Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

Csütörtök, 1982. május 6. 5 Nemzetiségi kérdésekről, a képviselők munkáidról ElClliléSlV­NépíronfbizetlságQic fatiÉcsicozásai Me!és Tegnap. szerdán délelőtt illést tartott a Hazafias Névfront Csongrád msavéi nemzetiségpolitikai bizott­sága. A tanácskozást Móricz Jenőné, a nemzetiségpoliti­kai bizottság elnöke nyitot­ta meg. Ezt követően D Nagy imréné, az MSZMP Makó városi bizottságának politikai munkatársa egé­szítette ki a Deszken. Ma­gyarcsanádon és Pitvaroson elő nemzetiségi lakosság gazdasági, politikai és tár­sadalmi életével foglalkozó írásos beszámolót. Az el­múlt évben Csongrád me­gye nemzetiséglakta térüle­téin három alkalommal megtartott tanácskozásokon a helyi párt-, állami, társa­dalmi és gazdasági szervek vezetőivel együtt megvitat, ták a nemzetiségek helyét, szerepét a társadalmi, gaz­dasági és politikai életben. A tapasztalatok azt. mutat­ják, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek nagy gondot fordítanak pártunk nemzetiségi politikájának megvalósítására, Munkájuk fontos részének tekintik a nemzetiségi lakosság élet­körülményeivel való törő­dést, anyanyelvük és kultú­rájuk ápolásának segítését. A szóbeli kiegészítés el­hangzása után következő hozzászólásokban a legna­gyobb hangsúlyt a nemzeti­ségek művelődési lehetősé­geinek további javítása kapta. A felszólalók a nem­zetiségi könyvtárak állomá­nyának gyarapítását előse­gítő beszerzési lehetőségek bővítését, a jelenleg meg­levő akadályok megszünte­tését kérték. Szorgalmazták az anyanyelvi folyóiratok terjesztésének jobb meg­szervezését, a legújabb nemzetiségi Irodalom támo­gatását. Segítséget, kértek a nemzetiségek társadalmi ün­nepelnek megrendezéséhez. A tanácskozás második napirendjeként Csanádi Gé­za. a Szeged megyei városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője tájékoztatta a megjelenteket, a szerb-hor. vát nyelv oktatásának sze­gedi tapasztalatairól. El­mondta. hogy városunkban három, éve folyik, szakkör! foglalkozás ke-etei között általános iskolás korú gyer­mekek szerb-horvát oktatá­sa. A hot tanulócsoportban részt vevő 64 gyerek taní­tását szerb anyanyelvű pe­dagógus végzi sikerrel. * Tegnap, szerdán délután a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő nő- és rétegpolitikai bizott­ság ls ülést tartott. Takács Imréné. u Csongrád me­gyei képviselőcsoport veze­tője számolt be az ország­gyűlési képviselők közéleti tevékenységének tapasztala­tairól, és munkájuk segíté­sével kapcsolatos feladatok­ról. Ezután dr. Tráser László, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem docense tartott előadást az értelmi­ség szerepéről, a szocialista embertípus kialakításában, várospolitikai feladataink megvalósításában. Három éve, hogy a Sze. gedi Eleimiseeripari Főisko­lán bevezették a szaküzem­mérnöki továbbképzést. A cél az volt. hogy az üzem­mérnöki oklevéllel rendelke­zők a termelés kívánalmai­nak megfelelően specializá­lódjanak. Hét szakon — húsipari szárazárugyártó, húsipari higiénikus, barom­fiipari, élelmiszer-minősítő és -ellenőrző. száraztészta­gyártó, munka- és üzem­szervező. automatizáló — egy év alatt levelezd for­mában kell a hallgatóknak elsajátítaniuk mindazokat a szakismereteket. amelyek nélkül már nem elegendő a diplomával korábban meg­szerzett üzemmérnöki kép­zettség. Részben technoló­giai, részben közgazdasági­pénzügyi jellegűek a megta­nulandók — s az egyéves tanulmányi Idő végén dip­lomamunkát készítenek, amit záróvizsga-bizottság előtt meg ls védenek. Ed­dig összesen 142-en éltek a szakmai önművelés e lehe­tőségével. Az 1982—83-as tanévtől kezdve az élelmiszeripari főiskolán három új szakkal bővítik a szaküzemmérnöki képzés tematikáját. Tej- és sütőipari, valamint gyárt­mányfejlesztő speclalizáció jelenti a három év alatt megszokottá vált tanfolya­mok legfrissebb formált. (Jelentkezni mindhárom szakra június végéig lehet.) A most induló szakok kö­zül a gyártmányfejlesztés az, amely az új termékek bővülő köre miatt a legna­gyobb érdeklődésre tarthat számot. A gyártmányfej­lesztéssel kapcsolatos, igen­csak szerteágazó, korszerű ismeretek ma már nélkülöz­hetetlenek az élelmiszer­Iparban. Az élelmiszeripari főisko­la oktatói. az érintett válla­latok, üzemek, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, továbbá az Élelmiszervegyvizsgáló Köz­pont szakemberei vezetik a tanfolyam előadásalt, kon­zultációit. Az úgynevezett .diplomabetéttel" pedig, amit a végzősök kapnak — már a munkahelyeknek kell tudni .kezdeni valamit". Színház az iskolában Az IKV klubjában tegnap, szerdán délben hirdette ki Prágai Tibor, a városi ta­nács elnökének általános he­lyettese az 1981-es esztendő lakóházfelújítási pályázatá­nak eredményeit. A Szilágyi utca 1. számú ház kivitele­zői (az IKV dolgozói) lettek u győztesek, második díjat kaptak a Török utca 7. szá­mú ház felújítói. (az SZMMV dolgozói), s harma­cijkok lettek a Szegedi Épí­tőipari Szövetkezet brigád­jának tagjai, a Juhász Gyula utca 11 számú ház kivitele­zői. AZ idén először jutal­mazták a gondos tervezői munkáért a CSOM1TERV munkatársait. A kollektívák oklevelet vehettek át. a munkálatok­ban közvetlenül részt vevő 21 dolgozó pedig összesen 30 ezer forint jutalmat ka­pott. Szél Mihály felvétele A felsővárosi általános Iskola tornatermébe látogattak el minap a szegedi színház fiatal művészei. A Babszem Jankó mesejátéka hangulatos előadásával maradandó élményt szereztek a „lila iskola" kisdobosainak, úttörőinek Nürnberg 1946 Magyar dokumentum" film. Fényképezte: Fifili­«a József. Rendezte: Róna Péter. Fogalmam sincs, hol van, » van-e egyáltalán Magyar­•jrszágon olyan diszkó, ahol a lemezlovas műkedvelő tör­ténelemtanárnak felcsapván, •szünetben a résztvevőket a nácizmus bizonyos históriai lényeiről kérdezgeti. Mind­azonáltal az ötlet, valljuk be, nem is rossz. Az állító­lag a divatból kimenőiéiben levő diszkókba kitartóan Já­rók ismeretei az utóbbi fél •ívszázad világ- éa magyar Történelméből még akkor ls lehetnek dokumentarista vizsgálódás tárgyai, hB a hí­res Cintula, a disc-jockey-k honi királya faggatja ilye­tén ügyekben a néhány perccel azelőtt még fényvil­lódzásban táncotokat. Akár egy filmes stáb kedvéért megrendezve ls. A baj ott kezdődik, ha egy dokumentumfilm készítői nincsenek tisztában szándék és megvalósítás elengedhe­tetlen harmóniájával. A Nürnberg 1946 első. alig púi­perces kockái ugyanis az ég­világon semmiféle kapcsolat­ban nem állnak az ezután következő bő egy óra film­anyagával. Akár kl is lehet­ne vágni őket, körülbelül ugyanaz maradna: egy szok­ványos eszközökkel készült, erősen közepes szabvány­dokumentumfilm. Emlékek, tanulságok — ez az alcím arra enged(ne) kö­vetkeztetni, hogy a rendező Róna Péter a film kezdete­kor megszólaltatott fiatalok történelmi ismereteinek hiá­nyosságaiból kiindulva, va­lamiféle pótórát kíván tarta-^ ni, dokumentarista eszkö­zökkel bár, de várhatóan eredeti formában. Ebből nem valósul meg semmi. A film ugyanis nem érvel és nem bizonyít, még csak nem ls kommentál, hanem csu­pán statisztál. Szépen, hűsé­gesen fölidézi a nácizmus lényegét, megszólaltatja töb­bek között Willy Brandtot és az Elchmann hollétét ki­nyomozó Simon "Wiesenthalt, Oleg Trojanovszkijt. a Szov­jetunió volt ENSZ-nagykö­vetét —, s a villanásnyi in­terjúk mellett és közben rengeteg archív felvétellel bemutatja a pert és a fa siszta rémtettek különböző részleteit. Mondhatnánk, ez az egyszerű és alkotói szem­pontból elég kényelmes megoldás ls elérheti a ma. ga hatását — hH rutinnal építene az embertelenség vi­zuális ábrázolásának önma­gában is felkavaró erejű mozzanataira. Sok tudatos­ság viszont itt sem fedezhe­tő föl. Ami torokszorító, megrázó, az a máshonnan, régebbről jól ismert felvéte­lek együttese következés­képpen az újdonság izgal­mával szintén nem nagyon rendelkezik. A befejező összegzés itt­ott túlontúl agitatívra sike­redett hangneme azt semle­gesíti, ami egy efféle vállal­kozás alfája és ómegája le­hetne: a háborús bűnösök nürnbergi perének, emberi fajtánk e szinte hihetetlen erkölcsi összteljesítményé­nek a mára összpontosított értelmezését. Mert a kezdet kezdetén megszólaló fiata­lok (akik ráadásul nem is igazi ellenpontok az illuszt­rációban, hiszen ha nem is teljesen hibátlanul, de azért viszonylag elég jól ismerik a történteket), az eredeti szándékokkal — és mondjuk a háború utáni évtizedekben történtekkel! — ellentétben az iskolában eleget tanultak a • nácizmusról, Auechwltz borzalmairól, Gör ingről, Hess ről és Rtbbentropről. Nekik tehát olyan többletre lenne szükségük, ami esz­meileg múlja fölül a törté, nelemoktatáe tényszerűségét. A Nürnberg 1946 felismerte ennek követelményét. Érvé­nyeríteni azonban, sajna, nem tudta. Domonkos László Szegedi kórus sikere Belgiumban A kottafejekből kialakított terjút készített a rádió, demelték ki, s mosta brüsz­Európa-térkép a szivárvány melynek során munkássága szeli siker koronázta e há­színeiben ragyogott azon a mellett Bárdos Lajos élet- rom évtizedes munkásságot plakáton, amely elárasztotta műve és a Kodály-módszer Emellett* természetesen Itt is a belgiumi Neerpelt város gyakorlati alkalmazása ke- gyűjtötték a babért, több­hirdetőoszlopait, tudtul ad- rült szóba. ször voltak az Éneklő Ifjú­vá a 30. európai ifjúsági ze- Ez a harmincas szám Mi- ság nagydíjasai, kuptákmeg nei fesztivál eseménysoroza- hálka Györgynek úgy tű- az Év kórusa címet. tát. Ebben a belgiumi kis- nik, kabalaszám. Harminc Neerpelt városában is ta­városban kétévenként Euró- éve vezeti a Tömörkény kó- pasztalhatták a magyar ze­pa legjobb ifjúsági kórusai, rusát. Mint elmondta, az el-, nekultúra nemzetközi hatá­a közbeeső esztendőkben pe- ső tíz év az éneklés meg- sát. A kórusok jelentős ré­dig legkiválóbb zenekarai szerettetéséie, népszerűsíté- szének programjában szere­rnndevúznak. A nemzetközi sére szolgált, a hatvanas pelt. Bartók-, Kodály- és versenyek eredményesen sze- években az énekkar az or- Bárdos-mű, többen magya­replő csoportjait hívják meg szágos mezőnyben Is tekln- rul is megszólaltatták eze­erre a nagyszabású rendez- télyt szerzett magának, az ket a dalokat. Mint meséi­vényre. Az idei ötnapos utóbbi tíz évben pedig be- ték, a város sportcsarnoka­programban 32 nemzet zász- törtek a nemzetközi élvo- ban rendezett záróünnepség laját lengette a szél, 123 kó- nalba. 1970-ben első dijat a zene és a béke nagyszerű rüs hatezer fiatalja négy ka- nyertek a debreceni feszti- ünnepe volt: a nemzetek tegóriában mérte össze tudá- válón, a következő évben a zászlai és a hatalmas béke­sát. BBC díját kapták, 1970-ban galambbal díszített lobogó A magyar színeket öt Angliában három kategóriá- alatt több mint hatezren énekkar, köztük a szegedi ban indultak, s mmdharom- hallgatták Beethoven öröm Tömörkény István Gimnázl- ban díjat szereztek, és a - ódajat. S a fesztivál védnö­um és Művészeti Szakközép- nyertek az összetett nagydi- ke hatalmas virágcsokrát » iskola leánykara képviselte. iat 1979-ben a jugoszláviai piros-fehér-zöld zászló alatt ök a kiemelt kategóriában Celjében a Grand Prlxt ér- helyezte el. léptek a zsűri elé és kate- mmmmmmm—mm—mmmimiammmmmmm—mm^mm*m—mmmmemmm^mm górlájuk legmagasabb minő­sítésével, dicséretes első díj jal tértek haza, a maximé lis 100 pontból 96-ot szerez tek meg. Nagy sikere volt a szólistáknak, Sátori Évának, Bartha Editnek és Matkócsik Évának, Berdál Valéria nö­vendékeinek. A programot fölvette a Belga Rádió, a szegediek ott voltak a nyitó­koncerten, külön hangver­senyt adtak és részesel vol­tak a gúlaprogramnak is. Az, 56 tagú kórus karnagyával, dr. Mihálka Györggyel in­A rendőrség kérése A napokban adtunk hírt típusú — személygépkocsi. A egy Szegeden történt, halálos koccanás a Nagykörút és a kimenetelű balesetről. Egy Kossuth Lajos sugárút ke­trolibusz — a Széchenyi tér- reszteződése előtt történt, ről a Károlyi utcára kánya- Mindkét autó a Klaoka tér t-odva — elütötte n kijelölt felől érkezett. A Wartburg gyalogátkelőhelyen haladó haladt elől. Vezetője, látva, 74 éves Schwarcz Tibornét, hogv a kereszteződésben ti­szegedi lakost. A rendőrség mutat a Uimpa. lassí­az Ügy kivizsgálásában. • a .... ... körülményeit pontos feltá- tott. Mire a zold jelzesre fel­tásában a szemtanúk segítsé- gyorsított volna, a mögötte áére számít. Ezért kérik haladó személyautó nekiüt­mindazokat, akik az április között. A wartburgos egy kö­23-án 17 óra 15 perckor tör- zeli uteában megállva várt tént balesetet látták, jelent- aZ lsmeretlen gépkocsiveze­kezzenek személyesen, vagy töre> hogy rendezzék az telefonon a Moszkvai körút ügyet. Ám, meglehet, nem 14—16. szám alatti közieke- szándékosan, hanem a forga­désrendészeten. Hívják a lom kényszerítő hatására a 12-811-es számot, a baleseti fehér személygépkocsi veze­Ügyeletet kérve. töie továbbhajtott. Pedig — Ugyanitt. ugyanezen a a Wartburg sérüléseiből kö­telefonszamon várják egv vetkeztetve — minden bi­koccanásos baleset szemta- zonnyal megrongálódott az núlnak jelentkezését is. Má- ő kocsija is. A rendőrség jus 2-án. reggel háromnegyed számít jelentkezésére, hisz az 8-kor egy sárga színű Wart- eset tisztázása mindkét gép­burgnak ütközött egv fehér kocsitulajdonosnak egyfor­—* Zsiguli vagy Polski Fiat mán érdeke. Itfi e g ea i ! cb p o &9 &» s Együttműködési megálla- Magyarországon vendégsze­vodást írtak alá szerdán a replő külföldi szólisták és Vörösmarty téri kultúrpalo. együttesek orodukclólt. a tában a Nemzetközi Koncert- Magyar Hanglemezgyártó igazgatóság és az Országos Vállalat, a rádió és a televí­Rendező Iroda vezetői. A zló számára is. Megkülön­megállapodás alapvető cél- böztetett figyelmet fordíta­ja. hogv a két intézmény nak a lövőben a szocialista egységben szolgálja a hazai országok szórakoztató és közművelődés, valumint a népművészeti kultúrájának külföldre irányuló kulturális !>azaf népszerűsítésére, a „a , t« közös érdekeket és lehetose­oronaganda érdekelt. geket egyeztetve keretszerző­A megállapodás értelmében dós ben állapodnak meg a a két intézmény rendszere- közös turnéra u.lánlott hazai sen egyezteti a nemzetközi és szocialista országokbell kapcsolatokkal összefüggő könnyűzenei szólistákról és terveit, közösen menedzseli a együttesekről. A minőségszabályozásról A textilipari termékek létesítettek termelési koope­iránt az egész világon érez- ráclókat. Kedvező hatást hető keresletcsökkenéssel gyakorolt a termékek minő­párhuzamosan nagymérték- ségére a külföldi munka­ben megnövekedtek a mi- szervezési módszerek beve­nőségí követelmények, ame. zetése is. a termelékenység lyekhez a hazai iparnak Sz növekedésével csaknemmin­eddiginél jobban fel kell denütt együtt tárt az első zárkózni — hangsúlyozták osztályú termékek arényá­azon a tanácskozáson, ame- nak emelkedése lyet szerdán rendeztek a A vailalatok' többségénél ruházati ipar mindéggel azonban a mlnőségellenőr­foglalkozo szakemberei a zés és szemé!yl feI. TüUlipfi'1 vD0lR0^z tételei nem lavultak szá­szervezetének székházában. mottevően. ennek következ­u 3 í K tében növekedtek a nem hető'égeit a mlnőségszabá- megfelei6 minőség miatti lyozás rendszereinek fejlesz- vesrteségek. tését elemző vitaindító elő- ... ' , , adás — amelyet Farkas Já- Mindennek alapvető oka nosné, az Ipari Minlsztéri- ~ mutatott rá az előadó — um osztályvezető-helyettese f rendszerszemleletu válla­tartott — kiemelte, hogv az latl minőségszabályozás hi­elmúlt esztendőkben kima- anya­gasló minőségi invi-lást azok A minőségellenőrzési a textil- és textilruházati rendszer korszerűsítése. a vállalatok éj.'tek ti, amelyek minőségszabályozás fejlesz^ 1 különböző külföldi cő££kkei lése jíáliaiaU Xeladat^ <MTi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom