Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

4 Szombat, 1982. április l(fc Ipari szövetkezetek ifjúsági parlamentje Százhetven küldött részvételével pénteken tartották az ipart szövetkezetek ifjúsági parlamentjét. Rév Lajos, az OKISZ elnöke beszámolójában az ipari szövetkezetekben dolgozó több mint 120 ezer 30 éven aluli fiatal helyzetéről, gondjairól szólt. Elmondta, hogy a dolgözó fiatalé* nagymértékben járultak hozzá gazdasági eredményeikhez. A 7500 szocialista brigád közül 640 ifjúsági. Egyre több 30 éven alulit választanak vezető tisztségbe, jelenleg 11 százalék ez az arány. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt év során sokat tettek a fiatalok munkahelyi, pihenési körülményeinek javításáért, ez idő alatt több mint 18 ezer 30 éven aluli ment el más területre dolgozni. Rév Lajos legfőbb megoldásként azt ajánlotta a szövetkezeteknek, hogy a munkafeltételek további javításával vegyék elejét az elvándorlásnak. A beszámolót követő vitában több felszólaló javasolta, hogy szélesebb körben terjesszék el az úgynevezett védnökség! rendszert, mert ezzel nemcsak fontos népgazdasági feladatok teljesítését segítik, hanem ennek a fiatalok szakmai fejlődése szempontjából is nagy a jelentősége. Sokat segíthet az Alkotó ifjúság mozgalom további bővítése is. Konkrét megbízásokkal sok ifjú dolgozót nyerhetnek meg az újítómözgalomnak. Sokan foglalkoztak a lakáshoz jutás nehézségeivel is. Több küldött örömmel üdvözölte ax MSZMP KB április 7-i ülése lakásépítésről és lakásgazdálkodásról szóló irányelveinek azt a részét, amely kezdeményezi, hogy a szövetkezetek is képezhessenek lakásalapot. Ez nagyban könnyítheti az induláshoz szükséges összeg előteremtését. Többen a megnövekedett szabad idő kulturáltabb eltöltéséhez jobb feltételeket sürgették. Kommunista műszakot is felajánlottak, amelyek bevételét üdülő építésére fordítanák. Á sportolni vágyók újabb létesítményekhez ajánlották fel munkájukat. (MTI) Megkezdődött az amatőrlilmesek országos fesztiválja A huszonkilencedik országos amatőrfilmfesztivál kezdődött pénteken Miskolcon. a diósgyőri vasas művelődési központban. Az idei seregszemlén közönség elé összesen negyvenöt munka kerül, amelyből huszonkettőt az előzsűrizés során csaknem kilencven filmből válogattak ki, tízenkét alkotás a tájegységi fesztiválokról került az országos döntőbe. Az ország számos városából és településéről érkezett alkotók munkáját filmrendezőkből, írókból, operatőrökből és művészettörténészekből álló héttagú asüri bírálja eL A győztesek a rendező szervek díjait, valamint több szervezet és intézmény által felajánlott díjakat kapják meg. A huszonkilencedik országos amatőrfílmfesztivállal egy időben vasárnap tartják meg a diósgyőri művelődési központban a Magyar Amatőrfilm Szövetség tizenötödik közgyűlését (MTI) A néptánc és vidéke Mérlegen a Szeged Táncegyüttes ötéves munkája Elismert tény. hogy gazdagodó és fejlődő amatőrmozgalmunk két zászlóvivője az énekkari és a néptánckultúra. Elsősorban e két műfajban produkálnak a résztvevők profi színvonalú műsorokat, előadásokat, e két műfaj ad leginkább alkalmat a rendszeres és tudatos kollektív munkára, s mindenekelőtt itt valósítható meg sok-sok nevelési feladat. Ilyen közösségformáló, hagyományőrző és újjáteremtő. személyiségalakító és nevelő kollektíva a Szeged Táncegyüttes, melynek elmúlt ötévi tevékenységét a napokban tették mérlegre nyilvános társadalmi vezetőségválasztó ülésükön, amelyet rövid műsorral is színesítettek. 1977-ben még ÉDOSZ Együttes néven dolgozott a szegedi csoport Ám nem véletlen, hogy a városi tanács 1980 tavaszán készített sokirányú vizsgálata a következőket ls megfogalmaz, ta: „...a költségvetési támogatások arányai az utóbbi években eltolódtak, és ez lassan megkérdőjelezi a névadás létjogosultságát is. bár a hagyományokat kétségtelenül órzi... Ezért a Szeged Táncegyüttes elnevezés talán pontosabban kifejezné az együttes hovatartozását és a támogatásban vegbement változásokat." Az újrakeresztelkedésre 1981. januárjában került aor. Azóta a Tolbuhin sugárutl székházuk falán már az új név ékeskedik. Jelentős időszaknak tekinthetjük az együttes életében az elmúlt öt esztendőt. A szegedi táncosok fölzárkóztak a hazai néptáncmozgalom legjobb együttesei közé. megvédték az országos minősítés arany I. fokozatát, ott vannak a legjelentősebb külföldi és hazai fesztiválokon, vendégszerető házigazdái a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiváloknak. állandó résztvevői az ország legjobb amatőr néptáncegyütteseit fölvonultató Táncantolőgtosorozatnak. Az együttes létszáma szinte folyamatosan növekszik. ma kőzet 350 táncos és zenész ismerkedik a legnemesebb folklórhagyományokkal két kezdő kisdobos csoportban, három haladó utánpótlás csoportban, egy ifjúsági és a nagy együttesben valamint ifjúsági én felnőtt zenekarban. Évente mintegy hatvanszor lépnek föl. s közel negyvenezren látják évente műsoraikat. Megjárták Algériát, az NSZK-t, a Szovjetuniót, Franciaországot, Spanyolországot, két világfesztiválon is sikerrel szerepeltek. Itthoni díjaikat, kitüntetéseiket hosszú lenne felsorolni. Gondjaik természetesen vannak. Minden erőfeszítés ellenére máig megoldatlan a zenész utánpótlás kérdése. Hiába hívtak vezetőnek, tanácsadónak képzett szakembereket, a hazai zenei képzés és a népzenélés iránti igény ellentétes tendenciájú. Több olyan fiatalra lenne szükség, akik rendelkeznek ugyan zenei alapképzettséggel, de kedvet első»orban a népi hangszeres zenéléshez éreznek, az ősi hangszerek világát és hangzásaikat igyekeznének folytatni. Az együttes jelmeztára országosan is egyedülálló. Száz és ezer órában mérhető az a munka, mellyel a táncosok saját maguknak varrták, hímezték, plisszírozták rendkívül munkaigényes jelmezeiket. Mindinkább kialakulnak azok a formák és módszerek, amelyek komplet nevelő műhellyé formálják a Szeged Táncegyüttest. Ez nemcsak feladatuk, de kötelességük is, hiszen sok gyetek már kisiskolás korban ide kötődik. szabad idejének jelentős részét ebben a közösségben tölti el. Az együttes vezetőinek tehát az a célja. hogV tájékozott, müveit, széles látókörű fiatalokat neveljenek. akik mindenekelőtt a teljes maPapucsok, házhoz szállítva Megrendelésre házhoz szállítja a közkedvelt alföldi papucsokat a tutabáhygi Generál Kereskedelmi Vállalat. Az ország bármelyik részéből vesznek fel rendelést. Az igényt, levelezőlapon lehet eljuttatni a Generál központjába (Tatabánya. Posta utca 5.) a vásárló címének és a kért papucs számának megjelölésével, A vállalat postán, utánvétellel küldi el. a lábbelit. Ha a papucs mérete nem felel meg. vagy bármilyen más rhi nőségi kifogás támad, a csomagot vissza lehet küldeni Tatabányára. gyar néprajzi kincs — tánc, hangszerek, népviseletek, színháztörténet stb. — őrzői. ápolói lesznek. 1979-ben alakult meg az együttes KISZ-alapszervezete. mely Rábai Miklós nevét viseli. Az úttörőszövetség támogatásával ez a művészi kollektíva a legkisebbek körében is jelentős munkát végez, sajái utánpótlásuk nevelése mellett rendszeresen tartanak Aprók táncházát, megrendezik a megyei úttörő tánctáborokat, és módszertani segítséget is nyújtanak. A Szeged Táncegyüttes fontos bázisa a Népművelési Intézet irányítása alatt működő Dél-alföldi Néptánc Tanácsnak, melynek feladata Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye folklór csoportjainak továbbképzése, a gyűjtőmunkák megszervezése. a feldolgozott anyagok elemzése, kiadványok szerkesztése, továbbképzések szorgalmazása, lebonyolítása, valamint e terület gondjainak és eredményei nek számba vétele. Három rövid idézet a városi tanács két éve végzett vizsgálatának megállapításaiból : „... hiteles néptancanyogra építve a néptánemüvészet tömegbázisa teremtődött meg városunkban ... Az eredeti anyagot művészeti értékű színpadi tá'icprodukcióban mutatták fel, a népművészetet szeretó, értő fiatalokat neveltek .., Népművészetre és folklórra specializálódott művelődési házként, egyben módszertani, szakmai munkál irányító központként (filmtár. szalagtár, instruktort hálózat, tanácsadás, bemutatórendszer stb.) működjön az együttes." Legújabb sikerük az elmúlt hét végén megrendezett X. Zalai Kamaratánc Fesztiválhoz fűződik. A kétévenkénti országos fesztiválon 25 meghívott együttes között vett részt a Szeged Táncegyüttes három koreográfiával Szurdl Zsolt—Kari Csoba: Bihari Román Férfiszólók; Avari Béla—Nagy Albert: Ugrós verbunk és csárdás; valamint Szurdl— Jdnek Négy perc című kompozícióiával. A zsűri két kategóriában összesen haí együttest jutalmazott nívódíjjal, köztük a Szered Táncegyüttes produkcióját. Szurdi Zsolt, a Bihari román férfiszólók hangszereléséért zenei nívódíjban részesült. Ügy tűnik, az újabb Öt esztendő is sikeresen indul. T. L. Ha a vizsga sikerül... Felvételi előkészítő a SZOTE-n Tanulni a tavaszi szünetben? Az órarend szerint nagyon is: délelőtt 8-tól 12ig biológiát, belgyógyászatot. ezt a szokásos teszt kitöltése követi, rövid ebédszünet után kétórás fizikafoglalkozás jön. Az új szegedi Ady-kollégiumban 150 középiskolás tanult a héten a SZOTE felvételi előkészítő táborában. Tízéves múlttal rendelkeZÍK a SZOTE előkészítő tábora. Szabó László negyedéves hallgató az idei vezetője: — Ma már könnyű dolgunk van. Elődeink négy megye 60 gimnáziumával, egészségügyi szakközépiskolájával építettek ki maradandó kapcsolatot. Év közben levelezés útján foglalkozunk a harmadikosokkalnegyedikesekkel. teszteket, kérdéseket küldünk. A harmadik év végén kéthetes nyári táborokat tervezünk, n negyedikesek pedig ilyenkor. tavasszal jönnek egv hétre. A táborokban stabil oktatógárda, jelenleg kilenc biológus, kilenc fizikus és tizenkét hallgatóból verbűválódott diáktanár tanít Év közben egy hallgatóra őt középiskolás „jut". Fárasztó? Ha a több ezer levélre gondolok, vagy az időemészt5, nagy figyelmet követelő dolgozatjavító munkára, akkor igen. De ha arra. hogy annak idején én is így jutottam az egyetemre. S mellette még sok százan. Egy statisztika szerint az előkészítők résztvevőinek 70—80 százaléka félvételt nyert az egyetemre. Az adat öt-hat évre visszamenőleg érvényes. — imponálóak a számok. de mi ren mögöttük? Kié az érdem? Kovács László, a JATE oktatástechnikai központjának adjunktusa, a tábor egyik tanára: — Évekig középiskolai tanárként dolgoztam. Akkori és mostani tapasztalataim alapján merem állítani. a diákok szellemi befogadóképessége, fogékonysága. tudásvágya nem csökkent Feikészültségük annál inkább. De ez más számlájára írandó. A rossz tankönyvekére, például a jelenlegi harmadik osztályos biológia tankönyvére, vagy uram bocsá' a tanáréra. — A táborban szerezhető plusz ezek szerint nemcsak mennyiségben mérendő? Dr. Nagymai tényt László. a SZOTE Közegészségügyi JárványtanI Intézetének tudományos munkatársa sok. sok tábor szervezője, résztvevője: — Lehetne vitatkozni órákig a gimnáziumi tanterven, a követelményen. Tény. hogy csak kis mértékben szolgálja a továbbtanulást S a tananyag színvonala, mélysége elmarad az egyetem elvárásaitól. Akad pótolnivaló bőven. Talán, ha az OPI, a tankönyvírók meghallgatnának bennünket ... Terveink szerint a kiadás előtt álló új biológia tankönyvet táborunkban kielemezzük, szemléltető ábrákat készítünk, kérdéseket áliílunk össze. Mindezeket és korrekciós javaslatainkat megküldjük az illetékesek számára. — Tiszteletre méltó erőfeszítése ez a felvételi előkészítő bizottságnak. kérdő*, mennyit bír kompenzálni a Icözépiskolai oktatás hiányosságaiból. Dr. Cserháti István professzor, a SZOTE rektorhelyettese szívügyének tekinti a táborokat. Megérkezvén, rögtön bekapcsolódik beszélgetésünkbe: — Az egyetem nem adhat lejjebb követelményszint jébói. S nincs ereje, sem módja a középszintű oktatás valamennyi hiányosságának pótlására. Tisztán kell látnunk a felvételi előkészítő bizottság és táborainak feladatát, jóllehet, KlSZ-eseInk tanáraink régóta többet tesznek annál. Talán az új felvételi rendszer pozitív változást hoz, de a kétszeres-háromszoros túljelentkezéssel számolnunk kell idén is. jövőre is. Egv biztos, a SZOTE előkészítő bizottsága mindenkor megadja a szükséges segítséget a diákoknak. Néhány, a diákok köz*L< — Cseh Attila vagyok, a szolnoki vérségi Ferenc gimnáziumba járok. édesanyám otthon ápolja rokkant apámat — Szabó Jánosnak hívnak. Békéscsabán. a Rózsa Ferenc gimnáziumban tanulok, apám kábelszerelő. anyám állattenyésztő. — Nevem Lova* László. Tiszakécskéröl érkeztem. Apám szobafestő; anyám a helyi ÁFÉSZ-nél felvásárló. — Molnár Zoltán vagyak, a nagyköröst Arany János gimnáziumba járok. Apám nyugdíjas, anyám tanár. — Tudják, mit keQ még megtanulniuk. Érzik a hiányosságokat de bizakodóak. Lassan két éve. hogy „hűséget esküdtek" a szegedi m vuaegyetemnek. Mi jár érte? Dr. Nagymajtényi I-ásxló így fogalmazott: — Majd • reggeleken előadásra sietve jó ismerőkként köszöntjük egymást, és dolgozhatnak a FEB-ben is. Egyelőm eonyí. Az igazi jnámla" * betegek kezében tant Ha n ütege sikerül. „Hajtós" pedálozók Ön kerékpárpárti? A magamfajta, ..öreg" szegediek emlékeznek még rá. hogy a Kossuth Lajos sugárút két oldalán futó villamosDálya és a járda között. a fasor árnyékában salakos kerékpárút vezetett. Amikor a mostani hatsávos úton is jócskán feltorlódó kocsisort látom, megértem, hogy a gépjárműforgalom joggal követelte ki magának a nagyobb helyet Amikor azonban két. megátlónyi távolságot villamossal megtevő iskolásokra leszek figyelmes, eszembe jut: mennyivel egészségesebb lenne, ha biciklivel mennének boltba, iskolába... A józan ész persze figyelmeztet a valós veszélyre: az autók közt csellengő kerékpárosok Vódtelenségére. Az egyik ismerősöm megvette ugyan a kerékpárt ötödikes fiának, de csak a kiskertjükhöz közeli dűlőúton engedi csemetéjét kerekezni. Megértem: a Lenin körúton laknak. Hétvégeken az autó csomagtartójában fuvarozzák ki a kerékpárt Dorozsmára — ott aztán hajthat a fiú, veszélytelenül ' gyakorolhat. Mondják, akik gyakorta részt veszne]; az általános iskolások kerékpáros közlekedési vetélkedőin, hogy szembetűnően ügyesebbek a szegedi járás községeiben lakó kis versenyzők A városiak fújják a szabályokat hátulról visszafelé. de « félkézzel kormányzott bicikliről lepotyognak. Könnyű lenne most azt aiánlani minden városi szülőnek. hogy tanítsa meg gverekét biztonságosan kerékpározni, mert az egészséges, élménytadó elfoglaltság. Tudom, hogy rögtön visszakérdeznének: de hát elengedhetem-e nyugodtan, rettegés nélkül ... Tíz év alatt Szegeden megnégyszereződött a személyautók száma — a felnőtt és a közlekedési szabályokat alaposan ismerő kerékpárosok sem szállhatnak túl magabiztosan a nyeregbe. Szegeden egyébként ha csak a kerékpározást tiltó táblákat nézzük, a bicikliseknek nem lehet okuk panaszra: a József Attila sugárutat, a Nagykörút és a ZrínyiKelemen utcát kivéve másutt mindenütt szabad az útjuk. Ismétlem; ha a táblákat vesszük számításba. Ám ha a rendszeresen bicikliző szegedieket megkérdezzük, gondjaikat ennél tetemesebbnek látjuk. Próbáljon meg valaki a Dóm tér nyári lezárása Idején például a klinikától Újszegedre eljutni. Meg kell kerülnie a fél Belvárost ... Vagy ott a Liget — középső széles útján igazán nem zavarnák a sétálókat a kerékpározók! Ez egyébként a nálunk takarékosabb szemléletű, s kerékpárpártibb országokban elfogadott. szentesített megoldás: a széles járdákon záróvonal választja el a kerékpárosok és a gyalogosok felségterületét. Igaz, ott a biciklit. nem a járókelők rémiaztgetésére használják! Apropó, rémisztget és. A sétáló dühös, ha ráosilingel a biciklis, a kerékpáros ijedten megesel lenti a kormánvt. ha „útszéli" gesztusok kíséretében az út szélére szorítja le az autó. * gépjárművezető haia is „z égnek áll. ha hátsó világítás nélkui haladó kerékpárost ér utol az esti szürkületben — Így aztán nehezen lehet érvényt szerezni a „járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk!" — jelmondatnak! A megoldás: a gépjárműforgalomtól elválasztani a kerékpározókat. Pénzkérdés, persze, de nem csupán az. Nehi biztös ugyanis. hogy mindenütt, ahol kerékpárúira lenne 3*ükség, másfél méter szeles, betonnal alapozott, aszfaltréteggel burkolt utat beO építés si renként három-négyezer toxint!). Lehet, hogy olcsóbban, egyszerűbben is megvédhetnie. külön útra terelhetők m biciklizők. (Ahol a gyalogosforgalom csekély, de mindkét oldalon van járda — például a Dorozsmai úton. a kempingtől kifelé — az egyik irány járdáját megkaphatnák a kerékpárosok. A feltételes módot úgy tessék érteni: lehet hogy nem is a távoli jövőben. Azt is hallottuk, hogy talán Tátiénban. a Budapesti körutat sas. gélyező zöldsávban M.) Hol hallottuk? Egy ankéton, amelyet meglepő módon és az eddigi szokástól eltérően nem a közlekedés hivatásos gazdái szerveztek, hanem a Szegedi Biológiai Központ biciklizni szerető fiataljai. Segíteni szeretnének, mondták — s ötletük ia volt a szándékhoz, lévén valamennyien kerékpárpártiakök úgy vélik, sokkal többen bicikliznének Szegeden az autózás, buszozás, villamoto zás helyett h* több támogatást kapnának. Ha nem lenne lenézett jármú a bicikli, ha a nagy forgalmú intézmények előtt volna hová támasztani a kerékpárt, ha a gyereknek lenne hol kerekezniük. Un a KRESZ rugalmasabb műszakj megoldásokra adna lehetőséget — mert azt ók m megértik, hogy a jelenlegi szabályozás megbénítja a fnrgalomáaervesök fantáziáját Ügy hírlik. a kerékpározás intézményes, hivatalos pártolása nem várat már magSf<, tokáig — a KRESZ módosításához most gyűjtik a jogalkotók a javaslatokat. Ajánljuk szíves figyelmükbe a biológiai kötponl ötletQa*. dag pedalozólt! Alighanem jó irányba ..hajlanak". Pállj Katalin