Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

2 Péntek, 1982. április 16: Ismeretterjesztő könyvtár Ásott halom: sovánv ho­mok szegény faluja. Akkor ls az. ha lelket nyugtató szép erdők ölelik körül. Ak­kor ia az. ha ú.iabb házai nem a szegénységről árul­kodnak. Lassabban mozdult, mint a többi, és gazdasága sok gonddal küzd ma is. Jó húsz éve figyeltem. Mindig azzal az érzéssel jöttem haza, ha itt jSrtam. hogy az itt élő emberek fejben nem szegényebbek, sőt egyre job­ban érdeklődnek minden után. ami a világban törté­nik. Az után ls. ami őket közvetlenül érinti. Minden summás ítélet sán­títhat. aki mást lanasztalt. rója föl hibámul. Hadd hajt­sam én a magam lovát. Itt van a könyvtára, ak­kor Indult amikor »ok min­den hiányzott még ahhoz, hogv tökéletes falu lehessen. Az áldozat szén, de csak ak­kor. ha értelme is van. Ezt a könwtarat kezdettől fog­va használták, és természete­sen ma ls használják. Nem festeni akarom az eget, a könyvtáros maga mondja, sajnálja. hogy a felnőttek közül kevesen olvasnak. Ke­vesebben. mint ahányan ol­vashatnának. Miért? Azért mert a munka hajtja őket. Az öregebbek ? Tavasztól őszig ők is találnak munkát, ök ls jöhetnének többen is. Panaszkodna a könyvtá­ros? Nem lenne oka rá. eb­ből a két korosztályból se olvasnak kevesebben, mint n többi faluban, megvigasz­talhatná tehát magát. Avval oedig akár dicsekedhetne is. hogv járnak ide az óvodások is csapatostól könwet né­zegetni. mesét, hallgatni, és jönnek a napközis diákok, szervezetten ls. és a maguk akaratából is. Az erdészeti szakmunkásképzőből leg­alább harmincan vannak itt mindennap. Abból a korosz­tályból valók, amelyiket a tévedő közhiedelem szeret kószáló vagv csavargó kor­osztálynak mondani. Lapo­kat olvasnak, könweket vá­logatnak. és a zenét szolgál­tató gépezet öt programjá­ból kedvükre való muzsikát hallgatnak. Mondhatjuk akárhogy, az hlztos. hogv a könyvtár vonzásában élnek. Ebben a faluban építettek oótkönvvtárat. nádfödéllel, hogy agvagozhassanak is a gyerekek. linóleumot is metszhessenek, és úgy játsz­hassanak. hogy közben hang­luk ls legyén. A könvvtár csöndes hely. a pótkönyvtár hangos. Tovább bóvült. ennek a könyvtárnak a hatóköre. író­olvasó találkozók máskor is voltak. az úgynevezett könyvtári rendezvények ed­dig se hiánvoztak. Vala­hogy. úgy hozta n válasz­tás. hogv Csépé Mihályné könwtároa lett a TIT-«1Ő­adások szervezője is. Talán mondani U fölösleges, legszí­vesebben a könyvtárba hív­ja az előadókat. Előnve sok­rétű. Legalább negyven ember kénvelmes helyet ta­lál magának, és külön fűtés­re nincs szükség. A legna­gyobb 1ó azonban az benne. ami más előadásokról leg­többször hlánvzik. Népműve­lők régóta hangoztatják, egy jó könyvkiállítás, ami az előadás témájához kapcso­lódik, megduplázza annak hasznát. Itt kézenfekvő, hogv könyveket ls ajánlanak egy­úttal. és azonnal haza is le­het vinni. Lényeges szem­pont. hogv a praktikus elő­adásokra a mindig dolgozó középkorúnkból is sokan el­jönnek. Azok is a könyvtár­ba jönnek tehát, akik csak a könvv kedvéért nem jön­nének. Az ajánlott kötetek­ből is ők választhatnak. Említi a könyvtáros az el­múlt és a várható sorozato­kat, Anvák iskolája a kis­mamáknak. Mondhatnánk, ők vannak a legfogékonyabb korban: minden érdekli őket. ami gyermekükre vonatko­zik. A meglévőre és az el­jövendőre. Sorozat az öre­geknek is. Azoknak, akikről az előbb azt mondtuk, hogv tavasztól őszig még nem érnek rá könyvek után jár­kálni. Arra természetesen szakítanak időt. hogy ma­gukról, jelenükről és várha­tó jövőjükről hallgassanak vagv kérdezzenek. Sokszor hallani, nem tudunk rende­sen fölkészülni az öregségre. Megdöbbent bennünket a nvugdíj. és addig ténfergünk váratlan ürességében, amíg valami baj el nem ér ben­nünket. Ez ig fogékonv kor­osztály tehát, csak érteni kell a nvelvén. Ha van még valaki, aki a könyvtárost úgy képzeli el. hogv kiadla csupán és be­szedi a könweket. esetleg a fölszólító cédulákat írogatja a későknek, az törheti a fe­jét. hogy ez a kiegészítő foglalatosság javára szolgál a könwek házának vagv ká­rára. Aki azonban tudja, hogv nézni a célt érdemes, azt ls hozzá gondolja, telje­sebb lehet a munka. ha sokrétűbb. Asotthalmon ezt a megoldást választották. Elő­adást természetesen tanyára is visznek, mint ahogv a könyveket is cserélgetik ti­zenkét fiókkönyvtárukban. Horváth Dezső Megbízható krónikás A pszkovi restaurátorok lelete igazolta egy krónika hitelességét. A volt Nyikolsz­ki templom padlásán a mes­terek megtalálták a templo­mot hajdan díszítő kőlapo­kat. Két kőlapon írást fe­deztek fel. Az egyik szöveg azt bizonyítja, hogy a kőla­pok ehhez az építményhez tartoztak, a másik, a beavat­lanok számára érthetetlen számokat tartalmaz: az ősi Oroszországban ugyanis a számokat betűkkel jelölték. A betűket számokká ala­kítva a restaurátorok a 7027­es évet, vagyis a ml Időszá­mításunk szerint az 1519-es évet kapták. Az egyik pszko­vi krónika épp ebben az év­ben jelöli meg a Nyikolszki templom építésének kezde­tét. A lelet értéke nemcsak azt bizonyítja, hogy nagy meg­bízhatósággal lehet fordulni a krónikák anyagához, ha­nem azt is, hogy a kőlapok megőrizték számunkra a haj­danvolt mesterek magas fo­kú művészeti alkotásait. (APN) Döntőt! a Legfelsőbb Bíróság Kárpótlás az elvált férjnek — Kié a CSÉB-biztosítás Megróttak egy helyettest Egy házasság úgy bomlott fel, hogy a férj a vidéki két­szobás tanácsi lakást elhagy­ta, Budapestre költözöttt. és többé nem tért vissza, majd válópert indított. Ebben a volt közös lakás használatá­nak rendezését is kérte az­zal, hogy ha a megosztott használatra Wncs lehetőség, akkor feleségét kárpótlás fi­zetésére kötelezzék. A járás­bíróság. majd fellebbezésre a megyei bíróság a házassá­got felbontotta, a férjet gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, a lakás kizáróla­gos használatára az asszonyt jogosította fel azzal, hogy volt férjének tízezer forint kárpótlást fizessen. A jog­erós ítélet ellen, emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — A bíróság annak a há­zastársnak ítélhet meg kár­pótlást. akit a lakás elhagyá­sára kötelezett, illetve aki­nek a lakás megosztása kö­vetkeztében kisebb lakrész Jut. Abban az esetben azon­ban, ha a házastárs bérlő­társi jogviszonyát a bíróság azért szünteti meg, mert a lakást önként elhagyta. a kárpótlás megítélésének jog­szabályi alapja nincs. Ezért a jogerős ítéletnek azt a ré­szét. amely az asszonyt ilyen címen fizetésre kötelezte, ha­tályon kívül kellett helyezni. Egy elvált asszony el­hunyt. A megindult hagya­téki eljárásban a közjegyző megállapította, hogy az ille­tő után CSÉB életbiztosítási kötvény maradt. A volt férj j kijelentette: az összegre nem Kökorszaki szerszámok Észak-Kaukázusban kőkori emberi település nyomaira bukkantak az archeológusok. Töbh mint 60 ezer viszony­lag épségben maradt kőszer­számot, baltát, késeket ta­láltak. A tudományos kuta­tások során bebizonyosodott, hogy. ötezer évvel ezelőtt az itt élő emberek már házi­állatokat tartottak. A kantá­rak alapján arra következ­tettek, hogy a lovat igavo­násra használták. Ezeken a sztyeppéken jelentek meg az első lovas kocsik, majd ter­jedtek el egéBz Eurázsiában. (APN) tart igényt. A közjegyző végzést hozott, amely sze­rint e nyilatkozat alapján, a biztosítási összeg az elhunyt szüleit illeti. E végzés ellen az elhalt asszony kiskorú gyermeke fellebbezett. Arra hivatko­zott, hogy nem nagyszülei, hanem ő a törvényes örökös. A megyei bíróság a felleb­bezést azzal az indoklással utasította el, hogy a gyermek 18. életévét még nem töltöt­te be, tehát perbeli cselek­vőképessége nincs. Ezzel a közjegyzői végzés jogerőre "emelkedett Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta kl: — jncs adat arra, hogy a biztosítási szerződés értel­mében kit kell kedvezmé­nyezettnek tekinteni. Ilyen lehet a szerződésben megne­vezett személy, a bemutató­ra szóló kötvény birtokosa, vagy ha a két feltétel közül egyik sem áll fenn a bizto­sított örököse. A CSÉB biz­tosítási összeg nem része a hagyatéknak, a kedvezmé­nyezett a felvétel jogát a biztosítási szerződés alapján szerzi meg. Az állami köz­jegyzőnele nincs hatásköre arra. hogy eldöntse: az ösz­szeg kit illet meg. Erre — vita esetén — csak a bíró­ság illetékes, A közjegyző­nek, végzése meghozatala előtt, el kellett volna dönte­nie. van-e hagyaték és ha nincs, a törvényes örökös jo­gi képviselőjének kérésére erről öröklési bizonyítványt kellett volna kiállítania. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság a hagyaték­átadó végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat ho­zatalára utasította. Egy gyár főkönyvelője üzent a távollevő művezető helyettesének: keresse fel, mert az egyik munkással kapcsolatos problémát meg akarja beszélni vele. Az Il­lető azonban, azzal a kije­lentéssel : a főkönyvelőnek nincs Joga engem beszámol, tatni, az utasításnak nem tett eleget. Ezért eljárás le­kertbarátoknak Még egyszer a kerthasznosításról folytatása nélkül szigorú megrovás fegyelmi büntetés­sel sújtottak. Az intézkedés ellen a mű­vezető-helyettes a munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dult, amely azonban elutasí­totta. Ezekután a munka­ügyi bíróságon pert Indított, amely a büntetést hatályon kívül helyezte. Ezt azzal in­dokolta. hogy a helyettesíté­si jogkör a dolgozókkal kap­csolatos személyi kérdések megvizsgálására nem terjedt ki. Annak a munkájáról, akiről a főkönyvelő beszél­ni akart, a művezető már véleményt adott, tehát azzal kellett volna tárgyalnia. Az ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta kl: — A fegyelmi határozat a művezető-helyettes vétkessé­gét az együttműködési köte­lezettség megsértésében álla­pította meg. mert a főköny­velő utasításának nem tett eleget és nem kereste fel. Ha valóban így történt, ak­kor a fegyelmi vétség fenn­áll. Ez azonban bizonyítva nincs. A büntetést fegyelmi tárgyalás nélkül szabták ki, tehát a munkaügyi bíróság­nak a tényállás tisztázására bizonyítási eljárást kellett volna lefolytatnia. Csak az érintett személyek meghall­gatása után hozhatott volna döntést. Ezért a munka­ügyi bíróság ítéletét hatá­lyon kívül kellett helyezni, és új eljárás lefolytatására kötelezni. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: a gyár ál­tal bemutatott tevékenységi jegyzék szerint a művezető távollétében helyettese ugyanazokat a jogköröket látja el, mint fölöttese, és feladata a munkafegyelem, s a munkarend megtartása is. Fegyelmi büntetést azonban nem szabhat kl. A munka­fegyelem és az együttműkö­dési kötelezettség megtartá­sa minden dolgozónak egy­aránt kötelessége. Ez alól a művezetőhelyettes sem von­hatja kl magát Ellenkező esetben ugyanis üzeme dol­gozóitól sem követelhetné meg a fegyelem megtartását. Hajdú Endre A tőrzses gyümölcsös és a szőlő helyét korábban már meghatároztuk. Hátra ma­radt még a bogyós gyü­mölcsűek, zöldségfélék és a pihenőkert helyének meg­határozása. A bogyós gyü­mölcsűek közvetlen a szőlő után következnek, talaj-elő­készítésük a szőlőgyümölcs­csel megegyezik. Először a málna helyét je­löljük ki, mégpedig úgy, hogy a sortávolság 140—160 centiméter, a tőtávolság 60 centi legyen. A támberen­dezés kordonos sövényszerű müvelésmódnál 8—10 mé­terenként felállított 200—250 centiméter hosszú faoszlo­pokból áll. A huzalokat a talajfelszíntől 60—80 és 120—150 centiméterre he­lyezzük el. Célszerű páros­huzalt alkalmazni, ezzel a rendszeres kötözés elkerül­hető. Nagy gondot kell for­dítani a sarjak rendszeres el­távolítására. A málnát követően a köszméte helyét jelöljük kl. Sor- és tőtávolsága meg­egyezik a málnáéval. Két­féle művelésmód — a tör­zses és a bokor — terjedt el. Célszerűbb a törzses for­mát alkalmazni, igaz, a tám­berendezés miatt a beruhá­zás költsége magasabb, de a könnyebb művelés, szedés és a kórokozókkal való fertő­zésveszély csökkenése a ké­sőbbiek folyamán ellensú­lyozza a magasabb költsé­get. A ribiszketermesztésnél támrendszer mellett a sö­vényszerű művelésmód a leggazdaságosabb, ahol a te­nyészterület 150x80 centi­méterben célszerű meghatá­rozni. Egy-egy tövön négy­öt ágat hagyunk meg, és azt a huzal mellett legyező alak­ban szétterítve rögzítjük. A feketeribiszke erőteljeseb­ben . növekszik, nagyobb, mint a pirosribiszke, ezért ott vagy a tőtávolságot nö­veljük, vagy az ágak szá­mát csökkentjük három­négyre. A ribiszke Ifjítását úgy végezzük, hogy az ága­kat négyévenként fokozato­san leváltjuk, így a termé* folyamatos, de az állomány sem öregszik el. A szamóca helye a ribisz­ke után következik. Nem Igényel támberendezést, ala­csony növekedésű és két-há­rom évenként újra kell ül­tetni. Termesztésével előző cikkünkben részletesebben foglalkoztunk. Általában a gyümölcs a kert hátsó részét elfoglalja egészen a meglevő, illetve a későbbiek 6orán felépítés­re kerülő pihenő- és szerszá­mosépületig. Ettől kezdve a kert két részben folytató­dik, amit a bejáró út oszt el. Az épület mögé célszerű diófát ültetni, amely termé­sén túl árnyékolásával hű­vöst tart a nyári időszak­ban. A bejáróút által kettéosz­tott kertben az épület előtti részt pihenőkertté kell ki­alakítani. A területre egy­két örökzöldet helyezzünk el, szegélyként cserjét cél­szerű ültetni, és a teljes te­rületet pázsitfűvel kell be­vetni. Nem szabad sajnál­ni azt a néhány négyzet­méter felületet, ahol jó idő esetén a szellemi és fizi­kai fáradságot ki tudjuk pihenni. A pihenőkert épü­let felé eső részét egy­nyári és évelő virág termesztésére lehet felhasz­nálni, amely díszítőértéke mellett vágott virágot is szolgáltat a lakásba. A bejáróút másik oldalán levő területen helyezzük el a zöldséget. Az alapvető, rendszeres ápolást nem Igénylő — petrezselyem, zel­ler, sárgarépa stb. — zöld­ségfélék mellett csak egy­két zöldségfal termesztésé­vel foglalkozzunk. Semmi esetre sem szabad a szük­séglet szerinti összes zöldség megtermelésére törekedni, mert a szükséges növényvé­delmet a folyamatos felhasz­nálás miatt nem tudjuk biz­tosítani, a rendszeres szedés, gondozás a pihenőidőnket is elveszi. Az őszibarack levélsodródásos fertőzése A betegség taphrina néven is ismert. Rügypattanáskor a főerek mentén a még össze­csukott leveleken apró, vö­rös foltok jelennek meg. A levél növekedésével együtt a foltok is nőnek, a levél sár­ga vagy vörös színű lesz, megvastagszik, fodrosodlk. Május közepétől a beteg le­velek deres bevonatúak lesz­nek, majd a levél elszárad és lehullik a fáról. A kórokozó megtámadja a hajtást és a termést is, ezek felületén rl­pacsos, sűrű szemölcsök, vö­rös dudorok keletkeznek. A beteg levelek lehullását erős fertőzés esetén gyümölcshul­lás követi. A beteg hajtások elszáradnak. Az erős fertőzés után bekövetkezett teljes le­vélhullás elmúltával a fer­tőzés megszűnésével egészsé­ges levelek, hajtások fejlőd­nek. A kórokozó gomba rész­ben az idősebb fás részek fe­lületén, részben a lehullott levéllel a talajban telel át, ezért célszerű a leveleket összegyűjteni és elégetni. A betegség kialakulásának feltételeit Ismerve megálla­píthatjuk, hogy az 1082. évi tavasz, különösen április má­sodik dekádja ezen feltéte­leknek megfelelt. Komoly fertőzés várható, különösen az érzékeny sárgahúsú faj­ták esetében. A védekezés mechanikai és vegyszeres. A mechanika! védekezés során a zöldmet­szés alkalmazásával a fertő­zött, beteg hajtásokat el kell távolítani és meg kell sem­misíteni. A fák közötti ta­lajfelületet rendszeres mű­veléssel tisztán tartjuk. Ez megfelelő száraz környezetet biztosit, és nem kedvez a kórokozó továbbterjedésének. A vegyszeres védekezést meg kellett kezdeni a nyugalmi időszakban végzett 5 száza­lékos Neopolos és a 0,3 szá­zalékos Rézoxikloridos le­mosó permetezéssel. Az állo­mányban történő permete­zést a kórokozó számára ked­vező éghajlati körülménye­ket figyelembevéve, a fertő­zés bekövetkezése után öt napon belül el kell végezni, melyhez Orthocid 50 WP 0.3 százalékos plusz nedvesítő­szer vagy Merpán 50 WP 0.3 százalékos plusz nedvesítő­szer, érzékeny fajták eseté­ben Fundazol 50 WP 0,1 szá­zalékos plusz Orthocid 50 WP 0,25 százalékos együttes felhasználása szükséges. A permetezést hat-nyolc nap múlva meg kell ismételni. A permetezéshez száz négyzet­méterenként legalább nyolc­tíz liter permetlevet használ­junk fel. Dr. Tóth Mlhal» megyei főkertére

Next

/
Oldalképek
Tartalom