Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
Csütörtök, 1982. május 6. 5 Nemzetiségi kérdésekről, a képviselők munkáidról ElClliléSlVNépíronfbizetlságQic fatiÉcsicozásai Me!és Tegnap. szerdán délelőtt illést tartott a Hazafias Névfront Csongrád msavéi nemzetiségpolitikai bizottsága. A tanácskozást Móricz Jenőné, a nemzetiségpolitikai bizottság elnöke nyitotta meg. Ezt követően D Nagy imréné, az MSZMP Makó városi bizottságának politikai munkatársa egészítette ki a Deszken. Magyarcsanádon és Pitvaroson elő nemzetiségi lakosság gazdasági, politikai és társadalmi életével foglalkozó írásos beszámolót. Az elmúlt évben Csongrád megye nemzetiséglakta térületéin három alkalommal megtartott tanácskozásokon a helyi párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek vezetőivel együtt megvitat, ták a nemzetiségek helyét, szerepét a társadalmi, gazdasági és politikai életben. A tapasztalatok azt. mutatják, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek nagy gondot fordítanak pártunk nemzetiségi politikájának megvalósítására, Munkájuk fontos részének tekintik a nemzetiségi lakosság életkörülményeivel való törődést, anyanyelvük és kultúrájuk ápolásának segítését. A szóbeli kiegészítés elhangzása után következő hozzászólásokban a legnagyobb hangsúlyt a nemzetiségek művelődési lehetőségeinek további javítása kapta. A felszólalók a nemzetiségi könyvtárak állományának gyarapítását elősegítő beszerzési lehetőségek bővítését, a jelenleg meglevő akadályok megszüntetését kérték. Szorgalmazták az anyanyelvi folyóiratok terjesztésének jobb megszervezését, a legújabb nemzetiségi Irodalom támogatását. Segítséget, kértek a nemzetiségek társadalmi ünnepelnek megrendezéséhez. A tanácskozás második napirendjeként Csanádi Géza. a Szeged megyei városi tanács művelődési osztályának vezetője tájékoztatta a megjelenteket, a szerb-hor. vát nyelv oktatásának szegedi tapasztalatairól. Elmondta. hogy városunkban három, éve folyik, szakkör! foglalkozás ke-etei között általános iskolás korú gyermekek szerb-horvát oktatása. A hot tanulócsoportban részt vevő 64 gyerek tanítását szerb anyanyelvű pedagógus végzi sikerrel. * Tegnap, szerdán délután a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő nő- és rétegpolitikai bizottság ls ülést tartott. Takács Imréné. u Csongrád megyei képviselőcsoport vezetője számolt be az országgyűlési képviselők közéleti tevékenységének tapasztalatairól, és munkájuk segítésével kapcsolatos feladatokról. Ezután dr. Tráser László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem docense tartott előadást az értelmiség szerepéről, a szocialista embertípus kialakításában, várospolitikai feladataink megvalósításában. Három éve, hogy a Sze. gedi Eleimiseeripari Főiskolán bevezették a szaküzemmérnöki továbbképzést. A cél az volt. hogy az üzemmérnöki oklevéllel rendelkezők a termelés kívánalmainak megfelelően specializálódjanak. Hét szakon — húsipari szárazárugyártó, húsipari higiénikus, baromfiipari, élelmiszer-minősítő és -ellenőrző. száraztésztagyártó, munka- és üzemszervező. automatizáló — egy év alatt levelezd formában kell a hallgatóknak elsajátítaniuk mindazokat a szakismereteket. amelyek nélkül már nem elegendő a diplomával korábban megszerzett üzemmérnöki képzettség. Részben technológiai, részben közgazdaságipénzügyi jellegűek a megtanulandók — s az egyéves tanulmányi Idő végén diplomamunkát készítenek, amit záróvizsga-bizottság előtt meg ls védenek. Eddig összesen 142-en éltek a szakmai önművelés e lehetőségével. Az 1982—83-as tanévtől kezdve az élelmiszeripari főiskolán három új szakkal bővítik a szaküzemmérnöki képzés tematikáját. Tej- és sütőipari, valamint gyártmányfejlesztő speclalizáció jelenti a három év alatt megszokottá vált tanfolyamok legfrissebb formált. (Jelentkezni mindhárom szakra június végéig lehet.) A most induló szakok közül a gyártmányfejlesztés az, amely az új termékek bővülő köre miatt a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. A gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos, igencsak szerteágazó, korszerű ismeretek ma már nélkülözhetetlenek az élelmiszerIparban. Az élelmiszeripari főiskola oktatói. az érintett vállalatok, üzemek, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, továbbá az Élelmiszervegyvizsgáló Központ szakemberei vezetik a tanfolyam előadásalt, konzultációit. Az úgynevezett .diplomabetéttel" pedig, amit a végzősök kapnak — már a munkahelyeknek kell tudni .kezdeni valamit". Színház az iskolában Az IKV klubjában tegnap, szerdán délben hirdette ki Prágai Tibor, a városi tanács elnökének általános helyettese az 1981-es esztendő lakóházfelújítási pályázatának eredményeit. A Szilágyi utca 1. számú ház kivitelezői (az IKV dolgozói) lettek u győztesek, második díjat kaptak a Török utca 7. számú ház felújítói. (az SZMMV dolgozói), s harmacijkok lettek a Szegedi Építőipari Szövetkezet brigádjának tagjai, a Juhász Gyula utca 11 számú ház kivitelezői. AZ idén először jutalmazták a gondos tervezői munkáért a CSOM1TERV munkatársait. A kollektívák oklevelet vehettek át. a munkálatokban közvetlenül részt vevő 21 dolgozó pedig összesen 30 ezer forint jutalmat kapott. Szél Mihály felvétele A felsővárosi általános Iskola tornatermébe látogattak el minap a szegedi színház fiatal művészei. A Babszem Jankó mesejátéka hangulatos előadásával maradandó élményt szereztek a „lila iskola" kisdobosainak, úttörőinek Nürnberg 1946 Magyar dokumentum" film. Fényképezte: Fifili«a József. Rendezte: Róna Péter. Fogalmam sincs, hol van, » van-e egyáltalán Magyar•jrszágon olyan diszkó, ahol a lemezlovas műkedvelő történelemtanárnak felcsapván, •szünetben a résztvevőket a nácizmus bizonyos históriai lényeiről kérdezgeti. Mindazonáltal az ötlet, valljuk be, nem is rossz. Az állítólag a divatból kimenőiéiben levő diszkókba kitartóan Járók ismeretei az utóbbi fél •ívszázad világ- éa magyar Történelméből még akkor ls lehetnek dokumentarista vizsgálódás tárgyai, hB a híres Cintula, a disc-jockey-k honi királya faggatja ilyetén ügyekben a néhány perccel azelőtt még fényvillódzásban táncotokat. Akár egy filmes stáb kedvéért megrendezve ls. A baj ott kezdődik, ha egy dokumentumfilm készítői nincsenek tisztában szándék és megvalósítás elengedhetetlen harmóniájával. A Nürnberg 1946 első. alig púiperces kockái ugyanis az égvilágon semmiféle kapcsolatban nem állnak az ezután következő bő egy óra filmanyagával. Akár kl is lehetne vágni őket, körülbelül ugyanaz maradna: egy szokványos eszközökkel készült, erősen közepes szabványdokumentumfilm. Emlékek, tanulságok — ez az alcím arra enged(ne) következtetni, hogy a rendező Róna Péter a film kezdetekor megszólaltatott fiatalok történelmi ismereteinek hiányosságaiból kiindulva, valamiféle pótórát kíván tarta-^ ni, dokumentarista eszközökkel bár, de várhatóan eredeti formában. Ebből nem valósul meg semmi. A film ugyanis nem érvel és nem bizonyít, még csak nem ls kommentál, hanem csupán statisztál. Szépen, hűségesen fölidézi a nácizmus lényegét, megszólaltatja többek között Willy Brandtot és az Elchmann hollétét kinyomozó Simon "Wiesenthalt, Oleg Trojanovszkijt. a Szovjetunió volt ENSZ-nagykövetét —, s a villanásnyi interjúk mellett és közben rengeteg archív felvétellel bemutatja a pert és a fa siszta rémtettek különböző részleteit. Mondhatnánk, ez az egyszerű és alkotói szempontból elég kényelmes megoldás ls elérheti a ma. ga hatását — hH rutinnal építene az embertelenség vizuális ábrázolásának önmagában is felkavaró erejű mozzanataira. Sok tudatosság viszont itt sem fedezhető föl. Ami torokszorító, megrázó, az a máshonnan, régebbről jól ismert felvételek együttese következésképpen az újdonság izgalmával szintén nem nagyon rendelkezik. A befejező összegzés ittott túlontúl agitatívra sikeredett hangneme azt semlegesíti, ami egy efféle vállalkozás alfája és ómegája lehetne: a háborús bűnösök nürnbergi perének, emberi fajtánk e szinte hihetetlen erkölcsi összteljesítményének a mára összpontosított értelmezését. Mert a kezdet kezdetén megszólaló fiatalok (akik ráadásul nem is igazi ellenpontok az illusztrációban, hiszen ha nem is teljesen hibátlanul, de azért viszonylag elég jól ismerik a történteket), az eredeti szándékokkal — és mondjuk a háború utáni évtizedekben történtekkel! — ellentétben az iskolában eleget tanultak a • nácizmusról, Auechwltz borzalmairól, Gör ingről, Hess ről és Rtbbentropről. Nekik tehát olyan többletre lenne szükségük, ami eszmeileg múlja fölül a törté, nelemoktatáe tényszerűségét. A Nürnberg 1946 felismerte ennek követelményét. Érvényeríteni azonban, sajna, nem tudta. Domonkos László Szegedi kórus sikere Belgiumban A kottafejekből kialakított terjút készített a rádió, demelték ki, s mosta brüszEurópa-térkép a szivárvány melynek során munkássága szeli siker koronázta e hászíneiben ragyogott azon a mellett Bárdos Lajos élet- rom évtizedes munkásságot plakáton, amely elárasztotta műve és a Kodály-módszer Emellett* természetesen Itt is a belgiumi Neerpelt város gyakorlati alkalmazása ke- gyűjtötték a babért, többhirdetőoszlopait, tudtul ad- rült szóba. ször voltak az Éneklő Ifjúvá a 30. európai ifjúsági ze- Ez a harmincas szám Mi- ság nagydíjasai, kuptákmeg nei fesztivál eseménysoroza- hálka Györgynek úgy tű- az Év kórusa címet. tát. Ebben a belgiumi kis- nik, kabalaszám. Harminc Neerpelt városában is tavárosban kétévenként Euró- éve vezeti a Tömörkény kó- pasztalhatták a magyar zepa legjobb ifjúsági kórusai, rusát. Mint elmondta, az el-, nekultúra nemzetközi hatáa közbeeső esztendőkben pe- ső tíz év az éneklés meg- sát. A kórusok jelentős rédig legkiválóbb zenekarai szerettetéséie, népszerűsíté- szének programjában szerernndevúznak. A nemzetközi sére szolgált, a hatvanas pelt. Bartók-, Kodály- és versenyek eredményesen sze- években az énekkar az or- Bárdos-mű, többen magyareplő csoportjait hívják meg szágos mezőnyben Is tekln- rul is megszólaltatták ezeerre a nagyszabású rendez- télyt szerzett magának, az ket a dalokat. Mint meséivényre. Az idei ötnapos utóbbi tíz évben pedig be- ték, a város sportcsarnokaprogramban 32 nemzet zász- törtek a nemzetközi élvo- ban rendezett záróünnepség laját lengette a szél, 123 kó- nalba. 1970-ben első dijat a zene és a béke nagyszerű rüs hatezer fiatalja négy ka- nyertek a debreceni feszti- ünnepe volt: a nemzetek tegóriában mérte össze tudá- válón, a következő évben a zászlai és a hatalmas békesát. BBC díját kapták, 1970-ban galambbal díszített lobogó A magyar színeket öt Angliában három kategóriá- alatt több mint hatezren énekkar, köztük a szegedi ban indultak, s mmdharom- hallgatták Beethoven öröm Tömörkény István Gimnázl- ban díjat szereztek, és a - ódajat. S a fesztivál védnöum és Művészeti Szakközép- nyertek az összetett nagydi- ke hatalmas virágcsokrát » iskola leánykara képviselte. iat 1979-ben a jugoszláviai piros-fehér-zöld zászló alatt ök a kiemelt kategóriában Celjében a Grand Prlxt ér- helyezte el. léptek a zsűri elé és kate- mmmmmmm—mm—mmmimiammmmmmm—mm^mm*m—mmmmemmm^mm górlájuk legmagasabb minősítésével, dicséretes első díj jal tértek haza, a maximé lis 100 pontból 96-ot szerez tek meg. Nagy sikere volt a szólistáknak, Sátori Évának, Bartha Editnek és Matkócsik Évának, Berdál Valéria növendékeinek. A programot fölvette a Belga Rádió, a szegediek ott voltak a nyitókoncerten, külön hangversenyt adtak és részesel voltak a gúlaprogramnak is. Az, 56 tagú kórus karnagyával, dr. Mihálka Györggyel inA rendőrség kérése A napokban adtunk hírt típusú — személygépkocsi. A egy Szegeden történt, halálos koccanás a Nagykörút és a kimenetelű balesetről. Egy Kossuth Lajos sugárút ketrolibusz — a Széchenyi tér- reszteződése előtt történt, ről a Károlyi utcára kánya- Mindkét autó a Klaoka tér t-odva — elütötte n kijelölt felől érkezett. A Wartburg gyalogátkelőhelyen haladó haladt elől. Vezetője, látva, 74 éves Schwarcz Tibornét, hogv a kereszteződésben tiszegedi lakost. A rendőrség mutat a Uimpa. lassíaz Ügy kivizsgálásában. • a .... ... körülményeit pontos feltá- tott. Mire a zold jelzesre feltásában a szemtanúk segítsé- gyorsított volna, a mögötte áére számít. Ezért kérik haladó személyautó nekiütmindazokat, akik az április között. A wartburgos egy kö23-án 17 óra 15 perckor tör- zeli uteában megállva várt tént balesetet látták, jelent- aZ lsmeretlen gépkocsivezekezzenek személyesen, vagy töre> hogy rendezzék az telefonon a Moszkvai körút ügyet. Ám, meglehet, nem 14—16. szám alatti közieke- szándékosan, hanem a forgadésrendészeten. Hívják a lom kényszerítő hatására a 12-811-es számot, a baleseti fehér személygépkocsi vezeÜgyeletet kérve. töie továbbhajtott. Pedig — Ugyanitt. ugyanezen a a Wartburg sérüléseiből kötelefonszamon várják egv vetkeztetve — minden bikoccanásos baleset szemta- zonnyal megrongálódott az núlnak jelentkezését is. Má- ő kocsija is. A rendőrség jus 2-án. reggel háromnegyed számít jelentkezésére, hisz az 8-kor egy sárga színű Wart- eset tisztázása mindkét gépburgnak ütközött egv fehér kocsitulajdonosnak egyfor—* Zsiguli vagy Polski Fiat mán érdeke. Itfi e g ea i ! cb p o &9 &» s Együttműködési megálla- Magyarországon vendégszevodást írtak alá szerdán a replő külföldi szólisták és Vörösmarty téri kultúrpalo. együttesek orodukclólt. a tában a Nemzetközi Koncert- Magyar Hanglemezgyártó igazgatóság és az Országos Vállalat, a rádió és a televíRendező Iroda vezetői. A zló számára is. Megkülönmegállapodás alapvető cél- böztetett figyelmet fordítaja. hogv a két intézmény nak a lövőben a szocialista egységben szolgálja a hazai országok szórakoztató és közművelődés, valumint a népművészeti kultúrájának külföldre irányuló kulturális !>azaf népszerűsítésére, a „a , t« közös érdekeket és lehetoseoronaganda érdekelt. geket egyeztetve keretszerzőA megállapodás értelmében dós ben állapodnak meg a a két intézmény rendszere- közös turnéra u.lánlott hazai sen egyezteti a nemzetközi és szocialista országokbell kapcsolatokkal összefüggő könnyűzenei szólistákról és terveit, közösen menedzseli a együttesekről. A minőségszabályozásról A textilipari termékek létesítettek termelési koopeiránt az egész világon érez- ráclókat. Kedvező hatást hető keresletcsökkenéssel gyakorolt a termékek minőpárhuzamosan nagymérték- ségére a külföldi munkaben megnövekedtek a mi- szervezési módszerek bevenőségí követelmények, ame. zetése is. a termelékenység lyekhez a hazai iparnak Sz növekedésével csaknemmineddiginél jobban fel kell denütt együtt tárt az első zárkózni — hangsúlyozták osztályú termékek arényáazon a tanácskozáson, ame- nak emelkedése lyet szerdán rendeztek a A vailalatok' többségénél ruházati ipar mindéggel azonban a mlnőségellenőrfoglalkozo szakemberei a zés és szemé!yl feI. TüUlipfi'1 vD0lR0^z tételei nem lavultak szászervezetének székházában. mottevően. ennek következu 3 í K tében növekedtek a nem hető'égeit a mlnőségszabá- megfelei6 minőség miatti lyozás rendszereinek fejlesz- vesrteségek. tését elemző vitaindító elő- ... ' , , adás — amelyet Farkas Já- Mindennek alapvető oka nosné, az Ipari Minlsztéri- ~ mutatott rá az előadó — um osztályvezető-helyettese f rendszerszemleletu vállatartott — kiemelte, hogv az latl minőségszabályozás hielmúlt esztendőkben kima- anyagasló minőségi invi-lást azok A minőségellenőrzési a textil- és textilruházati rendszer korszerűsítése. a vállalatok éj.'tek ti, amelyek minőségszabályozás fejlesz^ 1 különböző külföldi cő££kkei lése jíáliaiaU Xeladat^ <MTi)