Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

4 Csütörtök, 1982. május fi. Történeti tanulmányok A József Attllá Tudomány­egyetem történeti tanszékei rendszeresen közreadják ku­tatásaik legújabb eredmé­nyeit. Az Acta Historica 69. köteté ben Jelent meg Szántó Imre „A katolikus népmű­velés Magyarországon 1711— 1848" és Tóth Sándor „Tö­rök stratégia a tizenöt éves háborúban 1593—1606" cimú tanulmánya. A témájukban eltérő publikációk a Közép­kori Magyar Történeti Tan­szék sokrétű kutatómunká­júba nyújtanak betekintést. Szántó Imre egyetemi ta­nár már több tanulmányá­ban foglalkozott a címben jelzett időszak népi kultú­rájának rekonstruálásával. Korábbi tanulmányában a „katolikus falusi kisiskolai oktatás helyzetét" vizsgálta meg. a mostaniban pedig a katolikus egyház iskolán kí­vüli népművelését. Sorra veszi ennek módjait és esz­közeit, mindenekelőtt a tö­meghatást keltő prédikáció­kat, a Mária-kultusz i (Reg­num Marianum) jegyében szervezett társulatokat (kong­regációkat), s nem utolsó­sorban a kegyhelyekre (pl. Máriabesnyő, Boldogasszony, Szekszárd, Sümeg, Szeged) irányuló búcsújárásokat. A szerző rámutat arra, hogy az Iskoláztatás a paraszti műveltségre nem gyakorolt komolyabb hatást, ezért a katolikus egyház elsősorban az élő szó hatalmával, a különböző kultuszokkal és a művészet vizuális eszközei­vel — a barokk építészet, szobrászat,-festészet stb. mo­numentalitásával — kisajá­títhatta a művelődés fontos agait. Végezetül a szerző kitér azokra a — népi kul­túrát alakító — világi té­nyezőkre is, amelyek hozzá­járultak, a paraszti élet rendjét Szigorúan meghatá­rozó vallásos kéretek fella­zításához. A népi szokások mellett egyre nagyobb sze­repet játszottak a ponyva­irodalom kötetei és a világi élet praktikus elemei iránti érdeklődést felkeltő kalen­dáriumok. A monografikus Igényű ta­nulmány ráirányítja a fi­gyelmet a művelődéstörténet még feldolgozatlan terüle­teire. s jelentős mértékben kiegészíti azokat a tudo­mányos eredményeket, ame­lyek elsősorban Kosáry Do­mokos, Benda Kálmán, Mé­száros István és mások jó­voltából sokat törlesztettek a történetírás XVIII. századi adósságaiból. Tóth Sándor fiatal kuta­tóként figyelemre méltó ta­nulmányt írt a tizenöt éves háború kitörésének okairól és a török stratégia célki­tűzéseiről. Jól hasznosítja a hazai és külföldi szakiro­dalom eredményeit, s ott­honosan mozog a korszak történeti forrásai között is. Először a török birodalom helyzetét vizsgálja meg, s rámutat arra, hogy a belső gazdasági-pénzügyi válság, a nagyfokú infláció hátrá­nyosan érintette a török tár­sadalom valamennyi osztá­lyát, továbbá a zsoldos csa­patokat (janicsárokat, a PŐrta szpáhijait), amelyek újabb és újabb zsákmány­szerző háborúktól várták megélhetésük biztosítását. Támogatta törekvésüket az a frakció ls, amely segítsé­gükkei jutott hatalomra. s a háborútól helyzetének megszilárdítását illetve a kincstári deficit csökkenté­sét remélte. A „kisebb sé­relmek", így pl, az adó­fizetés késleltetése a Habs­burgok részéről, az állandó és sikeres magyar portyá­zások, csak ürügyként szol­gáltak a háború megindí­tására. A török stratégia el­sődleges célja a királyi Ma­gyarország észak-dunántúli erősségeinek (Győr, Komá­rom) megszerzése volt. A Habsburgok 1505-ös ellen­támadása után „a stratégiai alapelv mindinkább az lett, hogy az elpártolt vazallus fejedelemségeket (Erdélyt, Moldvát, Havasalföldet, R. I.) visszaszerezzék, a fő és mellékhadszíntereken pedig beérték az 1593 előtti status quo csekély módosulásával, és ezen az alapon igyekez­tek békét, kötni". A hábo­' rút — Bocskai István köz­reműködésével — lezáró zsit­vatoroki béke végeredmény­ben a- török stratégia ku­darcát jelentette, hiszen e támadás fő Irányában nem tudta célját elérni, a mel­lékhadszíntereken aratott sikereket (Kanizsa. Eger el­foglalása) pedig ellensúlyoz­ták a veszteségek (Fülek, Nógrád, Szécsény). Dr. Rákos István ( Ukrajna területén, a Don­medence egyik szénbányájá­ban találták meg az eddigi legrégebbi meteoritot. ' A szénbányát, ahol a meteo­ritra rábukkantak, alaposan megvizsgálták, és megállapí­tották, hogy valószínűleg 285 —340 millió évvel ezelőtt, a kőszénkorszak idején ütkö­zött Földünknek ez a me­teorit. Az ősmeteorit mintegy hat százaléknyi nikkelt is tartalmaz. Ebből a tudósok levonhatták azt a hallatla­nul értékes következtetést, hogy az elmúlt 300 milli'ó év során Földünkre hullott meteorltok vegyi összetétele nem változott. (APN) Ipari robotok A Szovjetunióban az ál­landóan növekvő munkaerő­hiány objektíve szükségessé tette a mikroelektronikára épülő robotronika gyorsított fejlesztését. E szupermodern iparág megteremtéséhez a tudósok kiemelkedő eredmé­nyei teremtették meg a bá­zist. 1980-ban a Szovjetunióban 6000 ipari robot volt, körül­belül ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, de jó­val kevesebb, mint Japán­ban. A 11. ötéves tervben feladatul tűzték ki, hogy a robotok számát jelentősen tovább növelik. Egy robot körülbelül négy munkást helyettesít. Fontos, hógy a manipulátorok az öntésnél és a hegesztésnél, a vegyipari üzemek műhe­lyeiben, at érc- és szénbá­nyákban mentesítik; az em­bereket az ártalmas és ne­héz munkáktól. A robotok alkalmazásával teljesen au­tomatizált, elektronikus szá­mitógépek által irányított részlegek létesülnek, ami számos esetben négyszeresé­re-ötszörösére növeli a mun­katermelékenységet. A Szovjetunióban, más magas fejlettségi országok­hoz hasonlóan a robotronlka még csak az út kezdetén tart és igazi „csodák" csupán 1990 után várhatók. |STOP | r ej l ektor A gyerm ekek biztonságáért iSSI' Egymásra szavaztak Négy kérdés Koncz Zsuzsához és Bródy Dánoshoz Az utóbbi időben sokat vatást. A mai napig ügyér- rian Blues elmet viseli szó­hallatnak magukról. Főként zem: nem hibáztam. lólemeze. Legutóbb a Sar­A koncert film kapcsán fi- ,1<s,tnrntt „ kadi-féle Kőműves Kelemen gyelünk rájuk - az egy fel- váltüzoti "zenéjének szövegeit írta lépés erejéig újból összeállt eveK soran- meg. Különösebben nem kell Illésre, a Fonográfra és — Erre a kérdésre nehéz bemutatni, mondhatjuk, si­Koncz Zsuzsára. Az énekes- válaszolnom, ezt azok tud- keres ember, nőnek magas színvonalú nák megmondani, akik kö- _ Tényleg sikeresnek tort­nagylemezei jelennek meg, zelről ismernek. Nem érzem, magdt? a tizenharmadik címe: Me- hogy lényegesen változtam netrend. Ezzel a program- volna. Egy-két dologgal job- — Azt hiszem, szerényte­mai járja az országot, Sze- ban tisztában vagyok, mint lenség lenne azt mondani, geden pedig nagylemezét régebben. Kissé illúziómén- hogy nem. De távolról sem dedikálta Koncz Zsuzsa, aki- tesebben lelkesedem, nem hl- volt célom, hogy népszerű vei ebből az alkalomból be- szem, hogy a világot feltét- legyek. Azt, hogy Ilyen si­szélgettünk. lenül meg kell váltanom, de kert elértem, nem tekintem „ -,irt „ azért próbálkozom vele. sikernek. Akkor mondhat­-Sokmindent elért a nám ezt, ha a világ egy ki­pályán. A kezdet kezdetén - — gondolta-e, hogy így lesz? — Nem, mivel egészen más pályára készültem. Üt­csit jobban megváltozott Új biztonsági zár Az egyik genfi találmányi másolni. Ha az ajtóra 50 ki­kiállításon éremmel díjaztak ló nehezedik, a riasztó rend­egy biztonsági zárak ámely hangjelzéseket ad ­„tolvaj' -t kiált, ha megkísér- „ „..„,, lik benyomni az ajtót. A ezek erőssége 95 decibel ér­bünügyi statisztikák szerint tékhatárig szabályozható be. a betörők nagy többsége az A riasztó hangok két és fél ajtón át próba) behatolni a percen át szólnak, s auto­kifosztandó lak ,ba. Altalá- matikusaij tízszer ismétlőd­ben csak akkor riadnak nek. vissza, ha ellenállásba üt- A riasztó rendszert mlkro­köznek, vagy ha riasztójelet processzor működteti, s hallanak. árammal nyolc — egyenként A Promalarm 307 nevű 1,5 voltos — elem látja -el. díjnyertes biztonsági zárat a A riasztó hangjel akkor ls kulcsba beépített parányi megszólal, ha belülről meg­mágneses mezők megfelelő nyomnak egy gombot: a la­kódok alapján hozzák műkő- kós Idős vagy beteg lakói désbe. A kulcsot nem lehet így kérhetnek segítséget. — Komponált-e már, hi­szen szöveget például irt? volna körülöttem. Húszéves — Is-is. A lemezkészítés koromban még úgy gondol­közös munka, ahol az én vé- <-am, a világ megváltható. közben módosítottam pólyát, leményemet is meghallgat- Ma már nem. Egy kőzmon­miután kiderült számunkra, ják. Elmondom, hogy ml dós szerint: aki húszéves hogy a cene valami olyasmi, lenne az elképzelésem. Egy koróban nem hiszi, hogy a amivel többet használha- nagylemez fele részben szer- világ gyorsan és hathatósan tunk, többet kifejezhetünk zői lemez is. Az kerül a ko- megváltoztatható, unnak saját magunkból, korosztá- rongra, amit kiválasztok, "Incs szíve, de aki negyven­lyunkból, mint amennyit cl- amit úgy írnak meg, ahogy éves fővel is ezt hiszi an­vil tanult foglalkozásunkkal én szeretem. nak nincs esze. S én köze­tenni tudtunk volna az ál- ,,„„ lebb vagyok a negyvenhez, talúnos ügy érdekében ami 7" MlJyen felad"tal ®an" mint a húszhoz, taiunos ugy eraeKeDen ami nafc mé élvonalbeli Záhonytól Hegyeshalomig énekesnőnek, — Koncz Zsuzsával mióta történik ebben a kis ország- ismerik egymást? ban. Sokáig nem gondoltam — Munkám a nap 24 órá­arra hocv sikeres énekesnő ját lényegesen lefoglalja, — Nagyon régóta. Amikor arta hogy s keres énekesnő 3 kf fl y kbevés ldfl Ju?méV az Illés-zenekarba kerültem, leszek. A dalszövegek sokat rg amit szabad időbJen sze_ 1964-ben, akkor ó már ott jelentenek számomra, ezért retek csinálni. ' Feltétlenül énekelt. Azt gondolom, az ő ls fontos és lényeges, hogy időt kell szakítani a bara- szavazata is hozzájárult ah­Bródy Jánossal találkoztam, ta.mmnl való találkozásra, hoz, ho^ az Illés régi gitá­hoev hi7onvos Holeokról vé- rosa helyebe kerülhettem. Miatta, vagyis a dalszövegei Snyt cserélíünk vagy Több jelentkezőt meghall­— • * ta* veszekedjünk. Az, hogy ri- gattak, engem választottak. valdafényben élek, bizonyos Nem egyhangúan, de a kötelezettséget jelent. S ha Koncz Zsuzsi mellettem sza­tudatosan vállaltam, akkor vazott. A kapcsolat azóta is ezt is vállalnom kell. Bró- megmaradt, dyval az élen megalakult — Ha azt mondom Illés, egy szakszervezet, amely se- mi jut az eszébe? gít ennek a műfajnak. Er­demes olyan dolgokért fel- . ~ Nekem az II les Lajos emelni a szavunkat, ami jUt az eszembe, hiszen az ő mindnyájunk érdeke, életünk ne,ve- Ez ugy ragadt a ze­szoros hozzátartozója, mond- nekarra. hogy először I lésé­hatnám úgy is. hogy az élet ket mondtak nélküle elképzelhetetlen, egyszerű — Gondolok itt olyasmikre. Amikor már esze és ere­je volt hozzá, a gyerek fel­ült tcla mellé a bakra, s hu lói viselte magát, a gyeplőt is tarthatta, ő irányíthatta a fogatot. Nagy elismerés volt ez régebben, büszkén dicse­kedhetett a fiú vele; lovat hajtott, kocsit „vezetett". A „kocsit vezetett" kifejezés értelme lócskán megválto­zott azóta — legalábbis a városi gyerekek számára. Az ő élményük: az autó. S ha kisebbek: a három. aztán meg a kétkerekű bicikli. Szinte az első lépésekkel egyidőben tanulják meg a közlekedés alapvető szabá­lyait a mai kor gyermekei; már a nagycsoportos böl­csődeieknek is kedvenceik a Stop! Közieked I okosan rajzfilmsorozat, főhősei. Az óvodába járók módszeres ok­tatás részesei, s ha nem is a kívánatos mértékben, de az általános Iskolai tanrendbe is beépült már a közlekedési nevelés. A család, s az iskola erőfe­szítései nem hiábavalóak; a ma gyermekei fogékonyak, érdeklődők, ha játékosan, de mindig komolyan a bizton­ságos közlekedésre nevelik őket. A társadalom figyelme nem véletlenül Irányul a legifjabb korosztályra: a jö­vendő közlekedési kultúrájá­nak megteremtői ők lesznek, i A szülők, s a pedagógusok spontán és tudatos nevelési módszerel. példaadása és ösztönző szerepe nem lehet­ne igazán hatásos e társadal­mi érdeklődés, támogatás nélkül — ez utóbbiban irá­nyitó. koordináló szerepet kaptak az 1972-ben szerve­ződött közlekedésbiztonsági tanácsok. A módszertani in­tézetek, s a helyi tanácsok munkatársainak tevékenysé­géhez járultak hozzá e szer­vezetek azzal, hogy — egye­bek között — szervezői sze­repet vállaltak az Iskolás korosztály közlekedési ver­senymozgalmában. miatt választottam ezt a hl­is, nem mert hát az rajongó, mint én tanultam meg az amelyek igazán fontosak az össze8 zenésznek a nevét A elkövetkezendő nemzedék ze_b.ekarYe.zet? Illes LaJ°s számára. Ha az embert iz­gatják a világ dolgai, s amennyiben lehetősége van rá, tesz valamit. Bródy János megszámlál­volt, ezért lett végül is a nevünk: Illés. Ez jut eszem­be. S ezt kérdezte, nem? — S a Fonográfról? — Fonográf: akkor az Il­lés-klubnak az újsága Jut az eszembe, ami 1968-tól meg­minden évben próbára ké­pességeiket. A gyakorláshoz alkalmas terepet is egyre többet talál­ni már: KRESZ-parkok egész sora ké9zült az utóbbi években, jobbára társadal­mi munkában. A „legfiata­labb" a szentesi Tanácsköz­társaság úti iskoláé A mindszenti Fémtechnika Vállalat KRESZ-táblákal. a KPM közúti Igazgatósága forgalomirányító jelzőlám­pák felajánlásával segítette a gyakorlótér építőit, akik várhatóan e hónap végén ad­ják át a szentesi és környe­ző községbeli gyerekeknek a közlekedési tanpályát. Az általános Iskolák köz­lekedési úttörőivel ávakorta találkozhat az utca embere, a tanítás kezdetekor és vé­gén vigyázzak társaikat, irá­nyítják a forgalmat — Csongrád megve szinte valu mennvi iskolája előtt. A szegedieknek tavaly óta még jutalmazási lehetőségük - is van: azoknak a gépjármű­vezetőknek, akiknek példás udvariasságára felfigyelnek n közlekedési úttörők, kis la­pocskákat nyújtanak át. A számozott lapok bijtokosai részt vesznek a városi és járási KBT éwégi jutalom­sorsolásán. Ennek az akció­nak a szervezését az tette szükségessé, hogv a gyermek­balesetek megelőzésébe a társadalom legszélesebb ré­tegeit is bevonhassák. A Járművezetők a gyermeke kért akció első évének. a tavalyinak a tapasztalatai kedvezőek, ezért: is volna kí­vántos a figyelem felkelté sének, s az elismerés, jutal­mazás e formájának megho­nosítása Csongrád megve többi városában és községei­ben Is. A mozgalom kitér iesztését az ls indokolja, hogy a gyermekek és a fel­nőtt járművezetők kapcsola­ta erősödjék. A közlekedési morálnak ez csak Javára válhat. hatatlanul sok popdalhoz írt Jelent többé-kevésbé rend­verseket. Az utca másik ol- szeresen. Ennek a klubnak dalán cimú önálló estjével az újságja volt a Fonográf... sokfelé megfordul. Hunga- Borzát Tibor Ar. úttörőcsapatok és KISZ-szervezetek jól ismerik azt a versenyfelhívást, ame­lyet az Országos Közieké­désbiztonsági Tanács ad köz­re minden évben a tanuló­ifjúság körében folytatandó felvilágosító és nevelő tevé­kenység fejlesztésére. E ver­senyben a Csongrád megyei oktatási intézmények ran­gos helyezéseket értek el az utóbbi években. Két éve a szegedi Ságvári Endre álta­lános iskola, tavaly a Rad­nóti gimnázium került az or­szágos mezőny élvonalába. Négyszázötven iskolai közle­kedésl szakreferens (vala­mennyien pedagógusok) áldo­zatos és önzetlen munkája van az eredmények hátte­rében. Az általános iskolá­sok a Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros versenyein, a középiskolás korosztály fiataljai az Ifjúsági Közle­kedésbiztonsági Kupa segéd­motoros vetélkedőin tehetik A közlekedésbiztonági ta­nácsok aktivistáinak önként vállalt feladatuk, hogy min­den lehetséges módon óvják a gyermekek épségét — ezért ls támogatják az iskolai ne­velőmunkát kiegészítő ver­senymozgalmat. Anyagilag is Évente jutalmazzák a leg­jobban szereplő iskolai kö­zösségek tevékenységét. Amely már meglehetősen szerteágazó, hiszen elméleti és gyakorlati vetélkedők, az Úttörő Gárda és a KISZ If­jú Garda szakalegységejnek próbái és versenyei, Járőr­szolgálatai, iskolai faliújsá­gok és stúdiómúsorok színe­sítik a folyamatos önképzést Az Iskolák a közlekedés­biztonságért elnevezésű „cse­lekvési program", s mozgalom sikere persze csak * akkor lesz teljes, ha valamennyi gépjárművezető átérzi gyer­mekeink védelmének felelős­ségét. Pálfy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom