Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

8 Péntek, 1982. március 5: A hátrányos helyzet leküzdéséért A felvételeket előkészítő bizottságok tevékenységéről Egyetemeinken a felvételi elkészítő tevékenység ko­moly múltra tekinthet visz­sza. A tehetsége* munkás­paraszt gyermekekkel velő foglalkozás ez 1960-as évek végén kezdődött meg szer­vezett formában. Közismert, hogy az előkészítő munka társadalmi-politikai jelentő­ségét elsőként a KlSZ-szer­vezetek ismerték fel, s kez­deményezték a Studium Ge­nerale tanfolyamainak meg­szervezését A kezdeti perió­dusban a munka csupán né­hány megyére terjedt ki, éa változatos formákban (isko­lákhoz való kijárás, konzul­tációk. levelezes stb.) folyt A tanszékek a munkához — kevés kivételtől eltekintve — nem nyújtottak segítsé­get, s jórészt ezzel is össze­függött, hogy az előkészítés szakmai megalapozottsága alacsonyabb szintű volt, a hallgatóknak nem álltak ren­delkezésre megfelelő okta­tási segédletek, de egyéb szakmai, szervezeti, Illetve technikai feltételek Is hiá­nyoztak az igazán eredmé­nyes tevékenységhez. Minisztériumi állásfoglalás értékelte 1997-ben a felsőok­tatási intézményekben addig önálló kezdeményezésként fo­lyó különböző színvonalé és formájú előkészítést, kiemel­te a főbb hiányosságokat. A döntés egyidejűleg megszab­ta a továbbfejlesztés irá­nyát is: az előkészítő mun­kát valamennyi felsőoktatási jntézmenyre kiterjesztetté és országos hatáskörűvé tett*. Üj munkamegosztást alakí­tott ki a középiskolák és az egyetemek között. Oktató­inkra éa hallgatóinkra az évközi levelezést, Illetve a bentlakásos tanfolyamok szervezését hízták. Hangsú­lyozták továbbá, hogy az előkészítés szakmai és tár­gyi feltételeinek biztosítása nllami feladat. Az intézmé­nyek (közép- és felsőfokú) Maöttt együttműködés biz­t ásítása az agazati FEB fel­adata lett A FEB segítő munkájának három fő formája alakult Jdí s levelező oktatás, az rJrt&fcótéborok, illetve s sze­mélyes konzultációk (bejáró idSSÍolyam). A leveleséi magaaarvezése ja beérkezett jelentkezési Iá­ink alapján történik, min­den fal vételi tárgyra kiter­jed es tantárgyunként ki­alakított szaktárgyi progra­mok (feladatlapok) alapján ^alostd mag. A levelező ok­tatás módaaereíben tantér­Kyanként kimutathatóak bi­zonyos egyedi sajátosságok, de néhány vonatkozásban közös jellemzőkkel rendel­ki Valamennyi szaktárgy s*e­Hbee tudatosan törekszünk a középiskolai. nagyrészt szötjnb, számonkérés és az egyetemi Írásbeli felvételi köpött) eltérésnek a bemu­tatására, A levelezés során szeretnénk megértetni e kö­/.éptskolásoJAral, hogy gz át­fogó ismeretek, az általános tájékozottság mellett a fel­vételhez elengedhetetlenül szükséges alapvető lexikális ismeretek elsajátítása is. A levelezes elsődlegesen s már ismeri — vagy ismert­nek feltételezett — anyag elmélyítéséhez és az isme­retek gyakorlati alkalmazá­súhoz nyújt segítséget, hi­szen a kérdések gyakran ad­dig észre nem vett összefüg­gések, kapcsolatok felisme­réséhez segítik hozzá a fel­vételire készülőket. A leve­lezés egyúttal az önellenőr­zésnek, sőt a táborban részt vevők kiválasztásának ia fontos eszköze. A résztvevő középiskolások pályaválasz­tásuk megalapozottságét ia ellenőrizhetik a munkavég­zés során, és — megfelelő irányítás mellett — nem­egyszer maguk jönnek rá arra, hogy az egyetemi fel­vételi követelmanvei megha­ladják felkészültségűket, te­hát még időben módosíthat­ják a továbbtanulási elkép­zelésüket. A feladatlapos levelezési formábun minden középis­kolás mindkét felvételi tár­gyából feladatlap-sorozatot kap. melyet kitöltve Juttat vissza. A tanulók által visz­szaküldött feladatlapokat egyetemi hallgatók javítják ki, értékelik és küldik visz­sza. A munkás- ás parasztszár­mazásu középiskolás tanulók egyetemi előkészítésének legintenzívebb és egyben legeredményesebb formája az oktatótábor. A bentlaká­sos táborba azok a III. és IV. éves középiskolások kap­nak meghívót, akik mindkét tárgyukból értékelhető leve­lezést folytattak. A nyári tábor szakmai programját olyan óratervekre alapoz­zuk, amelyek lehetővé te­szik, hogy a középiskolások mindkét felvételi tárgyuk­ból képzést kapjanak, Ez természetesen komoly fel­adat elé állítja a fiatalok megismerésére, obje"ktív megítélésére törekvő diákta­nárokat és az egyetemi ok­tatókat. Nyári táborainkban a III. évet végzett középis­kolás tanulók vesznek részt. Az oktatás általában 14—18 munkanapon, napi 7 órában folyik, tehát a tanulók egy­egy tárgyból átlagosan 95— 60 tanórán vesznek részt. A felvételi rendszer „írás­beli központúsága" miatt az utóbbi években különös hangsúlyt fektettünk a fel­adatlapok megoldásának gya­korlására. A javítást kiscso­portos foglalkozásokon vé­gezzük. A. táborainkban ál­talában az előadásokat egye­temi oktatók tartják, a kis­csoportos foglalkozásokat, szemináriumokat pedig egye­temi hallgatók vezetik. A foglalkozásokon közvet­lenül megfigyelhetjük a résztvevők tanulási módsze­relt, • ahol szükség mutat­kozik rá, ott metodikai ta­nácsokkal igyekszünk segít­séget nyújtani a hatéko­nyabb tanuláshoz! A táborokban nagy Jelen­tőséget tulajdonítunk a ta­nulói teljesítmények értéke­lésének. A foglalkozások befejezésével valamennyi egyetemi oktató és diáktanár részvételével megbeszélése­ket tartunk. értékeljük a résztvevők eredményét. A kialakult véleményeket, ja­vaslatokat az érintett kö­zépiskolásokkal ia közöljük. Termeszei esen senkit sem áll szándékunkban „eltaná­csolni", de a leggyengébbek­nek jelezzük, hogy más sza­kon, illetve más intézmény­típusban több esélyük lenne a felvételre, A FEB munkájának har­madik formáját a személyes konzultációk rendszere al­kotja. A személyes konzul­tációk nélkülözhetetlenségé­re a legutóbbi években éb­redtünk rá. A személyes konzultációkat Intenzív mun­kaformává alakítottuk át, a a jövőben a levelezés és a táborozás szerves részévé szeretnénk fejleszteni, A konzultációs foglalkozásokat elsősorban azok a középis­kolás tanulók vehetik igény­be, akik az egyetem székhe­lyéhez elérhető közelségben laknak. További terveink kialakí­tásakor azzal számolunk, hogy a jelenlegihez képest lényegesen nem változik, esetleg valamelyest tovább csökken — a felvételre je­lentkezők összességében — a fizikai származású közép­iskolások aránya, ezért fel­készítésük és felvételi arány­számuk megőrzése a mosta­ninál intenzívebb munkát követel. A Jövőben javítani kívánjuk a beiskolázási ak­ció hatásfokát, mert még nem terjed ki minden arra jogosult fizikai származású középiskolásra. Egységesítet­tük a nyilvántartási rend­szert, s a jövőben szeretnénk föltárni a lemorzsolódások okait is. A továbblépés legfonto­sabb területének a szakmai­tartalmi munka színvonalá­nak emelését tekintjük. A gimnáziumi oktatásban vég­bement és folyamatban levő változások (új tanterv, új gimnáziumi tankönyvek meg­jelenése, fakultatív oktatás), valamint az egyetemi okta­tás reformja, a felvételt rendszer változása a követ­kező években a FEB-mun­kát is komoly feladatok elé állítja. A FEB-ben részt vevő kö­zépiskolások felvételi esélyei általában lényegesen job­bak, mint az előkészítésben részt nem vevő társaiké. A szükséges anyagi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk, tevékenységünket oktató tár­saink hatékonyan támogat­ják. s KISZ-tagjaink is ügy vélik, hogy .oktatásunk de­mokratizmusát szolgálva ké­sőbbi munkájukhoz nélkü­lözhetetlen szakmai gyakor­latot is szerezhetnek. Tevékenységünk megújítá­sához igen kedvező politikai feltételek között foghatunk hozzá. Pártunk XII. kong­resszusa egyértelműen ál­lást foglal a dolgozó osztá­lyok gyermekei hátrányos tanulási feltételeinek mód­szeres javítása mellett. Erő­sítenünk kell az előkészítés szakmai-pedagógiai megala­pozottságát, növelve a szak­tanszékek bekapcsolódását, s még hatékonyabban kiak­názva az egyetemi hallgatók odaadó, lelkes segítségét. Bővíteni kell a személyes foglalkozási, tanulási alkal­makat, E tekintetben is fo­kozottabban számba venni a középiskolásokat, amelyek­nek pedagógusait megnyer­ve, segítve és ösztönözve, újabb kimeríthetetlen tarta­lékokat tárhatunk fel. Dr. Hegyi András, a Bölcsészettudományi Karok Felvételeket Előkészítő Bizottságának országos elnöke Jugoszláv vendégek az MHSZ-ben A Jugoszláviai Vajdaság­ból érkeztek tegnap, csütör­tökön is látogatók megyénk­be az MHSZ és testvérszer­vezete, a Népi <Technike együttműködése keretében. A küldöttséget, amelynek vezetője Milin Dusán, a vaj­dasági Népi Technika elnö­ke, Mihalik Ferenc alezre­des, az MHSZ Csongrád me­gyei és Bognár Ferenc alez­redes, az MHSZ Bács-Kis­kun megyei titkára fogadták Rösskén. A két honvédelmi testvér­szervezet vezetői Szegeden megbeszélést tartottak kap­csolataikról és az 1982, évi együttműködés tervéről. Ju? gosziáv vendégeink — két­napos itt-tartózkodásuk so­rán — üzemi és intézményi MBSZ-klubokat ia megláto­gatnak Szegeden. Felkeresik többek között a 8U0-as Ipari Tanintézetet meg a KSZV Szegedi Kenderfonógyárát. Uborkafa-bemutató a Kisszínházban Ma este mutatja be a szegedi színház prózatársulata Úr­ban Ernőnek 1993-ban irt és szinpadra került báromfelvo­násos szatíráját, az Uborkafát, Halasi Imre rendezésében. Menezel llóbert díszleteiben, VágVÖlgyt Ilona jelmezeiben, négy képben, a Klsszmháxban. A főbb szerepekben Klrálv Leventét és Fekete oizlt (képünkön), valamint Mente* Jó­zsefet. Nemesék Károlyt, Gyürk'i Istvánt. ÉServary Klárát, Deák Évát, Katona Andrást, Karanrz Katalint, Máriása Józsefet, Itagd Lászlót láthatjuk Újító- és feltalálói tanácskozás az RTIVIZIG-nél Az V. országos újító- és feltalálói tanácskozást meg­előzően küldöttértekezletre gyűltek öasze csütörtökön az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság élenjáró újítói, feltalálói és az újítómozga­lom aktivistái. A H0 kül­dött tanácskozásán részt vet­tek a MEDQSZ Központi Vezetősége, a MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága, az OVH, a Talalmányl Hi­vatal és az SZMT képvise­lői is. Az igazgatóság az orszá­gos újítási versenyben évek óta kiemelkedően szerepel, munkájáért az országos szervek többször magas el­ismerésben részesítették. Az elmúlt öt év eredményei­ről. gondjairól és a jövő fel­adatairól szóló beszámolót az újltómozgalomban élen Járók kitüntetése követte, majd küldötteket választot­tak az V. országos újító es feltalálói tanácskozásra. Előadások külterületeken Ismeretterjesztés a járásban Hajlamosak volnánk úgy vélni: a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat tevé­kenysége szükségszerűen el­sősorban a városokra korlá­tozódik, hiszen mindenek­előtt Itt adottak azok a kö­rülmények, amelyele révén az ismeretterjesztésre egyál­talán mód nyllhít. Pedig a szepedi járásban például Öt önálló TIT-szerveset (Asott­halmon. Kisteleken, Móra­halmon, Sándorfalván és Zákányszéken) és húsg cso­port működik. Következés­képpen az ismeret terjesztő munkában a speciális felté­telek mellett jócskán akad, nak itt lehetőségek is. A kérdés csak az lehet; ho­gyan. mennyire .,használód­nak ki" mindezek? Tavalv az egér lakosra jutó ismerettárjetaté arák száma 73,9 volt (19TT-ben csak 50,4), összesen 5 ezer 678 órányi előadás hangzott el Szeged közvetlen környé­kén. Az úgynevezett közis­mereti tonfolgomokon és az idegenntielvüeken egyaránt többszörös emelkedés tapasz­talható. Mindez igen örven­detes, főleg ha arra gondo. lünk, hogy a járás luxussá­gának 41.7 százaléka él ta­nyán, s e tény jelentős mértékben meghatározza a TIT munkáját. Az előadá­sok felét az elmúlt öt évben külterületen tartották. Igaz, a tanyai iskolák megszünte­tésével a tárgyi és anyagi feltételek rosszabbodtak, ám — ezt ellensúlyozandó — létesült a iárásben néhány tanyai, főleg ifjúsági klub. Sajnos, az már más kérdés, hogy az Ismeretterjesztés iránti érdeklődé* milyen mértékű ezekben az intéz­ményekben .,. • A megoldás viszont, adott: az előadások tematikájában mindenképpen igazodni kell a lakosság sajátos érdeklő­dés) köréhez. Legnagyobb számban társadalomtudomá­nyi-politikai és műszaki­mezőgazdasági ismereteket tartalmazó programokat rendeztek, ami rendién ts volna, ha ezekhez viszonyít­va nem lenne túl alacsony az Irodalmi-művészeti (4,T százalék) és az anyanyelvi (3,9 százalék) Ismeretterjesz­tés. A tertalrifi aránytalan­ságok nyilvánvalóak, ígv a jövőben jóval naevobb gon­dot kel) fordítani a kor kö­vetelményeinek megfelelő, a szükségleteket és az ará. nvokat alaposabban fölmérő­átgondoltabb munkára. A TiT-rendezvenveken résztvevők döntő többsége a járásban 30 és 44 év közöt­ti, Jelentősen emelkedett az általános iskolás korúak száma, viszont sajnálatosan csökkent a 13—30 éveseké. A dolgozó fiatuloknak szánt; Ismeretterjesztésben tehát bőven akad javítanivaló. Alupvető feladat, hogy a járásban a TIT kiemelten fogiaikoxzek a* Iskolai ok­tató-nevelő munkát pótló, 11­letve kiegészítő előadásuk szervezésével, ée az előadók továbbképzésével (elsősor­ban ideológiai, világnézeti és módszertani kérdésekkel a napirenden), A társulat iáráai elnökségének kapcso­latait erősíteni kell az úze­mekkel, a községek művelő­dési házaival, az oktatási ee az egészségügyi intézmé­nyekkel. A munkahelyi is­meretterjesztés formáit éa módszereit sem árt bővíte­ni. Eddig elsősorban Kistele­ken, Sándorfalván és Ásott­halmon volt maga* s TIT­foglalkozások száma és színvonala. Jóllehet a lélek­szám es «z egvea helvséaek eltérő 'társadalmi""' heivaete bizonyos különbségek figye­lembevételere kötelrz, de a TiT-nek szinte „csöndben", egyáltalán nem látványosán, ám felbecsülhetetlen ha­szonnal folvtntott munka Iá­ban a legnagyobb öröm alig­hanem még la az lenne, ha legalább a fenti három köz­ségbe* hasonló eredmények­ről lehelne beszámolni né­hénv év múlva — minél több járást helységből Á bronz is szépen csillog.ee Egy rádióvctélkedö margófara Volt egyszer egy vetélke­dő. Jó vetélkedő volt, mert aa a rádióhallgató, aki vé­gighallgatta, nemcsak azt tudta meg, hogy az Alföld szép, hanem azt 1$, hogy az Alföldön rengeteg izgalmas dolog történt és történik ma Is. Tömpe István mondta a tegnapelőtti adásban; Izgal­mas ez a vetélkedő, részt­vevők és hallgatók egyaránt élvezték. Igaza volt. A dön-­tőbe Kecskemét, Szeged és Szolnok csapatai kerültek, S valamennyi csapatban vá­rosképi jelentőségű verseny­zők foglalták helyet, A kecs­kemétiek esapatkapiiánya Heltai Nándor volt. Kollé­gám, s olyan kollégám, aki­ről mindenki tudja, hogy nemcsak Kecskemét embe­reit, hanem valamennyi kö­vét Is személyesen ismeri, A szolnoki csapatot Kaposvárt Gyula vezette, ö viszont 8 legenda maga. Néhány éve ugyan nyugdíjas már, de al­kotó kedve töretlen. Nehéz feladata volt tehát a szegedi csapatnak (tagjai dr, 4pró , Ferenc, dr. Bátyai Jenő. dr. I Juhász Antal. Lengyel And­rás. dr, Pofiak György, dr. Somorjai Ferenc, Szécsi Jó­zsef és Bakonyt Tibor vol­tak, a csapat kapitánya pe­dig clr. Csongor Győző). Harmadikok lettünk mi, szegediek, lehettünk volna elsők is, Nem a zsűrit aka­rom bírálni, amikor azt mondom, hogy a szegediek­kel szemben, és esek azok­kal szemben voltak túlontúl szigorúak. A bronzérem ia szepen csillog,,. Amit mégis el kell mondanom, minden olyan esetben, amikor a rá­dió elfelejtkezik lehetőségei­ről, furcsa módon ellent­mondások állnak elő. Ami­kor a hallgató nem lehet igazán részese a jatéknak — általa nem látott térképe­ket kell felismernie —, meg­vonja a bizalmát a vetél­kedőtől. Qgy is mondhat­nánk, fordít egyet a gom­bon, kikapcsolja a készülé­ket. Nem véletlenül mondta el Dömötör János, a vásár­helyi múzeum igazgatója, hogy gondjaik voltak; ez a vetélkedő nem volt egészen, hoey ezt a szót használjam, rádiószerű. Még egy dologról hadd szóljak. Nekem, akj hallgat­tam a műsort, úgv tűnt, Rapcsdnvl László aránytala­nul több müsorpercet hasz­nált el, mjpt a csapatok, Rapcsanvi László kitűnd ri­porter. Ám u csapatok is ki* tűnő csapatok voltak, Mind­ez talán tanulság is lehet, A szerkesztőknek. P. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom