Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

3 Szerda, 1982. június 30". I megyei pártbizottság székházában Bizonyílványáladó ünnepség Az MSZMP Központi Bi- után dr. Koncz János, az zottsága titkárságának MSZMP Csongrád megyei 1977. február 28-i határoza- Bizottságának titkára ta nyomán az országban szöntötte a kurzust befejező így megyénkben is — új ok- 26 hallgatót, és a követketatási formát vezettek be a zőknek adta át eredményes pártszervezetek; a szervezett vizsgájuk bizonyítványát: önálló tanulást. Azok a Abonyi Gyuláné dr. Palopárttagok, akik kedvet érez- tás Jolán (Szeged), dr. Bőnek ahhoz, hogy elméleti tyai Jenő (Szeged), dr. Báismereteiket magas szinten lint János (Szeged). Csaba is továbbfejlesszék, az Árpád (Hódmezővásárhely), MSZMP Csongrád megyei dr Deák György (Szeged), Bizottsága 'Oktatási Igazga- Fótos József (Hódmezővátósága tanárainak, valamint sárhely), Gál László (Csaa megyei pártbizottság fel- nádpalota), Gál József sőfokú politikai képzettsé- (Hódmezővásárhely), dr. Digű vezetőinek és a társada- ós József (Szeged), Horváth lomtudományok terén tudo- Mihály mányos minősítéssel rendel- János (Szeged), Hecskó (Hódmezővásárhely) kező oktatók segítségével Kispál Antal (Szeged), Kőiegy-egy ajánlott politikai, mán Ferenc (Zsombó), gazdasági témáról két-há- Kersch László (Szeged), dr. rom év alatt dolgozatot ké- Lugosi József (Szeged), Lé szítenek. Megyénkben nárt Béla (Szeged). Nagy az idén vé- Lajos (Makó), Nagy Ernő geztek a szervezett keretek (Hódmezővásárhely), dr. között önállóan tanuló Nagy Lajos (Hódmezővásárpártmunkások és ebből az hely), dr. Palotai Jenő (Szealkalomból tegnap, kedden a ged), Róvó József (Sándormegyei pártbizottság szék- falva), dr. Sütő Mihályné házában bizonyítványátadó (Szeged), dr. Szemere ünnepséget rendeztek. Dr. György (Szeged), dr. Szél Kanyó Ferencnek, az Okta- Éva (Szeged), dr. Tráser tási Igazgatóság igazgató- László (Szeged) és Varga helyettesének megnyitója István (Szeged). Pjotr Gyemicsev Győrben Kedden a Parlamentben folytatta munkáját a magyar —szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság 18. ülésszaka. A megbeszélések után az ülésszakon részi vevő szovjet delegáció, amelyet Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter vezet, Győrbe látogatott. Elkísérte a vendégeket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és R átkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. A delegációt Győrött, a Győr-Sopron megyei pártbizottság székházában Háry Béla első titkár és Szaló Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. Háry Béla tájékoztatást adott a megye iparáról, mezőgazdaságáról, kulturális életéről. A vendégek útja ezután a győri Kisfaludy Színházba vezetett. Pétervári István igazgató és a színház vezető művészei fogadták őket, s adtak tájékoztatást a színház életéről. A szovjet küldöttség Rába gyári látogatással zárta keddi programját. Közérdekű bejelentések A NEB vizsgálata Örökzöld téma. gyakori napirendje a különböző ta- rosi nácskozásoknak: mi a sorsa a közérdekű bejelentéseknek? Közérzetünket, han- tegnapi vitában tükröződött, s a vizsgálat színtere a vá- egyéni jogsérelem mögött tanácstól kezdve az meghúzódhatnak kisebb-naáfészig kiterjedt, de a NEB g.vobb társadalmi szintű kátapasztalatai. mint ahogv a IOs jelenségek. 0 módosuló életmód És önnek milyen az élet- főfoglalkozású munkahelyümódja? Jó avagy rossz? kön. Dr. Andorka Rudolf Gazdag, netán szegényes? A és Falussy Bela e ténnyel jelzők sehogv sem illesz- a műhelyekben, a mezokednek. A kérdésre nehéz a gazdasagi üzemekben es a felelet. Mintha maga az szolgáltatásban eltöltött, a ,.eletmód" is azon kifejezé- törvényesnél lényegesen sek somba tartozna, ame- hosszabb munkaidő legfőbb Ivek köz szájon forognak, okát a túlórában kell keám pontos tartalmukat csak resni .Más elemzések szekevesen ismerik. rint a szocialista szektorban dolgozó fizikai foglalkozásúak havonta átlagosan kilenc túlórát teljesítenek. Ez is magyarázza azt Nem csoda. Meghatáro- a tényt .amely szerint: az zásái. még a szakemberek értelmiségiek munkaidőtaris vitatkoznak. A Szovjet- tama 7 óra 45 perc, szakunió Tudományos Akadé- munkásoké 8 óra 26, a semiájának Szociológiai Ku- gédmunkásoké 8 óra 42, a tató Intézete által szerve- mezőgazdasági gépkezelőke zett konferencián például pedig 9 óra 28 perc. az életmódnak több mint 1. 2. húsz különböző definícióját ajánlották és alkalmazták. A honi kutatók közül Kulcsár Kálmán olyan rend- A főfoglalkozáson kívül szerként fogja fel az élet- az aktív kereső férfiak namódot .amely mindennapi ponta 61 ,a nők pedig 52 életünkben, ismétlődő, lé- percet töltenek jövedelemnyeges tevékenységeinkben kiegeszito munkatevekenvnvilvánul meg. Ezt a tevé- seggel. A háztáji és kisegíkenységi-magatartási rend- tő gazdaságok hozzávetőleszert a szociológusok a nan ges 2,7 milliárd munkaórát mind a huszonnégy óráját szívnak fel évente. Ugyanátfogó időmérleg-felvételek ?nayit 'miat ?í«2-ben, ho, lott e gazdasagok szama alapjan vizsgálják. Arra ke- azóta 13 százalékkal csökresnek választ ,hogy mi- kent. Az összevetés jelzi, lyen tevékenységekkel ,kik- hogy az érintettek a korábnek a társaságában, hol binal hosszabban időznek a töltjük a nap 24 óráját? kertben* vagy az állatok'az ugyanis a 60—69 éves férfiakra naponta átlagosan 118 perc esik, addig a 15— 29 évesekre mindössze 29 perc. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizenkilencedik férfi foglalkozik házépítési, bővítési és karbantartási munkával ,minden tizedik pedig háztartási berendezését, jármúvét reparálja. Ez utóbbira .egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzávetőlegesen 80 ezer javító-szerelő, karbantartó szakember munkaidejét teszi ki. Mindez összefogható azzal: dolgos nép a mienk, s nyakon ragad minden, a családi jövedelmet kiegészítő lehetőséget. A jövőbe pillantva kétségtelen, hogy a főfoglalkozáson kívül tevékenység tovább bővül. A kisvállalkozások a többletjövedelem szerzése előtt újabb kapukat nyitottak meg. liJ Például munkaidő után a háztájiba vagy kirándulni indulunk. a gyerekeknek mesélünk, vagy takarítunk, Berchtet olvasunk vagy pálinkát iszunk?... Legutóbb 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól ólak .istállók körül, a megelőző időszaknál nagyobb termelési értéket előállítva. A foglalkoztatási átrétegződést is megvilágítja az a részletezés, mely szerint a 2,7 milliárd munkaóra 43 százalékát a munkásoszályhoz, 42 százalékát pegulatunkat hogy a hivatalos miképp törődnek Előfordul olvan eset is, meghatározza, igen széleskörűek. Évről év- amik°r a bejelentő nem bíszervek re felmérik a közérdekű jazik ügyének megfelelő kezea közös- vaslatokról és panaszokról iésében. és ezért. ség érdekében tett iavasla- szóló 1977. I. törvény végretainlrira] íto loioi t-a hajtásának körülményeit. tainkkal. És nem lehet közömbös az sem, csökken Néhány fontos javaslat vagy növekszik a panaszok tanulság a vizsgálatból, száma, kevesebb okunk * van-e arra. hogy ritkábban bosszankodjunk. A legtöbb helyen, műszó. . , , ,, ? uleYflat val élve, „kapcsolt" munírjunk a kulonbozo hatosa- kakörben végzik, intézik a egyszerre több felügyeleti szervhez fordul. Részben ez elkerülhető. ha időben, pontosan tájékoztatják a panaszost kérésének teljesíthetőségéről, vagy teljesíthetetlenségéról. Általában az ügyintézésre megszabott 30 napos határidőket betartják, az elgoknak a jogos sérelmek közérdekű bejelentéseket miatt. Nos, tegnap, kedden javaslatokat, panaszokat Az húz6dasnak legtöbbször az a szegedi és a járási NEB 0 leghelyesebb módszer az oka% h°gy szervezGr hosszasan vitatkozott azon azonban, ha a közérdekű tet szakértőt kell bevonni, a jelentesen, amely a közel- ilQyekct a legképzettebb és mult ilyen jellegű tapaszta- legnagyobb tapasztalattal A NEB javasolja a fellatait összegezte. A tudósi- rendelkező szakemberre biz- ügyeleti szerveknek. hogy tást kezdhetnem a szokvá- 2afc. Felmérték, hogy mi- még fokozottabban figyeljék nyos fordulattal, örömét fe- képp tartják n'--Uván a pa- az ügymenetet, számoltasjezte ki a testület, mert ke- naszokat, követni lehet-e sák be a panasszal foglalkovesebb panasz született ta- az ügyek intézését. A népi zokat. Talán ez az egyik valy. mint egy évvel ez- ellenőrzés hasznos észrevé- fontos feltétele annak, hogy előtt. Persze ez igaz is. ám teie. hogy a problémák ott m«0 korrektebb és vontoaz állítás önmagában nem és akkor keletkeznek ahol ^bb legyen munkájuk. Peráll meg a saját lábán. Mert nem helvben foglalkoznak a sze semmilyen határozattal. Például kifejezetten kedvező panasszal. Ott kell nyilván- hatásköri leírással és egyéb ' tartani az ügyeket, ahol meg adminisztratív úton nem éris oldják a gondokat. Na- hető el. hogy az ügykezelő reprezentálón, hétezer 15— dig a termelőszövetkezeti 69 éves állampolgárról ké- parasztsághoz tartozók dolszítettek időmérleg-felvé- gozták le. Sokan vannak telt. A szakemberek a tevé- tehát azok akik a városi kenységeket 100, helyszíneit iparbói viszik haza fjzeté37, résztvevőit pedig 10 kü- süket iS ugyanakkor a házlönböző típusba sorolták. A tájiban mezőgazdasági munvizsgálat mélységére jel- kásként gondozzák a növélemző, hogy a kiválasztott r,yeket ,az állatokat. Az átnapon a megkérdezetteknek iag mögé néZVe a képhez mind az 1440 percét feltér- az is hozzátartozik, hogy a képezték. És önnek milyen vizsgaU napon a kisgazdaaz életmódja? A válasz a sagban ténylegesen dolgozó feldolgozott mérlegekből, a férfiak 1 óra 45 perc—4 mára helytálló következte- óra, a nők 1 óra 21 perc— tésekkel meríthető: 3 óra közötti időszakot Ezek szerint Mag.varor- szenteltek a háztájinak, szágon az aktív kereső fér- Ugyancsak az • időmérleg fiak 8 óra 24 percet, anők diktálja: es munkák zöme 7 óra 40 percet töltenek az idősekre hárul. Míg Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzese mögött tehát életmódunkban eme jelentős eieme, a 8 óránál lényegesen hosszabb, értékteremtő munka bújik meg .Ennek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963-as időmérleg óta jellemző fejlődésként a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére növekedett; a mezőgazdaságban dolgozók aránya egyötödről mintegy egyharmadra csökkent, a szellemieké viszont kevesebb, mint húsz százalékról huszonhétre nőtt. Hasonló eredményt mutatnak az iskolázottsági mutatók is .Az egy főre jutó reáljövedelem majdnem megduplázódott, s több mint kétszeresére emelkedett a vízvezetékkel ellátott lakások aránya. Mintegy tizenötször annyi gépkocsi van a lakosság tulajdonában, mint 1963-ban. A szabad idő eltöltése, a kulturálódás ,a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddig vázoltakban gyökerezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből például — a létfenntartási szükségletek után — kulturális szolgáltatás. hazai vagv külföldi turistaút vásárolható. M A. jelenség, hogy a környezetünk védelme érdekében egyre többen vesznek elő gyon fontos a helyei minő- lelkiismeretesebb legyen. papírt és tollat, tehát egyre siUss bar hiszem elhatárol- mintha érzi: a jó társadalnagvobb a tábora azoknak. nj aZ egyéni sérelmet a kö- mi közérzet közreműködéakik aggódnak tiszta és 20sségitői. Sokszor azonban sén is múlik. egészséges környezetünkért S ez jó. mert nem közömbösek az emberek. * Ugyanakkor afölött érzett örömünk sem lehet felhőtlen. hogy abszolút értékben csökkent a panaszok száma. Az egyik felszólaló. aki mellesleg az állami ellenőrzés egyik vezetője is, felhívta a figyelmet arra. nem csökkent — sajnos — a bejelentést előidéző okok száma. és sok ember belefárad abba. hogy a közösség érdekében egyik hivatalból a másikba menjen. Többen saját közéleti tapasztalataik alapján elmondták, még mindig gyakran előfordul, a hivatal úgy tesz túl a panaszoson. hogy semmitmondó válasszal „lezárja" az ügyet. Ez a .kifárasztásos technika" olyan alapon valóban célravezető, az állampolgár idegei végül is rövidre zárnak, és feladják a lépcsőmászást. Szóval a lelki ismeretes ügyintézés még elég sokszor hiánycikk. amelynek végső soron árát. kellemetlen közérzetünkkel fizetjük meg. A szegedi népi ellenőrök hét helyet kerestek fel. a kettő összefügg, vagyis az H. M. Területfejlesztési programok A megyék, a nagyobb or- Más terveikben a városszagrészek és az egész ország hálózat kialakítását, a teletelepüléshálózatának, idegen- j rangjának forgalmanak, iparanak es más ágazatainak hosszútávú megadasát és a megyei székfejlesztését segítik a tudo- helyek fejlődését befolyásolmányosan megalapozott re- (akgionális tervek, amelyekből 1970 óta nyolcvannégy készült. Jelenleg tizenkilenc területfejlesztési programon dolgozik a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, amelynek vezetői kedden a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be munkájukról. Hangsúlyozták: most az országos területrendezési tervben hosszú távra dolgoztak ki javaslatokat az ország területének ésszerű felhasználására, a termőföld védelmére, az ipar és az infrastrukturális területek kijelölésére. Magyar—koreai barátsági gyűlés Magyar—koreai barátsági gyűlést rendeztek kedden az Április 4. Gépipari Művek nagykanizsai gyárában. A baráti találkozón részt vett a Koreai Haza Egyesítéséért Küzdő Demokratikus Front hazánkban tartózkodó küldöttsége. Rjo Jon Gu titkár vezetésével. Ott volt Kim .Iona Szun. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Temesvári Andor, a Hazafias Népfront városi titkára üdvözölte a vendégeket és méltatta a két nép barátságát. A gyűlésen felszólalt Rjo Jon Gu is. (MTI) Textilipari szakmunkások avatása Kedden 172 fiatal textil- szakmával rendelkező — ipari szakmunkást avattak munkásait, akiknek korszea Hazai Fésűsfonó- és Szö- rű ismereteire, friss tudávőgyár kultúrházában. Az sára és szorgalmas munkáIpari Minisztérium és a Tex- jára nagy szüksége van az tilipari Dolgozók Szakszer- iparnak. vezete hagyományteremtő Egyebek közt ezt hangszándékkal rendezett ünnep- súlyozta Méhes Lajos ipari séget az iparág fiatal mun- miniszter a pályakezdő ifjú kásainak fogadására. Az szakmunkások I. országos idén először végeztek ugyan- avatóünnepségén. Elmondotis textilipari szakmákban — ta, hogy a textilipar számít azok a tanulók, akik már a minden most végzett szakhárom évre felemelt tanul- munkásra, népgazdasági érmányi idő alatt sajátították dek ugyanis, hogy képzettel a szükséges ismereteket, ségüknek megfelelően, a Az ország különböző ré- szakmájukban helyezkedjeszeiben működő 12 szak- nek el. Közismert, hogy a munkásképző intézet bocsá- textiliparban egyre fogy a totta szárnyaira a textilipar munkáskéz, pedig a korszeúj — kötő-hurkoló-, textil- rú gépekhez ma már sokkal nyomó és francia női szabó hozzáértőbb, alaposan képzett, és az egyre újabb és újabb ismeretek megszerzésére nyitott és alkalmas szakembergárdára van szükség. A fiatal szakmunkásokat köszöntötte Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is, majd a végzősök átvették a szakmunkássá avatásról szóló oklevelet. Ezt követően a pályakezdő szakmunkásoknak a Magyar Divat Intézet .— kedvcsinálóként — bemutatót tartott a ruházatiipari vállalatok legdivatosabb termékeiből. Kereskedelmi együttműködés Kedden tartotta ülését i Pannoncoop Árubeszcrzt Társulás igazgató tanácsa. A társulást Észak- és KözépDunántúl nyolc élelmiszerkereskedelmi vállalata, s a Győri Textilnagykereskedelmi Vállalat hozta létre, gesztora a Veszprém megyei Pannonker. A szervezetet a kereskedők 1979-ben azzal a céllal alakították, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a gyártókkal, forgalmazókkal, külföldi árucsere kapcsolatot alakítsanak ki. növelve a választékot és az ellátás biztonságát. Az értekezleten az eddigi tapasztalatokat összegezve megállapították, hogy a Pannoncoop egyre jelentősebb szerepet tölt be Északés Közép-Dunántúl ellátásában. Tíz szállító partnerrel van állandó kapcsolatuk, több vállalat csak megrendelésükre gyárt egy-egy terméktípust, így például a Badacsonyi Állami Gazdaság a szénsavmentes üdítőket, a Mosonmagyaróvári Sütőipari Vállalat a sok helyütt hiánycikknek számító babapiskótát. Az egyes vállalatok külföldi kapcsolatainak hasznát, előnyét ma már a társulás valamennyi tagja élvezi.