Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

8 Csütörtök, 1982, június 17. Gondolatok a „zöldségfront"-ró! Az információk piaca A zől dség-gy ümolcs felvásárlás és értékesítés az utóbbt időben zavarokkal küszködik. A termés fölfutésa, a hozamok növekedése, valam.nt az időjárás okozta termétingadozások olyan helysciet teremtenek, amelyben a íermelő és a kereskedelem az egymás szorult helyzetét k! használva probal anyagi előnyhöz jutni. A zoldségkereskedelml vállalatok az áruigényüket szerződések útján biztosítják. Ügy látszik, hogy a kereskedelem az alacsonyabb ho, zambun érdekelt, amikor is a kereslet halasára magasabb áron és fennakadás nclkül értékesíthet. A kisebb terméktömeg és az ehhez járuló magasabb értékesítési ár elérése biztosítja a kereskedelem tervének teljesítését, és a kisebb terméktömeghez kapcsolódó alacsonyabb rezsiköltség a nyereség növekedését is eredményezi. Ez oda vezetet", hogy egyes termelők a leszerződött mennyiségen felüli termésüket nem takarítlak be. hanem megsemmisítik Ez a gyakorlat a focvasiió. dc az eaész népgazdaság érdekeivel ellentétes. A kialakult problémákat a znloscgértékesítés újabb érteKesítési csatornái csak elmélyítették. Mindebből az a következte'.es vonható le. hogy a zavar oka a jelenlegi zöldséget tőkésítési rendszer strukturális felépítésében van. A zöldség-gyümölcs fizikai-kémiai tulajdonságainál fogva károsodás nélkül nem bírja el a termelés-feJvásárlas-szállitás-raktározásszállítás-kiskereskedelemfogyasztói utat. Ennek az útnak a rövidítésére eredményes kísérletek történtek. Ilyenek: a bolti felvásárlás, piaci árusítás stb., azonban t „éknek a megoldásoknak az a hátrányuk, hogy viszonylac kis árutömeget képesek ertékesiteni, s zömmel csak K kistermelők értékesítési gondjain enyhítenek. Az általam kialakított zölaség-gyümölcs értékesítési vendszer alapvetően különbözik az eddig követett értékesítési elképzeléstől. m.vel különválasztja az áru mozgását, es az árura vonatkozó információ mozgását. így a termelő és a fogyasztó közötti utat a termelés-kiskereskedelcm-fofogvasztó állomásokra redukálja. Abból az elképzelésből indul ki, hogy az értékesítés az áru és az árura vonatkozó igény megfeleltetését jelenti. A hagyományos kereskedelemben az áru együtt mozog az információval, míg az új rendszerben csak az információ mozog, s az aru, a termelőtől a fogy asz lohaz kerül. Az információ áramoltatására a termelő és a felhasználó között egyszerű szervezeti megoldásokkal megoldható. A forgalmazási rendszer alap la egy nyilván tartó iroda. amely egy nagyobb terü.etegység vételre és eladásra vonatkozó információit összegyűjti. Az irodához bárki fordulhat — tsz. magántermelő, szakcsoport stb. —. akinek eladásra szánt terménye van. leszedett vagy a közeli napokban leszedhető állapotban. Az eladásra szánt zöldséggyümölcs bejelentését az iroda az általa kibocsátott nyomtatványon fogadia el. A nyomtatvány ára a szolgáltatás diját képezi. A nyomtatványok árusítását a zöldségtermelő területeken megbízottak végzik. A kitöltött bejelentőlapok postára adhatók az iroda címére. Az iroda a bejelentőlapok a.apján a felajánlott áru adatait a hozzáforduló vevők rendelkezésére bocsátja, meghatározott időn keresztül. A továbbiakban személyes kapcsolatfelvételre kerül sor az eladó és a vevő között. Ennek során — a szabadpiaci szokásoknak megfelelően — árualku következik. s a vevő a termőhe'y széléről szállíthatja a megvásárolt, frissen szedett árut. Az irodához — vevőként — információért bárki foioulhat. akinek tetemesebb mennyiségű zöldségre vagy gyümölcsre van szüksége. Így az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok. Konzervüzemek, szerződéses üzletek. magánkereskedők, konyhák, éttermek, de igéav esetén vállalatok szakszervezeti bizottságai és mások is. Az iroda a rendszeres felhasználókkal — kívánságukra — megállapodást köthet, aminek értelmében rendszeresen telefonon vagy levélben bocsátja a kért információikat az érdeklődő rendelkezésére. Az eladónak célszerű a teljes érés előtt néhány nappal értesíteni az Irodát, mivel így az érés befejeződésének idejére az első vevők megérkeznek. A folyamatos vevőküldés hatására a termést szakaszosan lehet szedni. így jelentősen növelhető a terméstömegen belül a kiváló minőségű áru aránya. A nyilvántartási rendszer működtetéséhez föl lehet számítógépet használni. tgv a rendszer automatikussá tehető. A számítógép alkalmazásával a rendszer hatékonysága tovább növelliető. Csökkenthető a fuvarköltség mivel a számítógép a vevőhöz földrajzilag legközelebb eső eladó címét adja meg. Az információ hozzáférési ideje rendkívül alacsony. esetleg egy telefonhívás ideje alatt lehetőség n\ílík a tájékoztatásra. Az ú.1 forgalmazási rendSx.er előnyei a következőkben foglalhatók össze: az áru friss, értékes állapotban kerül a fogyasztóhoz, elkerül: a fölösleges szállítást, rakodást; alacsonyabb áron értékesíthető mivel az árut alacsonyabb rezsiköltség terheli : nincs szerződött menyny őséghez kötve, megfelelő áron a piac igényeinek megte,elő mennyiség értékesíthető; a biztos értékesítés stabilizálja a termelési kedvet; nagyobb raktározási és bonyolító apparátus tehermentesítődik; energiatakarékos szállítási kapacitás szabacul fel; a terméshozamok növelése ösztönöz; a tartósítókapacitások arányos kihasználását teszi lehetővé; a Piac jelzéseit a termelőnek közvetlenül továbbítja; lehetővé teszi az exportárualapok rugalmas bővítését; k «.gészítőként alkalmas a -eienlegi értékesítési rendszer zavarainak levezetésére. Az új értékesítési rendszer nem nyereségorientált vállalkozás. Természetesen alkalmas arra. hogy külön támogatás nélkül fenntartsa önmagát. Gazdasági haszna a termelőknél és a fogyasztóknál jelentkezik, az értékesítés közvetlen költségeit is őri viselik. A rendszer az információszolgáltatáson kívül más szolgáltatásokat is nyújthat. Elláthatja a vevő érdekképviseletét, f uvarrende.ést stb., de az áruval kapcsolatos pénzügyi bonyolításba nem szólhat bele. Az új értékesítési rendszeren belül területegységenktnt információs irodát lehet létesíteni, amelyek országos hálózattá kapcsolható* össze. Az országos hálózat működtetéséhez a számítógép fontos eszköz. Kismarton Ferenc üzemgazdász A fenti írás tervezet. Ha akad érdeklődő. Kismárton Ferenc vállalkozik rá, hogy személyesen részletesebben kifejtse elképzeléseit. (A szerk.) Diákszáliodált, kedvezményesen Az idén először fogad fiatal vendégeket a Budapesti Műszaki Egyetem új Schönherz-kollégiuma, jelentősen javítva a nyári túrázók szálláslehetőségeit. Hazánkban rendelet írja elő — immár hét éve —, hogy a nyári idegenforgalmi szezonban középiskolák és felsőoktatási intézmények kollégiumai kedvezményes áron turistákat fogadjanak. Azóta az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében mind több külföldi és hazai fiatal veheti igénybe a kollégiumi szálláshelyeket. Erre a nyárra az Express 120 ezer vendégéjszakára kötött szerződést vidéki alkalmi diákszállodákkal. A legtöbb diákotthont Baranya megyében bocsátják az ifjúsági turizmus rendelkezésére. Csongrád megyében a kollégiumi szobák elosztásakor már hagyományosan elsőbbséget élvez az Express. Gond viszont, hogy a Balaton környékén egyetlen kollégium sem áll a túrázók rendelkezésére. A „magyar tenger" partján ugyanis elsősorban építőtáborozók számára tartják fenn a kollégiumi szobákat. Jövőre — várhatóan — a Balatonnál is javul a helyzet: megnyílik az Express 640 ágyas ifjúsági szállodája Földváron. Az ifjúsági utazási iroda által bérelt öszszes kollégiumi hely 40 százaléka Budapesten van, ahol 15 diákotthon várja a hazai és a külföldi turistákat. A fővárosban július 5-től augusztus 25-ig 35 ezer vendégre számítanak a kollégiumok. Az Express szervezésében júliusban 1600, augusztusban 2500 fiatalt fogadhatnak naponta. A szálláshelyek elsősorban felsőoktatást intézmények? kollégiumai, amelyek megfelelnek a nemzetközi turizmusban részt vevók igényeinek. A különböző szállodai besorolásoknak megfelelő szolgáltatásokról is gondoskodik az Express. Segítséget nyújtanak a programok megszervezéséhez, városnézéshez, kulturális és sportrendezvényekre jegyet szereznek. A szálláshelyeken a kedvezményre jogosító igazolványok tulajdonosainak egy éjszakára csupán 40 forintot kell fizetniük. (MTI) Miért Oscar — az Oscar? Egy tekintélyes díjról A húszas évek végétől minden márciusban kiadja az Academy of Motion Picture Arts and Sciences, vagyis az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia az Oscar-díjakat, ám az első magyar alkotás, a Rófusz Ferenc által rendezett, A légy című animációs film csak több mint fél évszázad múltán került a kitüntetettek listájára. Az idei díjkiosztáson viszont még nagyobb visszhangot kiváltó magyar siker született: Szabó István filmje, a világszerte sikert aratott Mephisto nyerte el a múlt év legjobb külföldi filmjének Oscar-díját. A filmművészet iránt érdeklődő hazai közönség azonban még mindig meglehetősen keveset tud erről a kitüntetett filmek iránt világérdeklődést keltő díjról. Annyi még általában ismert, hogy maga a díj egy 28 centiméter magas, férfi alakot ábrázoló, művészi kisplasztika, amelynek aranyozott bronzból készült példányát kapják a díjazottak. •Arról, hogy a díjat miért nevezik Oscsrnak. már általában csak találgatnak a mozirajongók is. Leginkább úgy vélik, hogy a díj alapítójáról nevezték el, vagy valamely filmtörténeti kiválóság nevét viseli. Az igazság sokkal prózaibb és sokkal mulatságosabb: amikor 1929-ben elkészült az első ilyen szobrocska, s azt az Akadémia titkárnője meglátta. felkiáltott: — Ez a férfi tisztára olyan, mint a nagybácsikám, az Oszkár bácsi! — így kapta a szobor (és vele a díj) az Oscar nevet. 1929-ben. amikor még csak amerikai filmek kitüntetésére gondoltak, az első Oscar-díjat Emil Jannings, az akkoriban a Paramuntnál filmező német művész kapta két alakításáért. Az Oscar-díjjal egyébként jelenleg az év filmjén kívül a legjobb női és férfi alakítást, a legkiemelkedőbb epizódszereplöt, a legértékesebb rendezői teljesítményt, filmsztorit, forgatókönyvet, díszlettervet, operatőri munkát, filmzenét, trükkfelvételt, filmdalt is kitüntethetik, így kaphat egy-egy alkotás két, vagy több Oscart is. A játékfilmeken kívül rövidfilmek, rajzfilmek, dokumentumfilmek is jutalmazhatók. Amióta a legjobb külföldi filmek is jelölhetők Oscardíjra az amerikaiakon kívül, néhány magyar film jelölése mutatta, hogy érik az első magyar Oscar. A rajzfilmek, illetve a népszerű, tudományos filmek kategóriájában Rófusz nagy sikere előtt már jelölték a díjra Macskássy Gyula Párbaját, Gémes József Koncertissimóját, Jankovics Marcell Sziszifuszát, Vadász János Nyitányát. S maga a jelöltség is komoly rangot jelent amit a film főcímében fel is szoktak tüntetni. A játékfilmek kategóriájában is több magyar alkotás került már a jelöltek listájára. Fábri Zoltán és Szabó István két-két filmjét jelölték eddig. A Fábri-filmek közül a Pál utcai fiúk és a Magyarok szerepelt a döntősök között. továbbá Makk Károly Macskajátéka és Gábor Pál filmje, az Angi Vera. Szabónak tavaly bevették az öt közé a Bizelom című filmjét, az idén pedig a Mephistója győztesen került ki az öt jelölt közül, sikeresen küzdve meg a szavazatokért a többi között. Artdrzej Wajda Vasemberével. amely tavaly a Cannes-i fesztiválon a zsűrit befolyásoló lengyel események hatására elvitte a szakemberek által — négyszemközt — jobbnak minősített Mephisto elől a nagvdíjat. Most az Akadémia 3800 tagja titkos szavazáson a Mephisto mellett döntött Los Angelesben, az első alkalommal Oscarral kitüntetve egy magyar játékfilmet. reflektor Szabályok és gyakorlat Betéve kevés ember tudja a KRESZ-szabályokat. A többség csak ismeri az előírásokat. Egyiket jobban, másikat kevésbé, s miként a tapasztalat bizonyítja, némelyekről teljességgel megfeledkezik, amikor közlekedik. Közlekedési sorozatunk jelen írásában az utóbbiakról szólunk. Azokról a sokak által lényegtelennek, mellékesnek minősített szabályokról, melyeket nem emlegetünk annyit, mint például az előzéssel, az elsőbbségadással, a kanyarodással kapcsolatos tudnivalókat. Kezdjük a legelemibb szabállyal! Miszerint mielőtt elfordítanánk a gépkocsiban az indítókulcsot, meg kell győződnünk, járművünk megfelelő műszaki állapotban van-e? Azután pedig — megint csak indulás előtt — meg kell vizsgálnunk: jól állítottuk-e be az ülést, a visszapillantó tükröt? Vezetés közben ezzel már ne legyen gondunk. Miként a biztonsági övet is akkor tanácsos bekapcsolni és ellenőrizni, utasunk nem felejtette-e el rögzíteni, amikor még egy lépést sem tettünk. Meglehet, sokan értetlenül fogadják, miért idézünk e közhelyszámba menő tudnivalóknál oly sokáig, „okoskodásunkat" semmiképpen ne vegyék fontoskodásnak, avagy kioktatásnak. Sajnos a gyakorlat rácáfol a mondásra, miszerint más kárán tanul az okos. Az emberek többsége — hiába, ezen nehéz változtatni —, csak ahhoz a bölcsességhez tartja magát, melynek igazát saját bőrén tapasztalta. EJjbe viszont nem szabad belenyugodnunk. Ha megbékélnénk a gondolattal, hogy előbbutóbb ki-ki a maga kárán tanulja meg a közlekedési előírásokat, sajátítja el a biztonságos közlekedéshez szükséges magatartást, fölöslegessé válna a megelőzést szolgáló propaganda. Márpedig rovatunknak ez percig sem titkolt célja. Hogy a fentiekben említett alapvető szabályok mellőzése tragédiához vezethet, azt a minap megrázóan bizonyította egy baleset. Bordány és Ullés között történt. Négy felnőtt és két kisgyermek utazott egy személyautóban. A jobb első ülésen helyet foglaló utas útközben próbálta bekapcsolni biztonsági övét, nem sikerült. A vezető segíteni akart. E néhány pillanat elég volt. hogy figyelmét elterelje a vezetéstől. Éppen egy kanyarhoz ért, nem tudta követni az út vonalvezetését. Lesodródott a padkára, megriadt, pánikszerű manőverekbe kezdett, végül az átmenti betonoszlopnak ütközött. Ketten lelték a balesetben halálukat, a gépkocsivezető testvére és annak háromesztendős kisgyermeke. A nagymamát életveszélyes állapotban szállították kórházba. Tovább részletezni a tragédiát aligha szükséges, a gépkocsivezető lelkiállapotát boncolgatni a nyilvánosság előtt, ízléstelenség lenne. Mindenesetre intő a példa, s ha a megtörténteken már úgysem lehet változtatni, legalább tanuljunk belőle! Hasonló célzattal idézzük annak a gépkocsivezetőnek, az esetét, aki dohányzási szenvedélye miatt okozott balesetet. Kedve támadt rágyújtani. A szivargyújtóval bíbelődött, nem sokáig, csak néhány percig, de ez idő alatt hosszú métereket tett meg. Nem figyelt az útra, hogy kanyarba ért, akkor tudta meg, amikor már az árokba borult. Háta mögött ülő utasa olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítás közben életét vesztette. Tulajdonképp pen egy cigaretta miatt... Ki ne hallotta volna: ha útközben bármiféle zavaró körülményt észlelünk, tanácsos minél előbb megállni. Többnyire mégis menet közben igyekezünk elhárítani a bajt Akik figyelemmel kísérik a közlekedési baleseteket ismertető híradásainkat, bizonyára emlékeznek, darázs is okozott már balesetet. Pontosabban az. hogy a gépkocsivezető lábát a gázpedálon tartva igyekezett kihessegetni a váratlan vendéget a kocsiból. Olyannyira igénybe vette figyelmét e művelet, hogy áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Frontálisan egy vétlen, mit sem sejtő, szabályosan közlekedő gépkocsivezető autójának ütközött. A balesetnek több súlyos sérültje volt. A gyerekekkel, idős emberekkel szemben különös elővigyázatossággal kell viseltetni — tanítja a KRESZ. Persze ez az intelem is mindenki előtt ismerős. Közlekedési rovatunkban nemrég külön fejezetet szenteltünk a gyermekek, az öregek védelmének. Pszichológiai ismeretekkel támasztva alá: e két korosztály reakciói sok esetben kiismerhetetlenek. Erre most — a közelmúlt baleseteinek sorából — példát is említhetünk. Makóról Szeged felé tartva — meg jókora távolságban — megpillantott a főút szélén egy idős asszonyt az esetünkben szereplő gépkocsivezető. A néni türelmesen kivárta, míg az autó előtt haladó segédmotoros elrobog előtte. Az autós «— nem alaptalanul persze — arra gondolt, ha a motorost elengedte, elengedi öt is a gyalogos, ezért fékezés nélkül követte a kétkerekű járművet Csakhogy az idős asszony képtelen volt figyelmét mindkét járműre kiterjeszteni. Abban a tudatban, hogy nem lehet baj, hisz az általa közvetlennek minősített veszélyt kivédte, a motoros elhaladt előtte, nekivágott az úttestnék. Az autót talán nem is látta, vagy ha mégis, roszszul becsülte meg a távolságot. Életébe került, da nem csak ő volt a hibás. Mivel a közúton mindenkire nézve érvényes a balesetelhárítási kötelezettség, még a megkülönböztető jelzéseket használó autók vezetőire is. Erről sajnos mostanában egyik-másik mentövezető megfeledkezik. Elfelejti, hogy csak akkor élhet a kék fény, a kibontott zászló, a sziréna biztosította elsőbbséggel, ha azt a közlekedés többi résztvevője nyilvánvalóan biztosítja számára. Minden tiszteletünk és elismerésünk a mentősöké. Jól tudjuk, milyen áldozatos, idegtépő munkát végeznek — mégpedig csekély anyagi javadalmazás fejében —, mégsem titkolhatjuk el a rövid időn "belül ismétlődő balesetek miatti aggodalmunkat. A meggondolatlan sietség nem életmentő, életet is követelt már. Nemrég — ki ne emlékeznék — szülés előtt álló anyáét és magzatáét. Az újabb, a napokban történt balesetnél a szirénát nem is használta a mentőkocsi vezetője, kék fénnyel, zászlóval kanyarodott piros jelzés mellett a kereszteződésbe. Az efféie esetek hosszan foglalkoztatják a közvéleményt. Az emberek ezt éppen úgy elítélik, mint az ellenkezőjét, amikor a járművezetők — noha észlelik a megkülönböztető jelzéseket — nem adnak elsőbbséget a mentőnek. Ebből is több baleset származott már. Jóllehet, a KRESZ ez ügyben is világosan fogalmaz. . . Ladányi Zsuzsa