Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-30 / 100. szám

28 Péntek, 1982. április 30. Adatgyűjlés Csongrád megyében A gyermek növekedése Az ivadékgondozást az állatvilág számos fajánál megtaláljuk, aligha volna azonban helyes az ember sok áldozatot vállaló őrködését gyermeke egészsége felett, csupán magasabbfokon megvalósuló ivadékgondozásnak minősíteni. A társadalomban élő ember esetében sokkal többről van szó. Ez a tevékenység arra irányul, hugy a gyermek testi és szellemi fejlődését, gyarapodását elősegítse, olyan emberré nevelje, aki felnőtt korában a társadalom hasznos tagjává válhat. De vajon csak a szülői felügyelettől és gondoskodástól függ a gyermek egészséges növekedése, fejlődése? Kétségtelen, hogy az embernél — mint a legfejlettebb élőlénynél — ez a gondoskodás elengedhetetlen, hiszen meglehetősen hosszú Ideig az utód képtelen lenre szülői segítség nélkül magáról gondoskodni. Ha ez elmarad, pótolni kell valamilyen módon, mert hiánya az utód létét veszélyeztetné. A növekedésnek azonban vannak a szervezetben rejlő törvényszerűségei is. Azokat a tényezőket, melyek ebben a folyamatban szerepet játszhatnak, részben öröklött tulajdonságoknak, részben külső — környezeti — hatásoknak nevezzük. Az örökletesség szerepét már a múlt század végén Galton angol antropológusgenetikus felismerte. Rájött arra, hogy a két szülő testmagasságának középértéke fontos útbaigazítást adhat az utódok felnőttkori testmagasságára vonatkozóan. A gyermek testmagasságát ilyen módon tehát — ha közvetett formában is — de a párválasztás befolyásolhatja. A termet, vagy testmagasság a növekedés folyamatának egyik jó indikátora. amely a rasszbeliségtől is függ. Nyilvánvaló, hogy a magasabb termetű negrid szülőpárnak sokkal magasabbak lesznek a gyermekei, mint az alacsony termető mongoloidnak. Az örökletesség mellett azonban a növekedésre az un. belső elválasztású mirigyek is hatással vannak. Ezek a belső tényezők azonban a külső környezeti feltételektől is függnek. Jóllehet a gyermek növekedését az öröklött tulajdonságok mintegy 90 százalékban meghatározhatják, a testmagasság végleges kialakulását a környezeti hatások mégis nagymértékben módosíthatják. Utóbbiak részben természeti tényezők, mint amilyen a lakóhely földrajzi helyzete, a klíma, a különféle sugárhatások, a talajban levő ásványi anyagok, az ivóvíz minősége. Mas róczük társadalmi jellegű hatásoknak minősíthető, amelyek között említjük az egyén szociális helyzetét, foglalkozását, életmódját, táplálkozási viszonyait és szokásait, a civilizáció számos vonatkozását. Talán nem is kell különösen hangsúlyozni, hogy ezek közül mennyire jelentős a táplálkozás hatása. A gyermekek időközönkénti méréséből az is megállapítható, hogy a növekedésben az első húsz életév surán különböző szakaszok figyelhetők meg. Az eltérés a gyarapodás mértékében az nban nemcsak életkorok, hanem nemek szerint is kimutatható. A növekedésnek ezen túlmenően évi ritmusa is van. Emlékezzünk arra, hogy a nyári iskolaszünet alatt milyen jelentős mértékben megnőnek a gyermekek, míg télen ez a gyarapodás kisebb. Ez nem is szokatlan, hiszen az ember is az élővilág tagja s az élővilág más csoportjainál — a növényeknél és állatpknál — egyaránt tapasztalható ilyen periódikusság. Felvetődhet a kérdés, hogy vajon miért mindig a testsúlyra és a testmagasságra utalunk, amikor a növekedesről beszélünk? Ennek az az oka, hogy a testi fejlettséget — úgy is mondhatnánk, hogy a gyermek , morfológiai korának meghatározását — a testsúly, a testmagasság és a mellkerülat alapján végezzük. Ezek tehát azok a jellegek, • amelyek elsősorban tájékoztatnak bennünket a gyermek fejlettségéről. Még mindig kérdés marad azonban az, hogy a fiúkra és leányokra, meghatározott életkorban milyen fejlettség jellemző? Ügy is fogalmazhatnánk, hogy mi határozza meg azt, hogy egy gyermek normális testi fejlettségű-e vagy sem? Legegyszerűbb megoldásként azt fogadhatnánk el, hogy a három említett testi jelleg leggyakrabban előforduló értékeit tekintjük „normális"-nak és ezzel megoldottuk a kérdést. Igen ám, csak vidékenként és kontinensenként (emberfajták szerint) más és más értékeket kapnánk ,,normális" adatként. Ugyanakkor a gyermek súlya, magassága — a fáradtságtól, táplálkozástól és egyéb tényezőktől függően — egy nap alatt is változik. Ilyen módon az is befolyásolná egy gyermek esetében ítéletünket, hogy testi jellegeinek értékeit milyen napszakban állapítottuk meg. Nagyon helytelen lenne tehát bármelyik jelleg esetében is egy ha-» tározott számhoz kötni a normális fogalmát, annál is inkább, mert az ember*élő szervezete állandóan változik, testméreteinek értékei folytonosan módosulnak. Ennek pontos megállapítása például a testsúly esetében csak akkor válna lehetővé, ha ezt a jelleget grammnyi pontossággal határoznánk meg. Legalkalmasabbnak azt az eljárást tartják, amikor a három említett (vagy több) testi jelleg alapján ún. fejlődési táblázatokat dolgoznak ki s ezekben korcsoportonként — külön a fiúkra és külön a leányokra — a Jellemző, ,.normális"-nak tartott számértékeket adják meg. Ezek sok gyermek mérésének átlagai és kiegészítésként tartalmazzák a táblázatok azokat a szélső értékeket is, amelyek között változhat a gyermek három jellegének értéke, de még mindig normális testi fejlettségűnek tekinthető a gyermek. Ezeknek az átlagaknak az ellenőrzésére azonban legalább tízévenként szükség van, mert az életkörülmények megváltozása azok nagyságát is befolyásolja. Nagyon közismert az a tény, hogy a mai gyermekek testméreteinek átlagai Magyarországon is, nagyobbak, mint például 50 évvel ezelőtti ugyanolyan korú és nemű gyermekek méretei voltak. Ezt a jelenséget nevezzük akcelerációnak, amelyre ugyanazon földrajzi területen elő, de különböző időszakokban mért hasonló korú és nemű gyermekek mérésének eredményei mutattak rá. Hazánkban is nagyon sok vizsgálat történt ennek a kérdésnek a tisztázása érdekében. Szegeden az első nagyobb arányú gyermekmérés 1958ban történt (4000 tanulónál), s azóta már 1961-ben és 1966-ban is voltak ellenőrző vizsgálatok. A JATE Embertani tanszéke és a Csongrád megyei KÖJÁL Iskolaegészségügyi Osztálya a JATE Kibernetikai Laboratóriumával közösen 1981ben kezdett egy újabb, most már egész Csongrád megyére vonatkozó adatgyűjtést. Ezen túlmenően azonban lehetőség nyílott arra is, hogy Varga Anikó óvónő hathatós közreműködésével az illetékes hatóságok engedélyével a szegedi óvodások testi fejlettségét is megállapítsuk. Az óvodások növekedésére Magyarországon aránylag kevés adatunk van. A szegedi gyermekek testméreteinek főbb értékeit 1965-ben közöltük, így módunk van mintegy 20 éves távlatban összehasonlítani a 3,5—6,5 éves korosztályúak testi fejlettségét. 758 szegedi óvodás fiú és 726 leány (3,5—6,5 évesek) mérésének eredményét vizsgáltuk. A testmagasság, testsúly és nyugodt légzésnél mért mellkerület azon értékeit tüntettük fel, melyek normálisnak tekinthetők, illetve. a mérések alkalmával talált legkisebb és legnagyobb értékeket is megadjuk. Ez utóbbik már nem tekinthetők elfogadhatóknak. Kitűnik, hogy a testmagasság és testsúly esetében mindkét nemnél találunk olyan kiugró méreteket a kisebb és nagyobb méretek irányában is, melyek arra utalnak, hogy ezek a gyermekek vagy alulfejlettek, vagy túlfej lettek. Csupán egy példát említünk. A 6,5 éves leányoknál a testsúly normális értékei 14 és 29 kg között változhatnak. De volt olyan óvodás, akinek a testsúlya 40 kg volt, tehát 11 kg-mal meghaladta az elfogadható felső értéket. Az 1962-ben mért és 1965ben közölt szegedi adatokkal összehasonlítva a tavalyi mérési eredmények átlagait, azt találjuk, hogy azok most általábbn magasabbak, különösen a fiúk testsúlya, a leányok testmagassága és mellkerülete esetében. Ugyanakkor kisebb a fiúk testmagassága és mellkerülete, valamint a leányok testsúlya esetében. Mindezek a különbségek azonban statisztikai módszerekkel nem igazolhatók s így azt mondhatjuk, hogy 1962 és 1981 között a szegcdi óvodások testméretei lényegesen nem módosultak. Dr. Farkas Gyula Asztma — portól A könyvespolcokon, az ágyak és a szekrények alatt összegyűlő házi porról kimutatták. hogv allergiát okozhat. Megállapították, hogy a házi porban a Dermatophagoides nevű atkák találhatók, s hogy az allergiás asztmában szenvedőknek csaknem a fele érzékeny rájuk. A legújabb kutatások szerint az atkáknak allergiás rohamot okozó anyaga — jele Pi — az atkák testében és ürülékében fordul elő. alakja nagyjában gömb. átmérője 10—400 mikrométer, vagyis mérete és fizika tulajdonságai hasonlítanak az ugyancsak asztmát, okozó virágporéhoz. A Pi csak akkor okoz asztmát, ha ismételten a tüdőbe jut, s ott az ellene képződő ellenanyagokkal összekapcsolódik. Ennek hatására ugyanis olyan — hisztamin nevű — anyagok válnak szabaddá, amelyektől a hörgő Izmai görcsösen öszszehúzódnak. Ez a hörgői asztma fő tünete. Az izomgörcs miatt nem jut levegő az érintett hörgőkbe, s kialakul a betegek jellegzetes asztmás zihálása. A P| ellen még nincs kellő közvetlen védelem, általában azonban az atkaalergia többféle módon és véglegesen meggyógyítható. Szúnyogirtás! gombával A rovarölő szerek drágulása. a betegséget átoalántáló rovarok növekvő ellenállóképessége és a vegyszereknek esetleges környezetkárosító hatása arra készteti a kutatókat, hogv a kórokozókat terjesztő szúnvogok irtására új utakat keressenek. Az érdeklődés előterébe a szúnyogokat pusztító baktériumok és gombák kerültek. Amikor a szúnyoglárvákat bepermetezték a Culicinonyces gombafaj spóráival. e spórák a lárvák emésztőrendszerében gombaszövedékeket hoztak létre: ezek gyorsan terjedtek, s a lárvák néhány napon belül elpusztultak. A gombaszövedékek a közvetlenül nem permetezett lárvákat is fokozatosan megtámadták, úgyhogy a kísérletben felhasznált csaknem valamenynyi lárva elpusztult. A kísérletek szerint » gomba nem károsította a magasabbrendű állatokat. Hétvégi faiu a Mecsekben Hétvégi faluvá alafcult a Mecsek egyik legszebb hegyi települése: a négyszázhúsz méter magasan fekvő, erdőövezte Kisújbánya. Egyetlen őslakó él már csak a falucskában, mégsem jutott Gyűrűfű sorsára, mivel valamennyi lakóházát megvásárolták üdülés céljára a természetkedvelő városi emberek; tavasztól őszig Kisújbányán töltik pihenőnapjaikat, élvezóe a jó levegőt, a csendet, a nyugalmat. Lakóközösséggé szerveződtek, s bizonyos fokú önkormányzattal intézik a víkendfalu ügyes-bajos tíol&aií. Kisújbánya XVIII. századi .település, alapítói bajorországi németek voltak. A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó település 1970 táján kezdett elnéptelenedni. Az utolsó őslakos, Agác József is már a nyolcvanas éveit tapossa, de nem adta fel a régi otthonát. Az ár-' ván maradt többi ház viszont idegeneké lett: Pécstől Budapestig és Pakstól Békéscsabáig tucatnyi város lakói váltak a mecseki falu hétvégi polgáraivá. Jelenleg negyvennyolc takaros ház sorakozik a szép kisújbányai völgyben, valamennyi felújítva, megtartva eredeti formáját, Külsejét. A tanács ugyanis gondosan ügyel arra. hogy megőrizzék a falu sajátos karakterét. Kisújbánya sorsa jó példa a kihaló falvak értékeinek megóvására. Együttes erővel született meg a falucska bekötőútja, amelynek építési költségeihez minden háztulajdonos hozzájárult. Most közös pihenőhely létrehozására vállalkoztak, hogy legyen, ahol Kisújbánya új polgárai találkozhatnak, beszélgethetnek egymással. kertbarátoknak Krizantém nevelése A krizantém az egvik tömegesen nevelt virágunk. Nálunk még ma is az őszi időszakban, főleg a halottak napján keresik, pedig fajtaváltozatossága a legszebb és legszélesebb választékú vágott virággá teszi. Gyakorlati szempontból termesztését két csoportra oszthatjuk, mégpedig a hagyos, főleg őszi. és a modern, időzített, termesztésre A kis virágú típusok dugványait májusban 30X25 centiméterre 4 sorban ágyrendszerbe ültethetjük 4—6 centiméter mélyen. A mélv ültetés előnye, hogy a földbe került részén végig meggvökeresedik. Az első visszacsípést az ültetést követő két hét. után végezzük el. A fejlődő 2—3 oldalhajtást 6—8 centiméter magasan ismételten visszacsípjük, de ezt június közepéig feltétlen el kell végezni. A hajtások végén 4—6 bimbó fejlődik, ha a mellékbimbókat visszacsípjük, minden hajtáson egy-egv virágot kapunk, de bimbózás nélkül is szép. csomós virág feilődik. A nvári ápolás kapálásból, öntözésből, két-három alkalommal történő fejtrágvázásból és növényvédelemből áll. Dekoratív fajtatípus esetében az előzőhöz hasonlóan a dugványokat májusban kell kiültetni, azonban csak egyszer kell visszacsípni. Egv száron 3—5 hajtás hagyható, melyet rendszeresen bimbózni kell. Szeptember végén célszerű fóliasátort építeni az éatv fölé. A nagv virágú fajtatfpust május végén, június elején ültetjük ki. július 10-ig a fejlődött hajtásszár egyharmadát levágjuk, igv az oldalhajtáson augusztusban jelenik meg a főbimbó. Amennyiben a visszavágást elmulasztjuk, a júliusban megjelenő bimbóból margarétaszerű virág fejlődik. A rövid tenyészidejű fajtákat júniusban kell kiültetni, ebben az esetben » visszavágás elmarad, de hónaljazni és bimbózni kell. Szeptemberben fóliával kell fedni az állományt. A margaréta és anemone virágú fajtákat. ha július közepéig kétszer visszacsípjük, egy-egy tő 4—6 szál virágot nevel Bimbózni és hónaljazni rendszeresen szükséges. Szeptemberben takarni kell a fagy ellen. Késői ültetés esetén eaves fajtái decemberig is virágoztathatók. A sírra kiültethetők a Blanche Poterine, Maríné Morin, Edelstein. az új fa,ták közül a Popsié. Klültetési Idő máius. a többihez hasonló 30X30 centimétem Július 10-ig kétszer célszerű visszacsípni. Egy tövön 4—ti hajtást hagyunk meg. rendszeres hónaljazást és bimbózást igényel Szeptember elejétől takarni kell és a megvilágítás idejével lehet irányítani a virágzás ideiét. A kinvüt virág cserepezés után értékesíthető. A hagyományos nevelésnek alapvető feladata a megfelelő növényvédelem. Az ültetést megelőzően a talajfertőtlenítést. feltétlen el kell végezni, mert ezzel a krizantémra rendkívül veszélyes fonalféreg fertőzés megelőzhető. Erre a célra felhas? nálható a Basudin G—5 Galation G—5. stb. A felszívódó szerek közül ; Bi—58 használható A viré legveszélyesebb kórokozó a botririsz, amely elle Orthocíddal védekezhetün eredményesen. Esős időben károsít még a szeotóriás levélfoltosság is, melyet Zineb vagy Miltox Speciál alkalmazásával tudunk megakadályozni. A vírusfertőzés gyakran meddőséget okoz. A szaporítóanyagot saját előállítás esetén célszerű 2—i évenként felújítani, ami a minőségi dugváavon túl e. vírusmentességet is biztosítja. A szaporításhoz felhasználásra kerülő gyökeres dugvány nevelésére az anvatöveken fejlődő 6—10 centiméteres, még nem fásodotl hajtásokat használjuk fel. A dugványokat perlitbe. perlittőzeg vagy perlithnmok keverékébe duggatluk Lehetőleg fóliával kell takarni, ebben az esetben a dugvánv 2—3 hét alatt jól meggyökeresedik. Áz aknázómolyok Az utóbbi években, főleg tavaly sok kárt okozott az aknázómoly az almástermésü gyümölcsösökben. Az almalevél-törpemoly lepkéje Igen apró. kifeszített szárnyakkal is csak 4—5 milliméter. Apró, lábatlan, sárga színű lárvája a levéllemezben él. Kezdetben az akna alig látható, később a lárva növekedésével átmérője növekszik. kígvó alakú járatokat készít a levél' színe alatt. A lárva ürüléke fekete vonalként látható a levél felső részén Erősen fertőzött levélen 35—50 akna is található. Bábja sárga színű, a talajban telel át és kedvező időjárás esetén már áprilisban repülnek az apró lepkék. Az időjárástól függően 3—4 nemzedéke van. Az almalevél-sátorosmoly lepkéje 6—6 milliméter. Alapszíne zsemlebarna, elülső szárnyain fehéres ék alakú mintázatokkal. Szabad szemmel alig látható tojásait a levél színére rakja Lárvái az előző fajhoz hasonlóan a levéllemezben élnek. Károsítása során először sötétbarna. vöröses. maidnem körkörös akna látható, majd a felső bőrszövet ezustteneiré válik. Tömeges szaporodása esetén az asszimiláló felület leientős részét tönkreteszi. Bábja a lehúllott leveleken telel át, jó Idő esetén áprilisban kirepülnek a lepkék.' Évente 2—3 nemze déke van. Mivei a lárvák rejtett életmódot folytatnak, nehéz ellenük védekezni. még a szisztémikus (felszívódó) készítmények is csak gvérítik a-r állományt. Leginkább sebezhető stádium az imágo állapot. Rajzáscsúcs idején — amikor az átlagos hőmérséklet a 15 Celsius-fokot eléri -*- szélcsendes időben a lepkéket elpusztíthatjuk, mielőtt tojásaikat leraknák. Erre a célra legalkalmasabb szerek az Unifosz 50 EC. Unitron 40 EC. Anthio 33 EC, valamint a szintetikus piretroidok. a Chinetrin 25 EC stb. A permetezést a három előbbi készítmény esetén a rajzási csúcs idején, a szintetikus piretroidokat rajzás kezdetén keli kipermetezni. Elhúzódó rajzás esetén a permetezést meg kell ismételni. Dr. Tóth Mihály * " megyei főkertész '