Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

Szövegkórság Még mindig sokat szőve- jobbára Ízlésesek, szemléle- vabbra kivételes előjogai jelünk. Mintha pusztába ld- tesek kiadványaink. Amnéz- vannak a nyelvi, irodalmi ímjíraUt vc,na a zü3< meg a legutóbb stúdiumoknak, s nálunk az tomerdek publicisztikai JeL megjelent ós jelentós közön- ünnepek egy része is a szó­tea és figyelmeztetés. Ma ségfgényre apelláló világné- szátyárság Jegyében zajlik. mar ott tartunk, hogy a zetl. művészeti könyveket! Itt volt például a nőnap. Es i nyelvű ismeretterjesztés ran­kortársi aforizma termésben Lapozgatom a filozófiai kis- a virágok, az ájándékköny- I gos gyulai fórumán az idén előkelő helye van ennek lexikont, mindenütt szürke vek mellett jobbára ott la- egyebek közt Kodály Zol­a temanak. íme egv példa, betűienger: üdítő, sőt hasz- pultak a szöveges üdvözle- MM| Eszperantó Földgáz a homolrieiigerlieii egyetem Huszadik alkalommal fo­gadja Gyula a világ eszpe­rantistáit: a július 4-től 10­ig tartó jubileumi nyári egyetemen. A nemzetközi A türk mén iai Kara-Kum köbméterre rúgnak. A végeláthatatlan homokién- >Par fejlődésének első gereben uj fö.dgáz.előhely tek. A bebiztosítások. El végre, szóból ért a magyar. Csakhát ez féligazság. In­kább egyféle avas beidegző­déssel van dolgunk, ami vol­taképpen szellemi restség­ből, őnállótlanságból fa­kad. Valahogy a természeti népek hite kisért bennün­ket, mert a dolgok létezését és értelmét gyakran a meg­nevezéstói, sőt az agyonbe­széléstől tesszük függővé. Holott a látvány, a képek nyelvén is tudnánk értelme­sen, lakonikusan kommuni­kálni, bármennyire is csi­szolni kell még vizuális kul­turáltságunkat. Mindenki ta­pasztalhatja: hallatlan jára­tosak mai gyerekek az Az is viszonyain felül él. nos f« lőhetne egy-egy ta­akt több mondatot használ, láló képi dokumentum. Az mint ahány gondolattal reiv esztétikai ábécében, aztán a delkezik. Lenét, kicsit ma- vastagabb kislexikonban, vl­xImalista mércét állít a szont kimondottan zavar SZCTZÓ. de. ugye. ilyenek az már a reprók hiánya. Stílű aforizmák. Ugyanakkor a sokról, művészeti eljárások. szószátyáraé* kitartónak ról. majd szobrászokról, fes­látazó. nemzeti színezetű tőkről beszélni, képek nél­társadalmi kórság, nem árt kül. ráadásul a technika szá­a végletekre hivatkozni, radába"? Más kérdés, hogv nemcsak - . „ gondolatainkhoz, hanem kö- . . hf máf * „^L r-ülményeinkhez. iZtóZ a keinkhez képest is jobbára H .fjí^f": sokat. svJVvesniímk kent ez a közeli élettársunk 1 K sem mentes a szómágiától. Korszakunkat a vizuális KI ne Ismerné egynémely ri­információk rohamos térhó- porterünk csacsogánv termé­ditáaával jellemzik. Bármer- szelét, aztán melyönk ne ca nézünk, mindenfelé fotók- bosszankodott volna néhánv kai. plakátokkal, repróduk- vontatott, „képtelenséggel" dókkal találkozunk. Aztán megvert műsoron. Pedig a autótípusok felismerésében, a film. a televízió, az utca közelmúlt években minden márpedig ez formai, techni­vagy az épületek belső rek- eddiginél vizuálisabb és kai érzékenység. Vagy ki iámvllága. Szóval, életünket komplexebb lett a televízió. nem értené és élvezné a te­valósággal átszövik, behálóz- A bemondók mögött rend- ,ievízió Menő-manó produk­szeresen felvillannak az ak­tuális képek, a HÉT szer­kesztői ugyanakkor találó írott szövegbetétekkel moti­válják gondolkodásunkat. A reklámújság ellenben majd varrnak a hagyománvosabb mindig tartogat valami ba- .«..,„..„»„ .szóbeli, Írásbeli kultúrának, nális csemegét. Például azt egészíti, gazdagítja egunuist ám egyes képviselői máris hullottam: „Budai Villany- perszp szoktatnunk, pallé­mellözöttségröl. meltánvta- szövetkezel a budai lakosság roznunk kell elmenk'et hogv lan háttérbe szorulásáról szolgálatában." Vagyis, vt- a látvány nyelvét ls' meg­panaszkódnak. Mint ahogy gyázat. emberek: tízenhárom erteük évtizedek óta téma ..a láb egyenlő ám 13-mal. vány elsorvadása", a törne- . . „ ges méretű vizuális felké- 1 T^ve A hétköznapi gyakorlat NZÜIetlenség. De hát miféle ^Tmóf-i^! mindenesetre jóval bonyo­Uinetewrt ó, feszí Hifiéért ^gSSSétéS lS£t£ - A tánról, Munkácsy Mihályról hangzik el előadás eszpe­rantó nyelven, g az immár hagyományos kiscsoportos foglalkozásokon ezúttal a számítógépek különböző fel­használásáról értekezhetnek az eszperantlsta szakembe­rek. A huszadik gyulai esz­perantó nyári egyetemen először rendezik meg a szö­vetkezeti eszperantisták nemzetközi tanácskozását. gaz­évei­pasztalt szakemberek érkez­tek Türkméniába. Segítsé­.. , . gtíkkel a helyiek sikerrel sa­földgaz szállításéhoz épülő Játították. e, a szamukra üj feltárását kezdték meg. A dauletabad—donmezoszki gázvezetek csatlakozik majd a már üzemelő Közép-Ázsia —Központ gázvezetékhez A XI. ötéves terv harmadik lelőhelyei tartalékaik te­szakmát Türkménia felfedezett föld­évében és azt követően az új lelőhelynek évi hét és fél fogIalják milliárd köbméter földgázt kell adnia. kintetébén a második helyet el az országban, csak a szibériai Tyumeny előzi meg őket. A köztár­saság földgáztermelését a je­A gázipar a türkmén nép- lenlegi öléveR tervben 81_ gazdaság gyorsan fejlődő „ miUiárd köbméterre nö„ ágazata. A Kara-Kum föld- vélik. gáztartalékai sok milliárd APN—KS "k a legkülönfélébb képi látványok, csak legyen tü­relmünk felfogni és feldol­gozni • benyomásokat Mindezek mellett persze to­vábbra ÍM jelentős pozíciói cl ólt, amelyek a tömény vi zualilásra, a vonalforma bá­mulatos kifejezési lehetősé­geire épülnek. Aztán Egri János műsorai ls hétről hét­re bizonyítják: a szóbeli és a látáskultúra szervesen ki­Elsősegélynyújtás Legyen kötelező? Mindennapos eset, hogy ha Az elsősegélynyújtás ok- nánk?! Vagy talán a Szem­valahol az utcán baleset tatásának már hagyományai lélettel van baj? Nemcsak történik, az arra járók meg- vannak hazánkban. Tanul- arról van szó, hogy esetleg állnak és várják, talán tud jak a gyerekek az általános mások életét menthetjük valaki segíteni. Az esetek és középiskolákban, s nem meg, ha tudjuk a módját, kis részében az emberek vi- kötelezően ugyan (sajnos'), hanem rajtunk is segíthet­szolyognak segíteni, ez alól de szakszerű oktatásban ré- nek mások, ha szükség lesz én magam sem vagyok kl- szegülhetnek a felnőttek ls. rá. vétel, de többnyire azért a Sőt, a Magyar Vöröskereszt A statisztikák szerint a tanácstalanság, mert nem még az óvodásokra Is gon- balesetek legtöbbje az or­tudják, hogyan kell. A hoz- dolt. Ez a korosztály klfes- szágutakon történik. Az el­zá nem értő segítség épp főkönyveken, Játékos mó- sősegélynyújtás szabályaira oly káros, mint ti későn ér- don, szinte észrevétlenül sa- tehát elsősorban a volán kező. A szakszerű elsőse- Játíthatja el az elsősegély- mellett Ülőket kellene fel­| gélynyújtással viszont éle- nyújtó alapismereteket. tüneteket és feszültségeket mutat hétköznapjainkban ez a kétféle közlésforma? Köztudott, hogy n peda­gógusok legfontosabb mun­kaeszköze a nyelv. Régi szólás ez. bár többé-kevésbé napjainkban t* érvényes. Többe-kevésbé, mondom, hisz ma már az iskolák zö­mében hemzsegnek a segéd­ban. Szinté nem ls Igazi a vállalat vagy üzem. ahonnan hiányzik az autonóm vizuá­lis szimbólum. Ügy hiszem, alapjában véve egészséges tendencia ez, noha itt is funkciózavarokkal küszkö­dünk. Alig akadnak ugyan­is jelek és jelrendszerek, vi­szonylagos önállósággal (mint például a vasút, a •ubb szellemű ízlés- és lá­táskultúra nyilvánvalóan be­folyásolja a tárgyi, környe­zeti elemek esztétikai. In­formatív . megformálását, ugyanakkor az igénytele­nebb, locsogósabb környezet valamennyiünk magatartá­sát motiválja. Máskor meg a szövegközpontú szemlélet a közérthetőség igényével unim peiuau. » - jelentkezik, mondván: ami közlekedés emblémái). Elég azavakkal meiífoghatatlan, eszközök. Nekünk CMAjk ** i « » . 1 nyilai,. rr»e«« »/>t* V ttAAÜI II IC^iU^l 1 ct tel Hct 11, szemléltetőtábla jutott an- ta,;inL. egy prózal péM^ Tes- az ^ n0m műveszet Éft nak Idején. a mostani gye- senek csak megközelítem a ,t t visszajutottunk a rekeknek azonban a viláe szómágiához, a betűimádat­legtermészetesebb dolga a Hrrí'íT!' , < J * , hoz. Azt hiszem, kár lenne színes képekkel dúsított tan- tók fo'ott nfdrágof ismét csak az iskolák, a ne­könyv. a dia- vagy a moz. nyás figurák mutatják a velés felelősségét emlegetni, gófilm. Nyilván szívderítőbb nembeli megosztottságot, éJ összetettebb, bonyolul­ám eláttuk felirátok hirde- * így a kultúra birodalma. ™P "'""V.1? »«bb a helyzet. Sok-sok ér­egyszérwnind « tanári esz- tlk '•enduletlenOl, férfiak UImw et jó ppWára ltnne közhasználat is egészsége- meg nők. Mintha józan ál- Szüks4g! A környezetalakí­sebben differenciálódhat. A laPotban ls hajlamosak len- _ szóbeli megnyilatkozások nénk összekeverni a Wtfé- . , _ mellett egyre nagyobb lét- le ™í*olatot Ped.g szó sincs ,zóval mindc„íeié. jogosultságot nyerhet a ««oL tásban, a művelődés szfé­rájában, a magatartásban — megfigyelés, a szemlelódéi, a képzelet torná: tatása: vagyis hát a képzet kincs ér­telmes épitgetése. Csakhogy u valóság lehangolóbb. Azt tapasztalom ugyanis időn­ként: továbbra is virulens a szóbőseg. a képek, a jelen­ségek túlmagyarázásH, Né­ha a szózapor majdhogynem elhomályosítja a szemlélte­tés is a láttatás ér'elmet. mintha valahogy nem blz­Kendszerint szővegcentri­kus, Iroda lomcentrikus kul­turális örökségünkkel ma­gyarázzuk az évtizedeinkbe is áthúzódó bétűkórságot. Nálunk hosszú évszázadokon át- a költészet, az irodalom eleven kapcsolatban állt a társadalmi progresszióval; főként hozzájuk kötődik nemzeti műveltségünk ki­De most már eleget szö­vegeltem. Mentségemre szól­jon, hogy éppen a szöveg­kórság ellen. Sztiroml Pál Fura módon, mégsem élünk tet lehet menteni. Milyen Jó lenbe tudni, mikor, hogyan segítsünk. Hány szenvedett Jenné menthető, ZZTi^i "a r^á^L ha az összeeső járókelőt kö- módi*róL A *y4lkorlat: rülvevők tudnák, hogy ilven­kor nem szabad az illetőt mozdítani, amig az orvos készíteni. A Magyar Vörös­kereszt tett Is erre vonatko­zóan javaslatot, mégpedig ben, nagy segítség lehet egy egyszerű mesterséges léle­geztetés. ha az szakszerű. . i imvaii lehetősé ucel hocv tfthhet """""""i "" infarktust rudJurk a8g ^gSnyúit^ olyan tonbában. hogy a. jo tudjunk a sagítségnyujtaa goí(tvónnya, ^ndelkezők ne általános kkoE m i Jj- CMk KRESZ- « műszaki is­vlen^mak a Vör^kl-^/t meret<fkbó1 tegyenek vizs­vesen jarnak a Vöröskereszt gá(. hanem eIgöaegelynyúJ. tásból i». Az ötlet nagyon időszerű, remélhetően meg is valósul. Sok emberélet múlhat rajta. Oravecz fcva járnak által szervezett tanfoiyamok­mea nem érke/ik Más eset- r0, a középiskolások már ke­ÍHi8 ü??. . vésbé. s felnőttek pedig . Hogy hol lehet fi Ennyire közömbösek hiba? - vol­tunk eléggé a vizuális köz- bontakozása. Ehhez képest a létek erejében. képzőművészet többnyire Ez a bizalmatlanság, oer- másod- vagy harmadrendű sze. túlnő az iskolák faiam. gZerepet játszott, gyakran Ilyen-olyan módon leien van _„„„„„„ „ „_ környezetkultúránk egyenesen az irodalom szol­ben. tájékoztatási, műveló- gálóleányává szegődött. Am désl hálózatunkban. Vegyük ezt még valamiképpen ma például a könyvkiadást, amelyről egyébként annyi szépet, jót mondhatunk mosLanábun. Hogv alaposan kibővült a választék, hogy is érzékeljük. Nem ritka mostanság sem az agyonbe­szélő plakát, sőt a didakti­kus, szájbarágós festmény sem. Az iskolákban' meg to­Vértesi napok Március 15-én kiállítások- gi és kulturális életét. Idén kai nyitják meg Oroszlány- azonban kifelé is. vagyis az ban, a városi művelődési egész országra tekintenek, központban a vértesi napo- azért, hogy a bányászokkal kat. A hagyományos rendez- Jobban megismertessék a ha­vénv ÍŐ célja az, hogy a zai tájakat. Az április 4-ig népmüvelés sajátos eszkö- tartó rendezvénysorozat zelvel és módszereivel tegye egyik kiemelkedő eseménye Ismertté a Vértes vidékének a „Szép hazám Magyaror­é% benne az ország legfia- szág" címmel, a szocialista talabb bányászvárosának, brigádok számára rendezett Oroszlánynak, valamint a munkás szabadegyetem lesz. n hozzá tartozó vároa kör- Ar, előadókat a TIT buda­nyek, községeknek gazda**- pseti stúdiója adja. Játék — Hazai tájakon Március 18-án kezdődik sági szervezetekkel közösen, Ismét n Hazai tájakon elne- a hagyományteremtés igé­vezésű Játék, amelyet — nyével az idén másodszor többek között — a KISZ szervezik meg az országos Központi Bizottságával é» a múzeumi és műemlékvédel­Magyar Üttörők Szövetségé- mi úttörőtábort Sopronban, vei közösen rendez a Tájak, Programjában a mozgalom­korok, múzeumok mozga- ban legkiemelkedőbb telje­lom szervező bizottsága. A sítményt nyújtott úttörőkö­játékot az Utazás '82 kiállí- zösségek vesznek majd részt. táson hirdetik' meg a Nép- újdonság lesz, hogy a rajzi Muzeumban. A reszt- Néprajzi Múzeum kiállításán vevő ifjúsági közösségeknek lt) napl+ játszhatnak is a a szervezők ajanlatában sze- mozgilium tagjai és az ér­replő 30 város közül otot deklődők. Itt szintén kérdé­kell kiválasztaniuk, s a ra- gckrp kell válaszolniuk. A juk vonatkozó kérdésekre játéklapokat a helvszinen válaszolniuk. Ez kutató- töltik ki. tudásuk még az­munkát és természetesen nHp elnyert jutalmát Is. A helyismeretet ls Igényel. szervező bizottság értékes A hazai tájakon akciót dijakkal „vásárflával"' ho­1979 óta rendezik meg. s e norálja sorsolás útján a )á­játékforma abban uz esz- tékosokat. A több mint négy tendőben mintegy 800 ifjú- evvel ezelőtt útjára Indított sági közösségnek adott lehe- mozgalom alapkiadványából tőséget az ismeretszerzésre, napjainkig mintegy 250 ezer Azóta számuk egyre gyára- P*1^, *°gy?x jS1, J .tafi podott. Az idén nyáron elő- 1500 közösséget tar­- tanak nyilván. A meghirde­tése óta eltelt években egyé­nileg többszörös fokozatot mintegy 20 ezren, a közös­Jókai nevével Színház Békéscsabán Több mint száz esztendő- megktlzdve ls, egy évszáza- lehetővé tette azután, hogy nek — pontosan 103-nak — don keresztül Igyekezett a nívósabb színművek kerül­kellett eltelnie az első, Bé- hazai színiéletbe bekapcsol- jenek előadásra olyan mü­késcsabán fellépő színtársu- nl e sajátos helyzetű várost, vészek közreműködésével, lat megjelenése éR az első Első fedett játszási hely- akiknek neve önmagaban is állandó társulat létrejötte ként a mai Csaba Szálló tó- «lé* vonzerőt gyakorolt. I&y között! Mégis. Demjén Mi- likertje helyén levő Fiume l»22-tol fellepett Bekescsa­hály 1851-ben fellépő társu- vendéglő nagytermet tartjuk ban P. Márkus Emiim, Ba­lata folvamatot indított el, kénként vál- í<>r Gizi, Odry Árpád. Ro­tottak egymást a sajnos nem mely, ha megszakitasokkal, elsó osztalyú társulatok. a közönség részvétlentegével 1877.bpn u közbirtokosság SSlSto'^TlöídíSzi és a támogatás hiányéval ülésein döntés született ar- PTkT.üíet - ol •nMHHMBHMres^MireB ról, hogy színház és kaszinó horhAIv„pl(Sariási ^^^^^^^^^^^ építtessék Békéscsabán. és b"rbely eloadast a tervezéssel meg Is bízták Halmay Andor építészt. Az építtető a középhirtokossagl s7eVűbb"tenortstakarriertfu­t?,tuiet- amely més to. örók- ^ be a M1)anol ^„^ig reláthatóan a Csanylk­völgyben táborozhatnak az akció résztvevői. Elsősorban azokat várják e táborba, U u lZZÍZneU 0 TátTkréi Egekben valamilyen fokoza­akik szeretnének e játékról . ? „«„,,_._ ,„ tapasztalatot cserélni, illet­ve azt újabb ötletekkel gaz­tot pedig csaknem 30 ezren érlek e!. Számos TKM-klub dagítanl. Ugyancsak az ifjú- ls alakult. zsahegyi Kálmán, Somlai/ Artúr. Darvas Lili, Petheő Attila. Sőt, Békéscsaba —és :etesen az Alföldi Szí­nikerúlet — olyan Sevillai is megér­hetett, melynek Almaviva grófját Pataky Kálmán éne­kelte, aki talán a legnagy­váltsági dijak fizetésekor é Metropolitanfg. alakult, s az ebből eredő be­vételek egy részét kőzépüle- Századunk elején teremté­tek építtetésére fordítja. Az dött meg az az igen fontos építkezés gyorsan halad: színházi kapcsolat ls, mely 1879-ben már megnyílott az napjainkig egyre gyümölcsö­állandó kőszinház. A gyakran változó és szin­te előadásról előadásra vál­zőbbé és értékesebbé válik: cserejátékok Újvidékkel. Az 1930-as agrárválság takozó sikerrel vagy bukás- vidéken az átlagnál jobban sal Játszó társulatokkal visszavetette a színházi élet olyan vendégek is felléptek, fejlődését, de ahogy a vál­mint Hetényiné Komáromy ság lassan alábbhagyott, si­MarUka, Hetényi Béla. Szer- került olyan társulatokat, dahelyiné Prielle Kornélia, előadásokat szerződtetni, me­Vldor Pál. Fáy Szeréna, lyek az akkori legnevesebb Jászai Mari vagy K. He- budapesti művészeket vo­gyesi Mari. Más vidéki szin- nultatták fel: ebben az idő­házaínkkal ellentélben, ahol ben vendégeskedett Békés­it hasonló színvonalú művé- Csabán Simor Erzsi. Benkó szek valóban otthon érezték Gyula. Kiss Ferenc, Kiss magukat itt. Békéscsabán Manyi, Tolnay Klári. csupán egy-egy fellépés ere­jéig maradtak. 1954-tól végre megalakult az állandó társulat, mely 1890 után a megye váró- Jókai Mór nevét vette fel. siasodó települései is igé­nyelték a színtársulatok sze­replését (pl. Szarvas). Meg­Az első tíz év alatt csaknem tíz igazgatót „elfogyasztó" társulat a nehézségek elle­alakult az Alföldi Színiké- nére helytállt: művészeinek rület, mely egyes színi tár- élgárdájában egy sor olyan sulatok igazgatóival nem csu­pán egy-egy városban leját­nevet találunk, akik alapító tagjai voltak a színháznak, szandó előadásokra kötött hogy csak Székely Tamás, szerződést, hanem gondosko- Barcza Éva. Szentirmay Eva dott a kerülethez tartozó vá rosok színházi előadásairól. Az így kialakult rendszer es Gyurcsek Sándor említsük. Révjr Eatsr

Next

/
Oldalképek
Tartalom