Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

Péntek, 1982. iűlkrs 2. Komplett szállítás —több haszon Mennyivel egyszerűbb úgy zókat gyakorta nem a honi, szabálymódosításokat java­hazat építtetni, ha az em- hanem a külföldi cégek kö- solt. Egyengeti a fővállalko­ber nem maga futkos cc- zött keresik. Az indok: a zások előtt az utat a külföl­mentért. homokért., mészért, hazai közreműködők szállí- di kirendeltségek megerősí­tégláéK. s egyéb építőanya- tási készsége kifogásolható, tése ia A gyors ajánlattétel­iért, nem ő maga kilincsel a külföldi partnerekkel bizton- hez (sokszor ezen áll vagy kőművesnél, ácsnál, s más ságosabb a feladatok pon- bukik a megrendelés elnye­sza ki párosoknál, hanem tos teljesítése, nundezl a vállalkozóra biz­Miközben idehaza mérsék­lődött a beruházási javak iránti igény, a fejlődő orszá­rése) szükség van például a fogadó ország politikai, jo­gi, szabványügyi, pénz- és hitelügyi, biztosítási, szállí­tási, munkaügyi szabályai­nak ismeretére. Az utóbbi eok tó lehetíWoet Irináinak időben az i]yen információk ínjLSSSSF i5£3£ -f^iir^., keilt lekötésére. Am ezekre az országokra az jellemző, hogy nem egyes gépeket, berende­se érdekében egyebek közt növelték a külképviseleteken dolgozó vállalati szakembe­hanem rek arányát­J*L Arra, aki rutinból ke­vesebb utánajárással képes megoldani ezeket a feladato­kat. Ugyanígy a gazdasági élet­ben : mennyivel egyszerűbb a dolga annak a megrende­lőnek, aki, ha gyárat akar építtetni, olvan partnert ta­lat. aki nem csupán egy-két JE^LSE* munkafolyamat elvégzését vSüv^n te^ék teljes vállalja, hanem komplett be- ,ValajT".lyen. *el]as rendezéseket, létesítmények, technológiai es szereezesi Egyszerűsítették ós éssze­kulcsrakész szállítását S ma rendszervnek aallitant vár- rűsítették a külszolgálatban mar a vevő - különösen, ha jak ^J^01^ MÍSS™B dolgozók díjazási, premizá­kemény valutával fizet mind oly bogy aZ ~ Usi rendszerét. A vámmeu. inkabb (Íven farmában várja a IlAaila ,®zo ~ tességre vonatkozó új szabá­nsegrervdclesei teljesítését. a n?űf:zakiu eredményeket lyok b jobban szolgálják a h ju szavatolja, hanem szervezze fővállalkozásban rejlő lehe­meg a kezelőszemélyzet be- tőségek kiaknázását. Az exportfővállalkozás hat- tanítását. az üzemeltetést, . „ .o_ hatos módszer kivitelünk valamint közreműködjön a J^ .tótorekeTK növelésére es a jövedelmező- vállalatvezetésben és az ér- . Te aT seg javításara, következén tékesltésben. ^ll^mTnfif keppen a gazdaságirányítás A _a ' _x_. vizac mzettség-megosztas .. -iJLriuTTi,.,íJT magyar cegex zöme, a7 elszámolási módszerek fi­edeug i« ösztönzött elterjesz- részben az éles piaci ver- nomitása és egy sor más in­A /f^uiv^.Toi* részben produktumuk tézkedés ugyancsak hozzájá­StaUrot, ZSAl^: nívójónál fogva, zömmel a rul a fővállalkozás elterjedé­tó tiS ,120 töke ^ ^szágok megrende- séhez. Addig is< ^-g kű]ön le helyett a szellemt toké es lőmek igénveit képes kielé- szabályozós helyett a válla­sX «ítenJ" Következésképpen latok. közvetlenül érzékelve r£SySa nSSta mt ^ 'í6*0' a piaci idényeket, a nagyobb L. sóget kel1 adr!i azoknak a haszon reményében önként wlájf? Egeknek, amelyek vállalják vállalják a fővállalkozással berendezést technológiát. a komplctt állítások koc- jaró ^gyobb kockázatot. Igaz. a rizikó is nagyobb, ht- kázatát A hazai vállalatok 3 ^ szen a fovallalkozonak al- érdekében a munkabizottság M. P. vállalkozók tucatjával kell egyezkednie, s a tervezők, e* a JchntelenSk tevé­kenységéért is őt terheli a felelősség. A kockázatért cserébe azonban nagyobb a haszon egyebek közt azért 1«, mert így a fővállalkozás­ba olyan szálitmanyok, szol­gaitatások is bekerülhetnek, amelyek — miután az építés helyszínen is beszerezhetők önmagukban eladhatatlanok lenne nek. Az ecsetelt előnyök ellené­re sem eléggé elterjedt for­ma nálunk a fővállalkozás. Miért? Nemrégiben tapasz­talatok, érdekelteégi formák összegzésével erre keresett választ egy szakemberekből allé munkabizottság. A vizsgálatok tódéntették, hogy például a gépgyárak kosul csak kevés képes komplett technológiát aján­lani. A belső piaci feszültsé­gek miatt — érthető módon — az építőipari vállalatok csak az utóbbi években kap­kedvet a külföldi fővállalko­zásokhoz. Lassan viszont ha­gyományai varrnak az állat­tenyésztési telepek és a komplett mezőgazdasági rendszerek export jának. Ter­vezőirodáink is exportálnak terveket. de ehhez nem szervezik meg — a valószí­nűleg busás haszonnal járó — kivitelezői hátteret. A mgnli^bi zottság elemzései so­rán fény derült arra. hogy vannak fővállalkozóink, akik komplett beruházások meg­tervezésére, kivitelezésére tö­rekszenek. ám az alvállalko­Diplomás stewardessek A Leningrádi Légiközleke­dési Műszaki Főiskola ötven hallgatója, tanulmányait be­fejezve, megkapta diplomá­ját, és légikísérőként dol­gozhat. Az Aeroflot gépei a 89 városába szállítják az utasokat. A stewardessek feladata, hogy minél kényel­mesebbé és kellemesebbé te­gyék az utazást A leendő utaskísérők Leningrádban és Moszkvában sajátítják el a legfontosabb ismereteket. Megtanulják, milyen a gép berendezése, hogyan kell le­bonyolítani a poggyász ki­és berakását, az utasok íel­és leszállását, a fedélzeten az étel- és ital felszolgálását, megismerkednek a légifolyo­sókkal, amelyeken a légitár­saság gépei közlekednek. Na­gyon fontos, hogy rendelkez­zenek a legalapvetőbb orvosi ismeretekkel és jól beszél­jenek több idegen nyelven. A jó utaskísérőnek tudnia kell ügyesen szervírozni, ud­variasan kiszolgálni az uta­sokat, és természetesen csi­nosnak és elegánsnak kell lennie. Több ezer méter magasban a légikísérők sze­mélye nagy hatással van az utasok közérzetére, lelkiálla­potára. A megfelelő kondíció fenn­tartása, a pszichológiai ter­hek elviselése érdekében a stewardessek rendszeresen sportolnak. A tornagyakor­latokat a pilóták és űrhajó­sok számára kidolgozott programból választják ki számukra, ahol bizonyságot adhatnak lélekjelenlétükről, bátorságukról. (APN) kertbarátoknak A zöSdségnövények vízigénye A víz a növényi élet nél- fel. A talaj nedvességtartal­külözhetetlen tényezője, a mát lehetőleg folyamatosan zöldségnövények teljes sú- megfelelő szinten kell tarta­lyának 80—90 százalékát al- ni, mert az időszakos kiszá­kotja. A növényekben talál- radás is komoly károkat ható víz mennyisége állán- okoz, különösen a gyökér- és dóan változik, s bizonyos gumós zöldségféléknél, me­szabályszerűséget mutat, lyek eltásodása, pudvásodá­egyrészről a növény vege- sa ilyenkor következik be. taciós időszaka alapján zöidséefélék közül a na­vizsgálva az összefüggéseket. „ ~ z„ ds g . ék kozul a pa m«rí«rái h««ntó HtrrutóJ fadicsom vízigényé nagy, fő­leg az ültetes időszakában és június végén, július elején SiS= kiv» sok viat, ekkor eSy­Állami intézeti gondozás, elhely Szülőkről, gyerekeikről Vízzel hígítható festék Vízzel hígítható műgyanta- A diszperziós műgyanta­festéket tejlesztettek ki a festék elterjedése jelentős Budalakk Festék- és Mű- változásokat hozhat az üzem­gyanta gyárban. Az egyben biztonság, a munkaegészség­koerózióRáttó testek hazai ügy, a környezetvédelem és változatának kialakítását a gazdaságosság területén, egyik legjelentősebb partne- A hagyományos műgyantá­ról:. a Raba Magyar Vagon- festékeket ugyanis olajszár­es Gépgyár igényei alapján mazékú oldószerekkel hígít­kezdték meg, ahol azt mór jók, melynek párolgása mi­kíscrleti jelleggel alkalmaz- att a festőüzemeket, múlté­nak, és a tervek szerint a lyeket tűz- és robbanásve­második félévtől termékei- Szély szempontjából a leg­"ck e«f , ref/ét. « edd'8 magasabb veszélyességi ka­hasznalt külföldi helyett ez- 7 ' / * , zel a védő festékbevonattal tegónába sorolják. Vizes ol­látják el. Ez azonban nem datoknál és diszperzióknál azt jelenti, hogy az újfajta ez a párolgás viszont nem múgyantafesték csak a győri veszélyezteti az ott dolgozó­óriasvállalat festesi techno- . alkalmazása már a légióját korszerűsíti, felhasz- Kat> lgy aikalmazasa már a nálnsi területe ennél jóval beruházásoknál csökkenti a saelesebö korú. . költségeket. Hatalmasat dörren a gj'ám- rossz körülményekek Hoz- Kezelheti a gyerek esetleges ügyi előadó ajtaja. Fiatal, zánk nevelési segélyért jötk (például örökségből szárma­indulatos nő hagyja maga Dehát az már ismert a gya- zó) vagyonát. Felveheti az mögött. Zokogva roskad le a korlatból, hogy ennek folyó- elhalt másik szülő utáni ár­kis előtérben. Próbálom sítására csak akkor van le- vaellátást, családi pótlékot, nyugtatni, tudakolni felin- hetőség, ha egyébként min- (Feltéve, ha az intézeti gon­dulásának okát — Inkább den rendben van otthon, dozásért térítési díjat fizet.) kenyéren és vízen élek, de csak kereset olyan ala- g tapasztalatból tu­nem adom intézetbe a gye- csony, hogy az egy foreju- d h ^gyámügyi elő­rekemet — hüppögi. Lassan tó összeg nem eri el a mm- adók' egvike-másika ahe­kibontakozik a kép. A kis denkori legkisebb ipari nyűg- ]yeU h & sima.. inté. szoba-konyltás lakás, a sú- díjat. zeti 'elhelyezés lehetőségére lyosan beteg anya, akinél a Az önhibájukon kivüI ^ és annak "kedvezőbb formá­fiatal, netnreg elvalt no héz helyzetben levő szülők jára felhívnák a nevelési se­meghuzza magat a gyereke- ritkán kérik gyermekük in- gélyért jelentkezők figyel­veb tézeti elhelyezését, amelyet mét, segítésüknek határait — A nagymama miatt a ki- sokan tévesen azonosítanak így summázzák: „legfeljebb esi otthoni harmonikus fej- az állami gondozásba vétel- állami gondozásba vesszük a lődése nem biztosított. Ad- lel. És bár az intézeti neve- gyereket". Ettől viszont só­dig is, amíg legalább egy lók. igazgatók a megmond- kan valósággal pánikba es­szükségszobát tudnak neki hatói, hogy a gyerekek lu- nek. adni a lakásügyesek, inté- xusigényeinek kielégítésével m az om, 0 fentiekenm zetbe kellene tenni a kis- szinte már átestünk a _ lo u visszatartja a rászoruló. lányt - mondja később a túlsó oldalára", a «eveloott- kat (a sajá( hibájukon kívűl gyamugyes. - Nincs szí- honok eletét nem ,smero em- „ehéz helyzetben Uvöket) vünk allami gondozásba berek az állami gondozott attól h segítségért felke­verni. es ugy kenyszente- szo hallaton a regi „Árvács- ressék Q, ületékeseket? ügy ni az anyát, hogy vigye in- kára" és menhelyekre pon- érzik ha a gyerekeiket ne. tezetbe a gyereket. Él-hal tolnak. Ezért ódzkodnak az velőotthonba 6" vagy nevelő­erte. Mindent meg is tesz, allami gondozasba vételtől. S2Ülőkhöz adjak> a lakás. hogy enyhítse az otthon. Az intézeti elhelyezést pe- ügyi hatóságok megteledkez­dig tévesen azonosítják is nek égető lakásproblémájuk­ezzel. Való igaz, hogy az ói- ról lekerülnek a „listáról". lami gondozásba vétellel a Pedig ez nem igy „an A gyerek kikerül a szülő fel- szül- kérelmére a gyámügyi másrészről hasonló ritmikus változás tapasztalható az egymást követő napszakok­ban is. Nélkülözhetetlen _ ,, , , , ,., , funkciót tölt be a növények egy alka om"lal legalabb 21 —80 millimeter ontozovizet életében a növényi tápanya gok oldó- és szállítóeszköze­ként is. Sok víz kerül fel­használásra a túlzott felme­legedés elleni védekezés cél­jára, ez gyakran a növény súlyának 30—60-szorosát is kell kijuttatni. A tenyész­idöszak alatt a vízfogyasztás naponta 2—3 milliméter. A paprika vízigénye szintén magas. A fűszerpaprika ön­tözéséhez a helyrevetés, jl­kiteszi. A párologtatás annál letve palán,tafs, után öntő­nagyobb mértékű, minél me­zesen kívül 2—3-szorj öntö­legebb van és minél alacso- tzés céiszera 3°-4° n?'llin?é: teres vizadaggal. Ügyeim nyabb a levegő páratartal­ma. Tovább fokozhatja a párologtatást a szél. A páro- ... , . logtatás azonban csak addig «tkezes" »óllpap»kak kell arra, hogy az öntözés az érést ne késleltesse. Az fokozható, amíg a növények a talajból képesek a vízvesz­teséget pótolni, ezt követi a lankadási, majd a hervadási folyamat. A lankadással jel­zett vízhiányt csapadék vagy öntözés után még kiheverik, de elhervadt, elszáradt nö­vények már többé nem tér­nek magukhoz. szedést követően gyakrabban kisebb adagok­kal kell az öntözést végezni. A korai burgonya csak szá­raz tavaszkor igényel öntö­zést, normális időjárási vi­szonyok között a téli csapa­dék és a tenyészidőszak alatt leesett eső elegendő a fejlő­déséhez. Az uborka vízigé­nye rendkívül nagy, öntözés A lehulló csapadékot vagy nélkül nem termeszthető az öntözővizet a talaj fogad- biztonságosan. A gyökérzet a ja magába és tartalékolja, talajfelszínhez közel helyez­Annál több vizet képes a ta- kedik el. s ez gyakori öntö­laj megőrizni, minél több az zést tesz szükségessé. A agyag- és szervesanyag tar- dinnye és tökfélék a mélyen talma és minél jobb (mor- elhelyezkedő gyökerükkel jól zsásabb) a talajszerkezet, tudják a talaj vízkészletét Függ á tárolható vízmerinyi- hasznosítani. A hüvelyesek ség a művelt talajréteg vas- vízigénye a fejlődés kezdeti tagságától is. időszakában nagy, de ez a Átlagos talajviszonyok kö- ^ téli vízkészletéből biz­zött I négyzetméter felületű tosl,tY'a van; A k^bb! 1 centiméter vastag talajré- szakban már jobban bírjak teg „beázásához" 1 liter víz f. szarazsagot. Masodvetes­szükséges, tehát annyi liter ként csak öntözve termeszt­iigyelete alól gyakorlati és hatóság az intézeti elhelye­jogi értelemben egyaránt. zést ^^ köteles meg_ Az állami gondozott gyerek szüntetni. És a lakásügyi gyámja az illetékes gyer- hatóságok továbbra is ugyan­mek- és ifjúságvédő intézet úgy tartják számon őket a igazgatója lesz. ö az állami kiutalasra várók között> gondozott lányok-fiúk tör- mintha a gyerek otthon vényes képviselője. Ha a Je^g vizet kell az öntözés alkal- hftó". A csemegekukorica vízigényé a címer megjele­nését követő 10—15 napban nagy, ha nincs kellő csapa­dék, gondoskodni kell az felel öntözéséről. A káposztafélék c£j_ vízigénye általában nagy, a mával kijuttatni, ahány centiméternyi beázást aka­runk elérni. Négyzetméte­renként 1 liter víz 1 milli­méter csapadéknak meg. olyan mélységig gyámhatóságon részletes fel­világosítást kapna a szülő arról, hogy mik az állami gondozásba vétel nélküli in­tézeti elhelyezés előnyei, bi­zonyára kevésbé idegenked­ne ettől a gondoskodási for­mától. Ezért, ha mindenképpen indokolt a gyerek intézeti elhelyezése, és arra lehető­ség is van, kár sínylődni hagyni a rossz szociális kö­rülmények között. Nem szük­ségszerű, hogy a gyerek el­idegenedjen a családjától, Ilyen esetben a szülő meg- ha a csaiád a kapcsolattar­marad a gyerek törvényes tásnak minden formáját ki­gyámja. (Tehát gyakorolhat- használja, ja a szülői felügyeleti jogát.) Dr. Kertész Éva szerű a talajt vízzel feltölte- fejlődésé során a nagy levél­ni, ameddig a gyökérzet le- fetu fejes- es kelkáposzta, a hatol. A legtöbb zöldségnö- kar£»o1 f , a karalabé 4 sok vény gyökere a felső 20—30 Vizet párologtat, a vesztesé­centis talajréteget hálózza &et áltálában csak öntözés­be, tehát a kifejlett nö- sel tudjuk pótolni. A bim­vényállományt 20—30 milli- h^el vízigényé az ultetest méter csapadékot kitevő kovetóen nem. na8y. A le" ugyanennyi liter négyzetmé- velzóldsegnövenyek (fejessa­terenkénti vízmennyiséggel lata- spenót, sóska, rebarba­ajánlatos megöntözni. ra s!b-> vízigénye közepes. jo vizgazdalkodasu területen Gyakori hiba. hogy csak öntözés nélkül is eredménye. 1—2 centiméter mélyen áz- sen termeszthetők. A hagy­tatják be a talajt, így a fel- mafélék vízigénye közepes, színen elhelyezkedő víz A» magrólVetett úgynevezett gyorsan elpárolog gyakran egyéves hagyma kelesztésé­egy napra sem elegendő. A hez & kés6bbi fejiódésé­kelló mennyisegu vizet nem hez is szükséges az öntözés tartalmazó gyakran kis biztosítasa. száraz időben adaggal öntözött talajban a 10_14 naponként igényei 30 gyokerzet sekélyén helyezke- —j0 miUiméter öntözővizet, d,k ei ezert az ott termelt miyel ökerek vi8z0nylag növények nehezen tűrik az ^^ helyezkednek el. A átmeneti szarazsagot. Az makój fajtájú dughagymás egyes zoldsegfajok vízigényé technológiával termesztett kulonbo^i mértékű, ez go- hagyma eszáraz körülmények kerek mélységi elhelyezkede- krt7xjtt ifi eredményesen ter­sevei van összefüggésben Az meszthető A gyökérzöldség­ontozes meghatározásánál félék m {ejlődés kezde. tudni kell azt, hogy a tava- y szakas^n i(^nyelnek vi. S7Í , . m. tenyészidejű ^ amely fövetés esetén zöldségfélék minta hónapos- talajok nedvességét figye. retek zoldborso stb. A téh lembe véve biztoSitva van. csapadekot megfelelően tud- Másodvetés esetén csak ön­lük hn«7nrtclloni rmt„,ocl ... .... tozéssel termeszthető bizton­ják hasznosítani, öntözést nem igényelnek. Fokozott öntözést igényel viszont a másodvetésként termesztett, friss szántásba, illetve fordí­tásba kerülő zöldségnövény. sagosan. Az öntözés megkezdése előtt célszerű a vizet labora­tóriumban megvizsgáltatni, mivel a magas sótartalmú és egyéb káros anyagokat tar­talmazó víz a talajt tönkre­A növények vízigényét bi­zonyos mértékig pótolhatjuk tereS,Z3Ü1 '> A kiíat- tesz*h"d'e a növénynek sem k_d ttágyzetmete- kedvez vigyázni ykell a Nor. r^^LÍTt Ut [ Ti per" ton-kutakból történő közvet­metezesszeruen kell kiszór- j öntözésre, mivel azok vi­IA-I L legalabb ze altalában rendkívül hideg, ^yan J*™: . miJ}.\ l Vlzhj- és forró napon történő kiön­levegőt a talajból, eliszapoló- Dr. Tóth Mihály 1 dás és cserepesedés lephet megyei főkertész > i )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom