályaudvaron Balogh János üzemfőnök-he­lyettes adott tájékoztatót a képviselőnek a szegedi vas­úti közlekedésről, majd be­mutatta a konténer-pályaud­vart. Dr. Dobj Ferenc a rösz­kej határátkelőt is felkeres­te, ahol Stumfhauzer Géza parancsnokkal találkozott. A MEDOSZ főtitkára a m>­hálvteleki Űj Élet Termelő­szövetkezetet js felkereste. Itt Árendás József téeszelnök is­mertette a szövetkezet ered­ményeit gondjait. Ezután az Idegenforgalmi Hivatalban Varga József igazgatónak a megye idegenforgalmáról szó­ló tájékoztatóját hallgatta meg. Elutazása előtt dr Dob: Ferencet fogadta Gyárfás Mihály. az MSZMP Csong­rád megye' bizottságának tit­kára­Kirakatok iinnepliEiea Minősítő versengés Köze] nfcgyedszázada — a szabadiéri játékok nyitánya­ként — minden esztendőben megrendez1 k Szegeden a ki­rakatok vei-senyét: Az idei. huszonnegyedik a sorban. a hagyományokhoz híven zaj­lott. Mégis különbözik né­mileg a/ előző rendezvé­nyekéit. Tekintettel a ko­rábbi letsenyek eredmé­nyeire, a Magyar Reklám­szövetség minősítő verseny­nyé nyilvánítottá a mosta­nit. Azaz lehetőséget adott a kirakaiitndezőknek arra. hogy ügyességüket. ráter­meitségükei bizonyítandó megpályázzák a mesterfokú szakképzettséget dokumen­táló S/ajtmai Diplomát. A Magyar Reklámszövet­ség megyei szervezetének, a városi tanács vb kereskedel­mi osztáivának és a KPVDSZ n egyei bizottságá­nak versenyfelhívására- ez­úttal 3i napestről. Fejér, Bács-K SKI n. Tolna. Veszp­rém. Heves és természetesen Csongrád megyéből vállalták a dekoratőrök, hogv tudásuk leg-avál adva hozzájárulnak a városképhez tartozó kira­katok megszokott hangula­tának te'frissítéséhez. az üzletekben kapható áruk népszerús iéséhez. összesen harnvnciivolcan jelentkez­tek. harminc kirakatot ké­szítettek. Ünneplőbe öltöz­tették a boltokat. Munkájukat tegnap, pén­teken délelőtt értékelték. A városi tanácsházán tartott díjkiosztó összejövetelen a Magyar Reklámszövetség képvise,etében Mereng Sán­dor. a dekorációs szakosz­tály titkára, a zsűri elnöke. Kis., Scndrmé és Mezei A. Mária. valamint Farsang Lászlóni dt.. a szövetség me­gyéi szervezetének elnöke taglalta a versenykirakatok erénveit és hibáit. Mini hal­lottuk. ez öncélú színházi dekorációi mellőző. köny­nyen atlf kinthető. jól meg­munkált ái uval berendezett kirakatokat részesítették előnyben. Azokat, amelyek­ben az á ik és a technikai megoldások egymás hatását erősítve, egymással össz­hangban harmonizálnak az alapötlettel A zsűri tagiai és a pályázatot meghirdető szervek kepviselől egyönte­tűen ügy rvilatkoztak. hogv az iái-t verseny a korábbi­aknál - val magasabb szín­vonaú. a aekoratörök (szin­te kivéte: nélkül) olyan mea­oldásvkkai. ötletekkel ör­vendeztették meg a járóke­lőket éx & szakembereket. n.eiiickkd tgu országos ver­seny.-u <em vallanának sze­aye,-t. A ruházati szakmában ti­zenhárom kirakatot készí­tettek Legszebbnek. leg­ügyeseoorek a Kígyó utcai Méter-ári, bolt kirakata ta­láltatott, alkotója Szabóné Solymosi Éva 'Budapest) vehette át az első helvezett. nec kié .tuti okleve'et. Má­sodik he yezést Kuczora Mária a Komplett dekora­tőre ftt e, az Elit cipőbolt kira i v-J. Harmadik Sá­rait P:tey»p (Aika) lett. a Centrum áuiház 2. számú vitrinjének berendezésével. A tizenhét országból ér­kező hallgatókat saját nép­dalaikkal köszöntötték pén­teken Esztergomban a buda­pesti Marczibányi téri Ko­dály Zeneiskola tanulói, ez­zel nyílt meg a Martos Fló­ra kollégiumban a Duna­kanyar művészeti nyári egye­temének 18. stúdiuma. Az idén először Hollandiából és Indonéziából is érkeztek hallgatók. Az egyetem megalakulásá­tól kezdve a Kodály-módsze­reket adja át a zenetaná­roknak s a jövendő zene­pedagógusoknak. Veszprémben a Vegyipari Egyetem előadótermében megnyitották a 25. balatoni nyári egyetemet. A százhúsz vendéget — többségük Dá­niából, Finnországból, az NDK-ból és az NSZK-ból érkezett — Polinszky Károly a Magyar Tudományos Aka­démia alelnöke, az első ba­latoni nyári egyetem alapí­tója köszöntötte. A 25. bala­toni nyári- egyetem első elő­adója Ádám György akadé­mikus, a TIT elnöke volt. aki Magyarország politi­kai, gazdasági, tudományos életéről szólt. A rendezvény tíz napján előadások, kirándulások, lá­togatások váltogatják egy­mást. A nosztalgiát idéző régi szerkentyűktől a robotgépekig szá­mos konyhai eszközt vonultatott fel a Centrum Áruház egyik vitrinjében Majoros László A:: iparcikkeket népsze­rűsítő í ersenyzők különös­képpen -e;eskedtek. Tizenhá­rom kirakatot készítettek. Első helyt n Majoros László (Eger) végzett, a Centrum Áruház 3. számú vitrinjével. Második Bartók Istvánné (Delta szegedi kirendeltsé­ge). Fagy János és Török Sándor Snkszárd) lett. ők a Kárász utcai papírbolt­ban. ille'vt a Kígyó utcai festókiir erf en rendeztek öt­letes kirakatot. Harmadik helyezést Sári Kata (Delta szegedi kirendeltség) és Boldog Katalin (Kiskunfél­egyhaza* éri el. a Klauzál téri Deltc üzlet, illetve a Kárász utcai illatszerbolt kirakatával. Az élelmiszer, ipari szaknában nem adták ki az első és második díiat. Csupán a harmadikat. ezt Szobáé:i Árpád (Delta sze­gedi kirer.celtség) érdemelte, a Takaréktár utca 26. szám alatti üzlet kirakatáért. JVt'm kis öröm számunk­ra. lizgy hosszú évek óta először marad a verseny i ándorse-'tce Szegeden. Kocsis Lajos és Popovics Lőrinc, a Szeged Nagyáru­ház dekoratőrei vehették át — a fődíjjal együtt — Jó járt Katalintól, a városi tanács vb kerti'k'delmi osztályának helyettes vezetőiétől. A mint".-ítf versenyben né­gyen taláhettak a Magvar Rekláms-ri- ctséa Szakmai Diplomájára méltónak, fev a fent ékben már emUtot-t Kocsis T.r'os Maioros Lász­ló Bartók Istvánné és Sza­bóné So'vmos Éva. Olcsóbb takarmány A takarmánykeverő üze­mek többségében nagy­mennyiségű energia fölhasz­nálásával készítik a granulá­tumokat — szemcsézett tá­pokat —, pedig a gépek megfelelő beállításával, rendszeres karbantartásával és az előírt gyártási techno­lógia pontos betartásával a jelenleginek a fele elég len­ne. Ezt azon a pénteki Szé­kesfehérvárott megtartott tanácskozáson hangsúlyozták, ahol a takarmánygyártási technológia legújabb, ener­giatakarékos módszereit vi­tatták meg az évi egymillió négyszázezer tonna tápot előállító Agrokomplex part­nergazdaságainak és a Ga­bonatröszt keverőüzemeinek szakemberei a Centrál Soya cég — a világon az egyik legnagyobb takarmánygyár­ló vállalat — képviselőinek előadása alapján. A téma azért is jelentős, mert a hazai állattartó tele­pek hatvan-hetven százalé­kán szemcsézett tápot etet­nek, s így az álattenyésztési ágazat jövedelmezősége szempontjából igen fontos az előállítási költségek csök­kentése. A granulátumokat célszerű lenne még nagyobb mértékben alkalmazni, élet­tani hatásuk ugyanis igen kedvező. (MTI) Befejeződött a nemzetközi hidrológiai tanfolyam A sikeres tanulmányokról s/oló oklevelek ünnepélyes átadásával befejeződött pén­teken a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Központ­ban a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam. Az UNESCO felkérésére és a TESCO. valamint az Orszá­gos Vízügyi Hivatal meg­bízásából — a mostanival együtt — az utóbbi másfél évtizedben 13 angol nyelvű ovábbképző tanfolyamot szerveztek, amelyen eddig 45 országból, elsősorban a fejlődő országokból több mint 200 hidrológus bőví­tette elméleti és gyakorlati ismereteit. Elsajátították a különböző víz-, csatorna-, ön­tözőhálózatok tervezésének, szervezésének, üzemeltetésé­nek tudnivalóit, s megismer­ték a legújabb kutatási módszereket, korszerű vizs­gálati eljárásokat és műsze­reket. Ezúttal 15 végzett tanfo­lyami hallgató búcsúzik a magyar és külföldi szakem­berekből szervezett tanári kartól, ám ez a búcsú a korábbi tapasztalatok sze­rint nem lesz végleges, hi­szen a régebbi tanfolyamok egykori hallgatóinak jelentős részével azóta is állandó kapcsolatot tartanak a ma­gyar vízgazdálkodási kuta­tók. Kérésükre továbbra is rendszeresen küldenek nekik összeioglaló anyagokat kü­lönböző tudományos témák újabb fejleményeiről, s szük­ség esetén szakmai tanácsot, véleményt adnak számukra A hidrológusok budapesti nemzetközi oktatási bázisán végzett hallgatók egy része tudományos pályára lépett, sokan pedig hazájuk vízgaz­dálkodásának irányításában kaptak fontos beosztásokat. (MTI) J A szkeptikus városlakó unottan int az elhúzódó épít­kezések láttán. Megszokta a ielenséaet. Eevszer minden elkészül — gondolja magában és érdektle­lenü elfordul, ha a beruházó, tervező vagv a kivitelező próbálja megmagyarázni bizonyítványát. Pedig biztosan élénkülne a lankadó figyelem, ha a tisztelt városlakónak eszébe jutna, az elhúzódó építkezés mennvi plussz milliót emészthet fel. És ezt a pénzt az ő zsebéből is kihúzzák, tehát ahogv szokták mondani, nem babra meav a iáték. Közérdek hogy az állami pénzeket az adófizetők forint­jait. a megrendelők kívánságát avorsan. üaresen költsék el. illetve teliesitsék. Csakhogy ez nem is annvira egvszerű. Évek óta menetrendszerűen jelentkezik a már kőkor­szakinak számító gond. nincs egvensúlv a beruházási pia­con. A „szentháromság" tehát a beruházó, tervező, kivi­telező kórusa régóta ezt az indulót fúiia. de olvan refrén­nel. hamarosan megváltozik a helvzet. Ám az egvensúlvról még ma sem beszélhetünk. Szelídebbek usvan a korábbi heves viták szópárbaiai. és annak is szemtanúi lehelünk, hogv a „három" kevesebbet mutogat eevmásra ilven apro­póval: te. te vagy a hibás. A békés eevmás mellett élés taktikáját választották nemcsak azért hosv a ió partneri viszony létrejöjjön, hanem mert egvmásnak is ki vannak szolgáltatva. A városlakó csak az építőket látia !rv könnvebb a sort az ő munkájukkal kezdeni. Rendkívül ellentmondásos a helyzetük. Egv év alatt képesek • felhúzni egv úi város­részt. de nyolc év kellett ahhoz, míg a szegedi Kiss Dávid­názat feluiitották. Ma rriár panelból futószalagon szerelik össze a házakat, de a makói kórház átépítése egv évtizede tart. Nincs gond. ahol az úi technika technológia tért hó­dít. ám sötét fellegek jelennek meg. amikor a hasvomónvos hórukk-munkával kell falat rakni, vakolni .. . Már a kisis­kolás is kívülről fújja. n<?m elegendő az építőipari kapa­citás. Bár két évvel ezelőtt a szakemberek optimisták vol­tak. mert azt jósolták, az 1982-es lesz a fordulat éve és egyensúly alakul ki a beruházási piacon. Ma a tanácsi szakigazgatási szervek vezetőit hallva arról tudósíthatom olvasóinkat, a korábbi reménv ábránd volt. Persze a jóslatok nem légvárakon, hanem azon a té­nyen alapultak, hogy visszafogták a beruházásokat és ettől nemcsak a gyorsabb munkát, hanem a lobb minőséget is remélték. Ha némileg javult is a helvzet. most sem irhatok mást. a „vevő szalad az eladó után". Továbbra is mono­polhelyzetben vannak a kivitelezők, tetszik nem tetszik alapon válogathatnak a megrendelések közül. Ez oedie nincs jótékony hatással a beruházási fegvelemre. Jellemző és kirívó példa megintcsak a makói kórház rekonstruk­ciója. A kivitelező, egy téesz melléküzemága csak 180 szá­zalékos haszonkulcs mellett vállalta a további felújítást. Hasonló helyzet a magánépítők piacán is. Egv ió kőműves keze kincset ér és ezért a tulajdonos még azt is kénvteien elnézni, ha a mester úrj kedve úgv diktálja, falrakás he­lyett a nagy meleg tiszteletére egv hétig fröccsözik. Re­mény persze van. sőt számolni is lehet, hogv az úi társu­lások, a nagyobb vállalkozói kedv meghozza gvümölcsét és most már tényleg egy vagv két éven belül gyökeresen megváltozik a helvzet. Az építőipari hiánygazdálkodást a munkaerő-kínálattal, -kapacitással teli piac váltia fel. Es akkor lőn maid egyensúly. No de az építkezések sorsa nemcsak a kivitelezőkön múlik. Számtalan gond. nehézség jelentkezik már az előké­szítés időszakában. Erre vonatkozó érdekes tapasztalatokat a legutóbbi megyei tanács vb-ülésen gvűitheMem. s meg­győződhettem arról, nem egyszer területrendezési okok miatt sem megalapozott egy-egv beruházás. Előfordult, az építkezés nincs összhangban a településrendezési tervvel. Jobbak lehetnének a szanálási aránvok is. Eléé sokszor a könnyebb megoldást választiák. ilven ieliaével: iöiípnek a buldózerek, hogy kopaszra borotválják a földet. Hasznos javaslat, miszerint már az előkészítés ideién meg tíel! hívni a tervezőket kivitelezőket és nézzék meg eavütt a terepet, vizsgálják felül, hánv fát. mennvi zöldet, esetleg régi házat menthetnek meg. Valószínű, hogv egv ilven csa­patmunkával könnyen megvalósítható, hogv az 01 városré­szek ne legyenek olyan sivárak, kietlenek. Az Északi vá­rosrész lakói már meg tudják mondani, mennyivel szebb kellemesebb a környezetük azáltal, hogv egv kis erdőt a Csongrádi sugárút bal oldalán meghagytak. Sainos. ritka még az együttes, területet kímélő szemle. P énzügyi forrásaink sem hasonlíthatók a feneketlen kúthoz, azt hiszem ez minden állampolgár előtt köztudott. Talán sokszor ennek a számláiára írható, hogy a megrendelők nem becsülik fel pontosan, mennvibe kerül maid az építkezés, a szükség miatt gyakorlattá te­szik az alátervezést. Nekivágnak úgv a munkának, tud iák. nem futja majd a pénzükből, de a fedezethiányt maid pó­tolja a felsőbb tanácsi szerv A szigorúbb pénzügyi gazdál­kodás a beruházási fegyelemnek alfája és omegáia. Ugyan­csak szakállas téma — hasonlítható az előbbi kérdéshez — csak a megrendelő hagvia figyelmen kívül az anvagi hely­zetet. hanem a tervező sem néz a beruházó oénztárcáiába. A túlzott szakmai igények, a „most rám fievelien a világ" mentalitás miatt aztán hónapokie vitatkozhat a tervező a beruházóval mindaddig, amíg az álmából valóság lesz. Nem a? igenvtelenségre szeretném buzdítani a mérnököket, sőt. Szó nélkül azonban nem lehet elmenni a következő eset mellett, ami ezt a szemléletet a ieeiobban példázza. Az egvik város gyógypedagógiai iskoláiéhoz volt 50 millió forintja a tanácsnak, erre a tervezők egv 75 millió forin­tos csodával rukkoltak ki. Végül a beruházás gubancai kö­zött említeném meg azt a gyakorlatot, amelven módosítani kell: a költségvetést sok esetben a kivitelező készíti. a tervező ellenőrzése nélkül. A megrendelő nem követi nyo­mon a tervezés menetét és így nem gvakorolia azokat a jogokat, amelyek megilletnék. Nincs gumiból az újság, ígv a beruházás bonyodalmai körüli barangolást befejezem. Abban a reményben, hogv a gazdasági életünkben egyre jobban érezhető törekvések az érdekeltség széles körű fokozása, a szigorúbb munkafe­gyelem. a korrektebb teljesítmény, a beruházási piacon is mihamarabb érezteti hatását. Halász Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom