Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-30 / 151. szám
5 Szerda, 1982. június 30". Átadták a Lóczy Lajosemlékérmet A száztíz éves Magyar Földrajzi Társaság Székesfehérvárott tanácskozó 35. vándorgyűlése és 106. közgyűlése második munkanapján — kedden — adták át ünnepélyesen a Lóczy Lajos-emlékérmet. A nagy földrajztudósról elnevezett kitüntetést ezúttal dr. Bernáth Tivadar, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, dr. Marosi Sándor, a Földrajztudományi Intézet igazgatóhelyettese és dr. Rónai András, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos osztályvezetője kapta kimagasló földrajztudományi tevékenységéért Első izben osztották ki a Kiváló Ifjú Geográfus emléklapot amelyet ezúttal Kubassek János és Móga János egyetemi hallgató, valamint Fábri Zsuzsa középiskolás érdemelte ki. A három napig Székesfehérvárott tanácskozó szakember, s több külföldi egyesület képviselője vesz részt. Július 4-9 Kitüntetés Az Elnöki Tanács a Magyar Néphadsereg fejlesztésében huzamosabb ideig végzett kiemelkedő munkája elismeréseként, nyugállományba helyezése alkalmából Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki Simon János ezredest. A kitüntetést Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár adta át. Nemzetközi kórusverseny Debrecen város legnagyobb szabású kulturális eseményére, a július 4—9. között megrendezésre kerülő Bartók Béla nemzetközi kórusversenyre tizenhat országból tizennyolc külföldi és harminc hazai énekkar jelentette részvételét, s ugyanekkor negyven nemzetközi hírű szakembert is vendégül látnak a magyar karvezetőkön kívül. Az idén tizedik alkalommal megrendezésre kerülő kórusversenyen a wernigerodei (NDK) kórus már harmadszor vesz részt, a toursi (francia) énekkar pedig a legelső, 1961-es versenyen is indult. Csehszlovákiából és Jugoszláviából három-három kórus érkezik Debrecenbe. A nyugati féltekéről delegált angol, dán ,finn, francia, NSZK-beli és svéd kórusok mellett a távoli Fülöp-szigetekről is fogadnak énekkart Debrecenben. A kórusverseny július 4én, vasárnap 11 órakor a résztvevő énekkarok felvonulásával kezdődik. Az idén Kodály Zoltán emléke előtt is tiszteleg a nyitóhangverseny. amelyen Durkó Zsoltnak ,a városi tanács felkérésére írt Széchenyi oratóriuma és Kodály Psalmus Hungaricusa hangzik el. A díjak odaítéléséről két, hét-hét tagú nemzetközi zsűri dönt. Rába futóművek Az idei első félév során 30 ezer futómű készült el a Győri Rába Magyar Vagonés Gépgyárban. Az autóbuszokba, trolibuszokba, tehergépkocsikba és más gépjárművekbe beépíthető futóműveket a KGST-integráció keretében gyártja a Rába a hazai, valamint a csehszlovák, lengyel és szovjet autógyárak részére. Jelenleg a szovjet megrendelés utolsó tételei készülnek, nagy tehergépkocsiki hoz és trolibuszokhoz. Csehszlovák megrendelésre egy módosított típus gyártását is megkezdték, földmunkagépek számára. Alkotótábor az erdőben Mozaikmesék A képzőművészeti technikák némileg a hangszerekkel rokoníthatók. Mindegyiknek"megvan a maga-sajátos anyagi, érzelmi karaktere, a maga specifikus kifejezési területe. A vízfesték talán olyan szelíd és omlékony, mint a furulyaszó. Az olajtechnika sokoldalúsága, virtuozitása ugyanakkor a hegedű képességeivel vetekszik. Nem így a mozaik. Itt már töredezettebb, feszesebb, áttételesebb az előadás. Erről inkább a vibrafon csengő-bongó hangzására gondolhatok. Lehet, kicsit sántít a hasonlat. Az viszont bizonyos: a mozaik az egyik legősibb, legméltóságteljesebb, legmutatósabb és legköltségesetbb technika. Kevés művész jut efféle murális feladatokhoz. Makrisz Zizinek ez mindenesetre sikerült. Róla szól a Corvina műterem legújabb kötete, amelynek ezúttal Aradi Nóra a szerzője. % Makrisz Zizi tehát szerencsés és többé-kevésvé ismert alkotó. Gyakran szerepelt jelentősebb kollektív és egyéni kiállításokon, helyet kapott a Mai magyar rajzművészet összeállításában, nem is szólva mozaik falképeiről (Salgótarján, Karancs Szálló; a Dunaújvárosi Vasmű széplaki üdülője; Budapest XI. kerületi házasságkötő terem stb.). Ám, ha az alkotó szemléletbeli, stiláris törekvéseit kellene tömörebben megfogalmazni, akkor zavarba jönnék. Hisz, éppúgy jellemző rá a természetelvű józanság, mint szürreális képépítés, aztán a konstruktívabb, drámaibb előadás és a mesekönnyedségű lírai absztrakció. Szó, ami szó: stílusnélküli művészettel van dolgunk, ami persze önmagában nem értékkategória. De akkor mi? Pusztán egyfajta alkati jellegzetesség, amiből esetenként színvonalas művek is születhetnek? És melyek ezek az esetek, mi van a hátterükben? Nos, a kötet írója természetesnek veszi Makrisz sokszínűségét. Inkább a szembeötlő témákat rögzíti, az alkotói módszerekről beszél. Megtudjuk például: miféle út vezet a konkrét élmény. lejegyzésétől a linó- vagy fametszetekig, majd még tovább, a mozaik látomásokig. Közben minduntalan megszólal a művész is. Az egyik helyen azt mondja: „Nincs bennem és nem is volt semmiféle igény az aktualitásra ..." Aradi Nóra pedig sorra-rendre megmagyarázza, miért érdemes a kínai vagy az örmény témájú grafikai sorozat, s miként voltak valóban felrázóan hitelesek és időszerűek a személyes tapasztalásból kiszűrődő „Börtön"-metszetek. A kötet egészében azonban a mozaik falképeken van a hangsúly. A közelmúlt évtizedekben főként ez a kifejezési forma érdekli az alkotót: Aradi tanulmánya is ezeknél a részleteknél a legérdekesebb, legtanulságosabb. Mert szerencsés közelbe kerülünk itt a művészi gyakorlattal, amelyben az anyagfajták kiválasztása, az egyes lapocskák gondos és céltudatos összeillesztése ugyanúgy mértékadó lehet, akárcsak a környezeti elemek, a világítási effektusok számbavétele. Más kérdés, hogy a művek esztétikai értékelését jóformán teljességgel ránk bízza a szerző. Makrisznak természetesen a legutóbb született munkák a kedvesek, és többnyire hihetünk is neki. Ritkán látni ugyanis ilyen áttetsző, kozmikus hatású és derűs színharmóniákat a házasságkötő termek falain. Annál inkább, mivel mifelénk a tárgyiasabb, földhözragadtabb szellemű alkotások dominálnak. A Corvina műterem köteteit ugyanakkor a változatos, tartalmas és élvezetes képösszeállítás jellemzi. Ha időnként belefárad az olvasó az egyhangúbb szakmai elemzésekbe, akkor felüdülést találhat a reprodukciók nézegetésében. Most sincs ez másképpen. Érdemes például végigböngészni az örmény hegyek vagy a napfényes, holdvilágos témák alakváltozatait, hiszen az itteni élmények és tanulságok voltaképpen a házasságkötő terembe készített mozaikokban összegeződnek. Aki pedig bizonyságot akar szerezni e művészi technika különös módszertanáról, az közelebbről is megvizsgálhatja a művek részleteit: az egymásnak felelgető, céltudatosan elrendezett színes mozaiklapocskákat. Makrisz Zizi tehát figyelemre méltó alkotó, egyszersmind szerencsés ember. Ennélfogva azon tűnődöm: vajon milyen mozaikokat csinálna Gyarmathy Tihamér, Bartha László vagy Martyn Ferenc, ha módja volna erre? S az is eszembe jut: a Corvina műterem néhány sikeresebb darabja valahogy elkényeztetett bennünket. Nemcsak a közvetlenebb hangot szoktuk meg, hanem a viszonyítások és bizonyítások gazdag, dial^ktikusabb gyakorlatát. így aztán meglehetősen különös, hogy a divatos áramlatokkal szemben Makrisz művészete mindössze a tárgyi valóságból kap többszörös igazolást. Pedig a legjobb művek valószínűleg a differenciáltabb. árnyaltabb értékelés próbáját is elbírják. (Corvina műterem, Budapest, 1982). Szuromi Pál Ásotthalom. Erdőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Körülötte 15 hektáros őspark. Immár harmadik esztendeje 10 napra otthont ad a megyei rajztanár stúdió tagjainak és a képzőművészeti körök vezetőinek. A Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet kezdeményezésére született meg az alkotótábor, ahol lehetőséget kapnak a művészi alkotó munka iránt vágyat érző pedagógusok a szakmai továbbképzésre, az elméleti fölkészülésre. A szakkörök vezetői, legeredményesebb tagjai pedig ebben a közegben újabb inspirációkat szerezhetnek. Szerencsés vállalkozás volt ez a párosítás. hisz ez a tíz nap arra is alkalmas, hogy erősödjön a kapcsolat a raizpedagógusok és szakkörvezetők között. Oktatás és alkotás egysége a mindennapi iskolai munka elengedhetetlen feltétele a rajzot tanító pedagógusok számára. Ezt segíti elő a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-művészettörténeti tanszékének támogatása — művésztanárai irányítják az alkotótábor szakmai tevékenységét. Szabó Antal míves, precíz növényi motívumokkal díszített réztálait évek óta | megcsodálhattuk különböző I amatőrkiállításokon. A k'sIzombori alkotó tavaly egymaga kalapálta tölgyleveles dísztárgyait, s az idei tábor első napján is arról álmodozott, hátha akad „tanítványa". Két fiatal tanárnő — Molnárné Kruzslicz Éva és Cémesné Tóth Anna — nemcsak a mesterség fogásait és az anyagismeret alapjait tanulták meg. de mint elmondták. leckéket vehettek életszemléletből, emberségből is. Még pár évvel ezelőtt is egy ilyen nyári alkotótelepen jórészt festmények készültek. örvendetes a műfaji gazdagodás. A tantermekben persze most is születnek ihletett tájképek, sikeres portrék, érzékeny grafikák. de Popovics Lőrinc finom metszésű érmeket mintáz, Stanzer Antal az erdő motívumait menti egy kopjafára, mely az otthont adó iskola parkiát díszíti majd, Demeter Ilona intarziaképeket készít, mozaikkal próbálkozik. Papp György grafikusművész. az alkotótábor egyik szakmai irányítója: — Igen figyelemre méltó az a fejlődés. mely nagyon pregnánsan lemérhető. Minden este közösen értékeljük a napi munkát. Eleinte néhány megjegyzés szigorúnak tűnhetett, de hamar belátta mindenki, hogy csak az őszinte szónak; a szigorú megméretésnek, a tisztes munkának van értelme. A Szabó Antal és rajztanár-„tanítványal>* Nagy László felvételei Szekfü Jánosné és Geráné Katona Edit. munka közben résztvevők szorgalma. alkotókedve. vitakészsége néldamutató, ez határozza meg a tábor ió hangulatát. Pataj Miklós, a módszertani intézet munkatársa, a tábor vezetője: — Igazi otthonra találtunk az ásotthalmi szakközépiskolában. A nagyszerű természeti környezet. a szeretetteljes fogadtatás és a ayugodt légkör inspirálja a résztvevőket. A harmadik programunk vége felé nyugodtan kijelenthetjük, hogv a természetes kiválasztódás nyomán egyre magasabb színvonalon dolgoznak a rajztanárok és szakkörvezetők. mind jobban összekovácsolódik a kollektíva. Tegnap este az ásotthalmt alkotótábor minden tagja bemutatta munkáját, s közösen beszélték meg az eredményeket. hiányosságokat. Ma, a zárónapon az iskola ebédlője műhelygalériává alakul. De az itt készült alkotásokkal bizonyára találkozunk még Makón, a raiztanárok megyei tárlatán, vagy az amatőr alkotók kiállításain. Az ásotthalmi művésztelep legfontosabb célja éppen ebben a műhelyjellegben és kisugárzó erőben keresendő. Külföldre vasúion - forintéri A szocialista vasutak forgalmában érvényes menetjegyeket a jegykiadó helyek érvényes útlevél alapján, forintfizetés ellenében szolgáltatják ki. Az utas értékhatár nélkül bármilyen vonatra válthat nemzetközi menet- és helyjegyet. Nyugat-európai forgalomban a menetjegyváltásnál fel kell mutatni a kiutazásra érvényes útlevelet. A jegykiadó hely csak érvényes útlevélre szolgáltatja ki az igényelt nemzetközi menetjegyet. A Magyar Nemzeti Bank szabályozása szerint a menetdíjat forintban vagy devizában kell kiegyenlíteni. A kiadott rendelkezések szerint turistaútlevéllel és érvényes vizummal rendelkező magyar állampolgárok forint fizetése ellenében, külön devizahatósági engedély nélkül a következő összeghatárig válthatnak nemzetközi vasúti menetjegyet: Angliába: 13 ezer forintig; Ausztriába: 3200 forintig; Belgiumba: 7700 forintig; Dániába; 6000 forintig; Finnországba: 12 ezer 800 forintig; Franciaországba; 11 ezer forintig; Görögországba: 4000 forintig; Hollandiába: 8000 forintig; Jugoszláviába: 2000 forintig; Luxemburgba: 6500 forintig; az NSZK-ba: 8000 forintig; Norvégiába: 11 ezer forintig; Olaszországba: 6200 forintig; Portugáliába: 14 ezer forintig; Spanyolországba: 14 ezer forintig; Svájcba: 5900 forintig; Svédországba: 11000 forintig; Törökországba: 4900 forintig; (A közölt összegek a mindenkori napi árfolyam szerint változnak.) Fiatal dalosok találkozója Tíz esztendővel ezelőtt rendezett első ízben fiataloknak dalos találkozót a KISZ KB, a Népművelési Intézet, a Fejér megyei és székesfehérvári városi KISZ-bizottság a fehérvári városi tanács a Velinszky László úttörő és ifjúsági házban, Székesfehérvárott. A találkozók célja, az új dalmozgalom népszerűsítése, eredményeinek áttekintése, a fiatal dalosok tapasztalatcseréje. Az idei 3 napos 'találkozó július elsején kezdődik. A résztvevők magyar és külföldi népdalfeldolgozásokkal, mozgalmi, forradalmi és közéleti dalok feldolgozásával, megzenésített versekkel, önálló vokális és instrumentális szerzeményekkel, I folk, countrydalokkal versenyezhetnek, mert a találkozó egyben minősítő verseny is. Minden együttes, szólista 10 perces, összeállítást tarthat. A bemutatókat szakmai zsűri értékeli. A fehérváriak rangos előadásokra számítanak, mert áprilisban és májusban területi bemutatók voltak Budapesten, Békéscsabán, Kaposvárott és Miskolcon: a négy városban kiemelkedő produkciót nyújtó együttesek meghívást kaptak a fehérvári. jubileumi dalos találkozóra. A programban nem csak éneklés szerepel, szakmai beszélgetés és vitafórum is lesz a műfaj hazai és nemzetközi kérdéseiről. Július harmadikán, gálával ér véget, a sorrendben tizedik, fiatal dalosok találkozója.