Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

8 Péntek, 1982. március 5: A hátrányos helyzet leküzdéséért A felvételeket előkészítő bizottságok tevékenységéről Egyetemeinken a felvételi elkészítő tevékenység komoly múltra tekinthet viszsza. A tehetsége* munkásparaszt gyermekekkel velő foglalkozás ez 1960-as évek végén kezdődött meg szervezett formában. Közismert, hogy az előkészítő munka társadalmi-politikai jelentőségét elsőként a KlSZ-szervezetek ismerték fel, s kezdeményezték a Studium Generale tanfolyamainak megszervezését A kezdeti periódusban a munka csupán néhány megyére terjedt ki, éa változatos formákban (iskolákhoz való kijárás, konzultációk. levelezes stb.) folyt A tanszékek a munkához — kevés kivételtől eltekintve — nem nyújtottak segítséget, s jórészt ezzel is összefüggött, hogy az előkészítés szakmai megalapozottsága alacsonyabb szintű volt, a hallgatóknak nem álltak rendelkezésre megfelelő oktatási segédletek, de egyéb szakmai, szervezeti, Illetve technikai feltételek Is hiányoztak az igazán eredményes tevékenységhez. Minisztériumi állásfoglalás értékelte 1997-ben a felsőoktatási intézményekben addig önálló kezdeményezésként folyó különböző színvonalé és formájú előkészítést, kiemelte a főbb hiányosságokat. A döntés egyidejűleg megszabta a továbbfejlesztés irányát is: az előkészítő munkát valamennyi felsőoktatási jntézmenyre kiterjesztetté és országos hatáskörűvé tett*. Üj munkamegosztást alakított ki a középiskolák és az egyetemek között. Oktatóinkra éa hallgatóinkra az évközi levelezést, Illetve a bentlakásos tanfolyamok szervezését hízták. Hangsúlyozták továbbá, hogy az előkészítés szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítása nllami feladat. Az intézmények (közép- és felsőfokú) Maöttt együttműködés bizt ásítása az agazati FEB feladata lett A FEB segítő munkájának három fő formája alakult Jdí s levelező oktatás, az rJrt&fcótéborok, illetve s személyes konzultációk (bejáró idSSÍolyam). A leveleséi magaaarvezése ja beérkezett jelentkezési Iáink alapján történik, minden fal vételi tárgyra kiterjed es tantárgyunként kialakított szaktárgyi programok (feladatlapok) alapján ^alostd mag. A levelező oktatás módaaereíben tantérKyanként kimutathatóak bizonyos egyedi sajátosságok, de néhány vonatkozásban közös jellemzőkkel rendelki Valamennyi szaktárgy s*eHbee tudatosan törekszünk a középiskolai. nagyrészt szötjnb, számonkérés és az egyetemi Írásbeli felvételi köpött) eltérésnek a bemutatására, A levelezés során szeretnénk megértetni e kö/.éptskolásoJAral, hogy gz átfogó ismeretek, az általános tájékozottság mellett a felvételhez elengedhetetlenül szükséges alapvető lexikális ismeretek elsajátítása is. A levelezes elsődlegesen s már ismeri — vagy ismertnek feltételezett — anyag elmélyítéséhez és az ismeretek gyakorlati alkalmazásúhoz nyújt segítséget, hiszen a kérdések gyakran addig észre nem vett összefüggések, kapcsolatok felismeréséhez segítik hozzá a felvételire készülőket. A levelezés egyúttal az önellenőrzésnek, sőt a táborban részt vevők kiválasztásának ia fontos eszköze. A résztvevő középiskolások pályaválasztásuk megalapozottságét ia ellenőrizhetik a munkavégzés során, és — megfelelő irányítás mellett — nemegyszer maguk jönnek rá arra, hogy az egyetemi felvételi követelmanvei meghaladják felkészültségűket, tehát még időben módosíthatják a továbbtanulási elképzelésüket. A feladatlapos levelezési formábun minden középiskolás mindkét felvételi tárgyából feladatlap-sorozatot kap. melyet kitöltve Juttat vissza. A tanulók által viszszaküldött feladatlapokat egyetemi hallgatók javítják ki, értékelik és küldik viszsza. A munkás- ás parasztszármazásu középiskolás tanulók egyetemi előkészítésének legintenzívebb és egyben legeredményesebb formája az oktatótábor. A bentlakásos táborba azok a III. és IV. éves középiskolások kapnak meghívót, akik mindkét tárgyukból értékelhető levelezést folytattak. A nyári tábor szakmai programját olyan óratervekre alapozzuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a középiskolások mindkét felvételi tárgyukból képzést kapjanak, Ez természetesen komoly feladat elé állítja a fiatalok megismerésére, obje"ktív megítélésére törekvő diáktanárokat és az egyetemi oktatókat. Nyári táborainkban a III. évet végzett középiskolás tanulók vesznek részt. Az oktatás általában 14—18 munkanapon, napi 7 órában folyik, tehát a tanulók egyegy tárgyból átlagosan 95— 60 tanórán vesznek részt. A felvételi rendszer „írásbeli központúsága" miatt az utóbbi években különös hangsúlyt fektettünk a feladatlapok megoldásának gyakorlására. A javítást kiscsoportos foglalkozásokon végezzük. A. táborainkban általában az előadásokat egyetemi oktatók tartják, a kiscsoportos foglalkozásokat, szemináriumokat pedig egyetemi hallgatók vezetik. A foglalkozásokon közvetlenül megfigyelhetjük a résztvevők tanulási módszerelt, • ahol szükség mutatkozik rá, ott metodikai tanácsokkal igyekszünk segítséget nyújtani a hatékonyabb tanuláshoz! A táborokban nagy Jelentőséget tulajdonítunk a tanulói teljesítmények értékelésének. A foglalkozások befejezésével valamennyi egyetemi oktató és diáktanár részvételével megbeszéléseket tartunk. értékeljük a résztvevők eredményét. A kialakult véleményeket, javaslatokat az érintett középiskolásokkal ia közöljük. Termeszei esen senkit sem áll szándékunkban „eltanácsolni", de a leggyengébbeknek jelezzük, hogy más szakon, illetve más intézménytípusban több esélyük lenne a felvételre, A FEB munkájának harmadik formáját a személyes konzultációk rendszere alkotja. A személyes konzultációk nélkülözhetetlenségére a legutóbbi években ébredtünk rá. A személyes konzultációkat Intenzív munkaformává alakítottuk át, a a jövőben a levelezés és a táborozás szerves részévé szeretnénk fejleszteni, A konzultációs foglalkozásokat elsősorban azok a középiskolás tanulók vehetik igénybe, akik az egyetem székhelyéhez elérhető közelségben laknak. További terveink kialakításakor azzal számolunk, hogy a jelenlegihez képest lényegesen nem változik, esetleg valamelyest tovább csökken — a felvételre jelentkezők összességében — a fizikai származású középiskolások aránya, ezért felkészítésük és felvételi arányszámuk megőrzése a mostaninál intenzívebb munkát követel. A Jövőben javítani kívánjuk a beiskolázási akció hatásfokát, mert még nem terjed ki minden arra jogosult fizikai származású középiskolásra. Egységesítettük a nyilvántartási rendszert, s a jövőben szeretnénk föltárni a lemorzsolódások okait is. A továbblépés legfontosabb területének a szakmaitartalmi munka színvonalának emelését tekintjük. A gimnáziumi oktatásban végbement és folyamatban levő változások (új tanterv, új gimnáziumi tankönyvek megjelenése, fakultatív oktatás), valamint az egyetemi oktatás reformja, a felvételt rendszer változása a következő években a FEB-munkát is komoly feladatok elé állítja. A FEB-ben részt vevő középiskolások felvételi esélyei általában lényegesen jobbak, mint az előkészítésben részt nem vevő társaiké. A szükséges anyagi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk, tevékenységünket oktató társaink hatékonyan támogatják. s KISZ-tagjaink is ügy vélik, hogy .oktatásunk demokratizmusát szolgálva későbbi munkájukhoz nélkülözhetetlen szakmai gyakorlatot is szerezhetnek. Tevékenységünk megújításához igen kedvező politikai feltételek között foghatunk hozzá. Pártunk XII. kongresszusa egyértelműen állást foglal a dolgozó osztályok gyermekei hátrányos tanulási feltételeinek módszeres javítása mellett. Erősítenünk kell az előkészítés szakmai-pedagógiai megalapozottságát, növelve a szaktanszékek bekapcsolódását, s még hatékonyabban kiaknázva az egyetemi hallgatók odaadó, lelkes segítségét. Bővíteni kell a személyes foglalkozási, tanulási alkalmakat, E tekintetben is fokozottabban számba venni a középiskolásokat, amelyeknek pedagógusait megnyerve, segítve és ösztönözve, újabb kimeríthetetlen tartalékokat tárhatunk fel. Dr. Hegyi András, a Bölcsészettudományi Karok Felvételeket Előkészítő Bizottságának országos elnöke Jugoszláv vendégek az MHSZ-ben A Jugoszláviai Vajdaságból érkeztek tegnap, csütörtökön is látogatók megyénkbe az MHSZ és testvérszervezete, a Népi <Technike együttműködése keretében. A küldöttséget, amelynek vezetője Milin Dusán, a vajdasági Népi Technika elnöke, Mihalik Ferenc alezredes, az MHSZ Csongrád megyei és Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ Bács-Kiskun megyei titkára fogadták Rösskén. A két honvédelmi testvérszervezet vezetői Szegeden megbeszélést tartottak kapcsolataikról és az 1982, évi együttműködés tervéről. Ju? gosziáv vendégeink — kétnapos itt-tartózkodásuk során — üzemi és intézményi MBSZ-klubokat ia meglátogatnak Szegeden. Felkeresik többek között a 8U0-as Ipari Tanintézetet meg a KSZV Szegedi Kenderfonógyárát. Uborkafa-bemutató a Kisszínházban Ma este mutatja be a szegedi színház prózatársulata Úrban Ernőnek 1993-ban irt és szinpadra került báromfelvonásos szatíráját, az Uborkafát, Halasi Imre rendezésében. Menezel llóbert díszleteiben, VágVÖlgyt Ilona jelmezeiben, négy képben, a Klsszmháxban. A főbb szerepekben Klrálv Leventét és Fekete oizlt (képünkön), valamint Mente* Józsefet. Nemesék Károlyt, Gyürk'i Istvánt. ÉServary Klárát, Deák Évát, Katona Andrást, Karanrz Katalint, Máriása Józsefet, Itagd Lászlót láthatjuk Újító- és feltalálói tanácskozás az RTIVIZIG-nél Az V. országos újító- és feltalálói tanácskozást megelőzően küldöttértekezletre gyűltek öasze csütörtökön az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság élenjáró újítói, feltalálói és az újítómozgalom aktivistái. A H0 küldött tanácskozásán részt vettek a MEDQSZ Központi Vezetősége, a MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága, az OVH, a Talalmányl Hivatal és az SZMT képviselői is. Az igazgatóság az országos újítási versenyben évek óta kiemelkedően szerepel, munkájáért az országos szervek többször magas elismerésben részesítették. Az elmúlt öt év eredményeiről. gondjairól és a jövő feladatairól szóló beszámolót az újltómozgalomban élen Járók kitüntetése követte, majd küldötteket választottak az V. országos újító es feltalálói tanácskozásra. Előadások külterületeken Ismeretterjesztés a járásban Hajlamosak volnánk úgy vélni: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenysége szükségszerűen elsősorban a városokra korlátozódik, hiszen mindenekelőtt Itt adottak azok a körülmények, amelyele révén az ismeretterjesztésre egyáltalán mód nyllhít. Pedig a szepedi járásban például Öt önálló TIT-szerveset (Asotthalmon. Kisteleken, Mórahalmon, Sándorfalván és Zákányszéken) és húsg csoport működik. Következésképpen az ismeret terjesztő munkában a speciális feltételek mellett jócskán akad, nak itt lehetőségek is. A kérdés csak az lehet; hogyan. mennyire .,használódnak ki" mindezek? Tavalv az egér lakosra jutó ismerettárjetaté arák száma 73,9 volt (19TT-ben csak 50,4), összesen 5 ezer 678 órányi előadás hangzott el Szeged közvetlen környékén. Az úgynevezett közismereti tonfolgomokon és az idegenntielvüeken egyaránt többszörös emelkedés tapasztalható. Mindez igen örvendetes, főleg ha arra gondo. lünk, hogy a járás luxusságának 41.7 százaléka él tanyán, s e tény jelentős mértékben meghatározza a TIT munkáját. Az előadások felét az elmúlt öt évben külterületen tartották. Igaz, a tanyai iskolák megszüntetésével a tárgyi és anyagi feltételek rosszabbodtak, ám — ezt ellensúlyozandó — létesült a iárásben néhány tanyai, főleg ifjúsági klub. Sajnos, az már más kérdés, hogy az Ismeretterjesztés iránti érdeklődé* milyen mértékű ezekben az intézményekben .,. • A megoldás viszont, adott: az előadások tematikájában mindenképpen igazodni kell a lakosság sajátos érdeklődés) köréhez. Legnagyobb számban társadalomtudományi-politikai és műszakimezőgazdasági ismereteket tartalmazó programokat rendeztek, ami rendién ts volna, ha ezekhez viszonyítva nem lenne túl alacsony az Irodalmi-művészeti (4,T százalék) és az anyanyelvi (3,9 százalék) Ismeretterjesztés. A tertalrifi aránytalanságok nyilvánvalóak, ígv a jövőben jóval naevobb gondot kel) fordítani a kor követelményeinek megfelelő, a szükségleteket és az ará. nvokat alaposabban fölmérőátgondoltabb munkára. A TiT-rendezvenveken résztvevők döntő többsége a járásban 30 és 44 év közötti, Jelentősen emelkedett az általános iskolás korúak száma, viszont sajnálatosan csökkent a 13—30 éveseké. A dolgozó fiatuloknak szánt; Ismeretterjesztésben tehát bőven akad javítanivaló. Alupvető feladat, hogy a járásban a TIT kiemelten fogiaikoxzek a* Iskolai oktató-nevelő munkát pótló, 11letve kiegészítő előadásuk szervezésével, ée az előadók továbbképzésével (elsősorban ideológiai, világnézeti és módszertani kérdésekkel a napirenden), A társulat iáráai elnökségének kapcsolatait erősíteni kell az územekkel, a községek művelődési házaival, az oktatási ee az egészségügyi intézményekkel. A munkahelyi ismeretterjesztés formáit éa módszereit sem árt bővíteni. Eddig elsősorban Kisteleken, Sándorfalván és Ásotthalmon volt maga* s TITfoglalkozások száma és színvonala. Jóllehet a lélekszám es «z egvea helvséaek eltérő 'társadalmi""' heivaete bizonyos különbségek figyelembevételere kötelrz, de a TiT-nek szinte „csöndben", egyáltalán nem látványosán, ám felbecsülhetetlen haszonnal folvtntott munka Iában a legnagyobb öröm alighanem még la az lenne, ha legalább a fenti három községbe* hasonló eredményekről lehelne beszámolni néhénv év múlva — minél több járást helységből Á bronz is szépen csillog.ee Egy rádióvctélkedö margófara Volt egyszer egy vetélkedő. Jó vetélkedő volt, mert aa a rádióhallgató, aki végighallgatta, nemcsak azt tudta meg, hogy az Alföld szép, hanem azt 1$, hogy az Alföldön rengeteg izgalmas dolog történt és történik ma Is. Tömpe István mondta a tegnapelőtti adásban; Izgalmas ez a vetélkedő, résztvevők és hallgatók egyaránt élvezték. Igaza volt. A dön-tőbe Kecskemét, Szeged és Szolnok csapatai kerültek, S valamennyi csapatban városképi jelentőségű versenyzők foglalták helyet, A kecskemétiek esapatkapiiánya Heltai Nándor volt. Kollégám, s olyan kollégám, akiről mindenki tudja, hogy nemcsak Kecskemét embereit, hanem valamennyi kövét Is személyesen ismeri, A szolnoki csapatot Kaposvárt Gyula vezette, ö viszont 8 legenda maga. Néhány éve ugyan nyugdíjas már, de alkotó kedve töretlen. Nehéz feladata volt tehát a szegedi csapatnak (tagjai dr, 4pró , Ferenc, dr. Bátyai Jenő. dr. I Juhász Antal. Lengyel András. dr, Pofiak György, dr. Somorjai Ferenc, Szécsi József és Bakonyt Tibor voltak, a csapat kapitánya pedig clr. Csongor Győző). Harmadikok lettünk mi, szegediek, lehettünk volna elsők is, Nem a zsűrit akarom bírálni, amikor azt mondom, hogy a szegediekkel szemben, és esek azokkal szemben voltak túlontúl szigorúak. A bronzérem ia szepen csillog,,. Amit mégis el kell mondanom, minden olyan esetben, amikor a rádió elfelejtkezik lehetőségeiről, furcsa módon ellentmondások állnak elő. Amikor a hallgató nem lehet igazán részese a jatéknak — általa nem látott térképeket kell felismernie —, megvonja a bizalmát a vetélkedőtől. Qgy is mondhatnánk, fordít egyet a gombon, kikapcsolja a készüléket. Nem véletlenül mondta el Dömötör János, a vásárhelyi múzeum igazgatója, hogy gondjaik voltak; ez a vetélkedő nem volt egészen, hoey ezt a szót használjam, rádiószerű. Még egy dologról hadd szóljak. Nekem, akj hallgattam a műsort, úgv tűnt, Rapcsdnvl László aránytalanul több müsorpercet használt el, mjpt a csapatok, Rapcsanvi László kitűnd riporter. Ám u csapatok is ki* tűnő csapatok voltak, Mindez talán tanulság is lehet, A szerkesztőknek. P. F.