Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

\ i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M SZ M P SZ EGE D V Á R OS IBI 72. évfolyam 147. szám 1982. június 25., péntek Ára: 1,40 forint LAPJA C$11 mezőgazdaság fejlődése Az alkoholizmus elleni küzdelem heiyzele Közületi autóbuszok gazdaságosabb üzemeltetése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lá­zár György tájékoztatta a kormányt a KGST XXXVI. ülésszakáról. A Miniszter­tanács a tájékoztatót tudomásul vette, és , megbízta az iiletékes állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedése­ket az elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány tájékoztatót hallgatott meg Zsambin Batmönhnek, a Mongol Népköz­társaság Minisztertanácsa elnökének ha­zánkban tett hivatalos, baráti látogatásá­ról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudo­másul vette. A kormány az egészségügyi miniszter jelentése alapján áttekintette az alkoholiz­mus elleni küzdelem helyzetét. A tapasz­talatokat mérlegelve, úgy ítélte meg. hogv az alkoholfogyasztás, káros mértékének visszaszorításához további intézkedésekre van szükség. Ezért felhívta az Alkoholiz­mus Elleni Országos Bizottságot, hogy a jelentésben feltárt tanulságokat és az e tárgyban folytatott társadalmi vita aján­lásait hasznosítva, konkrét programott dol­gozzon ki a tennivalókra. Kötelezte az ál­lami szerveket, hogy a program kidolgo­zásához és végrehajtásához minden segítsé­get adjanak meg. A Minisztertanács megerősítette a Gaz­dasági Bizottság határozatát a közületi autóbuszok gazdaságosabb üzemeltetését elősegítő hatósági, szervezési és pénzügyi intézkedésekről. Ezek célja a vállalatok, szövetkezetek, intézmények tulajdonában le­vő. esetenként kellően ki nem használt jár­műállomány bevonása a közforgalmú sze­mélyszállításba. A 20 főnél nagyobb be­fogadóképességű közületi autóbuszok után az üzemeltetők fizetnek járulékot, kivéve azokat, amelyek közforgalomban vesznek részt. , Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, va­lamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1982. II. félévi munkatervét. A közületi autóbuszok gazdaságosabb kihasználásáról részletes írásunk a 2. ol­dalon. Szovjet—francia űrexpedíció Csütörtökön este. moszk­vai idő szerint néhány má­sodperccel fél kilenc előtt' a bajkonuri űrrepülőtérről út­nak indult a Szojuz T—6 űr­hajó, amely a szovjet—fran­cia közös űrexpedíció há­rom tagját viszi a Szaljut—7 űrállomásra. Az expedíció parancsnoka Vlagyimir Dzsanibekov ezredes. a Szovjetunió kétszeres hőse, aki eddig már két alkalom­mal járt hasonló küldetés­ben a világűrben, fedélzeti mérnöke Alekszandr Ivan­csenkov, a Szovjetunió Hőse — korábban Vlagyimir Ko­valjonokkul vett részt 140 napos űrexpedíción —. kuta­tóürhajósa pedig Jean-Loup Chrétien, az első francia űr­hajós. 44 éves, volt vadász­repülő. illetve berepülő pi­lóta, akit csaknem félezer je­lentkező közül választottak ki erre a feladatra a két or­szág szakemberei. Háromszor drágább az aranynál Tormából enzim A Reanal Finomvegyszer- bonyolult felépítésű fehérjét, gyárban olyan eljárást dol- A feldolgozása során kelet­goztak ki. melynek során ét- kező mellékterméket is hasz­kezési célra nem alkalmas nosítják, mégpedig hozam­hulladéktormából az enzi- növelő adalékként a nagy­mek egyik fajtáját, a percxi- üzemi gombatermesztésnél, dázt nyerik ki. Ezt az enzi­met orvosi laboratóriumok­ban alkalmazzák a cukorbe­tegség megállapításának egyik leggyorsabb vizsgálati mód­szere kellékeként. A Reanal Finomvegyszer­gyárban már hosszú ideje foglalkoznak peroxidáz elő­állításával. Eddig csak az ét­kezési torma hulladékából tudták a peroxidázt előállí­tani. A kísérletekre az ösztö­nözte a gyárat, hogy a pe­roxidáz nevű enzim iránt az igény évről évre olyan ütem-' ben nő, mellyel a termelés nem tud lépést tartani, így ennek az igen fontos enzim­nek az ápa jelenleg is az arany árának körülbelül há­romszorosa a világpiacon. A Reanal az újlétai Oj Élet Termelőszövetkezettel és a bugaci Aranykalász Ter­melőszövetkezettel összefog­va megtalálta az enzim elő­állításának leggazdaságosabb módját. A tormafeldolgozó termelőszövetkezetekben vegyipari gépeket állítottak fel. és a tsz-ek félkész ter­mékeket bocsátanak -a Rea­nal budapesti laboratóriumá­nak rendelkezésére, ahol el- | végzik a még hátralevő fo- i lyamatokat, előállítják ezt a | Losonczi Pál körútja a Fiilöp­sziyeteken Losonczi Pált, at Elnöki Tanács hivatalos, baráti' lá­togatáson a Fülöp-szigeteken tartózkodó elnökét vendég­látói osütörtökön vidéki ütra kísérték. A magyar államfő látogatást tett a Manilától 64 kilométernyire délre fekvő L.os Banosban és környékén. Megtekintette a huszonkét évvel ezelőtt alapított nem­zetközi' rizskutató intézetet, látogatást tett a Maikiling­hegyen épült nemzeti művé­szeti központban — fiatal művészek telepén — és az 1979 óta üzemelő maikiling­banahawi geotermikus erő­műben. Ülést tartott a megye: tanács Csongrád megye tanácsa eredményű szövetkezetek kö- kel támogassák azokat, ne­tegnap, csütörtökön Szege- zül a többség termelési vezetesen szervezési, irányí­den ülésezett. Szabó Sándor rendszer vezető,' társulás- tási, érdekeltségi rendszer megyei tanácselnök köszön- irányító. fejlesztésében, a megfelelő lőtte a tanácstagokat és a A második kategóriába so. technológiák honositasaban. városok járások, nagykozse- ro)hatók a köz es szinvo_ gek politikai, tarsadalmi ele- gazdálkodó termelő- Vál*mánvt>k ének vezető kepviselo t. Az szövetk|zetek. Hogy mi jel- VeiemenyCK, utes munkajaban reszt vett csoporton z^mfzys Köas •avasla,ok pártbizottság első titkara, vedelmezőségi különbség. Uíen élénk volt e napi­dr; Kollath György, a Mi- Tg közülük kerüUek ki rend vitai- Kiss István nisztertanacs Tanacsi Híva- gabonatermesztő (Apátia Va), aki egyben gya­talanak foosztalyvezeto-he- °Jk Azonban a jobb kí»'10 teeáze nök felszolala­iyettese, dr. Misi Sándor a eredményeket felmutató té- sahan foglalkozott a gyengen Mezogazdasagi es Élelmezes- k sem fordítanak kelló gazdalkodo termeloszovetke­ugyi Minisztérium főosztály- f lmet a költséggazdálko- zetekés az állattenyésztés vezetője. Az ulesen ott vol- d| és kíegészítö i ari összefüggéséivel es javasol­tak a megye országgyűlést tevékenységük növekedése ta- ,hogy a gyefnget téeszek kepviseloi is. mersékett ütemű. Az elért csak olyan a,llat°t .tartsanak, A testület Szabó Sándor gazdálkodási színvonaluk a™e'y"ek fó^^ adottsá­előterjesztésében először nem stabil, gyakran változ- nyésztoséhez jok az adottsá megvitatta és elfogadta a nak az eredmények, és je- ®°azi a 'czégedi rérés tanács­vb két tanácsülés -közötti lentősek a termelési, haté- ® H*13^ tevékenységéről szóló beszá- konysági tartalékok. Ebben a « amtaor^arró bt mólót, majd Szilágyi Ernő, szövetkezeti csoportban any- "0gy ^?yen oC ekUv i a megyei tanács osztály ve- nyira jelentós a differencia- nehézség€kkel keU a gyenfie ' zetoje terjesztette elo a me- lodas, hogy tavaly az ero- téeszeknek megküzdeniük A zőgazdasági termelőszövetke- viszonyok itt rendeződtek át húsz alacsony izínvonaÍon zetek differencialódasanak a legjobban, kilenc szövet- gazdálkodó téesznél külön­okairol, az alacsony jovedel- kezet mar magas szinvona- bözőek a fejlödést akadáiyo­mu teeszek fejlődési lehető- ion gazdálkodott, het viszont zó tényezők Dr Naguistók ségeiről készített jelentést, az alacsony jövedelműek sándor (Felgyő) rámutatott Dr. Petrik István, a megyei közé került, tanács elnökének általános helyettese pedig a megyei ^ , , tanács tervgazdasági bízott- OCgitŐS, sága munkájának eredmé­nyeit ismertette Végül sze- együttműködés melyi kerdesekben döntött " a tanács; Mari Kálmánt, a A harmadik és egyben besréir elemezte "a" felzárkó­megyei tanács vb Testneve- ut0,g6 kategória: az alacsony zás nehézségeinek okait. Dr. lési f es SporthivataL vezető- S2Ínvonalon gazdálkodó szö- Misi Sándor rámutatott ar­jet sajat kéresere érdemei vetkezetek. Különösen ked- "«. hogy a kedvezőtlen ter­ehsmeresével tisztségé ^alol vezotlen eszközellátottságuk, mőhely és a rossz eredmény felmentette és hozzájárult lechnikai felszereltségük. nem mindig függ össze. Sok uthelyezeséhez, mivel a sze- Hasonlót lehet elmondani a tées* " az országos átlagot gedi tanács elnöke a-Sport- . . ,. . . meghaladó. adottságok mel­csarnok igazgatójává nevez* *»ld minőségéről is. A fog7 leU sfim tud eredményt íel. te ki. A megyei tanács a lalkoztatottak száma ebben mutatni. Javasolta, hogy az Testnevelési és Sporthivatal a csoportban csökkent a leg- erősebb téeszek még több vezetődévé DebrecZeny Pált nagyobb mértékben. Sajnos, támogatást nyújtsanak a nevezte ki julius l-i hataly- gyöngébbeknek es felhívta a lval. Az ismert szegedi sport- nianyozpaK a telsoíoKu veg- íigyeimet az üzem- és mun* szakember a budapesti Vo- zettségű szakemberek a vesz- kaszervezés tartalékaira, ián SC vízilabda csapata- teséges üzemeknél. (Bár a Molnár Imre (Tiszasziget) nak vezető^ edzője^volt, ko- diplc>masok Száma a téesz. azt hangsúlyozta, hogy a rabban pedig a SZEOL po- szerkezetváltozás nem mm­lósait irányította sikerrel, az csoPort háromnegyed resze- dig igazodik a téeszek adott­ő edzősége alatt elnyerték a hél nőtt.) Termelési szerke- ságaihoz. Felvetette, meg vidék legjobbja címet. arra, hogy a veszteséges gaz­dálkodás érinti az életszín­vonalat, társadalmi feszült­ségeket okoznak. Sági Mi­hályné (Pusztaszer) a kedve­zőtlen adottságú téeszek elő­relépésének lehetőségeiről Hatékonyság és tartalékok Somogyi Károlyné felvétele Szegeden fölújítják a múzeum előtti szökőkutat. tí.i formák kerülnek a medence közepére. A Városgazdálkodási Válla­lat „Komócsin Zoltán" szocialista kőművesbrigád.iának tag­jait örökítettük meg, akik az új betonidomok kialakításán dolgoznak zetükre jellemző, hogy az kellene teremteni a megyé­átlagnál kisebb a növény- bea. annak lehetőségét, hogy J a középszintű szakemberkep­termeszles, de magasabb az zés megoldott legyen. Abra­állattenyésztés aránj/a. Csak hám Vince (Csanyteiek) el­az utóbbi évben tapasztal- mondta, hogy a fegyelme­ható kedvező változás a ki- zetlefég' f- szervezetlenség, az alapvető dolgokkal való A megye mezogazdasagi egészítő ipari tevékenység nemtörődömség mennyiben termelőszövetkezetei nem £ejiödésében. idézi el6 a nge eredmé. egyformán fejlődnek. A dif- nveket ferenciálódás a gazdálkodás A differenciálódás egyik természetes kísérő jelensége, oka a természeti adottság, a Dr. Komócsin Mihály hoz­hatása annyiban kedvező, föld minőségének különbö- zászólásaban foglalkozott a hogy a fejlődést gyorsítja, zősége, de az elmaradásban megye mezőgazdasági heiy­Azonban ha a téeszek kö- közrejátszik, hogy nem tud- zetével. Megemlítette, hogy zött nagyobbak a különbsé- -tek hatékonyságban, ügyes- az érdekes és sokszínű vita gek. akkor a lemaradó üze- ségben és az adottságokhoz alapján kedvezőtlenebb a rnek nehezebben tudnak fel- igazodó termékszerkezet ki- kép a termelőszövetkezetek zárkózni és ez társadalmi, választásával a versenyt fel- helyzetéről, mint valójában, politikai feszültség forrása vfnh'- Ezért elsősorban az a ugyanis a felszólalók arról lehet. A megye téeszeit a c®k hogy a hatékonyság tar- beszéltek, ami a leginkább következőképpen lehet jelle- ta'ékait mindenütt feltárják foglalkoztatja őkel, vagyis a mezni. es az indokolatlan differen- gondokról. Ismertette azokat ciálódást mérsékeljék. Az a tényeket, melyek alapján A magas színvonalon gaz- alacsony hatékonyságú üze- megállapítható* Csongrád dálkodó szövetkezetek told- mek gazdálkodási színvona- megye mezőgazdasága fej­minosege jobb aZ atlagnal, lanak fokozatos javításával wf ra , ,tJ nem panaszkodhatnak ter- már középtávon elérhetik, termeszetesen fe^ez­melési eszközeikre, technikai hogy veszteségmentesen dol- hetők aránytalanságok és felszereltségükre. Nyilván- gozzanak. Ugyanis Csongrád több téesz gyengén gazdái­való, hogy alapvető tevé- megye mezőgazdásági ter- kodik. A megváltozott gaz­kenységük a mezőgazdasági melésében nagyok a haté- i •• -i - , termelés, de az átlagnál je- konyság tartalékai. Sajnos, daSag' k°rulmenyckrül szo1" lentősebb a melléküzemágak néhány szövetkezelnél min- va azt hangsúlyozta, a szö­szerepe is. Elsősorban a ma- den évben veszteségrendezé- vetkezeti tagoknak • éppúgy, gas jövedelmezőségű növény- si eljárást kellett folytatni, mint a munkásoknak job­termesztés a fő profiljuk, A- tanács véleménye: szerint ban keI] dolgoznj> hogy' ^ többnyire a rendszerű ter- s^b^é'telével az eddtgi- színvonalunkat megőrizhes­meles, a nagyobb szervezett- nél összehangoltabb, komp- sük. Végül arra mutatott rá, ség, a technológiai fegyelem, lex intézkedéssel lehet csak hogy a gyengén gazdálkodók a szigorúbb költséggazdálko- változtatni. A feladatok ten- Ielzárkóztatása politikai fel­j. , ,, „ . ..,..,..., . nivalok uzemenkent eltérő- , . Jellemzi működésűkét. ek Ami altaIanos cél> és a adat, melyhez az élenjáró Rugalmasan alkalmazkodnak tanács ebben azonos véle- téeszek segítőkészsége szük­az új szabályzókhoz és jók ményen volt: a magas szín- séges. a termőföld, munkaerő ' és vonalon gazdálkodó téeszek- felvetésekre s^hó <5á« ...... ... .., re var az a feladat, hogy a A ieiveteseKre bzabo San­eszkozkihasznalas mutatóik gyengébbeknek segítsenek, dar és Szilágyi Ernő vála­ís. A tartósan kiemelkedő új típusú együttműködések- szolt á W »

Next

/
Oldalképek
Tartalom