Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

4 Kedd, 1982. itiajus 11: Hl MTESZ és testvérszervezetei Könyvklubhálózat Bővülő kapcsolatok 'Az MTESZ Csongrád me­gyei szervezete sok éve tart fönn rendszeres és jó kap­csolatokat több szocialista ország műszaki, tudományos egyesületeinek egyes szer­vezeteivel. Az utóbbi időben kapcsolataik köre új orszá­gokkal, új szervezetekkel bővült. Jugoszláviával, a DIT szabadkai szervezetével — az élénk testvérvárosi kap­csolatokkal együtt — az MTESZ megyei szervezete is jó együttműködést alakí­tott ki. Legutóbb március­ban újították meg a két szervezet megállapodását, amely — 9 tagegyesület részvételével — 64 munka­napot irányoz elő cserelá­togatásokra. Tavaly vették töl a kapcsolatot a SDIT eszéki szervezetével is. Az együttműködésben 8 egye­sület vesz részt az MTESZ megyei szervezete részéről, s az idén 95 munkanapot fordítanak különböző ta­pasztalatcserékre. Nagyon fontosnak tart­ják, hogy sikerült fölven­niük a kapcsolatot az NDK­beli Kammer der Technik drezdai szervezetével. Az együttműködési megállapo­dást nemrégen, április vé­gén írtak alá Drezdában. A munkában 16 egyesület és két állandó bizottság vesz részt, s 291 munkanapot szánnak tapasztalataik ki­cserélésérc. Ebből az Idén mintegy 45 munkanapos cserelátogatásokra kerül sor. A szerződést egyelőre 1983 végéig kötötték meg. Hagyományosan jó a sze­gedi szervezet együttműkö­dése a bulgáriai NTSZ sta­ra zagorai szervezetével. A nyolcéves múltra visszate­kintő kooperáció eddig is sok eredményt hozott mind­két fél számára. Idei közös programjukban 52 fő össze­sen 260 munkanapos csere­látogatását tervezik. Nem­í égiben a bulgáriai egye­sület plovdivi szervezete is fölvette a kapcsolatot az MTESZ megyei szervezeté­vel. Szeretnének együttmű­ködési megállapodást kötni. Ugyancsak jó viszonyt ala­kítottak ki a lengyel NOT lódzi szervezetével. Idei megállapodásuk alapján 200 munkanapot terveznek köl­csönös tapasztalatcserékre. A szervezett együttműködé­sen kívül az MTESZ ter­mészetesen delegál szakem­bereket különböző nemzet­közi konferenciákra is, pél­dául a Szovjetunióba, az NDK-ba. vagy Bulgáriába. És hogy milyen haszna van az együttműködés eme formáinak? Mindenekelőtt nyilván az, hogy a cserelá­togatásokon résztvevők szá­mos szakmai tapasztalattal gazdagodhatnak. Ám emel­lett felbecsülhetetlen fontos­ságúak az ily módon ki­alakuló barátságok. s az, hogy így egyre többen is­medkedhetnek meg köze­lebbről a szomszédos szo­cialista országok életével, gazdaságával. Ennek — igy vagy úgy — valamennyien hasznát látjuk. Hiszen pél­dául a csongrádiak is en­nek köszönhetik, hogy mesz­sze tájon ők vásárolhatják a legkitűnőbb zsemlét. Ke­nyérgyárukban ugyanis len­gyel gépek dolgoznak, s kez­detben nem volt a legjobb a minőség. Ám szakembe­reik lengyelországi látoga­tásaik során megismerhették a gépek minden csínját­bínját, s lengyel kollégáik — a látogatás viszonzása­kor — szintén rengeteget segítettek abban, hogy a gépekből a legtöbbet hoz­hassák ki. Az eredmény: kiváló lett a csongrádi zsemle. Szervezett lehetőséget kell teremteni az igényes olva­sók számára könyvtáruk tervszerű gyarapítására, se­gítve az új szépirodalmi mű­vek, a széles érdeklődésre számot tartó kiadványok, könyvritkaságok megszerzé­sét, s alkalmat kínálva a művelődő közösségek létre­jöttére, rendszeres eszme­cseréjére — hangsúlyozták a Hazafias Népfront olvasás­politikai munkabizottságá­nak nemrég tartott tanács­kozásán. Kezdeményezték, hogy e feladatok ellátására hozzanak létre országos szer­vezetet. könyvklubhálózatot. Az elképzelések szerint a könyvbarátmozgalom e szer­vezett formája — a külföl­dön régóta működő hason­ló egyesületek tapasztalatait hasznosítva — tagjainak elő­nyös szolgáltatásokat nyújt­hatna. Elsősorban arra ad­na garanciát, hogy a rend­szeres könyvvásárlók hozzá­jussanak keresett művek­hez, új kiadványokhoz. így például a tagság minden év­ben bizonyos számú. úgy­nevezett illetménykötetet vá­sárolhatna, olyan könyve­ket, amelyek egyébként nem kerülnek kereskedelmi for­galomba. E csak a könyv­barátok számára hozzáfér­hető kiadványok között újabb megjelenésre régóta váró művek, a hazai közönség ál­tal kevésbé ismert, ám fi­gyelemre méltó magyar vagy külföldi alkotások, s egyéb könyvpiaci csemegének szá­mító értékes szépirodalmi, esetleg tudományos művek egyaránt szerepelhetnének. Az egyesület, amelynek bár­ki tagja lehetne — részletes tájékoztatást adva a kiadói tervekről — a többi, újonnan napvilágot látó magyar könyv megvásárlására is elő­vételi jogot biztosítana. Az elképzelések közé' tartozik az is, hogy a forgalomban levő kötetek bizonyos körét — köztük a művelt olvasó alapkönyvtárába feltétlenül kívánkozó műveket — ked­vezményes áron kínálnák a könyvbarát egyesület tag­jainak. A Hazafias Népfront ol­vasáspoütikai munkacsoport­jának véleménye szerint e szervezet eredményesen hoz­zájárulhatna az Olvasó né­pért-mozgalom társadalmi bázisának szélesítéséhez, ah­hoz, hogy mind többen vál­janak az irodalom értő be­fogadóivá, s lehetőséget nyújthatna az ízlésformáló tevékenységre, az értékes alkotások népszerűsítésére is. A már meglevő művelődő közösségek fejlődését, újak szerveződését is segíthetik majd a könyvklubok ren­dezvényei : könyvpremierek, író-olvasó találkozók, mű­soros irodalmi estek, kiál­lítások. művészeti vitafóru­mok, vetélkedők. Hagyományok Tápén Igaz történetek A szólások Tápén is igaz történetekből születtek. Leg­többjük egy-egy személyhez, illetőleg családhoz kapcso­lódott, s addig élt közszájon, amíg az adott személy vagy család élt. Ily módon a tá­pai szólásoknak sajátos je­gye lett, hogy nem használ­ták senki másra, csak arra, akire született. Természete­sen az általánosan, nagyobb területeken ismert szóláso­kat ls alkalmazták az itt élők, amelyekkel példázód­tak, mintegy figyelmeztetés­képpen. Dugonics András és Bálint Sándor sem töreked­hetett teljességre, amikor a szegedi példabeszédekkel és jeles mondásokkal foglalko­zott. * Hatalmas, hideg eső esett, a tápai kompot valahol a Tisza közepén érte. Derült égből szikrázott a villám, aztán sötét felhők dörrentek össze: nyári zápornak sok. öszi esőnek meg kevés volt, mégis embert követelt. Oly­annyira lehűlt a levegő, hogy vacogva húzódtak ösz­sze a nyáriasan öltözött uta­sok. Mire átértek a túlsó ol­dalra, csurom vizes lett min­denki és minden. Testre ta­padt ruhában igyekeztek ka­pálni. közelebbi-távolabbi földekre, a lányok. Közöttük egy szép, fiatal menyasz­szony: nem hozott magával semmit, amit vizes testére teríthetett volna. A nyári zápor aranyat ér, nem fél­ték a régiek, ám de a mos­tani az erősfájúakat is meg­viselte, legjobban a kis menyassznnykát. Nagyon megfázott, vacogott, a hideg is kirázta, nem tudott állni a lábán. Estefelé lovas ko­csival hozták haza a faluba, s pár nap múlva néki szólt a lélekharang: meghalt vér­husban. Menyasszony volt, hófehérben temették, siratta az egész falu. A temetöböl hazafelé menet a vőlegényt megszólította egy tápai öreg­ember, aki hajdan, ifjú ko­rában temette el jegyesét. Csak annyit mondott: ..Ki­felé bánat, hazafelé öröm, én istenöm, kit röndöltél né­köm." A legény tisztelettel ki­várta a gyászévet, de mind­untalan ott motoszkált fejé­ben az öregember mondása. Olyan lány után nézett, aki mindenben tud majd hason­lítani elhalt kedveséhez. ..Mögtaláltam, az átalszom­széggyukba. Jót röndölt az Isten — mögirhatod." A hajdani gazdaemberek elaggott korukban végren­delkeztek. „Hivatalos szö­mélyök és cselédök (Tápén régen a cselédön az édes­gyermeket jelentette) előtt tollba mondták végakaratu­kat, alá odarajzolták a ne­vüket helyettesítő körösztöt, és csendesen megtértek. Szá­zadunk elején, amikor az egyik tápai nagygazda meg­halt, „szakajtóval mérték szét a pénzt", mindnek ju­tott bőséggel. A töméntelen jószágállományt és az ingó­ságokat szinten maguk osz­tották el egyenlő részre. Beszélik, hogy régebben a lányok kevesebbet kaptak mindenből, mint a férfiak. A föld szétiratására köz­jegyzőket fogadtak. Az iro­mányban foglaltak szerint jussoltak a család tagjai Pa­jort, Kemest, Szomolyát, Völgyközt, Kápisztást, Sz'ő­lőt, Kendöröst, mert a né­hai gazdának a falun kívüli dűlők mindegyikében volt örökföldje. Mindenből jus­solt mindegyik, ám gazdál­kodási kedvet, szerzési-gya­rapítási igyekezetet, paraszti furfangot egyikük sem. Pe­dig a gazda a múlt század közepén még rongyos szűr­kankóban járt, amelynek gyékénykötél volt az átkö­tője. Később, amikot- a Rét feltörését követően nagy bér­leteket fogott, termelt és ál­latokatnevelt rajta— ,,mög­gazdult, hogy sok évig ü lött a tápai bíró". A jussolt pénz hamar elfogyott, helyére so­hasem került másik. A föl­det kezdték áron alul elado­gatni, hogy ne kelljen alább adni a módit. Ha elkelt egy darab föld, halomra vásárol­ták a sok encsöm-bencsömöt, olykor a kutyák is habos sü­teményt ettek. A falubeliek hírt szereztek a fötdeladás­ról, s azt mondták: .,Elkelt a föd, szól mán a habverő." Tápén már régen nem az örökföldhöz mérik a módos­ságot. Tisztességes munká­val keresik a maiak a habos süteményre valót, s büszkék a szép házra, a lakásra, meg a benne levő bútorra, ame­lyet tiz körműkkel „szőröz­tek", csakúgy, mint eleik. Ifj. Lele József Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok A SZOVJETUNIÓ nevű folyóirat májusi száma Tizennyolc éves újszülötte­ink-nek nevezi tréfásan azt a kilenc leningrádi lányt és fiút, akiknek életét világra­jöttük óta figyelemmel kísé­ri. Most őket és szüleiket fogta vallatóra sorsuk ala­kulásáról. Egy „mindössze" 85 esztendős azerbajdzsáni paraszt családjának bemu­tatása révén a Kaukázuson túli köztársaság életébe pil­lanthatunk be. Az. Agyú vagy vaj című cikk részint nyugati lapokban közölt adatok segítségével világít­ja meg, hogy milyen alapve­tő szükségletek kielégítésé­től fosztja meg az emberisé­get a fegyverkezési hajsza. A rendkívüli erőfeszítések­kel termőre fordított ka­zahsztáni földek egyik ellen­sége, a szélerózió ellen dol­goztait ki hatásos módszere­ket — erről is olvashatunk. A lap sok fénykép és szám­adat segítségével mutatja be az 1500 éves Kijevet. Mit hoz Madrid? — ezt fejte­geti Lev Filatov. a kiváló szakíró, a júniusi labdarúgó­világbajnokság előtt. A LÁNYOK. ASSZO­NYOK új száma is sok ér­dekes olvasnivalót kínál. Közli Valerij Kubászov szí­nes. hangulatos beszámoló­ját a felkészülés és az űr­repülés izgalmas, időnként humoros mozzanatairól. Megismerkedhetünk a HÁZASSÁG Dr. C serényi László Kálmán és dr. Kiss Katalin Erzsébet. Bartók Sándor és Erdődl Pi­roska házassá aot kötöttek. SZÜLETE8 Németh Jánoshak és Tombácz Mattolnának Hajnalka. Hídi Sándornak és Horváth Ilona Ágnesnek Mónika Renáta, For­ral Gábor Mihálynak és Bodgál Eva Veronikának Gábor. Kovács Sándornak és Mélykúti Györgyi Klárának Tímea Györgyi, Sza­bd Jánosnak es Mlskolczi Évá­nak László. Kiss Istvánnak és Miklós Irénnek Norbert. Csó­kást Istvánnak és Szabó Katalin Zsuzsannának István, Farkas Gellért Imrének és Gyöngyi F.rzsébetnek Gellert. Ágoston F.ndrének és Kovács Évának Edit. Tóth Imrének és Ludvlg Erzsébetnek Norbert Árral, Cze­ne László Mihálynak és Dinka Etelkának László, Zádori Antal­nak és Kom ár Teréziának Ani­kó, Vass Károlynak és Piívletl Máriának Károly, Fehér Tibor­nak és Pirllyl Zsuzsannának Márta. Molnár Sándornak és Fárt Ibolya Rózsának Sándor. Szaszkó Vilmosnak és Dani Évának László, Vincze Sándor Józsefnek és Molnár Rozáliának Ferenc. Berta László Lajosnak és Marótl Évának Melinda. Med­vecz Gábor Józsefnek és Ko­vács Éva Juliannának Dánlel István, Szirnán Zoltánnak és Sípos Irén Gizellának Zsolt, Nagy Jánosnak és Sebők Évá­nak Róbert, Németh Istvánnak és Németh Irén Máriának Ad­rienn. Aradi Péternek és Hor­váth Erzsébetnek Erzsébet An­na, Varga Jánosnak cs Savanya Zsuzsannának Gabriella. Frank Istvánnak és Lajkó Máriának Eszter, Csáki József Jánosnak Családi események és Túri Erzsébetnek Amália Katalin, Somodl Mihálynak és Leczki Katalinnak Dóra. Köte­les Ferencnek és Tiszavölgyi Ibolyának Zsolt. Németh Lász­lónak és Kis Teréziának Anna­mária, Pál Péternek és Erdődl Erzsébetnek Anita. Kiss Zoltán Józsefnek és Fekete Katalinnak Itóberl. dr. Szűcs Atilla Lász­lónak és Kiskert! Mariénak At­tila Málé, Kiss László Sándor­nak és Döncz.l Ilona Máriának László. Katona Dezső Istvánnak és Kátat Adél Margitnak Diá­na. Söregt Sándornak és Ktrátv Katalinnak Tibor, Váradi And­rásnak és Kása Editnek Gábor Antal. Nyerges Lászlónak és Módra Erzsébet Arankának Dá­niel, Pásztor Istvánnak és dr. Karmazsin Mártának Zsolt. Ba­rátit Jenő Andrásnak és Szabó Margitnak Péter. Kocsis János­nak és Bús Máriának Róbert, János, Sáry Ferencnek és Ta­kács Rózának Andor. Kunszabó Sándornak és slsák Piroska Juliannának Sándor. Recski Já­nosnak és Kis Katalinnak Mó­nika. Illa Lászlónak és Sólya Etelkának Rudolf, Szenttrmal László Istvánnak és Brecsok Mariának Ágnes, Vlda József­nek és Majoros Annának Fe­renc, Kecskeméti-Kovács Antal­nak és Papp Etelkának Erika nevű gyermeke született. HALALOZAS Schwarcz Tiborné Klein Kata­lin, Gácser Magdolna, Faragó Jánosáé Török Ánna, Mák Pé­ter, Gondi Józ.sefné Suvák Ma­tild, Miklós Pál, Nagy István­ná Mosó Ilona, Tápai Mlhályné Borza Anna, Török Andráné Nagy Viktória. Budai Lajos, Bálint Ignác György, Argyelán Péter, Pósa András, Balog Te­rézia, Kovács Andor, Hajós Pálné Kollár Piroska. Lajkó Ferencné Kónya Julianna, Bel­lér Péterné Madarász Julianna. Ponicsán Adám. Buktái Pál. Bodó József Imre. Kovács Ist­vánná Nátly Borbála. Reszkó­Br.ma Károly. Néimet Imréné Sáfár Anna. Puragi István, Ber­ta Andorné Tóth Mária, Császár Mlhályné. Márta Mária. Schlck Sándor Szilveszter, Dombi Lász­ló Molnár István. Nóvé B -la. Vőnek! Imre. Kiss Lász­ló. Szerény) Mihály. Bicskei Le.ios, Balogh Rudolfné Szerne­rédi Anna. Makra Dezső, Far­kas Mátyás né Hódi Erzsébet, Ballá Gábonné Szalal Erzsébet. Gajdács Mátyásné Dobó Emília, Kovács Istvánná Szegvárt Má­ria. Madarász. Rozália, Gyugel Mihály. Hulmán Julianna. Ka­kuszi Ferencné Wllmsz Erzsé­bet, Miklós Illésné Kiss Rozá­lia, Torna Elek. dr. Végh Jó­zsef Mthálv. Kovács István. Ta­nács Sándorné Papp Etelka. Kabók István, Bizony Rezső. Pár Rudolfné Wieger Anna. Horváth Jőzsef. Mosolygó Sán­dor, Weimert Gúborr.é Hoff­iraiui Ilona. Major Kálmán. Kiss Imréné Varga Márta. Ka­masz" Teréz. Nagy János. Blaha Edéné Vasas Ilona. Kálmán Ist­ván meghalt moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak szerkesz­tőségével. Űj sorozat első cikke jelenik meg: az ősi orosz városok történetét, ter­veit bemutató írások sora Kijevvel kezdődik. Érdekes Az iskola ma és holnap cí­mű összeállítás. A népi iparművészettel foglalkozó sorozat észtországi kézimun­kákat mutat be. A gyógyító sugár című írás a lézersu­gár sebészeti alkalmazásá­nak új távlatairól szól. Be­pillanthatunk az Intourist munkájába is. Végül elbe­szélés. mese. divatrovat, orosz nyelvclecke egészíti ki a lapot. A FÁKLYA 10. száma ezúttal Szovjct-Kirgízia éle­tét mutatja be. A folyóirat figyelemre méltó jegyzetet közöl Csingiz Ajtmatov tol­lából. Olvashatunk közgaz­dasági kommentárt. a KGST pénzügyi politikájá­val foglalkozó jegyzetet is. Sokakat érdekel az emberi szervek „pótalkatrészekkel" való helyettesítésének izgal­mas kérdése, amelyről a mai szovjet orvostudomány jeles képviselője nyilatkozik. A továbbiakban fiatalok mondják el véleményüket munkájukról. örömeikről, terveikről. A tavaszi áradás, a madárvilág megmentése a témája egy színes képes ol­dalnak. Olga Bicserova iránt egyre nö az érdeklő­dés — ezért a lap színes felvételeken mutatja be a világbajnokot. A SZOVJET IRODALOM májusi számában újabb ön­életrajzi elbeszélésciklust is­merhet meg az olvasó Leo­nyíd Brezsnyev tollából. Családjának sorsa, kisgyer­mek. és ifjúkora élményvi­lága korábbi műveinek mé­lyebb gyökereit is feltárja. A próza rovatban Oleiz Honcsar ukrán író A te haj­nalod című regénvének má­sodik, befejező része szere­pel S. Nyíró József fordítá­sában. Itt olvasható még Viktor Tye'pugov Álmat­lan éjszakák című elbeszé­lése is: egy többször megse­besült II. világháborús kato­na emlékezik vissza a gyöt­relmes órákra. Az 1500 éves Kijevet 19 vers köszönti: ukrán, orosz, moldvai, ör­mény. kirgiz. kazahsztáni költők vallanak az ősi vá­rosról. A SZPUTNYIK vezércik­ke arra emlékeztet. hogu idestova négy évtized telt el azóta, hogy 1945. május 9-én szovjet katonák kitűz­ték a Reichstagra a fasiz­mus feletti győzelem, zászló­ját. A világ népei köszönet­tel és hálával gondoltak a szovjet katonára aki vérét áldozva állta útját a vilá­got hóditó fasizmusnak és .megszabadította az embe­riséget a rabságtól, a meg­aláztatástól, a pusztulástól. Mintegy folytatásként rv­kongondolatokat vet fel a Ki fenyegeti a békét? cí­mű írás is. Érdekes az a tanulmány, amely fölöttébb népszerű témát taglal. Cí­me: „Az információ — tü­kör. amelynek nem szabad torzítania." Alekszei Zsilcov bemutatja egy szovjet zsidó sorsát Amerikában. Arra igyekszik válaszolni, hoev kik és miért vándorolnak ki a Szovjetunióból, és mi várja őket „odaát"? Szergej Bogatko riportja a Kama mentén épült óriás autó­gyár hétköznapjait hozza közel. Miért is öregszünk és hogyan harcolhatunk az öregedés ellen? Ezekre és számos más kérdési é igyek­szik megadni a választ a Testünk elektrokémiája cí­mű tanulmány. A SZOVJET SPORTMA­GAZIN folytatja a labda­rúgó-világbajnoksággal kap­csolatos anyagok közlését. Szakírók foglalkoznak az Európa-bajnok NSZK-válo­gatott világbajnoki felkészí­tésével, továbbá a modern labdarúgás kiemelkedő egyéniségeivel. Az olvasók megismerkedhetnek a szov­jet válogatott keret tagjai­val. A madridi égbolt csil­lagai című cikknek azt a címet is adhatnánk: Az esé­lyeket latolgatva ... Hol van a határa az ember ere­jének és gyorsaságának? Mik lesznek a rekordok 2000-ben? Az atlétikát és a súlyemelést választotta ki a lap abból a célból, hogv előrelje1zéseket készíthessen az elektronikus számítógé­pek és tekintélyes szakem­berek segítségével. Erről szól A kétezredik év re­kordjai című cikk. Az 5. országos Balaton és idegenforgalom című fotó­pályázatra június l-ig küld­hetők be a pályaművek. A pályázaton bárki részt ve­het, akinek két évnél nem régebbi felvételei a nyilvá­nosság előtt még nem sze­repeltek. Pályázni fekete-fe­hér és színes papírképpel (30x40 centiméter nagysá­gú, vagy nagyobb) és szí­nes diapozitívvel (5x5 cen­timéteres és 6x6 centimé­teres keretezettel) lehet. A pályaművek a Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal cí­mére küldendők: 8900 Zala­egerszeg, Kovács tér 1. « « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom