Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csongrád megye gazdag geotermikus energiában Tudományos tanácskozás Szegeden Évszázadokon át ügyet 6em vetett a hévizekre az emberiség. Először a köszvényesek, a csúzzai. lumbagóval viaskodók fedezték fel. És az egészséges üzleti 6zellemmel megáldottak", akik a meleg vizű források köré fürdőket telepítettek. Sokáig csak gyógyírként emlegették a hévizet s nem úgy. mint manapság. az energiahordozók egyik fajtájaként. Kényszerítő körülmenyek ösztönözték a szemléletváltozást. Egyre fukarabban válik meg kincseitől a föld, a rövid idő alatt szédületes karriert befutott kőolaj és földgáz kitermelése mind költségesebb. Előrelátó szakemberek idejekorán fe'ismerték a hévizek energetikai jelentőségét. Hazánkban a két világháború közötti időszakban kezdődött a hévizek feltárása. A ma már fogalommá vált Anna-vizet adó kutat 1927ben fúrták Szegeden. Az igazi fellendülés korszaka a felszabadulást követő esztendőkre esik. Csongrád megyében, mely nemcsak az ország, hanem talán a világ hévizekben leggazdagabb területe — az adott földtani viszonyokból eredően — a hatvanas évek közepén láttak komolyan a hévizek hasznosításához. Az azóta eltelt, közel húsz esztendő már elégséges a tapasztalatok. s azok ismeretében a további feladatok megvitatásához. A XXII. Csongrád megyei műszaki hónap keretében ezért kapott helyet az a tudományos tanácskozás, melyet tegnap délelőtt tartottak Szegeden, a Technika Házában. Még korántsem merítettünk ki minden lehetőséget a hévizek hasznosításában — ezt gyanítják a laikusok is. Arra viszont a szakembereken kívül csak kevesen gondolnak, hogy nem elég a hévizek kínálta lehetőségeket felismeimi. kamatoztatni a természet ajándékának előnyeit, a hévízzel, akárcsak a többi energiahordozóval okosan, megfontoltan kell gazdálkodni. Mert — ellentétben a közhiedelemmel — a hévizet sem adja olcsón, viszontszolgáltatás nélkül a föld. Feltárása beavatkozás a természet rendjébe, s kellő szakértelem. átgondolt tervek hiányában visszaüt a könynyen szerzett ajándék élvezőire. Dr. Korim Kálmán, az Országos Vízügyi Hivatal főgeológusa a hévízgazdálkodás időszerű kérdéseit felölelő, a Csongrád megyei hévizek hasznosítási lehetőségeit felvázoló előadásában számos, a nagyközönség érdeklődésére is számot, tartó tapasztalatról szólt. Ismertetésük előtt nem árt felidézni: Magyarországon hatszázhúsz hévizü — 35 Celsius-foknál melegebb vizű — kút áldásait élveehetjük. közülük közel százat meddő szénhidrogénkutakból alakítottak ki. Kezdetben könnyű volt a Losonczi Pál látogatása Pest megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanacsának elnöke tegnap, kedden kétnapos látogatásra Pest megyébe érkezett. A megyei pártbizottság széltházában Cservenka Fercncné első titkár. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke es a megyei pártbizottság titkárai fogadták. A VI ötéves terv és a XII. pártkongresszus határozatainak eddigi megvalósításáról a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, szociális helyzetéről Cservenka Ferencné tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét. Egyebek között elmondta: a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek többsége az elmúlt esztendőben jövedelmezően és nyereséggel gazdálkodott. Az ipar termelési értéke a tervezett tíz százalékhoz képest egy-két százalékkal gvorsabb ütemben növekedett. A nagyüemi gazdaságok termelési értéke tizenkét százalékkal haladta meg 1981-ben az előző évit: ezen belül a hústermelés három százalékkal, a tejtermelés pedig mintegy tíz százalékkal növekedett. 1982-ben tovább folytatják a megye ipari üzemeiben a termékszerkezet korszerűsítését, támogatják az export növelését, a takarékosabb termelést szolgáló kezdeményezéseket. A mezőgazdaságban a gazdálkodás feltételei, a szakemberellátottság és a fejlesztési források lehetővé tes> k, hogv a szövetkezetek és állami gazdaságok termelési értéke tíz százalékkal. az árutermelés négy-öt százalékkal növekedjen az idén. Az eredményes munkát tükrözi, hogy tavalyi teljesítménye alapján negyvenhat ipari és mezőgazdasági egység kapott kiváló címet. A megyei pártbizottság első titkára szólt a megye agglomerációs településeinek gondjairól, s azok megszüntetésére tett intézkedésekről is. Az Elnöki Tanács elnöke a tájékoztató után — a megye vezetőinek kíséretében Budaörsre látogatott, ahol megtekintette az ú.i lakótelepet, majd felkereste a Sasad Termelőszövetkezetet, ahol Czinczok György, a közös gazdaság elnöke fogadta. s számolt be a szövetkezet munkájáról. Elmondta, hogy tavaly csaknem kétmilliárd forint árbevételt könyvelhettek el. nyereségük meghaladta a 194 millió forintot. Losonczi Pál ezután megtekintette a Budatej üzemet., amelyet a Sasad Tsz tíz gazdasággal közösen hozott létre, hogy a főváros melléki budai járást ellássák tejtermékekkel. A látogatás következő állomása a közös gazdaság műszer- és elektronikai részlege volt: az itt dolgozók évente mintegy százmillió forint értékű műszert, berendezést készítenek a mezőgazdaság számára, a különböző kutatóintézeteknek. Losonczi Pál Pest. megyei programjának első napján végezetül a Sasad Tsz központi dísznövénytermesztést telepén folyó mimkával ismerkedett. (MTI) dolgunk. A feltárt kutakból a természet liftjein, a vízben oldódó gázok felhajtó erejétől, és a hőenergiától buzdítva tört felszínre a víz. Ingyen kaptuk. Csak el kellett vezetni oda. ahol hasznosítani akartuk energiáját. Az esztendők múlásával azénban megszaporodtak a gondok és a költségek is. Merthogy használat közben természetesen apadnak a források, mind mélyebbre kerül nyugalmi vízszintjük. Következésképp a víz felszínre hozása is mind több pénzbe kerül. Nyilvánvaló továbbá, hogy a hasznosításhoz szükséges berendezések is elavulnak, elhasználódnak az idők során. Felújításuk megintcsak komoly anyagi áldozattal jár. A geotermikus energia mén így is olcsóbb, mint a földgáz vagy a kőolaj, ráadásul helyben van. nem kell valutát adnunk érte. Ezért oly fontos minden lehetséges eszközzel kitermelését, alkalmazását segíteni, a hévizű kutak adottságúival okosan gazdálkodni. Számos megoldás született már arra. hogy minél tovább „éljenek" a már feltárt kutak; hogy minél később következzék be az a pillanat, amikor már nem adnak vizet. (E célt szolgáliák az OVH előírásai is.) Az NKFV szakemberei ui^uu, világszerte nagy érdeklődéssel kísért eljárást dolgoztak ki a gazdaságos hasznosításra. A kímerülőfélben levő hévízkutakba egy másik, még jó erőnek „örvendő" kút vizét sajtolják. Vízviszszapótlásnak nevezik e módszert. melynek köszönhetően megnő a felfrissített kutakban a rétegenergia. vagyis a víznyomás. Alkalmazzák az eljárást az olajbányászatban is; ekkor a kitermelt olajrétegek helyére préselik a hévizet. Üjszerű metódusról lévén szó, még vitatják, kivitelezéséhez mely technológia a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb. A laikusokban valószínűleg felsejlik a kétség: nem érdemesebb-e új kutakat fűrni, mint a kimerüléssel fenyegetőeket „vérátömlesztésben"' részesíteni, nagy költséggel felújítani? Hogy közérthető legyen a válasz, vegyünk egy példát. Ideigoráig bár gazdaságosabb a cipőt megjavíttatni, mint újat vásárolni. A kutak esetében különösen kifizetődő a felújítás. Hisz hosszú évekre szól. Zs< Épülő kollégium Somogyi Kérolymé felvétele Napról napra magasabb a Zrínyi és az Eötvös utca sarkán épülő 240 személyes kollégium. A DÉLÉP dolgozói már az emeleteken dolgoznak, ötszintes lesz majd a SZOTE haligatóinak új otthona. Szénfejtés távirányítással A KGST-országok bányász szakértőinek megbeszélése Siófokon kedden megkezdte négynapos munkáját a KGST szénbányászati állandó bizottsága mélyművelési tudományos műszaki tanácsának ülésszaka. Ezen a több száz méter mélyen folytatott bányászkodás fejlesztésében érdekelt tagországok — Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország. Románia és a Szovjetunió — küldöttségei vesznek részt A pénteken záruló tanácskozáson megvitatják a szénfejtések távirányításának, a nagy mélységű, mintegy 1500 méter mélyen folytatott bányászat műszaki fejlesztésének, valamint a bányagépgyártási együttműködés kibontakoztatásának kérdéseit. A felszínről rádióval irányítható gépesített fejtések, automatikus biztosító- és szállítóberendezések alkalmazása különösen indokolt a sújtólégveszélyes mélyművelésű bányákban. Az érdekelt • tagországok, elsősorban a Szovjetunió már sok biztató eredményt ért el a távirányítást szolgáló automatizálásban. . Magyar szakemberek is beszámolnak a gépesített biztosítóberendezés és a szénfejtő kombájn műszeres kapcsolatának fejlesztésében. és más jövesztési eljárások kialakításában elér* eredményekről. A siófoki tanácskozáson olyan egységesített műszaki követelményeket fogalmaznak meg. amelyeknek érvényesítése lehetővé teszi a bányagépek szélesebb körű felhasználását, a szakosítás fejlesztését és a gépek jóval nagyobb sorozatú gyártását'. Ikarusok sikere Magyar—szovjet járműipari konferencia Magyar—szovjet járműipari konferencia kezdődött kedden a Csepel Autógyár vonyarcvashegyi üdülőjében. A konferencián az Ikarus, az autóbuszokhoz főegységeket szállító gyárak, a Mogürt külkereskedelmi vállalat ég az Ipari Minisztérium, valamint a Szovjetunió több köztársasága autóközlekedési Gyógyeső a tavasziakra Sorol a korai vetésű kukorica Ideális nevelő idő köszöntött, a földekre. A szokatlanul hideg, gyakran télies márciusi—áprilisi időjárásért, most napfénnyel, meleggel és csendes áztató esőkkel kárpótolja a természetet, á mezőgazdaságot. Az ismert mondás, mi szerint a májusi eső aranyat ér, az idén külünösen érvényes, hiszen a jókor érkezett, csapadék meghatározó lehet a vetések egész további fejlődésére. A növekedésükben kissé elmaradt őszi kalászosok fontos szakaszban kapták a meleget és az esőt. rövideseri ugyanis megkezdődik a kalászképződés. A tavaszi vetések számára pedig egyenesen „gyógykezeléssel" ér fel a mostani időjárás, mivel a legtöbb növény magja meglehetősen mostoha körülmények között jutott a földbe az elmúlt hetek, hónapok során. Az eső jól átáztatta azt a talajszintet, ahol a mag elhelyezkedik. s ezáltal gyors, erőteljes kelést, idézett elő. Oly szembetűnő a növériyzet fejlődésének meggyorsulása, hogy a szakemberek abban bizakodnak: a vegetáció képes lesz „ledolgozni" vagy legalábbis számottevően mérsékelni a kései kitavaszodás okozta kéthetes hátrányt. Noha az utóbbi napok gyakori esőzései nehezítették, hátráltatták a szántóföldi munkákat, országszerte befejező szakaszába érkezett a vetés: a napraforgó, a szója és a burgonya vetése gyakorlatilag véget. ért. a déli fekvésű megyékben pedig már a kukorica js földben van. A jól szervezett munkának, a vetőbrigádok helvtállásának köszönhetően hamarabb megtörtént a vetés, mint arra akár csak áprilisban is gondólni lehetett. Alig rövidült meg tehát a szükséges tenyészidő és ez a körülmény fontos szerepet játszak a terméshozamok alakulásában. minisztériumának vezetői az Ikarus autóbuszok használatának, szervizének tapasztalatait. az alkatrészellátási problémáit beszélik meg. A magyar gyártók és szállítók egyúttal tájékoztatják a szovjet partnereket a folyamatban levő műszaki fejlesztésekről. Mint a tanácskozáson Gábor András ipari miniszterhelyettes elmondta: a Szovjetunió az Ikarus autóbuszok, legnagyobb felvevő piaca. Jelenleg több mint hatvanezer magyar gyártmányú autóbusz fut a szovjet országutakon Szibériától Leningrádig. A nagyvárosokban különösen a csuklós autóbuszok kedveltek. A szovjet autóközlekedési szakemberek dicsérik a magyar gyártmányú tömegközlekedési eszközöket. A miniszterhelyettes , kiemelte, hogy a szovjet ta. I pasztalatok szerint az Ikarusok több mint egymillió kilóméiért futnak nagyjavítás nélkül. Ebben annak is szerepe van. hogy a magyar gyártók, illetve szállítók az az elmúlt években Jerevánban, Minszkben és Tallinnban úgynevezett betanító szerviz központot hoztak létre, ahol a magyar szakemberek tanítják a szovjet szerelőket az Ikarusok karbantar* tására. Hévizek hasznosítása 72. évfolyam 109. szám 1982. május 12., szerda Ara: 1,40 forint 4 t