Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

4 Kedd, "1982. június 8. w Érdek közvetítés és érdekegyeztetés A Magyar Kereskedelmi Kamara terüli fenek munkájáról A Magyar Kereskedelmi — Példásnak mondható a megyékben a tagvállalatok­Kamara első vidéki szerve- dél-alföldi összekötő bizott- kai történő kapcsolatokat, zete, a dél-alföldi összekötő ság és a szomszédos Jugo- szervezik a kamarai — bizottság Szegeden alakult s/lávia közeli gazdasági ka- egyesületi — életet. Külön­meg tizenkét évvel ezelőtt, maréinak együttműködése. A bözö klubokat, tanfolyamo­Természetes velejárója volt határ menti árucsere értéke kat, előadásokat szerveznek, ez a gazdaságirányítási rend- is évről évre növekedett, szer változásainak: a válla- Jellemző erre, hogy 1978­latl önállóság növekedése- ban alig másfél millió dől­nek gyakorlata megkívánta, láros volt az export és ím­hogy a Kamara „csápjai" port együttes értéke, tavaly közelebb kerüljenek az első viszont már meghaladta a vonalhoz. Az iparvállalatok tizenötmillió dollárt is 1968 után kopogtattak a Kamara ajtóin. Hatvan vál­lalat és ipari szövetkezet hozta létre a dél-alföldi bi­zottságot Csongrád, Bács­Kiskun és Békés megyei ha­— Milyen áruk dominál­nak a határ menti cserében? — érdeklődtünk Perjési Jó­zsef titkártól. — Figyelmet fordítunk ar­táskörreL Ma már százhúsz ra, hogy a kölcsönös árucse­tagja van az összekötő bi- re segítse elő a választék bi­zottságnak. vitését, és az áruk értéke, színvonala közel azonos le­As ls köztudott, hogy ko­rábban a Kamara döntően kereskedelmi tennivalókat látott él. Ahogyan a gazda­sági életben változnak a kö­rülmények, bővülnek a fel­adatkörök, ehhez igazodnia — Az MKK dél-alföldi összekötő bizottságának kü­lönféle munkacsoportjai van­nak — mondta Polák Zoltán elnök. — Ilyen többek kö­zött a vásári albizottság. Qk jelentós szerepet vállalnak a szegedi ipari vásár, illetve a szabadkai vásár munkájá­ban. A területi szervezet már korábban is rendezett több szaktanfolyamot a tagválla­latok képviselői részére. Kétszáznál többen végeztek és szereztek újabb szakisme­gyen. A cikkek egy része reteket a külkereskedelmi élelmiszer, textília, konfek- körben. Ilyen szakismeretek­ció és cipő, de egy sor egész kel bíró emberekre egyre in­más áru is kicserélődik. Je­lentősnek tartjuk a terme­lési együttműködéseket is. A Kamara összekötő bi­kell a Magyar Kereskedel- bizottságának természetesen ml Kamarának is. E kérőé- sokrétű a tennivalója. Ezek sekrői kább szükség van a nagyobb önállósággal dolgozó válla­lati berkekben. Most indítot­tak egy speciális vámtanfo­lyamot hatvan személy szá­mára, ahol vám-, tarifa- és taníta­beszélgettünk a Ka- között prímszerepet játszik protokollismereteket mara dél-alföldi összekötő az, hogy képviseljék a tag- nak­bizttságának titkárával és vállalatok körében a Kama- A szervezeti változást je­elnőkével, akik elmondták, rára háruló érdekegyeztető, ,enti- hoSY az országban hat IaoiÍIAI ! KatereraKfSi a. 11 t —_i hogy hamarosan szervezeti- érdekközvetítő, és ha arra leg is változás várható # szükség van, az érdekeket területükön. Polák Zoltán védő föladatokat. A területi elnök részletesen Is beszélt összekötő bizottságok a Ka­» szegedi területi bizottság- mara regionális szervei, he­nak arról területi összekötő bizottságot hoznak létre. E szervezetek­től a jövőben többet várnak a tagvállalatok is. Ezért fő­állásban levő titkár segíti az elnökség munkáját, illetve . „ . végrehajtja a tagvállalatok munkájáról, lyi kepviseloi. s területi elv és M elnökség által megha­ameiyeta magyar—jugoszláv alapján tömörítik a tagvál­Ivitar menti kereskedelem- lalatokat. Biztosítják Békés. ben kifejtenek. Csongrád és Bács-Kiskun tározott lókat. gyakorlati tenniva­G. I. Emlékezés Tápai lézsefre Tápai József 1907. június 8-án, Szegeden született. Eredeti foglalkozása lakatos. 1930-ban kapcsolódott be a kommunisták illegális moz­galmába. Mint fémipari munkás, a vasusszakszerve­tevékenysége miatt folyto­nos zakiatasnak volt kité­ve. 1938-tói szinte állandóan katonai szolgálatra hívták be, hogy ne tudjon moz­galmi munkát végezni. A szolgálaton kívüli ídósza­zotben is tevékenykedett Az kokban alkalmi jellegű nap­illegális mozgalomba lépé- számból élt. se óta szoros baráti szálak fűzték Gesztei Mihályhoz, az akkori Szeged kommunista megmozdulásainak egyik szervezőjéhez. A Lehel utca I szám alatti lakása is ez idő tájt lett illegális talál­kozóhely. Részt vett több társával együtt a „Vörös Se­gély" újság és bélyegek il­legális árusításában. Szak­májában nem sokáig tudott dolgozni. 1933-ban már nap­számból szerezte igen sze­rény jövedelmét, s emellett folytatta önként vállalt te­vékenységét a mozgalomban. Az újságok és bélyegek árusításából szerzett összeg­ből, utasításra, kommunista zászlókat készítettek. Azokat egy később megjelölt hely­re kellett volna kitűzniük. Besúgás révén azonban ez meghiúsult. Társaival, Gesz­tei Mihállyal, Tóth János­sal, Krámer Gyulával együtt letartóztatták. A házkutatás során megtalálták a kommu­nista zászlókat is 1933. júni­us fi-án a Szegedi Királyi ítélőtábla Ítélete alapján meggyőződéses kommunista kiállásukért, tudatos tevé­kenységükért, melyet az ál­lami rend szemixin tjábói ki­mondottan veszélyesnek ítél­tek meg. fogházbüntetéssel sújtották őket. Társai fel­lebbeztek. s ennek volt kö­szönhető, hogy őt nem az 1921. évi III. tc. egyes pa­ragrafusai alapján ítélték el. Ez számára kéthónapi bör­tönt jelentett. Kiszabadulá­sa után sem jutott rend­szeres munkához szakmá­jén belül. Állandó rendőri felügyelet alatt állt. Ismert 1944-ben belépett az MKP­ba. Ez az év ugyancsak ne­héz volt a rendszeres szer­vező munka szempontjából. 1944. március 19-e után Sze­geden is — mint az ország más területein is — a kom­munisták aktivitását le akar­ták törni. A óta vezetett alapján 1944. április 3-tól 22-ig 159 személyt vettek őrizetbe, s tartóztattak le, mint veszélyes kommunista elemet, köztük Tápai Jó­dolgozni a Szegedi Fémipa­ri Vállalatnál, s itt moz­galmi tapasztalataira épít­ve, harcos kiállását ismer­ve, a vállalat párttitkárává választották. Munkája mel­lett végzett mozgalmi tevé­kenysége során gazdag ta­pasztalatokat szerzett a gya­korlati kivitelezés és az el­méleti irányítótevékenység területéről. A párt újjáala­kulása után jelentkezett, s tagja lett az MSZMP-nek. 1958-ban leromlott egészségi állapota miatt rokkantsági nyugdíjba ment. A Szociális­hosszú évek ta Hazáért Érdemrenddel megfigyelések tüntették ki. A párt ismert veteránjaként halt meg 1969 januárjában. Tápai József elvtárs élete munkásélet volt. Fémmun­kás, pártmunkás, melyet tényezők zsefet is. A 159 személy ezt mindig együvé tartozónak követően a ricsei internáló­táborba került. A felszabadulás után is folytatta aktív tevékenysé­gét. 1944 végétől 1946-ig a rendőrségnél teljesített szol­gálatot. Ezt követően külön­böző vállalatoknál töltötte aktív fémmunkáséveit 1951­ig. Ebben az évben kezdett tekintett. Meggyőződésből lett kommunista, aki sze­rény életkörülmények között is hitében, megingathatatla­nul küzdött egy szebb, igaz­ságosabb jövőért. Osztály­harcos élete és alakja a ma nemzedéke előtt nem merül feledésbe. Tóth István Oda jutottunk, ha valamit ki akarunk mondani, bizo­nyítékok sokaságára van szükség. Adatok millióit bíz­zuk rá a számítógépekre, sőt kombinálni is azokat ta­nítottuk meg, mert nem győzzük. Megnyomjuk a gombot, megkérdezzük a gé­pet, és ha jó volt a kérdés, bízhatunk benne, a felelet is jó lesz. Amikor ki se látszunk az adatok halmazából, akkor kezdünk el igazán csodál­kozni régi idők nagy kopo­nyáin. Alig találták föl a mikroszkópot, már fölfedez­ték vele a baktériumot. Pon­tos időmérőjük még nem is volt, de megmérték a hang, később a fény terjedési se­bességét. Nem vándoroltat­ták a népet az utazási iro­dák Földünk egyik oldalá­ról a másikra, valahogy mégis megtudták, hogy a Föld majdnem gömbölyű. A nyájajuhász fölnézett a Nap­ra, éjjel a csillagokra, és megmondta, hány óra. Elin­tézzük őket azzal, hogy okos emberek voltak. Legföljebb a tudomány történészei tudják, ha tud­ják, hányféle kérdés zsúfo­lódhatott bele valamelyik korai tudós koponyájába, mire elkezdett utána járni valaminek. Nyilván nem úgy született a teória, hogy ele­get emlegettük már a körü­löttünk forgó Napot, ideje változtatni rajta, mondjuk mától kezdve, hogy a Föld forog a Nap körül. A tapasz­talatok kirágták a régi téte­lek zsákját. Vagy meg kel­lett foltozni őket, vagy új tételek és új zsákok kellet­tek. Egész naprendszeri böl­csesség kellett ahhoz, hogy a tudományosnak hitt tételt kiradírozták a tudomány lapjairól, és másikat írjanak helyette. A hétköznapi ember nem tudós, ennélfogva nem gyűj­ti halomra az adatokat, ösz­szekapkod egyet-kettőt, és szálegyenes tételeket állit föl belőle. Pista hülye, mert nem azt mondja, amit én. Pista se esett a feje lágyá­ra, neki én vagyok a hülye, hogy az egyensúly megma­radjon. Kölcsönösen maka­csok is vagyunk, és nem en­gedünk a magunk igazából. Ha számítógép matatná vé­gig Pista agyát, kiderülne, hogy nagyon okos ember, egyik-másik tekervénye ki­mondottan jól szuperál, de én nem vergődöm vele, mert az a jó, ha kapásból ki­mondhatom rá az ítéletet. Visszalépni nem is tudok, mert attól félek, gödörbe esek. támadok inkább, és bi­zonyítom fűnek-fának, hogy még annál is gyöngébb, ahogy először gondoltam. A gőg se engedi, hogy vissza­lépjek. Könnyen kombináló nem­zedék a mienk, morzsákból tud bevehetetlen várakat építeni. Rohanós nemzedék is, nem ér rá megnézni, sár­ga-e belül, ami kívül fehér. Minek is járnánk utána, hi­szen mi egyéniségek va­gyunk, és ha elevenen sütö­getnek bennünket, akkor se I mondunk mást. Nehéz lenne I megszámlálni, hány ember­nek a sorsa függ attól, hogy első pillanatban véleményt mondtunk róla, és nem hagy­tuk magunkat eltéríteni. Annyira nem vagyunk ma­gányosak, hogy tovább ne adnánk ítéleteinket. Nyíltak is vagyunk, szókimondók is, kendőzetlenül elmondjuk, hogy ez az ember nem olyan ember, hanem egészen más. Az lenne a legjobb, ha alakítanánk egy terebélyes pletykaklubot. Hadd mondja el mindenki mindenkiről, amit akar, és hadd hallja meg azt is, amit róla mon­danak. Lehet, hogy székkel veregetnék fejbe egymást az első hetekben, de aki meg­marad, jól szórakozhat. Mi­vel pletykaklubunk nin­csen, irodák, hivatalok, mun­kahelyek töltik be ezt a sze­repet. Vitába keveredtem valaki­vel. Egy emberről volt szó. Jót mondtam róla, mert a munkáját jól ismertem, és ebben az esetben csak a munka lehet az ítélet sarka. Az ellenfél csak rosszat mon­dott, ádáz vehemenciával úgy szapulta, majdnem meg­hátráltam. Haragszik rá? Ta­lán elgáncsolta valamikor? Elszerette a babáját? Ha­marabb kapott kitüntetést, fizetésemelést vagy jutalom­üdülést? Soha nem keresz­tezték egymás útját, ilyen elemi erővel föltörő ellen­szenvnek racionális magya­rázata nincsen. Sánta talán, és ő nem szereti a sántát? Vagy vörös? Jót pöröltünk, mire megtudtam. Hat évvel ezelőtt hallott valamit. Nem hitte el. Megkérdezte öcsitől­bácsitól, mindenkitől azt hallotta. Jámbor lélek, hagy­ta magát meggyőzni, hat év­vel ezelőtt 'föladta korábbi véleményét, mert elhitte, hogy a szóbanforgó személy lator. Bizonyítékai voltak, legalább tiz embert elő tu­dott sorakoztatni. Százalékos arányban is legyőzve ma­radtam, hiszen én csak egye­dül mondtam a jót Igaz, ki­derült, mind a tiz egy kút­ból merített, mindnek ugyan­az mondta, hogy ez az em­ber a világ nagy hitványa. Én annál inkább álnokságot láttam a dologban, minél többre hivatkozott ö, de si­ker az ő álláspontját koro­názta: akinek mérlegelnie kellett volna, az is rá hall­gatott. Mondhatnám úgy is, hogy felemás világban élünk. A tudományos ítéletek egyre több cáfolhatatlan bizonyíté­kot követelnek még akkor is, ha a hangyát akarjuk meg­különböztetni az elefánttól, az emberi ítéletek azonban továbbra is a felszínen úsz­kálnak. Elfogadhatnánk, hogy ilyen a világ, és ilye­nek vagyunk benne mi, nyu­godjunk bele. és ne zavar­tassuk magunkat, de éppen belenyugodni nem tudunk. A rossz vélemény agresszív, támad és győzni akar, a jó viszont jámbor, sőt együgyű is. Aki engem darabokra akar szedni, mint a csere­bogarat, azzal szemben te­hetetlen vagyok. A tisztes­ségnek nincs is fegyvere a tisztességtelenség ellen, hi­szen nem támadhat vissza. Kitér legföljebb, fal mellé bújik, és kivár. A tudomány forradalmá­nak mai idők szerinti kellős közepén tanulnunk kellene a kísérletes bizonyítékokból. Fontos tudnunk megdönthe­tetlenül, hogy a hatvanhato­dik galaxisban fényes csil­lag van vagy fekete lyuk, de az is megérné a fáradságot, ha legjobb barátomról és legnagyobb ellenségemről még egy vonással többet tud­nék. Az emberi pályák mó­dosítása sokszor csak ennyin múlik. Horváth Dezső Füszőnyeg - textílián Családi események A Tematorg Textilhaszno­sító Vállalat újdonsága a Fütex. vagyis olyan textil, amelybe gyártás közbe fű­magot telepítenek, úgyneve­zett füszőnyeg. A textilsző­nyegbe vetett fű helyettesíti a hagyományos füvesitési módszert Bármilyen, a ta­laj feljavítása nélkül fü­vesítésre egyébként alkal­matlan területen, egyszerűen leteríthető. Különösebb gon­dozást sem igényel, elegen­dő az egyszeri, alapos lo­csolás, a textília ugyanis ké­pes a levegő páratartalmát felszívni, és tartalmazza a növekedést serkentő táp­anyagokat is. A füszőnyeg nagy előnye, hogy 10—30 méteres hosszúságban is ki­teríthető, ha például a töl­tésoldalak megkötése a cél, de tetszés szerint darabolha­tó, ha parképítés céljaira használ iák. A textília a f" kinövéséig, megerősödéséig védi a magot, 3—4 hónap múlva pedig — mivel szer­ves alapanyagú — elbomlá­sával természetes táptalajt biztosít. A Temaforg vállalatnál a közelmúltban megkezdték a Fűtex gyártását, s ugyanak­kor továbbfejlesztését is. Az eddigi kísérletek sikerrel jár­tak: a fűmagos textíliát különböző sűrűségű hálóval kombinálták, s így tovább növelték szilárdságát, tartós­ságát. A vállalat a már megle­vő, az út- és hídépítésben alkalmazható műszaki tex­tíliáinak kipróbálására. a fejlesztőmunka folytatására együttműködési szerződést kötött a Közúti Beruházó Vállalattal. (MTI; HAZASSAG Gulyás Sándor és Tornyni F.r­7.sebet. Kakas Bele és CsUlas Márts Kiss József és Szoaeres Aranka. Krebs Michael Friedrich es Rácz Eva Terézia, Barcsok István és Szélpál Eva. Túri Pál és Vtg Ildikó, Kamarás Gyula és Terhes Anna, Saanka Péter és Halász Zsuzsanna. Piptcz Zol­tán Vilmos es Ungi Angéla Ka­talin, Zsiled József Endre es Sós Anna. Bonn ka Gábor László és Sánta Györgyi. Pongrácz János és Ács Anna. Kószó Mihály és Kiss Etelka. Samu Zoltán és Kovács Mária. Kiss Sándor Szil­veszter és Tóth Mária, Kovács Gyula Dezső és Sándor Zsu­zsanna, Bán László és Laczi Zsuzsanna. Baksa Tibor és Szé­csi Márta. Csiszár Zoltán és ördög Ágnes Katalin, Medvegy Máté és Tóth Tünde, Csjemyik Márton és virág Gizella. Virág Gusztáv Béla és Szélpál Márta, Kmetyó József és Tarján Mária Eszter. Csányi Zoltán és Lévai Gyöngyi. Baglyas István és Zá­dori Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS PÖIÖS Dezsőnek és Nagy Er­zsébetnek Dezső, Kirí Antalnak és Fódi Piroskának Éva Piroska, Korom János Istvánnak és Ri­bárik Julianna Annának László János. dr. Újvári Józsetnek és dr. Sípos Mária Erzsébetnek Boglárka, Kiss Sámuelnek és Palatinszki Teréziának Gábor Sámuel. Bórcsök Istvánnak és Túri Ilona Erzsébetnek Rita Ildikó. Farkas Zoltánnak és Galiba Zsuzsannának Adrienn, Erdélyi Zoltánnak és Bomba Zsuzsannának Márta Gercsó Mihálynak és Varga Juliannának Gábor. Pólós Ferencnek és Süss Gabriellának Gábor János. Már­ton Sándornak és Gál Anmknak Sándor. Vincze Sándor Gkván&k és Balog Ilonának Erika Ilona. Soholt Sándornál; és Balog Gi­zellának Zsolt. Kucsora Károly­nak és Gyuris Ilonának Tamás Csaba. Ádám Jenő Lászlónak és Sebők Katalinnak Ágnes, Horváth T .ászlónak és Szabó Katalin Juliannának László Zol­tán. Zádori Nándor Antalnak és Bozsó Editnek Nándor. Komlós! Imrének és Mucs) Zsuzsannának Imre. dr. Márton Lászlóinak és Csepányi Ritának Lilla Panna. Kapovtts Gáborttaik és Larzkó Máriának Gábor András, Illés Sándornak és Simándi Judit Máriának Csatja József. Tokat­Kiss Tibornak és Árendás Ibo­lyának Diána, Keisch Jánosnak és soos Maria Évának Lóránt Rudolf, Lovászi Józsefnek es Szögi Zsuzsannának Andrea, Sebő Imre Lajosnak es dr. é>zentándrassy Ildikónak Gábor, Balogh Józsefnek es Gyuris Evanak Csaba, Dako Gábornak és BajzaJt Margit Arankának Zoltán. Hegyi Miklósnak és Juhász. Teréziának Teréz, Pintér Ferencnek es Deák An­nának Ferenc. Horváth J Örsei­nek és Itózsa Honának Tamás Jozseí. Hegedűs Józsefnek es SzaiUszló Máriának István Nor­bert, Terhes Mihálynak es Fa­rag! Ilona Gizellának Norbert. Menyhárt Miklós Imrének és Pelar Ildikó Teréziának Niko­letta, Balog Józsefnek és Ta­kács Honának Orsolya Ilona. Biró Sándornak és Hegedűs Ka­talinnak Adrienn, Kazi Tibor Attilának es Bánhegyi Zsuzsan­na Ilonának Brigitta. Szabó-Bo­rsó Dezsőnek és Godó Margit­nak Anita, Korpa Lászlónak és Bednár Erzsébetnek Róbert, Ver Sándornak és Nyári Máriának Zoltán, Miskolczi Sándornak és Makra Mariának Andrea, Novak Gábornak es Zsolnai Juditnak Zoltán Gábor, Kondor Józsefnek és Varga Katalinnak Partricia Katalin, Horváth Lászlónak es Suvadra Aranka Annának Bettina. Kis István Jánosnak és Perny isz Editnek Tamás, Csontos Endre Pálnak és Csonka Idának Zol­tán, Vincze Sándornak és Se­bestyén Márta Évának Edit. Buj­dos! László Istvánnak és Vincze Katalinnak Zsuzsanna. Dékány Pálnak és Tóth Katalinnak Pe­ter nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Ctlrok Mihály. Bele András. Kiss János Károlyné Burján Anna. Horváth János, Balta Gáspárné Piti Terézia. Bihari Lajos. Hegedűs Jánosné Ábra­hám Etelka, Fehér József. Bodó Antal, Vértesi Gyula, Kertész Sandámé Horváth Hona. Sze­meli Erzsébet. Kiss Józsefné Czip Rozália. Mócza István. Un­gi Györgyné Kovács Krisztina. Lantos Istvánné Vetró Rozália, Zombori István, Adok Kálmán. Kiss Sándorné Gera Julianna, Baja Imre Barna. Tandari Ist­ván, Zsákat Lajosné Komlósi Er­zsébet. Búza János. Nagvpál Imre. Zsikó Imre Plot-z Antal. Molnár Jánosné Kispál Hona. Arany Károlyné Morzsl íren. Stáh) Antálné Bajusz Julianna, Aponyi Lajos. Miklós Járton. Csanyi Mihály. Hegedűs József. SUkl Tibor. Barna Ferenc. Kiss Balázs meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom