Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

Szombat, 1982. május 15. 3 További Ikarusok a Szovjetunióba Pénteken jegyzőkönyv alá­írásával fejeződött be a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat és a Szovjet Av­toexport Szervezete 8. ma­gyar—szovjet járműipari konferencia. A Vonyarcvas­hegyen rendezett tanácsko­záson a műszaki fejlesztés, a minőségjavítás, a műszaki kiszolgálás, a szakmai to­vábbképzés és a pótalkat­rész-ellátás került napirend­re. Mint a konferencián el­hangzott: a Szovjetunió az Ikarus-buszok legnagyobb vásárlója. Jelenleg már több mint 60 ezer Ikarus-busz vesz részt a szovjet közle­kedésben. s a Mogürt köz­vetítésével ebben az évben további, több mint hétezer autóbuszt vesznek át. 1983­ban — a megállapodás sze­rint — 7200 busz kerül szov­jet exportra. A konferenci­án megállapodtak a szállí­tandó járművek típusaiban és a szállítási ütemezésben. A vitában a szovjet köz­lekedés vezetői elismeréssel szóltak a korábbi konfe­renciák közös határozatai­nak szinte maradéktalan teljesítéséről. Találkozó Péntéken Zalaegerszegen megkezdődött az Ifjú Gárda munkásőr-szakalegységek 4. országos találkozója és ver­senye. Az indulás jogát ki­vívó résztvevőket Borbély Sándor, az MSZMP KB tag­ja, a munkásőrség országos parancsnoka köszöntötte. A munkásőrség és az Ifjú Gár­da megalakulásának 25. év­fordulója jegyében rende­zett seregszemle keretében szombaton, - a házigazda vá­ros határában harci túrát bonyolítanak le. Ennek ke­retében elméleti, gyakorlati és fizikai felkészültségükről adnak számot. Támogatott kutatások A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése után Aki figyelemmel kíséri a magyar tudományos élet mozgásait. tájékozódik — laikusként is — eredményei­ről. az utóbbi években jelen­tős változások tanúi lehetett. A tudományos élet nyitot­tabbá vált. kitárta a kuta­tószobák ablakait, bepillan­tást enged mindenkinek a műhelyek munkájába épp­úgy. mint a nemzetközi ..versenypályákra", és az érdeklődök tudomást, szerez­hetnek a személyi változá­sokról. a tudományos foko­zatok elnyeréséről is. A má­sik oldalról viszont arról ér­tesülhetünk. milyen igény­nyel lép fel a társadalom a tudománnyal szemben, igényli véleményét, egzakt eredményeit a döntéseknél. * Szembetűnő, hogy • támo­gatott. tudományos témák mind összetettebbé. komp­lexebbé váltak, előtérbe ké­rő* az MXterdiszciplinaritás. az állam erőteljesebben és következetesebben preferál­tja azokat a témákat, ame­lyek a korunk által felve­tett kérdéseket igyekszik (raind gyorsabban, hatéko­nyabban megoldani. A kö­Keii napokban zajlott a Ma­KP»r Tudományos Akadémia idei közgyűlése, hozzá kap­csolódva osztályülések soro­zata fontos témakörökben keltette fel nemcsak a kuta­tók érdeklődését. Ezek az osztályülések is igazolják, nmit a Magyar Tudomány legutóbbi száma is bizonyít, hogy hazánkban a tudomá­nyos élet belső rendjének megújulása — igazodva a világban és hazánkban le­játszódó gazdasági, társa­dalmi változásokhoz — fel­gyorsult. A távlati célokat szolgáló kutatási főirányok mellett a tudományos ter­vek szerves részévé váltak a rövidebb időre szóló kuta­tási programok. Ennek nyo­mán a különböző kutatóhe­lyeken belső átrendeződés kezdődött, melynek lényege a nyitottabb, rugalmasabb reagálás a felvetődő problé­mákra. Természetesen ezek­nek a vizsgálatoknak az anyagi fedezetét is meg kell teremteni. Az intézményi költségvetéseken kívül ezek egyik forrása a Magyar Tu­dományos Akadémia Köz­ponti Kutatási Alapja, mely­nek következő kétévi felosz­tásáról tájékoztatták az ol­vasókat. Az odaítélés és felhasz­nálás új rendjének lényege, hogy gazdasági, társadalmi fejlődést szolgáló kutatások és fejlesztések részesülhet­nek támogatásban ebből az alapból. valamint a tudo­mány belső fejlődését elő­segítő alapkutatási kezde­ményezések. Jó lehetőség te­remtődik ezáltal új irány­zatok és módszerek kialakí­tását. meghonosítását segítő kísérletekre, nagy jelentősé­gű t udományos-elméleti vizs­gálatok felkarolására, előre nem tervezhető kutatások­ra, társadalmi-gazdasági-po­litikai és kulturális párt- és állami döntések tudományos megalapozását szolgáló tevé­kenységekre. Ami még na­gyon lényeges és új elem, hogy ezt az anyagi támoga­tást csak pályázat útján le­het elnyerni. A témajavas­latok számbavételekor 450 javaslat került szóba, a he­lyi döntések eredményeként 258 pályázat fölött döntött a szakértői testület és 187-et fogadtak el, melyek 280 mil­lió forint támogatásban ré­szesülnek. Jelenős támoga­tást kaptak például az anyagkutatási munkák (gyógyszerek, növényvédő szerek stb.), a mezőgazdasá­gi hozamok gazdaságos nö­velését megalapozó biológiai kutatások, a természeti kör­nyezetvédő ökológiai vizs­gálatok és több társadalom­tudományi téma. * Érdemes a támogatott té­mák sorát szegedi optikán át is megvizsgálni. Nyugodtan kijelenthetjük, nem állunk rosszul. Jelentős összeget kapott például a JATE szer­veskémiai tanszékének két témája, az egyetem általá­nos és fizikai tanszékének pályázata, valamint az MTA Szegeden működő reakcióki­netikai kutatócsoportiának pályaterve. Hogy a hazai biológiakutatás legfőbb bá­zisa Szeged. már nem új­ság. Az SZBK. a SZOTE és a JATE összesen tizenkét témáját ítélték támogatásra érdemesnek. A környezetvé­delem területén a JATE nö­vénytani tanszéke, energia­gazdálkodás terén az alkal­mazott kémiai tanszék nyert támogatást. * Az orvostudományokban is sikerrel pályáztak a sze­gediek. Négy témájukat tá­mogatja az Akadémia. A társadalomtudományokban sem lehet okunk panaszra, hiszen a falusi településku­tatások. a magyarság korai története és török kapcsola­tai. valamint XVI—XVII. századi irodalmunk és szel­lemi mozgalmaink igen szé­les körű tájékozódásról ta­núskodnak. A megújuló tu­dományos élet egyre inkább megköveteli a mind nagyobb kölcsönős nyilvánosságot, a rugalmasságot. váratlanul jelentkező, változó társadal­mi igényekre való friss rea­gálást. a gyakorlat kérdései­re adandó tudományos vá­laszt. És természetesen ezen ered­mények hatékony, gyors be­vezetését, alkalmazását. T. L. Megújuló munkaversennyel U j utakat keres napjainkban a mun­kaverseny-mozgalom. Ez azonban nem jelenti azt. mintha a mozga­lom eddig nem teljesítette volna felada­tát. Nemcsak a többletteljesítményt sok­szorozó kommunista műszakokról vagy a mennyiségi normák versenyszerű túltelje­sítéséről van szó. A munkahelyi és lakó­helyi környezetünket megváltoztató meg­mozdulásokra is gondolnunk kell. azokra a kezdeményezésekre, amelyekhez kapcso­lódva szocialista brigádok százai dolgoztak óvodák, iskolák felépítésén. felújításán, segítették az öregeket, az árvízkárosulta­kat. a mozgássérülteket, s nem egv nem­zetközi szolidaritási akciót vittek sikerre. Ezek a célok tulajdonképpen mit sem változtak, legfeljebb a gazdasági körülmé­nyek és feltételek gyors átalakulását nem követte nyomon a termelést segítő ver­senyfelajánlások rendszere, Ennek eevik oka. hogy a munkáskollektívák többsége még ma is magával cipeli az évtizedek gyakorlata alatt bennük rögződött menv­nyiségi szemléletet és sokszor ma sem tudnak kézzel foghatóbb célt maguk elé tűzni, mint a könnyen mérhető tervtúl­teljesítést. De gondban vannak a verseny szerve­zéséért, irányításáért felelős vezetők, ak­tívák is. akiknek feladatuk lenne az úi célokat megfogalmazni. Következménve ez annak, hogy nem elegendő a „mennyiség" bűvös jelszavát a „minőség" követelmé­nyével fölcserélni, hisz önmagában a mi­nőség még nem jelent piaci versenyképes­séget. Márpedig egv-egy termelőgárda tevé­kenységének végső hasznossága ma a vi­lágpiacon dől el. vagyis a teljesítményeket az értékesítés sikere minősíti, s ez nem kizárólag a termék minőségétől függ Mindezt a szocialista brigádok is iól tudják, s ezért keresik a mozgalomnak új lendületet adó módszereket. Ilyen mód­szer egyebek között, hogy például a FÉ­KON békéscsabai gyárában a brigádok termelést segítő munkáját ezután az ered­ményes értékesítéshez való hozzájárulásuk alapján igyekeznek értékelni. Más kérdés, hogy a legtöbb szocialista brigád csak té­telesen, elsősorban a minőségi munka ré­vén befolyásolhatja az üzletkötést. De már vannak jelei annak is. hogy egy-egv üz­leti lehetőség „mozgósítja" a brigádokat. Példaként említhető a KSZV gvára. ahol a gyár vezetői egy új termék bevezetése előtt a kollektívához fordultak segítségért. A megrendelés teljesítésére maradt rövid idő alatt ugyanis csak a brigádokban bíz­hattak, mivel az új termék gyors és soro­zatszerű kivitelezése előtt számos műszaki problémát kellett megoldani. Hogy ez sikerült, az a brigádokon, azokon belül pedig az újítókon múlott. És talán nem túlzás azt állítani, hogy a versenvmozga­lomban eddig még csak szunnyadó lehető­ségek feltárása éppen az újítók személyé­ben, tevékenységében és mozgalmában öt­vöződik legkézzelfoghatóbban. Mert két­ségtelen. hogy a munkaverseny igazi kül­detése. hogy a feladataink teljesítését fel­gyorsító kezdeményezéseket tömegmozga­lommá fejlessze. Ha pedig megtalálja eh­hez az utat: jó hatást gyakorolt a munka­helyi közérzetre is! A verseny lénvege tehát ezután sem változik, ezért sem lehet perdöntő a vitában például az. hogy cicomáz­zák-e a naplóikat a brigádok, beragaszt­ják-e a közös színház- és mozilátogatást igazoló jegyeket vagv sem. E mozgalom nak munkatársi, elvtársi és baráti közös­ségek formálásával, a versenyszellem fel­ébresztésével kell értéket alkotnia gazda­sági és társadalmi értelemben egyaránt. Ehhez kell időről időre megújítania magát K. S. Újítók és feltalálók kitüntetése Losonczi Pál köszöntője A Népköztársaság Elnöki Ta- ket adományozott a mozga- laszt adni ezekre a kihívá­nácsa a7 újítók és feltalálók lomban végzett tevékenysé- sokra. Bízunk bennük, hogy ma, szombaton kezdődő V. országos tanácskozása alkal­mából. eredményes munká­juk elismeréséül kitüntetése­övári Miklós és Sergie ÜSS meg! gükkel kiemelkedő dolgozók- az itthoni gondok megolda­nak. A Parlament Munká- saban, a termékszerkezet csy-termében pénteken, teg- korszerűsítésében, az éssze­nap rendezett kitüntetési ün- rű anyag- és energiatakaré­nepségen részt vett Loson- ko6sag fokozásában es egyéb czi Pal, az Elnöki Tanács el- feladatokban is segítenek Falra mászó hegymászók Viíari Óvári Miklós, az MSZMP harí'ága lehetőségeinek. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről, s áttekintették a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt közötti internacionalista kap­csolatok alakulását. A találkozón jelen volt Manuel Gusmao. a PKP Központi Bizottságának pót­tagja és Győri Imre. az MSZMP Központ; Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­vezetője. Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kara pénteken. tegnap megbeszélést folytatott Ser­gio Vilariguessel, a Portugál Kommunista Párt Politkai Bizottságának tagjával. a Központi Bizottság titkárá­val. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón foglalkoztak a nemzetközi élet néhány idő­szerű kérdésével, különös fi­gyelmet szentelve az európai békét és biztonságot fenye­gető veszélyeknek ég ezek el­nöke és Méhes Lajos ipari miniszter, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai vala­mint Marjai József, a kor­mány elnökhelyettese. A ki­tüntetéseket Losonczi Pál adta át. Losonczi Pál beszédében hangsúlyozta, hogy az újítók, a feltalálók tö­rekvéseit, ötleteit, újdon­ságait fejlődésünk záloga­ként tartjuk számon. Jó né­hány magyai' találmányt és jének fémnunfa-készítóje, alkotóját méltán övezi szé- Fábián Béla, a Komáromi les körű elismerés — mon- Kőolajipari Vállalat üzem­dotta —, hiszen egyaránt vezetője, Gregus Akos, a elősegítik népünk életkörül- Szegedi Paprikafeldolgozó menyeinek javulását és ha- Vállalat csoportvezetője, Ka­7-ánk jó hírének öregbítését zári József, a MÁV szom­is. De azt is jól tudjuk, hogy bathelyi igazgatósaga mü­néha milyen rögös, keserves szaki ügyintézője, Kenyér egy-egy újítás vagy talál- Sándor. a Volán l.sz.Válla­mány útja. A sikerért kemé- iat 5. sz. üzemigazgatóságá­nyen meg kell dolgozniuk. nak autószerelője Lengyel Szerencse, hogy az új hívei Béla Kossuth-díjas akadé­rendszerint eltökélt, határo- mikus, nyugdíjas egyetemi zott, a jó érdekében egészsé- tanár, Lukoniis Ottó, a Ta­majd új megoldásaikkal — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. Az ünnepsegen a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Barcza Károly, a Pá­pai Állami Gazdaság gépcso­port-vezetője, Boldog István, a kuncsoióai Búzakalász Tsz szárítóüzemének veze­tője, Csorba Lőrinc, a Bor­sodi Szénbányák bükkaljai bányaüzemének körletveze­tője, Deák Gyula, a Csepel Művek Vas- es Acélöntóde­Nagy László felvétele Van hegymászó, s van falra mászó is. Ezúttal panelfalra mászik a hegymászó. Szükségessé vált ugyanis a házgyári elemekből összeállított tarjáni lakóházak széljárta részei­nek tömítése, melyre a szegedi IKV egv budapesti gazda­sági munkaközösséget kért fel. A tíz bátor hegymászó fia­talember e napokban kezdte meg a Csillag térnél a 403— 404-es épület utólagos, szél és esö elleni szigetelését, a ré­sek, hézagok betömését. Látványos tornamutatványaik köz­ben figyelt fel rájuk fotóriporterünk gesen türelmetlen emberek. Olyanok, akik céltudatosan, fáradhatatlanul és szenvedé­lyesen dolgoznak gazdasági, műszaki előrehaladásunk ér­dekében. Az egész társada­lom feladata, hogy ebben az újítókat segítse. Az akadá­lyokat munka közben fel kell számolnunk, hofiy min­den jó ötlet, jó elgondolás szabad utat nyerjen. Versenyben állunk a világ­gal. Termékeink minőségétői függ, hogy kivívott helyün­ket meg tudjuk-e tartani a világpiacon. Tapasztalt, ma­gas színvonalon termelő, pi­acképes partnerek kihívásai­I nak kell hasonló szinten és | folyamatosan megfelelni. Bí­zunk újítóinkban és feltalá­lóinkban. hogy minden ere­jükkei segítenek méltó ta­tabányai Szénbányák ' köz­ponti irodájának osztályve­zetője, Mikes Sándor, a Tau­rus Gumiipari Vállalat sze­gedi gumigyárának igazga­tója. dr. Szabó István, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt központi vegyészeti szolgála­t-ok vezetője. Szántó Jó­zsef, a 22. sz. Állami Építő­ipari Vállalat osztályvezető­je, Vajda Gábor, a Csemege Kereskedelmi Vállalat nyug­díjas élelmiszervegyésze. Ezenkívül 21 -en vették át a Munka Érdemrend ezüst. 15­en pedig a kitüntetés bronz fokozatát. Csongrád megyéből a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát Dénes Lajos, a deszki Maros Tsz főmérnöke, Ko­csis Istvánné. a Szegedi Ru­hagyár újítási előadója, dr. Pálfai Imre, az Alsótiszavi­déki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom