Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

4 Szerda, 1982. április 28." Piac, nyereség, zöldség... Gyár és környéke Ha vállalatoknál gondjaikról, bajaikról beszélnek, sok minden szóba kerül. A piac, a tehchnológia állapota, a termékszerkezet, a munkaerőhelyzet A nyersanyagellátásról viszont általában kevéa szó esik. Nem így a konzervgyárakban, íóként azokban, amelyek mindenekelőtt zöldségfeldolgozással foglalkoznak. Azokban, mint a szegedi gyárban is, sokszor fő a felelősök feje, hogyan tudják évről évre, s lehetőleg hosszú távra biztosítani a szükséges nyersanyagmennyiséget. A bajok gyökere nagyjában-egészében közös: folyamatosan csökkent az utóbbi években a zöldségtermesztés jövedelmezősége, ennek arányában pedig a termelési kedvvel is bajok vannak. S mindennek elsősorban a konzervipar Issza meg a levét, kötött fölvásárlási árai miatt, amelynél a szezonnak mintegy felében többet kaphat a vevő nemcsak a szabad piacon, hanem a hűtőipartól, a ZÖLDÉRT-ektől, vagy a HUNGAROFRUCTtól is. A konzervgyárak természetesen Igyekeznek megoldásokat találni, hogy a szükséges nyersanyagmenynyiséget a szükséges minőségben beszerezhessék. Például úgy, hogy a termelőkkel közös vállalkozásban, beruházással megoldják az előföldolgozás jó részét. Ezt az utat járja a Szegedi Konzervgyár is. Mindezt a kölcsönös előnyök alapján teszik, hiszen ezzel segíteni lehet az Ipar munkaerőgondjain, s az ár nagyobb része maradhat így a termelőnél, kétszeres érdekeltséget teremtve számára a zöldségtermesztésben. S a rögzített felvásárlási ár is ad némi biztonságot a termelők számára, hogy bőséges termést hozó esztendőkben is tisztes pénzt kapnak a konzervártól árujukért. Ám a rögzített árak sokszor olyan helyzetet is teremtenek, hogy a szegedi gyár kénytelen 50—60 kilométerről hozat.nl valamilyen nyersanyagot, jóval többet kifizetve a szállításért, mert n helyben meglevő készleteket a rögzített árért nem kapja meg. Mégis, olcsóbban juthatna hozzá, mint a távolabbihoz, amit Jelentősen megdrágít az utaztatás. De hát, egy forinttal nem lehet megtoldani a felvásárlási árat, háromat viszont ki lehet fizetni a szállítási költség terhére.. Pedig alighanem egyetlen iparágban sem oly fontos, mint a konzerviparban, hogy nyersanyagait a szűkebb környékről szerezze be. Nemcsak az egyre dráguló szállítási költségek miatt, hanem azért is, mert nemigen van gyorsabban romló, értékéből hamarabb veszítő áru a zöldségnél. Főként azoknál a konzervgyáraknál, amelyek mindenekelőtt zöldségfeldolgozással foglalkoznak, alapvetően fontos tehát, hogyan jutnak dűlőre közelben levő partnereikkel. Ilyen helyzetben van a Békéscsabai Konzervgyár is. Érdemes körülnézni házuk tájén: ők vajon hogyan birkóznak meg gondjaikkal? Dr. Csizmás Sándor, u termeltetési osztály vezetője hosszasan sorolja termelési adataikat, gondjaikat, azok megoldásának jelenlegi, s a jövőben lehetséges módozatait. A részletekkel alighanem kar fárasztani az olvasót, inkább a szempontunkból fontos összefüggésekre praktikus koncentrálni. Mindenekelőtt a lényegre, amely szerint a békéscsabaiaknak is a legtöbb gondot a termelők csökkenő érdekeltsége okozza. Sőt, ez a probléma náluk kifejezettebben is jelentkezik talán, mint Csongrád megyében. Mert igaz ugyan, hogy a jó ván előnyös a gyárnak, s a természeti adottságok követ- termelőnek is. Például azért keztében nagyon magasak is, mert a Békéscsaba és környékünkön a termésátla- Környéke Agráripari Egyegok (a borsó hozama hek- sülés birtokában levő, a tatáronként 50 mázsa körül ,gok pénzeiből létrehozott van például), de más, sok- eszközöket így koncentrálkal kevesebb törődést igény- tabban használhatják föL 16, sokkal kevesebb gond- Az egyesülés például zölddal-bajjal járó kultúrák is ségbetakarító gépeket szerIgen magas terméshozamot zett be, amelyeket (5—8 adnak arrafelé. Nem csoda éves amortizációval számihát, ha a termelók nem ra- tott díjjal) kölcsönöz a tagjonganak azért, hogy a zöld- gazdaságoknak. Ilyen célokséggel foglalkozzanak, hiszen ra több mint 30 millió foa zöldségtermesztés jöve- rintot költött az egyesülés. A delmezősége a magas ter- gépek sokat segítenek a termésátlagok ellenére 16 szá- melési kedv fenntartásában, zalékkal csökkent egy év Csakhogy 4—5 évesek. Ha alatt Békés megyében. kifutnak, aligha pótolhatók, Hogy miért? Például, mert mivel ÚJ, jóval drágább gépdrágák voltak, s még drá- sorok beszerzésére sem az gábbak lettek a zöldségbeta- egyesületnek, 6em a gazdakarító célgépek. Azok, ame- Ságoknak nincsen pénzük.' lyek más célokra nem is Mindenesetre a békéscsahasználhatóak. Néhány he- balak is igyekeznek tovább tet dolgoznak csupán éven- lépni. Például a nyersanyate. S mindemellett a zöld- gok előfeldolgozását mind ségtermesztés rengeteg gond- nagyobb részben a termelőkdal jár, jóval több törődést nél oldják meg, akik Ily móigényel, mint más kultú- don több pénzt látnak árurák. Ez is költségnövelő té- j ükért, s a gyár helyzete is nyező, csakúgy, mint a pre- könnyebb lesz. Termékszerferenciákban bekövetkezett kezetükön is folyamatosan változások, vagy az üzem- úgy változtatnak, hogy jobanyagárak emelkedése. A ban jövedelmező árukkal költségek növekedésével nem léphessenek a piacra, s csöktartottak lépest az értékesíté- kentik kevesebb jövedelmet si árak. A Békéscsabai Kon- hozó cikkeik előállítását, zervgyárnak 1982-re mégis Azonban, termékeik zöme sikerült szerződésben leköt- olyan, hogy különösebb válnie a szükséges nyersanya- toztatásokra nincsen módgok 105 százalékát. juk. Az ellentmondás csupán A megoldás lehetőségeit látszólagos. A gondok ugyan- nyilván a csabalak is hoszis valóságosak. A szerző- g^bb távra szólón mérledések eredményei nem any- geiik nyen megoldást fölnytra a jelenlegi állapotot tehetőleg csak az élelmiszertükrözik, hanem inkább a jp^ £s a kertészeti ágazamúltat, azt az időszakot, tok helyzetének alapos átamikor sikerült megalapoz- értékelése hozhat, beleértniuk, biztonságossá tenniük ve például a nagyobb runyersanyagellátásukat. A Jö- gaimasság lehetőségének vőre nézve azonban nem túl- biztosítását. Hiszen például zottan optimisták Csabán a termelők jelentősen Javisem. hacsak nem változik tottak a nyersanyagok minéhány tényező a Jelenlegi; „őségét az utóbbi években, meglehetősen merev szabá- Ez jótékonyan hatott a gyár lyozásban. eladási áraira. A javuló miDe lassúk mindenekelőtt nöség eredményeként a tőaz alapokat! Nyersanyagai- kés piacokon jobb árakat érkat a csabaiak mintegy 30 tek ^ mjnt korábban. Am nagyüzemtől szerzik be. öt— ezj a plusznyereséget sem öt és fél ezer vagon nyers oszthatták meg a termelőkáru esetében ez meglehető- k<¥l) kötöttségeik kővetkezsen kis szám. S főként ok- tében. Ráadásul a magasabb, kor lesz elgondolkodtató, a piaci értékítélettől függő ha azt Is hozzátesszük, hogy ^rat csak termékeik egéöt éve még ötven-hatvan, szen kis hányadánál érhettízegynéhény éve pedig kö- ték el. ez pedig egészében zel száz partnerrel álltak nem oldhatja meg a gondokapcsolatban. A mai 30 kat> még a haszon megoszpartner közül pedig mind- tósa sem tehetné ily móössze 13 bázisgazdaságot tar- don nyereségessé a kertészetanak számon, s közülük is tl ágazatot. A jó alapok, e öt-hatnak van meghatározó jó (és koncentrált) partneszerepe a gyár nyersanyag- rt kapcsolatok azonban egy ellátásában. ideig még megoldást jelenA partnerek számának ily tenek. jelentős csökkentése nyíl- Szávay István A baleseti táppénzről Baleseti táppénzről kér halászati termelőszovetkeze- sérült táppénzre akkor isjotájékoztatást Sz. B. szege- tek és mezőgazdasági szak- gosult. ha már nem biztosídj olvasónk, üzemi balese- szövetkezetek tagjai; a szak- tott. tet szenvedett és munka- munkástanulók; a bedolgo- A baleseti táppénz Iránti helyén arról van vita, zók; a megbízás alapján ^ táreadalombiztosítáhogy amíg kórházban volt, rendszeresen és szemelyesen gJ szervnél uietve ott ahol jogosult-e a 100 százalékos munkát végzők; az ösztöndí- társadalombiztosítási kífize. táppénzre vagy sem. Kéri, jas aspiránsok es az ösztön- t6hely működik kell előterIsmertessük, hogy kikre díjas doktorjelöltek; a gép- 1eszteni Az igényhez csatol terjed kl a baleseti táp- járművezető-képző munkapénzre való jogosultság. közösség tagjai, valamint a ni kell a keresőképtelen állományba vételről kiállított javító-nevelő munkát végző orvos( (gazofást ^ az üzemi baleseti jegyzőkönyvet. A társadalombiztosítást személyek, törvény rendelkezései sze- A fentiek szerint tehát a rint a biztosítottnak járó baleseti táppénzre jogosult baleseti táppénz a napi át- biztosított a kórházi ápolás "T keresőkÓDtelensétf lagkereset teljes összege. A ideje aiatt a napi átlagkere- eset 68 a ^resokepteiensetr napi átlagkeresettel azonos set teljes összegére jogosult. összegű beleseti táppénzre Ha a sérült az első ízbeni ^ ^ — ideértve a kórházi ápolás baleseti táppénzre Jogosult. kifi^t^l^ek" határozattal idejét és a kórházból törté- ság megszuneset követő 180 keU utas(tani A határonő elbocsájtás napját is — napon belül ugyanazon üze- zatnak tartaimaznia kell a jogosultak a következők: a mi baleset következteben döntést annak indoklását és munkaviszonyban álló dol- újból keresőképtelenné vá- jogorvoslati utat gozók; az ipari szövetkezet lik. baleseti táppénzre ismét ' tagjai: a mezőgazdasági és Jogosult. Ebben az esetben a Dr. V. M. Abban az esetben, ha a baleset üzemisége vagy a bal_ közötti okozati összefüggés nem állapítható meg. a baleseti táppénz iránti igényt a Csárda vagy iskola ? Az ópusztaszeri új létesítmény dokumentumok tükrében Körültekintő, gondos kutatásra késztette a muzeológusokat annak kiderítése, mi lehetett az eredeti renzsa Sándor és Bogár Imre is, hogy 1861-ben Kecskemét egykori haramiák mulatóz- város közhatósága a puszták." Ezt látszik igazolni taszeri mezőn akkor még jól Fontos Sándor festőművész felismerhető hét halom egyideltetése az Ópusztaszeri szóbeli közlése is, aki úgy két Arpádhalomnak nevezNemzeti Történeü Emlék- tudja, hogy az épület vala- te el. Az ópusztaszeri arparkba áttelepített, a fel- mikor csárda vagy gazdaház pádhalmi elemi népiskola szabadulás előtt községi ele- volt Ugyanakkor a Csöng- alapítása vagy építtetése térni, azt követően állami ál- rád megyei levéltárban feltalános iskolának, mely mos- lelt, 1950-ben keltezett adattantól állandó iskolatörténeti íven az egyik bejegyzés kiállítás otthona lesz. Az szerint az iskola eredeti renépületben 1979 júniusáig ta- deltetése elemi népiskola. hát Kecskemét város törvényhatóságának hatáskörébe tartozott A megbízható forrásokhoz a törvényhatósági bizottság, a város köznították a műveltség alapjait az ópusztaszeri gyerekeknek. Az iskolatörténeti anyagok gyűjtésének kezdeceruzával bejegyezve: épült ségi iskolaszék jegyzőköny1912-ben. A kérdés: ha az Iskola 1912-ben épült miként mutén egymásnak ellentmondó latozhattak szc;báiban a ha dokumentumok kerültek bir tokunkba, s az egykori iskola ma is éló tanítóinak szóbeli közlése sem nyújtott egyértelmű támpontot ramiák, hisz a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor 1876ban megvált a földi élettől. Az említett képeslapról — mely 1932-ben készült — tósériilÜlet eredeU fendelte" kitűnik, hogy húsz évvel anveinek és kiadványaínak tanulmányozásával juthatunk. Kecskemét város törvényhatóságának 1911. április 29-én megtartott rendes üléséről készült jegyzőkönyvben bizonyítva látjuk, hogy ekkor született döntés két pusztai tanyai elemi iskola felépítésére és két tanitól állás szervezésére PusztaJ^..."6™,™,1* szeren. E határozat kimondta, hogy „Csongrád vármegye bármely közigazgatási Színész, amatőrökkel Vass Gábor három éve — Az lenne a Jó, ha mitagja a szegedi Nemzett nél többen jelentkeznének, Színháznak. Ez idő alatt hogy a „lemorzsolódás" után több főszerepet játszott el, legalább 20—25 maradjon, sikeres a pályája. A közön- Számítok a délépesekre, a ség is megkedvelte. A Ju- vasutasokra, a nyomdászokhász Gyula Művelődési Köz- ra, a volánosokra, tehát főpont pedig felkérte, hogy képp munkásfiatalokra. Az A Móra Ferenc Múzeum iskola, hisz a szöveg csárdát birtokába került — többek emlit. Akkor mióta iskola? között - egy igen eredeti- Meg kell jegyezni hogy az bizottsága'által a'város'iünek tűnó képes levelezőlap, említett képeslap feltehetően jajdondt képező felsőpusztamely feltehetően 1932-ben idegenforgalmi célzattal ké- szerí pusztán klvánt két ta. készült. Rajta az ópuszta- szült, emlékeztetve, hogy nya{ isfco!a felépítése és két szeri árpádhalmi iskola lát- Szer mezején tartották meg tanítói állás szervezése iránt ható, előtte mezítlábas gye- honalapító őseink az első tett ezennel beterjesztett.. rekek csoportja tanítójukkal, országgyűlést. Sajnálatos, tanácsi javaslatot magáévá Jaksa Jánossal. Alján fel- hogy a reklámszöveg hang- teszi és kimondja hogy . irat: Felsőpusztaszer Árpád- súlya a betyárok látogatta a kívánt célra 24 000 korona halmi Iskola, hátlapján pe- csárdára tolódott el. Azon összeget fogad el."' Megdig: „Két évtizede még nem lepődhetnénk meg, jegyzendő, hogy itt felmecsárda volt. A csárdát isko- h?F- az, egykori csárdából rült egy másik fontos kérlának alakították át a ie- ° 1 alakítotla,k' ha a k°z" dés: Kecskemét miként szóljanak alakítottak át, a je vagy az állam, esetleg hatott beie Csongrád megye lenlegi tanítói lakásban Ró- Kecskemét városa birtokba ügyeibe? Tény hogy a Szevette vagy megvásárolta geden székelő királyi Csongvolna. Szamos írott kútfő rad megyei tanfelügyelő iltanuskodik arról, hogy békességi hatáskörrel renCsongrád megyében és Sze- delkezett a pusztaszeri iskogeden, főleg a hatalmas ki- jók fölött is. terjedésű tanyás határban, a múlt században, de még e század első három évtizedében is az állam, valamint a városok és községek több. a csapatunk. Azon is túl vagyunk, hogy „művész úrnak" szólítsanak... Alapos munkával, hosszú távra tervezem az együttműködésünket. — Milyen produkciókkal? — Szeretnénk, ha nem azt A két iskola egyike az árpádhalmi, a másik a Szárnyék-halmi pusztai elemi népiskola volt. Az előző készítse fel a munkásfiata- időpontokat nagyon nehéz várnák tőlünk, hogy ünnepségeken lépjünk fel. „Miniatűr színház" felé kiválókat versmondó versenyre, egyeztetnünk, mert másMunkájának eredménye: a más a munkaidő, s nem területi döntő után az or- mindenki szegedi. Volt rá nunk haladni... Könnyebb szágos döntőből ezüst érem- precedens, hogy feláldoztam világirodalmi alapműveket mel, különdíjjal és oklevél- a vasárnapomat, s kimentei jöttek vissza a versmon- tem Vásárhelyre az egyik dolgoznánk fel. Ehhez azonban még a fiatalok irodaldófc Szegedre. — Kellemes alakult ki közöttünk — bekapcsolat üinulni versmondó lakására, együtt mi műveltségét is elő kell Vannak-e segíteni, minél többet olvastapasztalatai sanak, jól ismerjenek egyszél a „kis csapatról" Vass az amatőr színjátszás terén? egy művet, darabot. Gábor színművész, eredmények után is E szép szeret— Igen. megyében, nénk együtt maradni. Iro- f^pad oszlopos tagja volCt évig Heves — A színházi elfoglaltsáaz egri irodalmi gok mellett jut idő? dalmi kört alakitunk ősztől. Elsődleges feladatnak a szakmai képzést tartom, csak utána jelentkezhetünk színpadi produkciókkal. A beszédtechnikára, hnngképtam. Barátaim — jól ismert színpadok vezetői, tag — Nem sajnálom az energiámat, amit az irodalmi körért teszek. Tetszik ez a jal — adnak tanácsokat, so- munka, szeretném hosszú kat beszélgetünk erről a mozgalomról. Így jól ismerem az amatőr színpadi teI zésre, mozgásgyakorlatokra vékenység gyermekbetegsé, „ ,, „ ... , geit. Ezeket szeretnénk kikeli először energiát fordí- küszöbölni. A szervezés feltanunk. adatai nem okozhatnak — Hányan dolgoztok majd? problémát, nagyjából együtt ideig csinálni. Ez egy próbálkozás: tudunk-e hasznos ts működőképes együttest kovácsolni? Ha a munkásmegéri, akkor is nyújthatunk elemi Iskola céljaira szobá- felépítését a határozat a kat, épületrészeket vagy há- ..következő tanév kezdetéig" zakat béreltek gazdáktól, Jelölte meg. így mindössze városi polgároktól. Ily mó- öt hónap állt az épület feldon nem lehetett kizárni azt építésére. A bizottság abban a gondolatot, hogy az ópusz- az évben még három alkataszeri iskola esetében is lornmal foglalkozott az isko hasonló történt A kecskeméti Iskolaszék egyik század eleji kiadványának beszámolójából az adatok a Bács-Kiskun megyei levéltárba vezettek. Hornyik Jánosnak, Kecskemét szülöttjének, a város közjegyzőjének és múlt századi neves történészek 1865ben kiadott Pusztaszer a fiataloknak másoknak valamit. .. Bőrrák Tibor Iák kivitelezésének ügyével s a jegyzőkönyvekben egyetlen egyszer sincs szó ,,átalakításról", vagy „átépítésről", egyértelműen új iskolák létesítéséről. A két épület elkészültét a bizottság 1911. december 30-1 ülésén tudomásul vette. A fenti dokumentumokból és leváltári anyagokból kitetszik, hogy a pusztaszeri Honalapító Magyar Nemzet árpádhalmi elemi iskola — Első Törvényhozási Gyűlése meiy mostantól a nemzeti Színhelyének Története cí- emlékpark népi épületegyütmű művében kellő alapos- tesének új látványossága — sággal ismerteti, miként nem csárdából átalakított, szerezte meg magának hanem 1911-ben iskolai ceKecskemét városa Puszta- lókra épített oktatási intézszert, legalábbis annak na- meny. gyobb részét. Kiderül ugy-ao- Or. Sárközi István