Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

Csütörtök, 1982. március 11. 5 35 éves 0 Tiszatáj a felnőttoktatás Szegesten Harmincöt éve, 1947 már- Az alkalomból bensőséges WIlW HP dúsában, egészen pontosan nyolcadikán jelent meg a Tiszatáj „irodalmi, művésze­ti és társadalmi folyóirat", elsőként a ma is élő hazai irodalmi folyóirataink közül. Szerkesztője dr. Madácsy László, felelős szerkesztője és kiadója Ertsey Péter volt. Már az első számban meg­jelent a Délkelet-európai né­ző rovat, s bár a szépiro­dalom viszonylag szerényen képviseltette magát, a tudo­mányos ismeretterjesztő írá­sok és a tanulmányok azt a szellemiséget villantották föl, melyet imígyen fogal­maztak meg az induláskor: „folyóiratunk úgy véli igazi föladatát betölteni, ha nem Szegeden szerkesztett akár­milyen folyóirat lesz. hanem a táji hivatást öntudatosan vállalva szűri magán ke­resztül a világot"... bensőséges hangulatú háziünnepséget tartottak tegnap Szegeden, a szerkesztőiégben, ahová ne­mes gesztussal — az évfor­duló szerénységéhez illendő — a legközvetlenebb partne­reket hivták meg. a nyom­dászokat, valamint a lapki­adó igazgatójót. Kovács Lászlót, a terjesztési csopor­tot képviselő Farkas Gézát — és természetesen a helyi írócsoport titkárát, Tóth Bélát. Dr. Vörös László, a Tiszatáj főszerkesztője, me­leg szavakkal méltatta a lap kivitelezésében és ter­jesztésében munkálkodók ér­demelt, Dobó József nyom­daigazgató pedig, értékelve a házigazdáit gesztusát, vi­szontlátogatásra hívta meg, hasonló körben esedékes ba­ráti találkozóra, tapasztalat­cserére, a folyóirat szerkesz­tőségi kollektíváját. Az idei forradalmi Ifjúsági napok első szegedi rendez­vényére kerül sor holnap, pénteken. Délelőtt 9 órakor tudományos felolvasó ülés kezdődik Újszegeden, a KISZ­iskolán. Az ülésen, amelyet a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága rendez a KISZ meg­alakulásának 25. évforduló­ja alkalmából, összesen 22 előadás hangzik el. Három szekcióban számolnak be a legfrissebb eredményeikről azok a tudományos kutatók, akik Csongrád megye haladó ifjúsági mozgalmának tör­ténetét tárják fel. A kutató­munkálatok eredményei, az ülés anyagai kötet formájá­ban is napvilágot látnak. Színes. szinkronizált méltó okitóival, a fenék alá leimetes skálájú leleményes­francia film. Irta: Claude csempészett rajzszögtől az ségi formák együttese Zldl, Didler Kaminka és ajtó tetejéről a belépő fejé- Ritmusa van a filmnek Mlchel Fabre. Fénykepez- re ömlő vödör vízig: ősrégi, az ifjúság bájának áradó le: Paul Boni*. Zene: Bob megkövesedett burleszk- szinte tolakodóan hangos' Brautt. Rendezte: Claude elemek, minden iskolai té- egyre gyorsuló szívdobbaná­Zidi. Főbb szereplők: Da- májú vígjáték közhely-alfái saival. A legteljesebb mér­nlel Auteuil, Maria Paco- és -ómegái. Az alapképlet tékben kollektív film ez: mc. Mlchel Galabru, megváltoztathatatlan ugyan, még olvan nagyszerű színész Phlllppe Tacclni ám éppen ezért számít kü- is. mint Mischel Galabru. Éljen a vígjátéki Annyi lönlegas bravúrnak, ha vala- csak a legjobb értelemben bugyuta, szellemtelen, erői- ki Claude Zidihez hasonlóan vett statiszta lehet a közös az ezerszer Az ötletek pedig egymást érik. És jobbnál jobbak. A technika legmodernebb vív­mányai. a csak 14 és 18 év közötti 'korban fellelhető ta- de]if* páriáját felvonulta­lálékonvság. az aranyos gim- to fiatal szereplőgárdához. nazista trükkök rengetege — mindezek felvonultakor az önfeledt nevetés közben az ember elképedve állapíthat­ja meg: ennek a ritka nagy letett, és ízléstelen nevette, teszi erdetivé lésre szánt müvecske után a ábrázoltat, legőszintébb örömmel sőt lelkesedéssel köszönthető Claude Zidi pompás kis al­kotása — a „szórakoztatás" ktfpjezés annyit vitatott, tá­madott és védett, magyará­zott és felre értett érelmé­nek - egyik legtökéletesebb megvalósítója. Ez a film bevallottan. » legszemérmetlenebbül igény­lőién. Hogyan lehet akkor jó? Például ügy. hogy az igénytelenségen belül maxi­málisan igényes. Az eszkö­zeiben, szlnészvezetésében. szikrázóén szellemes ötleted­ben, a kamaszos bájt a teli­vér humorral Jó érzékkel öt­vöző gegjeiben. Egyáltalán: a szórakoztatás „közönséges­négét" ritkán látni kifino­multabb filmes tálalásban, mint itt. Mert amiről szó van — ] k egy leérettséglztethetetten 06ztály sorozatos „balhéi" a XIV. Lajos Gimnázium tan­SUr^áiT 4PP reális, mint az in csépeltebb téma* egyike. gerlően hosBZÚ combú lfjli marháskodások közepette, csupán a színészvezetés át­gondolt koncepciója jegyé­ben adva karakterének ízét a történethez— és főként az örök középiskolás diákmo­Hogy legvégül az éretlenek mégiscsak érettek lesznek, leérettségiznek, sőt az élő­írások szerint tízéves érett­ségi találkozójukon is meg­szűrő humorúradataak pedig ~ kj?sé suta még valóságtartalma is van. Nem ls akármilyen. Az érettségi előtt állók ugyanis jezéssel —- már nem érde­kes. Annál inkább, mert ki­derül: ők Itt sem, ekkor sem bizony pontosan ilyenek «* Versailles-ban és Nagykani­zsán. Franciaországban vagy nek. A ..gímnazistaság" hal­hatatlan. Aki pedig még em­a Ságvári gimnáziumban. Az Éretlenek értéke nemcsak f^dolgozat irásakóz­a változatos, sokszor kistó- ^ * ho&*n J«* bé,^,un; míihatatlan kalandokban ^f1 mflgyardolgczatokat, rejlik, hanem abban a „mö- ^rencsetlenkedett göttes" . lélektani miliőben is. t > ^I™" amelynek révén mindez ó™n f ^^^flLJ^®? ilyen szélsőséges formában is változatos mennyiben ha ­tott végre különböző csi­hihetővé válik, hiszen a fel­robbant iskola vágyálma bészségeket — az tudja, mit is Jelent ez az édes, vissza­hozhatatlan kor. S az csak Hogy az iskolában a vásott - kicüvadó szemekkel éljent mondhat az Éretle­„„K..1AV lUomaamti niánei «>narn° Mguvaao szemeKKei „. . ., . nebulók (kamaszok pláne) kismillió módon „szúrnak történő szemlelese. vagy ki" az intézmény tiszteletre- puskázásban tanúsított. nek re. Bár több ilyen. való. a di vígjátékot' láthatnánk, fé- Domonkos László Tanulmányi versenyek Az 1981/82. tanévben is sok tanuló vett részt az Or­szágos Középiskolai Tanul­manyi versenyen. A szegedi középiskolákból 58-an Jutot­tak be a második fordulóba. A következők: Történelem: Miklós Már­ta. Debreczeny Mónika (Radnóti gimnázium). Mnte­matika (általános tantervű): Karkus Gyula (Déri Miksa Szakközépiskola), Boros Ani­kó, Gaizer Tamás (Ságvári Endre Gimnázium). Mate­matika /.: Kószó Péter, Kré­Péter (Ságvári Kohlmann gimnázium) Biológia (a Művelődési Minisztérium rendelete sze­rint az 1981/82. tanévben csak a IV. osztályos tanulók vehettek részt a verseny­ben): Mikúlán Rita, Husz Tamás (Tömörkény Gimnázium). Deli Tanulmányi Verseny II. for­dulója március 16-áh kezdő­dik, a fizika tantárggyal. Március 17-én kémiából, 18­án biológiából, 19-én ma­gyarból, 22-én történelem­ből, 23-án földrajzból, 24-én matematikából. 25-én pedig István PoÜt'kai gazdaságtanból ír­Mária. nak dolgozatot a versenyzők. Madácsy László, Csernus A verseny második fordu­7,oltón, Bitó Tamás. Hor- lója ebben a tanévben a váth Tamás. Michailovits Radnóti gimnáziumban lesz. Lehel, Rácz Fodor Edina, ezt érzi a termelési folya­matban leggyorsabban hasz­nosíthatónak, a változó vál­lalati igényekhez leginkább alkalmazkodónak. A munka­adók a szakszervezeti blzott­Hazánk felszabadulása után problémái miatt többen hú- lehetőségeket a tanórákon a a felnőttoktatás történetében zódoznak általános iskolai pedagógusok még nem elég két nagy fellendülési idő- tanulmányaik befejezésétől, hatékonyan használják ki, s szak különböztethető meg. Középfokú felnőttoktatása a művelődési igények kiala­Az első, a negyvenes évek dolgozók gimnáziumaiban és kításáért is sok a tennivaló, végén — ötvenes évek ele- szakközépiskoláiban folyik. Az iskolák és a munkahe­jén nagy tömegeket mozga- A 70-es évek közepén bekö- lyek együttműködése gyenge. tett meg. s feladata volt a vetkezett fellendülés hatásé- A váüalati szakmai kép_ letűnt uralkodó osztály mű- ra közel ötezren szereztek továbbkópzés és átkép. yeltsegi monopóliumának erettsegi bizonjutVányt A^ Q néha„/ ^ kialakult felszámolása, az analfabéta óta a tanulócsoportok és a Á 10Tmakbal történik. A mus megszüntetése, az alap- hallgatok száma középfokon . kazvéleménv a műveltségre épülő szakisme- £ fggrtgfc * "Jggg S^^i SáT^zül retek elsajátítása. A máso- tanévben Szeged 14 közep­dik az 1972-es oktatáspoltti- fokú iskolájában 3 ezer 525 kai határozat megjelenése dolgozó tanul. után' az alapismeretek pót- Az elmiíU években alakul­lása mellett az általános és tofc> módosultak a hagyomá­szakmai műveltség gyarapi- nyos oktütasi formák. A tását, korszerűsítését, törne- gjmnáziumba járók száma ságok segítségével középtávú ges méretűvé fejlesztését felere apa(jt 1977-hez viszo- és éves oktatási tervek alap­tűzte ki célul. A parthatá- nyítva. Jelenlegi arányuk a ján küldik iskolába, tanfo­rozat hosszú időre megjelöl- tanulólétszám 13.5 százaléka, ivamra dolgozóikat, s jelen­te az állami oktatas — ezen Ugyancsak csökken az esti tős anj-agi eszközöket fordí­belul a felnottoktatas — leg- tagozatosok aránya. Ez a tanak képzésükre. A szak­fontosabb teendőit. Az utób- jelenseg elsősorban a na- munkások pótlására betaní­bi évek társadalmi, gazda- gyobb iskolai kötöttséggel, a foglalkozások kötelező jelle­gével függ össze. Továbbra ls legnépesebb a dolgozók 4 éves és a szakmunkások | szakközépiskolájának 3 éves kat szervezett, ahol újabban levelező tagozata. Figyelem- évente 200—300 fiatal se­előző évekhez re méltó, hogy ebben a tan- géd- és betanított munkás képest a nyolc általános is- évben is 2040 a szak- szerzett képesítést. kólát elvégzettek arányalas- .. .lőkénzetttóanel és *" san, de fokozatosan javul. munKas előképzettséggel és Az 1980—fll-es tanév alap- 450 a már érettségi bizonylt­ján 14 éves korig 91,4 szá- vánnyal rendelkezők száma, zalékról beszélhetünk Szege- Ez utóbblak általános mű­veltségük növelése és szak­sági változásainak hatása a felnőttoktatásban is érzékel, hető. Minden alsó fokú oktatási intézmény fontos feladata a tankötelezettségi törvény be tartása. Az tó jellegű tanfolyamokat szerveznek. A DÉLÉP pél­dául kőműves, ács, állvá­nyozó, csőszerelő, lakatos, vasbetonszerelő tanfolyamo­Miért maradnak ki a fia­talok az általános iskolák­ból? Az ok legtöbbször a rendezetlen családi környe­zet. a szülői felügyelet és a napközis férőhelyek hiánya, e korosztály egészségi, pszi­Ismeretbővítő, felújító-kor­szerűsitő és specializáló tan­folyamok dominálnak a munkástovábbképzésben. ahol új tananyagokkal, gé­pekkel, eszközökkel, tech­nológiákkal ismerkednek meg a dolgozók. Terjedőben van a rokon szakmák elsa­játítására módot nyújtó tan­folyam. A mesterszakmun­országos 82.2 százalék. Ha 18 éves korig nézzük, akkor 97,2 ma' ismereteik korszerűsíté­százalék az eredmény. se céljából folytatják tanul­mányaikat. Jellemző a középfokú fel­nőttoktatásra is a fiatalodás. A nők száma a -gimnázium­ban és egyes szakközépisko- kás-képzés azért népszerű, lai tagozatokon magas, az mert elvégzése után a dol­chés állapota, az oktató-ne- iparl jellegű szakközépisko- gozó rendszerint komoly SlakTrS ""gSS;£ azonban minimális, anyag, e.őnyhöz jut. szembeni elnéző hatósági el- Nincs nő a gépipari, az épí- Bár az összkép nem fest járás. A hiányos alapisme- tőipari és az erdészeti szak- rosszul, a munkástovább­reteket — a tankötelezettsé- középiskolában A tananyag képzés szívonalának javítá­fltalZTs uLüjálaTXhet ^ítása mellett előtérbe sa Végett a vajdaiatoknak pótolni. Ezekben az oktatás- került a nevelési és a köz- meg körültekintőbben kellc­politikai határozat megjele- művelődési funkció. A hall- ne végezniük a beiskolázást. nése után az üzemek, a szo- gatők személyiségét pozitív Egyes tanfolyami formák­cialista brigádok ösztönzé­irányban formálja a demok- ban ugyanis túlzott az elmé­• Újítók az egészségügyben Eszmecsere a tennivalókról Szerdán délelölt Szegeden, gandát. Hangsúlyozta, hogy tanulói létszám. Az 1971— ratikus tanár-diák viszony, letl igény, a gyakorlati isme­72-es tanévhez viszonyítva az osztálykollektíva nevelő retek háttérbe szorulnak, öt-hat évvel később több ereje, a közös rendezvények, Fölmérések szerint a techni­mint 100 százalékos nőveke- g közművelődési intézmé- kusképzés Jelenlegi rendsze­- mint nyek programjai. A nevelési re sem megnyugtató, például a MÁV. a KSZV. a ——— < —WM————• kőolajkutató vállalat, a ká­belgyár. a DÉLÉP, a Csong­rád megyei Vendéglátó Vál­lalat. az ATI VÍZIG stb. — kihelyezett osztályok működ­tek. Az utóbbi időben egyet­len kihelyezett üzemi osz­tály sincs a városban. A dol­gozók általános iskolája hallgatói igényekhez igazod­va többféle szervezeti rend­ben működik. Legtöbb prob­lémát az írás, olvasás, szá­molás kifejlesztése jelenti, ezért az alapismereti tagoza­ton legtöbb a munkás. A munkáltató cégek lehetősé­geik szerint segítik tanulói­kat munkaidő-kedvezmény­nyel. tanulmányi szabadság­gal tanszerekkel. eseten­kénti korrepetálással stb. Gazdasági feladataik növe­kedésével azonbán nem ér­dekeltek eléggé a tömeges beiskolázásban, ösztönzőik kevésbé hatékonyak. És a dolgozók? A jelenlegi bér­politika visszásságai, a be­járási nehézségek, a kere­set kiegészítő mellékfoglal­kozás. a gyermeknevelés Hesz Szabolcs, Bácskai Gab­riella. Nagy Katalin (Ságvá­mer Miklós, Szemők Árpád ri gimnázium). Lengyel Csa­(Radnóti gimnázium). Mate- ba, Blahó Gábor, Lődl Ag­matika II.: Bakonyi Tibor, nes, Kovács Éva, Varga Ag­Csúri Piroska, Szederkényi nes, Kiss Erika, Vincze Má­Edit (Ságvári gimnázium), ria, Volford Katalin. Bóna Ftzíka: Bálint Attila, Csáki f^^cstetfi Csaba, Hontt Gábor. Szécsi me(J> Sorungi Martin. Bálint György (Radnóti gimnází- Gyöngyi. Fazakas Andrea, um). Bitó Tamás, Hadácsi Balázs Sándor. Zöllel Éva, László (Ságvári gimnázium), Baláspiri Csaba, Dillmann j embereket Furák József, Mikulán Rita József, Ktss Mátyás, Lajos (Tömörkény István Gimná- György, Rátkai Sándor, Ba­zium). Kémia: Kádár Sán- lázsik Andrea (Radnóti gim­dor, Tóth Simon. Sóki Jó- názium). zsef (Radnóti gimnáziumi. Az Országos Középiskolai l Devecseri Gábor Emléktábla-avatás Szerdán Budapesten, né­pes vendégsereg gyűlt össze a Szabadság-hegyen Dere­cseri Gábor egykori lakóhá­zánál. Az emlékezés vezé­relt egybe írókat, más alko­tóművészeket és közéleti ünnepélyesen felavatták az épület hom­lokzatát díszítő márvány­táblát, amely ezután mara­Az emléktábla felavatása­kor a pályatársakat is kép­viselő Hubay Miklós, a Ma­gyar Írók Szövetségének el­nöke mondott beszédet- Az emléktáblát megkoszorúzták az írószövetség, a XII. ke­rületi tanács, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum, az Iroda­lomtörténet) Társaság és a a megyei tanács székházá­ban rendezték meg az egész­ségügy területén dolgozó újí­tók tanácskozását. A megbe­szélésen részt vettek az or­vostudományi egyetem, va­lamint a megyei egészség­ügyi intézmények orvosai, műszaki és gazdasági szak­emberei. Az ülésen megjelent közel félszáz újítót Fehér Mihály, a megyei tanács vb egész­ségügyi osztályának főmun­katársa köszöntötte. Ezt kö­vetően dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészség­ügyi osztályvezetője vitain­dítót tartott. Részletesen is­mertette az egészségügyi el­látás területén az V. ötéves tervben elért eredményeket, majd a VI. öjéves tervidő­szak feladatairól tájékoztat­ta a megjelenteket. Elmond­ta, hogy a magasabb szintű betegellátás és az alapellátó hálózat további bővítése ér­dekében kiemelt feladat az intézmények rekonstrukció­ja, valamint a fekvőbeteg­intézetek műszerellátottságá­nak javítása. Javasolta, hogy az intézményvezetők az el­az alkotó energiák fokozott bevonását megköveteli je­lenlegi gazdasági helyzetünk is. Hiszen a külső erőforrá­sok erőteljes csökkenése mi­att a gazdálkodó szervek­nek fokozottabban ki kell használniuk a lehetőségeket. A vitaindító előadást dr. Janó János, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titká­ra egészítette ki azzal a megjegyzéssel, hogy a szak­szervezeti bizottságok a Jö­vőben is rendszeres segítsé­get, erkölcsi elismerést és társadalmi támogatást nyúj­tanak az újat alkotó szak­embereknek. A hozzászólók szinte kivé­tel nélkül a tájékoztatás hi­ányosságát kifogásolták, s javasolták egy olyan szak­lap évenkénti megjelenteté­sét, melyben részletesen sze­repel minden újítás. Ezen­kívül rendszeres eszmecse­rék, tanácskozások megszer­vezését kérték, ahol az alko­tók személyes tapasztalat­cseréje megvalósulhat. A hozzászólások után a tanácskqgás résztvevői egy­hangúlag megválasztották dandóan idézi: „itt élt és _ alkotott három évtizeden át Magyar Pen Club kepvise költő" lói. következendő években anya- „ a""** iCsongrád megye küldöttet, ^aíUn UmeriTel TúU ^ónyi Sodort, nyabban ismerjek el az uji- .. kf,nlk tők tevékenységét, s az újí- szatl Klin,Ka tásl bizottságok irányításá­val szervezzenek az eddigi­nél Kétesebb körű jjropa­a fogá­adjunktusát, aki a májusban megrende­zésre kerülő V. országos újí­tási tanácskozáson képviseli majd megyénket

Next

/
Oldalképek
Tartalom