Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

Szerda, 1982. június 23. 5 látogató a múzeumokban Dinamikusan nő a múze- egy megye múzeumhálózatátimlátogatók száma, elsősor- nak mértékével. Komárom ban a hazai turizmus nőve- megye 16 múzeuma például kedésének köszönhetően most kétszer annyi érdeklődőt foközzétett adatok szerint ta- gadott. mint a hasonló intézvaly minden korábbi éves ményszámú Csongrád megye, csúcsot fölülmúlva összesen A legkisebb az érdeklődés 17.4 millióan tekintették meg Somogy. Tolna és Nógrád bí ország múzeum41. ebbel megyében. Sn^dif azÓT979-esUd|v Az öt ^népszerűbb lépésién. ltodig az iaía-es ev um; a sz6ntendrei Kovács tartotta a rekordot, 16,7 Margit-kerámiagyűitemény, a millióval. A 100 ezernél több Magyar Nemzeti Galéria, a látogatót fogadó múzeumok Magyar Nemzeti Múzeum, az , ... .... , egri Dobó István Vármúzeszama egy ev alatt öttel um és a szilvásváradi Sza_ emelkedett, s elérte az 50-et. badtéri Erdészeti Múzeum. Évi 1 milliónál nagyobb Ezt követi a sorban a budamúzeumi forgalmat tavalv vári Mátyás-templom. az hat megye Pest. Heves, esztergomi főszékesegyházi Gvőr-Sopron. Veszprém. Ko- kincstár, a keszthelyi Helikon márom és Borsod-A'oaúi- Kastélymúzeum, a KöziekeZemplén — bonyolított le. desi Muzeum és a szegedi 1975-ben még mindössze Móra Ferenc Múzeum. A tíz Veszprém megye múzeumai legnépszerűbb múzeum lisdicsekedhettek ilyen ered- ... . ... ... . ménnyel. A belépőt váltók tala 18 azt bizonyítja. hogy száma egyébként nincs köz- a látogatottság emelkedése vetlen összefüggésben egy- vidéken erőteljesebb. labi László kapta a Karinthy-gyürűt A rádió kabaréműsoraiban nyújtott több éves kiemelkedő tevékenységéért idén Tahi Lászlót jutalmazta a Magyar Rádió elnöksége a Karinthy-gyűrűvel. A neves humorista évtizedek óta síkeres konferansziéi a a szilveszteri műsoroknak, az utóbbi években pedig a Kabarészínház egyéb programjaiban is rendszeresen közreműködik. Tagja volt az első humorfesztivál zsűrijének is. Tabi Lászlót e sokrétű, szoros kapcsolat elismeréseként jutalmazták az 1975-ben alapított Karinthy-gyűrűvel. amelyet korábban Marton Frigyes, Komlós János, Szilágyi György, Mikes György, Somogyi Pál, Hofi Géza, Kavosy Miklós és Moldova György kapott meg. A díjat kedden a rádió székházában Hárs István, a Magyar Rádió elnöke nyújtotta át. Diákoknak Munkalehetőségek a nyáron Sokukat vezeti régebben aligha szerezhetők meg... laltak munkát. A megyei tairiég szégyenlősen titkolt, ma Ha pedig határon túli, netán nács munkaügyi osztálya és már kevésbé leplezett ön- nyugati túróról álmodozik, Juhász Gábor, a megyei taprőbatétel igénye a futósza- több nyarat kell munkával nács ifjúsági titkárának tálag mellé, a postára levelet, töltenie. jékoztatása szerint idén létáviratot hordani. Legtöbb- Csongrád megyében és nyeges változás nem várhajüket azonban jóval próza- Szegeden a közel 120 ezer tó sem az egyik, sem a máibb okok motiválják: példá- fiatal közül mintegy 20 ezer sik fél részéről. A „nagy ul egy új farmer, egy hozzá a munkára jogosult: általá- igénylők" között található a illő mutatós póló. S a fen- nos iskolát végzettek, gimna- Szegedi Konzervgyár (10 fotebb említett ruhaneműk je- zisták. szakközépiskolások rint 90 fillér a legalacsolenlegi .árfolyamát" tekint- (nekik van a legnagyobb nyabb órabér) 40 ezer munve — f-Uk- úfrv félkézről munkakedvük), egyetemi, fő- kaprát. 200 .diákot kért. A K ugy I J iskolai hallgatók. Közülük csomagolóban, a gyártáselőminden ösztöndíj, spórolós, tavaly az építótáborosokkal készítésnél kívánják foglalszülői támogatás ellenére — együtt, minegy' 8 ezren vál- koztatni őket. Az elmúlt év^^ben nepszerűvé vált Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége — 3 ezer forint körül volt a fiatalok keresete — 15 ezer munkaórára tart igényt. Meglepően sok. 33 ezer órában tudna tanulókat alkalmazni a Szegedi Postaigazgatóság. Ajánlatuk: távbeszélő-kezelés, hírlap-, távirat-kézbesítés. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat mintegy 150 diákot vár, 12— 14 forintos órabérért. Szegeden összesen 28 vállalat, termelőszövetkezet, intézmény kínál munkát, a megye többi városaiban, Hódmezővásárhelyen 9, Szentesen 7, Makón 2 és Csongrádon 6 munkáltató vár fiatalokat, az eddigi értesítések szerint. Tavaly a diákok átlagkeresete 1805 forint volt, az egy órára jutó bér 12 forint 40 fillér. Természetesen lényegesen többet kerestek, akik darabbérben dolgoztak, vagy felelős beosztást láttak el. A munkaadók nem igen tudnak idén sem többet fizetni, de nem is nélkülözhetik a diákok munkáját. M. E. Zenei naptár Fejőin gordonkaművészete Valentyin Fejgin, a kiváló szovjet gordonkaművész. fáját hallottuk, A mű a romantikus karakterek gazdag moszkvai Csajkovszkij kon- skáláját járja be. hol halzervatórium professzora ismét Szeged vendége. A zeneművészeti főiskola szegedi tagozata hívta meg, hogy a főiskolás és előkészítős növendékeknek tartson kurzust. A már egy hete városunkban tartózkodó Fejgin nagy szeretettel, odaadással foglalkozik a gyerekekkel. A szélesebb közönség számára hétfőn este adott szonátaestet. ahol zongorista partnere Bódás Péter volt. Nehéz pontos szavakat találni olyan mester játékára, mint Fejgin. Művészetének egyik oldala a technikai biztonság hallatlanul magas szintje. lebilincselő virtuóz vonóhasznólata és halálosan biztos balkéztechnikája. Szinte véletlenül nyúl. oda egy-egy hanghoz, és mindig a legszebben, legkarakteresebben szólal meg az a hang. Másik csodálatos tulajdonsága a kifejező, romantikus dallamvezetés, meghatóan szép vibratóval. művelt muzsikusra valló formálással. Virtuozitását elsősorban kan behízelgő, hol elsöprő szenvedélyű dalolástól a viharosan kitörő indulatokig és a finálé derűs karácsonyi daláig. Fejgin szuggesztív erővel tolmácsolta mindezeket a zenei hangvételeket. A hangverseny kevésbé megoldott pontja volt Fejgin és Bódás együtt.iátszása. A két művész nem szokta, nem is szokhatta meg egymás stílusát, és a művekről alkotott felfogásuk is eltérő volt. Tejgin könnyedségével és spontánul daloló csellózásával ellentétben állt Bódás korrekt de időnként kissé hangos, kemény zongorázása. Tökéletes harmónia ígv nem alakulhatott ki közöttük. A hálás közönség tapsait Fejgin több ráadással viszonozta. Rahmaninov és Boccherini egy-egy művét zongorakísérettel játszotta. A harmadik ráadásnál, meglepetésszerűen. nyolc főiskolás és előkészítős csellista özönlötte el a pódiumot. Fejgin pedig velük együtt játszotta el a brazil VillaTízhektáros iskola Ahogy a korszerűnek hitt ide ültették a tölgyfát. Mi A falu végén, az ország legvárosépítés összetömöríti az lett volna az Alföldből, ha szélén van az iskola, de hátembereket az elképzelhető megmarad fátlannak. ma ran mondják, nincsenek a legkisebb területre, úgy tö- már elképzelni se tudjuk. világ végén, pörödnek össze iskoláink is. Egyszer, ha több időm lesz. A tíz hektár és a körülötte Látszólag ugyan nem így szeretnék bepillantani a fa- elterülő 3 ezer 600 hektár van, hiszen sokkal nagyobb vágójelöltek életébe, mert ásotthalmi erdő kínálja az iskolák épülnek, mint régen, régóta tudom, nem csak az alkalmat, hogy mások is de a gyerek is sokkal több ember alakítja az erdőt, ha- kapcsolatot keressenek az isbennük. Egy gyereknek ki- nem az erdő is az embert, kólával. Országos úttörötásebb hely jut. egy gyerek Most annyira nyúlhatok csak. borok, KISZ-táborok mindig kevesebbet mozoghat, egy hogy ez az iskola nem csu- vannak, volt és lesz alkotógyereknek a levegője is ke- Pán a szakmára és nem is tábor képzőművész-tanárokvesebb. Nemcsak egynek, ha- csak az erdei életközössegek- nak és továbbképző tábor nem háromszáznak-négyszáz- re tanítja diákjait, hanem könyvtárosoknak. A • tábor nak egyszerre. Andalítóan hi- kultúrával is igyekszik meg- föltehetően azért kapcsolódik hetetlen tehát maga a tény: fertőzni őket. Spórái vannak minden fogalom"-JZ, mert a Asotthalmon tíz hektáron is- ennek az igyekezetnek, a továbbképzések méla unalkola van. És milyen tíz nek- spórának pedig az a tulaj- ma hiányzik belőlük. Ki táron! Gyönyörű fák. nagy- donsága, azonnal megtelep- tudna a természetnek elckoszerű park. Már a sarkon szik, ha alkalmas táptalajt ra darabján unatkozni? Vagy kezdi morzsolgatni magában talál. Nem dicsekedhetnek, másokat uhtatni? Idén nyáaz ember a kérdéseket: eny- "de se professzorielöltek jön- ron a magyartanárok egy nyire egészséges környezet nck. ahogy a többi szakmun- csoportja is Asotthalomra segít-e egészséges fölfogás kásképzöt se azok népesítik jbn föltehetően a könyvtároszerint nevelni? be. Azok vannak itt. akik az sok élményt adó táborának * általános iskolát gyöngébb szívb hatására. A szakmai Az erdőgazdásági szakmun. eredménnyel végezték Ha töltésű, erdészeti vonatkozású kásképző iskolában járunk. ?ket. akar,ak ,kul\uraval fer" rendezvények fölsorolásába rrvTni ore < rftrAlrrvreA4* »v»r»rt fin % Hol lenne fa, hol lenne liget. tőzni. az igyekezet még na- bele se merek kezdeni. Az gyobb elismerést érdemel. iskolában úgy fogalmaznak. Ez az iskola együtt él, sikerült bekapcsolódniuk az együtt lélegzik a faluval, no- ország szellemi vérkeringéséha szervezetileg nem is tar- be deszeti embereket erdőtől es , ., . . „ , ... vétózik hozza. Szerkezetileg * sem, kívül esik rajta, ö az őslakó, a falu csak később Kevés példát tudnánk előtelepedett ide. A könyvtár és h°zni. ha az itteniek párját a művelődési ház szinte keresnénk. Az igazgató azt egyetlen rendezvényét se mondja. Finnországban sokszervezi úgy. hogy az itte- kal több hasonlót talált. Termeket ne hívná. Se olvasó- mészeti környezetben levő mozgalom, se vetélkedő nin- kis iskolákat látogatott, csen az erdészetiek nélkül. h°Sy erősítést kapjon. Egy ha itt se? (A kérdés mutatós, de semmire nem jó. Bizonyítékaink vannak, hogv er fától távol is megpróbálunk képezni.) Amikor az első erdőtörvény megszületett nálunk, azonnal belefoglalták, hogy az erdőbirtokosnak szakképzett erdészeti személyt kötelező alkalmaznia. Akkor kezdték a homokvidék fásítását, egy kis gesztus is volt benne, a szegedi birtok Az isko]a tanárai m szület; csomó nyűggel kevesebbet taKirályhalmon erdőőri iskola épült, Fröhlich András igazgató hozza kapcsolatba a törvényt és az iskolát, és elégedetten toldja meg: kilencvenkilenc év alatt mindig az erdőnek neveltek itt szakembereket. Átszervezték többször is, de az erdőtől nem távolították el. tek. könnyű a kapcsolatot lált- eey csomó eredménnyel fenntartani. Maguk is részt többet, mint amennyire szákérnek minden kulturális mított. megmozdulásban. Csoda-e. vagv természetes És az eredmény? Hallom következmény, hogy az ottaa biztatást, ne fessük az eget. ni nevelőkkel minden alap* de belső igénye az iskolának, vető dologban egy véleméhogy a maga ereiével szol- nyen volt És mindegyik isgália a falut. Amit a talu kólának mértékadó hagvoA szakmunkásképzés egy- Szegedtől mánya van. mint az ásott, ii™ kérik. Ide jarnak szinhazba, halminak. moziba, sportolni is jönnek. Horváth Dezső ségesítet,t kerékvágásában gurul ennek az intézetnek is a szekere, aki a nyolcadik osztályt elvégzi, és ide jelentkezik. három év alatt szakmunkás lehet belőle. Erdőművelő és fakitermelő szakmunkás. Régi fogalmaink szerint favágó. Ennek a szónak már nincsen akkora romantikája. mint magának az erdőnek. Pedig itt nagyon ügyelnek rá, hogv a leendő szakmunkás ne csupán a fát tudja vágni géppel, ne csak kérgezni és szállítani tudja, szintén géppel, de ismerje meg az erdei életközösséget is. hiszen akarva-akaratlanul, ebbe avatkozik bele a létezhető legerőszakosabb módon. Tudnia kell, ha belép az erdőbe, mit árthat és mit segíthet. * Nem összehasonlítani akarom az indulás éveit a mostanival. csak az érdekesség kedvéért írom le, hogy először csupán tíz diákja volt, és így szerzett nevet magának. Most kilencven tanulója van. és Ásotthalom szakmai körökben változatlanul fogalom. Akkor is. ha a romantika elpártolt mellőle, öt megyéből jönnek a gyerekek, de minden erdészet keresi őket. ha végeznek. Azt mondja az igazgató, ha az erdőt járja diákjaival, a legöregebb tölgyfa előtt mindig megáll velük: tisztelegjünk elődeinknek, akik Néptáncosok találkozója Az első szegedi szakszerveze- Táncegyüttes, * 127 ti néptáncfesztivált 1966-ban Szakmunkásképző rendezték meg. Az amatőr- (Debrecen) szamu Intézet DÉLÉP Napsumozgalom legrangosabb ha- gár. Diósgyőri Vasas, Herenzai patrónusa, s Szakszervezetek Országos Tanácsa a di Építők, HVDSZ Bihari János, KSZDSZ Szabolcsmozgalom égisze alatt mű- Volán, MÁV Törekvés, ködő együtteseinek találko- Nagykanizsai Vasutas, Pápai zóját azzal a céllal szervezte Textiles-Téglás, Somogy, So. meg, hogy a csoportok megismerhessék egymás munkároksári Német Nemzetiségi, Szekszárdi TOTÉV, Tatabaját, törekvéseit, összemér- nyai Bányász, VDSZ Bartók! hessék tudásukat. Ezek a Locatelli D-dúr szonáta iá- Lobos költői szépségű, darabban csodálhattuk meg. Két gyorsabb, mozgékonyabb tétel fog itt közre egy éneklő lassút. legnagyobb művészi élményt talán a variációs zárótétel előadása jelentette. Schubert közismert Arpeggiját. A növendékek (akiknek Sin Katalin, a hajdani Fejgin-növendék a tanára) szívvel lélekkel, tudásuk legjavát adva játszottak, együtt a Mesterrel. örülünk, hogy a szegedi one-szonátája előtérbe állí- növendékek fejlődését ilyen totta Fejgin játékának kifejező, felszabadultan daioló rétegét. A világ csellistái kvalitású művész mozdíthatta elő. és hálásak lehetünk az emlékezetes koncertért, közül igen kevesen játsszák Reméljük, a főiskola a jövőezt a. ,'nűvet 8 költőiségnek ezen a fokán. A szünet után Cesar Ftanck A-dúr &zanőben rendszeressé teheti Fejgin szegedi „vendégségeit". Huszár Lajos SZOT-ösztondíjak Odaítélte a Szakszerveze- Anna író. Schwajda György tek Országos Tanácsának tit- drámaíró. Szász Anna úiságkársága az 1982—83. évi iro- író. Thiery Árpád író, Berédalmi. valamint képző- • és nyi Ferenc festőművész, iparművészeti ösztöndíjakat. Droppa Judit iparművész, A 289 pályázó közül a kö- Gáti Gábor szobrászművész, vetkező írók, költők, illetve Gy üresek Ferenc szobrászképző- és iparművészek művész. Krajcsirovics Henrik nyerték el a SZOT ösztöndí- grafikus. Somogyi János fesját: Bihari Sándor költő, tőművész. Stettner Béla graCsászár István író. Hallatna fikus, Tóth Imre festóműErzsébet író. Horváth Gyula vész. Törőcsik Jolán iparműköltő, Kapusi Imre író. Me- vész és Vencsellei István fozey Katalin író. Nádudvari tótnüvész. rendezvények azóta is a szakszervezeti néptáncmozgalom legjelentősebb fóruBéla, és a Veszprémi Építők Bakony Táncegyüttese. A minősítő bemutatókat mai. A nemzetközivé terebé- pénteken délután és szomlyesedő eseménysorozatot baton tartják a Kisszínházkezdetben évenként rendez- ban, valamint szombaton esték. majd a kétévenkénti te az újszegedi szabadtéri nemzetközi népláncfesztivá- színpa(jon (eső esetén a lok közötti esztendőkben mi- Sportcsarnokban). Pénteken nősítő találkozókra hívják a szakszervezeti együtteseket. Ezek a versenyek is lehetőséget adnak a néptáncmozgalom hazai helyzetének átés szombaton este az újszegedi Vigadóban táncházat rendeznek, ahol föllép a Vízöntő együttes. Június 27-én, vasárnap 'délelőtt a Móra tekintésére. a problémák Ferenc Múzeum lépcsőjénél megvitatására, a továbblépés és a Szegéd Nagyáruház lehetőségeinek támogatására. eiőtt az együttesek tértánA Szakszervezetek Orszá- cokkal szórakoztatják az érgos Tanácsa, a Csongrád deklődő közönséget. Ugyanmegyei és a szegedi városi csak vasárnap délelőtt a Jutanács. a Népművelési Inté- hász Gyula Tanárképző Közzet és a-/ SZMT az idén pontban szakmai tanácskojúnius 25. és 27. között Sze- zást rendeznek, majd a7 újgeden rendezi meg a szak- szegedi szabadtéri színpadon szervezeti néptáncegyüttesek eredményhirdetéssel fejezőötödik országos minősítő ta- dik be a szakszervezeti néplálkozóját. Tizenhat együttes táncegyüttesek idei országos látogat Szegedre: Csepel minősítő találkozója. Somlyó Zoltán szolra Somlyó Zoltán iró. költő, rát a képzőművészeti kiviteműfordító. a század eleji ma- lező vállalat városligeti szogyar líra egyik jelentős al- borparkjának sétányán, kotója születésének 100. év- Az ünnepségen Rákos Sánfordulóján szerdán ünnepé- dor József Attila-dijas költő lyesen felavatták mellszob- mondott avatóbessóiS.