Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

4 Péntek, 1982. július 16. Fiatalok élete az NDK-ban! "Ie«űírf Kőszeg dísze Minden ötödik új és minden második felújított lakásba, Illetve minden negD'pdik — kanw_jTw>ntes állami kölcsönnel és üzemi segilseggel épülő — családi hazba fiatal házasok költöznek be az NDK-ban. Ennek eredményekent 1980-ban 144 ezer Ifjú állampolgár lakásviszonyait sikerült megjavítani. Csaknem 4 milliárd márkát tesz ki a családalapításhoz nyújtott kamatmentes hitel összege, ha a legutóbbi nyolc évet veszszük számításba. S ebből 800 milliót — a gyermekek utáni kedvezményként — nem kellett visszafizetni. A fiatalok számos szociális kedvezményben részesülnek: ingyenes az oktatás és tur. egészségügyi ellátás. A fiatal anyák fizetett terhességi szabadságot és — ha igénylik — egyéves gyermekgondozási segélyt élvezhetnek. Az NDK-ban 1980-ban 63 500 gyermekkel több született, mint 1975-ben. A fiatalok sokban hozzája ruinak az ország további dinamikus fejlődéséhez. A kezdemenyezéseknek se szeri. se száma. Az FDJ akcióiban a fiatalok széles tömege vesz részt. Az ifjúsági munkabrigádok az elmúlt öt évben több mint 5,1 milliárd márka értékű építési teljesítménnyel járultak hozzá olyan objektumok létesítéséhez. mint például a Berlin-Marzahn-i új lakótelep. A fiatalok azonban nemcsak az építésből veszik ki részüket. ,.A holnap mesterei" mozgalomban fiatal szakmunkások, tanulók. Ifjú tudósok bizonyítják ötleteikkel, javaslataikkal, újításaikkal, hogy okosan gondolkodnak, jól cselekednek a köz javára ésrtfasCTfára: A ' mozgalomban évente több mint 2 és fólóonilliőnyian vesznek részt. A mezőgazdasági munka további gépesítésén, üi módszerek bevezetésén fáradozik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mintegy ötezer Ifjúsági brigádja. Nem maradnak el mögöttük a munkásfiatalok sem, akik az FDJ védnöksége alatt álló ifjúsági objektumok közül eddig már 45-öt helyeztek üzembe. A most folyó tervidőszakban a fiatalok az előző ötéves terv építési teljesítményének mintegy a másfélszeresét kívánják megvalósítani. A többi között új lakósok építésével, a berlini Charité klinikai negyed teljes kiépítésével, az NDK Tudományos Akadémiája épületeinek bővítésével, a Berlin-Friedrichstadt-i palota újjáépítésével. A további tervek között robotgyártó és mikroelektronikai üzemek létesítése, a közlekedési hálózat bővítése. vasútvillamosítás, új technológiák és eljárások bevezetése .anyagtakarékos gépek üzembe állítása szerepei. Dolgoznak ifjúsági brigádok a tudományos életben is: ezekben az években 120 tudományos-technikai részfeladat megoldásán fáradoznak az ifjúsági kutatókollektívák. Megújul Kőszegen a Jurisics tér egyik legszebb dísze, a tizennegyedik század végén épült tanácsház homlokzata. A több mint fél évezredes gótikus eredetű műemlék épület érdekessége, hogy kezdettől a helyi közigazgatós otthona. Homlokzatát hazánk, a város és a várat védő Jurisics család címerei díszítik. Jelenleg a felső ablaksort megosztó ovális faliképeket restaurálja Haraszti Margit festőművész. Az eredeti állapotuknak, színezéI süknek megfelelően. Gyémántországban A gyémántot ősidők óta ismeri az emberiség. Ez a legkeményebb ásvány, egyszersmind a legszebb és a legdrágább is. Az uralkodók hatalmi jelvényeit — a jogart, a koronát és az országalmát — mindenkor a szivárvány színeiben pompázó gyémántok ékesítették. Egyetlen nagyméretű gyémánt egész vagyont jelentett. Egy 40—50 gramm súlyú kő körülbelül annyiba kerül, mint egy tonna arany! A szépség, a keménység és a hatalom szimbóliuma a XX. század közepén a tudományos-műszaki haladás jelképévé vált. A modern iparágak zöme. köztük a fémmegmunkáló, a szerszámgépgyártó ipar, a bányászat, a finommechanika nem fejlődhetne a gyémántok alkalmazása nélkül. Jórészt ezzel magyarázható minden iparilag fejlett országnak a.z a törekvése,. hogy növelje a .gyémántkészleteit.. * u Az ötvenes évek közepén az egész világot bejárta a szenzációs hír: Kelet-Szibériában, Jakutiában gigantikus gyémántlelőhelyeket fedeztek fel. A Mir, Udacsnaja és Ajhal lelőhelyeket a leggazdagabb afrikai előfordulási helyekkel vetették össze. Űj város keletkezett a szibériai tajgában: Mirnij, a szovjet gyémántfőváros. Az ipar nem függött többé a gyémántbehozataltól, a Szovjetunió gyémántkitermelő ország lett. A jakutiai lelőhelyek nehezen megközelíthető körzetekben vannak, sok ezer kilométernyi távolságra az ipari központoktól. Mégis már néhány évvel a felfedezésük után a Szovjetunió megkezdte ipari kiaknázásukat, és gyémántjával megjelent avi. lágpiacon. A gyémántlelőhelyek nem szívesen válnak meg kincseiktől. Több tízezernyi kő között ritkán akad gyémánt, amely 20 karát fölött van. A világ csupán néhány nagy tömé jö '• törtéhélftii követ ismer. Az ilyen köveknek külön., nevet. adnak, felfedezésük pedig a tudományos felfedezéseknél nem kisebb szenzációt kelt. A jakutiai lelőhelyek mélyén sokáig Fegyverek szomorú éjszakája címmel, Simor András vnlogatásaban a Zrínyi Kiadó latin-amerikai költői antológiát adott közre. Tizenöt ország negyvenhét költője szerepel a kötetben. Izgalmas együttest ismerhetünk meg: lorradalmárokat, akik közül tizenegy költő személyesen is részt vett a szubkontinens fegyveres küzdelmeiben az 1980—70-es evekben. Köztük van a papköltő, E. Cardenal, aki a nicaraguai íorradalom győzelme után országa kultuszminisztere lett; Ottó ' René Castillo, guatemalai kommunista, akit 1967-ben élve égettek el a diktatúra pribékjei, és sok mas olyan, mártírra lett költő-forradalmár, mint a salvadori Roqua Dalton, a perui Javicr Hcraud, a brazil Carlos Marighela. .. Forradalmár-költök gyűjteménye ez, igy nem véletlen, hogy a Latin-Amerika „második függetlenségéért" harcoló költök József Attilánkat érzik magukhoz igen közelinek — mint például az argentin Jüan Gelman: „ügy érne véget minden mikent mindig akartuk egy barrikádon JiH Attila és én végsőt fütyörészve hárman, kik hetyke nemmel viszik vásárra bőrúlc." Ez a költői világ eddigelé Ismeretlen volt a magyar olvasó számára Korábban megismerhettük Jorge Amario pikáns, izgató brazil nagyvárosait, a komor Andok indiánparaszti keserveit, vagy a Karib világ sejtelmes, afrikai istenekkel átszőtt valóságát. A geril laköltök ezzel szemben a modern diktatúrák élményét, az északamerikai „kolosszus" — az Egyesült Államok — „Frankensteinvalójót", keserveket, félelmeket, a technicizáit terrort mutatják be. „Vérfolyót folyni látok" — írja A. Romualdo, aki „vér- és magánybanknál kolduló" szegényekről ir; sokak számára „börlönvidék" lett LatinAmerika. ahol „ismerjük a hóhért és a bírót", ahol a hídon nem szerelmesek, hanem tankok járnak, és gárdisták szuronyosan. A humor is keserű a katonai diktatúrák, az új fasizmus szorításában, ahol Lenin Állam és forradalom cimű müve börtönbeli olvasat során költői meditációvá alakul — mint Roque Daltonnál. A fegyverrel harcoló forradalmárok keserű — torokszorító tanulságai olvashatók a könyvben. Ebben a társadalmi környezetben született a költői tanulság: „nincs csattanósabb epigramma, mint a golyó". „A halni tudás művészete" pedig költői témává vált: „emlékezzen a gyermekek szemére nevére az egyetlennek, aki él lélegezzen mélyet és mindenekfölött próbálja meg hogy ne essen ki a kezéből a fegyver mikor a föld sebesen közeledik arca felé." A szabadság — a szubkontinens másfél évszázada áhított jövője — dalol, de inkább kesereg, hörög, sikolt e forró-kemény versekből, a latin-amerikai költők tollából, „kik kezükben viszik a napot", akik szavakat fognak lasszóval és szélnek eresztik őket, és akiknek oly sokszor „nyakukon hurkolódik a magány." Ismerős költőktől is olvasok a kötetben. A nicaraguai Cardenalt, akit a managuai Rubén Dario színházból jövet pillantottam meg először: hajlott hátú, szakállasősz. bohém szobafilozófusnak vélné az ember. Mario Benedetlit, a csendes, mindig mosolygó, bölcs, tömzsi öreget, akinek mindenkihez van egy kedves szava. Fiának börtönből írott sorait olvasom a kötetben: az apa sorait, aki évekig csak így taníthatta fiát emberségre, s akinek versben üzente: „más dolog belehalni a kínba és megint más a szégyenbe." A könyvben két nagyívű poémát ls olvashatunk. Cardenal a nicaraguai forradalom történetét vetíti elénk „0 óra" című versében, a kubai Nicolás Guillén, akinek idén ünnepli az irodalomszerető világ nyolcvanadik születésnapját, „A nagy Zoo" című szatirikus ciklusában egy elképzelt állatkertben mutatja be glóbusunkat. .. Simor András nemcsak válogatta, de fordította is a kötet verseit, ő kalauzol jegyzeteivel is. Simor András az elmúlt években már sok könyvvel jelezte, most ezt megerősítette, értő ismerője (lám, lassan sablonná válik e kifejezés is, pedig épp e kötet jelzi, milyen komor valóságot jelez) a „forrongó kontinensnek". Az idei, különlegesen sok nagy élményt adó könyvheti termés elterelte figyelmünket a Latin-Amerikáról üzenő verskötetről. Pedig ér.iemes — és fontos — kézbe venni. Anderle Adám rejtve maradtak pártját ritkító gyémántok. Közülük az első 51,66 karátos gyémántot csupán 1963-ban találták meg Mirnij bányában. Az 1966ban kitermelt 105,98 karátos Marija nevű gyémánt volt az első, 100 karátot meghaladó szovjet gyémánt. A ritka leleteket tekintve 1973 volt a legszerencsésebb év. Több nagy gyémántot is találtak, közülük a Jakutia Csillaga elnevezésű gyémánt 232,10 karátos. Ezt most a világszerte ismert Sah és Orlov gyémántokkal együtt a Szovjetunió gyémántalapjában őrzik. * A gyémánt megmunkálása bonyolult és munkaigényes müvelet. Egy kő megmunkálását olykor hónapokig végzik. a ritka példányokat pedig évekig. A briliánsokká feldolgozott gyémántok súlya csupán fele, sőt gyakran egyharmada'a kő eredeti súlyának, értékük azonban eközben megkétszereződik. A jakutiái gyémántlelőhelyek felfedezése nagy lendületet adott a hazai nyersanyaggal dolgozó szovjet drágakőmetsző ipar fejlődésének. Az ékszerészet legősibb, de csupán egyik „szakmája" a gyémántnak, amely tökéletesen csiszolja még a legellenállóbb felületeket is. A bányászatban és a geológiában egyaránt használnak gyémántot. A kutatófúrást ma már óriási mélységekben, a korábbiaknál sokkal keményebb kőzetekben kell végezni. Erre pedig csakis a gyémánt fúróvéső alkalmas. Gyémántból ké.szült forgácsoló szerszámokkal munkálják meg a rendkívüli tisztaságot és precizitást igénylő munkadarabokat. Az ilyen szerszám élettartama 70—80szor hosszabb, mint a szokásos kemény ötvözetekből készült forgácsclókéseké. * A gyémántszerszámok gyártása a Szovjetunióban ötévenként megkétszereződik. A természetes gyémántok már nem képesek kielégíteni az ipar részéről megnyilvánuló. állandóan növekvő keresletet. A gorkiji autógyár például évente 200 000 —400 000 karátot, azaz maximálisan 80 kilogramm gyémántot használ el. Márpedig a világon kevés a természetes gyémánt, készleteik kimerülőben vannak. Ezért csinálni kell gyémántot! A Szovjetunióban rekordidő alatt létrejött a mesterséges gyémántokat és a belőlük készült szerszámokat előállító nagyipar. A mesterséges gyémántok alkalmazása azonban egyáltalán nem csökkentette a természetes gyémántok jelentőségét. A kövek „királya" szépségével és ritka tulajdonságaival továbbra is bámulatba ejt. Mirnij közelében most épül az ország első föld alatti gyémántkitermelő bányája, ahol csaknem egy kilométer mélyre nyúlik az épülő akna. Az örök fagy által megdermesztett talaj meghátrál a technika előtt, és az ember hozzájut Jakutföld kincseihez. (APN) kertbarátoknak A szamóca telepítése Olvasóink közül többen kértek, hogy az időszerű munkák ismertetése alkalmával adjunk részletesebb tájékoztatót egy-egy növény termesztésével kapcsolatos technológiai folyamatról. Sajnos a lehetőségeink korlátozottak, a részletes ismertetés mellett nem marad lehetőség a figyelemfelkeltő tájékoztatásra. Ennek ellenére mégis megpróbálkozunk minden igényt kielégíteni. Az aktualitásnak megfelelően most a szamóca telepítéséről szeretnénk részletesebb tájékoztatót adni. A szamócatermesztés gazdaságosságára, a termés minőségére és mennyiségére jelentős hatással van az ültetés ideje és a termelési ciklus nagysága. Régebben a szamócát általában ősszel vagy kora tavasszal ültették; és a termelési ciklust 4—5 évre állították be. A kísérleti eredmények és a termesztési tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a harmadik évtől kezdve mind a termés mennyiségében, mind pedig a gyümölcs minőségében fokozatosan viszszaesés következik be. Éppen ezért egyre többen térnek át az egy-, illetve kétéves termesztési módszerre, melynek alapfeltétele a nyár végi telepítés. A telepítés előkészítését a terület megválasztásával kezdjük. A szamóca a talajjal szemben nem különlegesen igényes. Legjobb a mély rétegű. humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású humuszod Vátyög, a jő vizgazdálkodású homoktalaj is megfelel. Nem alkalmas a túlságosan kötött, hideg, mély fekvésű, sem az időszakosan vízborított, vagy köves, aszályra hajló, sülevényes talaj. Ezek későn melegednek fel, hátráltatják a gyökérzet kialakulását és a tápanyagfelvételt. Csökkentik a koraiságot, a termésmennyiséget és az ellenállóképességet, emellett nagyobb a felfagyás és a kipállás veszélye is. A talaj vízgazdálkodása rendkívül fontos, mivel a szamóca gyökere a talaj felső 20— 30 centiméteres rétegében helyezkedik el. A talaj szerves anyagának pótlására — amely a tápanyag-visszapótlás mel| lett a talaj vízgazdálkodását ' ls javítja — célszerű a korán lekerülő előveteményt négyzetméterenként 5—6 kilogramm középérett istállótrágyával megszórni, de ha ezt elmulasztottuk, a telepítést megelőző talaj-előkészítéssel együtt is elvégezhető. Alaptrágyaként négyzetméterenként 2 dekagramm nitrogén, 2 dekagramm foszfor és 3 dekagramm kálium műtrágyát kell a talajba juttatni. Alapvető követelmény a telepítést megelőző talajfertőtlenítés elvégzése, melyhez 100 négyzetméterenként 30 dekagramm Galition—G 5-öt használjunk fel. Az elővetemény lekerülése után az ottmaradt gyomot és visszamaradt növényi részeket le kell takarítani a területről és a tápanyag, valamint a talajfertőtlenítő szer kijuttatása után a talajt 22—25 centiméter mélyen me/ kell forgatni. A tenyészterület kialakításánál a termesztési módot kell figyelembe venni. Amennyiben hajtatni kívánjuk a szamócát, az ágyások kialakítását a fóliablokk szélessége és hosszúsága határozza meg. Hajtatás esetén mindig kis tenyészterületet — 30x20 centiméter sor- és tőtávolságot — alkalmazzunk, ahol ugyan csökken a töven kén ti termés mennyisége, de a területegységre jutó magas tőszám miatt az összes termés magasabb lesz. A szabadföldi termesztés esetén, amennyiben a sortávolságot meghatározó művelőe&zközt, például rotátort nem használunk a leggazdaságosabb tenyészterület 50x40 centiméter sor- és tőtávolság. Ha a sortávolságot szélesíteni kell, célszerű a tötávolságot kisebbre venni. A sikeres termesztés alapvető követelménye a jó szaporítóanyag. A legbiztonságosabb a szaporítóanyag-termesztéssel foglalkozó nagyüzemi gazdaságokból beszerzett szaporítóanyag felhasználása. Saját szaporítóanyag-előállításnál a következőkre kell figyelemmel lenni. A szamóca a fajtára jellemző értékes tulajdonságalt csak vegetatív szaporítással őrzi meg. Ez a szaporítási mód majdnem minden ismert fajtánál alkalmazható, nehézséget csak az indát nem fejlesztő — többnyire a folytontermő — fajták okoznak, melyekettőosztással és magvetéssel szaporítjuk. A szaporítás történhet helyben nevelt palántával, amikor az előre kijelölt anyatövek legyökeresedett ostorindáiról szedjük a szaporítóanyagot A szaporítóanyag-szedésre kijelölt táblát az indásodás megindulása előtt megkapáljuk, hogy a talaj megfelelően fellazuljon. A palántanevelés idejében többször kell öntözni az állományt, ez az indák fejlődését és a gyökérképződésl is meggyorsítja.. A szaporítóanyag mennyiségét növelhetjük, ha a meggyökeresedett szamócadugványokat, — melyek éppen hogy meggyökeresedtek és egy-két levelük van — árnyékos helyre 5—10 centiméter sor- és tőtávolságra ledugványozzuk, gyakran porlasztásszerűen öntözzük. A palántaszedést megelőzően. mind a helyben nevelt, mind a dugvány esetében öntözzük a talajt, hogy a palánta gyökere kevésbé károsodjon a kiszedéskor. A kézzel kiszedett palántát megtisztítjuk három kifejlődött lomblevelet meghagyunk, a többit eltávolítjuk. Az ostorinda maradványait egy centiméteresre vágjuk vissza, mert az ostorinda maradványok elősegítik a különböző gombabetegségek terjesztését. Az indát nem nevelő, folyton termő fajtáknál megengedett a tőosztással történő szaporítás. Ezek általában sok oldalelágazást hoznak és az elágazódások alapi részén gyökereket fejlesztenek. A töveket széttépve vagy szétvágva több olyan növényrészt kapunk, melyeknek egy vagy több tőrózsájuk és rövidebb, hoszszabb barna színű gyökértörzsük van. A szamóca telepítésére friss palántával a legalkalmasabb időpont augusztus, így az ültetvény még az év hátralevő időszakában megfelelően megerősödik és a jövő évben szinte teljes termést hoz. Nagy figyelmet kell fordítani az ültetés mélységére. A rügy éppen a talajfelszínen legyen. Sem a túl mély, sem a sekély ültetés nem ínét—ei^lő. Az ápolás további munkái gyakori öntözésből és talajápolásból állnak. Az öntözést szeptember végén meg kell szüntetni, erre az időre a palánták megfelelően megerősödnek és biztonságosan ellenállnak a téli hidegnek. Dr. Tóth Mihál.v megyei főkertész I »