Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

2 Csütörtök, 1982. június 24. Ülést tartott a szegedijSzöveikezeii neptaii essek járási pártbizottság Tegnap, szerdán a járási ra, Sztanó János, a Szegédi hivatal épületében Fodor Ist- Állami Gazdaság igazgatóhevánnak, a járási párt-végrehajtóbizottság tagjának, a járási hivatal elnökének vezetésével ülést- tartott az MSZMP szegedi járási bizottsága. A testület megvitatta a szegedi járási pártbilyettese, Ábrahám, Vince, a rúzsai Napsugár Tsz elnöke és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Végül a testület személyi kérdésekben döntött. A pártbizottság egy tagját és munzottság munkarendjéről és kabizottsági tagokat fölmenmunkamódszeréről, valamint tett megbízatása alól. A pártaz ezek továbbfejlesztésének bizottság titkos feladatairól szóló jelentést eredményeként és tudomásul vette a járás tagjai sorába gazdaságának első félévi fej szavazas kooptálta Balatoni Istvánt, a munkásőrség járási lődéséről szóló tájékoztatót, parancsnokát, és egyúttal Az írásos anyagokhoz Szabó Lajos, a járási pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az első napirend vitájában felszólalt: Fekete Flóriánné, a balástyai községi pártvezetőség titkára, Magyari László, a röszkei Kossuth megválasztotta a pártépítési bizottság tagjává. A testület a gazdaságpolitikai bizottság tagjává választotta Patik Imrét, az Ullés és Vidéke Áfész elnökét és Balogh Sándort, a' balástyai Alkotmány Tsz elnökét. Az agitációs'és propagandabizottság tagjává váTsz növénytermesztője, Papp lasztották Balogh Ferencet, a István, a kisteleki nagyközségi pártbizottság titkára, Bálint Pál, a mórahalmi KISZ szegedi járási bizottságának munkatársát. A járási pártbizottság ülé1 Homokkultúra Szakszövetke- se Szabó Lajos zárszavával zet pártvezetőségének titká- ért véget. találkozója Június 26-án, szombaton Balatonfüreden és Boglárlellén, 27-én, vasárnap pedig Siófokon rendezik meg a szövetkezeti néptáncosok 9. országos találkozóját. A szombati program mindkét helyen 18 órakor az együttesek felvonulásával é- menettánc-versenyével kezdődik, majd a néptáncosok a szabadtéri színpadokon mutatják be produkcióikat. A 27 magyar néptáncegyüttes mellett Csehszlovákiából, Franciaországból és az NSZK-ból is érkeznek vendégcsoportok. A vasárnapi program Siófokon 10 órakor kezdődik, ahol az együttesek a szállodasor előtti sétányon vonulnak fel, majd a szabadtéri színpadon kerül sor a díjkiosztásra és a bemutatóra. Este fél 9-kor a szövetkezeti néptáncosok or? szágos találkozóján rész' vett legjobb együttesek gálaestjével fejeződik be a kétnapos találkozó. Á jólét betegsége Reggel hét óra tájt, ha tumultus van a rendelőinté- gyógyszerellátása? Nem lezet folyosóján, szinte biz- hetne-e az injekciós inzulint tosra vehető, cukorbetegek fájdalommentesebben a szerjöttek. Első vagy már el- vezet be juttatni? lenőrző vizsgálatra. Tíz esztendeje háromezer diabéteszes beteget tartottak nyilván a városban, ma ötezer a számuk. — Azt mondják, a cukorbaj jóléti betegség.,. — Ma leggyakrabban az elhízás okozza, válaszol dr. Beke Sándor belgyógyász, csoportvezető főorvos, aki .a rendelőintézet járóbeteg dia-t bétikus gondozás vezetője, immár tíz éve. — Férfiak, nők között egyaránt gyakori. — Hogyan szűrik ki a cukorbetegeket? — Leggyakrabban a körzeti rendelőkben derül ki, baj van a hasnyálmirigy működésével. De kapunk értesítést a véradó állomástól, a kardiológiai gondozótól, a gépjárművezetői engedélyhez szükséges vizsgálatok során is jónéhány esetet „lelepleztek" már, de az üzemi szűrővizsgálatok is segítik a mi gyógyító munkánkat. — Mekkora „stáb" őrködik az ötezer beteg egészségén? — A II. számú Belgyógyászati Klinika fekvőbeteg gondozása mellett nálunk egy főállású asszisztensnő és két nyugdíjas végzi mellettem a járóbeteg-ellátást. Minden héten kedd, csütörtök, péntek reggelenként végezzük a rutinvizsgálatokat, a vércukor- és vizeletvizsgálatot, Délután már jöhetnek pácienseink az eredményekért. — Ügy tudom a diabétesz súlyosságának roppant sok fokozata van. A rendelések j a között az önöké nem tartozhat a gyorsak, haladósak közé, már emiatt sem. — Elsősorban a vizsgálati eredményektől függ a diéta beállítása. S ezt valóban nem mondhatjuk el két szóban, közben meg kell győződnünk a beteg fegyelmezettségéről is. Befolyásolja a diétát a munkakör is. Magának a betegségnek pedig valóban sokféle változata van, ha pedig epe- vagy vesebántalmakkal párosul, akkor egészen különleges étrendet kell összeállítanunk. — A kezelés csak akkor lehet eredményes, ha együttműködik a beteg. Együttműködik-e? Hiszen étkezési fegyelmezetlenségének köszönheti a cükorbajt. — Nagy általánosságban fegyelmezettek. Ha nem, ezt jól tudják, komoly szövődmények keletkezhetnek: látáscsökkenés, később vakság, érszűkület, ami amputációval is végződhet. Milyen a cukorbetegek jasnak milyen diétát kell betartania, gyakran azt a választ kapjuk: „Kérem nem telik rá". De térjünk viszsza az ellátásra. Nem kapható például diétás mirelit, nincs a városban egy diétás profilú étterem. Ha tájjellegű borokkal lehet üzletet nyitni, akkor egy diétás étkezdét miért ne lehetne? Az is tömegigényeket elégítene ki, fogyókúrások, vese-, epe-, cukorbetegek biztosan gyakran látogatnák. Egy megjegyzést hagy" tegyek még -a jólét befégSégéföl. Ha étkezési szokásainkon változtatni tudnahk, kisebb lenne az alkoholfogyasztás, mert ez is előidézője lehet a cukorbetegségnek. Ha kevesebbet vagy ésszerűbben költenénk enni-, innivalóra, kisebb mértékben' lenne szükség a drága diétára. Ma még korántsem úgy éiünk, (eszünk), ahogy Beke doktor és kollégái szeretnék. A városi Vöröskereszt és a Bartók Béla Művelődési Központ nemrégiben fórumot rendezett cukorbetegeknek. Ott elhatározták népművelők, vöröskeresztes aktívák, hogy ma— A tablettás készletünk jó és megszerezhető minden utánajárás nélkül. Sajnos az inzulin szájon át nem adagolható, mert a gyomornedvek lebontanák anélkül, hogy a szervezetbe jutna. Egyébként két fajtát használunk, az úgynevezett monokomponeíjst, ő,z ai jobb. Nipcs benne allergizáló fehérje. Hátránya, hogy külföldi . és drága. A másik, a magyar gyártmány, ehhez képest szennyezett, de anynyira nem, hogy használhatatlan lenne. Ügy gondolom, a betegség gyógyszerelése megfelelő, inkább a diéta betarthatóságával van baj. S jó diéta nélkül nincs diabéteszes gondozás. — Megnéztem néhány boltot. Mindegyikben jól látható helyen, külön gondolákon tartják a diabéteszes készítményeket. Nyolc-tíz félét is láttam, kompóttól az édességig. Igaz, hogy drágák, de legalább kaphatók, ha rendszertelenül is. guk eszközeivel még inkább — Kétségtelen az utóbbi .segítik a gyógyító munkát: években jobb a diebetikus szeptembertől' klubot nyitellátás, de ez még mindig nak cukorbetegeknek, ahová nem kielégítő. S az árakkal kapcsolatban csak annyit, mikor felsoroljuk a nyugdíaz egészségeseket is elvárják. Mag Edit Döntések választások Gyakran eszembe jut mos- dezi. Hiszen a fizetőképes tanában valahai külföldi út- kereslet csökkenése lefelé jaim egynémelyike. Mondjuk déli szomszédunknál, a sziklás hegyek közt kanyargó aszfaltcsík, melyet tenyérnyizsebkendőnyi művelhető földdarabkák öveznek helyenként. S az út szélén álló kis bódék, féltetős színek, amelyek alatt a gazda dinynyét. szőlőt, őszibarackot, vagy paprikát, paradicsomot kínál az úton járóknak. A gazda, de inkább a család valamelyik ráéröbb tagja, olykor a nagymama, vagy a kislány. Olcsóbban és szebbet a szomszéd város piacán kaphatónál. 1. szorítja elvben az árakat a piacon, az energia-, a gép-, a műtrágyaárak stb. emelkedése pedig növeli a költségeket. S egyet tehet a vásárló is: ha drágállja az árakat szűkösebbé vált jövedelméhez viszonyítva, hát nem vesz korai paradicsomot, paprikát, amely — legalábbis elvben — a keresletcsökkenés következtében veszít magas árából. Az alacsonyabb ár, a kisebb kereslet viszont a termelési kedvet veszélyezteti. Ördögi kör lenne mindez, amiből nem lehet kitörni? A gazdaság aluljáratásának szerves következménye? utóbbi nagyjából igaz. hogy alig kutatjuk, mit adhatnánk érte cserébe. Mert a lehetséges, valóban az üzleti élet, a piac játékszabályai szerinti utakat sokszor nem látjuk, vagy nem hagyják, hogy elinduljunk rajta. Panaszkodik a vállalat főosztályvezetője. Átgondoltan néhány százalékos árengedményt adott legnagyobb üzleti partnereiknek, ezzel új üzleteket szerezve meg, biztosítva viszonylag gyéren kihasznált berendezéseik jobb kihasználását. Iszonyú letolást kapott érte: hogy jön hozzá. Érvelt, megéri, mert így sikerült üzletet kötnie, amire másként nem lett volna mód. S éppen hogy teteAz mes így is a haszon. Ám egy De év múlva sem igen látták be Hogy miért jut eszembe mostanában gyakorta mindez? Többek közt azért, mert ... , , ... •, ahány mezőgazdasági szak- gatartásunkban gyökerezik. ' S ugy latszik, ebből a körből valóban nehezen tudunk igaz az is, hogy a gazdaság döntésének helyességét, amialuljáratásának kényszere sokszor „antigazdasági" maemberrel beszélek, szinte mindegyik panaszkodik: drágák a gépek, egyre többe kerül az üzemanyag, egyre nagyobbak a termelési költségek, amikkel az árak nem képesek lépést tartani. Nem, mert mifelénk is csökken a fizetőképes kereslet. Nem, mert túlságosan nagy hasznot vág zsebre a kereskedelem úgy, hogy alig valami juj: csak a termelőnek. Így aztán — mondják a mezőgazdasági szakemberek — rosszul jár a vásárló, mert drága árut kap, rosszul a termelő, mert a magas árból neki csak nagyon alacsony jut. Bezzeg a kereskedelem... És panaszkodik a kereskedő is. Sokba kerül a tárolás, romlik a friss áru, nagyok a veszteségek. Azt is finanszíroznia kellene valamiből. Magasak a fuvarköltségek is, egyre magasabbak. Így aztán már jól járnak — mondják —. ha nem (túl sokat) fizetnek rá a zöldségkereskedelemre. És panaszkodik a vevő is: drága és sokszor nem is kifogástalan minőségű árut kap ... Három vélemény, s nyilván mindháromban van kitörni. Sok országban természetes. hogy a gazda, vagy inkább a család valamelyik ráérőbb tagja kint, a földön, kor a javuló vállalati eredmények is mellette szóltak. Nem, mert eltért a megszokott, kitaposott úttól, mert üzletember módján gondolkodott, s nem adminisztratív észjárással. Panaszkodik a vállalat igazgatója, aki híres az út mentén árulja az arra arról, hogy mer kockázatot járóknak termékeit. Amivel jól jár a termelő, mert minimális költségtöbblettel jóval többet kap árujáért, mint ha a kereskedelemnek adná. Akkor is, ha olcsóbban adja a piaci árnál a zöldséget, gyümölcsöt. Jól jár a , . , ,, . vevő, mert frissebb, szebb veszteseg beiyege marad rajárut kap, olcsóbban. Nálunk viszont szinte ismeretlen az vállalni, s nem is ritkán. Kilenc vállalkozásán nyer húszmilliót, a tizediken veszít ötvenezret. De ki nézi akkor már a húszmilliót a főhatóságoknál? Az ötvenezres ilyesmi. Egy-két helyen látni olykor az országban, hogy a dinnyeföld mellett kis bódé áll. ahol friss dinnyét vehet az arrajáró. Tudom, mindez csak csepp a tengerben. A zöldség- és gyümölesforgalomnak alig egy-két százalékát lehetne ilyen módon lebonyolítani. De az is pénzt hozhatna mindenkinek. Száz-kétszázezret kereshetne rajta a termelő, ha mondjuk egy nyugdíjast igazság. Mert igaz, hogy az odaállítanának az út mellé, a ár jókora hányada lesz a ke- föld szélére, egy kis bódéba: reskedelemé, de nemzetközi árulja termékeiket. S valaösszehasonlitasban aligha te- .. , . , kinthető magasnak az ottma- mit kereshetne rajta a vevő radó árrés. Hisz magas a re- is, hogy olcsóbban szebb árut zsi, a költségeket á jelenlegi vásárolhatna, ha hazafelé szervezeti keretek között je- tartva fél percre megszakílentősen aligha lehet csökkenteni. Igaz, az árból viszonylag kis hányadot kap a termelő, ami lassanként mármár a költségeket sem fetaná útját. Vagyis mindenki jól járna. 2. Honismereti tábor Szegeden Háromnapos honismereti fontos szerepe van a törté- adásával folytatta munkáját tábor kezdődött tegnap, nettudománynak. a hely- a honismereti tábor. Ma a szerdán délelőtt Újszegeden, történetírásnak, jelentőségét falukrónika-írásról, csanáda megyei tanács okiatási egyre kevesebben vitatják, palotai tapasztalatok alapközpontjában. Csongrád me- A helytörténetírás feladata, ján. a néprajzi gyűjtőmungyéből húsz honismereti hogy átfogó fejlödéstörténe- káról, holnap pedig a honszakkörvezető vesz részt a tekét vizsgáljon, hiszen a ismereti szakkörök szerepétanácskozáson. amelynek cél- múlt kutatása a, jelen meg- ről az úttörőmozgalomban, a ja a szakköri tevékenység értéséhez visz közelebb. kisdobosok tevékenységéről, színvonalának emelése, kor- Oltvai Ferenc Az üzem- és a népfront honismereti szerű formák és módszerek történetírás megyei tapaszta- munkájáról, feladatairól lesz megismertetése a helytörté- latai és módszerei című elő- szó. neti munkában Dr. Hegyi András, a Szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa Helytörténet, honismeret, tudatformálás címmel arról beszélt, hogyan alakul napjainkban a honismereti mozgalom, milyen eredményeket ér el az országban, milyen gondok nehezítik a szakkörök, az aktivisták munkáját. Az országban mintegy másfél ezer szakkör működik, az aktívahálózat több százezres. Az utóbbi időben szinte minden megyében hozzáláttak a forradalmi munkásmozgalom, a felszabadulás időszakának helytörténeti feldolgozásához. Ma már nyilvánvaló, hogy a hazafias nevelésben Ötvenéves a Kandó-mozdony Szerdán, tegnap a szolno- let viselte. A vetélkedőn 18 ki MÁV csomóponti műve- háromtagú csapat vett részt, lödési házban megrendezték A szellemi tornán szakmai és a villamosmozdony-veze- politikai feladatok egyaránt tők országos szellemi vetél- szerepeltek, kedőjét. A versenyre abból A legjobbnak Szolnok 1. az alkalomból került sor; csapata bizonyult, a második hogy kerek fél évszázaddal helyet Szolnok II. együttese ezelőtt helyezték sínekre az szerezte meg, míg a harmaelső magyar villamosmozdonyt, Kandó Kálmán dik helyen a budapesti Kemérnök zseniális találmá- leti pályaudvar kollektívája nyát, amely a V—44-es je- végzett. Mi viszont mintha azt vallanánk: „kis pénz nem pénz". Volt, hogy kíváncsiságból körülnéztem néhány megyeszékhely piacán, ahol egymás szomszédságában' álltak a Zöldért és a téeszek standjai. S bizony furcsa látvány volt, hogy sokszor a téeszpaviionok drágábban kínálták ugyanazt az árut, rűint a sokat — és némi joggal — bírált Zöldért. Alighanem ez az a vállalkozás, tevékenység, aminek semmi értelme. Mert ez csak kibúvókeresés, hátha megtaláljuk- a kiskaput a piaci törvények körött — alapon. Rendben van. Kiskapukat valóban ta .. Alapvető gazdaságpolitikai határozatokban szinte másról sincs szó, mint a nagyobb rugalmasság, a gyorsabb alkalmazkodó készség szükségességéről. S rendre minden fórumon újra és újra meg kell állapítani, e folyamatok korántsem haladnak a kellő gyorsasággal. Mert sokszor még mindig „kezünket", bejáratott (és lassú és hosszadalmas) útjainkhoz kiépített apparátusaink munkáját akarjuk árban is elismertetni a kül- és belföldi piaccal egyaránt, ahelyett, hogy fejünket, eszünket használva alakítanánk termékeinket, s azoknak a vevőhöz vezető útját, a szállítás idejét és feltételeit. Ebbéli törekvéseinket a külpiacok már régen nem ismerik el, s többek közt ezért értékelődött le munkánk, ezért is kényszerültünk a gazdaság aluljáratására. Mindez viszont szükségszerűen csökkentette a belföldi piac fölvevőképességét is, s most már itthon is valóban piaci mentalitásra van szüksége annak, aki lehetőleg töbfciet és többért akar eladni: új utakat és lehetőségeket kell keresnie. l Elképzeléseink szerint új fejlődési pályára kell átállítani a népgazdaságot. Ehhez az átálláshoz sok mindenre szükség van. Mi tagadás, sokszor pénzre, fejlesztési lehetőségre is. De mindenekig előtt új szemléletre, mentali,,„ , , ..„ ... . , tásra. arra, hogy kezünkkel uyen „termeszeti torvenyek , , , ' ., .. , , ' legalabb egyenertekunek tekozott is lehet találni, de sok kintsük fejünket (értéktehaszonnal aligha jár mindez. Mert üzletet kötni, nyereségre szert tenni manapság egyre inkább már csak a kölcsönös előnyök alapján lehet. Azaz csak akkor kaphatok valamit, ha adok is. Márpedig mi (vállalat, szövetkezet, kereskedelem) sokszor úgy szeretnénk kapni, remtésben és javadalmazásban egyaránt). S arra, hogy minden új lehetőséget fölismerjünk, s a kölcsönös előnyök alapján kíséreljünk meg élni velük. Ha másként nem, hát ..kis hal — jó hal" alapon. Mint a dalmát paraszt teszi földecskéje szélén. Szávay István