Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

72. évfolyam 85. szám 1982. április 11., vasárnap Ara: 1,40 forint delme. Arra sem vállalkozFuja Frigyes Algériába láiegat Mohamed Seddik Benjahia algériai külügyminiszter meghívására Púja Frigyes külügyminiszter április 12-én hivatalos látogatásra az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba - utazik. hatunk, hogy maradéktalanul felidézzük, mi mindennel gyarapodott tavaly a szorgos kezek nyomán a közvagyon. Csak néhány tény a sok közül: 1.3 millió forint értékű társadalmi munkával több mint 13 ezer Pimwé^házi wáll&Bk&zás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á három mérnök esete Eiatal műszakiak makacsul hajtogatják, a gépipari * nagyvállalatnál: őket bizony hat lóval sem lehet az újítási iroda környékére húzni! A három ifjú mérnök ugyanis hulladékhasznosítási eljárást talált ki és ezzel évente több százezer forintos hasznot hajt, s egyúttal megszabadítja a vállalatot a környezetet veszélyeztető vegyi anyagoktól is. Az ötlet iónak találtatott. ezúttal a mevalósítással sem késlekedtek az illetékesek, ám a „kiagyalók" nem kaptak egy árva vasat sem! Az indok: őket ezért tartják, hogy örökösen új megoldásokon törjék a fejüket. Azaz az újítás munkaköri kötelességük. Főnökük csupán azzal bíztatta őket, hogy a „legközelebb" jutalomosztáskor jobban megnyomja a ceruzáját, de ennek híre ment és most ebből van a baj. De talán még nagyobb baj, hogy az egyik legértékesebb alkotó gárda — nevezetesen a jól képzett fejlesztők — távolodtak el az újításoktól. Lehet, hogy nem ez a legjellemzőbb eset, mindenesetre baj van az újító mozgalommal, noha a számok tetszetősek. és örvendetesek is. Az ötödik ötéves tervben az előzőhöz képest 48 ezerről 69 ezerre nőtt a hasznosított újítások száma. Az ebből származó eredmény pedig meghaladta a 3.6 milliárd forintot Mégis — ki ne tudná? — jónéhány vállalatnál, sót egy-egy ágazatban megcsappant az újító kedv, holott ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak mindegyikre. Sajátos gondok nehezednek az újító mozgalomra. Egy a sok közül az érdekeltség sokat vitatott, máig sem rendezett helyzete. Ismeretes, hogy a részesedési alapból fizetett újítói díjak azért váltottak ki ellenérzést, mert a nyereségrészesedés fizetésekor az egész kollektíva megrövidült. Ha támadható is az ilyen okoskodás, a tényeken nem változtat: a díjazás feszültségek forrása lett a vállalatoknál. Idén, január elsején módosítottak a szabályon. Az újítási díjat ugyan továbbra is a részesedési alapból kell fizetni, azonban az alapnak ez a része mentesül a progresszív nyereségadó terhe alól. Továbbra sem megnyugtató viszont az úgynevezett eszmei díjak kifizetésének ügye. Sokhelyütt ezen a címen a méltánytalanul alacsony öszszeggel honorálják az alkotókat, s a közreműködői díjak fizetésében pedig ahány ház, annyi szokás. Valaha létezett újdonságokat kivitelező vállalat. Ma nemcsak ennek hiányát érezzük, de egy-egy vállalaton belül nem ritkán az erkölcsi kopás veszélye fenyegeti a szellemi terméket a referenciadarab gyártásának elhúzódása miatt. Egy másik fonákság: a „mozgalom" szócska fura értelmezése. Sokhelyütt még mindig ötletnapok, kampányok, „darabszám" alapján méretik meg az újítói hajlandóság és haszna. Tavában folynak az újítók és feltalálók vállalati tanácskozásai, hogv a tapasztalatok összegezésére. a helyes irány kijelölésére május közepén összeülhessenek az újitók és feltalálók ötödik országos tanácskozásának küldöttei. Annak a példaként említett gépipari vállalatnak a tanácskozása még hátra van. Csak remélhető, hogy a pórul járt fiatal mérnökök erőt véve magukon, mégis ott ülnek majd a széksorokban, — s ők is a megújulást szorgalmazzák. Gazsó L. Ferenc Ido előtt átadták az építők a szegedi Felszabadulás Tsz-ben a hat és fel hektáros növényházat. Két éve szocialista szerződést kötött a téesszel a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Vállalat Csongrád megyei kirendeltsége. A szovjet szakemberek közreműködésével épült növényházban már húsvét előtt szedtek uborkát, paprikát és paradicsomot. Amint azt Kotogány Mihály, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, már csak apróbb teendők maradtak az építőknek Kazánházat, szociális épületet kell befejezni, hogy parkosíthassanak. és körbekerítsék a növényházat. A számítások szerint körülbelül 2Ö1 millió forintra jön ki az építkezés végösszege. Hirtelenjében gondolhatnánk, megéri-e ilyen hatalmas összeget áldozni a téli kertészetért. A válasz is adott, ha nem is hoz túl sok hasznot, de szükség van a primőrökre. Nemcsak a város ellátása, hanem az exportban rejlő lehetőségek miatt is érdemes a befektetés. A szegedi téeszben úgy kalkulálnak, hogy már az idén másfél millió darab fehér, 750 ezer darab erős paprikát. 18!) tonna paradicsomot. 132 tonna uborkát termesztenek az ágyasokban A termés értékesítésével a Korai Zöldségtermesztő Rendszert bizták meg, de a téesz is keresi a jó piacokat. Hetente kétszer a kiskereskedők, szerződéses állami vállalatok képviselői előre elkészített csomagokban kapják meg a friss zöldséget. A növényházban — amelyet termálenergiával fűtenek — hetvenen dolgoznak. Először a megyében, a téeszben bevezették az ötnapos munkahetet, de ha a szükség úgy kívánja, szabadnapokon is szedik a termést. Nem árt, ha a pékek haladnak a korral. Még kevésbé, ha a leendő pékekci nemcsak a félmúlt, esetleg a ma, hanem a holnap technológiájára is megtanítják. Ehhez azonban korszerű oktatási feltételek, drága gépek szükségesek, s egy-egy szakközépiskola külső támogatás nélkül bármennyire is szeretné, nem szerezheti be őket. A szegedi élelmiszeripari szakközépiskolában az elmúlt napokban adták át a pékek felújított tanműhelyét, amelyhez a támogatást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Felügyelősége és a Szegedi Sütőipari Vállalat adta. A rekonstrukció összesen mintegy 3_5 millió forintba került. Társadalmi összefogással 2,5 millió órát dolgoztak Szegedért | Le a kalappal Joó Antal előtt, aki — az előző esztendőkhöz hasonlóan — újfent összeállította azt a hasznosan forgatható kiadványt, mely Szeged lakosságának tavaiig társadalmi munkáját összegzi. Nem lehetett könnyű a városi tanács vb társadalmi munkát szervező szakbizottsága titkárának dolga. Adatok, tények százait szedte csoportba, mégpedig úgy, hogy a számok, az összegző megállapítások tükrében valósághű képet fedezzenek fel magukról idősek és fiatalok, a különböző intézmények, üzemek dolgozói, vagyis a Belváros és a peremkerületek lakói. Bátran nézhetünk a fflkörbe, nincs miért szégyenkeznünk. Az ország négy nagv vidéki városát. Debrecent. Győrt. Miskolcot és Pécset megelőzve Szeged áll annak a listának az élén, mely az egy lakosra jutó. közvagyont gyarapító társadalmi munka értékéről tájékoztat. A különböző megmozdulásokban tavaly közel 100 ezren vettek részt. 2.5 millió órát dolgoztak önként. a közösségért. Munkáink értéke 63.1 millió forint. lényegesen nagyobb, mint a kerábbi esztendőben volt. Legderekasabban a vállalatok, üzemek kollektívái. a szocialista brigádok tagjai vették ki részüket a munkából: 160 kommunista műszakban több mint 7 millió forintos eredményt könyvelhettek el. A pénz egv részét a tanácsi gyermek intézményiek férőhelyeinek bővítésére fizették, nagyobb összeméteren épült járda, Dorozsma déli területén 2 millió forint értékben csatornát építettek, illetve újítottak fel a belvízvédelmi építőtábor lakói. A Tiszta és virágos Szegedért mozgalom keretében — az intézmények és a társadalmi szervek közreműködésével — több mint 1300 díszfát. 2500 tő díszcserjét ültetett a lakosság. Az . Egy üzem. egy veri: mozgalomban 86 vállalat szocialista brigádjai végeztek 1 millió 177 ezer forint értékű munkát. G.válaréten, a Komszomol utcában. Alsóvároson, a Szabadság téren és az Oldal utcában új játszótér létesült a lakosság összefogásával. A művelődési és oktatásügyi intézmények korszerűsítéséhez, az oktatás feltételeinek javításához 9.4 millió forinttal járult hozzá a lakosság, jórészt az Egy üzem. egy iskola mozgalom keretében. Közel 400 szerződéses patronálójuk volt tavaly az iskoláknak. Csak az a kár. hogy míg számos intézménynek több patronálója is akadt, jó néhány egyet sem említhet. A bölcsődéket, a szociális és a gyermekotthonokat, az egészségügyi intézményeket ugyancsak sok szocialista brigád patronálja. A tömegsport fejlesztése, a sportolási lehetőségek bővítése szintén szerepelt a társadalmi megmozdulások céljai között Komoly összefogást, sok szakmunkát igényélt a nemzetközi evezős- és kajak-kenu pálya, az úttörő v'ziteleo. valamint a SZEOL-edzőcsarnok építése. Több mint 9 millió forint értékű munkát végeztek tavaly a szegediek a különböző sportlétesítményekért. A számos. örvendetes tény után kritikus észrevétel is kívánkozik. Még mindig gond a lakótelepiek mozgósítása. Környezetük csinosítására. parkosításara nemigen vállalkoznak. S miként korábban is. olykor megintcsak szervezési nehézségek állták útját a segítőkész megmozdulásoknak. Ezért — olvasható a nyomdászok társadalmi munkájával előállított kiadványban — a jövőben világosabban kell a szervezőknek megjelölniük a közeli és távoli célokat, és a munkálatokhoz késedelem nélkül biztosítani az anyagi és tárgyi feliételeket. Már ebben az esztendőben is. L. Zs. • • Ontőzogépek szemléje Országszerte megkezdték az öntözőgépek szemléjét, az öntözőberendezések, szivattyúk tavaszi szemrevételezését a mezőgazdasági üzemek és a vízügyi vállalatok. Az optimálisnál szűkösebb csapadékviszonyok sürgetik a gyors felkészülést, és ahol indokolt azonnal meg kell kezdeni a mesterséges csapadékpótlást. Az öntözési szolgálat szakemberei az elmúlt időszakban az ország csaknem félezer, egyenként kétszáz hektárnál nagyobb területet öntöző gazdaságban tartottak ellenőrzést. Megállapításaik szerint eddig valamivel több mint 180 ezer hektár terület öntözését tervezik, csaknem nyolcvanezer hektárral kevesebbet, mint a vízjogilag engedélyezett területe nagyság. Legnagyobb arányban a Tisza II. vízlépcső és a Kisalföld térségében veszik fel a küzdelmet a szárazság ellen. Az öntözésre kijelölt növényi kultúrák közül a legnagyobb arányt — 22 ezer hektár — a cukorrépa képviseli. A kukoricát tizenhétezer, a zöldségféléket tizenkilencezer, a pillangósokat huszonháromezer, a réteket és legelőket negyvenhét és fél ezer hektáron látják el éltető vízzel. Megújult a tanműhely get utaltak a rokkantak, a mozgássérültek megsegítésére. Sikeresen mozgósították a lakosságot a népfront körzeti bizottságai, a KISZ- és az úttörőszervezetek. az MHSZ-csoportok tagjai is jelentősen járultak az akciókban meghirdetett célok megvalósításához. A kisiparosokról ugyancsak elismeréssel kell szólanunk. Felsorolni valamennyi dicséretes szorgalommal tevékenykedő vállalatot, intézményt, szocialista brigádot, kevés egy újságcikk terjei I