Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

83 Vasárnap, 1982. április 25. Társadalmi munka Szeg Sok ezreí? dolgoztak Termelés üzemekben Szebb lett a varos Reggel 7 óra. Szinte egyszerre népesülnek be Szeged utcái, terei. Előkerülnek az ásók. lapátok, gereblyék. Reggel 8 órára mar egy hosszú árkot betemetnek az újszegedi Székely soron, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói. Ez az első pillanatkép a társadalmi összefogás egyik eredményéről. De. menjünk két utcával arrébb. Az odesszai új általános iskola előtt megszólítok egy csinos nőt. Nyári Ferencné farmerban és melegítőben. A szemetet lapátolja egy kosárba. A KSZV újszegedi szövő- és konfekciógyárban a teljes gépsor dolgozott. Besegítettek az irodai dolgozók és alkalmazottak is Ezt bárki láthatta, aki a tegnap délelőtt sétált, vagy dolgozott a szegedi utcán. Voltak gyárak, ahol korábban eleget tettek a brigádok fölhívásának, a többségnek azonban hétköznap volt a pihenőnap. Greminger Dezső, a szegedi cipőgyár igazgatója mondta: — Nálunk minden szombat szabad, de tartjuk magunkat a vállalásokhoz. Most is legalább 140-en dolgozunk, amerikai exportra készítünk női körömcipőket. A téemkások és még a kőművesek is bent vannak, liftet szerelnek a padláson. Bujáki Imre a kertfordítást hagyta későbbre a tegnapi kommunista szombat miatt. Háromkor kelt pusztaszeri otthonában, hogy időre beérjen busszal a kenyéradójához, a szegedi házgyárba. Rakodáskor Pócsik Antalné irányította a darut. Martonosi János a teherautó tetején igazította a himbát, Adám Ferenc tanácsot osztott. A Maxim Gorkij szocialista brigád többi tagjai is a sablonokból kikerülő panellapokat rendezték. Amennyit kívánt a rókusi építkezés, annyit indítottak útnak. Mracskó József ült a teherautó fülkéjében. Az Építőanyag-fuvarozó Vállalat sofőrje pontosan meg is mondta, hová indul: — Rókus külső szélébe, a Gyöngyvirág utcába viszem a rakományt. A tízemeletes épület liftházának a tetejét. Közben a saját vállalata szombatjáról is szó esik. Íme a program: — Ha itt végzek, megyek én is a csoportomhoz. A Dorozsmai út túloldalán kint vannak társadalmi munkán az irodások is. közös ebéd lesz. Ha iól gyanítom, a körömpörkölthoz jut sör is. Együtt a galéria. összedobtuk rá a pénzt. Utána Pojczik László elárulta. hogy az asszonya a seprűgyárban tart kommunista szombatot, s ő is azért vállalta. Tudja, hogy a keresetből jégpálya is épül, ezért nem sajnálják az időt. Az se baj, hogy az Északiban laknak, mert ha elkészül, még ő is 'elmegy Móravárosba. Ha másért nem. megnézni, hogyan koriznak a gyerekek. Nógrádi Mihály brigádvezetc szavai szerint tizennyolcan dolgoznak, ugyanazt csinálják, mint máskor. Simon János szakszervezeti bizalmi újságolja, hogy 15— 16 ezer forint értékű munkára képes a brigád egy ilyen dolgozás szabad szombaton. A másik csarnokban, a négyes hajóban. Nagy István vízért indult. s nem volt különösebb véleménye a kommunista szombatról. Cirok Lászlóné a ponthegesztő annál beszédesebb: — Hetven óta minden társadalmi munkára elmentem. Még akkor is. mikor nekünk már rég megvolt a lakásunk Algyőn. Most az a doigom, hogy összelőjem ezekből az apró meg hosszú huzalokból a rácsokat, létrákat. Látszatra is kiderül, hogv a panelt merevítő vasakról var szó. s a szomszédban Dudás Jánosné éppen be is mutatja a műveletet. Durrog-csattog. sistereg a hatalmas csarnok, odébb már öntik a paneleket. Keresztesi Istvánné szigorúan megállítja az öltöző lépcsőjén tébláboló idegent, s kérésre elmondja, hogy a női takarítóbrigádnak is van tennivalója az üzemben. Igaz az irodákban most nem nagyon gyűlik a söprenivaló. de a melósok után rendet muszáj tenni. Addigra mar két emeleten hét öltözőt kitakarítottak heten, szegedi, baksi, kisteleki lányok és menyecskék. Nemcsak a szegedi házgyárban. a DÉLÉP összes üzemében munkába álltak. Jcddi Károly adatai szerint körülbelül 4500-an dolgoztak. és több mint 4 millió forint érték került ki a kezük alól. A megyei vezetőktől is kértünk véleményt. Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke a kommunista . szombatok hasznát így összegezte. — A terveinket, elképzeléseinket a lakosság közreműködésével állítjuk össze. Jó szándékukra, értő munkájukra számítunk, s alapozunk is erre. Tavaly a rokkantak évében például több millió forinttal segítettek. Hagyomány, hogy a gyárak, intézmények összefognak a közös boldogulásunkért. Most a célirányosságot, és a szervezettséget tartottuk szem előtt. Gyárfás Mihály. a megyei pártbizottság titkára a kommunista erkölcs oldaláról világította meg a társadalmi összefogás hasznát: ..Lenin is rendkívüli fontosnak tartotta a társadalmi munkát. sőt a dokumentumokból tudjuk, maga is részt veti benne. Az önkéntes munkavállalás mindig is jelentős tett volt, de a mostani gazdasági életünkben még jobban az. Ezenkívül nevelő szándékú is. Remélhető az emberek a magúk építette tereket, parkokat jobban a sajátjuknak érzik." Dr. Ágoston József. az SZMT vezető titkára szerint a kommunista szombat a szülőhely szeretetének és a doigozó ember munkáshatalom melletti kiállásának egyik formája. Az idén Szegeden összehangolták tennivalóikat az ipar, a kereskedelem. a közlekedés és más ágazatok dolgozói. Vassné Csertus Irén. a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, az újszegedi szövőgyár szövőnője a gyár életéből említette a példát, amely szerint jó cél érdekében lehet mozgósítani az embereket. Szili Mihályné talpbélést szögelt. A család otthon főzött, takarított. Mindnyájan várják á jégpályát, s ezért is vállalta — egy hete is — a plusz munkái. Lele János farahúzó szerint: ha otthon marad, nem nagyon tudta volna mivel agyonütni az időt a szombati bevásárlás után. Mivel Turjánban él. Majoros József, a pártvezetóség titkára húsz év alatt szinte az ilyen munkákon tanulta meg a cipészszakmát. Tegnap például formát rögzített, és szöget szedett. Szabados Istvánná kismama, pántolan lyukasztott, és a cipó bélésének végeit varrta, s rendkívülien elcsodálkozott a naiv kérdésen, hogy miért jött be. De megmondta; pénzért, 'megbecsülésért, és társaságért. Az is kitudódott. hogy hatéves kisfiának az üzem segítségével jutott óvoda. , A szegedi Felszabadulás Tsz-ben is tartottak kommunista műszakot. A várva vaVt jó idő amúgy is határ,ba szólította a vetőket, földperrnetezőket. A keverőüzemben viszont a műjégpálya képe lebegett az Ady Endre szocialista brigád tagjai elképzelésében. Szepesi Sándor üzemvezető gondban is volt, mert lerobbant a gép. így fejenként körülbelül csak kétszáz forintot tudnak átutalni a számlára. Az ilyen pénznek nagy a becsülete, s igazán csak akkor értékeljük, amikor kiderül mit is ért a dolgozók tenni akarása. M. T. Szombat a cipogyarban — Hányadik fuvar? —kérdezem a DÉLTEX Vállalat áruátvevőjét. — Nem számoltam, de egy tucat már biztos volt. — Szokott ilyen munkát végezni? — Otthon „kertészkedünk", bár többnyire a férjem a főkertész. — Ez első társadalmi munkája? — No nem, többször vettem már részt ilyen akcióban. A következő kérdésre nem jut idő, mert megérkezik a társ, Bata Antalné és már mondja is kollégájának, vigyék a kosarat. Néhány méterre egy népes csoport, valamennyien a DÉLTEX dolgozói. Csáki István kereskedelmi igazgató is melegítőben. Elmondja, aki jelentkezett, az mind eljött. Körülnéz és felemeli a hangját. Könnyen lehet, hogy 11-re nem lesz munkánk, ha ilyen gyorsan haladunk. Lévai József elmagyaráz, za, három brigádba osztották az embereket. Gereblyéznek, ásnak és szemetet .gyűjtenek; Teljes a munkamegosztás. Aztán elég hamar az odesszai lakótelep egyik tízemeletese tövében elhangzik az első jogos kritika: ..Nagyon elhanyagolt ez a terület, jobban is gondozhatnák az itt lakók." Apropo. kritika. Korábban sokszor hallottam már, amikor társadalmi munkáról volt szó, hogy a szervezés miatt nem mindenkinek jutott megfelelő feladat. A következő színhelyen, Felsővároson ezért az irányítókat kerestem először. Egy kis büsz melett. térképpel a kezében a Városgondnokság műszaki ellenőrét, Kovács Jánost meg is találom. Megnyugtat, az előzetes elképzelések szerint halad minden. Menetrendszerűen érkeznek a teherautók a hulladékért. És amint rendbehozták egy-egy körzetben a parkot, a vállalatok, intézmények dolgozói kijelölt útvonalon haladhatnak tovább. Elismerően nyilatkozik a szervezettségről Libor István, a Dél-magyarországi RÖVIKÖT gépkocsivezetője is. — Már egy teherautót megraktunk és várjuk a következőt. — Sok a munkájuk? — Néhány év alatt eléggé zöldült ez a vidék, ami ko_ rábban igencsak kopár volt. Gyakran járok ide, mert egy jó ismerősömnek a közelben van a virágboltja. Szebb a • pázsit, virágosabbak az utcák, de úgy látom, még nagyobb gondozásra, figyelemre lenne szükség. Ez persze a helybeliek dolga is. Hogy kik a helybeliek? Hamar kiderül, hogy az itt ásó, gereblyéző RÖVIKÖTegvnegyede Felsővároson lakik. Ez az információ a vállalat kereskedelmi igazgatójától, Vass Imrétől származik. Egy pillanatra leteszi a vasvillát, és megjegyzi, hogy erre a nagy tavaszi taA Martos Flóra brigád munkáját megcsodálják az óvodások a Kossuth Lajos sugárúton KISZ.es lányok gyűjtik a szemetet Felsővároson kacításra már régóta készülnék. így jól jött a segítség. Amint a Kereszttöltés utcában az ásó. gereblyéző emberekkel találkozom, eszembe jut, mennyit beszélünk a hőn óhajtott zöldről. Tudjuk, a városlakó nagyon érzékeny. ha háza elől kivágják vagy kitörik a fát. Ám érdemes lenne még jobban az ilyen igénynek —, hogy még több zöld legyen — egy sajátos versenymozgalomban is szerepet adni. Mert mi lenne, ha a lakónegyedek öszszemórnék, melyikük rétje zöldebb. Az egész várost megmozgató társadalmi munka őrjáratánál mérhető fel igazán, hogy még milyen nagyok a különbségek a lakóterületek között. Illés Tóth Istvántól, a pártbizottság munkatársától azt kérdezem, amint a virágágyakban ás: Felsőváros, vagy lakóhelye, Odessza a gondozottabb? Ez a találkozó úgy jöhetett létre, hogy a szegedi pártbizottság dolgozói itt vállalták a tereprendezést. A Válasz szerint Felsövárcsé a pálma, de ez a vidék is rászorul a helybeliek nagyobb törődésére. A felsővárosi garzonház előtt a gyomot kapálják a szegedi pártbizottság titkárai. Az első titkár, Török József — miközben a társadalmi összefogás lehetőségeiről beszélgetünk — megjegyzi: sok ember munkálkodik, de o^ mégiscsak furcsa, hogy sok fiatal megállja, csak néz, ki az ablakon és nem jön le egy kicsit segíteni. Végül is, ha a helybeliek rendben tartanák a parkjukat, akkor nem lenne sok dolog. Aztán még egy másik furcsaság. Az előbb az egyik lakó megjegyezte, minek csinárják, „úgyis olyan lesz". Hát legyen, olyan". Ez rajtuk múlik. A játszótér gazdái 6—10 éves gyerekek, már reggel óta izgatottan figyelik, mi történik. Ahogy gyűlik a homok, egyre többen beugranak, bukfenceznek egyet a homokozóban. Igaz Attilától, az áfész asztalosától rhegtudonVa kis •strácok nemcsak szemlélődnek. Rámutat az egyikre: „ő volt a legszorgalmasabb, nem adta oda senkinek a gereblyét". Szem. mel láthatóan a hatéves Hegedűs Pista boldog, örömmel ismételgeti: „Végre sok a homok." Egyébként erre a játszótér építésre kétszer annyian jöttek el a Szegedi Áffcsz-től, mint amennyien jelentkeztek. Itt vannak a tmk-sok, az irodisták és a vezetők is. A Tisza-parttól a Kossuth Lajos sugarúiig nagyon sok utcában találkoztam melegítős, farmeres parkgondozóval. A Rókusi kórház előtt néhány óra alatt egy sereg fiatal lány és asszony élénk színbe öltöztette a vidéket. Elég volt csak a padokat lefesteni, a sok szemetet összeszedni, mindjárt rendezettebb lett a környék. A KSH számítástechnikai és ügyvitelszervező vállalat Martos Flóra brigádja olyan szakszerűen kezeli az ecsetet, mintha piktorok lennének. Kovács Rita, Aracsi Éva ledrótkefézi a régi színeket, Putsay Zsuzsa és Lóczj Mária pirosra keni a deszkát. Mózes Istvánné pedig^ felnéz az égre és örömmel nyugtázza. erősen süt a nap, .hamar megszárad az ülőke. A gyorsfényképből nem maradhatnak ki a hírvivők sem. A szegedi CB-rádiósok egy csoportja is vállalta a társadalmi munkát. .kocsijukon körbejárták a várost, felkeresték a körieteket és a munkák állásé ró:. az eredményekről tudósították a közoontot. Ezúttal a központ Tóth Andrásék Retek utcai laitása. AZ Ó antennájuk a legmagasabb és í§íy a legtávolabbi pontról érkező híreket is venni tudják. Hogy mit üzentek az éter hullámhosszán? Sok számot, adatot, amit egyszerűen úgy kódolnánk —még szebb lett Szeged ezen a napon. EL M. I I