Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
Dimitrov öröksége A nemzetközi forradalmi munkásmozgalom azon •élvonalbeli, kiemelkedő személyiségei közé tartozik Georgi Dimitrov, akinek életútjáról- tevékenységéről több megemléki zes. feldolgozás, tudományos es politikai értékelés áll rendelkezésre. Gondolataival, elméleti megállapításaival szinte naponta találkozhatunk. Korunk gyorsan változó viszonyai azonban újra és újra szükségessé teszik, hogy visszanyúljunk elméleti és politikai örökségéhez. összevessük a változó, fej-, lődő valósággal, időszerűségét a mai valóság talaján is vizsgáljuk. Az életmű gazdagságát, időszerűségét semmi sem bizonyítja jobban, minthogy v<hi mondanivalója ma is. segít az újonnan felvetődő kérdések megválaszolásában. Sőt. ma semmi sem annyira időszerű, mint e dim.trovi életmű legjellemzőbb vonása, az új, az élet, a valóság által felvetett problémákra való érzékenység, a régi. elavult politikával való szakítás", a megújulás képessége egy olyan korban, amikor ez nagyobo kockázattal, súlyosabb következményekkel járhatott, mint leienleg. Dimitrov a forradalmárok lenini nemzedékéhez tartozik, azzal a sajátossággal, hogy ennél a nemzedéknél még egyedi a kétkezi munkásból lett vezető. Dimitrov az első egyike. aki munkásként, nyomdászinasként, autodidakta módon sajátítja el az elmeletet és válik vezetővé. Az első munkás a Balkánon, aki 1913-bati bekerült a parlamentbe. Indulása, környezete, a balkáni és bolgár sajátosságok döntő szttepet játszottak abban, hogy Dimitrov megértette a nemzeti és társadalmi felszabadulás szerves egységét, és nem veletlen. hogy a kettőt legjobban összekapcsoló népfrontpoliíika nevével kapcsolódott össze. Tevékenységében ritka összhangja figyelhető meg elméletnek cs gyakorlatnak, bizonyítva. noav a magasszintű elméleti tevékenység és gyakorlati politizálás szinkronban is lehet, nem feltétlenül szükséges és indokolt szembeállításuk. Munkásjnozgalm' tevékenységét a szakfzervezetben kezdi. Párttagsága 1902-től, 20 éves korától datálódik. E kettős tevékenység megóvta őt a századforduló munkásmozgalmának hamis kérdésfeltevésétől, hogy gazdasági vagy politikai harcot kell-e folytatni, megvója mind az anarchoszindikalizmus mind a reformizmus zsákutca jától. Megalkuvás nélkül aarcol mindkettő ellen. 1903 februáriéban kilépett a Szociáldemokrata Párt szófiai szervezetéből és létrehozta a tesznyákok szófiai szervezetét. Ismert, hogy Dimitrov és a tesznyákok az első pillanattól kezdve a II. Internacionálé baloldalához. a lenini irányzathoz tartoztak. A d'mitrovi örökség fontos — ma különösen figyelembe veendő — eleme a háborúk elleni feltétére. háborúellenes tevékenysége. Ez — párosulva internacionalizmusával és a nacionalizmus elleni engesztelhetetlen fellépéssel — egész életén végigkíséri. A Balkán puskaporos hordó jellege és a népek közös érdekének, összefogásuk szükségességének a felismerése vezeti el a Szociáldemokrata maid Kommunista Föderáció gondolatához. sőt ennek kiszélesítéséhez Balkáni—Dunai Konföderációvá. maid ezek folytatásaként 1945 után a Balkán Föderáció eszméjéhez. A népi demokratikus országok kapcsolatrendszerének kiépítése — amelyben Dimitrov óriási szerepet játszott — elgondolása szerint már ennek az előkészítését is jelentette volna. Később a történelem ezt levette napirendről, de a balkáni országok és a szocialista közösség országa' szorosabb együttműködésének gondolata ma is aktuális. Az 1918—1923 közötti forradalmi fellendülés, népi megmozdulások egyik kiemelkedő veze1őie G Dimitrov. Ezek az események komoly tanulságok levonásához vezetnek nála is. Ennek alap ián válik a munkásegvségfront hívévé és az első között Föltámad a triticale Száz esztendeje, 1882. június 18-án született a bolgár nép nagy fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége: Georgi Dimitrov. Nyolcgyermekes család tagja, testvérei közül egyet halálra kínoztak 1925-ben, két leánytestvére ugyancsak a fasizmus elleni harcnak szentelte életét. Georgi Dimitrov 1949-ben halt meg. veti fel ennek szükségességét, a „szociá.'íasizmus" jelszó helytelenségéi. Az elsők között ismeri fel az új burzsoá osztályuralmi forma a fasizmus megjelenését. Hamar kigyógyul a szövetségi politika szektás felfogásából is, ami az 1923 júniusi és szepi emberi vereségekhez vezetett, és felismeri, hogy egy kisparaszti országban megfelelő munkás paraszt szövetség nélkül nem lehet sikerre vinni a forradalmat. Megtörténik az összefogás a Bolgár Földműves Népi Szövetséggel, amely napjainkig tart. Ezeken a felismeréseken keresztül jutott el Dimitrov — bár kitérőkkel, visszaesésekkel — a népfrontgondolat, a népfrontpolitika elméleti megalapozásához, kidolgozásához és megvalósításához. Ez térfrtészétesén kollektív munka volt. de ebben Dimitrovnak óriási szefepé, .elévülhetetlen érdemei vannak. Ez tevékenységének' . .legismertebb ciacala. Mint a lipcsei per hősének, óriási tekintélye következtében döntő szerepe volt annak, hogy korábbi életútja. tapaszta'atai alapján a változtatás mellett foglalt állást, mivel a népfront politikának tekintélyes ellenzéKe volt a Kominterben. Ez a stratégia végül is kiállta a történelem próbáját és napjainkig — mutatis mutandis — érvényes a szocialista országok, a fejlődő országok vonatkozásában és a ie lett tőkés országok munkásmozgalmában egyaránt. A II. világháborút követően a népi demokráciáról, a szocializmusról kifejtett gondolataival, a szocializmusba való átmenet új formájának elméleti és gyakorlati kérdéseivel és megvalósításával kapcsolatban alkotott maradandót. Ebben a vonatkozásban is nagyfokú elvi, stratégiai következetesség és taktikai rugalmasság jellemezte munkásságát. Figyelmeztetései a valóság józan értékelésével. a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, az illúziók elkerülésével kapcsolatban ma is megszívlelendők. Nagy és örökre eldönthetetlen kérdés Dimitrov viszonya az 1948—49-ben bekövetkezett fordulathoz, amelynek jelei már élete utolsó hónapjaiban jelentkeztek. Bizonyos tévedések az újonnan felvetődött kérdésekre adott válaszokban nála is megfigyelhetők, ő sem függetleníthette magát a nemzetközi munkásmozgalomban kialakult helyzettől. Életművének jellemző vonásai, emberi és politikusi alkata, jellemvonásai, amelyek a visszaemlékezések szerint méltóak hírnevéhez, politikai tevékenységéhez (sajnos e két dolog nem mindenkinél van szinkronban) azonban valószínűsítik, hogy nem mindenben fogadta el a kialakult helyzetet. Ezt támasztják alá a kollektív vezetés fontosságáról, rendkívüli jelentőségéről az utolsó időszakban is hangoztatott elvei. Megemlítendő az is, hogy a 30-as években, a személyi kultusz nehéz időszakában is kommunistához méltóan viselkedett, ember maradt. Dimitrov különböző funkcióiban szinte a világ mindegyik kommunista pártjával kapcsolatba került, hozzájárult megerősödésükhöz, fejlődésükhöz, nehézségeik leküzdéséhez. Többek között magyar kapcsolatait is nehéz még felsorolni is. A fasizmus börtönéből való szabadulása után kezelőorvosa a magyar kommunista emigráns, dr. Pollacsek László volt. 1911-ben részt vett Budapesten a szakszervezeti titkárok nemzetközi értekezletén és a magyar szakszervezetek V." kongresszusán. 1919-ben egyik vezetője a bolgár kommunisták akciójának a Magyar Tanácsköztársaság megsegítésére. Borsónyi György történész feltárta a Kun Bélával való szoros munkakapcsolatot, amely a Komintern III. kongresszusán kezdődött. Ezenkívül kapcsolata volt Landler Jenővel. Kom ját Irénnel, Alpári Gyulával. Hevesi Ákossal — rajta keresztül találkozik Károlyi Mihállyal — Varga Jenővel, Rácz Lászlóval, majd 1945 után több magyar delegáció tagjával, köztük Kádár Jánossal, aki így emlékezik erre: „Szavaitól, az azokból sugárzó bizakodásból egyszerre minden könnyebbnek tűnt számunkra. A nehézségektől, a legsúlyosabb problémáktól meg nem tántorodó Dimitrov szava, tekintete elhomályosíthatatlanul áll előttem ma is." DR. FÁBIÁN GYÖRGY egyetemi adjunktus I gen régen, diákkoromban hallottam utoljára a triticaieról. de akkor igen szépet: ez a jövő gabonája. Mesterségesen előállított nő-/ vény. a búza és a rozs csszeolvasztáíából jött létre, ennélfogva örökölte a búza és a rozs minden előnyös tulajdonságát. Tekintve, hogy utána nagy csönd támadt körülötte, az én tejemben ez is odakerült az ágasbúza és a lépegető eszkavátor mellé. Azt hittem, érdemtelenül dobta föl a korai hír, nem lett belőle semmi. Meglepődve olvastam egy meghívóban, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság Növénytermesztési és Növénynemesítési Munkabizottsága Kecskemétre látogat, és éppen a triticalet akarja tanulmányozni. illetve a vele kapcsolatos kutatások eredményeiről tájékozódni. Tehát van triticale! Jó, hogy elmentem, alkalmam volt találkozni Kiss Árpáddal, a messze földön híres hazai nemesítővel. Nyugdíjas már. de dolgozik, és kutatásait fia folytatja. Beszélgetés közben tudtam meg, hogy a búzanemesítéshez akartak csupán új alapanyagot keresni a kutatók szerte a világon, amikor a búzát a rozszsal keresztezték. A keresztezés sikerült, és néhány olyan törzset is találtak, amely versenyképes lehet bizonyos határok között a búzával és a rozzsal is. Jó néhány gond is támadt azonban. Magas maradt a szár, noha a kombájnos aratás a rövid' szárat követeli. Könnyen szaporodott benne az anyarozs, ez pc-dig alkalmatlanná tette takarmányozásra. Gyönge is maradt a szem. és a fagyot is nehezen tűrte a növény. Keresztezésekkel és visszakeresztezésekkel törpévé kellett tenni, de amikor ez végre sikerült, nyomban elvesztek a korábban kialakított jó tulajdonságok. Megkérdeztem tehát a nemesítőt hiszi-e, hogy valóban a jövő gabonájáról van szó. — Bízom benne, de nem úgy, hogy kizárólag ez lesz az. Azon a taia.'on. amelyen a búza 5—6 tonnát képes teremni, a triticale 6—7 tonnát is ad. Takarmánygabonaként . tartjuk nyilván. Fehérjetartalma vetekszik a legjobb búzákéval. azokéval, amelyeket takarmányozásra éppen azért nem használunk, mert nagyon jók. Lizintartalma jóval több, mint a búzáé. — És a rossz homokon is terem ? — Szeretnénk a gyöngébb homokon is iól termő fajtát adni. de az egészen gyönge talajokra nem gondolhatunk. A mércénk egyelőte az. hogy a búzánál többet teremjen, különben a gazdaságok nem foglalkoznak vele. — Tehát kenyérhez nem jó. — Búzaliszttel keverve nagyon "6. Rozsból és búzából kevert kenyeret most is lehet kapRózsa Endre Canto ritornando Ha az éhség éhen veszne, a szomjúság szomjan halna. ha eszmélne az az eszme, a fogamzás megfoganna, ha gyöngyöket a szerelem szemen szedve válogatna. nász után lehunyt szemeden könnyeidre így akadna. Ha a létnél is lélegzetelállítóbb. nagy csodába: hogy szeretsz, és én sseretlek belehalnánk valahára, éhen az éhség hogy veszne, a szomjúság hogy szomjazna, hogy eszmélne az az eszme, a fogamzás hogy foganna? ni, a rozsot helyettesíthetjük vele. Kitűnő, finom kenyeret ad. bővíthető tehát a választék, de aki csak a búzakenyeret szereti, bizonyára ki is tart mellette. Tény. hogy nem szárad ki olyan könnyen mint a búzakenyér, tovább eltartható, a pékeknek a hét végén különösen jól jönne, — Az aHyarozs? — Jó esős júniusban, ha megdől a bosszú szárú növény, sarjhajtásokat fejleszt, de azokon a kalász már nem termékenyül, könnyen megtelepszik tehát az anyarozs. Ezt a veszélyt a kutatásnak sikerült elhárítania. Erős szárú törpe fajta kellett hozzá. — A módszer? — Minden keresztezésnél a rozs magasságát örökölte. A Himalája tövéből hozott egy expedíció epészen törpe búzát, ezzel keresziezve 1965-ben sikerült úgy keresztezni, hogy a triticale se lett magasabb. Házi haszna atra bokafix-triticalenak neveztük el. Sok hiba volt még. nem viselte el a fagyot, érzékeny volt a lisztharmatra és gyönge szemet adott, neves kutatók mégis azt mondták, megfogtam az isten lábát. Tizenöt év kellett hozzá, hogy az egyetlen jó tulajdonsággal együttjáró összes hátrányát ki tudjuk küszöbölni. Termékeny kalászokat hoz, tehát anyarozs nincsen közte. a hektolitersúly 68—70 kiló körül van. a fehérje 14—16 százalék. Két fajtajelöltünk van. bizakodunk. — Harminckét év telt el az első s kerek óta. Hosszú idő. Nem ingott meg közben? — Meg nem inogtam annyira soha, hogy abbahagytam volna, de volt. amikor elkeseredtem. Amikor azt hittem, most minden jó lesz, egyszerre ugrott elő minden rossz tulajdonság. Ilyen meglepetésekkel számolnia kell a kuiStórtak. Először örült a tudomány, hogy új fajtát sikerült előállíiani olyat, amit a természet önmagában nem adhat. Most már tudjuk, hogy az átmeneti növényt hogyan ruházhatjuk föl a búza, illetve a rozs előnyös tulajdonságaival. — Ki támogatta? — Jólesett. hogy mindvégig érezhettem a minisztérium támogatását. Akkor is bízott bennem. amikor én éppen elkeseredtem. Termékeny kapcsolat, alakult k! Borlauggal. a Nobeldíjas mexikói búza nemesítővel. aki meghirdette Indiában a zöld forradalmat. A tenyészkertünkber: mintánk van a világ szinte valamennyi triticale iából, a nemesítők kölcsönösen ismerik egymás eredményeit és törekvéseit is. Jó ilyen nemzetközi egyetértésben dolgozni. A fagytúró képességet például az orosz fartákból vettük .át. A ió kapcsolatoknak köszönhető, hogv a világ valamennyi meglevő tritica itrában a Szovjetunióban vagy a nálunk nemesített fajták is benne vannak. Körülbelül egymil.iő hektáron termelik a világon, az USA is pártfogolja újabban, fölfutó aga tehát a gabonatermesztésnek. — Mi volt a legnehezebb? — A kromoszómák körül folyt itt a küzdelem. A búza 42 kromoszótr.ás az első triticale 56 volt. Tudtuk, hogy sok. tudtuk, hogy a hibák forrása itt keresendő. óe sokáig nem tudtuk a megoldást. — A jövő? — Ősszel jelentjük be k rajtánkat állami elismerésre. Bízunk benne, utána már csak a gabona.par igénvétől függ. mennyit termelnek nálunk. Tekintve. hogy a legjobb ha?;ai búzápól készült lisztet is javíthatja E gabonaipar érdeklődik erédmei \eink iránt. Ha csak takarm'nynak tekintiük akkor is nagy íövő előtt állhat hiszen a iószág szívesen eszi és nem a zsír gyarapodik benne hanem a hús. Disznóhízlalásnál, baromfitartásná; is nagy elönv. HORVÁTH DEZSŐ