Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

Vasárnap, 1982. március 14. 3 Az újításokért Gazdasági társulás Az újításokból származó gazdasági eredmény tizenháromszor akkora volt tavaly a Volán 10. sz. Vállalatánál, mint öt. esztendővel korábban — mondták el tegnap délelőtt az újítók tanácskozásán. A majdnem kttszáz javaslat. amelvet 1981-ben elíogadtak, s alkalmaztak is. több mint tízmillióval gyarapította a cég kasszáját. A beszámoló fél évtized munkáját tekintette át. s megállapította. hogv a tröszti átlagnál lényegesen jobbak a szegedi eredmények; ezer dolgozóra például évi hét javaslat jut. ami bizonyítja, hogy kéthárom év előtti visszaesés után nagyban javult az újítási kedv. Ugyanakkor célul tűzték ki, hogv a mozgalom fellendítésének érdekében javítják a belső információs rendszert; kiadványt adnak ki újításokról, s ami különösen érdekes: gazdasági társulást hoznak létre kvalifikált szakemberekből, akik munkaidő után a vállalat erre kijelölt műhelyeiben a tervek alapján elkészítik a munkadarabokat. Olajvezeték Jfü Megépült a Békés megyei ' Battonya és Szeged között a mintegy 125 millió forintba kerülő olajvezeték. s hozzákezdtek a különféle részegységek, csapok, szelepek, műszerek üzempróbáihoz. A Battonya környékén kitermelt és öt tankállomásra összegyűjtött kőolajat ezen a hatvan kilométeres csővezetéken továbbítják a szegedi szénhidrogén medence központi gyűitőállomására, ott megtisztítják a víztől, szennyeződéstől, s úgy bocsátják a százhalombattai távvezetékbe. Hz alkalmazkodás jegyében Intenzív fejlődés Szeged ipari szövetkezeteiben ,.Fő a biztonság" — volt Mindezt jól illusztrálja né- jükre vannak utalva, mégvalaha a gazdálkodó-terme- hány adat. hozzá folyamatosan nehelő szervezetek legfőbb alap- . zebbé váló körülmények. elvé, s igyekeztek is úgy „ál, , ipaP szovetke- feltételrendszer közepette, dolgozni, hogy ezt a bizton- „-, Í?1 az el,mult ?vben Mostanra azonban - fokoKágot megteremtsék önma- r,®?termekek erteke zatosan — kialakult az a guk számára. Mindez nagy- tobb mlnt 13 vezetői szemlélet, amely jából rendjén is volt mind- ^zazaiékka volt nagyobb, maximálisan segíti a ruaddig. míg a világgazdaság- " ,1980"as ereameny. galmas reagálást, alkalmazban úgv ahogy stabil ten- A tern}fles' e'"tek telerte a kodást. így a pártbizottságdenciák érvényesültek. Évek ™miar<1 , Ezzel "ak csak ritkán kell beóta azonban legföljebb egy- , . en a /oslalkoztatottak avatkoznia egy-egy szövetben lehetünk bizonyosak, T*,7? a ra^1 szazalekkal kezet operatív munkájába, ami a világgazdaságot ille- „ OKKenl' Azaz az, egv üo]- A pártbizottság a korábbiéi: fordulatra egvelöre nem- gozo,ra luto termeles erteke is több figyelmet fordítigen számíthatunk. A gaz- P15 szazalekkal hat eivit koncepcionális daság egészét továbbra is a , az elozo evit. munkára, a gazdaságpolitirecesszió. a visszafogott ke- Jayult tebat a termelékeny- kai döntések adaptálására. Őszintén szólva birizgált mindig, létezik-e valamiféle objektív mércével fogható közgondolkodás, mit is értünk azon, közvélemény. Mennyi az a bizonyos „köz"? Hány embernek gondolkodása, hánynak véleménye: százé, ötszázé, tízezeré? S ha igen, mekkora a hangulati szorzója? Hiszen akár három megszállott sarkosan képviselt fanatizmusa csaphat akkora ricsajt, verhet olyan érzelmi tábort, hogy passzív sokaknak bizonytalan véleményközössége borul csöndbe, törpül el mellette. t. reslet a ma«as enereia és S€g- mindenekelőtt a jobb anyagárak íog^ jenemef üzem" és munkaszervezés Ez is dicséri munkájukat, nT Ebben a hefyzetben™zá edényeként. eredmé- csakúgy. mint az például, munkra k aT marad Tz nyeket hozü" a műszaki- hogy a szegedi ipari szövetegyetlen lehttőséf hoev a technológigi fejlesztes is, kezetek a város ellátásában letetó tögrugalmSabban ki alapvetően hozzájárulva az is fokozottabban részt válhasználiunk minden adódó exportkepesseg javításához, '^nak Pártbizottságuk is tóietőséget hogv^ keressük a vagy az importmegtakarí- szorgalmazta többek között réseket" a mfcokoi ahova ^shoz is. A szövetkezetek az • hogy a szövetkezelek ' bet ör hetünk ahol e 1 ad ha a k«>-ábbinál jobban kihasz- üzleteket nyissanak Szegetünk Icv nviivin a gazdát nálták tavaly gépeik, be- den. javítva az ellátást, a kodó szervezetet simára ^ezéseik kapacitását is. s választékot. Ennek is besem llhetett szavatolni a í<mtos szempontként keyel- tudható, hogy az Április 4. sem tettetett szavatolni a _ _,,„ . cipőipari szövetkezet biztonságot" Rugalmasság ték a készletgazdálkodást: cipőipari szóvetkezet régi ra keUett őkét Setnf ít árbevételük gyorsabban nö- dzlete a Bajcsy-Zsilinszky szorgalmazta az utóbb? évek vekedett, mint készleteik "teában _ az átalakítás rSSffif^SSata^s előbtr tkelUlt Valameiyest ^ váÍlaTatta?rnPlétreh07<rtt ezt szolgálja a világgazda- , HaSl ^Sí^JSIS Sbb igazodó gazdasági sza- értékesítés valt^meghl ^^^^ bályozó rendszerünk is. ^S^étt « í£S A megváltozott körűimé- a város ipari szövetkezetei hídfőben a Szegedi Bútornvekre. követelményekre a — a nehezebb körülmények, 'Pari Szövetkezet (ahol 18 vállalatok, szövetkezetek lé- a szigorúbb feltételrendszer szövetkezet termékeit árunyegében egyféle módon re- ellenére — közel 14 száza- sítják). vagv a Centrummal agáihatnak: mind rugalma- lekkal nagyobb nyereséget közösen Felsővároson a rusabban kell alkalmazkodni- (körülbelül 300 millió fo- házati szövetkezet, uk. ha eredményesen akar- rintot) mutathattak ki. mint nak dolgozni, olyan ered- egy évvel korábban. ményt produkálva, amely a népgazdaság és a saját jöA világgazdaság tendenciáinak ismeretében nyilA szegedi ipari szövetkezetek javuló munkája így nemcsak a népgazdaság, s , •, . , • - , , , - . 13111*1 x:ucu |ly IXvojuk (fejlesztés. lehetőse- á továbbra is a már m dolgozóik javát szolgálja, gek) szempontjából egyaránt kezdeU úton keU majd h*_ hanem a városét ^ kielégítő. S úgy tumk. hogy ladniuk. A szegedi ipari saját erőből leginkább a szövetkezeteknek az idén is • kis szervezetek képesek al- fontos feladatuk lesz az. alkalmazkodni a gyorsan hogy a kereslethez igazodva változó piaci körülmények- bővítsék a belföldi árualahez. Közéjük tartoznak a P°kat. szűkítsék a hiánycikszegedi ipari szövetkezetek kek körét; fokozzák gazdais. Ahogyan Tóth László, az sagos exportjukat, szélesítMSZMP szegedi ipari szö- sék a külföldi partnerekkel vetkezeti bizottságának tit- kialakított kooperációk kökára mondotta: az új. szí- rét; fejlesszék háttéripari gorúbb szabályozó rendszer tevékenységüket. törekedéletbe lépésével 1981-re a tónek importanyagok és szövetkezetek vezetői mint- -c'kkek kiváltására, tegyeegy 40 százalékkal kevesebb nek elefiet a szolgáltatások nyereséggel számoltak, mint il-ánti igényeknek, az anyagamit 1980-ban sikerült elér- és energiatakarékossági köniük, ám végül összességé- vetelményeknek. ben jobb eredménnyel zár- A szegedi ipari szövetketák az elmúlt esztendőt. zetek pártbizottsága e keresi , •, . teket figyelembe véve fogmmt az egy evvel korábbit. lalt áIlást a tekintetben, A jó eredmények mindé, hogy az egyes ágazatokban nekelött a rugalmasságnak, milyen tendenciákat kell az alkalmazkodókészségnek kialakítani, erősíteni, toköszönhetők. Annak, hogy a vábbfejleszteni. A pártbiváros ipari szövetkezetei zottság év közben is folyamunkájukat messzemenően matosan figyelemmel kíséri a megváltozott feltételeknek a szövetkezetek eredményemegfelelően alakították, jól it. gazdálkodásuk alakuláalkaimazkodva a párthatá- sát. s ahol a szükség úgy rozatok szellemében kiala- kívánja, segítséget ad az kított gazdasági követel- előrelépéshez. Minderre ményrendszer változásaihoz, azonban egyre kevésbé Az ipari szövetkezetek párt- van szükség. Ahogyan Tóth bizottsága által elkészített László mondta: kezdetben, elemzés szerint tavaly szá- évekkel ezelőtt még sok mos. rontos szempontból ja- gondot okozott, hogy a szorult a szövetkezetek mun- vetkezetek megszokják, hogy kaja. ami a gazdálkodást, a korábbinál sokkal inaz intenzív íejlődést illeti, kább magukra, a saját ereA közgondolkodás, közvélemény mindiglen relatív fogalom volt és marad is persze. Most, hogy kezembe került a megyei művelődésügyi szemle legfrissebb kötete, egy tanulmány bordái között találok rá, érdekes közelítésben. „Amikor a közgondolkodásról Csongrád megyében szólunk, természetesen országos tendenciákról beszélünk, bizonyos helyi tapasztalatokkal. Nincs ugyanis .Csongrád megyei közgondolkodás', hanem egy általános társadalmi folyamat van, helyi sajátosságokkal." Dr. Koncz János tanulmányát idézem: Társadalom — közgondolkodás — kultúra. (Mielőtt tovább mennék, gyors rutinreflex: szemle. Nem ugyanaz tudniillik, mi körül évekkel ezelőtt annyi jó szándékú bába téblábolt, hogy a nagy igyekezetben agyontaposták a nehéz túlhordással megszületett próbagyereket. A megyei tanács vb művelődésügyi osztályáé „csak", karöltve a Pedagógusok Szakszervezetével és a TITtel, szakmai jellegű, viszont felette életképes: immár a 19. kötetnél tart, s úgynevezett Műhely fejezete pedagógusok 1979 80. tanévi pályázatainak gazdag terméséből nyújt át csokorra való izgalmas dolgozatot. A fent idézett tanulmány a tomus második részében kapott helyet, a Figyelőben.) A történeti szemlélet természetesen a közgondolkodás fogalomkörletében sem kerülhető meg. Mit örököltünk a világháború előttről? Hivatalos politikától agyonbiztatott sovinizmust, irredentizmust, Nyugat felé kozmopolitizmust, Keletre nacionalizmust, szovjetellenességet, az értelmiség osztályokfelettiségének kultúrgőzét stb. S a több évtizedes hatások nem múlnak nyomtalanul, még ha tájegységünkön is olyan haladó, progresszív törekvések ellensúlyozták a reakciós tudati hatásokat, mint a viharsarki eszme a rövid éltű proletárhataíomé, vagy az antifasiszta megnyilvánulások gondolati fészkei munkások, parasztok, értelmiségiek kisebb-nagyobb közösségeiben. Az ötvenhatos eseményeket például negyedszázados politikai gyakorlatunk meggyőző következetessége tette-teszi helyükre az itt élők közgondolkodásában is. Reális múlttudatunk kialakításában fölbecsülhet.etlen szerep jut a kettős honfoglalás pusztaszeri emlékhelyének, föltárt és földolgozott dokumentumok, monográfiák, tanulmányok ápolják viharsarki múltunkat, a Márciusi Front megyei kapcsolatait, a szövetkezeti mozgalom karakteresen értékes hagyományait, olyan haladó értelmiségi erőfeszítéseket, mint a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 2. Jól tejelnek a tehenek Csongrád megye mező- terrel. Az állami gazdaságazdasági nagyüzemeiben 409 gok között a leggyengébb — literrel emelkedett az egy a szegedi — is csaknem 300 tehénre jutó átlagos tejho- literrel van fölötte az ötzam. 1980-ban 3 ezer 889 ezernek. liter volt az átlag, 1981-ben Még néhány szám Szeged 4 ezer '298. Az állami gaz- és a szegedi járás gazdasádaságokban valamivel job- gairól: a szőregi Tisza—Mában dolgoztak a tehenészek, ros ^g Tsz volt szűkebb a feltételek is jobbak vol- környezetünkben a legjobb. 4 tak, emiatt az ottani átlag ezer gyQ literrel. A baksi magasabb: 5 ezer 534 liter. Magyar—Bolgár BarátságnaA termelőszövetkezetekben gy0t javulva 4 ezer 170, az 4 ezer 62 liter. algyői Rákóczi 3 ezer 872, a Az eredmények javulásá- balástyai Rákóczi 3 ezer 695, ban nagy szerepet játszott a tápéi Tiszatáj 3 ezer 688 a tej hozam növelését célzó literrel szerepel a listán, A dotáció. Mindamellett a me- többi járási és szegedi gazgyei mezőgazdasági nagy- daság egyre mélyebben az üzemek tejtermelésének szín- átlag alatt szerepel. A szevonalában nagy különbségek gedi téeszek közül az Üj tapasztalhatók. A rekorder 5 Életben mutatták ki a legezer 919 literrel a Derek- gyengébb eredményt, 2 ezer egyházi Állami Gazdaság. A 454 litert. Nem sokkal jobb sort 1780 literes tehenenkén- ennél a zákányszéki Egyetti átlaggal a magyarcsanádi értés Szakszövetkezet 2 ezer Üttörő Tsz zárja. A terme- 777 literes átlaga sem. lőszövetkezetek rangsorában Utóbbi egyébként a megyéelső a hódmezővásárhelyi ben az egyetlen szakszövetRakóczi Tsz 5 ezer 746 li- kezeti tehenészet. Történelmi múltunk mellett befolyásolják az itt élők közgondolkodását társadalmi, gazdasági, kulturális életünk sajátosságai. A ténynek, s annak rekvizítumai, hogy Csongrád az ország legurbanizáltabb területeihez sorol, hogy magas és növekvő a szellemi foglalkoztalottságúak számaránya, hogy tudományos és felsőoktatási intézményeink hazánk szellemi élvonalába emelik Szegedet stb. Az életmóddal összefüggésben veti föl a tanulmány — egyebek között — „az egészséges tehetségkultusz megteremtésének szükségességét, amely a végzett munka szerint oszt elismerést". S bár a gondolat kifuttatása az általános szférájában marad („az egyenlősdiségre való törekvés nem lehet a szocialista közgondolkozás része"), aligha haszontalan kivetni a horgonyát közgondolkodásunk belvizeire akár. Az egészséges tehetségkultusz ugyanis értékcentrikus megítélést föltételez. Hogy valós teljesítmények és ne köztes szempontok szabályozzák az erkölcsi és anyagi megbecsülés fokát — ami szemléletnek édeskevés, halottnak szenteltvíz, ha göcsörtösen, ellentmondásosan fungál a napi gyakorlatban. Az ellentmondás tudniillik éppen az egészséges szemlélet és az egészségtelen gyakorlati mutatók között feszül. A közvélemény — mely mégiscsak a szemléletet hordozza — rendszerint értékcentrikusan ítél, szelektál, az adminisztráció viszont nem mindig, s az itt támadó résbe pletykák, mendemondák, bizonytalan, homályos képzetek szürémlenek be, visszafertőzve a közgondolkodást. Hány és hány jobbító szándéknak, törekvésnek, újításnak, kitűnő szakembernek jut osztályrészül a megkésett elismerés? Hogy nem veszik tudomásul, nem fedezik föl hatékonyságának teljében? Csak akkor, ha elmúlt az alkalom, csak akkor, ha kiszáll a ringből, veszi a sátorfáját, elköltözik, netán örökre, nehéz tüskéit hordozva a méltánytalanságnak. S ez (akár tetszik, akár nem) munkál a helyi közgondolkodásban, kihat a különböző intézmények egészének megítélésére, az ottani munkával kapcsolatos iporálra. Felsőoktatási intézményvezetők panaszolták minap, tékozolja hitelét a tudományos-oktató munka nimbusza. Az egyetemi státusok betöltésében lassan a kontraszelekció érvényesül: míg a korábbi években 40—50 pályázó startolt a diplomásjelöltekből, most 16 státusra egyelőre 12 a jelentkező. Ügy látja az egyetem rektora, türelmetlenek a fiatalok. Mindenki szeretne előbbre lépni, de biztatást nem kap, szkeptikusan szemléli jövőjét. S minthogy vidéken a választási lehetőségek eleve határosabbak, e türelmetlenségben — ha része a közgondolkodásnak, márpedig gyanítom, igen — föltetszik a provincia szelleme: nyilván más a fővárosban, teszik hozzá rögvest, ott a lehetséges munkahelyek nagyobb számával hatvanyozottak az érvényesülés, az előrejutás esélyei is. Mely utóbbi tény, önmagában, igaz persze. Mégsem hinném, hogy mint evidencia szükségszerűen vissza kell hatnia a vidéken élés egyfajta reménytelenségérzetére, ha a vidéki életformán belül máskülönben értékcentrikus kiválasztódás érvényesül. |3.| Szelete azonban közgondolkodásunknak a városi és falusi, vagy korszerűbb köntösben, a megyei és városi szemlélet időnként fölparázsló diszharmóniája, a társadalmi élet hétköznapjaiban előforduló bürokrácia, protekciózás, cselekvésképtelenség, melyek jobbára száj fertőzéssel terjednek, s növesztenek olykor rinocéroszszarvakat. Ám ezek távolról sem helyi specialitások csupán. Társadalmi berendezkedésünk átmeneti jellegének szürke ruhái, nyűtt viseletei, magatartásformáink zsírfoltjai. Melyeket éppen az idő, felnőtté komolyodó szocialista közgondolkodásunk moshat ki a napi gyakorlatból. Nikolényi István Tuhorg-sör Kőbányáról A Kőbányai Sörgyárban szerelik a dán Tuborg-sör gyártásához szükséges berendezéseket. Az új gyártósor főbb egységei már a helyükön vannak. Jelenleg a mosórendszer, a sörnvomótankok összeillesztését és a különféle műszerek beállítását végzik. A Tuborg cégtől vásárolt licenc legfontosabb eleme: a speciális élesztő törzs is megérkezett Kőbányára, ez adja majd meg a sör sajátos ízét. zamatát, színét, a hab sűrűségét; a Tuborg-sör jellemzőit. A folyamatos gyártás indulása után háromhanvonként küldi a Tuborg cég az élesztő-utánpótlást. Az összesen 120 millió forintos beruházás befejezésével előreláthatóan március második felében megindul a próbafőzés, amikor is „beállítják" a Tuborg-sorre jellemző tulajdonságokat Az üzemszerű gyártásra várhatóan júliusban kerül sor s az idén már 50 000 hektoliter Tuborg-sört ad a gyár a kereskedelemnek. A továbbiakban évente 100 000 hektolitert készítenek majd a kőbányai üzemben. (MTI)