Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 56. szám 1982. március 7., vasárnap Ara: 1,40 forint Az eljoglaltabb nem Arcok. Mohácsi Regös Ferenc rajza H

ogyan néz ki egy átlagos, a férfiakkal egyenlő jogokat élvező magyar nő egy hétköznapja 1982-ben? Fölkel, mondjuk, reggel hat órakor, elrohan a boltba, reggelit, tízórait készít a gyerekeinek, elkíséri őket a buszmegállóba, bemegy a munkahelyére, ledolgozza az előírt munkaidőt, otthon mos, takarít, vacsorát kotyvaszt, mosogat, gyereket nevel, szórakozás címén pedig tévét néz. ha el nem alszik rajta. A magyar családokon belüli munkamegosztás általában nem követte azt a tényt hogy a nők nagy többsége — több mint 70 százaléka —, kenyérkereső munkát vállalt. A házi munka oroszlánrésze továbbra is rájuk marad, a változás csak annyi, hogy sokkal kevesebb idejük jut erre, mint •mikor háztartásbeliként főállásban végezték. A férfiak otthoni „tunyaságukat" kimondva vagv kimondatlanul azzal fogadtatják el. hogy ők keresik meg a család jövedelmének nagyobbik részét. Ez általában igaz is, (de miért? Mert azonos iskolai végzettséggel, azonos beosztásban dolgozók közül is az ő átlagbérük magasabb. Kimondva vagy kimondatlanul azzal fogadtatják ezt e! a munkahelyi vezetők, hogy a férfiak munkájára biztosabban számíthatnak, nem fárasztja ki őket a házi munka, kevésbé kötik le a családi gondok. S a kör bezárul. Igaz-Ugyan, hogy jog szerint a nők ugyanúgy választhatók, kinevezhetők vezető beosztásokba. mint a férfiak, a tények mégis azt mutatják, a munkahelyi vezetőknek mindössze 14 százaléka kerül ki a gyengébb nem tagjai közül. Külön gond az értelmiségiek helyzete: a nők iskolai végzettsége a fiatalabb korosztályokban már megközelíti a férfiakét. A családalapítás azonban legtöbbször egybeesik a szakmai kibontakozás éveivel, s ez még akkor is visszaveti a nőket a szakmai előrehaladásban, ha családjuk az átlagosnál többet vállal az otthoni terhekből. Annak ellenére, hogy minden 100 magyar dolgozó közül 44 a nő, a könnyű szellemi munkára túl sok a jelentkező, a három műszakban dolgozó ipari üzemek pedig már a távolabbi falvakban sem igen találnak női munkaerőt. A mostani ellentmondásos helyzetből kiindulva, sokan az emancipáció egészét megkérdőjelezik. Ügy vélekednek, az egyenjogúság sohasem lehet teljes, már csak a biológiai adottságok miatt sem: ameddig csak a nők szülnek gyereket, ez mindig is visszaveti őket a szakmai és a közéleti munkában. Ha viszont emiatt lemondanak a gyermekáldásról, az hosszabb távon a népesség csökkenését idézi elő. Alig hihető, hogy társadalmunk ma lemondhatna a nők százezreinek munkájáról. Az sem valószínű, hogy azok az asszonyok, akik megkóstolták az alkotó munka, a pénzkereset, s a nyomában elérhető önállóság örömét, szívesen mennének vissza háztartásbelinek. Még akkor sem. ha — mint egyesek javasolják — a gyermekgondozást az állam elismerné munkaviszonynak, és fizetéssel honorálná. Aki a munkáját igazán szereti, a három esztendőt sem várja ki gyes-en. amint el tudja helyezni gyermekét bölcsődében, óvodában, azonnal visszamegy dolgozni. M

aradnak hát a jelenlegi állapotok, amikor a gvengébb nem egyszersmind az elfoglaltabb nem is. bár munkájának eredménye nem mérhető forintokban, időben. odaadásban, mindennapi közérzetünkben mérlegelve többet végeznek a férfiaknál. A nemzetközi nőnapot ma már nem elnyomatásuk elleni demonstrációval ünnepeljük. Mégis, amikor anyánknak, feleségünknek, gyermekünknek átnyújtjuk a hosszú sorban állással szerzett virágot, ki-ki a maga háza iáján adhat-e többet a virágnál, köszöntő szavaknál. Megértést, segítséget például. Otthoni munkamegosztásunk alkalmazkodhatna hozzá, hogy egyenrangú keresők dolgoznak a családbán. A bérezésben, kinevezésekben is lehetne a valóságos teljesítmény a fő motívum, nem az előítélet, s a vele szemben kialakult „statisztikai" nőpolitika. A házi munkát megkönnyíthetné. ha elérhető áron színvonalas szolgáltatások állnának rendelkezésre. A nemzetközi nőnapon mit is kívánhatnánk egyebet az asszonyoknak, lányoknak: békét, egészséget, emberhez méltó, örömöt adó munkát, családi boldogságot. ... Tanács István Közületi számváltozások Bővül Szeged te I efon h é I óza ta Mostanában többször előfordulhatott a Szegeden telefonálókkal, hogy egy-egy intézmény számát tárcsázva nem az adott cég telefonkezelője, „központosa" jelentkezett be. hanem udvarias férfihang közölte, — magnószalagról: „a hívott száma megváltozott, kérjük, hívja a tudakozót, a 09-et." A feleslegesen tévelygő hívások megelőzésére szolgál a posta e figyelmessége: a hívó sem kísérletezget hiába, a megváltozott szám is rövid úton megtudható, meg aztán az sem mellékes, hogy a szegedi távbeszélő-központot sem terhelik az újabb próbálgatásokkal a telefonálók. Épp ez utóbbi helyzet, az egyre nagyobb terhelés tette ugyanis szükségessé a szegedi telefonközpont bővítését, ezzel összefüggésben néhány előfizető számának változását. Ács Sánta Sándor, a szegedi postaigazgatóság osztályvezetője a változás műszaki hátteréről is tájékoztatta lapunk munkatársát. — A telefonközpont bővítését az utóbbi időkben megnövekedett forgalmi terhelés indokolta: a megbízható és gyors telefonálási lehetőséget biztosítania kell a postának. Ezért a meglévő számmezők tehermentesítésére, a tei helés megközelítően arányos elosztására egyes közületi állomásokat átkapcsoltunk az új számmezőkbe. Ezért változtak meg — eddig 39 előfizetőnél — a megszokott hívószámok. Csak oiyan állomásokat kapcsoltunk át, amelyek alközponttal rendelkeztek, s azoknak több, úgynevezett főáramkörük volt. Az új számmezőben az érintett alközpontok főáramkörei már sorozatos üzemmódban, úgynevezett PBX-sorban működnek. — Mi ennek az előnye a hívó fél számára? — A korábbi több kapcsolási szám helyett már csak egyet — a telefonkönyvben csillaggal jelölt vezérszámot — kell kikeresnie. tárcsáznia. A beszélgetések mindig az éppen szabad főáramkörön „futnak", s a berendezés ezt automatikusan választja ki. A számváltozásról az érdekelt előfizetőket időben tájékoztattuk. Olyan nyomtatványokkal láttuk el az érintett közületeket, amelyeken gyakorta telefonáló partnereiket értesíthették. De még egy ideig a bevezetőben említett magnetofonos „értesítőt" is használjuk. (A régi számok hívásakor egyébként nem számítjuk fel a hívás díját.) S végül közöljük néhány fontosabb intézmény új telefonszámát, zárójelbe teszszük mindig a régi, már nem „élő" hívószámot, s utána következik az új, a „csillagos" vezérszám. Magyar Kábel Művek, Huszár utca 1. (11-855) 22-344 ; Paprikaíeldolgozó Vállalat. Szövetkezeti utca 1. (10-022) 23-611; OTP körzeti fiók, Aradi vértanúk tere 3. (12208 és 12-867) 23-744; Lakáshivatal (11-097 és 11-870) 23-366; Munkásőrség megyei parancsnoksága (14-613) 22711; OTP-fiók. Mérey utca 17. (14-356) 22-111; Hazafias Népfront megyei bizottsága (13-278 és 13-823) 21-355; KISZ járási bizottsága (13128) 23-255; SZEOL AK Klub (11-274 és 12-446) 22077, P. K. Guruló építőgépek Betonpumpák sorozatgyártását kezdték el az Építő;gépgyártó Vállalat pécsi gyárában. A tehergépkocsi-alvázra szerelt, hidraulikusan mozgatható, csuklós csőrendszer húsz-harminc méteres körzetben közvetlenül a felhasználás helyére továbbítja az odaszállított vagy a helyszínen megkevert betpnt. Eddig az ÉPGÉP soproni gyárában szerelték — a pécsinél lényegesen kedvezőtlenebb körülményeit között -!- az „óriás pumpákat", amelyek megkönnyítik, gyorsabbá teszik az építkezéseken a cementhabarcs bedolgozását. A vállalat százharmincmillió forintos beruházással korszerűsített mecsekaljai •üzemében az új termék sorozatgyártásának átvételével teljessé vált a tervezett technológiai lánc. A gyáregységek közötti szakosodás keretében Pécsett készülnek a jövőben a kerekeken mozgó építőgépek: a betonkeverő kocsik. a hidraulikus pumpák. Ennek előnye, hogy kidolgozhatják az azonos alvázra szerelt, különböző felépítmények egységes gyártási módszerét, tipizálhatják termékeiket. A lenipar brlgádvezelGinek tanácskozása A hazai lenipart magába foglaló Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat gyárainak 200 szocialista brigádvezetője vitatta meg szombaton a munkaverseny idei feladatalt. A vállalat budakalászi művelődési házában megtartott tanácskozáson a vállalat vezetői beszámoltak a múlt év. gazdasági eredményeiről, amelyekhez jelentősen hozzájárultak a szocialista brigádok. A munkaverseny-mozgalomban a nagyvállalat 6000 dolgozójának több mint fele vesz részt s a brigádtagok 71% nő. Múlt évi vállalásaikat — amelyeknek középpontjában az anyaggal és energiával való takarékosság, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelése, a termelékenység növelése, a minőség javítása és a költségek csökentése állt — lényegesen túlteljesítették. Tevékenységük a vállalat számára mintegy 40 millió forintos megtakarítást eredményezett. Az újítók száma csaknem 20 százalékkal emelkedett; 512 újítási javaslatot nyújtottak be. megközelítőleg a vállalat minden tizedik dolgozója újított. A szocialista munkaverseny 198?.. évi irányelveit a vállalat gazdasági célkitűzéseivel összhangban dolgozták ki. Részletesen meghatározták az egyes termelőegységek — így a rostkikészítő üzemek, a fonodák, a szövödék, a kikészítőüzemek, a pozdorja bútorlapgyár és a kempingcikkgyár — feladatait. Finom falatok Somogyi Károlyuie íelvetele Húsz kislány szorgoskodott vidáman a Juhász Gyula művelődési otthon klubhelyiségében. Sokféle alapanyagból — konzervekből, hagymából, befőttekből, ízesítőkből — készíthettek finom falatokat. A Szegedi Konzervgyárban született meg az ötlet, hogy az itteni gyermekfoglalkozások keretében megtanítják az iskolásgyerekeket a korszerű táplálkozás tudnivalóira. 6 alkalommal biztosítanak nyersanyagot egytálételek, vitamindús saláták, uzsonnák, édességek készítéséhez. Képeink a Zrínyi Ilona általános iskola ötödikes diákjairól készültek, akik a saját készítésű ételeket jó étvággyal meg is ették.