Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

Kedd. 1982. június 22. 3 hangsúlyozta kétnapos lá­togatása alkalmával Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára: szív­ből örülök a Csongrád me­gyei sikereknek. Az itt szer­zett tapasztalatok meggyő­zően tanúsítják, hogy az ipa­ri, mezőgazdasági üzemek kollektívái ismerik, értik a párt politikáját. Régi isme­retségek kötnek ide, s ezért a tájékoztatók, a látogatá­sok során jó volt hallani a fejlődést tanúsító adatokat, tényeket s azt, hogy a dol­gozó ember körülményei, al­kotó lehetőségei megfelelőek. A dolgozók helytállnak a munkában, és eredményeik­Szívből örülök a Csongrád megyei sikereknek Elmondotta Németh Károlyf az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, a Központi Bizottság titkára Azok a példák, amelyek­ről' a makói vezetők tájékoz­tattak, és bizonyára még so­kat sorolhattak volna, azt mutatják, hogy eleven, jó községpolitikai, várospoliti­kai munka folyik. Nem ke­vés a gondunk. Ilyenek a lakásellátás, a nyugdíjasok problémái. Törni kell a fe­jünket, és alapot teremteni az alacsony nyugdíjból élők kel hozzájárulnák a nep- gondjának megoldásához, gazdasagi feladatok megva- hogy a reálértéket biztosíta­lósításához, az ország gaz- ni tudjuk. Az életkörülmé­dasági erejének nóvekedesé- nyeket illetően más . terüle­hez. Ezért az eredményes teken is mindenütt, ahol le­munkáért örömmel adtam át hetséges előre akarunk ha­a Központi Bizottság és Ká- ladni_ E'zt szolgálja a lakás­dar János elvtárs szemé- építés is. Nem csökkennek lyes üdvözletét minden ipa- tervszámaink országosan, fej­ri, mezogazdasagi kollektíva- ieSztjük az egészségügyi lé­nak, ahol látogatást tettem, tesitménvek, az iskolák, óvo­és kértem őket, tolmácsolják dak hálózatát ezt társaiknak, a megye la- 'Az a szándékunk, hogy az KossaganaK. áruellátás színvonalát a le­Szegeden a Szalamigyar es hetőségekhez mérten meg­Huskombinatban, Makón a tartsuk. Ez nagyon fontos FÉG helyi üzemeben gratu- életszínvonal-politikai ténye­laltam ahhoz, hogy a nem zö olyan vjSZ0ny0k között, könnyű körülmények között amikor nem tudjuk a reál­vallaljak a több exportáru jövedelmet, a reálbért nö­gyártasat. Így kell tenni velni Ilyen körülmények kö­mmden munkahelyen. Nincs zött még nagyobb jelentősé­mas választásunk, jobban ge van annak) hogy az áru­kell mindannyiunknak dol- ellátás kiegyensúlyozott le- lem... Hosszabb távon csak- juk, nem akarjuk, olyan a gozni. Ha kitűzött céljainkat gyerlj mégpedig úgy: abban is az fizetődik ki, ha rendet társadalomban elfoglalt he­el akarjuk erni, hogy a je- benne legyen a központi, a tartunk. Ha rend van, könv- lye és szerepe. Erre nagyon lenleginel is egy kicsiket na- megyei, a városi, a községi nyebb fegyelmet tartani. Éz kell vigyázni, gyobb erőfeszítésre, figye- is Mindenki feladata ez, nagyon fontos dolog. Csöng- Elmondották a makói ve­lemre, koi ultekintesre van ak;nek ebben felelőssége rad megyében, e térség- zetők, hogy a Maroslele és munkafegye- reflektorfényben van. Akar­szükség. Ilyen a helyzet. Nem azért, mert a párt po­van. Természetesen előfor- ben ez régi gyakorlat. Itt Hódmezővásárhely közötti Nem azért, mert a part po- dúlhat, hogy egyes helyeken például a falvakban is min- szakaszon történt jégverés li tutaja változott, AZ torét- hiánycikkeket kell pótolni, dig rend és tisztaság ural- után a termelőszövetkezeti len es tamogatasra talal a megszüntetni a hiányokat. kodott. Régebben még az vezetők kérték, azonnal tömegekben a tudatosság ku- Az aIapvető dolog az, hogy alap néiküli vályogházakat jöjjön a biztosító, mérje fel lonbozo fokán. Ebből fakad az áruellátás átlagos színvo- is minden évben kimeszel- a kárt. a ml nagy tennivalónk; hogy naIa megfelelő legyen, hogy ték> rendben tartották, akik kevesbe tudatosan ta- tehát a lakosság tudja mire mogatják ezt a politikát, eiköiteni a pénzét. Ezért kü­felzárkózzanak azok mellé, akik — néha még az erejü­ket meghaladó mértékben is — igyekeznek tenni a való­ja váltásáért. Ez a nagy feladat: a poli­tikai szervező munka, a erőfeszítéseket kell Mo mór úgy alakul a hely- ni azt, hogy mit ITIU Iliül zet ebben a tér- ki, mert a jégver ségben is, hogy az ipar ad­ja a termelési érték na­gyobb hányadát. Ez órszá­lönös tenni. Ha nehezebbek a viszo­nyok az ország számára, ne­hezebbek a körülmények az Sosan is így van, s ez ter­egves kollektívák s az egyes mészetes fejlődesi folyamat. ... emberek számára is. Azon De a mezőgazdaságról soha kommunista peldamutatas, dolgoznunk, hogy min- nem szabad csupán a ter­az aktív partelet, a partepi- denRi . « értse;' a körülmé_ melési értékhez való hozzá­nvek így alakulnak. Ne va- jarulasa alapjan velemenyt lamiféle központi elhataro- mondani. Ez mélyenszántó zásra várjunk. Mindig arra politikai ellátási kerdes. tő munka, hogy még- szoro­sabb egységben tevékeny­kedjen az ország népe. Nagy történelmi vívmányunk, hogy Ez helyénvaló, de azért szeretném felhívni a figyelmet, jól meg kell néz­szántunk jégverés napján és másnapján nagyobbnak túnik a katasztrófa, mint mikor a növény már egy ki­csit regenerálódik. Lehet, hogy nem ad 60 mázsát a búza, csak 30-at. De ha az 30 mázsát ad, akkor ne szántsuk ki, mert olyan má­sodvetés nincs, amely olyan értékű termést ad, mint pél­dául a 30 mázsás búza hek­kell gondolnunk, hogv olyan ezen t"1 még az áringadozá- táronként. Ilyen dolgok elő­egysegben vagyunk az alap- *ők hatnak amelvek sok mellett is egyik legsta- fordulhatnak az eletben. vpti, rtaev k prnpspk ben. Er- " — ut — . • vető nagy kérdésekben. Er re vigyázni kell, ezt óvni, erősíteni olyan viszonyok kö­zött, amikor körülöttünk a gazdasági helyzet nehéz, amikor a feszültségek nap­ról napra hol itt, hol ott, újabb terhet jelentenek a nemzetközi helyzetben. El­mondható, hogy stabilitás, nyugodt alkotó munka jel­bilabb exporttermelő ágaza- Tudjuk, hogy ez baj a szö­tunk. Látom, hogy a falvak- vetkezetnek." a háztáji gaz­ban az emberek megfelelő- daságoknak, amelyeket a jég­en élnek. Azért érzik jól verés ért. Az igazi nagy baj magukat a szövetkezetben is, az lett volna, ha egy hetet mert van értelme a munká- késik az eső — ebben a tér­nekünk kell alkalmazkodni nak. ségben is. Láttam a búza-, a a világhoz. Figyelemre méltó tájékoz- kukoricatáblákat, s azt, hogy tatót hallottam a pártéletről, a növények jól érzik magu­NphPJPhhP'í lettek az ér~ a pártépítésről; arról, hogy kat. A termelőszövetkezeti ItbllululiUbll tékesítési ebben is a minőséget tartják tagok a közösben, a háztáji­tőlünk függetlenek. De hogy kevésbé hassanak, az raj­tunk múlik. Alkalmazkod­junk a növekvő követelmé­nyekhez, mert a világ hoz­zánk nem alkalmazkodik, lemző országunkra, bár nem feltételek a világpiacon. Van- szem előtt. Két dologra hív- ban is bizakodóak, megfeie­L-mroc tfnnHHií oc nmh pma- i i.._i , i -.. _ . _ .„. . .. kevés gonddal és problémá­val küszködünk. De alapve­tő, hogy erős a párt és a tömegek közötti bizalom. Azon kell dolgozni, hogy eb­ben törés ne következzen be, sőt, tovább erősödjön. A bi­zalmat csak úgy lehet erősí El kell érni, nak cikkek, amelyeket ko- nám fel a figyelmet: min- lő termést várnak, lábban jól tudtunk értékesí- dennapos, őszinte kapcsolat teni. Például a kohászati, az az emberekkel, s nemcsak alumíniumipari termékeket, azzaj a szándékkal, hogy amelyeknél nem kis tételek- tájékoztassunk és felvilágo­ről van szó. Most egyes te- sítsunk, hanem azzal a szán­rületeken — ahogy mondani dékkal és meggyőződéssel, szokták — vissza kell fog- hogy tájékozódjunk, véle­A teni, hogy mindennap úgy nunk 8Z értékesítést. Rész- ményt kériünk dolgozzunk: újból és újból ben azérti mert rafizetnénk munkába minél több em­raszolgaljunk a bizalomra, ezekre a termékekre, más- bert bevonjunk. Ehhez szük­ha a párt tevékenységét szol- részt azért, mert nincs ke­hogy min­denki te­gye azt, ami a feladata — a Központi Bizottságban, a megyénél, járásokban, váro­sokban, az üzemekben, ter­közös me"öszövetkezetekben, kul­turális intézményekben. Ezen a vidéken nemcsak jelentős seg van minden szervezet munkás-paraszt hanem ér­párt­telmiségi rétegek is tevé­kenykednek, szerencsénkre. gálatnak tekintjük. Ez az reslet olyan világban élünk, közreműködésére alapvető vonasa a mi mun- amikor a népgazdaságok szervezetekre a kastílusunknak. Csak így tu- szoros kapcsolatban vannak zottságokra 'a KISZ-re a az emberek aktív tevé­dunk megbirkózni a nehez- egymással és a nemzetközi szakszervezetre, mindenkire, kenységgel támogatják a párt segekkel. kereskedelemben való rész- aki tényező A másik dolog Pohtikajanak meg valósi tasat, UanilM értékelem, amit vétel nélkül nem lehet élni, pedig> hogv a pártéletet és. flatfítjak a szélsőséges Hayyrd Csongrád megyei boldogulni. Különösen nem rendben kell tartani. Ismer- Pezeteket- Alapvető dolog, látogatásom során tapasztal- olyan országban, mint ha- Ve a megyei helyzetet, mond- 9°gy tájékoztassuk bevon­tam. Makón konkrét példák- zánk, amely nyitott gazda- hatom: rendben van a párt- okeÍ a munkaba, a ko­kal bizonyították, hogy tar- sággal rendelkezik, s nagy élet a párt fejlődésének zos„ gondolkodásba, mert ez sadalmi aktivitással miként hányadat realizálja a nem- üteme. De azért a jövőben "agy erot Jelent szamunkra, igyekeznek pótolni azt, amit zet; jövedelemnek a külke- is sokat kell tennünk, azt az lgazl pagy központi forrásokból, állami reskedelem. elvet követve, amelyre egy- az ®™Der®k ke.peKs®eg"D®n költséggel nem tudunk meg- őszintén kell beszélni az szer Kádár János elvtárs azt vannax s ennex JODD kipon­oldani. A lakosság anyagi emberekkel a gondokról, mondta: az lenne a jó, ha AzZ erőfesz^téTekben ter­mészetesen ott van az álla­mi szervekben dolgozók hozzájárulással támogatja problémákról, nehézségekről minél több olyan ember célkitűzéseink elérését. Ma- és a törekvéseinkről. Azok- lenne a párton kívül, akit kő térségében ennek hagyó- kai értek egyet, akik azt szívesen látnánk a párton ^édmény^ munkája"^ Ők vásárlás",""nem" is""beszélve"a mányai vannak. Nem velet-, mondják: többet kell ten- belül. S minél kevesebb TS, ; többi területről, néldául a nek tartják a munkahelyi légkört és elégedettek a ke­resettel. Ez a munka, a po­litikai tevékenység értelme, hogy végül is a gazdasági munka és társadalmi tevé­kenységünk eredményes le­gyen, az emberek jól érez­zék magukat, boldoguljanak a lehetőségekkel összhang­ban. Vannak, akik felvetik má­sokra utalva: lám, ennek is, annak is annyi jövedelme van, hogy házat építhetett. Azoknak azt kell mondani: neked is telik, vállaljál még epy műszakot. Annak örülni kell, amit például Mórahal­mon hallottam, hogy a fa­luban 900 személygépkocsi van. Hozzáteszem, nem lu­xuscélra, hanem a termelés­re is használják ezeket a kocsikat. Az autó ma a mó­rahalmi, a makói paraszt­embernek sem luxuscikk. Felhasználja arra, hogy is­merkedik az országgal vagy külföldre utazzon. Ez helyes és jó dolog. De arra is fel­használja, hogy a csomag­tartóba bedobja a kapát, és elvégezze a munkáját kint a határban. Örömmel hallgattam min­den beszámolót és valami eszembe jutott: a mezőgaz­dasági átszervezés időszaka. A levágatlan kukoricaszár a szegvári határban, hogy nem volt gép, 's leszedetlen ma­radt a szövetkezet kukori­cája. Nem volt elég műtrá­gya. De az akkor kialakult politika táplálta optimizmu­sunkat, bizalmunkat a jövő­ben. S mi tápláltuk a pa­rasztság reményét a holnap­ban. Azt mondtuk, eljön az idő, amikor lesznek nagyobb eredményeink, magasabb színvonalon gazdálkodunk. Emlékszem, hogy itt, Csong­rád megyében is azt mond­tuk 1964-ben — akkor még holdban számoltunk —: ha holdanként elértük a 14 má­zsás búzatermést, akkor megoldottuk Magyarországon a kenyérkérdést. Ha átszá­moljuk azt a termést hek­tárra, akkor is ennek már több mint a dupláját érjük el ezen a vidéken. Ha visz­szalapozunk a termelőszövet­kezeti mozgalom történeté­ben, és vizsgáljuk az átszer­vezés időszakát, elmondhat­juk: a pártnak volt ereje, hogy a megelőző időszak helytelen gazdaságpolitikája okozta gondokat leküzdje, visszatérjen a lenini elvek­hez. Ez alapvető dolog volt akkor. Alkalmaztuk magyar­országi viszonyokra a helyes lenini elveket, így jutottunk el a mához. Emlékezzünk arsraak hogy a párt figyelembe vette az átszervezésnél a paraszt­ság lelkületét. Az intézkedé­sek egész sorát hoztuk. Ezekről az eredményekről is szólunk, amikor arról beszé­lünk, hogy milyen a ter­mésátlag búzából, kukoricá­ból. A szalámigyári látoga­tás alkalmával például szám­ba vehettük, hogy ez a vál­lalat csak itt, ebben a me­gyében 610 ezer sertést vásá­rol fel egy év alatt. Vissza­pörget lük a naptárt gondo­latban, és megállapítottuk: a régi időben rekordnak szá­mított a 80, a 100 ezer ser­tés felvásárlása Csongrád megyében. Ha csak ezt néz­zük, hogy több mint meg­hatszorozódott az állatfel­len, hogy a vízellátást ösz- nünk, s ha egy kicsivel rosz- olyan a pártban, akit szíve- da™ kÓ£"yŰ J^vnn^nk* szefogással — törpe vízmű- szabbak is lesznek körűimé- sebben látnánk kívül. Ez az "a"dK- mes- "agyonmu~ vekkel - elsőnek ezen a nyeink, ezzel szembe kell alapja annak, hogy egysége- az°"' 1nogy. az al4a™ap: környéken oldották meg. néznünk. , sen tudjunk cselekedni. ^Tként vélekedn^ f p^ Engem megragadott az, Ami a Szalámigyár és A kommunisták túlnyomó és a kormány politikájáról, hogy Makón kölcsönnel segi- Húskombinát, a FÉG dolgo- többsége nagyon lelkesen milyen a kapcsolatuk a la­tik az emberek a szociálpo- zdjt jneti, csak gratulálni dolgozik. A látogatásom so- kossággal. Ők vannak min­litikai feladatok megoldását. fudok az eredményekhez is. rán erről itt meggyőződhet- dennap szoros kapcsolatban Ha nem bíznának a politika- A makói üzem nem vélet- tem. Sokat vállalnak ma- az állampolgárokkal, ban, akkor nem vásárolná- lenül kapta meg a SZOT el- gukra. Előfordulnak nem ki- A szegedi, a makói üze­nak kötvényt, hogy segítse- ismerő oklevelét az üzemi vánatos esetek, olyan maga- mekben beszéltem munká­nek bővíteni az öregek nap- rendért, tisztaságért. Ügy tartás, amellyel nem lehet sokkal, elsősorban a mun­közi otthonát. Ebben kifeje- Vg]em az üzemen belüli megbékélni. Ezért óvnunk kásasszonyokkal. Megkér­zésre jut: bíznak a politika- ' . kell egymást a hibáktól. Aki degtem tőlük, mióta doígoz­ban. Nagyon fontos, hogy rena o yan' mlnt az " vezető funkciót tölt be, az- nak itt, hogy érzik magukat, milyen a politikai szellem, környezet. Ahol bármilyen za[ SZemben még magasab- elégedettek-e a keresettel? a politikai közhangulat. szerszámot el lehet dobni, bak a követelmények, mert Azt mondották, megfelelő­többi területről, például baromfihús-termelésről — ebben része volt a politiká­nak, s erre vigyáznunk kell. Nem szabad engednünk, hogy eltérések legyenek bár­milyen irányban. Ezt az agrárpolitikát közö­sen alakították ki nagyon sokan. Nem csak a párt, ha­nem a part irányításával. Mindig azt mondjuk: széles körű összefüggésben kell gondolkodni. Nagyon kell óvnunk ezt az agrárpolitikát. Nem szabad engedni, hogy visszaesés következzen be, politikai kárral. Akik Csong­rád megye mezőgazdaságá­ban tevékenykednek, azok büszkék lehetnek arra, aho­va jutottunk. Azt mondhat­juk, hogy talán ebben az ágazatban sikerült legjob­ban érvényesíteni a magyar sajátosságokat és meghono­sítani a követelményekhez igazodó magatartást. Termé­szetesen vannak olyan ipari üzemeink, amelyek termékei jól értékesíthetőek, állják a helyet az európai piacon. Ilyen a szalámigyár is. Szeretném hangsúlyozni: nem szabad csak a hozamok oldaláról megközelíteni a termelés feladatait. Nagyon fontos a hozam, de a költ­ség alakulása is. Legyünk büszkék természetesen, hogy Magyarországon egy lakosra 1200—1300 kiló gabonát és 140 kiló húst termelnünk, csontozva, vagy 190-et cson­tozás nélkül. Amiben gyön­gébbek vagyunk, az a költ­ségelemzés. Vizsgáljunk min­den tényezőt, ne csak a mennyiséget, hanem azt ls, hol lehet a költségeken csökkenteni. Ennek sok-sok lehetősége van. Például at­tól kezdve, hogy azt a földet, ami parlagon hever, fel­szántsuk, bevessük. Amint Fábiánsebestyénen tették. Megszüntessük a nyári uta­kat, amelyre most nincs szükség. Megfelelő mennyi­ségű műtrágyát használjunk. Ne többet, és ne kevesebbet, mint amire szükség van az adott talajon. Teremtsük meg a feltételeit a mellék­takarmányok jobb hasznosí­tásának. Ebben már szépen haladunk előre Csongrád megyében. Vizsgáljuk szün­telenül, hol lehet energia­költséget megtakarítani. A mezőgazdaság területén sok jó kezdeményezésnek lehe­tünk tanúi máris. Ez nagyon fontos, anélkül, hogy elha­nyagoljuk a termelés menv­nyiségi növelését. Biztatónak látom azt, hogy Csongrád megyében a szö­vetkezetek nem öregszenek el, mint amitől még néhány évvel ezelőtt féltünk. Akkor 55 év volt az átlagéletkor. Most sok fiatal kerül a szö­vetkezetekbe, szakmai képe­sítéssel. Erre szükség is van, mert csak így tudjuk hasz­nosítani a fejlett technoló­giát és technikát. Az eredményes termelés a nagyüzemben politikai kérdés, ugyanakkor a ház­táji gazdaságok termelése is. Éppen ezért, ha valahol je­lentkezik valami, például az érdekeltségben, erre időben fel kell figyelni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell a túlzásokat nye­segetni, sőt oda kell figyelni minden jelzésre.. A háztáji politikának ugyanis nem az az alapja, hogy olyan maszek­hizlaldát nyissanak, ahol ezer disznót tartanak. Nem ez a háztáji gazdálkodás proto­típusa. Van, ahol kettőt, hármat, vagy ahol tízet, vagy ennél is többet hizlal­nak, ki mennyit vállal. Ez normális dolog. Mindig gon­doljunk arra, hogy jól mű­ködő nagyüzemi szocialista gazdaság nélkül nincs jól működő háztáji gazdaság. Mert ha mi a nagyüzemben nem termeljük meg az ele­gendő takarmányt, amire a háztáji gazdaságnak szüksé­ge van, akkor nekünk nin­csenek lehelőségeink. A ház­táji termelés gazdasági alapja, hogy a nagyüzem négy tonnát meghaladó ga­bona-, hat-hét tonna körüli kukoricatermést ér el, Ez a feltétele annak, hogy a ház­táji gazdaságba is jut elég takarmány. Addig nem ment nálunk sem a háztáji gaz­daság, amíg ki nem alakult a nagyüzemben en­nek az integrációja. Míg oda nem jutottunk, hogy szak­ember, agronómus, szakta­nácsadó, állatorvos foglalko­zik a háztáji gazdaságok tá­mogatásával, s az érdekelt­séget meg nem teremtettük. A látottak tfangzot­tak alapján meggyőződésem, hogy a feladatokat a Csong­rád megyei kollektívák a jö­vőben is sikerrel megoldják, mert jó szellemben, céltuda­tosan dolgoznak. Erőt, egész­séget kívánok a tervek meg­valósításához!

Next

/
Oldalképek
Tartalom