Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-29 / 150. szám

\ i Kedd, 1982. júniiw 29. Kenyérmúzeum Az észtországi. Tartu kötelében fekvő „Julenurme" szovhoz dolgozói nagy pirosbarna cipói sütöttek a Baltikum első népi mezőgazdasági múzeumának megnyitójára. A pompás, illatos kenyérszeletet a század eleji észt paraszt asztaláról való korpakenyér mellé helyezték. A múzeumban ötvenezer kiállítási tárgyat helyeztek el. Közülük a legrégebbi egy négyezeréves sarló. Mellette fa- és vasekék, boronák, amelyek évszázadokon keresztül alig változtak. A múzeum nagy része foglalkozik az első észt kollektív gazdaságok létrehozásának történetével, az első traktorokkal, a melioráció elsó lépéseivel. Észtországban csak az elmúlt másfél évtized alatt 650 ezer hektár mocsaras területet szárítottak ki és vetettek be gabonafélékkel. A kalászosok termésátlaga ebben az időszakban közel kétszeresére nőtt. Az itteni földeken termett rozs, búza, árpa szemtől súlyos kévéit is kiállították. Ezek új fajták — a köztársaság növénynemesitőinek eredményeiről tanúskodnak. (APN) Növényi hormonok Több növényi hormon ismeretes, amely a növények növekedését fokozza, méghozzá nem 'az egész növényét, hanem az egyes részeket különbözőképpen. Űjabban meghatározták a növekedést gátló hormont is. Ez található például a rügyekben télen. A hormonok hatásának az ismerete gyakorlatilag igen fontos, mivel így megfelelő adagolással a kívánt tulajdonságú növény tenyészthető ki, például törpe fa, amely nagy gyümölcsöket terem. (K. S.) * A király akaratából született magyar reneszánsz Ujabb kutatások Mátyás koráról Mátyás humanizmusát, kőtáruk művészetét kutatja mar hosszabb ideje Fchérne Tóth Rózsa, az. MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. — Mátyás király korát kutatva milyen konkrét vizsgálatokat végzett? — 1971 óta foglalkozom a témával: Mátyás korával, humanizmusával és művészetével. Bár általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a Mátyás-kori reneszánsz kialakulásában jelentős szerepet Játszották az udvarában éló humanisták, de mindmáig nem készült öszeloglaló munka arról, miben állt szerepük a magyar reneszánsz kialakításában. Azt vizsgáltam, milyen szerepet játszottak H Mátyás mellett élő olasz, humanisták a király építészeti terveinek, a reneszánsz építészet pártoló profiljának kialakításában. Tanulmányoznom kellett mindazoknak a humanistáknak a leijegyzéseit. írásait, aldk hosszabb idót töltöttek Mátyás udvarában. A humanizmus a művészeti gondolkodás kulcsát is a kezünkbe adja. De előbb az olasz humanizmust kellett tanulmányoznom. ahhoz, hogy következtethessek, mi történt'Magyarországon Mátyás uralkodása idején. — Milyen uralkodónak ismerte meg Mátyás királyt? — Mátyás, a saját korának átlagon felüli műveltségű. entellektüel uralkodója volt, aki széles körű érdeklódeesel fordult a vilég felé, és akinek köszönhető volt a hazai reneszánsz műveltség meggy ökeresedése. — Mit tudunk Mátyás humanizta tevékenységéről? — Mátyás azért volt humanista, mert a humanitást gyakorolta! Koráról elég sokat tsmertűnk eddig is- Am felvetve a kérdést: miért Esakeresedett meg Magyaronszágon az összes európai országokat megelőzve a reneszánsz. erre még, ugy véltem, nem kaptunk kielégítő választ. A reneszánsz művészet fóleg az építészetben, annak eredményedben kristályosodott ki, de ez annyira komplikált volt, mintegy komputer. Mátyás, ha építtetni akart magának egy reneszánsz palotát, vagy elküldhette embereit Firenzébe tanulni — azok azonban általában még írni »m tudtak — vagy pedig be kellett hívnia az országába jól képzett olasz építészeket. Elképzelhet ő. hogy milyen nehez helyzetben volt a király, hiszen sohasem fordult meg Itáliában, és nem láthatott egyetlenegy reneszánsz épületet sem. Miközben királyi rezidenciákat, villákat, kerteket építtetett. Mindehhez komoly információkra volt szüksége. — Végül is az olasz mesterek, humanisták jöttek el hozzánk? — Mátyás behozatja a szakembereket, akik házassága folytán az aragóniai Beatrix kíséretében érkeznek meg Magyarországra, hozva magukkal a nélkülözhetetlen, új információkat. Antik módra építkezni — ezt már Vitéz János is felvetette. s palotáját Esztergomban a humanista műveltségű főpaphoz illően építteti feL Az már véletlen volt, hogy a művészetekhez értő humanisták egyike, a Nápolyban élő Francesco Bandini Ferrarában csatlakozott Beatrix kíséretéhez. Az ő barátja, a neoplanista tudós. M. Ficino kezdte el hamarosan küldözgetni könyveit Mátyásnak, miközben filozófiáját is propagálja. — Kik tartózkodtak még — jelentősebb humanisták — Mátyás udvarában? — Az ismert Bonifini mellett az imént említett F. Bandim, valamint Francesco Arragoni, aki valószínűleg Beatrix felolvasója volt. Bandini a jelentősebb egyéniség. aki hosszú időn át kitart a magyar udvarban, ő a reneszánsz művészet ügyének lelkes képviselője, elősegítője. Volt firenzei építész kapcsolatai páratlanul értékesek lehettek Mátyásnak. Az ő szaktanácsai és Chimenti Camicia építész ajánlatai felett döntött a király, aki a költő Galeotto Marzio szerint „igen jól értett az építészethez". A reneszánsz köri épületek fennmaradt töredékei — 3000 darab — azt bizonyítják, hogy az építész. „ humanista és a király feltételezett hármasa sajátosan egyéni építészetet produkált Magyarországon. A nyolcvanas évek végén Mátyás már az építészet bonyolult kérdéseit, elméletét Í6 tanulmányozni kezdte. — Hogyan lehetett a kint ívnak minderre ideje? — Mátyás nagyon elfoglalt király lévén legfeljebb a pihenőideje alatt foglalkozhatott mindezzel. Vacsora után bizonyára latinra fordíttatta a7 olasz szövegeket, igy hallgatta vagy olvasta őket. Fantasztikus, hogy egy uralkodó ennyire aktívan érdeklődjön a kultúra iránt. Mennyi mindent kellett tudnia ahhoz, hogy iskolákat, egyetemet és kulturált épületeket teremthessen! S emellett még hadvezér is volt! — Külországban mennyire ismerték Mátyás hírét? — A Mátyás-mítosz külföldön is elterjedt. „Ki a művelt király? Mathiasz!" — így vélekedtek róla sokan a saját korában, de a későbbi korokban is. Még Leonardo da Vinci is írt róla: „Ez olyan király. ami a művészetnek kell!" — Módosult-e, bövült-e tehát Mátyás királyról alkotott korábbi képünk, ismeretünk? — Ügy érzem, még inkább felmérhetjük a király korára gyakorolt óriási hatását. A reneszánszot végül is nem művészek hozták létre nálunk, királyi akaratból született meg. és ezért is lett udvari művészet! — Ezekben a hónapokban, napokban nagyszabású kiállítás látható Mátyás királyról az ausztriai Schallaburgban. — Nos, a magam kutatásainak eredményeivel én is csatlakozom a kiállítás eredményességéhez, októberben előadást tartok Ausztriában Mátyásról, a humanistáróL Szémann Béla Divatprognózis 1983-ra Nagyapa mellénykéje, falusi romantika A Magyar Divat Intézet, mint a magyar divat irányitója, előre dolgozik. Még alig léptünk be az idei nyárba, már a jövő nyár divatját tárta a szakemberek elé, hiszen a kollekciók kimunkálása — az alapanyag legyártásától a kellékekig, a szabásvonalak kialakításától a konfekcionált modellek elkészítéséig — hosszú időt vesz igénybe. Milyen lesz a divat 1983 nyarán? Józan és szertelen. Pasztellszínű, klasszikusan szép, szinte a divat változásaitól független öltözékek és harsány, bolondos színorgiák, a normális mindennapi életben elképzelhetetlen bő bugyogók, denevérujjak, nagy kalapok. Jó a jövő évi divatban, hogy számol a pénztárcánkkal , és előtérbe helyezi a többféleképpen variálható, változatosan hordható ruhaféleségeket, amelyek közé ki-ki idei — sőt tavalyi — farmerjét, ingét is beiktathatja. Rossz a jövő évi divatban a színek túlságosan is rikító tartományának együttes használata: például az élénk türkiz citromsárgával és lilával. A jövőre megjelenő stílusirányzatok közül éppen ezért szinte mellőzhető az avantgard és a keleti stílusként jelölt divatvonal. Csak karcsú manökeneknek illik; igen jól mutat a kifutón, de a zajos város mindennapjai közepette elképzelhetetlen, másutt meg egyenesen nevetséges. Más a helyzet a falusi romantikával! A könnyű, virágos anyagokból tervezett, bő. puffos ujjú ruhák, húzott szoknyák remekül használhatók, annál is inkább, mert mellénnyel, csipkés blúzzal is variálhatók, kiegészíthetők. Az egészen egyszerű szabású, gumírozott derekú szoknya, ugyanakkor virágos anyagból bő, nyakkivágásában gumírozott felsőrésszel igazi kárrikularuha: a nyakkivágás a vállra letolható. Csipkés szélű vászonblúzok, kivillanó alsószoknyák, szalmakalap és kosár — a falusi romantika kiegészítői. A' sportos irányzatok divatjában még mindig tartja magát a farmer: bő, kívülhordott férfiinggel, vagy parasztinggel, kis „kinőtt" mellénnyel, esetleg nyakkendővel, még a romantikus öltözékek kedvelői is viselhetik. Sok szép, és okosan összeállított sportruhát is bemutatott a Magyar Divat Intézet. A vízhatlan, könnyű anyagból készült overallok, kapucnis blúzok és csuklyás kabátkák egyaránt jellegzetességei a női és a férfidivatnak. A férfidivatban a szép ballonkabátok, pasztellszínű, vékony kidolgozású öltönyök a jellemzők. De helyet kap a különféle pólóingek és kiskabátok sora is. A gyerekdivatban a kekiszínű fiúruhák és a farmerrel kombinólt öltözékek tetszettek. A farmernadrág sötétkékje jó alap a kislány fehér alapon piros szíves blúzocskájához, mindezt a farmeranyagból kis mellényke egészíti ki. A romantikus lánykaruhák fodrosak, csipkések és hosszúak! A divatnak mindig érzékeny pontja a teltebbek és idősebbek divatos öltöztetése. Ez a bemutató nem kínált a részünkre külön választékot. Az is igaz viszont, hogy a jótékony bő ingek, paraszting típusú, plasztronnal, betéttel, paszpóllal díszített ruhák alkalmasak a kilók eltüntetésére és — minden korosztály számára. Torday Aliz Az Antarktisz fehér krónikája Bolygónk éghajlatának utóbbi 100 ezer éves krónikájáról árulkodik az a jégoszlop, amelyet egy fúrólyukból emeltek ki a „Vosztok" szovjet antarktiszi állomáson. A jégtakaró fúrással történő vizsgálata a szovjet antarktiszi program egyik fontos tudományos feladata. A szakemberek négy kilométer vastagságú jégtakarót is képesek áttörni, és így eljutnak a hatodik kontinens kőalapjáig. A fúrólyukból kikerült jégoszlop, amelynek egy részét már Leningrádba szállították, nemcsak az elmúlt korok klimatikus viszonyairól tartalmaz információkat, de van benne levegőbuborék, kozmikus porszemcse, növényi maradvány, mikroorganizmus, amelyet a szél sodort ide más kontinensekről, és amelyet az Antarktisz jégpáncélja konzervált. Sportnemzet vagyunk Szólásmondásainkról így jegyeznek bennünket, s méltán, még mindig. Csodálkozhatunk-e hát, ha a sportkifejezések behatoltak mindennapi nyelvünkbe, szólásaink sorába is. Igaz, ez más nemzeteknél is megtörtént, de hogy mi oly szívesen élünk velük, immár a hivatalosabb nyilatkozatokban is, abban kétségkívül szerepe lehet sport iránti nemzeti vonzalmunknak S hogy a sportok közt is a labdarúgás a legnépszerűbb sportág nálunk, az talán kiderül sportszólásainkból is: „lesre állították a HÁZASSÁG Dr. Vasas János Antal és dr. Nagy Zsuzsanna Ilona. Kalmár Lajos és Vidács Viktória, Klsaúbert László és Balogh Erzsébet, Herczeg András és Mihály Julianna. Terhes Mihály és Sípos Katalin, papp Attila Tibor és Gyozsán Katalin, dr. Welllnger Károly és Csipő Ildikó, Ábrahám István és Barna Eszter Ilona, Molnár Tibor és Túri Edit, Joó Ete László éti Vagvölgyl Anikó Aranka, Márki István és GUInger Edit Katalin, Áchim Tibor és Bálint Ágnes. Ha ab József Mihály és Zsebik Judit, Szatmá-ry Károly és Mészáros Ibolya. Mike László és Oláh Gizella. Gyovai Péter és Kovács Katalin Éva, Mándi László es Temesvári Ágnes. Molnár János Ferenc és Bodó Klára, Császár János és Herczeg Margit Aranka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kiss Ferencnek és dr. Beles Gyöngyi Erzsébetnek Emest', Molnár Antalnak és Acs Katalinnak Antal. Banadlcs Martomnak és Nagy Katalinnak; Katalin Éva, Dobránszkl Tibornak és Barzó Annának Gábor István. Nagy-György Lászlónak és Sipos Évának Rita. Fodor Béla Dezsőnek es Török Irmának Tamás, Szunyogh Mátyás Károlynak és Engl Ilonának AtUla. Borsi Ferencnek és Takács Teréznek Nikoletta. Gyulai Tibor Mihálynak és Tóth Évának Tibor, Kovács Árpádnak és Márki Hona Zsuzsannának Evelin, Dargó Ferencnek és Jenei Katalin Erzsébetnák Ágnes. Farkas FcPecnek és Fésűs Erzsébetnek Gábor, Vass Józsefnek és Sutira Erzsébetnek József, Szécsl Istvánnak és Marinkov Évának István, Deák Béla Istvánnak és Árendás Zsuzsannának Andrea, Károlyi Zoltánnak és Dancsi Magdolna Katalinnak Zoltán. Kovács Imrének és Matyi Máriának Mária Nikolett, SzaCsaládi eseméiiytk bó Lászlónak és Fekete Sarolta Etelkának László, Jójárt István Jánosnak és Dudás Mária Magdolnának István Gábor, Herczeg Sándornak és Bakos Évának Róbert, Nagy Gézának és Borbola Évának Éva Krisztina, Kovács Ferencnek és Dobó Piroskának Szabolcs, Bagi Andrásnak és Jenei Anna Irénnek Éva Erzsébet. Kovács Istvánnak és Kiss Évának Szabina. Nagy Mihálynak és Török Rozáliának Gábor. Lestyán Györgynek és Rózsavölgyi Ilonának Lívia, Kurusa Józsefnek és Gyovai Máriának József, Tóth Sándornak és Kondász Klárának Sándor, Vastag Józsefnek és Dobos Erzsébetnek Valéria, Kiss Sándornak és Tóth Ágnes Évának Hajnalka, Négyólcrü Istvánnak és Kiri Ibolya Ilo-i nán&k Szilvia, MoLnár Imrének és Bárányi Etelka Máriának Angelika Katalin, Fenyvesi Istvánnak és Kakuszi Magdolna Irénnek Zsolt, Hegyes Lajos Istvánnak és Veres Katalin Juliannának Péter István, Balogi Imrének és Takó Györgyinek Akos, Tóth Lászlónak és Farkas Honának Edit Ilona, Sípos Gyulának cs Dobos Ágnes Katalinnak Melinda Anett, Túri Ferencnek és Lantos Erzsébet Ilonának Péter Ferenc, Weisz Nándornak és Rabt Ilonának Csaba, dr. Rudi Józsefnek és Bank Klárának Ágnes, Ábrahám Józsefnek és Bodó Katalinnak Mónika Magdolna, Varga Istvánnak és Zsoldos Juliannának Árpád, Tombácz Imrének és Zomtoori Piroskának Aztflcó, Lévai Attila Árpádnak és Dékány Emmának Attila, Kolanovszk! Gézának és Gábor Évának Zsolt, Klement László Károlynak és Burza Mária Erzsébetnek Ildikó Mária, Papp Tibornak és Gyuris Zsuzsannának Zsuzsanna. Illés Ferencnek és Záboji Máriának Ferenc, Bea Ágostonnak és Kószó Erika Katalinnak Anita, Kolompár Orbánnak és Palai Katáiinnak Erika. Nagy Miklósnak cs Jónyer Editnek Máté, Bitó Istvánnak és Böröcz Évának Gábor, Kiss Imrének es Fehér Ilona Zsuzsannának Balázs Imre, Mátyás Ákosnak és Orosz! Erikának Lili Borbála, Kenéz Györgynek és Kardos Erzsébet Juliannának Tekla nevü gyermekük született. HALÁLOZÁS Révész András, Erdei Sándorné Kiss Ilona. Ábrahám Ferenc, Csonka Antal, Bodrogi János, Bibék Józseínó Pető Mária, Gyuris János, Török András, Vörös Imréné Szivák Erzsébet. Nagy Joachtm, Kovács Mihályné Hevesi Erzsébet, Márta Andrásné Bodó Mária, Tapodl István, Márki Imre, dr. Lelkes Zoltán, Pávó Ilona, Gyarmati Sóndorné Guth Mária. Csonka Lajos István Zalányi József, Molnár Mihály, Fekete Pálné Varga Anna, Janovszky Andrásné Áchim Ilona, Kovács Nándor. Hódi Antal, Solymossy János. Bakacsi Rozália, Kovács József Lajosné Szabó Anna. Tóth Andrásné ökrös Bózsa, Tánczos György, Lévai Lászlómé Klsj Eszter, Kazán Istvánná Tóth Anna, süli Péter, Mózes Ferenc, Ma kai Jánosné Leíkó Margit, szél Péterné ördög Anna. ördög Viktória, Raffael Istvánná Jakab Ilona, Szabados József, dr. Bátky Zoltánné Varga Ilona. Kormány oá József. Kiss János, Juhász Imre. Hugyecz Judit. Dombi Ferencnó Korom Veronika, Tombácz János, Ototl János meghalt. fejlődő országokat" — hallhattuk a rádió egy külpolitikai műsorában. A Budapesti Nemzetközi Vásárról pedig, ugyancsak a rádió fórumán mondta el egy nyilatkozó, hogy „nagyon kevés olyan terméket találtunk, amely — úgymond — nem rúghatott volna labdába" — vagyis, amely nem indulhatott volna esélyesen a BNV-díj elnyeréséért —, ámbár a labdába rúgó áru (kivált, ha az áru történetesen egy kiváló magyar futball-labda) képzavarnak sem utolsó. De az ökölvívásban sem állunk nagyon messze a világszínvonaltól, nem csoda, ha irodalmi hetilapunk kritikusa (úgy látszik, nem esik messze e sportág a szakmájától) kétszer is az öklözésbql vette szólásanyagát ugyanabban a bírálatban: „méltóságteljes hallgatással vagy övön alulinak nevezhető ülésekkel... fejezve ki kételkedésüket (a kritikusok). .. Ha lesznek övön alul támadók, azok az utolsó fejezetre fognak hivatkozni". Persze itt is be-becsúszhat egy képzavar, amelyet azonban csak az élesebb szemű bírók (bírák) vesznek sézre: „ettől Soltész (Pusztaitól) úgy megijedt, hogy egy épkézláb ütést nem tudott bevinni ellenfelére" — hallhattuk egy sportközvetítésben az ökölvívó bajnokságról. Az ökölvívásban az ép kéz használata rendben is volna, de a láb használata már övön felül s alul egyaránt sportszerűtlen dolog. Vigyázzunk hát a sportszólásokra is, nehogy leverjük a lécet újszerűen merész stílusunkkal, mert könnyen odakerülhetünk a kispadra (nem a pálya szélére, hanem arra, amelyet boldogult nebulókorunkban szamárpadnak emlegettek beszéd- és értelemgyakorlatra oktató derék tanítóink.) Mert az sem egészen mindegy, hogy mikor és hol használjuk ezeket a színes, új stílusvirágokat. Sz. V.