Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 72. évfolyam 143. szám 1982. június 20., vasárnap Ara: 1,40 forint Ami fontosabb a pénznél G azdasági vezetők beszámolóiban vissza-vissza­térő panasz — vag\» vélt mentség a bajokra — a munkaerőhiány. „Nem tehetünk róla — tár­ják szét ilyenkor a karjukat a mentegetőzők —, ha egyszer nincs elég munkásunk, mérnökünk. Hiába ígé­rünk és fizetünk magas béreket, sorra hagynak itt bennünket legjobb szakembereink." Szó. ami szó. a munkaerőnek az a természete, hogy oda áramlik, ahol többet fizetnek. De néha ak­kor is odébb áll. ha másutt sem fizetnek neki többet. Mert nem minden a pénz! Amióta népgazdaságunk az intenzív fejlődés ne­hezebb útját iárja. s a vállalatok kezdték szembeta­lálni magukat a krónikus munkaerőhiánnyal a mun­káskezekért folvó versenyben, igen látványos módon változtak a munkakörülmények. Szállodákkal veteke­dő munkásszállások, a bejáróknak kényelmes buszok, a la carte étkezdék, higiénikus fürdők teszik kényel­mesebbé és kulturáltabbá a dolgozók életét, nem is szólva a nehéz fizikai munkát megkönnyítő technikai korszerűsítésekről. Csakhogy ma önmagukban ezek sem bírnak kellő vonzerővel. Van valami kevésbé kézzelfogható, ami mindiárt a kereseti lehetőségek után. sőt, gyakorta azokat megelőzve esik a latba: a jó munkahelyi lég­kör. Érthető, hiszen a munkaerő nem egyszerűen ter­melési tényező, hanem érző és gondolkodó, eleven, hús­vér ember, ideiének javát munkával, munkahelyen töl­ti el. s egyáltalán nem mindegy számára, hogy hogyan érzi ott magát. Nem lehet teljes értékű annak az embernek az élete, aki a munkát csak szükséges rossznak érzi. csak eszköznek, amellyel megválthatja jogát és lehetőségeit a szórakozáshoz és pihenéshez. S ami fontosabb: nem lehet teljes értékű az ember mun­kája, ha ott. ahol azt végzi, szükségtelenül rossz vi­í szonyok nyomasztják, dühítik, idegesítik, töltik el szo­rongással vagy keserűséggel, sértik igazságérzetét vagy emberi méltóságát. Ha bárkit, megkérdezünk, hogy miért szereti a mun­kahelyét. vagy épp ellenkezőleg, miért akar elmenni onnan, hogy a munka kedvére való. vágy nem. első­ként többnyire a munkahelyi vezetőlét minősíti. „Meg­becsülnek. jól ki tudok jönni a főnökömmel" — hang­zik a válasz. Vagy épp ellenkezőleg: „Kibírhatatlan ember, nem tudok megmaradni mellette." A vezetői stílusnak pénzben ugyan alig. kifejezhető, mégis vitat­hatatlan gazdasági értéke van. A dolgozók elváriák, de meg is becsülik közvetlen vezetőiükben a szakmai és politikai tudást, a szervezőképességet, a határozottsá­got. a jó emberismeretet. Ne higgyük, hogy a ..libe­rális". a mindent elnéző, a mindenkinek kedvezni igyekvő, vagy épp népszerúség-haihászó vezetőt szere­tik. A tehetetlen, határozatlan, intézkedni képtelen fő­nöknek épp úgy nincs tekintélye, mint amennyire meg tudia mérgezni a légkört maga körül egy-egy igaz­ságtalan, a kritikát nem tűrő vagy megtorló, a hízel­gőkre támaszkodó helyi kiskirály. A demokratikus vezetési stílus persze még nem azonos a munkahelyi demokrácia eleven működésével. A dolgozók ló munkahelyi közérzetéhez az is elenged­hetetlen. hogy magukénak tudják üzemük valamennyi ügyét, érezzék: van beleszólásuk annak életébe, mun­kájába. A rossz munkahelyi légkör okaként nagyon gyakran a munkahelyükön tapasztalható szervezetlen­séget jelölik meg az emberek. A ttól is függ a közérzet, hogv milyen a kollektíva. A közösség egyénekből áll: az ember nemcsak szenvedő alanya lehet a rossz munkahelyi kö­zösségnek. hanem oka. forrása is. É smegfordítva: ha ió a légkör, akkor annak megteremtője a közösség minden tagja. Senki sem kívánhatja, hogy vattába csomagolják minden munkahelyi kellemetlenség vagv bosszúság el­len védve. Van egy természetes mertéke a munkahely „szociológiai ártalmainak", amelyet el kell és el lehet viselni. Ám mértéket, tartani valamennyiünk érdeke és kötelességé is. K. I. Határszemle a járásban László Termelőszövetkezet- tésú őszibarackost. ahová ben az üítetvényKorszerűsi- prési sorrendben telepítet­tésre kíváncsiak a határ- ték a finom gyümölcs kü-. járók. Huszta József elnök lönféle fajtáit, teszünk egy büszkén mutatja az út men- kerülőt a szőlősben is. Csa­ti szölőíáblát. Genovai ket- ládok művelik, ezért aztán tős kordon — ez a techno- van szép részé, csúnyább is Júniusban a gazda körbe- mesítése. Kalászvizsga kö­ballag gazdaságán; az eget vetkezik. kémleli, babusgatja kezével A főkertész dr. Somogyi a gabona kalászait, jár egyet Ferencnek, a járási pártbi­a gyümölcsösben, mit ígér- zottság első titkárának mű­nek őszre a barackosok, mi tat egy dús kalászt. Üszög­kerúl a hordókba. Júniusban fertőzött, sajnos, erre — a gazda, visszagondol egy úgy látszik — figyelni kell lógia neve, s méltán várnak akad, ki milyen szorgalmas, egész esztendő munkájára, majd a továbbiakban ennél sokat tőle a szakemberek. aszerint. 1 de előre is tekint néhány a bőtermő rozsfajtánál. A legsivárabbb homokvi­hétre. Egyetlen gabonaszem- A Szegedi Állami Gazda- dék Pusztamérges környékén domaszékiek példáját — me­nek sem szabad elvesznie, ság ásotthalmi kerületébe vaji. Sok olyan terület hú- ditál Bozsó —, mi is kite­Talán követhetnénk a gondolja, s azt is, mi még tartunk. Dr. Gárgyán József a teendő az ültetvényeken. igazgatóhelyettes mondja el, Hét vége van, hét óra hogy a gazdaság 300 milliós mult néhány perccel. El- termelési értékéből harmin­hagyjuk a várost; utunk el- cat állítanak elő az itteni ső állomása Domaszék, a homokon. Nemrégiben kor­Szőlőfürt. Szakszövetkezet, szerúsítették a szőlőültetvé­zódik itt, ahol a humusz ki hetnénk a névtáblákat a so­sem mutatható. Vecsernyés rok elejére ... Ferenc, a Rizling Tsz fiatal Hagyomány, hogy a járási elnöke panaszkodik: határszemle rövid értékelés­— Nézzétek ezt a lucer- sel zárul a körút végén, nát! Dr. Tóth Mihály, a megyei Néznénk, de alig látunk főkertész mondja: Az ezerötszáz tag több mint nyek egy részét. Elhaladunk valamit. Régi és új telepi- — Azt tapasztaltuk, hogy négyezer hektáron gazdálko- az ásotthalmi Alkotmány tésú szőlősök között bukdá- a szárazság után sokat segí­dik itt. Tavalyi árbevételük Szakszövetkezet egy kis ré- csol a busz a homoki úton. tett az eső, szép és biztató 135 millió forint volt. szén, itt a fűszerpaprika és A rekonstrukció folytatása képet mutat a határ. Né­a paradicsom a két kedvelt szükséges, hogy ne veszítse hány dolog azonban feltűnt, növény. Ezt Demus László el versenyképességét az itte- Még mindig nem megfelelő elnök mondja, akitől rövi- ni, méltán nagy hírű bor. a gyepgazdálkodás színvona­desen átveszi a szót Farkas Árpatábla mellett hala- la, levágott ősgyepet például Cs. Lajos, az itteni Felsza- dunk, a magok nagy része sehol sem láttunk. Nagyobb badulás Tsz főmezőgazdásza. itt is, mint ahogy másutt is gondot kell fordítani az új Egyre rosszabb, kisebb ez tapasztalható: kisült már telepítésű szőlőkre is, sok aranykorona értékű földe- a májusi aszály következté- helyütt görbék a törzsek. És R" H it't "e ' ken járunk. A Felszabadu- ben. Dr. Szeberényi Sándor, sok helyen tapasztalható £ lásban ezért újabban sok er- a megyei pártbizottság mun- gyomosodás is a táblákban, dőt telepítenek. Hiába, csak katársa jegyzi meg: Dr. Somogyi Ferenc azt ez az út mutatkozik. És — Ha egy héttel koráb- hangsúlyozta összefoglalójá­Kalivoda Imre, az elnök újdonságról tájékoztatja a járási határszemle résztve­vőit: csütörtökön egy már elhagyott iskolában meg­kezdte a munkát a szűcs­üzem. Jövedelmező vállal­kozásnak ígérkezik. telepen. Rend, tisztaság és serény emberek. A kombáj­» , . , ,, ,. _ „ lő ao uii iiiuiainL/mn, IZIJ xxa úgj iiciicf nui aw- naii^ouij KSL,w* u-jooliv^iuiuju gépeike^az'aratásra A ket egy másik is- A hatar köze- ban jövünk, szomorú aratást ban, hogy a gazdaságpoliti­tes számú zöldségfelvásárló telep bejáratánál csodálóink akadnak; kisgyermekek, bá­mulják a buszt a gyermek­lében egy melegvizes kút jósolhattunk volna, a hu- kai koncepció megvalósult fűti majd a virágházat. A szonnegyedik órában jött az ezen a területen, a termelési szegfűket csipkefólia védi. A eső, és sokat segített a bú- szerkezet egyre inkább iga­rendelkezésre álló hőenergia zának meg a rozsnak. zodik az adottságokhoz. A ~ - .. , ,,,. még vagy tízszer ennyit el Rúzsára érünk közben. A munkát időben elvégezték megőrző aDiaKaDoi; orrukat tudna látni; csak pénz sok Napsugár Tsz-ben burgonyát mindenütt. Most az a leg­szorosan oaanyomjak az pénz kel!ene a beruházás- is termelnek, rövidesen fel fontosabb, hogy az időjárás üveghez — Még nincs óvoda a községben — magyarázza az elnök, amikor kiszállunk, hogy szemrevételezzük a szőlőst. Dr. Tóth Mihály megyei főkert ész tlismeröen bólo­gat: • , — Szerintem ad ez hektá­ronként 140 mázsás termést is, ha nem jön közbe semmi. Jó fajla, rizlingszilváni. Már Mórahalom határá­hoz ... Gyarapodik a község, szé­pen. Olyan ház mellett is elgurulunk, amelyiknek min­den oldala majolika csempé­ban járunk, amikor elénk tottak el idáig az emberek bukkan a domaszékiek egyik persze meg is dolgoztak ér­is szedik a termést az egyik okozta veszteségeket minde­ötvenhárom hektáros tábla- nütt megszüntessék. Szükség ról. Szenvedett a szárazság- van az ültetvénytelepítés tói a krumpli is — jegyzi folytatására, a magángazda­meg az elnök. Ábrahám Vin- Ságokban dolgozók termelői vei van beborítva. Mibe ke- ce. Látunk viszont egy má- kedvének fokozására. És ami, rülhetett? A vélemények sik határrészben egy sokat még nagyon fontos: javítani megoszlanak a busz utasai- ígérő kukoricást kell a gazdaságok közötti között. Ocskó László, a já-' — Mintha nem is a ho- együttműködést, hogy minél rási pártbizottság osztáiyve- mokon volna — mondják előbb betakaríthassuk a ter­zetője mondja ki a lénye- sokan, és szinte egyszerre a mést. Minden késedelem — szépen zöldellő táblában. szemveszteséget jelent. Utunk végállomása, Zú- összességében megállapít­kányszék következik. A lát- ható, hogy a járás gazdasá­nivalókat már Bozsó István, gai jó úton járnak, a gaz­az Egyetértés Szakszövptke- daságpolitikai igényeknek zet elnöke kommentálja, megfelelnek. Magyar Megnézzük a szép, új telepi- Petri get: — Ennyit fejlődött a vi­dék! A nincstelenségből ju­te. keményen. Öttömösön, a Ferenc Hájnosoíi az aratásról búzatáblája. — Javítóbúzák — mond­ja Kalivoda a többieknek —, a termésátlag nem ma­gas, de a felár hoz valamit a konyhára. Dúlőútra kanyarodunk, ez már a Homokkultúra Szak­szövetkezet területe, a ka- Dicső Györgyék, Rúzsán a azért mindig adódik valami kivonulunk — feleli a leg­lauz is változik, Dobó Szil- hét közepén hamarébb fogtak megoldás. fiatalabb kombájnos, Csipak vesztcr elnök viszi a szót; a az aratáshoz, mint általában A fiatalember az idén a Lajos —, akkor jön utánunk, mórahalmiak kettes szőlőte- szokás. Nem is nagyon örül hetedik nyarát kezdi a kom- Két géphez még nem kell. lepén járunk. neki se ő. se két társa. Kor- bájnon, bizonyára szerzett különben is én múhelyes — Százharminc hektáron n'os István és Csipak Lajos, annyi tapasztalatot, hogy ap- vagyok... telepítettünk új szőlőt — így fogalmaz: ró bajok miatt ne essen ki A ruzsaj kombájnosok mondja termőre fordítot- - Ritka az árpa, akár a fokáig a munkából. Aratás- után munkába áutak a bor_ tuk mar. Szépen termett ta- nótában. Ki is fagyott, meg kor meg .a perc is drága. dányl aratók A Munkás_ valy a barackosunk is, s bár elverte a sok tavaszi majsai Kormos istvan azt raond­jégverés érte, mégis jó áron eső... Errefelé azt. szokták ía eI> miért éppen a főutcán tudtuk külföldre eladni. Lé- mondani a homokverésre, kellett összefutnunk, barackként, ment ki. hogy Majsáról jön. Ha észak — Úgy volt. h°gv kihoz­Kiszállunk egy még zöld, felől borul, száraz homokot zak az üzemanyagot, . de dús kalászú rozstábla mel- hoz, nem esőt. Sajnos az kezdetkor még nem minden lett. Lengyelországból .szár- idei tavaszon így történt, mazó fajta, Dankowski ne­őr Tsz-ben már kasza alá érett árpát vágták. Szerették volna a kis szövetkezetben, ha megérkezik hozzájuk a várva várt új kombájn, de mivel nem így történt, be­fogták a régieket. Kovács Nemzetközi konferencia Szombaton befejeződött a Magyar Tudományos Aka­démia intézetközi békekutató központja, valamint a bécsi Nemzetközi Béke Intézet ál­tal szervezett nemzetközi ke­rekasztal-konferencia, ame­lyet „A fegyverkezési ver­seny új szakasza és a béke­kutatás feladatai" címmel tartottak Budapesten. A ta­nácskozáson a hazai szak­értők mellett csehszlovákiai, lengyel, NDK-beli és szov­jet, valamint dán, egyesült államokbeli, finn, francia, holland, japán, norvég, NSZK-beli és olasz békeku­tatók vettek részt. Budapest újabb büszkesége Megnyílt az Átrium Szálló Szombaton ünnepélyesen megnyitották Budapest leg­újabb, 356 szobás szállodá­ját, az Átrium Hyatt-et. Az eseményen részt vett Josef Staribacher osztrák kereske­delmi és ipari miniszter, Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Johann Josef Dengler, Ausztria és Harry E. Bergold az Egyesült Ál­lamok magyarországi nagy­követe. Kovács István, az új szál­loda igazgatója a többszáz dolgozó nevében vette át a jelképes kulcsot „a kivitele­ző osztrák Universal—Porr cég képviselőjétől. Üdvözlő beszédében Josef Staribacher elmondta: mostani tárgya­lásain magyar partnereivel megállapodtak, hogy a jö­vőben tovább folytatják a már eddig is sikeres osztrák —magyar idegenforgalmi együttműködést, amelynek eredményeként a közelmúlt­ban megnyílt a Fórum szál­ló és most az Átrium Hyaít. Juhár Zoltán rövid köszön­tő beszéde után a magyar és az osztrák zászlót jelké­pező szalagokkal magasba emelked°tt a szálloda üveg­oldalú felvonója és ezzel hivatalosan is megnyílt fő­városunk legújabb büszke­sége. kor sohasem éri utol magát a közösség. .. A korábbi évek sikerei szokott stimmelni. Ez is ara­tás, akkor is, ha ilyenkor ^TLVYL " . A kombájnosok várják, még nem erősödik föl a K^"", elnök szerint nem hogy a szél fölcsapja egy ki- táblában a gaz és könnyebb "abad lemaradni, mert ak­csit az árpát. Az utóbbi na- irányítani az asztalt. Azon- maoaf pok kiadós esői utan még kívül a fülkében nincs még azt se bánnák, ha éppen rekkenő meleg, de a ventil­Majsa felől jönne. Mert ha látort első fokozaton járatni után joggal' hihetjük, hogy mar ,kasza ala kenyszere- muszáj. ezt a kombájnosok is így dett a gabona, muszáj arat- _ Szerelőkocsi is van? akarják, nl- — Majd ha mindnyájan M. T. A rúzsai kombájnosok az I NHIIIIMMIIMH HÍ első köröket a Csorba és a Sánta tanyánál lévő parcel­lákon fordulták. Az eső vé­gett egyik nap se tudták idejében földre ereszteni a gépeket. Sőt vasárnapra be is álltak a majorba. Az első napok próbálkozásait Dicső György összegzi: — Rosszabbak a gépek, mirvt korábban. Nem azért, mert alig hogy nekikezd­tünk a munkának, máris ékszíjat kellett cserélni, ha­nem (úgy általában. Az. új kombájnokhoz sincs alkat­rész. A baj ilyenkor, hogy szinte filléres dolgok miatt kényszerülünk állni. De Magyar hűtőházakat szerelnek Irakban A Tatai Hűtőtechnika Ipari Szövetkezetből szak­embercsoport utazott Irak­ba. ahol nagy teljesítményű hűtőházak szerelését kezdik meg. Bagdad közelében épí­tenek két, egyenként tízezer négyzetméter alapterületű, zöldség és gyümölcs tárolá­sára alkalmas hűtőházat. A megbizatás fővállalkozója a Magyar Energiagazdálkodási Intézet, s a technológia ki­alakításával, a hűtőegysé­gek gyártásával és felszere­lésével a tatai üzemet bíz­ták meg. A két hűtőházat novemberben adják át. Az ősszel újabb szakem­bercsoportot küldenek Tatá­ról Irakba, akkor három nagyteljesítményű tejgyár hútőegységeit szerelik fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom