Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

2 Péntek, 1982. április 16: Miniszteri felmentés, kinevezés IZászlóátadás A MAGYAR Népköztársaság Elnöki Tanácsa ér. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztert, saját kérésére történő nyugdíjazására tekintette — érdemeinek elismerése meüett — tisztségéből főimen tette, egyidejűleg dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkárt e tisztsége alól fölmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszternek több évtizedes, eredményes szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Az Elnöki Tanács dr. Juhár Zoltánt belkereskedelmi miniszterré megválasztotta, egyidejűleg Andrikó Miklóst belkereskedelmi államtitkárrá kinevezte. Dr. Juhár Zoltán Losonczi Pál előtt letette a hivatali esküt. A kitüntetés átadásánál, valamint az eskütételnél jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * Dr, Juhár Zoltán 1930 január 19-én született a Borsod megyei Hernádnémetiben, munkáscsaládban. Sátoraljaújhelyen a kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakát 1952ben végezte el. A Budapesti Műszaki Egyetem marxizmus —leninizmus tanszékén dol- l gozott 1952—53-ban, innen az Oktatásügyi Minisztériumba került. Ezután 1957 elejéig az Építőipari Gépesítő Trösztnél csoportvezetőként, majd 1957 októberéig Budapesten középiskolai tanárként tevékenykedett. A Belkereskedelmi Minisztériumba 1957 végén került, ahol főelőadói, osztályvezetői, majd főosztályvezetői tisztségben dolgozott. Belkereskedelmi miniszterhelyettessé 1969-ben, államtitkárrá 1976-ban nevezték ki. Doktori címet 1959-ben szerzett. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1961-től tagja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagjává 1981-ben választották meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával kétszer tüntették ki. (MTI) Minőségi változás az ismeretterjesztésben A TIT városi szervezetének tisztújító közgyűlése A településfejlesztő társadalmi munkában elért 1980 —81. évi kimagasló eredményeivel a Zala megyei Búcsúszentlászló község lakossága elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított nemzeti zászlót. A Népköztársaság címerével díszített lobogót csütörtökön, az ez alkalomból rendezett falugyűlésen Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára adta át munkavédelemről A kohászatban, a gépiparban és a villamosenergiaiparban tavaly 12 százalékkal több üzemi baleset volt. mint 1980-ban. Ez év első negyedében is sok volt a baleset, közülük 17 halálos kimenetelű. A munkavédelmi helyzet romlása indokolttá tette, hogy az iparvállalatok gazdasági és társadalmi vezetői országos munkavédelmi értekezleten vitassák meg a következő hónapok. évek feladatait. Ezt megelőzően, csütörtökön a vasasszakszervezet központi vezetősége is foglalkozott a kérdéssel, és állásfoglalásában sürgette mind a szakszervezeti testületeket, mind az üzemek vezetőit, hogy szigorítsák meg a munka-, és a technológiai és a biztonságtechnikai fegyelmet. A munkavédelmi tanácskozáson Rabi Béla ipán álTegnap tartotta tisztújító közgyűlését a Tudományos ralis tevéknységének hovaIsmeretterjesztő Társulat városi szervezete Szegeden. az tovább elmaradhatatlan réMTESZ székházában. Az eseményre eljött dr. Jeney Jenő, ~ tránffgLy^onTnöa TIT országos főtitkárhelyettese, ott volt Török József, vekedése, valamint a nemaz MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára. A köz- zetiségiekkel való fokozotgyülést dr. Horuczi László tanszékvezető egyetemi docens íabb törődés azt a feladatot , . támasztotta, hogy olyan szakosztalyelnok vezette be. Az elmúlt fél évtized munká- nyelviskolákat működtessejáról az elnökség beszámolóját dr. Jakucs László tanszék- ncx, amelyek óvodai, nyelvi vezető egyetemi tanár, a városi szervezet elnöke ismertette szakoktató, gyermek. áltaaz anvaeot TDPPvitattálr , (n - kínos felnőtt, nyelvvizsgára | lamtitkar es Farkas Lajosaz anyagot megvitattak, majd megválasztottak az ui városi előkészítő tagozatokkal ren- né. a vasasszakszervezet titelnokseget es a megyei küldötteket. A TIT szegedi szerve- delkeznek. Jelenleg a váró- kára elemezte a baleseti zetének elnöke ismét dr. Jakucs László. si szervezet munkájának helyzet romlásának okatt, mintegy 40 százalékát teszi Órákban kifejezve: a vá- ra épülő szakkörökkel fc\S nyelvoktatás, aaz. elköxos, szervezet tevékenysége amelyek" rends^res^teJ T az 1977. évi 19 ezer 800-ról kozásaikra egy-egy téma ki- ném* és az orosz EbterL2idStenra "I"' ?lőadóit. mtíg tŐ" nyelvű napközi? tóborok?t íf^" aZ ?°" Uk' A,Yarosl TIT tevékeny- a bentlakásosokat is. adasokrol a tanfolyamokra, sege előnyére változott a tudományági baráti körök- munkahelyeken. elsősorban Az elmúlt fél évtizedben le, szakkörökre tevődött át az üzemekben, ipari szövet- a városi TIT munkája 70 a hangsúly, s a mennyiségi kezetekben, melyeknek dol- százalékban a fizikai dolgováitozás a tanfolyami órák gozói növekvő számban zókra, valamint a 20—44 nagyarányú növekedése, mi- vesznek részt a központilag évesekre terjedt ki. azokra nösegi változást hozott, saját erőből szervezett tan- tehát, akikre egyébként is hagyományos folyamaikon. Míg korábban a legnagyobb teher hárul, előadások, inkább az üzemek szakszer- kó\ etkezéskeppen nehezebóraszáma vezeti kultúrosaival tartót- úen mozgathatóak. MindCsökkent a formák, egyedi egyes sorozatok 7597-ről 6967-re. A változá- tak aktív kapcsolatot." ma eközben 1200 óráról maidsoknak több. alapvető jel- már nem lepődnek meg. ha nc-m 5 ezer órára nőtt telegzetes vonása alakult ki- a vállalatok párt-, állami ve- vékenységük az alkalmazotEgyrészt 79 ezerrel csökkent zetése vagy KISZ-szervezete ti réteg soraiban. Legutóbbi az előadások és egyéb ren- keresi föl a városi TIT-et. elnökségi ülésükön úgy döndezvények hallgatónak szá- ken közreműködésüket (a töttek, az ifjúsági szervezema, ugyanakkor 1406-tal töb- Taurus Gumigyárból, a kon- tok energiáit jórészt a szakben iratkoztak be tanfolya- zervgyárból. a Volán 10-es munkástanulókra koncentmokra, s jelentősnek mond- számú Vállalattól, a Kazán- ráiják, latba vetve az ismeható a korszerűbb, hatéko- javító Ipari Szövetkezetből, retterjesztés széles skáláját. az újszegedi kendersvárból. Fokozottabb mértékben a tápéi Háziipari Szövetke- akarják segíteni az iskolai oktatást, annak nevelő-okÖrök gondjuk a társada- tató, közéleti szereplésre lom- és természettudomá- szoktató tevékenységét is. nvok közötti helyes arányok nyabb a hallgatóságot inkább aktivizáló formák térhódítása, a kerekasztal-be- zetből és máshonnan) srelgetéseké. vitaesteké. új filmkluboké stb. A tanfolyamrendszerű ismeretterjesztés iránt azért érdeklődnek, mert a jelentkezők to- kialákítasa. Azon faradozN. I. Klinikabővítés Üj épületszárnnyal bővült a Debreceni Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikája. Az új épületrészben elhelyezett résziegek csütörtökön költöztek be az elkészült és teljesen felszerelt helyiségekbe. Az 54 millió forintos beruházással épült új klinikai szárnyban légkondicionált szülőszoba működik, itt kapott helyet az újszülöttosztály, és jobb körülmények között nagyobb alapterületen foglalkozhatnak a járóbeteg rendeléssel. A korábbi újszülöttosztályt, valamint a szülőszobát kórtermekké alakították át, és így 30 ággyal bővült a klinika befogadóképessége. vábbképzésének alkalmai nak. hogv évről évre namunkahelyi elismeréssel, mi gyobb ,tere\ nyújtsanak az több. anyagi haszonnal is , , ... járnak, másrészt egvre töb- foknak, s olyan t-domaben szeretnék eként kitől- n>oknak- melyek befolvasoltem megnövekedett szabad megalapozhatlak az emidejüket. tehát saját szakmai bferek v.lagnezetet. Nem képzésükre, önművelésükre kampányról van szo: sokj„ használiák eves munkáról. A termeis nasznai.iaK. szettudományi hetek tavalyi A városi szervezet tagsá- rendezvényei arról tanúsgának összetételében mind kort tak, nagyobb az érdektöbo az orvos, mérnök, ag- lődés a vártnál, ezért rendrárszakember. jóllehet a szeresíteni szeretnék az idei többség totiábbra is pccfű-QÓ- évtől, november hsrrnsdik gus. Szeged felsőfokú intéz- hetében. A természettudományéiból, kutatóhelyeiről, mányok közül legnépszerűbalsó- és középfokú iskolái- bek a földtudomány és a bói jó néhánv üzemből és csillagászat: a matematika nem utolsósorban a párt és tailósan a kis matematikua tanács apparátusaiból ke- sok baráti köreiben él. ahorülnek ki. legnagyobb lét- vá évente maid 500 gyerek számú csoport a középfokú iratkozik BE HOSSZÚ évek iskolakban oktato pedagogualapozó természettudomásoké. Szinte valamennyi szegedi felsőfokú oktatási intézményben létrehozták az ifjúsági TIT-szervezeteket, így olyan területekre sikerűd, bevinniük az ismeretterjesztést, amelyek korábban „fehér foltoknak" számítottak. A művelődési házak inkább az előadásos forma bázisai, de a terjedő klubmozgalom és szakköri foglalkozási rendszer is óta rendszeresen 150—300 főnyi közönséget vonz a biológiai ismeretterjesztés, az egészségügyi előadások száma 400-ról közel 700-ra emelkedett, a társadalomtudományi-politikai ismeretterjesztés a világnézet alakításában játszik komoly szerepet, a művészeti ismeretterjesztésben inkább a filmművészet dominál. A városi TIT tanfolyam. , .- rendszerű munkája valamitgensdi a tarsulat eloadoit. kor a 70_es év€k e!eién in_ Igen jól tudnak dolgozni dult, s azóta az egyes üzeazekkai a klubokkal, hobbi- mek továbbképző és kultuTanácskozott a járási pártbizottság Tegnap, csütörtökön dél- zottság tagja, Szász Gerután az MSZMP szegedi já- gely, a pusztaszeri Hétvezér rási bizottsága kibővített Termelőszövetkezet dolgozóülést tartott. A bizotság ülé- ja. a járási pártbizottság se Fodor Isvánnak. a járási tagja, Bálint Pál. a mórahivatal elnökének megnyi. halmi Vörös Október Tertójával kezdődött, majd dr. melőszövetkezet párttitkára. Somogyi Ferenc, a járási A vitában szót kért Gyárfás pártbizottság első titkára fű- Mihály, a7 MSZMP Csongzött szóbeli kiegészítést az rád megyei bizottságának titalapszervezeti munka szín- kára. Végül Gila Ferenc, a vonalának fejlődéséről, s a járási pártbizottság osztálytovábbi feladatokról szóló vezetője szólalt fel. A vitát írásbeli jelentéshez. dr Somogyi Ferenc foglalta A szóbeli kiegészítőt vita össze, s adott választ a felkövette. Felszólalt Papp Ist- merült kérdésekre. A párt£g' titk^rf Siír^ «-"«« egyhangúlag elte, a szatymazi Finn—Magyar gadta a jelentést, a szóbeli Barátság Termelőszövetkezet kiegészítéssel együtt, párttitkára Körösi Tiborné, A pártbizottság ezután szea kübekházi pedagógus párt- mélyi ügyekben döntött alapszervezet titkára. Tóth Hozzájárult — eredményes Imre, a forráskúti Haladás munkája elismerése mellett Tsz párttitkára, dr. Faragó — Szabó János felmentéséM. Vilmos, Zsombó község hez, a járási munkásőrtanácsának elnöke. Széli Ist- parancsnoki beosztásból, mivánné, a balástyai Rákóczi vei a munkásőrség CsongTermelőszövetkezet növény- rád megyei parancsnoktermesztője, a járási pártbi- helyettesévé nevezték kiA beilleszkedés lépcsőfokai G

yorsan múló lelkesedés munkált-e vajon a mozgásserültek nemzetközi éve alkalmából rendezett akciósorozaton, vagy az elmúlt esztendőben megkezdett munka — ha kevesebb csinnadrattával is —, de folytatódik. állandósul? A fölajánlások. a segítség célja az volt hogy amennyire lehetséges, könnyítsék meg a mozgáskorlátozottak beilleszkedesét a társadalmi életbe. E beilleszkedés terhét, a mozgáskorlátozottság keresztjét, nem veheti le a társadalom teljes egészében az erre a nehéz sorsra kényszerült emberek válláról — segíteni azonban rengeteget segíthet. Ma már megvonható az első év mérlege, számba vehető, mi minden tortént megyénkben az eltett tíz-egynéhány hónapban. Csongrád megyében tavaly április 27-én alakult meg a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete. Vezetői a program megfogalmazásakor mértéktartóak voltak, a realitásokból indultak ki: leszögezték, az egyesület nem tevékenykedhet tagjai helyett, hiszen csak azok alkotó munkájában létezik. Nem képes csodákra, nem képes arra. hogy egy csapásra minden orvosolható gondra megoldást találjon. Ahhoz, hogy tevékenysége sikeres legyen, egyformán kell nevelnie, szemléletét formálnia azoknak, akik a mozgáskorlátozottak segítését szolgáló anyagiakról, munkáról döntenek, és segítséget, tanácsokat nyújtani a mozgássérülteknek az önrehabilitációban. a társadalmi beilleszkedés lehetséges formáiban. E feladatokat csak lépésről lépésre. hosszabb idő alatt lehet megoldani. Ahhoz, hogy az egyesület egyáltalán megalakulhasson, rengeteg apró dolgot kellett elintézni, kezdve az irodahelyiséggel, telefonnal, folytatva az ügyrendi, pénzügyi szabályzatok elkészítésével, a különböző állami és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásig. Az egyesület vezetői teljes munkaidőben maguk is dolgoznak, a mozgáskorlá—tozottak érdekében végzett tevékenységükre csak ezután marad idejük. Az első időben a megyei tanács vb egészségügyi osztályán kaptak helyiséget; ezt azonban a páternoszter miatt nehezen tudták megközelíteni a tagok, végül a lakáshivatal utalt ki nekik egy irodahelyiséget a Somogyi Béla utcában, addig is. míg végleges klubjuk elkészül a Petőfi Sándor sugárúton. A helyiség bebútorozásában, a munka feltételeinek megteremtésében segített a tudományegyetem, az akadémiai bizottság, a vendéglátók, a Taurus szegedi gyára és a megyei tanács gazdasági hivatala, valamint a postaigazgatóság szocialista brigádjai. A leendő klubhelyiség tervét a CSOMITERV elkészítette, építőanyag és kivitelező azonban sajnos még nincsen. A megyei egyesület helyi csoportokat szervezett: Makón 111, Hódmezővásárhelyen 125, Szentesen 48, Szegeden 84, Csongrádon 26 taggal alakult ilyen csoport. Jelenleg még mindig fontos feladat, hogy fölmérjék a megyében élő összes mozgáskorlátozott helyzetét, s az adatokat a JATE kibernetikai laboratóriuma segítségével dolgozzák föl. A tagok tájékoztatását körlevelekkel oldották meg. Klubfoglalkozásokat tartanak, amelyeken beszámolnak az eredményekről, gondokról, egyedi problémákkal is foglalkoznak. Igen nehéz gondja a mozgássérülteknek a gyors, kényelmes, biztonságos közlekedés. Az egyesület kapcsolatokat alakított ki a tanácsok közlekedési és építési osztályaival, a rendőrség közlekedésbiztonsági csoportjával, a Gyógyászati Segédeszközök Gyárával, az AFIT, az Autóklub és az ATI vezetőivel. Az AFIT XI. számú Vállalat például vállalta, hogy az egyesület tagjainak tulajdonában levő összes személygépkocsit kedvezményesen és soron kívül megjavítják. A szegedi Gépjárműjavító Isz hasonló szolgáltatást nyújt. A megye minden helységére érvényes parkolási engedélyt kapnak a mozgáskorlátozottak, sőt ők azokon a helyeken is várakozhatnak gépkocsijukkal, ahol egyébként tábla tiltja. Az MHSZ ígérete szerint két rászorulónál URH adóvevő készüléket szerelnek föl. sőt CB-rádlótelefon beszerzésére is mód nvílik: ezeket is díimentesen kívánják a rászorulók rendelkezésére bocsátani. Fontos feladata az egyesületnek, hogy megfelelő programokat szervezzen a mozgáskorlátozottaknak. Idén például két kirándulást terveznek. Ásotthalomra az erdőbe egynaposat, Erdélybe pedig háromnaposat. (Mindkettőre lehet még jelentkezni.) Egy másik igen fontos feladat: valamennyi mozgáskorlátozott részére valamilyen munkalehetőséget kell biztosítani. Ezzel kapcsolatban az akadémiai bizottság gondozásában pályázatot írnak ki, amelynek résztvevői a mozgáskorlátozottak munkába állásának lehetőségeit kutatják. A mozgás, a testedzés szerepe nagyon fontos, nemcsak a megfelelő erőnlét, hanem a ió kedélyállapot megőrzése miatt is. Az egyesület szervezésében néhány — de még nem elegendő — sportolási lehetőség is várja a tagokat. Több versenyen részt vettek, díjakat, helyezéseket szereztek a megye és a város mozgássérült lakói. N

emcsak áldozatkész munkára, szemléletformálásra, hanem pénzre, méghozzá nem is kis összegekre van szükség az egyesület munkájának folytatásához. Sajnos, ennek előteremtése továbbra sem megoldott, a különböző állami és társadalmi szervek vezetőitől, aktivistáitól függ. Folyamatos feladata a vezetőségnek, hogv velük a kapcsolatokat ápolja a mozgássérültek gondjait megértetni igyekezzék, fönntartsa azt a társadalmi támogatást, amely eddig megnyilvánult. A másik, nem könnyű féladat. hogy segítséget nyújtsanak az önrehabilitációban — az egyesület ugyanis legföljebb tanácsokkal, szervező munkával tud segíteni, pénzbeli segélyeket sem eddig, sem a jövőben nem tud adni. Mindezt tudatosítani igyekeznek a mozgáskorlátozottakban; helyzetüket megismerve, a segítés lehetséges formáit megkeresve igyekeznek fölfelé segíteni őket a társadalmi beilleszkedés lépcsői okain. Az eddigi eredmények biztató kezdetet jelentenek, ám korántsem azt. hogy a mozgásukban korlátozottak valamennyi megoldható gondja megoldódott. Ehhez további szívós munkára van szükség. az egyesület ttsztségviseíői, a segítséget nyújtók, s nem utolsósorban a mozgástaoriátozottak részéről. Kmtts Mtói