Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

^ mo VtLÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! .0. 72. évfolyam 55. szám 1982. március szombat Ára: 1,80 forint AZ MSZMP S7 EGED VÁRÓ SÍ BIZO TTSÁGÁNAK LAPJA Telkek, tervek, engedélyek Az építési szolgálatnak von jövője A VI. ötéves tervben Sze­geden várhatóan nyolc és fél ezer lakás épül magán­erőből, lakásszövetkezeti, OTP-szervezésű, illetve tár­sasház formában meg cso­portos korszerű családiházas telepítéssel. Ehhez a csalá­dok ezreinek több évtizedes takarékoskodásán kívül — az építkezés idején felmerü­lő gondok megoldásához — tucatnyi intézmény támoga­tása is szükségeltetik. Ezért is határozta el a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a múlt év őszén, hogy úgyne­vezett építési szolgálat lét­rehozásával könnyit a ma­gánépíttetők telekvásárlás­sal, tervezéssel, kivitelezés­sel, anyagellátással kapcso­latos problémáin. Mint arról a szolgálat január eleji in­dulásakor is beszámoltunk, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat Komócsin Zoltán tér 9. szám alatti irodájá­ban (hamarosan már új he­lyükön, a Csongrádi sugárút és a Rózsa utca sarkán levő lakóház földszintjén) kap­hatnak információt ae ér­deklődők. Vereska Andrást, a szol­gálat vezetőjét a két hónap tapasztalatairól kérdeztük. Legtöbben a telkek iránt érdeklődtek, s ez érthető is, hiszen az állami tulajdon­ban levő építési telkek tar­tós használatba vétele — mely hetven évre szól — anyagilag könnyebbséget je­lent az építkezők számára. Jelenleg ugyan nincs túl sok választási lehetőség: Kiskun­dorozsmán, a szélmalom környékén kaphatnak olyan telket az építtetők, amelyre víz és villany vezethető, a telek előtti járdához pedig Ingyen adja a tanács a jár­dalapokat De még az idén újabb területek szabadulnak fel: Hattyastelepen negyven, csatornával, vízzel, villany­nyal ellátott telket alakíta­nak ki — több mint felének már a helyét is meg tudják mutatni az építési szolgálat irodájában. Mihályteleken harminc telket mérnek ki 1982-ben; két-három év múl­va pedig már algyői terüle­tek között is válogathatnak az építtetők. (Az algyői tel­kek és a távolabbi jövőben Üjszegeden felparcellázandó építési terület teljesen köz­művesített lesz: tehát gáz­fűtésre is lesz lehetőség.) Azok számára, akik nem családi házban, hanem tár­sasházban képzelik el a jö­vőjüket, már most 17 bel­városi vagy ahhoz közeli foghíjtelket kínálhat azIKV — ezek beépítési módját, a lakóház magasságát azonban Szeged részletes rendezési terve határozza meg, az építtetőnek tehát alkalmaz­kodnia kell. (Hogy melyik telken, milyen lakóház épít­hető, persze megtudható az építési szolgálatnál.) A tanács végrehajtó bi­zottságának egyik februári üléséről tudósítva szóltunk már azokról a fejlesztési el­képzelésekről is, amelyek a szolgálat működési területét bővítik majd a közeljövőben. Most tehát inkább azokkal az előnyökkel ismertetnénk meg az érdeklődőket, ame­lyeket máris élvezhet az, aki a szolgálat közreműködését kéri. Kiindulásként tételez­zük fel, hogy egy építtető mindent maga akar intézni. Ha már van telke, el kell mennie a tanácshoz, megtu­dakolni, mi építhető az adott területen. Tervezőt kell ke­resnie, s ha már talált és megegyeztek, a földhivatal­tól hiteles térkép- és tulaj­donilap-másolatot kell kér­nie. (Kétszer fordul, aki nem visz magával bélyeget. A postára is mindenképpen mennie kell a csekket befi­zetni.) Aztán annak a nyi­latkozatnak a beszerzése kö­vetkezik, amely igazolja, hogy az illetőre nem vonat­kozik a tulajdonszerzési kor­látozás. (Kevesen tudják:két helyen intézik ezt, az ügy­félszolgálati irodában vagy a tanács pénzügyi osztályán.) Ha közben a tervező is kész a munkájával, az ügyfél be­adhatja építési engedélyké­relmét. Következhet az OTP ­hitel igénylése, a vizsgálódás a TÜZÉP-nél, mi kapható és mi nem, a kivitelezővel a megállapodás és aztán, az első kapavágás után... hadd ne folytassuk a sort. Elég hosszú még. Az építési szolgálat e 16­tás-futóst lerövidíti: az ér­deklődő első ottjártakor megtudhatja, milyen házat építhet a telkére, ajánlanak tervezőt is, elintézik helyet­te a földhivatali ügyeket, beszerzik a tulajdonszerzést lehetővé tevő nyilatkozatot. Talán néhány hónap múlva, ha az 1KV megkapja ehhez a minisztériumi engedélyt, már a szolgálat munkatársai vállalhatják a készen kap­ható típustervek adaptálá­sát is — ez ugyanis az épí­tési engedélyezési eljárásban soronkívüliséggel jár együtt, s ez nagy előny! A szolgáltatások körének tervezett további bővítése is az ügyfelek érdekeit szolgál­ja: az OTP-hitelhez szüksé­ges nyomtatványok árusítá­sa, az igénylés továbbítása, az éppen ráérő kivitelezők felkutatása (ktsiparosjegy­zéke egyébként máris van a szolgálatnak), építési kisgé­pek kölcsönzése, prospektu­sok, katalógusok, szakköny­vek árusítása, az építkezés­hez szükséges anyagok lis­tájának összeállítása jelen­tősen megkönnyíti majd az ügyfelek dolgát. S hogy van jövőjük az efféle szolgálta­tásoknak, azt az IKV építési szolgálatának első hónapjai is igazolják. r. k. Felhívás társadalmi munkára Felhívjuk Szeged város lakosságát hogy részvételével ez évben is járuljon hozzá városunk szépítéséhez, gazdagításához. En­nek érdekében — a városi párt-, szakszer­vezeti, KISZ- és népfrontaktivistáival, a gazdasági egységek vezetőivel folytatott tanácskozások alapján — április 24-én és szeptember 25-én társadalmimunka-akció­kat szervezünk. E napokon a termelőüze­mek kommunista műszakokkal, az alkal­mazottak és a nem termelő területek dol­gozói, valamint városunk diákjai Szeged parkjainak, játszótereinek, továbbá a la­kókörnyezet társadalmi munkában történő szépítésével, rendbe hozásával járuljanak hozzá céljainkhoz. A kommunista műszakokból befolyt összeget a helyi Munkásmozgalmi Múze­um kialakításának segítésére és a műjég­pálya építéséhez való hozzájárulásra kí­vánjuk fordítani. Akciónk sikeréhez várjuk lakosságunk aktív, kezdeményezőkész hozzájárulását. MSZMP Szeged városi Bizottsága. Szeged megyei városi Tanács, Szakszervezetek Csongrád megyei Tanáeaa, Hazafias Népfront Szeged városi Bizottsága, KISZ Szeged városi Bizottsága A szakszervezetek ifjúságpolitikai munkája Zöldség, burgonya Közepes esztendő az EZBT-nél Tegnap, pénteken Forrás­kúton, a művelődési házban tartotta évzáró értekezletét 3Z Egységes Zöldség- es Bur­gonyatermesztő Társulás. A tizenhat szövetkezet, és a két forgalmazó vállalat együtt­működésére alakult társulás tavaly 939 hektáron termelt burgonyát, 127-tel nagyobb területen, mint 1980-ban. Hogy jó elgondolásnak bizo­nyult-e a hét krumpliterme­lő gazdaság elképzelése, arra Vass Jjajos, a társulás veze­tője adta meg a feleletet Ügy summázhatnánk:, is-is. A 293 hektáros korainak és a 646 hektáros őszinek ülte­tett. krumpliföldek 14 147 tonna termést adtak. Vállal­kozott a tánsulás ötezer ton­na korai krumpli termeszté­sére is. Annál is inkább, mert a minisztérium biztat­ta a gazdálkodókat, s pénzt is tett félre az. esetleges ár­korrigálásra. Erre szükség is volt, mert a sz.épen kikelt burgonyasorokat letarolta a fagy, s utána pedig nem jött rá annyi eső, hogy utol­érhette volna magát a nö­vény. Két héttel később kezdték meg az ásást a szö­vetkeze lekben, mint amiben megegyeztek a felvásárló vállalattal. A piac ekkora már telítődött korai burgo­nyával, s mint annak a módja, jóval olcsóbban tud­ták eladni a termelök a por­tékáikat a kívánatosnál. Idő­vel sikerült dűlőre jutniuk a társaság szakembereinek a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium képvise­zelések szerint 1D99 hektár burgonyát ültetnek az. Egy­séges Zöldség- és Burgonya­termesztő Társulásban. Saj­nos, mindössze 400 hektár zöldséget, az utóbbi évek legkevesebbjét Annyiban összegezhetnénk a hallotta­kat: az idei esztendő se lesz lőivel, s ennek köszönhetően könnyebb a burgonya- és több mint 10 millió forintot zöldségtermesztőknek, kaptak a koraiburgonya-ter­A SZOT elnöksége pénteki ülésén a szakszervezetek if­júságpolitikai munkáját Vizs­gálva megállapította: a szak­szervezetek a bérből és fize­tésből élő fiatalok teljes kö­rét s mindenekelőtt a mun­kásfiatalokat és szakmunkás­tanulókat segítik a pálya­kezdésben, a szakmai képzés­ben és továbbképzésben, élet­és munkakörülményeik javí­tásában, családalapítás! gond­jaik megoldásában. A szakszervezetek egyebek között közreműködnek ab­ban. hogy a népgazdaság munkaerőigényeivel össz­hangban tervezzék az általá­nos és középiskolát végzett fiatalok továbbtanulását, s így lehetőleg mindenki vég­zettségének, képességeinek megfelelő munkahelyet talál­jon. Ezért vesznek részt a szakszervezetek a pályavá­lasztást irányító szervezetek­ben is, sajnos, egyelőre nem a kívánt eredménnyel. A mai társadalmi szemlélet, a pályák téves megítélése ne­hezíti, hogy a kínálkozó munkahelyek és az elhelyez­kedni szándékozók egymásra találjanak. Hazánkban évente 130—150 ezer fiatal kerül ki az isko­lákból. Az általános iskolát, a szakmunkásképzőt és a szakközépiskolát végzők sok­kal gyorsabb elhelyezkedésre számíthatnak, mint a gimná­ziumot végzettek, mert a vál­lalatok elsősorban fizikai munkásokat keresnek, s ne­hezebb elhelyezkedni admi­nisztratív munkakörökben. Gimnáziumi végzettséggel a fiatalok már nem szívesen vállalnak fizikai munkát, és az a tapasztalat, hogy őket a vállalatok sem szívesen veszik fel, mert úgy vélik, hogy a fizikai munkát csak ugródeszkának használják fel az áhított íróasztalhoz. Gyakran jelent gondot a fel­sőfokú végzettségűek elhe­lyezkedése is, ehhez is sok segítséget nyújtottak és nyúj­tanak a szakszervezetek. A bérfejlesztésből, a nye­reségből, jutalmakból általá­ban munkájuk arányában részesülnek a fiatalok, az anyagi elismerés azonban — bérezési rendszerünk adott­ságai miatt — náluk ugyan­úgy nem eléggé differenciált, mint az idősebb munkások esetében. Különösen az.értel­miségi és alkalmazotti fia­talok bére nem követi kellő­képpen a teljesítményüket Ilyen szempontból valamivel jobb a helyzet azokban a munkakörökben, ahol a tel­jesítmény konkrétan mér­hető. Az elnökség határozata szerint a szakszervezeti szer­veknek valamennyi döntés előtt gondosan mérlegelniük kell a fiatalok helyzetét, ér­dekeit, szükségleteit s gon­doskodniuk kell arról, hogy bevonják a fiatalokat saját sorsuk, körülményeik alakí­tásába. Minél több fiatal ve­gyen részt a gazdaságiimmá kával kapcsolatos megbeszé­léseken, vitákon, mert így feladataikat és lehetőségei­ket is jobban megismerik. Szorgalmazzák a szakszerve­zetek az ifjúság helyzetét érintő egyes rendelkezések folyamatos korszerűsítését. Elsősorban azokat, amelyek a fiatalok családalapítását ön­álló életük kialakítását egészségügyi, munkavédelmi, szociális ellátásukat, üdülé­süket művelődésüket, spouv tolásukat érintik. A szakszervezetek támogat­ják azokat az akciókat, kez­deményezéseket amelyek a lakások jobb elosztását a la­kásgondok fokozatos megol­dását és ebben a fiatalok részvételét segítik elő. Az elnökség hangsúlyon*, hogy az ifjúságot érintő fii­adatok megoldásában a szak­szervezeti mozgalomnak leg­fontosabb partnere a KISZ. Az együttműködés számtalan hatásos intézményes és kö­tetlen formája alakult ki • két szervezet között, s a kap­csolatokat tovább akarják ja­vítani. mesztő gazdaságok. A későbbi érésű burgonyá­nak sem kedvezett jobban az időjárás, mindössze 17,1 ton­na termett hektáronként Mindössze 12 ezer 565 ton­na zöldséget sikerült meg­menteniük a társulás gazda­ságainak, holott szerettek volna 17 ezer tonnát behor­dani. Palántázáskor, a hely­revetés után a futóhomok tett jelentős kárt a szántó­földi zöldségekben. Döntöttek tegnap Forrás­kúton az Idei tennivalókról is. Csatlakozott a burgonya­termesztő gazdaságokhoz a rúzsai Napsugár és a balás­tyai Rákóczi Termelőszö­vetkezet is. Az eddigi elkép­Új átvételi rendszer, jobb minőségű tej Felkészült a tejipar az új őrzik a tejet. A Tejipari tejátvételi rendszer bevezeté- Tröszt a közelmúltban olyan sére. amelyben a jelenlegi automata műszereket vásó­gyakorlattól eltérően nem- rolt, amelyek az eddiginél csak a tej tápanyag-, hanem több információt nyújtanak a csíratartalmát is vizsgálják, tej összetételéről, és kis szá­Ezzel a korábbiaknál ponto­sabban határozhatják meg a minőséget, ami a termelőket az ipar igényeinek jobban megfelelő tej előállítására ösztönzi, hiszen az értéke­sebb tejért magasabb árat kapnak majd. Most még bonyolult, hosz­szadalmas művelettel ellen­mítógép hozzákapcsolásával egyúttal az értékelést is el­végzik. Elsőként Veszprém­ben berendeztek már ilyen műszerekkel egy korszerű la­boratóriumot, s egyelőre kí­sérleti jelleggel az új rend-y szer szerint vizsgálják a kör­nyék tehenészeteiből beérke­ző mintákat Somogyi Károlyraé felvétele Az egyik, Szegeden megjelenő üzemi lap múlt évi, januári számában, tehát több mint egy évvel ezelőtt, egy amatőr fotós már megörökítette a mostani felvételünkön is látha­tó lámpaoszlopokat. Akkor a Lila Akác étterem oldalánál található, megdőlt kandelábert jó egy méter választotta el az egyenesen álló szomszédos oszloptól. Azóta csupán any­nyi történt, hogy még veszélyesebbé vált a helyzet. Vajon meddig bírja „cérnával" az oszlop talapzata? Ugye, nem kell addig várnunk, míg hajszál lesz belőle?... I i' L

Next

/
Oldalképek
Tartalom