Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

Péntek, 1982. március 12. 3 Kamcsatka növényvilága Óriási füvek, amelyek között egy lovas is elbújhat, a gombánál is alacsonyabb fák — ilyen szeszélyes Kamcsatka növényvilága. Flórájának katalógusát távol-keleti botanikusok készítették el, amely több mint 1100 növény leírását tartalmazza. A félsziget növényeinek különös jellegére a tengeri környezet és a vulkanikus folyamatok voltak befolyással. Itt nőnek a könyírfák, különböző gomba- és ürömfajták tenyésznek. A Kamcsetkához tartozó kicsiny szigetkéken ar. amerikai kontinens északi részén honos fűszerű növényeket fedeztek fel. Ez azt a feltételezést valószínűsíti, hogy •ok-sok évszázaddal ezelőtt szárazföld kötötte össze északon a két földrészt. Föld alatti korallok A Litván SZSZK tudósai egy geológiai térkép elkészítése során a föld alatt néhányszáz méter mélységben korall telepeket találtak. Az expedíció résztvevői R föld alatti zátonyok 3 generációk, .iára bukkantak. A legrégebblek a köztársaság déli részétől északi irányban húzódtak több száz kilométernyi hosszúságban. A későbbiek Lettország határánál összpontosultak. A legfiatalabbak, amelyek körülbelül 200 millió évesek, gyűrűként fogják közre a Balti-tenger melléki körzeteket. A lelet felkeltette a paleontológusok figyelmét. A korallzátonyokról megállapították, hogy valaha ez a terület többször is tengerfenék volt. A korall telepeket magukban rejtő porózus szerkezetű rétegek természetes gáztárolókká képezhetők ki. Ezért a geológusok azt ajánlják, hogy ezeket a telepeket használják fel népgazdasági célokra. (APN) Ifjúsági parlamentek után Milyen tapasztalatokat szerzett a KISZ? Az Ifjúsági parlamentek — ahogy azt a KISZ 1979 májusi értekezletén megállapította, „jelentős szerepet töltenek be az ifjúság közéleti tevékenységének fejlesztésében, a part politikájának megvalósításában, az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzésében és a további feladatok meghatározásában". A KISZ Központi Bizottsága 1981 januárjában közzétett kongresszusi levele ugyancsak kiemeli a parlamentek szerepének, felelősségének növekedését Három dátum: 1974. 1976, 1978 és a legaktuálisabb 1981 szeptembere és 1982 áprilisa, a sorrendben negyedik parlamenti Időszak. E hat hónap eseményeiről számtalan tudósításból értesülhettek olvasóink. Február 27-én az egészségügyi dolgozók parlamentjéről, amellyel Csongrád megyében befejeződtek az ifjúsági tanácskozások. Megnövekedett-e valóban szerepük, jelentőségük a vállalatoknál, intézményekben, a munkahelyeken? Milyen változásokat hoznak a parlamenteken elfogadott intézkedési tervek a fiatalok életében? E kérdések megválaszolásához közel 600 munkahelyi. 12 megyei fórum tapasztalatát kell mérlegelni. Néhány nagyon fontos kérdés máris értékelhető: a gazdasági vezetők nagyobb figyelmet fordítottak mind az írásos dokumentumok, mind a tanácskozások elkészítésére, előkészítésére. Ennek eredményeként zömében a megnövekedett követelményeknek megfelelő, színvonalas tanácskozásokon mintegy 80 ezer fiatal részvételével jószándékú, őszinte polémiára nyílt lehetőség. A tanácskozások minden eredményéhez, sikeréhez nagymértékben hozzájárultak a KISZesek mozgósító, szervező munkájukkal. Idén azonban egyebekkel is. A megyei parlamentek munkájában a KISZ Csongrád megyei bizottsága és rétegtanácsai vettek részt. Hogyan? Először erről kérdeztük Bádi Györgyöt, a KISZ KB tagját, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkárát. — A KISZ X. kongresszusát megelőző tavaszi küldöttgyűlések kritikus észrevételei ráébresztettek bennünket, hogy az érdekeket hagyni kell felszínre jutni, védeni és ütközni is, ha szükséges. Ennek szellemében első ízben éltünk jogosítványunkkal, részt vettünk a szakigazgatási szervek beszámolóinak készítésében. Sok-sok megbeszélés, olykor vita eredményeként születtek meg a megyei parlamentek dokumentumai. Az előkészítő munkálatokkal nagy terhet vállaltunk, de megérte. Elfogadták aktivitásunkat. Készt vettünk a szervezési feladatokban is. gondoskodtunk a levezető elnökök. a küldöttek felkészítéséről. — Milyen tanulságai vánnak e vitáknak? — Mindkét fél számára hasznosíthatók, de különösen a szakigazgatási szerveknek. Mi Jó néhány esetben * tájékozatlanságot tapasztaltunk, néha hozzá nem értést. Ezek az ifjúságpolitikai tevékenység folyamatosságának hiányából adódtak. Az 1976-os parlamentek dokumentumai hiányosak voltak vagy teljesen hiányoztak. így partneri együttműködésünkre különösen nagy szükség volt. — Hasonló meghallgatásra találtak a vállalati, intézményi KISZ-esek is? — Információink szerint, ahol a KISZ-bizottságok éltek lehetőségeikkel, mindenütt meghallgatták véleményüket. A megyei KISZ-bizottság egyébként április 22-én összegzi részletesen a parlamentek tapasztalatait. Minden bizonnyal lesznek javaslataink a part-, állami és társadalmi szervek számára. — A vitákban elhangzott kérdésekre jórészt számítani A tavasz „tizenhét pillanata" Két fiatal csóka egymásra nézett a fatetőn. Hajnal volt éppen, s a két hamvan madár parázsló szemeiben benne volt a márciusi kelő nap! Ml lesz? — kérdezte az. egyik buksi. mire a másik lenézett a fa alá. ahol ökörszem bujkált — cstttegve keresett — a múzeum mögötti bokrok ágai között A Tavasz magasan fent úszott a levegőben és csak itt-ott pillantott le a folyópartra. De megéreztük csábító közeledtét, illatát és energiáját. Vannak dolgok, amiben a városi ember ugyanolyan ösztönlény. mint a vándormadár, mikor tavaszi szél szárnyán megérkezik a messzi ismeretlenségből... Tavasz-Illat? Ismerős és mégis nehezen meghatározható. érzékszerveinkkel észleljük, de csak agysejtjeinkkel érezzük igazán I Aradó Tisza hullámai — zöldellő fű — gombafonalas földszag csodás keveréke? Ez ls — több is — keveredik a szagok, hangok és képek tavaszi szimfóniájában. Nem kerestük, nem kutattuk a ..szegedi tavasz" 17 pillanatát — Jött magától, berobbant és „pillanatalt" még sokáig csodálhatjuk Vártuk és örülünk, mert megjött, nézzük sorra: 1. Duzzadnak, pattanásig feszülnek az aranyvessző (Forsytia) bokrain a virág, rügyek a „Stefánián", 2. „Szerelmes morzéját" dobolja egy piros fejű harkály az ágon (Üttöró tér). 3. Nyitni kék. nyitni kék — szál a széncinegék felelgetője a Móra-park fáin. 4. Fekete varjak latolgatják lesve a fészeképítés „lehetőségeit" a Széchenyi tér platánjain. 5. Az első citromlepke légi útja a Belvárost temető avarja felett. 6. A mogyoró barkái a ..széllökésekre" sárga virágporesőt (újnak. 7. A hóvirág a szegedi kertekben mézcsárdáját" kitakarta és már-látogatják a méhek. 8. ölyvek nászröptét láthatjuk a tápai Tisza-gát felett. 9. Bíbicek csapata érkezett a Fehér-tói madárországba. 10. Az első denevér szürkületi röpte (Ady tér). 11. A JATE botanikus kertjében sárgán virágzik a som. 12. Tututu-tutu tu-tutu-tu vadgerlék ujjongó udvarló éneke szerte mindenütt a városban. 13. Megszólaltak a búbospacsirták (Kolozsvári tér, Tarján, Északi- és Rókus új városrészek épületeinek kövein). 14. A feketerigók kitartó lágy furulyaszava szól esténként az újszegedi liget öreg tölgyfái alatt. 15. Szigorúan párban úsznak a vadkacsák a rakpart lépcsői előtt. 16. A Tiszán vadászgató dankasirályok feje csokoládébarnára színeződött, nászruhát öltöttek a madarak. 17. Vadul verekednek a párt választó verebek a Móra Ferenc Múzeum kőlépcsőin — de nem zavarják őket a napor.ó-csokolózó — tavaszt leső fiatal párok. S nemsokára a pillanatok órákká, napokká olvadnak össze. „Sándor, József és Benedek a hátukon hozzák a meleget". Reméljük! A tavasz szimfóniája után újra csend lesz —. s két csókánk parázsló szeme akkor fellobog. mikor a híd magas vasvázai között (elépült gallyfészkükben meglátják az első szeplős. kékeszöld tojást'... Csizmazia György lehetett. A lakás, a bérezés, a pályakezdés, a szociális juttatások, kedvezmények voltak „a nagy témák". Ezeken túl milyen problémákra figyeltek fel a KISZ-vezetök? — Szinte minden parlamenten szóvá tették a fiatalok a szellemi termékek, újítások tékozlását Pedig van mit felajánlaniuk, adnák is társadalmunk épülésére, javára. Jobban oda kell figyelnünk erre. mert a kudarcok esetleg elkedvetlenítik a fiatalokat. A jószándék, a tettrekészség nyilvánult meg azokban a kérésekben, amelyekben a munkaidőn túli munkavállalás lehetőségeit szorgalmazták. De például a gyes-en levő kismamák is dolgoznának. Ebben is segítenünk kell. — A tanácskozások ugyan befejeződtek, ám az igazi tennivalók csak most következnek. Az intézkedési tervek biztosítékai a folyamatos ifjúságpolitikai tevékenység megvalósításának. Mit tesz, mit tegyen a KISZ a folyamatosság érdekében? — Van még parlamenti eseményekhez kapcsolódó feladatunk, ez pedig az országos ágazati tanácskozásokra delegált küldötteink felkészítése. De figyelemmel kísérjük az írásos válaszokat is, hogy megkapják-e a fiatalok harminc napon belül. Az intézkedési tervek végrehajtásának értékelésére évenként. kétévenként visszatérnek a gazdasági vezetők. Ezeken ott leszünk, a helyi pártszervezetekkel, szakszervetek,kel, mpzgósftunk, tájékoztatunk, s élnünk kell a felszólalás jogával, ha szükséges. — A parlamenteken hallottak hogyan befolyásolják a megyei KISZ-bizottság fel-, adat-meghatározó, irányító munkáját? — Politikai munkánkat a KISZ X. kongresszus határozatainak megfelelően a munkásifjúság es a tizenévesek körében kívánjuk javítani. Ám Csongrád megye ifjúságának összetételét, azt a jellemzőjét tekintve, hogy országosan itt él a legtöbb értelmiségi fiatal, a legtöbb főiskolai, egyetemi hallgató, az országos feladatokat kl kell egészítenünk. Annál ls inkább, mert a parlamenteken az értelmiségi és az értelmiségi pályára készülő fiatalok vetették fel a legtöbb problémát. Számunkra mindhárom feladat egyformán fontos, nem rangsorolhatunk. Mag Edit Fotópályázat A Balaton és az idegenforgalom címmel országos fotópályázatot hirdetett meg a Balatoni Intéző Bizottság, a Balatontourist Nord, a Siotour, a Zaiatour és az Utazási Magazin szerkesztősége. A tó és közvetlen környékének idegenforgalmi életét megörökítő felvételek beküldését június l-ig várják. Nevezési lap a Zala megyei Idegenforgalmi Hivatalban (címe: 8900 Zalaegerszeg, Kovács Károly tér 1.) Igényelhető. Pályázni színes és fekete-fehér papírképekkel (a legkisebb méret: 30X40 cm), illetve 6X? cm-es, keretezett színes diapozitívekkel lehet, kategóriánként legfeljebb 10 fotóval. A legjobb fotókból, amelyeket értékes pálya- és különdíjakkal jutalmaznak, július 3-án kiállítás- nyílik Keszthelyen. A tárlat anyagát később BnIatonföldváron és Balatonalmádiban is bemutatják. Kertbarátoknak Gazdálkodjunk célszerűen! Az új kerttulajdonosok közül sokan azt hiszik, hogy a kiskert birtokában a család teljes zöldség-gyümölcs szükségletét folyamatosan biztosítani tudják, hasznosítási tervüket ennek megfelelőep alakítják kl. Csak néhány év múlva — amikor az álló kultúrák, szőlő-gyümölcs. termőre fordulnak — Jönnek rá. hogy a kiskert rabjává váltak, nem jut idő a pihenésre, üdülésre, munkaidő után rohanni kell a kertbe néhány kilogramm zöldséget, gyümölcsöt szedni, és keresni a boltot, ahol átveszik. Ennek elkerülése érdekében javaslatot teszek az üj kerttulajdonosoknak és azoknak, akik már részese! a gondoknak, hogy miként alakítsák kiskertjük vetésszerkezetét. A kiosztott területek talajállapota általában elmarad a kerti minőségtől, ezért nem szabad mindjárt az ültetvénytelepítéseket megvalósítani. . Elsődleges szempont a gyomok irtása. Az egyéves, magról kelő gyomokat rendszeres kapálással ki lehet irtani. Az évelógyomok esetében nagyobb figyelmet kell fordítani a gyommentesítésre. A perje gyakori gyom, de rendszeres kapálással egy év alatt ki lehet irtani, a tarackbúza azonban kapálással tovább szaporodik, éppen ezért vagy kézzel szálanként kell kiszedni, vagy vegyszeres gyomirtást kell alkalmazni. A perje és a tarackbúza kiváló gyomirtó szere a Glialka,' melynek felhasználására vonatkozó részletes utasítást a csomagolóanyagon feltüntetett tájékoztató ad. A gyomirtást Követően a terület termelésre felhasználható. Első évben egyéves kultúrát —burgonya, paradicsom, paprika, káposzta stb. — célszerű termelni és fel kell készülni az állókultúrák telepítésére. A kert elsődleges feladata, hogy a pihenést szolgálja, ezért feltétlen javaslom, hogy a szerszámoskamra és pihenő céljára készült, illetve tervezett épület előtt legalább 20—25 négyzetméter pázsitfüvet alakítsanak ki, ahol cserjét és örökzöld fát célszerű ültetni. A zöldségléi éket kerthaszno6ítás szempontjából két csoportra kell osztani. Az első csoportba tartoznak azok a zöldségek, amelyek az alapvető munkákon túl rendszeres munkát nem igényelnek, ilyenek pl. sárgarépa, petrezselyem, borsó, torma stb.. ezekből a családi szükségletet meg lehet termelni. A másik csoportba tartoznak azok a zöldségfajok, amelyek rendszeres ápolást, öntözést, növényvédelmet és folyamatos szedést igényelnek pl. paprika, paradicsom, ezeknek a termelését korlátozni kell, maximum egykét fajt szabad termelni nagyobb területen, és a felesleget értékesíteni kell, a nem termelt zöldség&zükségletet pedig a piacon kell megvásárolni. Hasonló elveket kell alkalmazni a gyümölcsfajok és -fajták megválasztásánál is. A helytelenül megválasztott őszibarack fajtasor elronthatja a nyári üdülést,' v'dfey a gyümölcs • felhasználatlanul a fa alatt pusztul eL A részletes kerthasznosításra a későbbiekben még visszatérünk. A gyümölcsfák ifjítása A kiskertben levő gyümölcsösök többségénél. de még a nagyüzemi gardaságokban ls tapasztalható, hogy a gyümölcsfák koronái elsűrflsödnek, a belső része felkopaszodik, a termőfelület a külső koronarészre tevődik át, ahol a sűrű lomb között a gyümölcs színeződése kedvezőtlen, de íze is elmarad a fajtára jellemző tulajdonságoktól. Az lfjltásnál elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a gyümölcsfa gyökérrendszere és törzse egészséges-e. Beteg gyökér, vagy törzs esetén nem szabad kísérletezni az ifjítással, hanem a kitelepítést követő két-három év múlva szabad ugyanazt a fajú gyümölcsöt újraültetni. Ha a gyökér és a törzs egészséges, az ifjítást kétféle technológiával lehet megvalósítani. Ha azt akarjuk, hogy az Ifjítás alatt is teremjen a gyümölcsös, a koronát erősen megritkítjuk. A megmaradó termőfelület már ennek hatására is egészségesebb gyümölcsöt nevel, mivel a napfény közvetlenül éri a gyümölcsöt, ugyanakkor a korona belső részén a rejtett rügyekből úgynevezett vízhajtások fejlődnek, melyből az új korona kialakításra kerül. A hajtások közül a kedvező állásúakat meghagyjuk, 34—40 cm magasságban visszacsípjük, és ezzel elágazásra kényszerítjük. A felesleges hajtásokat tőből eltávolítjuk. A következő évi ápolásnál a korona kialakítására kell törekedni, a felkopaszodott, még meglevő koronarészt fokozatosan, eke legkésőbb a harmadik evben el kell távolítani. Ezt a módszert, kell alkalmazni a csonthéjasoknál, de jó eredménnyel alkalmazható azalmástermésűeknél is. A korona teljes visszametszésével történő ifjítást az alma. körte és birs esetében lehet alkalmazni, ahol a korona eltávolítása egyszerre történik. A vázágakat; 60—80 cm-re csonkoljuk vissza, ahol » rejtett rügyekből rendkívül intenzív hajtásnövekedés indul meg.' A hajtásválogatást év közben folyamatosan el kell végezni, a koronanevelésre kijelölt hajtást fejlődés közben vissza kell csípni, a további koronanevelési technológia megegyezik az előbbiekben leírtakkal. Ezzel a módszerrel harmadik évre megfelelő termókoronát tudunk kialakítani. Visszametszésnél a sebfelületet minden esetben feltétlen be kell kenni Cellcid, vagy Santar SM sebkezelő pasztával, mert olyan nagy sebfelület esetén a fertőzésen túl a korhadás veszélye is rendkívül nagy. A bogyós gyümölcsűek lf.lítása egyszerű. A köszméte és ribiszke ifjítása vísszametszéssel történik, ahol a rejtett rügyekből az új termőfelület egy év alatt kialakítható. A magas törzsű köszméte esetében vigyázni kell a viaszametszésnél, hogy a törzsbe oltott nemes rész sértetlenül maradjon, tehát az elágazás felett a visszametszést a szőlő úgynevezett rövidcsaoos fejmüveléséhez hasonlóan kell végrehajtani. Dr. Tóth Mihály